Világgazdaság, 1975. augusztus (7. évfolyam, 146/1643-165/1662. szám)

1975-08-01 / 146. (1643.) szám

VILÁGGAZDASÁG 1975. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Tovább erősödik a dollár Simon pénzügyminiszter kongresszusi nyilatkozatai A tőkés devizapiacokon változatlanul erősödik a dollár. Tegnap látvá­nyosan fellendültek Nyugat-Európában az amerikai részvények jegyzései is. Szakértők a folyamatos javulást azoknak a jeleknek tulajdonítják, ame­lyek az amerikai gazdaság megélénkülését vetítik előre,­ a tegnapi fellendü­lést pedig Simon pénzügyminiszter bejelentésére vezetik vissza, amely sze­rint néhány éven belül megszüntetik az USA-ban a vállalatok kettős adó­zását. Továbbra is fennáll más országok részéről az a súlyos veszély, hogy a rendkívül magas olajárak miatt rest­riktív kereskedelmi és beruházási in­tézkedésekhez folyamodnak — mondta Simon pénzügyminiszter az amerikai szenátus külügyi bizottságá­nak ülésén, ahol megkezdődött a vita az OECD 24 milliárd dolláros bizton­sági olajfinanszírozó alapjáról. Az Egyesült Államok és az OECD-hez tartozó további 23 fejlett tőkésország áprilisban állapodott meg ennek a biz­tonsági rendszernek a felállításáról. A pénzügyi alapból segítséget nyújtanak annak a tagországnak, amely az olaj­import miatt kerül pénzügyi gondok­ba. Az amerikai miniszter elmondta, hogy a nemzetközi pénzügyi mecha­nizmus eddig kielégítően működött, az ilyen jellegű nehézségeket el lehe­tett kerülni. De változatlanul fenyeget az egyensúly felbomlásának veszélye, és ez indokolttá teszi az OECD támo­gatási alapjának életre hívását. Az USA kvótája 6,7 milliárd dollár lesz, a teljes összeg 27,8 százaléka. Az ösz­­szeget azonban nem kell , befizetni, elég, ha készenléti alapként rendelke­zésre áll. Konkrét kölcsönnyújtás ese­tén az amerikai hozzájárulást magán­bankok hiteleivel is meg lehet oldani, s ebben az esetben az USA kormánya garantálja a hitelt. Simon a törvény­hozók meggyőzésére kifejtette, hogy az OECD olajalapja nem külföldi ma­gánvállalkozások megmentésére jött létre és nem is újabb segélyező szerv, hanem az érintett országok kölcsönös biztonságát garantáló eszköz. Vélemé­nyek szerint a kongresszus csak az év utolsó hónapjaiban szavaz az OECD-alap ügyében. Elsősorban az amerikai részvények jegyzését erősítette meg a pénzügymi­niszter másik terve, amely a kettős adózás megszüntetését irányozza elő. Simon a programot a képviselőház költségvetési bizottsága előtt ismer­tette. Részben az adók csökkentésével, részben pedig hitelekkel kívánják el­érni az 1977. január 1-től kezdődő hat év során, hogy egy vállalatnak ne kelljen kétszer adót fizetnie, először magának a vállalatnak a profit után, másodszor pedig a részvényeseknek az osztalék után. Az amerikai gazdaság megélénkü­lésére utaló jelek szaporodása mellett tegnap a kettős adózás megszünteté­sének terve is újabb ösztönzőként ha­tott a dollárra a tőkés pénzpiacokon. A font sterling és a nyugatnémet márka a legfontosabb azok között a valuták között, amelyeknek a dollár­ral szembeni árfolyama tegnap az idei legmélyebb pontra esett. Az arab or­szágok szokásos hó végi fontvásárlásai az olajadók és royalty fizetésével ösz­­szefüggésben lezárultak és ezzel a font elvesztette azt a támaszt, amely né­hány napig megakadályozta deviza­piaci leértékelődését. Tegnap viszont már erőteljesen zuhant az angol pénz­nem, mindenekelőtt a dollárral szem­ben. Ez volt a fő összetevő abban, hogy a dollárnak a legfontosabb tőkés valutákkal szembeni leértékelődését mutató együttható, a Reuter-valuta­­index — 7,0 százalékkal — először süllyedt az idén a 8 százalékos szint alá. A nemzetközi devizapiaci árfolyam­­mozgás kihat a közel-keleti pénzne­mekre és piaci lehetőségekre is. Irán, Szaúd-Arábia és Kuvait az év első hónapjaiban felértékelte valutáját a dollárral szemben. A dollár erősödése azóta a korábbi árfolyamot tette reá­lissá, sőt a közel-keleti valuták már az akkori szinten is kissé felülérté­keltek a dollárhoz képest. Ez viszont megerősítette a nyugat-európai orszá­gok pozícióját a közel-keleti piacokon, exportlehetőségeik jelentősen javul­tak, elsősorban az amerikai konkur­­rencia rovására. (AP—Dr. Reuter) Argentína gazdasága a lejtőn TRIUMVIRÁTUS A HADSEREG TÁMOGATÁSÁVAL Első ízben kérte a fegyveres erők közreműködését a gazdasági szükség­intézkedések kidolgozásához Isabel Pe­rón elnök — közölte Bonanni, Argen­tína (két hónap alatt negyedik) gaz­­dasági minisztere. Bonanni rámutatott, hogy az ország fizetési mérlege deficites, a valutatar­talékok fogynak, s az infláció ellenőr­zése kicsúszott a kormány kezéből. Közölte, hogy intézkedéseket terveznek a válság leküzdésére, s ezek között szerepel a bérek és az árak egyensú­lyának megteremtése, a külkereskede­lem élénkítése, a befektetések ösztön­zése. Bonanni takarékossági intézkedé­seket is kilátásba helyezett, így je­lezte, hogy a kormány lefaragja az ad­minisztrációs költségeket, elbocsátják a a fölösleges közigazgatási alkalmazot­takat és megvonják a vezető állásúak autóhasználati jogát. Az AP-DJ értesülése szerint az or­szág irányítása gyakorlatilag már a fegyveres erők támogatását élvező há­rom miniszter kezében van. Benitez belügy-, Garrido hadügy- és Nancia­­res igazságügyminiszter „minikabine­tet” alakított, amely szoros kapcsolat­ban áll a három fegyvernem vezér­kari főnökével és a szakszervezeti ve­zetőkkel. A fegyveres erők hangoz­tatják ugyan, hogy nem kívánnak be­avatkozni a törvényes intézmények működésébe, megfigyelők szerint azon­ban a triumvirátus létrehozása arra utal, hogy ‘ Perón elnökasszony, aki a közeljövőben egyhónapos betegszabad­ságra megy, esetleg már nem is tér vissza hivatalába. Az ország gazdasági helyzete fékez­­hetetlenül romlik, az állami költségve­tés deficitje 6,6 milliárd dollár, és az elmúlt évben a nagykereskedelmi árak 141,1 százalékkal emelkedtek. Az inflá­ciós ráta az év végéig várhatóan 1200 százalékra kúszik fel. A mezőgazdasági cikkek ára január óta 18,4 százalékkal emelkedett,, a nem agrár­termékek 50 százalékkal, a kőolajszármazékok pe­dig 164,4 százalékkal drágultak. A kormány fő céljának tekintett „szociális béke” megteremtését aligha segíti elő, hogy a gazdasági miniszter által néhány napja bejelentett árbe­fagyasztás ellenére a kormány jóvá­hagyta a cukor, a marhahús és a ház­tartási gáz árának azonnali felemelé­sét. A cukor 80 százalékkal, a marha­hús 6 százalékkal, a gáz pedig 80 szá­zalékkal drágul. Megfigyelők szerint az infláció hamarosan semmivé teszi a szakszervezetek által kiharcolt 150 szá­zalékos béremelést. (MTI, Reuter) AZ EL NEM KÖTELEZETTEK LIMAI ÉRTEKEZLETÉNEK NAPIRENDJE A perui külügyminisztérium nyilvá­nosságra hozta az el nem kötelezett ál­lamok soron következő, limai ülésének napirendi tervezetét. Az augusztus 25— 29. között megrendezésre kerülő érte­kezlet napirendje a harmadik világot foglalkoztató, szinte összes gazdasági és politikai problémát felöleli. A tervezet szerint, a fejlődő világ „véget akar vetni strukturális függősé­gének”. A megtárgyalandó témák kö­zött szerepel az el nem kötelezettek kö­zötti társadalmi és gazdasági együtt­működés erősítése; stratégia kidolgozá­sa agressziós