Világgazdaság, 1976. április (8. évfolyam, 64/1808-84/1828. szám)

1976-04-01 / 64. (1808.) szám

1976. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK VIIl. ÉVFOLYAM, 64. (1808.) SZÁM t­e­S­2:­ Az Európai Tanács luxemburgi ülése Előtérben a valutáris problémák Ma kezdi első idei ülésszakát Luxemburgban a Közös Piac hivatalosan Európai Tanács elnevezésű csúcsértekezlete. Mint az lenni szokott, a közös­ség jövőjének elvi kérdéseit most is háttérbe szorítják a pillanatnyi, égető gondok, így a valutáris helyzet, a munkanélküliség. A tagállamok gazda­sága nem össze-, hanem széttart, és így az EGK vezetői aligha tudnak mit kezdeni az európai unió megvalósításáról szóló Tindemans-jelentéssel. Az EGK politikai összetartását bizonyítandó, nem lenne más választás, mint az Európai Parlament reformjának megvalósítása, de még ebben is oly­annyira eltérnek az álláspontok, hogy kétséges a döntés. A frankválság felborította az Euró­pai Tanács menetrendjét, a Luxem­burgban ma és holnap találkozó ál­lam- és kormányfők főként azzal lesz­nek kénytelenek foglalkozni, miként toldozzák, toldozzák össze a szétsza­­kadozott valutakígyót. Lardinois, a brüsszeli bizottság mezőgazdasági kér­désekben illetékes tagja tegnap, egy héten belül immár másodszor, figyel­meztette a közös piaci vezetőket, hogy rendezzék a valutáris problémákat, különben szétesik a mezőgazdasági kö­zös piac. „Az EGK már több éve kény­telen pénzügyi sokkok sorozatát el­szenvedni, a spekulánsok mindent alá­ásnak, amit az integráció területén el­értünk” — írja többek között Lardi­nois a párizsi France Soir hasábjain. Giscard d’Estaing, kiszivárgott pári­zsi értesülések szerint, indítványozni fogja a valutablokk kiszélesítését, a francia frank, a brit és az ír font, va­lamint az olasz líra bevonását is az együtt lebegő valuták körébe. Csak­hogy ez elképzelhetetlen a jelenlegi intervenciós mechanizmus mellett. Ezért Franciaország a kígyó fellazítá­sát, vagyis a valuták egymás közti in­gadozási sávjának szélesítését indítvá­nyozza. További francia elképzelés a valutatartalékok egy részének össz­pontosítása, ami érthetően a nyugat­németek ellenállásába ütközik. Bonn ellenzi az ingadozási sávok tágítását is. Olaszország kereskedelmi korlátozá­sok bevezetésére készül Brüsszel min­den igyekezete ellenére. Egy közel­múltban közzétett tanulmány szerint Nagy-Britannia két választás előtt áll: vagy 40 százalékkal devalválja a fon­tot, vagy importkorlátozásokat vezet be. A francia frank problémái ismer­tek, az NSZK gazdasági helyzete pedig jobb, mint korábban várták. Az inflá­ció az idén minden bizonnyal 6 szá­zalék alatt lesz, a bérek lassabban emelkednek, mint a többi partneror­szágban, és a nemzeti össztermék gya­rapodási üteme­­állítólag nagyobb a tervezettnél. A csúcsértekezlet másik napi poli­tikai kérdése a munkanélküliség. A brüsszeli bizottság jelentésben vázolja a munkaerőpiac helyzetét, s megálla­pítja, hogy a munkát keresők száma még most is meghaladja az öt és fél milliót a kilenc tagországban. Végül az aktuális témák között szerepel a halászati politika és Új-Zéland tej­exportjának kérdése. Jellemző — mondják a megfigyelők —, hogy a tag Trács már ilyen periférikus kérdések­kel is kénytelen foglalkozni. Ami a hosszú távú integrációt illeti, most került megvitatásra Tindemans belga miniszterelnök január elején el­készült jelentése az európai unió meg­valósításáról. A