Világgazdaság, 1976. március (8. évfolyam, 42/1786-63/1807. szám)

1976-03-02 / 42. (1786.) szám

n. 1976. MÁRCIUS 2. MEGNYITOTTÁK OLASZORSZÁGBAN A DEVIZATŐZSDÉT A líra 12 százalékkal devalválódott Különösebb felbolydulás nélkül nyi­tották meg a devizatőzsdét Olaszország­ban. A megfigyelők nagy része azzal számolt, hogy a dolláréhség rögtön az első napo­kban megmutatkozik, és a vállalatok tömege jelentkezik devizáért. Az igazat megvallva az importőröknek különösebb érdekük nem fűződött a hi­vatalos devizavásárláshoz, miért a líra árfolyama közel két százalékkal rosz­­szabb volt a hét végén kialakult fekete­piaci kurzusnál. A Banca d’Italia már jó előre közölte: rugalmasan fog be­avatkozni, így nem keltett meglepetést, hogy a lírát 12 százalékkal a január 26-i utolsó hivatalos árfolyam alatt je­gyezték. Hogyan alakul a líra­ árfolyama? — egyelőre mindenki csak a ködben ta­pogatózik. Nem lehet előre látni, mi­ként hajlandók a külföldi nagybankok támogatni a közös piaci kígyóhoz nem tartozó olasz valutát. A Banca d’Italia­­nak körülbelül 1,9 milliárd dollár áll rendelkezésére devizában, hogy a líra segítségére siessen. Az olasz pénzügyi hatóságoknak tehát nincs sok manőve­rezési lehetőségük: új kölcönök után kell nézni. E szükség esetén meg kell csapolniuk a belföldi likviditást. A múlt heti korlátozó intézkedések után hétfőn 1 százalékkal 8 százalékra emelték a kamatlábat, ami a líra-likviditást kor­látozó hatás mellett — legalábbis így remélik Rómában — elejét veszi a tőke kiáramlásának. Megszorító intézkedés­nek minősült a kereskedelmi bankok döntése is, hogy a jelentős ügyfeleknek számított kedvezményes kamatot 2 szá­zalékkal, 14 százalékra emelik. Ami a külföldi kölcsönöket illeti, a Bundesbank jelezte: Olaszország bár­mikor visszaveheti a kölcsötörlesztés címén átutalt félmilliárd dollárt. Az USA Federal Reserve a swapmegál­lapodás keretében szintén félmilliárd dollárt folyósíthat a Banca d’Italiának, az IMF-től is lehívható hasonló nagy­ságrendű összeg, emellett Róma, mint már többször jelentettük, 1 milliárd dollár eurókölcsön felvételére készül. A Közös Piac értesülések szerint nagyon kemény feltételekhez köti majd e kölcsön garantálását. A kérdésről a hónap közepén a pénzügyminiszterek döntenek az EGK pénzügyi bizottsá­gának ajánlására. Az ajánlások egy­­némelyike kiszivárgott, így az EGK- szakértők azt kívánják az olasz kor­mánytól: erőteljesen nyirbálja meg a közületi kiadásokat, faragja le a bér­emelések ütemét, korlátozza a hitel­tevékenységet és a pénzellátást. Ezek a feltételek jóval szigorúbbak, mint amelyeket az EGK decemberben az 1,4 milliárdos készenléti hitel folyósí­tásakor megkövetelt. A bizottság úgy látja — írja a Reuter —, hogy a kö­zösség „túl lágy” volt Olaszországgal szemben. A líra gyengélkedése nem­csak az olasz, hanem a többi közös piaci állam pénzügyi szerveit is nehéz feladat elé állítja. Olaszors­zág túlzott eladósodása óvatosságra inti őket, az exportlehetőségek kiküszöbölése vi­szont arra szoríthatja mindenekelőtt a francia és nyugatnémet gazdsági irányítókat, hogy ne hagyják magára a lírát. A nyugatnémetek már több­ször is mélyen a zsebükbe nyúltak, de a körülmények erre szoríthatják a Rajnán túli szegényebb szomszédot is. A háborúhoz hasonló esetek veszélye a devalválódás esetén erősödik, az el­adási gondokkal küszöködő exportőrök helyzete romlik, és végül, de nem utolsósorban, az olasz valuta magával ránthatja a kígyóba kétségbeesetten kapaszkodó