fenyegetésekkel szemben, a nemzetközi helyzet megvitatása, kü­lönös tekintettel a közel-keleti és pa­lesztin kérdésre, Dél-Afrikára, Ciprus­ra, Indokínára, Latin-Amerikára és az Indiai-óceán nemzeteire; a világgazda­sági helyzet és az UNCTAD dakari nyersanyag-konferenciáján elfogadott határozatok végrehajtása; szakértői ta­nulmány megvitatása a külföldi tőke­­beruházásokról és a fejlesztési alapok­ról; a multinacionális vállalatok­ tevé­kenységét vizsgáló információs , iroda feladatkörének meghatározása, új tag­­felvételi kérelmek elbírálása. E tekin­tetben egyes megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy a blokk kizárja Chilét tagjai sorából. A napirenden szerepel ezenkívül an­nak megvizsgálása, hogy az ENSZ rend­kívüli közgyűlést hívjon össze a fej­lesztés és a nemzetközi gazdasági együttműködés problémáinak megvita­tására. A 75 el nem kötelezett ország külügyminisztere ezenfelül igyekszik összehangolni tevékenységét az ENSZ következő közgyűlésére, értékelik a le­zajlott nemzetközi konferenciák ered­ményeit és előkészítik az el nem köte­lezettek Sri­ Lanka-i csúcsértekezletét. (AP—DJ) VII. ÉVFOLYAM, 146. (1643.) SZÁM Négyes megállapodás az ötös csúcstalálkozóról Az Egyesült Államok, Anglia, az NSZK és Franciaország vezetőinek vál­tozatlanul érdekében áll a tőkés vi­lág öt vezető államának csúcstalálko­zója, amelynek elsődleges célja a gaz­dasági és a pénzügyi feladatok meg­oldása — mondta Bölling nyugatné­met kormányszóvivő Helsinkiben. A csúcstalálkozónak változatlanul nincs időpontja, de abban már valameny­­nyien egyetértenek, hogy ötödiknek a japán kormányfőt kell meghívni. El­képzelhető, hogy hamarosan magas szintű szakértői tanácskozás kezdődik a csúcs előkészítése jegyében. (Reuter) A Közös Piac segélye Szomáliának A Közös Piac meg nem nevezett ösz­­szegű segélyt nyújt Szomáliának útépí­tési, gyógyszergyártási és narancster­mesztési célokra. Az EGK ezenfelül részt vesz annak a Szomáliai tervnek a végrehajtásában, amely szerint 200 ezer nomád pásztort a szárazság pusz­tította területekről termékenyebb föl­dekre költöztetnek át, és letelepítik őket. Az erről szóló jegyzőkönyvet a Szomáliában járt közös piaci delegáció tárgyalásai végén írták alá. (Reuter) Iráni-nyugatnémet gazdasági megállapodás Összesen 14 milliárd márkát ruház be Bonn és Teherán különböző iráni fejlesztési programokba — ezt tartal­mazza a gazdasági megállapodás, ame­lyet Friderichs nyugatnémet gazdasági miniszter és Ansari iráni pénz- és gaz­­daságügyi miniszter írt alá. 1­ A megállapodás értelmében k­özös vállalkozásokat hoznak létre többek kö­zött a petrolkémia, az energiaipar, a tengervíz sótalanítása, az acélipar, a távközlés, a mezőgazdaság, az építő­anyag-gyártás, a közlekedés, a textil­ipar, a tej- és hústermelés, és a hajó­építés területén. Továbbra is bizonytalan viszont a közös vállalkozásban felépítendő­­25 millió tonna kapacitású olajfinomító sorsa. (AP—DJ, DP­A) NAPRÓL NAPRA , MÉG AZ IDÉN ELKÉSZÜL A HATALMAS BOLGÁR—ROMÁN VÍZERŐMŰ. A két ország más ágazatokban is fejleszti az együtt­működést, ennek legújabb példája a gyógyszeripar. + DERŰLÁTÓAN ÍTÉLI MEG A KELET—NYUGATI KERESKEDE­LEM KILÁTÁSAIT a szovjet tulajdonban levő bécsi biztosító intézet. A Garant tevékenységéről Kelet-Nyugat-rovatunkban adunk tájé­koztatást.­­ A FEJLETT TŐKÉSORSZÁGOKNAK EZENTÚL NAGYOBB HITEL­KERET áll rendelkezésére az olajdeficit fedezéséhez, a Nemzetközi Valuta Alap kezelésében. A Világbank pedig a legjobban rászorult fejlődő országoknak egy év alatt félmilliárd dolláros keretből nyújt­hat kedvezményes hiteleket.