Világgazdaság, 1975. szeptember (7. évfolyam, 166/1663-185/1682. szám)

1975-09-02 / 166. (1663.) szám

1975. SZEPTEMBER 2. ENYHE CSEREARÁNY-JAVULÁS A FEJLETT KAPITALISTA ORSZÁGOK JAVÁRA Az IMF jelentése Az ipari országok exportárai a má­sodik negyedévben­­enyhén estek — közli a Nemzetközi Valuta Alap jelen­tése. Az április—júniusi időszakban a kivitel árszintje 0,5 százalékkal elma­radt az előző negyedévitől. Igaz — fű­zi hozzá az­ IMF — az árak még­­min­dig 13,5 százalékkal magasabbak vol­tak, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben az exportárak 6 százalék­kal emelkedtek és 26,8 százalékkal ha­ladták meg az 1974. január—márciusi időszak szintjét. Az Egyesült Államok kiviteli árszint­je a második negyedévben 0,7 száza­lékkal esett, de 16,2 százalékkal halad­ta meg 1974 megfelelő időszakának ér­tékét. (Az első negyedévben 3,4 száza­lékos növekedés volt, az egy évvel ko­rábbi szinthez képest pedig 21,5 száza­lékos volt az exportár-infláció.) A japán­­exportárak a második ne­gyedévben 1,6 százalékkal estek, az el­ső negyedévben pedig 3,2 százalékkal. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest a második negyedévben 5,1, az első ne­gyedévben pedig 4,9 százalékos árcsök­kenés mutatkozott. Az NSZK-ban a második negyedévi exportárcsökkenés 0,5 százalékos volt, 1974-hez képest pedig 15,3 százalék. (Az első negyedévi megfelelő érték 10,8, il­letve 32,9 százalékos áremelkedés.) Nagy-Britan­niában a január—márciu­si 8 százalékos exportáremelkedést újabb 1,8 százalékos infláció követte. A második negyedévben az exportár­szint 17,4, az első negyedévben pedig 31,9 százalékkal haladta meg az előző év megfelelő időszakának értékét. Svájcban a második negyedévi ár­emelkedés 1974-hez képest 23,4 százalé­kos volt,­­az első­­negyedévi pedig 39,8 százalék. Svédországban a drágulás 22,1, illetve 40,5 százalékos volt. Az ipari országok importárai az első negyedévi 5,2 százalékos emelkedés után 1,8 százalékkal estek a második negyed­évben. Az 1974-es árszinthez képest az első negyedévi 27,4 százalékos emelke­dést enyhébb, 9,5 százalékos növekedés követte. Az amerikai importárak 1975 áprili­sa és júniusa között 3,1 százalékkal es­tek az előző negyedévhez képest, de 12,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi árszintet. Az első negyedévben az importárak növekedése 5,2 százalé­kos volt, 1974 január—márciusához ké­pest pedig 32,4 százalékos áremelkedés mutatkozott. A japán importárak a más­odi­k ne­gyedévben 0,9 százalékkal hanyatlottak, de 3,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. Az első negyed­évben 1,4 százalékos volt az áremelke­dés, 1974-hez képest pedig 14,9 százalé­kos. A nyugatnémet beviteli árak a ja­nuár–márciusi 5,4 százalékos emelke­dés után a második negyedévben 1,2 százalékkal estek 1974-hez képest. Az első negyedévben 19,5, a második ne­gyedévben pedig 5,5 százalékos volt az emelkedés. Nagy-Britanniában a második ne­gyedévi importáremelkedés 2,1 száza­lék volt, az 1974-es szinthez képest pe­dig 6,3 százalékos infláció­­mutatkozott. Az első negyedévben az importárak 6,3 százalékkal emelkedtek, 1974-hez képest pedig 27 százalékos volt az áremelke­dés. (Reuter) A Közös Piac borúlátó jelentése A Közös Piac eddigi történetének A legtöbb gazdasági bajjal büszke­legkedvezőtlenebb időszaka volt az idei második negyedév — állapítja meg a brüsszeli bizottság legutóbbi gazdasági jelentése. A helyzet javulá­sára még mindig csak nagyon kevés­­jel utal, s azok sem érnek be rövid távon — mondja a jelentés. A mun­kanélküliség és a rövidített munka­időben­ dolgozók száma mind a ki­lenc tagországban növekszik. A fogyasztói árak emelkedésének ütemét az év végéig az EGK egészét tekintve valószínűleg nem sikerül le­szorítani 10 százalékra. Az infláció mind a kilenc országban, de