Világgazdaság, 1976. február (8. évfolyam, 22/1766-41/1785. szám)

1976-02-03 / 22. (1766.) szám

wt • • Öt év alatt megháromszorozódik a lengyel—francia forgalom Megteremtődtek a gazdasági kapcsolatok széles körű fejlesztésének szilárd alapjai — mondták egybehangzóan a lengyel és a francia fék képviselői a kormányközi gazdasági bizottság harmadik ülésszakának végeztével. A tanácskozáson, amely pénteken fejeződött be Varsóban, a lengyel küldöttséget Jagielski miniszterelnök-helyettes, a franciát pedig Fourcade gazdasági és pénzügyminiszter vezette. A kétoldalú forgalom az elmúlt években gyorsan nőtt, 1975-ben például 41 százalékkal, és az előzetes becslések szerint az 1976—80-as években az előző ötéves időszakhoz viszonyítva megháromszorozódik. Lengyelország és Franciaország bővíti műszaki-tudományos együttműködését is, valamint kooperációs kapcsolatait. A tárgyalásokkal egy időben a lengyel Ciech és a francia Rhone-Poulenc több évre szóló megállapodást kötött, mely szerint lengyel kénszállítmányokért cserébe a franciák vegyipari és textilipari félkész árukat szállítanak. Varsói tudósítónktól: Az utóbbi években látványosan, gyorsan fejlődött Lengyelország és Franciaország gazdasági együttműködése. Ezt elsősorban az mutatja, hogy a tavalyi forgalom már körülbelül 900 millió dollárra tehető. Gondot okoz, hogy a lengyel kivitel erőteljes növekedése ellenére a Lengyelországba irányuló francia export csaknem a kétszerese volt az importnak. A nyugati fejlett tőkés országok között Franciaország jelenleg Lengyelország harmadik legfontosabb partnere, a beruházási javak lengyel importját tekintve pedig a második helyen áll. A gazdasági együttműködési bizottság most véget ért ülésszakának az volt a feladata, hogy a következő öt évre kijelölje a kapcsolatok irányát. A korábbi ötéves időszakhoz mérve a számítások szerint az 1976—80-as években a két ország forgalma a háromszorosára nő. Lengyelország további gépvásárlásokat tervez és szeretné bővíteni a nyugati országokkal fennálló műszaki-,tudományos együttműködést, valamint kooperációs kapcsolatait. Ez utóbbikra elsősorban a következő területeken mutatkozik jó lehetőség: autó- és traktorgyártás, nehézgépipar, hajóépítés, szállítási berendezések gyártása, vegyipar. A lengyel és a francia delegáció a varsói tanácskozáson hasznosnak ítélte az eddigi nyersanyag-szállítási megállapodásokat. Lengyelország — mint ismeretes — már hosszabb ideje exportál kőszenet Franciaországba, a jövőben az eladások emelkednek, s 1980-ig bezárólag elérik a 4 millió tonnát. A kormányközi tárgyalásokkal egy időben fontos megállapodásokat kötött a lengyel Ciech külkereskedelmi vállalat és a francia Rhone- Poulenc. Eszerint a francia cég vegyipari és textilipari félkész árukat ad el Lengyelországnak, ahonnan kénszállítmányok érkeznek cserébe. 1976. FEBRUÁR 3. 0 Franciaország bekapcsolódik Brazília iparának és mezőgazdaságának továbbfejlesztésébe — mondja a közlemény, amelyet Sauvagnargues külügy- és Barre külkereskedelmi miniszter brazíliai tárgyalásairól adtak ki. A megbeszéléseken szó volt a francia ipar részvételéről az Amazonas vízenergia-rendszerének kiépítésében és a brazil export növelésének lehetőségeiről is. Finnország 10 millió finn márka összegű hitelt nyújt a kubai cukoripar fejlesztésére. Többek között ebben állapodtak meg a két ország képviselői a finn—kubai együttműködési bizottság első ülésén. Tárgyaltak új kereskedelmi egyezmény megkötéséről is. 0 Kedvezményes benzinvásárlást biztosít a jugoszláv kormány a külföldi autósoknak. A Jugoszláviába érkezők kuponokat vásárolva, belföldieknél 5 százalékkal juthatnak benzinhez. Új konténerhajókat