Világgazdaság, 1976. január (8. évfolyam, 1/1745-21/1765. szám)

1976-01-03 / 1. (1745.) szám

1976. JANUÁR 3. Jugoszláviában exportbankot alapítanak Jugoszláv—osztrák kooperációk Jugoszláviában exportbankot alapítanak, amelynek elsőrendű feladata a harmadik piaci együttműködés elősegítése lesz Jugoszlávia külföldi partnereivel. Erről tárgyalt nemrég Goljevscek jugoszláv külkereskedelmi államtitkár Ausztriában. A harmadik piaci együttműködésre legalkalmasabb területeknek kazánok, kohók építését, a cellulózgyártást, a textilipart és kötélpályák építését említette. A kooperációs szerződések száma a két ország között 24, ezt egészíti ki öt közös vállalkozás. Az utóbbiak közül gazdaságilag legjelentősebb az abroncsgyártásban jött létre a Semperit, illetve a jugoszláv Sava és Borovo cégek között. Az osztrák Eybl a szőnyeggyártásban, a linzi Haas az élelmiszeriparban kötött ipari kooperációs szerződést jugoszláv partnerekkel. A VÖEST hoszszabb ideje a Rijeka melletti Bakar kikötőn keresztül kapja az ércszállítmányokat, amelyek onnan kombinált szállítások révén a Dunán érkeznek Linzbe. Jugoszlávia jelenleg Ausztria negyedik legnagyobb exportpiaca, a receszszió azonban mindkét irányban visszavetette a kereskedelmet. Az osztrák export 1975 első háromnegyedében 12,4 százalékkal 4,2 milliárd schillingre, az osztrák import 18 százalékkal 1,06 milliárdra csökkent. A leendő exportbanktól többek között a négyszeres osztrák exporttöbblet mérséklését is remélik. (APA) A svéd gazdasági növekedés alternatívái koppenhágai tudósítónktól: Svédország bruttó nemzeti termékének (GNP) növekedése 1980-ig évente 2,3 és 3,2 százalék között fog mozogni — mondja a hosszú lejáratú gazdasági prognózis, amelyet a pénzügyminisztérium dolgozott ki és nemrég hozott nyilvánosságra Stockholmban. (A GNP éves növekedése 1965 és 1970 között 4, 1970 és 1975 között pedig 2,9 százalék volt évente.) A pénzügyminisztérium a gazdasági növekedés négy lehetséges modelljét dolgozta ki, valamennyinél feltételezve a teljes foglalkoztatottságot és a fizetési mérleg egyensúlyát. (A fizetési mérleg 1974 és 1976 között várhatóan 20 milliárd svéd korona akkumulált külföldi deficittel fog zárulni. A foglalkoztatottak száma jelenleg 4 millió, az 1980-ig tervezett évi 120 ezer fős létszámnövekedés a női munkaerő belépéséből adódik, a férfi, munkaerő létszámának csökkenését várják.) A négyféle modell a munkaidő hosszában, valamint a magán- és közfogyasztás arányában tér el egymástól. Az első alternatívát leíró modell a magánfogyasztás évi 3, a közfogyasztás évi 1,5 százalékos növekedését irányozza elő, s ezek feltételezésével a GNP évi 3,2 százalékos növekedésével számol. A második modell az elsőnek nagyjából fordítottja: a közfogyasztás 2,9 százalékos és a magánfogyasztás 2 százalékos növekedését tételezve fel, a GNP 2,9 százlékos növekedését tervezi. Mind az első, minda második modell feltételezi, hogy a következő években is fennmarad a jelenlegi 40 órás munkahét. A másik két modell, figyelembe véve azt a törvényjavaslatot, amely a heti 37,5 órás munkahét bevezetését akarja, a GNP alacsonyabb növekedését jósolja. A pénzügyminisztériumban készült javaslatokat Straeng pénzügyminiszter nem volt hajlandó megvitatni, kifejezte azonban azt a véleményét, hogy a fejlődés lehetséges alternatívája az első két modell közötti kompromisszumban kell keresni. Hangsúlyozta azt is, hogy reálisnak tartja az évi 3 százalékos