különö­sen Angliában és Írországban marad súlyos, de Angliáról szólva a jelentés igen kis reményt fűz ahhoz, hogy rövid időn belül jobbra fordul a helyzet. A munkanélküliség, a gazdasági nö­vekedés üteme és a fizetési mérleg valószínűleg csak akkor mutat ked­vezőbb képet — írják —, ha valóban bekövetkezik a világkereskedelem 1976- ra várt fellendülése. A jövő év elejéig az EGK-országok­­ban nem csökken az állástalanok szá­ma. A tagországokban ugyanis a mun­kanélküliség többnyire strukturális ere­detű, igen széles körű és leküzdéséhez olyan intézkedésekre van szükség, ame­lyek hosszú távon érnek be. (Reuter) • Szeptember 9-én Moszkvában tart­ják meg a szovjet-amerikai tenger­­szállítási tárgyalások második forduló­ját, amelyen megszabják a Szovjetunió által vásárolt mintegy 11 millió tonna amerikai gabona szállítási költségeit. A most véget ért első tárgyalási fordulón a szovjet fél tonnánként 9,25 dolláros fuvardíjat ajánlott, az amerikaiak vi­szont 14,50 dollárt kértek.­­ Koszigin szovjet miniszterelnök és Kekkonen finn elnök nem hivatalos, baráti találkozót tartott a két ország határán fekvő Szvetogorszkban. A finn köztársasági elnök részt vesz a szovjet—finn együttműködéssel épülő papír- és cellulózkombinát első egysé­gének átadásán. Szeptember 1-vel megnyílt a szi­bériai Nahodkát a japán­­kikötőkkel összekötő konténeres hajóút, amelyen a Yamashita-Shinnihon és Jino Kaiun Kaisha japán hajózási vállalatok kon­ténerhajói közlekednek majd. Japán ezen az útvonalon és Szibéria „szá­razföldi hídján” keresztül az eddiginél 20 százalékkal olcsóbban küldhet kon­téneres­­Szállítmányokat Európában.­­ Agnelli, a Fiat-konszern elnöke e hónap végén vagy október elején hi­vatalos látogatást tesz Kínában. Az előzetes hírek szerint Agnelli delegáció élén megy Kínába, úti programjának részleteit még nem hozták nyilvános­ságra.­­ Hajózási kérdésekről rendszeresen konzultálnak majd, nem vetnek ki adót egymás hajóira — állapodtak meg az NSZK és a Kínai Népköztársaság kép­viselői. A Pekingben megfogalmazott hajózási megállapodást még a bonni parlamentnek ratifikálnia kell. • Franciaországban a kiskereskedelmi árak júliusban 0,7 százalékkal emel­kedtek, s így az éves­­szintre kivetített inflációs ráta 11,1 százalékos. Május­ban és júniusban szintén 0,7 százalék­kal mentek feljebb a fogyasztói árak. • A szovjet Masinoimport 1350 és 1500 lóerős csehszlovák pályaudvari rendezőmozdonyokat akar vásárolni a Pragoinvesttől. Az 1350 lóerős mozdo­nyokból 1977-re 253 darab importját tervezik, az üzlet előkészítése most folyik.­­ Brazília jövő évi költségvetése 189 milliárd 377 millió cruzeiro bevételét, illetőleg ugyanilyen összeg kiadást ír­ja elő. Geisel tábornok-elnök terjesz­tette a parlament elé az 1976-os költ­ségvetést, amelynek bevételi oldala — mint mondta — 30 százalékkal haladja meg az 1975-ös költségvetést, a WGI jelenti . A londoni Barclays Bank Inter­national tegnap Abu Dhabiban meg­nyitotta első fiókintézetét. Ez az Arab Emirátusok Államszövetségében a Barclays első bankfiókja. • A június 30-val véget ért pénzügyi évben Ausztrália költségvetési deficit­je 2 milliárd 561 millió dollárt tett ki az előző évi 293 millió dolláros kiadási többlettel szemben. Itt befejezték a Marica folyó szabá­lyozását a bolgár—görög határövezet­ben. A kétoldalú megállapodás kere­tében 450 szakember csaknem 4 éven keresztül dolgozott a hatalmas, 11 ki­lométeres folyószakaszon. Tíz kilomé­teres gátat építettek, és 8 millió köb­méter földet mozgattak meg. «ft A KGST Intermetall szervezetének résztvevői az autógyártáshoz szükséges acéllemez termelésről tárgyaltak Kas­sán. A szimpozionon a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, az NDK, Len­gyelország és Csehszlovákia szakem­berei vettek részt. • A belga nagykereskedelmi árindex (1936—38-as bázison számítva) 796,4 pontra emelkedett júliusban a júniusi 785,6 pontról. Tavaly júliusban ez a mutató 795,4 pont volt. n. Belvárosi külkereskedelmi vállalat keres: felsőfokú műszaki vagy közgazdasági végzettségű, két nyugati nyelv (német, angol, francia) tárgyalóképes tudásával rendelkező export—import üzletkötőt licenckereskedelmi tevékenységre A jelentkezéseket a 187—816-os telefonszámon várjuk. Olajmezők Kuba partjainál Kuba partjai mentén, a tengerben jelentős olajkészleteket feltételeznek azok a szeizmológiai kísérletek, ame­lyeket szovjet szakemberek végeztek. A londoni Sunday Telegraph vasárnapi számában ad hírt a kutatások eredmé­nyéről és azt állítja, ez a tényleges magyarázata a Kuba körüli amerikai kereskedelmi embargó újkeletű enyhí­tésének. A kubai partmenti olajkészletek a kutatások szerint a Mexikói-öböl mé­lyén levő olajmezők folytatása. Az amerikaiak guantanamói haditengeré­szeti támaszpontja mellett fekszik —­­ír­ja a londoni lap — a szovjet kutatók által most feltárt olajmezők egyike. A Sunday Telegraph feltételezi, hogy Kuba amerikai cégek segítségét is igénybe venné a most feltárt olaj­mezők kiaknázásához. (AP—DJ) Lerakták a moszkvai kereskedelmi központ alapkövét Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió külkereskedelmi for­galma várhatóan 25 százalékkal nő az idén, és értékben megközelíti az 50 milliárd valutarubelt — jelentette ki Patolicsev külkereskedelmi miniszter az új moszkvai kereskedelmi központ alapkőletétele alkalmából. Napjaink­ban több mint 100 tőkés cég rendel­kezik képviseleti irodával Mozskvában, s a múlt évben több tízezer külföldi külkereskedelmi szakember kereste fel a Szovjetuniót — mondotta. A 110 millió dollár értékű beruhá­zással épülő szovjet kereskedelmi köz­pont feladata: megfelelő kereteket te­remteni a kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok fejlődéséhez. A központi épü­letben 200-300 külföldi cég kap he­lyet. lis reflációs program terve Franciaországban Új, nagyszabású gazdaságösztönző programot fog bejelenteni Giscard francia elnök csütörtök esti televíziós beszédében — közli jól értesült forrá­sokra hivatkozva a DPA. A programot a kormány csütörtöki ülésén fogadja el, és Fourcade pénzügyminiszter is­merteti a nemzetgyűlés pénzügyi bi­zottságában. Előzetes értesülések sze­rint 25 milliárd frankot szivattyúznak a gazdaságba, ebből 10 milliárdot közü­leti beruházások formájában. Az ex­panziós tervek kidolgozásával hozzák kapcsolatba megfigyelők a francia el­nök telefonbeszélgetését Schmidt nyu­gatnémet kancellárral, Párizs és Bonn már korábban megállapodott, hogy egyezteti és összehangolja nagyobb sza­bású konjunkturális intézkedéseit. (DPA) is. Folytatódik az osztrák dekonjunktúra Az osztrák konjunkturális helyzet változatlanul rossz, egyes területeken a gazdasági tevékenység az eddigi mély­pontra érkezett — írja a bécsi gazda­ságkutató intézet legutóbbi gazdasági jelentésében. Az ipar júniusban más­fél százalékkal termelt­­ kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az építő­ipar májusban 10 százalékkal állított elő kevesebb értéket, mint 1974-ben. A munkanélküliség a rossz gazdasági helyzet ellenére az intézet szerint tűr­hető határok között maradt: a nyáron a munkanélküliek tábora a munkaké­pes lakosság 1,3 százaléka volt. A mun­kanélküliség elleni harcban a kormány sok külföldi munkást bocsátott el, hogy helyi munkaerőt alkalmazzon. Ami a kilátásokat illeti, a beruházási és a fogyasztási kereslet valószínűleg nem hanyatlik tovább, az exportkeres­let viszont változatlanul gyenge marad. A nagykereskedelmi árak júliusban 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a fogyasztói árak viszont 8,9 százalékkal álltak maga­sabban. (APA) Lima és Quito Puccsok és gazdasági nehézségek . A