frankot. (Reuter, AP—DJ) e Bt. A Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ jelentősen növeli kereskedelmi forgalmát ,— erről állapodtak meg Moszkvában a tegnap befejezett gazdasági tárgyalásokon. A szovjet exportlistán elsősorban gépek és gépi berendezések szerepelnek, ezenkívül szén, kőolaj, olajszármazék, hengerelt áru, gyapot és egyéb áruk. M Bi A brit gyáripar tőkeberuházásai tavaly 14 százalékkal csökkentek, sőt a negyedik negyedévben az elmaradás már 23,4 százalékos volt az előző év­hez képest. Az iparügyi minisztérium jelentése erre az évre további 8 száza­lékos visszaesést vár, és csak 1977-ben remél nagyobb méretű javulást a be­ruházási tevékenységben.­­K Kubai—vietnami postai és hírközlé­si együttműködési megállapodást írtak alá Havannában. A VDK delegációja a múlt hét végén­ érkezett a kubai fő­városba. Kínába utazott a nyugatnémet ku­tatás- és technológiaügyi miniszter. Matthöfer 12 napig tartózkodik Peking­­ben, ahol a tudományos és műszaki együttműködésen kívül politikai kérdé­sekről is tárgyal. Az év vége előtt­­nem döntenek a Sabena, a KLM és a Luxair fúziójáról. A belga kormány közleménye szerint az érintett közlekedési vállalatok, il­letve a minisztériumok folytatják a tárgyalásokat. Az egyesítésre vonatkozó tervet jelenleg a Sabena és a belga közlekedés- és postaügyi minisztérium tanulmányozza.­­ Norvég—csehszlovák árucsere-for­galmi jegyzőkönyvet írtak alá Prágá­ban. Az 1976-os jegyzőkönyv a két or­szág hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásán alapszik.­­­ A szovjet Avtopromimport külke­reskedelmi egyesülés karosszérialemez­­sajtoló berendezéseket rendelt a japán Komatsu cégtől. A rendelés értéke 3,47 milliárd jen. A berendezéseket a japán cég 1977 közepéig szállítja le. JILINTI 9 Berlinben, az NDK fővárosában tegnap parafálták az NDK és az NSZK postai összeköttetésének javítá­sára irányuló négy megállapodást. A kormányközi egyezményt és a posta­­igazgatóságok három megállapodást előreláthatólag március végén Bonn­ban írják alá.­­ Egyelőre nem szállhatnak le az Air France gépei Saigonban vagy Ha­noiban. A francia állami repülővál­lalat közölte, hogy ellentétben egy gazdasági lap értesülésével nem ka­pott engedélyt a vietnami hatóságok­tól e két repülőtér beiktatására a Párizs—Peking útvonalba.­­ A multinacionális vállalatok ma­gatartási kódexéről folynak a tanács­kozások az OECD keretében. A már egy évvel ezelőtt kidolgozott szöve­get most szigorítják a Lockheed-bot­­rány hatására: bele akarják venni a vesztegetés tilalmát is.­­ Csehszlovák—lengyel energetikai és bányászati tárgyalások folynak Varsó­ban. Ehrenberger csehszlovák tüzelő­anyag- és energiaügyi miniszter lengyel kollégájával a két minisztérium 1976- ra, valamint a következő öt évre szó­ló műszaki-tudományos együttműködé­sét vitatja meg. 4B­ Kanadát nem tántorította el a vesztegetési botrány: 18 darab, nagy hatósugarú, tengeralattjáró-elhárító re­pülőgépet szándékszik vásárolni a Lockheed cégtől, több mint egymilliárd dollár értékben. Az előzetes megálla­podás már létrejött, újabb tárgyalások­ra a fizetési egyezmény aláírása előtt kerül sor. A svéd kormány pénteken rögzí­tette egyes konzervek és fagyasztott ételek árát. A rendelkezés a többi között fagyasztott halra, hús- és zöld­ségkonzervekre, valamint gyermektáp­szerekre vonatkozik. Svédország 1972 óta rögzítette a legtöbb tejipari termék és sertéshús-készítmény árát, tavaly pedig maximálta a burgonya árát. A megvételre, vagy bérbe