növekedés ütemét. A svéd statisztikai hivatal legutóbb közzétett jelentéséből kitűnik, hogy Svédország külkereskedelmi deficitje 1975 első tíz hónapjában 2,9 milliárd korona volt, szemben az előző év azonos időszakának 850 millió koronás hiányával. Októberben az export értéke 6,5 milliárd korona volt, 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, az import viszont az 1974. októberi szinthez képest 2 százalékkal nőtt magasabbra, értéke 6,2 milliárd korona volt. VENEZUELA ÁLLAMOSÍTOTTA OLAJIPARÁT Szolidaritás az OPEC árpolitikájával Január 1-én ünnepélyesen felvonták a venezuelai lobogót a Maracaibói-öböl partján, azon a helyen, ahol 1914-ben először hoztak felszínre kőolajat, s ezzel érvénybe lépett a kongresszus által még tavaly augusztusban jóváhagyott államosítási törvény. A 21, túlnyomórészben amerikai tulajdonú olajkonszern helyét állami olajvállalat foglalta el, a Petroleos de Venezuela holdingvállalat irányítása alatt. A kongresszus 1 milliárd 18 millió dollár kártérítést szavazott meg a kisajátított cégeknek, amit öt év alatt kapnak meg, évi 6 százalékot kamatozó államkötvényekben. Venezuela, amely a világ harmadik kőolajexportőre és az ötödik az olajtermelők sorában — 1976-ban napi 2,2 millió barrel kivitelét tervezi. Az olajmonopóliumok — negyedéves szerződések keretében — akár 2,4 millió bartel vásárlására is hajlandók lettek volna, de csak az OPEC 14,81 dolláros áránál 20—30 centtel olcsóbban. Venezuela azonban — mint Perez elnök az államosítási ünnepségen hangsúlyozta — nem hagyja magát kijátszani az olajkartell többi országa ellen. Ez áldozatokat követel, de fontosabbnak tartja a szilárd olajárat az export növelésénél. Az amerikai AP-DJ hírügynökség idézi a venezuelai elnök beszédét, kiemelve azt a mondatát, hogy „az önálló kőolaj-gazdálkodás megvalósítása nem lesz könnyű feladat”. Venezuela nem áldozza fel a nemzeti olajpolitika függetlenségét, az ország érdekei alapján választja meg piacait és keres műszaki támogatást. Gazdasági terveiről szólva Perez elnök bejelentette, hogy felemelik a közszolgáltatások díjait, és magasabb adót vetnek ki a külföldről bevitt luxusjavakra, hogy ne herdálják el az olajbevételeket. (Reuter, AP-DJ) USZ Vegyipari termékek cseréjéről írtak alá megállapodást Moszkvában a Szovjetunió és Jugoszlávia képviselői. A megállapodás alapján a két ország 300 millió dollár értékben cserél egymással vegyipari cikkeket. A japán kormány jóváhagyta az 1976-os pénzügyi év költségvetését. A kiadási előirányzat 14,1 százalékkal magasabb, mint 1975-ben, jelentős részét szánják a közmunkaprogram fokozására. A javaslat még az új pénzügyi év kezdete, április 1. előtt a parlament elé kerül. A közeljövőben Lisszabonban aláírják Irak és Portugália hosszú lejáratú kereskedelmi, gazdasági és ipari együttműködési megállapodását. Erről határoztak Bagdadban, ahol szerdán ért véget a Melo Antunes vezette portugál küldöttség iraki látogatása. Mintegy félmillió tonna rizst termelt a Vietnami Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága 1975-ben a kedvezőtlen időjárás ellenére. Tíz év alatt a termelés növekedése 12 százalékos. JELENTI S Francia bankkonzorcium 100 millió frank összegű kölcsönt nyújt Görögországnak, francia árucikkek és szolgáltatások vásárlására. A konzorcium vezetője a Crédit Lyonnais. 