üzemeltet Japán és Kína kikötői között márciustól a japán Mitsui OSK cég. Az intézkedést jól értesült körökben a Kínából az USA-ba irányuló áruforgalom növekedésével indokolják. (Az Egyesült Államokba irányuló kínai áruk jó részét átrakják Japánban.) A Mitsui cég hagyományos feherhajókat eddig is működtetett Japán és Kína között. Egy-egy hétre leállítja két mesehengermű üzemét Belgium legnagyobb acélgyára, az SA Cockerill. Az intézkedés célja a gyártmánymennyiség csökkentése. Az üzemek bezárásával egyetértett a szakszervezet is, a WE jelenti 0 Halászati vizeinek kiterjesztéséről határozott a japán kormány, felségterületének határát az eddigi 3 mérföld helyett 12 tengeri mérföldben szabja meg. A döntést a japán kormány az ENSZ legközelebbi tengerjogi konferenciáján szándékszik bejelenteni. 0 A japán Kawasho cég 15, egyenként 1000 tonnás teherhajó gyártására kapott megrendelést 9 nyugatnémet hajógyártó vállalattól. A teherhajók több fajta áru szállítására alkalmasak. A megrendelés összértéke 30 millió dollár. 0 Kanada — egy Djakartában aláírt megállapodás értelmében — 25 millió dollár kölcsönt folyósít Indonéziának fejlesztési tervek finanszírozására. Világszerte kedvezőkké váltak a gazdasági kilátások — állapította meg Simon amerikai pénzügyminiszter a szenátus pénzügyi bizottsága előtt. Becslése szerint a legnagyobb iparosodott nemzetek reálnövekedése idén eléri az 5 százalékot. 0 A kereskedelem bővítésében állapodtak meg Kuba és a Japán nyugati részén fekvő Kobe kikötőváros képviselői. A havannai tárgyalásokon megállapodtak abban is, hogy közös kereskedelmi tanácsot hoznak létre. 0 Húsz év óta nem volt,olyan magas a munkanélküliség Dániában, mint most. Januárban a foglalkoztatottak 7,7 százaléka volt munka nélkül, 1975 egészében a munkanélküliségi ráta 6 százalékos. Román—kínai kereskedelmi megállapodások Hosszú lejáratú (az 1976—80-as) évekre szóló áruforgalmi megállapodást, valamint az idei esztendőre vonatkozó szállítási és fizetési jegyzőkönyvet írt alá Bukarestben Románia és Kína külkereskedelmi minisztere. Forgalmi adatokat nem közöltek, de hírügynökségek megjegyzik, hogy a két ország kölcsönös szállításai tavaly megközelítették a 339 millió dollárt. Románia — a most aláírt megállapodások alapján — építőberendezéseket, fúrófelszereléseket, Diesel- és elektromos mozdonyokat, vasúti kocsikat, golyóscsapágyakat, vegyi és fémipari árukat és különböző alkatrészeket szállít Kínának. A kínai exportlista: szerszámgépek, vasötvözetek, vegyi és textiláruk, kohókoksz, élelmiszerek, gyapot és rizs. (AP—DJ, Agerpres) Hajógyártás és export az NDK-ban Az NDK hajógyáraiban az elmúlt öt évben 379 hajóst készítettek, összesen 1,6 millió brt kapacitással. A hajóipar termelése 1971 és 1975 között 127,2 százalékra nőtt. Ezen belül kiemelkedő ütemben növekedett az új hajók gyártása és a kivitel. Az új hajók közül 233 a Szovjetunióba, az NDK legnagyobb hajómegrendelőjéhez jutott el. Az NDK hajókonstruktőrei és munkásai 24 új, illetve továbbfejlesztett hajótípust vontak be a termelésbe. Lényegesen megnőtt az átlagkapacitás, az egy hajóra számított 4380 brt-val, a korábbinak a duplája. Tavaly a hajógyárak elsősorban a darabárukat szállító fuvarhajók és a halászhajók készítésére összpontosítottak. Ez összhangban áll az NDK gyárainak termelési programjával és lehetőségeivel, valamint az exportkívánalmakkal. Az ötéves terv utolsó hónapjában bocsátotta ki a Vlamnov gyár, amely az NDK-ban a legnagyobb hajóüzem, a kizárólag konténerek szállítására berendezkedett Mercur típusú szállítójármű első darabját, amelyet a Szovjetunió távol-keleti flottája rendelt meg. A hajó egyidejűleg több