keresünk kb. 1500 m2-es, lehetőleg iparvágányos raktárt Budapest területén. Raktárépítésre, vagy fejlesztésre alkalmas terület is számításba jöhet. o o o Válaszokat „Raktárterület” jeligére, a kiadóhivatalba. Csehszlovák olajberendezések Iraknak Irak 24 millió dolláros szerződést kö­tött a csehszlovák Technoexport kül­kereskedelmi vállalattal olajberendezé­sek szállítására. A csehszlovák gépeket, többek között lepárló berendezéseket, tároló tartályokat, a baszahi olajfino­mító üzem kapacitásának megkétsze­rezésére használják. Az olajfinomító bővítése révén a napi olajkibocsátás 140 ezer barrelre nő. (AP—DJ) Jugoszlávia és Japán kereskedelme Jugoszlávia kereskedelmi mérlegét Japánnal nagy összegű és egyre nö­vekvő deficit jellemzi. Tavaly Jugo­­szlávia 8,6 millió dollár értékű árut exportált Japánba, míg az onnan szár­mazó import értéke elérte a 181,8 millió dollárt. A kereskedelmi deficit egy év­vel korábban 50 millió dollár volt. A kereskedelmi mérleg romlásával foglalkozott a közelmúltban a jugoszláv kereskedelmi kamara. Az ülésen­ konk­rét intézkedéseket nem hoztak, azt azonban elhatározták, hogy a jugoszláv exportőrök fokozni fogják Japánba irányuló kivitelüket és törekszenek hosszú távú egyezmények megkötésére. (AP—DJ) Előkészületek a teheráni pénzpiac megnyitására Teheránban tegnap 50 amerikai ban­kár és pénzügyi szakértő bevonásával konferencia kezdődött arról, hogyan ve­hetné át az iráni főváros Bejrút he­lyét és válhatna a Közel-Kelet pénz­ügyi központjává. Az amerikai taanik­­küldöttséget David Rockefeller, a Cha­se Manhattan Bank elnöke vezeti, s képviselteti magát többek között az Illi­nois National Bank, a National Bank of Chicago, a Chemical Bank és a Fede­ral Reserve of New York is. Múlt év őszén az iráni gazdaságügyi miniszter hasonló értekezletet hívott össze angol bankvezetők részvételével. Az AP&DJ ebből arra következtet, hogy Irán még habozik, brit vagy amerikai mintára szervezze-e meg a teheráni pénzpiacot. Szorosabb együttműködés az Andok országai között A szorosabb­­együttműködés körvona­lai kezdenek kibontakozni az Andok­­paktum tagállamai között. Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia, Peru és Ve­nezuela pénzügyminisztere nemrégiben egyezett meg 400 millió dolláros alap felállításáról, amellyel szükség esetén kisegíthetik a bajból a fizetésmérleg­­nehézségekkel küzdő országokat. Ko­rábban a valutáris kooperáció csupán a gazdasági fejlesztésre adott hitelek­­köl­csönös szavatolására terjedt ki. Az An­­desi­ Közös Piac néven is emlegetett szervezet 1980-ra határozta el a szabad­kereskedelmi övezet létrehozását, közös külső vámhatárral. (AP—DJ) Korszerű konténerkikötő Gdyniában Lengyelországban korszerű új konté­nerkikötőt építenek, Gdynia kikötőjé­nek északnyugati részén. Az utóbbi években ugyanis egyre inkább előtér­be kerül az áruszállítás legkorsze­rűbb formája a tengeri szállítmányo­zásnál is. Ennek következtében nagy­mértékben emelkedett a konténerek száma, speciális konténerszállító ha­jók épültek, amelyek kiszolgálására a hagyományos kikötők, illetve kikötői berendezések már nem felelnek meg. Két lépcsőben építik ki, mintegy 52 hektár területen ezt a kikötőrész­leget, melynek kiszolgálására további 18 hektáron konténerszállító rendszert hoznak létre, közvetlen vasúti és köz­úti csatlakozással. A kikötőben második és harmadik generációs konténerszállító hajókat tudnak fogadni, maximum 30 ezer bruttó regisztertonnáig (BRT). 