dokumentum ajánlásait az elmúlt hónapok fejleményei irreá­lissá tették, így aligha valószínű, hogy az Európai Tanács már most meg tud­na állapodni valamiféle konkrét me­netrendben. Az integráció elmélyítésé­nek szándékát így legfeljebb az Euró­pai Parlament reformjával tudnák bi­zonyítani. A reformtervek már régóta húzódnak, arról van szó, hogy közvet­lenül választanák a parlament tagjait, a képviselők számát a jelenlegi 198- ról 300—400-ra emelnék. Tervek sze­rint az első nyugat-európai választá­sokra 1978 májusában vagy júniusában kerülne sor. A Reuter diplomáciai for­rásokra hivatkozva úgy értesült, hogy a számos technikai probléma miatt aligha születik döntés e kérdésben. Nagy-Britannia már korábban is fenn­tartásokkal fogadta a tervet, a kis és nagy államok között vita alakult ki az­­arról, hogy arányos vagy a kozmetiká­ról, hogy arányos elv szerint osszák el a képviselői helyeket. A francia kor­mányra is nagy nyomás nehezedik, mert a gaullisták az Európai Parlament sze­repének erősítését a nemzeti szuvereni­­tás gyengítésének tekintik. Ennek elle­nére sajtóhírek szerint Giscard d’Estaing elnök állítólag megerősíti Párizs koráb­bi álláspontját, hogy támogatja a köz­vetlen választások gondolatát 1978-ban. Spenale, az Európai Parlament elnöke kedden Brüsszelben kijelentette, hogy súlyos csapást mérne a csúcsértekezlet tekintélyére, ha nem születne döntés. A parlament hajlandó elfogadni a kép­viselők számának akár százzal, akár kétszázzal történő felemelését, még azt is elviseli, ha valamelyest elhalasztják a 17-ei asgi­ások időpontját Különféle technikai problémák azonban nem gá­tolhatják, hogy a luxemburgi csúcsér­tekezlet meghozza a szükséges elvi döntést­­- véli Spenale. jj. i. Románia és Kuvait gazdasági egyezményei Macovescu román és Al-Dzsabii ku­vaiti külügyminiszter szerdán Kuvait­­ban kulturális-tudományos, turisztikai forgalmi egyezményt, valamint a pos­tai és hírközlési együttműködésről szóló kormányközi megállapodást írt alá. Ceausescu államfő, a Kuvaitban tar­tózkodó román küldöttség vezetője, szerdán találkozott az olajipari minisz­terrel. Elvi megállapodás jött létre ar­ról, hogy Kuvait 49 százalékos érde­keltséggel részt vesz a Romániában épí­tendő olajvegyipari vállalkozásban. Tervek szerint a Fekete-tenger part­ján építik fel az üzemet, amelynek nyersanyagszükségletét Kuvait fedezi. Az üzem építési költsége közel 1 mil­liárd dollár. (Reuter) EGK-kölcsön Olaszországnak Olaszország megkapta az 1 milliárd dolláros kölcsön első részletét, 450 mil­lió dollárt. Így a valutatartalékokat si­került feltölteni körülbelül másfél milliárd dollárra. A Banca d’Italia egy hónap leforgása alatt több mint 800 millió dollárt költött a líra támogatá­sára. A központi bank szóvivője szerint az EGK kölcsönének további részleteit több­ részletben folyósítják, ahogy a Közös Piac pénzhez jut. (AP—DJ) Dél-Afrika hadiköltségvetése Nincs jele a feszültség ernyedésének Afrika déli térségében: Dél- Afrikában a hadikiadások minden eddiginél nagyobb arányú növelését je­lentették be. Uganda készültségbe helyezte légierejét, hogy bevethető le­gyen Mozambikban, ha fegyveres konfliktus törne ki Rhodesiával, a zam­biai Kauada Anglia katonai beavatkozását sürgette, az angolai miniszter­­elnök közölte: készek csapatokat küldeni Mozambikba, a rhodesiai fehérek támadása esetén. A szomszédos országokban bekövet­kezett politikai