száz különböző nagyságú konténer szállítására alkalmas. A stralsundi hajógyárban viszont ezen a héten bocsátották vízre a Szovjetunió számára készült negyvenötödik nagy kapacitású halászhajót, az idén egyébként már a másodikat, amely nemcsak halfogásra rendezkedett be, hanem a fogás helyszíni feldolgozására is. (ADN) Az NDK és az USA kereskedelmi kapcsolatainak javítása Lényegesen javulhat az Egyesült Államok és az NDK kereskedelmi kapcsolata — ez derül ki abból az elemzésből, amelyet az amerikai kereskedelmi minisztérium készített a két ország gazdasági kapcsolatairól. Jelenleg az USA és az NDK évi áruforgalmának értéke 20 millió dollár körül van. (A kétoldalú forgalom 1969-ben és 1970-ben érte el legmagasabb szintjét, 30 millió dollárt.) Az NDK-ba irányuló amerikai áruexport 80 százalékát mezőgazdasági termékek alkotják — kukorica, búza, szójabab —, a kereskedelmi minisztérium becslése szerint azonban van lehetőség a késztermékexport fokozására is. A javasolt kiviteli cikkek között vegyipari, elektromos berendezések, mérőműszerek, építőipari és bányaipari gépek szerepelnek. (AP—DJ) Bukarestben a dán külügyminiszter Vasárnap négynapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Andersen dán külügyminiszter. Bukaresti útját megelőzően Szófiában járt, ahol többek között tárgyalt arról a bolgár javaslatról, hogy Dánia vegyen részt az észak-bulgáriai Szilisztrában létesülő mezőgazdasági komplexum építésében. Az építkezés költsége 46 millió dollár körül lesz. Szóba került Szófiában az is, hogy Bulgária sörgyártási licencet vásárol Dániától. (Reuter) A kanadai miniszterelnök Venezuelában Pérez venezuelai elnök és Trudeau kanadai miniszterelnök tárgyalásai megnyitják az utat a Venezuelába irányuló kanadai export növelése előtt — jelezte a miniszterelnök szóvivője. Trudeau ötnapos látogatáson tartózkodik Venezuelában. A venezuelai—kanadai kereskedelemben 1 milliárd dollár Kanada passzívuma, de remény van arra, hogy ez hamarosan mérséklődik. Trudeau és Pérez tárgyalásain szóba került olajipari és petrolkémiai technológia szállítása Venezuelának, és Ottawa valószínűleg részt vehet az acélipar bővítésében is. Caracasban úgy vélik, Trudeau látogatása nem jelenti, hogy Kanada növelni akarja olajvásárlásait Venezuelából. Lehetőség van viszont arra, hogy az újonnan létesített kanadai állami olajvállalat, a Petro-Can révén a két ország olajkereskedelmét államközi alapokra helyezzék, és kikapcsolják a nemzetközi olajtársaságokat. (AP—DJ) Líbia ötéves terve Az 1976—80-as új ötéves tervben Líbia összesen 7 milliárd líbiai dinárt fordít a gazdaság fejlesztésére, évente átlagosan 1,4 milliárdot. (1 líbiai dinár = 3,38 dollár.) . Az ipari és technológiai fejlesztésre 1 milliárd dinárt szánnak, ebből 140 millió jut az alapiparágak fejlesztésére, többek közt egy acélmű, egy alumíniumkohó és építőanyaggyárak építésére. 648 millió dinárt fordítanak a kőolajfinomító kapacitás fejlesztésére és a petrolkémiai ipar kiépítésére. Mezőgazdasági beruházásokra a terv 1,22 milliárd dinárt irányoz elő. Az ötéves tervben ezenkívül hét kórházat, kísérleti állattenyésztő telepeket, tejgazdaságokat, baromfifarmokat, egy orvosi rádióizotóp-központot, geológiai adatgyűjtő központot, egyetemeket és egy földrengésjelző-intézetet létesítenek. Az ötéves terv során a munkaerőszükséglet a tavalyi 672 ezerről 928 ezerre nő. A GDP (az olajipart nem számítva) 1980-ig eléri a 3,4 milliárd dinárt, szemben a tavalyi 1,55 milliárddal. (NSA) Dél-Korea és a Közel-Kelet A szöuli kormány azt reméli, hogy az arab országok gazdasági konjunktúrája hatékony hatással lehet Dél-Korea gazdaságára is. Reményét arra