latin-amerikai puccsok és ellenpuccsok virágkorára emlékeztető gyorsasággal két államcsínyről, vagy legalábbis államcsínykísérletről érke­zett hír a földrészről; előbb Limában buktatták meg Velasco Alvarado elnököt, a legújabb hírek szerint pedig egyelőre még bizonytalan kimene­telű puccs folyik Rodriguez Lara ecuadori elnök ellen. Noha az első jelen­tések még nem teszik lehetővé az események mélyebb hátterének áttekin­tését, néhány megfigyelő annak a véleményének ad kifejezést, hogy az amerikai törvényhozásban talán indokolatlanul bírálják Washingtont latin­amerikai politikájának passzivitása miatt. Moralesről, az új perui elnökről nyugati megfigyelők úgy vélekednek, hogy könnyebb lesz vele dűlőre jutni, mint elődjével. A quitói államcsínyt vezető Gonzales Alvear tábornok vezérkari főnök pedig szakértők szerint helytelennek találja, hogy Ecuador követi az OPEC árpolitikáját, s emiatt olajbevételei alaposan megcsappan­tak. A perui események gazdasági hátterét elemezve megfigyelők elsősor­ban arra mutatnak rá, hogy a rendszer haladó intézkedései ellenére to­vábbra is 30 százalékos az infláció, a munkaképes lakosság 25 százaléka nem tud elhelyezkedni, és a rézáraknak esése a világpiacon kiélezte a problémákat. Elszámítottuk magunkat, komoly problémáink vannak — állapította meg az ecuadori kormány egy vezető terve­zési szakembere. A kijelentés arra utal, hogy túl nagy reményeket fűztek az olaj­gazdasághoz. Három évvel ezelőtt kezdték kitermelni az Amazonas dzsun­gelének ígéretesen nagy készleteit, s amikor az olaj barrelenkénti ára két év alatt 2,50 dollárról 13,90-re ugrott a 7 milliós országban nagy fejlesztési programokba kezdtek. Aztán idén az árak csúszni kezdtek lefelé, most már 11 dollár alá süllyedtek, s úgy néz ki, ez folytatódni fog. Az 1975-re készített költségvetésben nagyszabású egészségügyi és oktatási programokat irányoztak elő arra szá­mítva, hogy a 13 dollárnál magasabb áron naponta több mint 200 ezer barrel kőolajat exportálhatnak. Az év első hét hónapjában azonban napi 80 ezer bar­rel olajat pumpáltak a Transzandesi csővezetéken keresztül. Az olajexport árbevétele a január—júniusi időszak­ban alig haladta meg a 212 millió dol­lárt, holott 1974 első hat hónapjában 445 millió dollárt tett ki. Ecuador bevételeinek több mint 30 százaléka az olajexportból származik, így a visszaesés meglehetősen nehéz helyzetbe hozza a quitói gazdaságveze­tést. A kilátások azonban javulnak, augusztus elején napi 180 ezer barreles ütemben termeltek, s ha ezt az év hát­ralevő hónapjaiban is fenn tudják tar­tani, a tervezetthez képest nem lesz nagyon nagy a késés. A kőolajtermelés visszaesését két té­nyező magyarázza. Az első földrajzi, a kőolajmezők igen távol vannak a főbb piacoktól és ráadásul az oliáját­ át kell vinni az Andeseken. Az ecuadori olaj zömét az Egyesült Államok keleti partvidékén és a karibi térségben érté­kesítik, ami azt jelenti, hogy igen­ nagy költséggel a tengeren, sőt a Panama­­csatornán kell keresztülszállítani. A mássik tényező a kereslet, illetőleg a quitói kormány és az országban működő amerikai olajkonzorcium a Texaco-Gulf közötti ellentét. A Texaco- Gulf az ecuadori állami olajvállalattal (CEPE) együtt dolgozik, s az export nagy részét egyedül bonyolítja le. Néhány hónappal ezelőtt a­­konszern leállította az olajkutat, mert — mint mondta — a kormány által rögzített áron nem tudta értékesíteni az ecuadori diáját. Jól tájékozott külföldi olajipari körökben azt mondják, az április— május—júniusi leállást az árak és az adó „kényszerítették ki.” Jarrin ugyanis (1974 októberéig a­ kőolaj és a termé­szeti kincseik minisztériumát vezette Quitóban) erősen megadóztatta a kül­földi olajvállalatokat, sőt, kilátásba he­lyezte azok államosítását is. Utódja, a mérsékeltebbnek tartott Salazar viszont