Világgazdaság, 1975. november (7. évfolyam, 210/1707-228/1725. szám)

1975-11-01 / 210. (1707.) szám

W( 1975. NOVEMBER 1. Szadat Egyiptom új beruházási politikájáról A Közel-Kelet Ford segélyprogramjának középpontjában A közel-keleti államoknak szánt se­gélyek 70 százalékát teszik ki az ame­rikai elnök most előterjesztett 4,3 milliárd dolláros külföldi gazdasági, katonai segélyprogramjának. Az ok­tóber 1-én kezdődő költségvetési év­ben Izrael 2,2 milliárd dollárt kapna részben amerikai fegyverek megvásár­lását szolgáló hitelek, részben közvet­len gazdasági segély formájában, Egyiptom pedig a tavaly megszava­zott összeg háromszorosát, 750 milliót. Jordánia 250 millió dollár, Szíria pe­dig a tavalyival nagyjából azonos ösz­­szegű, 90 millió dollár gazdasági se­gélyben részesülne. Az ázsiai orszá­goknak 384 milliót, a NATO legyen­gült déli szárnyának fél milliárd dol­láros gazdasági és katonai segélyt irá­nyoznak elő, Portugálián és Cipru­son kívül Görögország és Törökország 200—200 millió dolláros segélyben ré­szesülne. Az afrikai államok részére mindössze 41 millió dollárt javasolt az elnök. Az Egyesült Államokban tartózkodó Szadat elnök a Ford elnökkel folyta­tott két eszmecserén további amerikai gazdasági támogatást kért az Egyesült Államoktól. A különféle fegyverek vá­sárlására vonatkozó egyiptomi kíván­ságokat részleteikben még nem tár­gyalták meg — legalábbis ezt közöl­ték Washingtonban. A Hughes ameri­kai repülőgépgyártó vállalat állítólag tárgyalásokat kezdett az egyiptomi kormánnyal, helikopter-licenc eladásá­ról és egy egyiptomi helikoptergyártó üzem felállításáról. Szadat New Yorkban tanácskozáso­kat folytatott az amerikai üzleti élet képviselőivel. Az elnök aggodalommal szólt Egyiptom gazdasági helyzetéről. „Hibás volt az a korábbi elképzelés, hogy Egyiptom elkülönülhet a nyu­gati világtól, az utóbbi húsz évben ön­ként szigeteltük el magunkat az új technológiáktól, műszaki ismeretektől, a korszerű gazdaság vívmányaitól” — fűzte hozzá. „Az egyiptomi gazdaság­nak sürgős vérátömlesztésre van szük­sége, az új technológiák tömeges be­áramlására és alkalmazására. Ezért azt javasoljuk a külföldi befektetőknek, ne csak tőkéjüket hozzák, hanem mű­szaki ismereteiket is. A közös vállal­kozásban az egyiptomi felet magánsze­mélyek vagy az állam képviseli. Kai­róban újra meg akarjuk nyitni a 15 éve bezárt részvénytőzsdét. Mindent meg fogunk tenni, hogy Egyiptom vonzó legyen a külföldi befektetők­nek, liberalizáljuk törvényeinket, megszüntetjük a korlátozásokat, har­colunk a bürokrácia ellen és jutalmaz­zuk a kezdeményező erőt” — mondotta Szadat. Szalem miniszterelnök Kairóban visszhangozta főnöke véleményét: az egyiptomi kormány Kairóból nemzet­közi pénzügyi központot akar vará­zsolni. Az 1976-os kormányprogram előterjesztésekor beharangozta külön­féle devizakorlátozó és adminisztratív intézkedések felszámolását. Máris megalakult a részvénytőzsde felélesz­tését célzó kormánybizottság és tör­vénytervezetet készítenek elő az egysé­ges devizaárfolyam megállapítására. A külföldi tőke az utóbbi 12 hónapban 291 vállalkozásba kezdett Egyiptomban — közölte Szalem. Mint azonban a Reuter hírmagyarázója hozzáfűzi: ed­dig egyetlen nagyobb közös vállalko­zást sem sikerült nyélbeütni amerikai vállalatokkal. Az amerikai üzletembe­rek a közel-keleti politikai helyzet bi­zonytalansága mellett a bürokráciát, a külföldi beruházások ellentmondásos szabályozását okolják. Szadat New Yorkból Chicagóba uta­zott tovább. Éppen chicagói program­ját bonyolította, amikor negyedszázad után az első izraeli rendeltetésű teher­hajó át­hajózott a Szuezi-csatornán. A nemrég létrehozott sínai