19 Gazdag ólom- és ónlelőhelyet tártak fel 310 kilométerre Belgrádtól, Bosiljgrad szerbiai város mellett. A szakértők szerint a lelőhely készlete mintegy 8 millió tonna, mi Uruguay fizetési mérlege 183,1 millió dolláros hiánnyal zárult 1975 első 11 hónapjában. A deficitet az ország hagyományos exportcikkei iránti kereslet visszaesésével magyarázzák. Brazíliában az infláció éves üteme 1975-ben 29,4 százalékra mérséklődött a korábbi év 34,5 százalékáról. A pénzügyminiszter beszámolója szerint a gazdasági növekedés üteme 1975-ben lényegesen meghaladta a népesség 2,8 százalékos növekedési rátáját. Kedvező exporteredményekkel zárta Írország az 1975-ös évet. A kivitel értéke tavaly 1,4 milliárd font sterling volt, 28 százalékkal több, mint 1974-ben. f A termelés visszaesése Izraelben Tavaly — 22 év óta először — viszszaesett Izrael GNP-je és 36 százalékkal mérséklődött a bevándorlás — közölte a központi statisztikai hivatal. A hivatalos adatok szerint a GNP 1975-ben 2 százalékkal ment vissza, az egy főre jutó fogyasztás pedig 4—5 százalékkal csökkent. Az elmúlt években átlagosan 5 százalék volt a GNP évi növekedési üteme. Az inflációs ráta 1975-ben elérte a 38 százalékot. A bevándorlók száma az 1974. évi 32 ezerről 20 ezerre esett vissza, ugyanakkor viszont 17 ezer izraeli emigrált. (AP—DJ) Róma elhúzza a Loméi Szerződés ratifikálását Olaszország esetleg még hónapokig nem ratifikálja az EGK és 46 fejlődő ország kereskedelmi éssegélymegállapodását — közölték Brüsszelben. A római parlamentben elhúzódott a ratifikációs vita, így a Loméi Szerződés nem léphetett életbe január 1-én. A fejlődő országok részéről már harmincan ratifikálták az okmányt. (Reuter) Lengyel-bolgár áruforgalmi jegyzőkönyv Lengyelország és Bulgária kereskedelmi forgalma az idén 16 százalékkal lesz magasabb, mint 1975-ben. A hétfőn aláírt jegyzőkönyv szerint a kölcsönös kereskedelem legfontosabb cikkeit a gépek és berendezések jelentik, részesedésük az áruforgalom értékében 70 százalékos. Bulgária szerszámgépeket, elektronikai berendezéseket, szállítógépeket, élelmiszeripari gépeket, friss zöldséget és gyümölcsöt szállít Lengyelországnak, s fokozza közszükségleti cikkeinek kivitelét is. Lengyelország kiviteli listáján szerszámgépek, építőipari és textilgépek, hajók, mezőgazdasági repülőgépek, személyautók, műtrágya, szén és koksz,s cukorgyári berendezések szerepelnek. (PAP, BTA) Marokkó beruházási tervei Marokkó jövő évi költségvetésének több mint felét tőkeberuházásokra kívánja fordítani — mondta Benslimane pénzügyminiszter. A költségvetésből 9,8 milliárd dirhamot (600 millió dollár) beruházási hitelekre fordítanak, egyéb kiadásokra 9 milliárd dirham marad. A miniszter sajtóértekezletén elmondta, hogy 1975-ben a gazdasági növekedés nagyon mérsékelt volt, a mezőgazdasági termelés és a nyersanyagexport visszaesése miatt Marokkó kereskedelmi mérlege 1975-ben 2,7 milliárd dirham (162 millió dollár) deficittel zárt. Az ország fizetési mérlegét javítja, hogy az idegenforgalomból származó bevételek 25 százalékkal nőttek, s megugrott a külföldön dolgozó marokkói vendégmunkások hazautalt pénzösszege is. (Reuter) Gyenge karácsonyi forgalom volt Ausztriában Bécsi tudósítónktól. Jóllehet az osztrák dolgozók feje optimizmussal tekint 1976 elé — nem fél sem a munkanélküliségtől, sem a recesszió mélyülésétől —, a karácsonyi vásárlások nem voltak nagyobbak a tavalyinál és a takarékbetétek gyarapodási üteme sem mérséklődött. Így tehát nem vált be a jóslat, hogy a lakosság a január 1-én életbe léptetett 2 