1980-ra 130—170 ezer konténer átrakása (mintegy 1—1,1 millió tonna áru), 1985-re 220 ezer konténer, 1990-re 260—320 ezer konténer átrakása válik itt lehetővé. A kikötőben egyidejűleg három hajó rakodhat majd, a két egymás mellett levő rakodó közül az egyiknél a „lift-on lift-in” rendszert, a másiknál a „roll-on roll-in” rendszert alkal­mazzák a rakodásnál. Az előbbinél lehetővé válik a berakodás követlenül a vasúti kocsikról. Egyidejűleg 6800 üres, 20 lábas konténer tárolható. A rakodást a legmodernebb eszközök segítik: daruk, trélerek, emelők. A kikötő rakodókapacitása 3—5 óránként 1000 tonna. Ezáltal a máso­dik generációs hajók kirakása 2 nap alatt, a harmadik generációs hajóké pedig 3,5—4 nap alatt elvégezhető. A kikötőben mintegy 700 ember dolgozik majd, a kikötő irányítását a legmodernebb eszközökkel, diszpécser­­szolgálat és számítógépes rendszer segítségével végzik. Az egyik számí­tógép a rakodás irányítását, a másik az adatfeldolgozást végzi. T. P. VILÁGGAZDASÁG A­ nyugat-szaharai köztársaság kikiáltása AZ EGYIPTOMI ELNÖK UTAZÁSÁNAK MÉRLEGE Vasárnap Szadat egyiptomi elnök befejezte kilencnapos közel-keleti kör­útját és hazaérkezett Kairóba. Az egyiptomi lapok „100 százalékos sikernek” nevezik Szadat látogatását Szaúd-Arábiában, Ománban, az Arab Emirátusok Államszövetségében, Ka­tarban, Bahreinben és Kuvaitban Ami az út — ha nem is bevallottan — elsődleges célját, a pénzszerzést il­leti, az Al-Ahram szerint a felkere­sett államok összesen 650 millió dol­lár segélyt ajánlottak fel, Szaúd-Ará­­bia 300 milliót, az Arab Emirátusok Államszövetsége 150 milliót, Kuvait pedig 200 milliót. A New York Times értesülése szerint Kairó hosszú távú segélyígéreteket is kapott. Megegyez­tek egy arab alap felállításában is, amelyből egyiptomi fejlesztési progra­mokat finanszíroznak és segítik Kairó háborús adósságainak és veszteségei­nek pótlását. (Lásd: VILÁGGAZDA­SÁG február 28., második oldal.) Ugyancsak az Al-Ahram jelenti, hogy a Perzsa-öböl menti arab országok pénzügyminiszterei 10 napon belül tár­gyalásokat kezdenek Szaúd-Arábiában az arab alap részleteiről. A MENA hírügynökség szerint az alapnak nem csupán arab résztvevői lesznek, ha­nem a Világbank is közreműködik, sőt Szadat elnök David Rockefellert, a Chase Manhattan Bank elnökét is meghívta Kairóba, mert ki akarja kér­ni az amerikai pénzintézet tanácsait az alap felhasználásával kapcsolat­ban. Szó van arról, hogy a Chase maga is részt vesz egyes programok finanszírozásában. Az amerikai gazdasági és pénzügyi segélyről tárgyalt Kairóban Szalem egyiptomi miniszterelnökkel és Isz­­mail pénzügyminiszterrel Robinson amerikai külügyminiszter-helyettes, és hamarosan Egyiptomba látogat Simon pénzügyminiszter is. Inkább az út politikai indítékaira helyezte , a hangsúlyt Szadat kuvaiti sajtóértekezletén. Az utazás megszilár­dította az arab egységet. A sínai egyezmény miatt Egyiptomot ért bí­rálatokra válaszolva kijelentette: az egyezménnyel nem szűnt meg a harc Izrael ellen, ha Tel Aviv megtámad­ná Szíriát, Egyiptom belépne a harc­ba. „Más lenne a helyzet, ha Szíria kezdeményezne támadást” — mondta. Egyiptom nem vesz részt olyan ak­ciókban, amelyek a nemzeti érdekek kárára mennek, s nem egyebek üres heroizmusnál. Szadat kifejezte fenn­tartásait Szíria és Jordánia politikai és katonai együttműködésével­­ kapcso­latban. „Valami készül,­ amit nem tudok megérteni.” Az esetleges Szí­riai—palesztínai—jordániai lépésekre célozva kijelentette: a jelenlegi hely­zetben nincs más