részmegálla­podás intézkedik úgy, hogy az Izrael­nek szánt nem stratégiai jellegű rako­mányokat szállító hajók áthaladhatnak a csatornán. A Reuter értesülései sze­rint az első hajót 8000 tonna román cementtel rakták meg. (MTI, AP—DJ, Reuter) A Gazdasági jegyzőkönyv, tengerhajó­zási, egészségügyi megállapodás, vala­mint a vízumkényszer eltörlését ki­mondó egyezmény aláírásával fejező­dött be Ceausescu román államfő négynapos hivatalos látogatása Portu­gáliában. Lengyelország és az NDK élelmi­­szeripari együttműködésének fejlesz­téséről írtak alá megállapodást Varsó­ban. Szorosabb lesz az együttműködés az ételsűrítmények, cukrászati készít­mények és az étolaj gyártásában. 4. Izrael nemzetközi összterméke az év első felében 6 százalékkal hanyat­lott a múlt év azonos időszakához ké­pest. A GNP kilenc év utáni első visszaesését az októberi háború mind­máig fizetendő költségeivel, s a nyu­gati gazdaságok általános hanyatlásá­val magyarázzák. A tárgyidőszakban az ipari termelés 3, a beruházás 11, az export pedig 8,1 százalékkal esett vissza. • Az atomerőművek építésében, fel­szerelésében s a szükséges berende­zések gyártásában megvalósított együtt­működésről tanácskoztak a csehszlo­vák—szovjet kereskedelmi kamara szervezésében a két ország szakem­berei, ami jelenti . Bangladesnek 100 millió dollár hi­telt ad a Nemzetközi Fejlesztési Tár­saság (IDA), a Világbank fiókintézete az ipari termelés növeléséhez szüksé­ges import finanszírozásához. A hitel kamatmentes, 50 év alatt kell vissza­fizetni. Amerikai üzletemberek élénken ér­deklődnek az NDK-val létesítendő gaz­dasági kapcsolatok iránt­­­ közölték New Yorkban az NDK nagykövetével üzleti körök képviselői. A nagykövet az NDK és az Egyesült Államok gaz­dasági kapcsolatainak kiépítéséről tar­tott előadást. Ea Bulgária és Franciaország szállítási együttműködésének kiszélesítését irá­nyozza elő — elsősorban a közúti és a légi forgalomban — a jegyzőkönyv, amelyet Szófiában írt alá Canov bol­gár szállítási miniszter és Gavaille francia szállításügyi minisztériumi ál­lamtitkár.­­ A farost gazdaságosabb feldolgo­zásának kérdéseivel nemzetközi szim­­pozion foglalkozott a lengyelországi Zlotówban. Csehszlovák, az NDK-beli és lengyel szakemberek ismertették ed­digi kutatásaik eredményét és megvi­tatták több farostfajta feldolgozásának technológiai lehetőségeit. Beruházási, szerződéskötési ügyekben jártas JOGÁSZI FELVESZ a Budapesti Postaigazgatóság Beruházási osztálya, Budapest V., Váci u. 34. I. em. 142. Bérezés a 7/1971. (IV. 1.) MüM. sz. rendelet szerint Változások az albán gazdasági vezetésben Albániában felmentették tisztségé­ből Kellezi miniszterelnök-helyettest, a tervbizottság elnökét, Theodosi ipar­és bányaügyi minisztert, valamint Ngjela külkereskedelmi minisztert. A tiranai változások belgrádi és bécsi diplomáciai körök szerint mindenek­előtt az ország gazdasági nehézségeire vezethetők vissza. A megfigyelők sze­rint alapvetően két fejlesztési­­koncep­ció ütközik egymással: a fő kérdés az, hogy a kormányzat hajlandó-e fel­hagyni az elszigeteltség merev poli­tikájával és lemondani arról, hogy ab­szolút elsőbbséget biztosít a nehézipar­nak a fogyasztási cikkeket gyártó ága­zatok rovására. Valószínűleg e vitával kapcsolatos, hogy a helyi információs szervek eddig jóformán semmit sem közöltek az új, 1976. január 1-vel életbe lépő ötéves tervről. (Reuter, APA) Deficites költségvetés a recesszió ellen A költségvetési kiadások emelésével akarja enyhíteni a recessziót a svájci kormány. Chevallaz pénzügyminiszter újságíróknak elmondta, 1 milliárd 188 millió frank deficitet terveztek a jövő évi költségvetésbe, szemben az 