százalékos forgalmiadó-emelés miatt előbbre hozza vásárlásait és pénzt vesz ki a bankból. Karácsony előtt főként fényképezőgépek és fotócikkek, valamint színes televíziók iránt mutatkozott nagy kereslet, más tartós fogyasztási cikkek forgalma az 1974-es szinten maradt. A méteráru-kereskedelem elégedett, készruhából viszont a vártnál jóval kevesebb fogyott. „Ismét divat lett otthon varrni” — állapították meg a szövetboltokban —, a takarékosság e téren is jelentkezik. Párizs nacionalizálja az atomipart Teljes egészében francia nemzeti tulajdonba kerül a Framatome nukleáris cég, amelyet az amerikai Westinghouse a francia Creusot Loire-ral alapított. A Westinghouse 45 százalékos részesedésének kétharmada az állami atomenergia-hatóság tulajdonában került, a részvénypakett fennmaradó részét a Creusot Loire 1982-ben veszi át, amikor lejár a kétcég licencszerződése. ■ Az amerikai atomerőmű-építő cégnek kompenzáció gyanánt 25 millió dollárt helynek letétbe, amit francia dúsított urán vásárlására fordíthat. (Reuter) India államosította a Burmah-Shellt Az indiai kormány szerdán államosította az ország legnagyobb még külföldi kézen levő olajvállalatát, a Burmah-Shellt, jelentette be az olaj- és vegyipari minisztérium. A tranzakció részleteit csak januárban hozzák nyilvánosságra. A Burmah- Shell indiai vagyonát mintegy 600 millió rúpiára becsülik. A társaság átvételével az indiai kormány az ország nyersolajpiacának 95 százalékát ellenőrzi. A még külföldi tulajdonban levő két vállalat, a Caltex és az Assam Oil átvételéről hamarosan megkezdik a tárgyalásokat. (Reuter) Drágul a kávé:infláció Kolumbiában Kolumbia nagy hasznot húzott abból, hogy a kávé világpiacán a legutóbbi hónapokban felszöktek az árak. Az érem másik oldala az, hogy az ország növekvő devizabevételei inflációs problémákat okoztak. A kávéeladásokból származó külföldi fizetőeszközök beáramlása miatt a forgalomban levő pénzmennyiség egy év alatt 31 százalékkal felduzzadt, szemben az előző évi 20 százalékos emelkedéssel. A pénzforgalomnak ez a váratlan növekedése meggyorsította a fogyasztói áremelkedést. Az 1974-ben kimutatott 24 százalék helyett a fogyasztói árak indexe 12 hónap alatt 30 százalékkal lett magasabb. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG AZ AMERIKAI TŐKE GONDJAI DÉL-KOREÁBAN New York-i tudósítónktól: Az Egyesült Államokban sokan kérdésesnek tartják, hasznosnak bizonyul-e hosszú távra a dél-koreai rendszer politikai és katonai támogatása. E kétségekhez — növekvő mértékben — ma már gazdasági aggodalmak is járulnak. Amerikai bankkörök újabban vonakodva fogadják Dél-Korea nem csökkenő támogatási kérelmeit. Szöul hosszú lejáratú adósságállománya — mutatnak rá — az elmúlt évben 35 százalékkal emelkedett és elérte a 6 milliárd dollárt. Várható, hogy a hiteligények további évi kétmilliárd dollárral nőnek. Fokozódik a rövid lejáratú kölcsönök iránti kereslet is: ez év első felében Dél-Korea közel 850 millió dollárt vett fel, az előző év azonos időszakának majdnem kétszeresét. Az amerikai bankok — az USA dél-koreai nagykövetségének közlése szerint — egymás után zárkóznak el újabb kölcsönök folyósítása elől. A Dél-Korea által igénybe vett hitelek 83,5 százalékát az USA vezető bankjai folyósították. Adósságaiban a japán bankok csupán 5,6 százalékig, a brit, a kanadai és a nyugatnémet bankok alig egy-egy százalékig érdekeltek. A hitelezőket eddig tényleges veszteség nem érte, mivel