alternatíva, mint újabb háború Izrael és az arabok között vagy a genfi értekezlet. „Nincs mód a lépésről lépésre politika folyta­tására.” A Szadat-látogatás politikai értel­mét tekintve erősen megoszlanak a vé­lemények az arab fővárosokban, s néhány reakció kifejezetten ellensé­ges. A Szadat felkereste országok saj­tója általában baráti, sokszor már protokollárisan rokonszenvező hangot ütött meg, így még disszonánsabban hat az Al Rai Al Am című" kuvaiti lap állásfoglalása, amely egyenesen arra szólította fel az emírt, hogy uta­sítsa el Szadat sgélykérelmét. „Nem szabad segélyt nyújtani olyan rezsim­nek, amely elszigetelte magát az arab nemzettől, s a sínai megállapodással szétzilálta az arab világot.” (Ismeretes, hogy ugyanez a lap már Szadat pénz­szerző körútja előtt hanyag gazdálko­dást és politikai balkezességet hányt Kairó szemébe. Nem hízelgők a Szí­riai­­kommentárok sem. A damaszku­szi rádió szerint kudarcot vallottak Szadat erőfeszítése, hogy magyarázatot adjon Egyiptom nehézségeiről. „Az arab országok tudatában vannak, hogy a katasztrofális helyzet igazi oka Szadat elnök politikája.” Bonyolítja a közel-keleti helyzetet a Szaharai Arab Demokratikus Köztár­saság pénteki kikiáltása is. Az Al­géria támogatását élvező Polisario felszabadítási szervezet főtitkára szom­baton bejelentette, hogy az új köztár­saságot a forradalmi tanács és nyolc­tagú kormány vezeti. Egy nappal ko­rábban, csütörtökön a spanyolok ál­tal létrehozott nemzetgyűlés, a Dzse­­maa jóváhagyta a háromoldalú spa­nyol—m­arokkói—mauritániai megál­lapodást és kinyilvánította, hogy Nyu­­gat-Szaharát Marokkóhoz, illetve Mauritániához csatolják. Rabat reak­ciója gyors és heves volt: Hasszán ki­rály az új köztársaságot „abszurdum­nak” nevezte, a marokkói kormány pedig még azt is kétségbe vonta, hogy az államot egyáltalán nyugat-szaha­rai területen kiáltották-e ki. Karaki külügyminiszter az Afrikai Egységszer­vezet Addisz Abeba-i értekezletén ki­jelentette, a köztársaságot algériai kezdeményezésre kiáltották ki, s Al­gír ezzel a lépéssel elszigeteli magát az arab és az afrikai világban. Az AESZ miniszteri értekezletén zajlott le az új állam elismertetéséért folyó harc első fordulója is, kompromisz­­szummal. Miután Marokkó és Mauri­tánia bejelentette, hogy kilép a szer­vezetből, ha az felveszi tagjai sorába a Polisariot, az AESZ vasárnap éj­szakai plenáris ülésén úgy döntött, hogy a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság elismerése az egyes tag­államok szuverén joga, mint testület azonban az AESZ nem foglalt állást. A következő hadszíntér várhatóan az Arab Liga lesz, amelynek már­cius 15-én kezdődő külügyminiszteri értekezlete megvizsgálja a nyugat-sza­harai helyzetet. Rijad főtitkár előter­jeszti a közelmúltban Algériában, Ma­rokkóban és Mauritániában tett köz­vetítő útjairól készített jelentését. Kai­róban úgy tudják, Rijád dokumentuma nem lesz éppenséggel tartalmas, tár­gyalásai szerény eredményeket hoztak. Kadhafi líbiai elnök már csütörtökön üzenetet intézett második Hasszán ki­rályhoz, s értésére adta, hogy an­­nexiónak tekinti Nyugat-Szahara Ma­rokkóhoz való csatolását. Spanyolország minden hivatalos kommentártól elzárkózott, de Mad­ridban hangsúlyozzák: miután Spa­nyolország már csütörtökön kivonult volt gyarmatáról, „mossa kezeit”. A Reuter hírügynökség azonban emlé­keztet: a kivonulást bejelentő közle­mény szerint Madrid mindaddig nem tekinti befejezettnek a dekolonializá­­ciós folyamatot, amíg a szaharaiak