­­A HULLADÉKANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK Magyarországon is kezdenek egyre nagyobb figyelmet szentelni — a nyersanyagárak világméretű robbanásának” logikus következményeként. Az úgy­nevezett másodnyersanyagok felhasználásának technológiai és szer­vezési követelményeit hét szakértő csoport tanulmányozza.­­ CSAK NEHEZEN TUDJA NÖVELNI KIVITELÉT a tőkés piacokra a Május 1. Ruhagyár. A nehézségeknek a világpiaci dekonjunktúrá­ban és a belföldi anyagellátásban rejlő okait elemzi írásunk. t Több mint kétszeresére nő a forgalom A SZOVJETUNIÓ ÉS JUGOSZLÁVIA GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Moszkvai tudósítónktól: Több mint kétszeresére emelkedik 1976 és 1980 között a szovjet—jugo­szláv árucsere-forgalom. A tervezők és a külkereskedelmi szakemberek — je­lenlegi tárgyalásaikon az újabb koo­perációs megállapodásokat tekintik a növekedés zálogának. Hosszú távú egyezmények aláírására a felmérések szerint elsősorban az elektrotechniká­ban, a hajók és a hajóberendezések gyártásában és több más gépipari ága­zatban nyílik lehetőség. Szó lehet ar­ról is, hogy jugoszláv vállalatok szov­jet tervek alapján atomerőmű-beren­dezéseket készítenek. Ezek az egyez­mények módot nyújtanak arra, hogy az export szerkezetében, mindkét ol­dalról, a következő években változások következzenek be. Az előirányzatok szerint emelkednek a szovjet nyers­­anyags­zállításaik, így Jugoszlávia több olajhoz, földgázhoz és színesfémkohá­szati termékhez jut. A tárgyalásokon a központi kérdé­sek között szerepelt az az 50 jugoszláv nagyvállalat, amelyet szovjet közre­működéssel építenek vagy korszerűsí­tenek. Néhány beruházási programot pontosítottak, a legújabb elképzelések szerint a szovjet fél a Gaszko-hőerő­­műhöz 300 megawattos blokkokat (ilyen teljesítményű gépeket a jugo­szláv külkereskedelem még nem vásá­rol), egy másik hasonló létesítmény­hez pedig 210 megawattos blokkokat szállít. (A két ország képviselői koráb­ban már megállapodtak, hogy a dunai Dzsepard vízierőműnél nyolc szovjet áramtermelő berendezést helyeznek üzembe.) Jugoszlávia kohászatának fejleszté­sére is több beruházási terv van. Az egyik program a szmederevói gyár bővítésével kapcsolatos, teljesítőképes­ségét évi 1,6 millió tonna acél előállí­tására szeretnék emelni. A szükséges berendezéseket, valamint az oxigén­­konverteres üzemrészt a Szovjetunió szállítja. Egyetértésre jutottak a szkop­jei fémkohászati üzem kapacitásának emelésében is, s végül Lukovacban a két ország együttműködésében évi 700 ezer tonna teljesítőképességű kokszoló­­művet létesítenek. A következő ötéves tervidőszakban szovjet közreműködéssel fejlesztik a bauxitbányászatot is, a kitermelt nyers­anyag feldolgozására Vlaszenyica kö­zelében évi 600 ezer tonna teljesítőké­pességű timföldgyárat alapítanak. A Szovjetunió­ segítséget nyújt az építő­anyag termelés bővítéséhez, már konk­rétan megállapodtak egy cementgyári beruházásban. Végül szovjet közremű­ködéssel hűtőházak és gabonatárolók épülnek Jugoszláviában. Az öt év alatt tovább szélesednek a két ország műszaki-tudományos kap­csolatai. Jelenleg 50 téma megoldásán dolgoznak a két fél szakemberei, első­sorban a vegyiparban, az élelmiszer­­iparban és a gépgyártásiban, több kér­dés­es számítástechnikával és az ener­getikával kapcsolatos. További jó lehetőségek a szovjet—osztrák kereskedelemben Ausztria moszkvai kereskedelmi tanácsosának nyilatkozata A­­ szovjet—osztrák gazdasági kap­csolatok jelentős megélénkülését ered­ményezheti a két ország jövő január­ban életbelépő tízéves kereskedelmi és fizetési