leszállította az exportra kerülő olaj adóját és direkt hívta az országba a külföldi olajipari befektetőket. A mini­mális exportárakat barrelenként 10,40 dollárban állapította meg, s hogy az adóbevételek csökkenését ellensúlyozza, napi 225 ezer­­barreles olajtermelés el­érését tűzte célul. A külföldi társasá­gok ugyanakkor az adók további csök­kentését akarják kicsikarni, a kormány viszont nem tágít, szerinte az árak így (Reuter, AP,DJ, APA) „tisztességesek” Szigorítják a munkafegyelmet Lengyelországban A munkafegyelem és a munkaidő felhasználásának javításáról Varsóban pénteken rendeletet hoztak nyilvános­ságra. A rendelet értelmében vala­mennyi állami vállalat vezetőjének részletes elemzést kell készítenie szep­tember 15-ig arról, hogy az általa irá­nyított intézménynél hogyan használ­ják ki a munkaidőt, és hogyan tartják be a munkafegyelmi előírásokat. Az elemzésen túl a vezetőknek javaslato­kat kell kidolgozniuk a javítás lehető­ségeiről. Az elemzések és programok a munkás önkormányzati szervek jó­váhagyása után kerülnek a következő ötéves tervbe és a vállalatok vezetői kötelesek ezeket a változásokat meg­valósítani. A munkaszervezési, a munkaerőgaz­dálkodási kérdésekhez tartozik, hogy a lengyel kormány határozatot hozott: júliustól kezdve bizonyos munkaterü­leten dolgozók — különösen a nők — az ediginél korábban mehetnek nyug­díjba. A határozat érvénybe lépése óta eltelt egy hónap során 9 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, 80 százalékban nők. A korábbi nyugdíjaztatás kérdé­séről szólva a Trybuna Ludu megjegy­zi, továbbra sem várható, hogy a ma­gasan kvalifikált dolgozók mennek idő előtt, nyugdíjba, ugyanis náluk a nem gazdasági jellegű motivációk is igen erősek. (PAP, MTI) Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK, INTÉZETEK! Gyáregységünk 1975. III—IV. negyedévében rövid határidőre vállalja IK 55—56, IK 620—630, és IK 311 típusú autóbuszok főjavítását Megegyezéses ár, rövid átadási idő, garancia. Megrendeléseket beérkezési sorrendben teljesítjük. Egyidejűleg kérjük az 1976. évi javítási igények bejelentését is. Ezeket szintén a beérkezés sorrendjében igazoljuk vissza. Érdeklődés telefonon: Püspökladány, 33. vagy 74-es szám. Ügyintéző: Bartos Zoltán Levélcím: MEZŐGÉP 8. SZ. GYÁREGYSÉGE 4151 Püspökladány, Postafiók 46. VILÁGGAZDASÁG Bojkott pro és kontra A General Electric is feketelistára kerül az arab országokban, ha három hónapon belül nem szünteti meg va­lamennyi üzleti kapcsolatát Izraellel — jelentette be az arab bojkott-iroda. A General Electric termékeit az arab világ szinte minden országában isme­rik, a bojkott tehát igen súlyos érvá­gást jelentene számára. Az amerikai vállalatok nem expor­tálhatnak gépi berendezéseket Líbiába — erről a tilalomról az Egyesült Ál­lamok most hivatalos jegyzékben ér­tesítette Líbia washingtoni diplomáciai képviselőjét. Az ARNA líbiai hírügy­nökség jelentése szerint a Lockheed Hercules Aircraft céggel kötött ex­portszerződés teljesítését Washington nem engedélyezte és a múlt héten megtiltotta azt is, hogy a Lockheed szállítórepülőgépein az Egyesült Álla­mokban líbiai pilótákat képezzenek ki. (Reuter) Tárgyalások Kuvait amerikai beruházásairól Megbeszélést folytat Washingtonban Simon amerikai pénzügyminiszter Al- Atiqui­ val, kuvaiti kollégájával. Atiqui rámutatott tárgyalópartnerének: Ku­vait növelni szeretné a befektetéseket az USA-ban, de nem kíván megsze­rezni egyetlen amerikai vállalatot sem. A mostani megbeszélések középpontjá­ban adókérdések állnak. (Reuter) ORSZÁGOS ÉPÍTŐIPARI NAGYVÁLLALAT FELVÉTETRE KERES PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐT Feltételek: közgazdaságtudományi egyetemi végzettség és legalább 10 éves szakmai gyakorlat A jelentkezéseket „Budapesti központ 976” jeligére a kiadóba kérjük.

Next