alapozza, hogy az utóbbi hónapokban a közel-keleti országok megélénkült beruházási programjukat gyakran dél-koreai építővállalatokkal hajtották végre. A múlt évben a dél-koreai építővállalatok 768,8 millió dollár értékű megrendelést kaptak az arab országoktól, az összes tengeren túli építési megrendelés 90,4 százalékát. A szöuli építésügyi minisztérium becslése szerint idén a tengeren túlról érkező invesztíciós szerződések összege eléri az 1,2 milliárd dollárt. A megrendelések csaknem egészét a Közel-Keletről várják, több mint 1 milliárd dollár összegben. Az előzetes adatok szerint Szaúd- Arábia 700 millió, Irán pedig 275 millió dollár összegű építési munkát rendel 1976-ban a dél-koreai vállalatoktól. Az arab országoktól származó szerződések elsősorban Dél-Korea fizetésimérleg-helyzetén javíthatnak. A mérleg hiánya az olajválság, valamint a vietnami háború befejezésének következtében 2 milliárd dollárra ugrott 1974-ben, és még 1975-ben is 1,8, milliárd dollár volt. A szöuli kormány tervezi azt is, hogy növeli a Közel- Keletre irányuló áru- és munkaerőexportját. Ebben az évben 600 millió dolláros árukivitelt szeretnének elérni, ez a tavalyihoz képest 65 százalékos növekedést jelent. (AP-DJ) A japán autóipar rekordéve A két nagy japán autógyár, a Toyota és a Nissan termelése és exportja 1975- ben felülmúlt minden eddigi teljesítményt. A Toyota 2,34 millió gépjárművet állított elő és ezzel megdöntötte 1973- ban elért 2,31 milliós rekordját. Külföldre tavaly 868 ezer darabot adott el az 1974-ben exportált 856 ezerrel szemben. A Nissan Motor Co. 2,08 millió Datsun-kocsit gyártott és 885 ezer darabot exportált.1974-ben a termelés 2,04 millió darab volt, kivitelre 864 ezer került. (Kyodo) VILÁGGAZDASÁG Svájci kilátások az idei évben Inkább munkanélküliség, mint infláció A naptári esztendő kezdetekor szokásosan megjelenő gazdasági prognózisokat tanulmányozva egyelőre csak visszaeséssel találkozunk Svájcban, a termelésben, a fogyasztásban és az idegenforgalomban éppen úgy, mint a külkereskedelemben, a közlekedésben és a szállításban. A termelés csökkenése a hagyományos iparágakban, az óra, a textil- és ruházati iparban a legszembetűnőbb, de hasonló a helyzet az építőiparban is. Az export szempontjából kulcsfontosságú gép-, fém-, valamint műszergyártás rendelésállománya 25 százalékkal csökkent a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az energiaválság nyomán Svájcban szigorú takarékosságot vezettek be, s ez az energiafelhasználás éves adataiban világosan tükröződik. A hegyi államba, a fejlett ipari országok között, utoljára tört be a recesszió, amelytől az idén még aligha tudnak szabadulni. A kormány jobb híján minden erővel az infláció megfékezésére törekszik, vállalva a munkanélküliség fennmaradásának kockázatát. Mindenesetre tény: az elmúlt három évtized konjunktúrájának visszatérése sem ma, sem később nem várható. Berni tudósítónktól: Az elmúlt két év alatt Svájcban a fogyasztói társadalom sokat veszített „eldobó” jellegéből, néha szinte groteszk hangsúlyozásban. Szinte divattá vált a fogyasztási cikkekkel való takarékosság, módi lett nem divatosnak lenni (egyébként a javítószolgáltatások felélénkülése ezzel magyarázható; „menő” a használt papírból készített szürkés papíranyag, olyannyira, hogy már hamisítják is — hasonlóan a koptatott farmernadrágokhoz) és a háziasszonyok megint üvegeket váltanak vissza. Ha az ipari termelést nézzük, a legnagyobb a visszaesés a hagyományos óraiparban, a textil- és ruházati iparban, zuhant az építőipar, valamint az azzal kapcsolatos iparágak termelése. Svájc számára persze a legfontosabb az, hogy mi történik a gépiparban, hiszen