megállapodása — jelentette ki Georg Kanizius osztrák kereskedelmi tanácsos az Ekotaszsz-nak adott nyi­latkozatában. Az osztrák diplomata külön aláhúzta, hogy ilyen időtartamú kereskedelmi szerződést a Szovjetunió még egyetlen országgal sem kötött. Ausztria és a Szovjetunió tavalyi árucsere-forgalmának mérlegét meg­vonva Kanizius elmondotta: a kölcsö­nös szállítások 1974-ben 80 százalékkal nőttek, s meghaladták a 8­­milliárd schillinget. A szovjet export — egy esztendő alatt — megkétszereződött és megközelítette a 3,5 milliárd schillinget, míg az import 67 százalékkal 4,5 mil­liárd schillingre emelkedett. Ausztriának a Szovjetunióba irá­nyuló gép- és berendezésexportja két­szeresére, 1,4 milliárd schillingre nőtt. Az osztrák exportlistán főleg szer­számgépek, komplett üzemi berendezé­sek és hajók szerepeltek. A félkész termékek kivitele 100 százalékkal emel­kedett. A szállításoknak több mint egyharmadát a kohászati termékek al­kották, a különböző vegyipari anyagok részesedése 600 millió schilling volt. A Szovjetunióból származó osztrák import a múlt esztendőben 60 száza­lékban a következő termékekből állt: földgáz, olaj, olajtermékek és koksz. A négy árucsoport kivitelének összér­téke 2,1 milliárd schilling volt, egy év alatt 80 százalékkal gyarapodott. Szá­mottevőek voltak a szovjet vasérc-, apatitkoncentrátum-, kálisó- és fa­szállítások is. A kétoldalú kereskedelemibe — mu­tatott rá az­ osztrák kereskedelmi ta­nácsos — még jónéhány terméket be lehet kapcsolni. Példaként az alumí­niumot említette. Mint ismeretes, a Szovjetunió évek óta nagymennyiségű alumíniumfóliát vásárol Ausztriától,­­amely viszont a nyers alumínium im­portjában érdekelt, hiszen fejlett fel­dolgozóipara van. (Ekotaszsz) Egyezmény a KGST és Mexikó között Moszkvai tudósítónktól: Moszkvában befejeződtek a KGST és Mexikó együttműködési tárgyalásai. A kapcsolatok kiépítésének útját kijelölő egyezménytervezetet a KGST Titkár­sága a megfelelő szintre terjeszti jóvá­hagyásra. Mexikó delegációja pedig a törvényhozástól kér megerősítést a do­kumentum aláírásához. Mexikó — Finnország és Irak után — harmadik­ként köt együttműködési megállapo­dást a KGST-vel. Román cukorvétel terve a Fülöp-szigetektől Románia 50 ezer tonna cukrot szán­dékszik vásárolni a Fülöp-szigetektől, s cserébe mezőgépeket és vasúti gör­dülőanyagot exportálni. A manilai ro­mán ügyvivő Marcos államfőt kereste fel javaslatával, hogy konkrét formába öntsék a kereskedelmi megállapodást, amelyet Ceausescu és Marcus írt alá a román köztársasági elnök áprilisi lá­togatásakor. Az ügyvivő hangsúlyozta, nem kompenzációs üzletről lenne szó, hanem külön exportról és importról. (AP-DJ) Csehszlovák abroncsgyár Szíriának Csehszlovákia évi 680 ezer darabos kapacitású gumiabroncsgyárat épít Ha­ma közép-szíriai városban. A 110 millió dolláros szerződést Damaszkuszban írta alá Szíria iparügyi minisztere és a csehszlovák Technoexport külkereske­delmi vállalat vezérigazgatója. A gyár 1977 végére készül el, és 1200 dolgozót foglalkoztat. (AP—DJ) Japán gépek a Szovjetuniónak és Bulgáriának Bolgár és szovjet megrendelést ka­pott a japán Komatsu, összesen 6,1 milliárd jen értékben. A szovjet Traktoroexport 2,66 milliárd jenért 53 bulldózert és különféle bányaipari gépeket vásárol. A bolgár Technoim­port 3,48 milliárd jenért 116 bulldózert rendelt, amelyeket útépítés mellett márványbányák kitermelésére hasz­nálnának. A Komatsu a Traktoroex­port megrendelését az év utolsó negye­dében teljesíti, Bulgáriába pedig ez év augusztusa és 1976 júniusa között szállítja a gépeket. (AP—DJ)

Next