az ENSZ határozataival összhangban nem döntenek maguk sorsukról. Nem kommentálta a hírt az ameri­kai külügyminisztérium sem, de New Yorkban úgy vélik, hogy az USA nem fogja elsietni a köztársaság el­ismerését. Vitathatatlan — írja az AFP —, hogy Washington hagyomá­nyos szövetségesét, Marokkót támo­gatja az ügyben. Ettől függetlenül végső állásfoglalását befolyásolhatják Atherton amerikai külügyminiszter­helyettes algíri tárgyalásainak ered­ményeit. Atherton Kissinger megbí­zásából ténymegállapító körutat tesz a térségben. (MTI, Reuter, AP—DJ, DPA) Kanadai küldöttség Délkelet-Ázsiában Kanada 200 milió dollár hitelt nyújt Indonéziának különféle kanadai gyárt­mányú gépek és berendezések beszer­zésére, iparfejlesztési terveinek végre­hajtása érdekében. Az erre vonatkozó megállapodást tegnap írta alá Dj­akar­tában Jamieson kanadai ipar- és keres­kedelemügyi, valamint Wardhana indo­néz pénzügyminiszter. A kölcsön nyúj­tásáról még tavaly júliusban jött létre az elvi megállapodás Suharto indonéz elnök kanadai látogatása alkalmával. Az összegből 175 millió dollárt a Canadian Export Development Corpo­ration és más kanadai bankok teremte­nek elő, 25 millióval pedig a kanadai segélyszerv, az International Develop­ment Agency járul hozzá. A kanadai miniszter 40 tagú küldött­ség élén járja a távol-keletet. Indoné­ziában elsősorban erdészeti és fafeldol­gozó, energiaipari berendezések, moz­donyok, repülőgépek, hajók és kikötői berendezések számára keresnek piacot. A küldöttség Malaysiába, Szingapúrba, Thaiföldre és a Fülöp-szigetekre is el­látogat, jeléül annak, hogy Kanada egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a délkelet-ázsiai piacok felé. Az Indonéziába irányuló kanadai export 1974-ben 53,6 millió kanadai dollár volt, tavaly pedig becslés szerint 75 millió. Indonéziából származó bevi­tele a tavalyelőtti 4,6 millió dollárról 1975-ben 14 millióra szökött fel. Indo­néziából, Malaysiából, Szingapúrból, Thaiföldről és a Fülöp-szigetekről Ka­nada tavaly összesen 140 millió dollár értékben importált. Indonéziában több mint 60 kanadai vállalat működik. A legnagyobb beru­házást az International Nickel Company eszközölte: Sulauezi szigetén, Soroako közelében 850 millió dollár ráfordítás­sal nikkelbányát és erőművet épít. Ehhez a projektumhoz Kanadából 60 millió dollá­r értékű bányászati gépet és berendezést importálnak. Kanada 1958 óta 92 millió dollár fejlesztési segélyt nyújott Indonéziának. Ottawában egyébként közzétették Kanada kereskedelmi mérlegének ada­tait. Eszerint a külkereskedelmi deficit januárban 309 millió dollárra emelke­dett a decemmberi 91 millióról. Ennek oka elsősorban az, hogy az import 7 szá­zalékkal minden eddiginél többre, 3,16 milliárd kanadai dollárra emelkedett. (AP­ DJ) Kanada lemond az exportilletékről Az ottawai kormány lemondott arról, hogy exportilleték kivetését is bevegye a készülő inflációellenes csomagtervbe. A tervet mind a tíz szövetségi állam el­lenezte, nem is beszélve az exportőrök­ről. MacDonald pénzügyminiszter beje­lentette, hogy az exportilleték helyett „antiinflációs” hivatalt állítanak fel, amely ellenőrzi az exportőrök profitját és megvizsgálja, mire fordítják. Ha bi­zonyíték van rá, hogy a többletnyere­séget nem Kanadában fektetik be, ak­kor a kormány felülvizsgálja döntését. A szelektív bér- és árellenőrzési prog­ramban még több változás lesz, végle­ges formában néhány héten belül­ hoz­­zák nyilvánosságra — mondta a minisz­ter. (Reuter)

Next