minden harmadik „exportfrankot” a gépgyártás, a fém- és a műszeripar hozza. Ezekben az ágazatokban dolgozik az ipari munkásság közel fele, mintegy 350 ezer fő. Tulajdonképpen nem is annyira a jelenlegi állapot, mint inkább a rendelésállomány alakulása a mérvadó, márpedig ez 25 százalékkal marad alatta a múlt év hasonló időszakának. A vegyipar szerkezeti átalakuláson megy keresztül, aminek lényege a textilszínezékek és az ipari segédanyagok előállításának csökkenése, a mezőgazdasági szükségleteket szolgáló vegyszerek és gyógyszerek termelésének emelkedése. A körülmények kényszerítő hatására 1975-ben a textiliparban racionalizálták a termelést, ezzel emelkedett a termelékenység. Bár a mai helyzetet még visszaesés és exportcsökkenés jellemzi — éppen a két év óta visszafogott fogyasztás miatt —, lassú emelkedés várható. Változatlanul nő a kereslet a finomabb textiláruk iránt, s kevésbé vásárolják az olcsó, de rövid használati idejű divatcikkeket. (Ehhez a szerkezeti eltolódáshoz hozzájárult a vendégmunkás-létszám csökkenése is.) Hasonló jelenség figyelhető meg a cipőiparban. Miközben a termelés 6 százalékkal, az export pedig 10 százalékkal esett, a jó minőségű svájci cipő mind bel- mind külföldön keresett volt, míg a rosszabb minőségűek gyártását — már ami a jövőt illeti — a gyártócégek megkérdőjelzik .A Rally-cipők USA-ba irányuló kivitele például az ottani fogyasztás erőteljes zuhanása ellenére jelentősen nőtt, egy pár ilyen cipő átlagára 75 dollárra emelkedett, magasabb, mint az Egyesült Államokban készült , legdrágább cipőé.) Az élelmiszeripar a fogyasztói szokások változásának hatására szintén szerkezeti átalakuláson megy keresztül. Az élelmiszer-fogyasztásban is volt némi visszaesés (Svájcban ma 100 ezer vendégmunkással kevesebb él, mint a konjunktúra idején), és a fogyasztás emelkedése a jövőben sem várható. A vásárlók most elsősorban a kalóriaszegény, fehérjedús élelmiszereket keresik, a drágább húsok helyett az olcsóbbakat, a készételek helyett a házi készítésűeket vásárolják. A svájci élelmiszeripar a frank magas árfolyama miatt lényegesen drágábban termel, mint más országbeli versenytársai, ami természetesen befolyásolja versenyképességét; a svájci piacra a külföldi élelmiszerek — ha minőségileg és a csomagolás szempontjából kifogástalanok — könnyebben találnak utat, mint régebben. Az energiaválság nyomán fellépő olajszűkétől való félelem Svájcban nem tartott soká, maradandó nyomként meghagyta azonban az energiatakarékosságot és az energiapolitika felülvizsgálatára vezetett. A szövetségi kormánynak e téren nincs könnyű dolga, környezet- és egészségvédelmi okokból egymást követik a tiltakozások az atomerőművek építése ellen. Mindezek révén — és természetesen az ipari termelés visszaesését is beszámítva — az energiafogyasztás számottevően csökkent. (A kőolajtermékek fogyasztása tavaly 1,5 százalékkal esett, de ezen belül a szóródás egyes fajták szerint nagyon eltérő. Míg a nehéz fűtőolaj fogyasztása 28 százalékkal volt kisebb, mint a korábbi években, addig a benzin és a könnyű fűtőolaj-felhasználás még valamelyest emelkedett is, ez utóbbi a környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően. Az elektromos energiafogyasztás 0,5 százalékkal volt kevesebb.) A prognózisok szerint ebben az esztendőben az energiatermelésben lassú, egészséges emelkedés várható. A múlt évben kevesebb utast szállítottak a svájci vasutak, ezen belül a személyszállítás kisebb, az áruszállítás nagyobb arányban mutat visszaesést. Ugyanez jellemzi a bázeli kikötő forgalmát is. A Swissair 3 százalékkal kevesebb utast szállított 1975- ben, mint egy évvel korábban, ezen belül a