1975-re előirányzott 658 millióval. A pénzügy­­miniszter hozzátette azonban, hogy a tényleges deficit 1 milliárd frank kö­rül lesz. Közmunkákra a kormány mint­egy 600 millió frankot költ, és 2,75 mil­liárd frank értékben bocsát ki kötvénye­ket a vasutak és a posta finanszírozá­sára és a deficit fedezésére. (Reuter) A svájciak a legtakarékosabbak A takarékpénztárak nemzetközi in­tézetének a takarékossági világnap al­kalmából közzétett adatai szerint 26 tőkésország lakossága között a svájciak a legtakarékosabbak: átlagosan 12 313 frank összegű betéttel rendelkeznek. A második helyen álló amerikiai telk 3470 dollár, a svédek 12 077 korona értékű takarékbetét tulajdonosai. SDR-ben számított rangsorban a belgák, a japá­­nok, az ausztrálok, a norvégek és az NSZK állampolgárai következnek. A Genfben székelő intézet közleményé­ből kitűnik, hogy a megvizsgált orszá­gokban az infláció és a recesszió el­lenére is emelkedett a takarékbetét­­állomány. (DPA) A japán—kínai kereskedelem Japán az év első kilenc hónapjában 1,8 milliárd dollárért exportált Kínába, ami 41 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. Az ellenkező irányú for­galom 18 százalékkal, megközelítőleg 1 milliárd dollárra nőtt — tűnik ki a JETRO japán külkereskedelem-fejlesz­tési szervezet jelentéséből. A japán be­vitel fele a kőolajból származott, amely­nek mennyisége 138,6 százalékkal 38,5 millió barrella, érték­e 105 százalékkal 498 millió dollárra szökött fel. Szembe­tűnő, hogy Japán importja az olajim­port nélkül számítva 15,2 százalékkal csökkent. (AP—DJ, Reuter) Francia olajipari berendezések a Szovjetunióban Francia olaj- és földgázipari beren­dezésekből nyílik kiállítás Moszkvában november 20-án. A francia cégek nagy erőfeszítéseket tesznek exportjuk fokozására, s közülük többen — külön­­külön, vagy konzorciumba tömörülve — tárgyalásokat kezdtek a szovjet kül­kereskedelmi vállalatokkal. Szó van többek között fúrótalapzatok szállítá­sairól a Kaspi-tengerre, együttműkö­désről a Barents-tengeri olaj kiterme­lésére (francia részről az Elf-Erap és a CFP a tárgyalópartner). A Société Technic tárgyalásai két olajfinomító szállításáról a Balti-tengerhez még kezdeti stádiumban vannak. A jövő év első felében rákerülhet azonban a pe­csét egy „több milliárd frankos” szer­ződésre egy petrolkémiai kombinát szállításáról, ennek részleteiről a Sté Technic azonban nem szolgált felvilá­gosítással. (AP—DJ) Katar és Franciaország gazdasági megállapodása Több együttműködési megállapodás aláírásával szerdán véget ért a katari államfő párizsi látogatása. Bin Hamad al Thani több megbeszélést is folyta­tott Giscard d’Estaing francia elnök­kel. Franciaország mindent megtett,­­ hogy lehetőleg nagy részt lekanyarít­­son az emirátus olajtőkéjéből, közös beruházások formájában, viszont fel­ajánlotta, hogy közreműködik katari fejlesztési tervek megvalósításában. A kiadott közlemény nem jelöl meg részleteket és a hivatalos nyilatkoza­tokban sem adtak meg bővebb kom­mentárt. (Reuter) Belvárosi külkereskedelmi vállalat keres közgazdasági osztályára közgazdasági egyetemet, vagy számviteli főiskolát végzett, fiatal, széles látókörű munkatársat TERVSTATISZTIKUS MUNKAKÖRBE Jelentkezés a 180-240-es telefonon, Lázár Jánosné közgazdasági és szervezési osztályvezetőnél. Keresünk továbbá gyakorlott, jó nyelvtudású, önálló munkakör betöltésére alkalmas LEVELEZŐNŐT Iparjogvédelmi ismeretekkel, angol—francia nyelvtudással előnyben. Jelentkezés a 181-306-os telefonon, Sümeghy Pálnénál. LICENCIA VILÁGGAZDASÁG A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK ÁTFORMÁLÁSA Svájci bankigazgató nyilatkozata Az elmúlt évtizedben