Dél-Korea eleget tett törlesztési kötelezettségeinek, de az eladósodás gyorsuló üteme szakértők szerint súlyos kockázatokkal jár. A közelmúltban 14 jelentős vállalat, közöttük az ország legnagyobb ipari üzeme, a Shinjin Motor, vált fizetésképtelenné. A külföldi bankárok szerint a hitelvisszafizetési kötelezettségek olyan mértékben nőnek, hogy igénybe kell venni a termelő beruházásokra és az importra szánt eszközöket, s így veszélyben van a gazdasági növekedés. Külföldi hitelekre viszont ezután is szükség lesz, mert Dél-Koreának jóformán semmi nyersanyaga sincs, s exportjából nem tudja a bevitelt fedezni. Külföldi leányvállalatok Portugáliában A fasizmus megdöntését követő portugál rendszer elleni gazdasági bojkott középpontjában a nemztközi nagyvállalatok állnak. Bezárták portugáliai leányvállalataikat és abbahagyták a termelést. Az államnak közbe kellett lépnie: a monopóliumok tevékenységét csak abban az esetben engedi meg, ha tiszteletben tartják a nemzeti függetlenséget, figyelembe veszik a portugál törvényeket és nem élnek a gazdasági zsarolás eszközeivel. Portugália tehát nem űzi el a külföldi tőkét. A Business Europe a helyzet jellemzésére ismerteti egy meg nem nevezett nemzetközi cég portugál leányvállalatának történetét. A vállalat anyagi helyzetét megviselték a forradalmi változások és a világgazdaságban jelentkező recesszió. A vezetőség a nehézségek megoldását a termelés csökkentésében látta: a munkahetet három napra akarta lerövidíteni, két műszakos üzemeltetéssel. A munkások ezt nem fogadták el, ehelyett a munkaerő és a gépek felhasználási arányának megváltoztatását javasolták. A javaslatot az európai anyavállalat központi irányítói elutasították. Ekkor a munkástanács érintkezésbe lépett a munkaügyi minisztériummal, hogy legyen közvetítője érdekeiknek a leányvállalatnál. Mielőtt azonban a kormány tárgyalásokat kezdeményezhetett volna a helyi vezetőkkel, azok elhagyták az országot, és így a vállalat de facto nemzeti tulajdonba került. A külföldi leányvállalat 40 millió escudós bankadósságot, 5 millió escu-dónyi szállítási hátralékot és 18 millió escudós adótartozást hagyott maga után. A cég mérlege: 20 millió escudós mozgó tőke. A gyár épületének bérleti díja akkora volt, hogy annak két évi összegéből újat lehetett volna építeni. A gépek közül a legújabb 4 éves, a többi felszerelési tárgy átlag 10 éves volt. A munkások tehát meglehetősen rossz helyzetből indultak, mégis mindössze hat hónap leforgása alatt megoldották a problémákat, és termelésük jelenleg némi profitot hoz. Az eredményeket úgy sikerült elérniük, hogy az első két hónap folyamán, a munkástanács 11-től 40 százalékig — az alsó és a felső kategóriák között arányosan — csökkentette a béreket. Az így nyert összegből fedezték a termelés és a fenntartás költségeit. Ezután technikusaik és üzletembereik külföldre utaztak, hogy új eladási szerződéseket kössenek. Fő szempontjuk azonban a még meglevő szállítási elmaradások pótása volt. Mire ezeket teljesítették, már megvoltak az érvényes új üzleti szerződések is, tehát a termelés zavartalanul folyhatott tovább. Pillanatnyilag fennáll az a veszély, hogy a külföldi anyavállalat lefoglalja a gépeket és a felszereléseket, mivel a gyár megtartotta az anyavállalat nevét és gyártástechnológiáját. Ez ellen a munkástanácsok úgy védekezhetnek, hogy magánjogi bérleti szerződést kötnek a tulajdonosokkal. Addig, amíg fel nem számolják az