tengeren túli járatok utaslétszáma átlagosan 16 százalékkal volt alacsonyabb. Lanyhult az idegenforgalom, s ezzel párhuzamosan a vendéglátóipar forgalma is. Svájc drága lett a külföldi turistáknak, és ami a várható kilátásokat illeti, azok szoros öszszefüggésben állnak a frank árfolyamának alakulásával. Nőtt azonban a kiutazások száma és a svájciak a múlt évben nagyobb érdeklődést mutattak a luxusutak iránt. A fejlett ipari országok közül a recesszió utoljára érintette Svájcot és 1976- ban is érezteti hatását. Az idén előreláthatólag minden tizedik munkavállalót érint valamilyen formában. A munkahelyek száma tovább csökken és valószínűleg munkaidő-rövidítésekre, kerül sor. Erre a jelenlegi ipari rendelésállományból és a kereskedelem raktárkészleteiből lehet következtetni. A nagy raktárkészletek miatt, amelyek tavaly országos viszonylatban is eddig nem ismert pénzügyi megterhelést jelentettek, a vállalatok mindenáron szabadulni akarnak felesleges termékeiktől. Ez az oka annak, hogy Svájcban az inflációs ráta jelenleg mindössze 5 százalék — a tőkés világban a legalacsonyabb — és egyelőre nem is gyorsul. Az adminisztráció arra törekszik, hogy ha már nem tudja mérsékelni a recessziót, legalább fékezze az inflációt. Ez a meggondolás vezethette a kormányt, amikor a közelmúltban elvetette a munkaidő 44-ről 40 órára való egységes csökkentésének törvényjavaslatát. A munkaidő 4 órával való rövidítése enyhítené ugyan a munkanélküliséget — állítják Bernben —, de egyben mintegy 15 százalékkal csökkenne a termelés. (A kormány arra számított: a szakszervezetek kiharcolják, hogy a rövidebb munkaidő ellenére a bérek ne csökkenjenek.) Ez keresztezné a termelékenység emelésére irányuló törekvéseket is, ami viszont az infláció növelésének veszélyével járna — érvelnek az állami vezetők. Ehelyett elrendelték a kötelező munkanélküliségi biztosítást. Végeredményben ez azt jelenti, hogy Svájc inkább a munkanélküliséget választja, mint az inflációt. Dr. Kálmán Endréné Nehéz feltételek között INDUL AZ OSZTRÁK EXPORTOFFENZÍVA Bécsi tudósítónktól: Minden közgazdász egyetért abban, hogy tartós gazdasági fellendülés, teljes foglalkoztatottság csak az export fokozásával biztosítható Ausztriában, a belső fogyasztás csak áthidaló megoldást jelent. Az ipari termelésből (közvetlenül, illetve közvetve) összesen mintegy 45 százalék kerül exportra, de ahhoz, hogy ez a mennyiség valóban elhelyezhető legyen, versenyképesnek kell lennie. Ez a minőségi feltételek mellett, konkurrenciaképes szállítási határideig és nem utolsó sorban versenyképes árat jelent. A gazdaságkutató intézet igazgatója helyeselte ugyan, hogy az elmúlt években többször felértékelték a schillinget, de figyelmeztetett arra: a szilárd pénzű országokban gondoskodni kell róla, hogy a termelési költségek ne nőjjenek gyorsabban, mint más szállítónak tekinthető konkurrenseknél. Az osztrák bérszínvonal — ezt az utóbbi időben többen is megállapították — hosszú időn át alacsonyabb volt, mint például az NSZK-é, vagy Svájcé. Ausztriában a bérek és a szociális járulékaik 1972 és 1974 között — éves átlagokban — legalább 20 százalékkal nőttek, míg az NSZK-ban nem érték el a 10 százalékot sem. Az idén a bérek mellett a tarifaemelések következményeit is ellensúlyozni kell majd — figyelmeztetett a Voith AG igazgatója. Az osztrák export integráns része, a konkurrenciaképesség szempontjából, a hitelnyújtás feltételrendszere. A fejlődő országokba irányuló szállításoknál például e kérdésnek döntő szerepe van. Előre látható, hogy Ausztriát súlyosan érinti majd az a tény, hogy az említett államoknak egyre több kormány nyújt 2 százalékos kamat mellett hiteleket.