tapasztalt világgazdasági túlfutás megbosszulta magát és napjainkban az ütemnek és a növekedés feltételeinek átformálása a feladat — hangsúlyozta többek között Rudolf Bosshard, a Schweizerische Volksbank központi igazgatója, aki a svájci gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata alkalmából járt Budapesten. A magyar gazdasági szak­emberekkel évek óta kapcsolatban álló svájci pénzügyi szakértő általános világgazdasági és pénzügyi kérdésekről, s utóbbi részeként a kelet—nyugati finanszírozásról nyilatkozott lapunknak. — Recesszióban élünk. Ennek oka, hogy az utóbbi években a világ gaz­dasága túl gyorsan nőtt, „melegházi klí­ma” feltételei között. Vagyis olyan vál­lalatok, amelyek a normális konkurren­­ciaharc feltételei között nem tudták vol­na megállni a sarat, ezúttal tartani tudták magukat mind a nemzetközi, mind a nemzeti konkurenciával szem­ben. Az olajárak emelkedése s a kü­lönböző nyersanyagok árának igen el­térő fejlődése napvilágra hozta e fej­lődés gyengeségeit. Eszmélési periódus a világkonjunktúrában — A világ gazdaságát az olajáreme­lés sokkhatásként érte. A túl gyors és részben túl nagy növekedést — erre ek­kor jöttünk rá — vissza­­kell vezetni normális viszonyok közé. S mindig, ha egy gazdasági történés lelassul, a féke­zés további következményekkel jár. A legtöbb országban az építőipar, a hajó­gyártás és a nehézgépgyártás érezte meg ezeket a következményeket. De — hangsúlyoznom kell — nem gazdasági válságról van szó, hanem csak a gazda­ság újradimenzionálásának szükséges folyamatáról, amelynek során a gaz­daság ésszerűbb formákat, ésszerűbb növekedési rátákat vesz fel.­­ Nem valószínű, hogy maholnap ismét olyan boom következne be, mint amit átélt a világ gazdasága. A tapasz­talat megmutatta, nem szabad túl mesz­­szire menni. Várható, hogy a mostani „eszmélési periódust” jövőre lábadozás követi, többek között azért is, mert az USA-ban és egyes nyugat-európai or­szágokban választások lesznek és már csak politikai okokból sem engedhető meg a túlzott munkanélküliség. De ez a fellendülés költségvetési deficiten fog alapulni, s ezért a vállalatok beruházási tevékenysége visszafogott lesz, először a rendelkezésre álló szabad kapacitások jobb kihasználására irányul, s aligha jön nagy lendületbe a beruházási java­kat előállító szektor. Refláció és infláció — Történnek kísérletek arra egyes körök szerint, hogy az infláció „édes mérgével” távol tartsák a reflációt. Az egyik oldalon áll a fogyasztó, aki keve­sebbet ad ki, s ezzel a gazdaságnak ki­sebb termelési lehetőséget ad. A másiik oldalon a gazdaság áll, amely — mert nincs szüksége rá — kevesebbet invesz­tál. S itt lép közbe az állam a mester­séges eszközökkel, amelyeket nem tud nagyobb adóbevételekkel finanszírozni. Két út marad: az állam a deficitek fi­nanszírozására jobban eladósodik a tő­kepiacon, vagy fedezetlen bankjegyeket nyomat. Ez utóbbi utat mindenki elke­rüli, marad tehát a tőkepiac.­­ A pénzpiacokat az állami igények erősen megterhelik. Már ma ez a hely­zet az NSZK-ban mind a szövetségi kormány, mind az egyes szövetségi ál­lamok részéről. A túlzott megterhelés a kamatszint emelkedését vonja maga után. Amíg lehet, kísérlet történik a nemzetközi finanszírozásra is, ami szin­tén a kamatok emelkedését eredménye­zi, így a meglehetősen nagy deficitek­kel olyan pénzmozgást idéznek elő, amit a gazdasági viszonyok magukban nem indokolnának és amely természetesen in­flációs tendenciákat tartalmaz. Lebegő vagy fix árfolyamok — A lebegő valutaárfolyamok rend­szere jelenleg a legkisebb rossz és csak azért vált be, mert ennél jobb most nincs. A pénzpiacokat a gazdasági tör­ténésen, a kereskedelmen és iparon kí­vül a spekuláció is befolyásolja.