anyavállalatot vagy amíg vissza nem térnek a vezetők Portugáliába, mást nem lehet tenni. A munkásoknak semmiféle érdeke nem fűződik a külföldi cég nevének használatához, mert erre még a bankoktól sem kaptak hitelt (hiszen teljesen el voltak adósodva). Jelenleg a gyár termeléséből fedezni tudja az összes felmerülő költségeket és termékei versenyképesekké váltak, úgyhogy különösebb eladási nehézségei nincsenek. Ezt a portugál leányvállalatot tehát de jure nem államosították. A dolgozók nem tiltakoznának a tulajdonosok visszatérése ellen sem, de ez esetben lényeges garanciákhoz ragaszkodnak: egyrészt bankletétet követelnek a bérek teljes összegű kifizetésének biztosítására, másrészt nem engedikmeg az elbocsátásokat. Ifii KILETT NYUGAT A Xerox a kelet-európai piacokon Szinte monopolhelyzetet sikerült kiépítenie a fénymásoló gépek kelet-európai piacán az angol-amerikai Rank Xerox cégnek. A sokszorosítógépeket gyakran egyszerűen xeroxgépeknek nevezik. Bár a Rank Xerox mellett körülbelül 20 cég, köztük az amerikai IBM, japán, nyugatnémet és holland vállalatok is gyártanak már sokszorosítógépeket, a Xeroxnak sikerült megtartania a piac 85 százalékát. Az elmúlt 7 évben összesen 4500 gépet értékesítettek a szocialista országokban, darabonként 1000—30 000 font sterling közötti áron. Október közepén kötötték eddigi legnagyobb szerződésüket a szovjet Technopromimporttal, 5 millió font sterling értékben sokszorosító gépek, fénymásolók és mikrofilmmásolók szállításáról. (Lásd VILÁGGAZDASÁG, október 18. első oldal.) Minek köszönheti az amerikai Xerox Corporaton és az angol Rank Organisation közös vállalata üzleti sikereit? A gépek minőségén kívül kétségkívül a hatékony marketingtevékenységnek és a vevőszolgálat jó megszervezésének. Hama belátták, hogy több ezer bonyolult gép karbantartását Angliából — márcsak a vízumproblémák miatt is — nehéz volna megoldani, ezért 1969-ben Brnóban felállították saját műszaki-oktatási központjukat. Itt eddig körülbelül ezer KGST-beli szakember ismerkedett meg a Xerox-technikával. A Brnói központ sikerén felbuzdulva tervbe vették hasonló jellegű iskola létesítését a Szovjetunióban is. A Rank Xerox Nyugaton ragaszkodik ahhoz, hogy csak bérbe adja gépeit, a szocialista országokban azonban hajlandó volt változtatni e gyakorlaton, és lehetőséget nyújtott a közvetlen vásárlásra is. A legnagyobb változás azonban a gépek propagandájában történt. Minden kiállítás felállítása 30 ezer font sterlinget emészt fel, és alig néhány hét után le kell bontani. Ezért külön kiállítási vonatot rendeztek be, amely 3 évig járta a kelet-európai országokat és a Szovjetunió kivételével, ahol a szélesebb nyomtávolság ezt nem tette lehetővé, az összes szocialista országot beutazta. A három év alatt összesen 50 ezren tekintették meg, és 3 millió font sterling értékű megrendelést eredményezett. A kiállítási vonatot szeptemberben a városok központjába is bejutó kiállítási autóbusz váltotta fel, amely előtt 100 ezer mérföldes út áll, még Mongóliába is eljut. Termelési együttműködést is kialakítottak több szocialista országgal: a Szovjetunióban elektromotorokat, Lengyelországban optikai lencséket gyártanak a Xerox gépeihez. Mindkét országgal hosszabb ideje tárgyalások folynak kisgépek közös gyártásáról. (Eastwest Market, Donaueuropäischer Informationsdienst) AZ Arten Budapest Külkereskedelmi Vállalat eredményekben gazdag új esztendőt kíván minden kedves ügyfelének !