­­ Hamarosan valószínűleg még az USA is, amely hosszú ideig síkraszállt a lebegő árfolyamok mellett, egyet fog érteni azzal, hogy vissza­­kell térni a fixebb árfolyamok rendszeréhez, ami azonban nem lesz ugyanolyan, mint ko­rábban volt. Új rendszerre lesz szükség. Az idő azonban még nem érett meg er­re: az új rendszer ma érvényes szabá­lyok (például az IMF) újrafoglamazá­­sát teszi szükségessé, ami egyes orszá­gok részéről áldozatokat is követel.­­ De­­valószínű, hogy az amerikai kereskedelmi mérleg az idén 10 mil­liárd dolláros aktívumot hoz (tavaly 5 milliárdos deficitje volt). Ha ez a ten­dencia folytatódik, a kereskedelmi és fi­zetési mérlegek kiegyensúlyozatlansága olyan méretű lesz,­­hogy még az USA is belátja: így tovább nem mehet. De itt még nem tartunk. Ezért a november közepére tervezett nyugati csúcstalálkozót is szerintem túl korai időpontra hívták össze, most a jó­akarat és bizonyos célok deklarálásán túlmenően egyéb eredménye — például hatékony intézkedés — aligha lesz. A kelet—nyugati finanszírozás — érvényesüljenek­ a kelet-nyugati finanszírozásban is a piaci szabályok — ez az elvi álláspontom. Ha más szabályokat alkalmazunk, az már va­lami természetellenes és nem lehet tartós. Például a washingtoni Exim­­­bank-hitelek nem valósíthatók meg, mert a kongresszus közbelépett. A nem piaci feltételekkel nyújtott hite­lek gyakorta politikailag motiváltak. Nyugat-Európában ez most a „nyitás Kelet” felé. De a politikai szélirány változhat, s a „kedvező kamatok lobo­gója” más irányba kezd lebegni. Hosz­­szú távon nézve az a legbiztosabb, ha normális piaci feltételek alapján dolgozunk. — A normális piaci feltételeket az­tán az egyes országok hitelképessége befolyásolja. Ami az európai szocia­lista országokat illeti, korai még a vi­ta arról, meddig lehet menni a velük folytatott hiteltevékenységben, mert hitelképességük még nincs kihasznál­va. Az eddigi tapasztalatok alapján a szocialista országok jó hitelfelvevők hírnevét élvezik, törlesztéseik eddig minden hitelformában nagyon ponto­sak voltak. Ez kihat természetesen a piaci feltételekre, a kamatokra. Ma­gyarországnak például­­kitűnő hírneve van az europiacon, jobb, mint nagyon sok más országnak.­­ Különben sem létezik stabil felső határ, a nemzetközi pénzpiacokon min­den nagyon rugalmas és állandó moz­gásban van, így ez az írásban nem létező, csak szóbeszédben ismert pla­fon is. S­­ha feltételezzük, hogy mégis létezik, magasságát a már említett megbízhatóság mellett erősen befolyá­solja, mennyi az információ a hitel fel­­használásáról. Ebben Magyarország is­mét csak az élen áll, mert a magyar pénzügyi szakemberektől mindig sok információt kapunk tárgyalásaink so­rán a tervekről, szándékokról. Vala­mennyi szocialista országban nyílt po­litikát kellene követni, hiszen a hitel­nyújtó bizalma nagyobb, ha tudja,, mi­hez és milyen összefüggésben kell a pénze, mit finanszíroz a hitelfelvevő a nyugati tőkepiacon felvett pénzzel és így tovább. Ebben az esetben ez az írottan nem létező, csak elképzelt plafon még feljebb vihető. Varga András NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT BELVÁROSI KÖZPONTJA KÖZGAZDASÁGI EGYETEMET VÉGZETT munkatársat keres VEZETŐ BEOSZTÁSBA legalább 5 éves szakmai és vezetői gyakorlattal. Jelentkezés: a 421-912-es és a 421-713-as telefonszámon. AZ OMKDK dokumentációs kiadványok szerkesztéséhez TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSNAK francia vagy angol nyelvtudású, LEHETŐLEG VILLAMOSMÉRNÖKÖT KERES Nyelvpótlékot fizetünk. o o o Jelentkezés: Dr. Paku osztályvezetőnél, 336-309/122-es mellék.

Next