fejlemények Dél-Af­­rikát védelmi erőfeszítéseinek fokozá­sára kényszerítik — indokolta expozé­jában Harwood pénzügyminiszter a ha­diköltségvetés 40 százalékos emelését a következő 12 hónapra. Az immár másfél milliárd dollárra szaporodott védelmi kiadások két év alatt csak­nem megduplázódtak, tavaly 36 szá­zalékkal emelkedtek az ■ előző évhez képest. A felduzzadt katonai költségvetés fe­dezésére a dél-afrikai kormány ■ szá­mottevően emelte a benzin, a ciga­retta, az italok forgalmi adóját, a vál­lalatok ■ és a lakosság jövedelemadó­ját. A kormány rendkívüli hadikötvé­nyeket fog kibocsátani, mintegy 140 millió dollár értékben, amelynek el­adásából fegyvereket szándékozik vá­sárolni. A pénzügyminiszter a kedvezőtlen nemzetközi konjunktúrát, az arany nyomott árát, az aranypiacok bizony­talanságát tette felelőssé­ azért, hogy a most véget ért költségvetési évben csak 2,25 százalékos volt a gazdasági növekedés, s 1,6 milliárd randiot, mint­egy 2 milliárd dollárt tett ki az or­szág folyó fizetési mérlegének deficit­je. A következő hónapokban nem vál­tozik a helyzet, fordulat csak év vé­gére vagy jövő év elejére várható — mondotta. Hozzátette azonban, hogy a külkereskedelemben és a tőkeimport­ban nem lesz fennakadás. Más megközelítésben ugyan, de lé­nyegileg megerősítette ezt Anderson svéd külügyminiszter is, aki támadta Dél-Afrika legfőbb külkereskedelmi partnereit. Megakadályozzák — úgy­mond —, hogy a Rhodesiával szemben alkalmazott szankciókat kiterjesszék Dél-Afrikára is. Az „elkülönülés dél­afrikai módra” groteszk filozófia, s az ENSZ-nek kellene gazdasági szankció­kat életbe léptetnie — mondotta. Közben fontos politikai tárgyalások középpontjában áll a másik fehérte­lepes rendszer is. Kaunda zambiai el­nök és Nkomo, a rhodesiai afrikai nemzeti tanács mérsékelt szárnyának vezetője titkos tárgyaláson vitatta meg a vérontás elkerülésének lehetőségét. Muzoreva püspök, Nkomo riválisa Kampalába repült, hogy Aminnal, az afrikai egységszervezet soros elnökével találkozzék. Az ugandai Idi Amin re­pülőbázison valamennyi harci gépet riadóztatták, hogy álljanak készen a mozambiki bevetésre. Angola minisz­terelnöke kilátásba helyezte, hogy csa­patokat és fegyvereket küld Mozam­­biknak. Kormányának azonban nem áll szándékában, hogy a Dél-Afrika által megszállva tartott Namíbia fel­szabadítására csapatokat küldjön. H­R. Szadat megbeszélései a bonni külügyminisztériumban A már jóváhagyott összesen 230 mil­lió márkás tőkesegélyen és áruhitelen kívül az NSZK további 300 millió már­kával hajlandó­ finanszírozni nyugat­német cégek egyiptomi szállításait — jelentette be a bonni külügyminiszté­rium Szadat elnök és Genscher kül­ügyminiszter szerdai megbeszélései után. Az NSZK támogatja Egyiptom politikáját, amely a közel-keleti térsé­get távol akarja tartani a külső befo­lyásoktól, ez megfelel az NSZK alap­vető politikájának — mondta Genscher, s méltatta Egyiptom függetlenségi po­litikáját. A Schmidt kancellárral folytatott tárgyalások után Szadat még egyszer megerősítette, hogy egyetértésre jutot­tak az összes megvitatott kérdésben. Jelezte, hogy a fegyverszállítások nem kerültek szóba, és az NSZK által nyúj­tott összes segélyt az ország újjáépíté­sére és a gazdaság fejlesztésére fordít­ják. Szadat a libanoni helyzetet érintve visszautasította minden külső beavat­kozás gondolatát, és hangsúlyozta: a Szíriát közvetítő kísérletek csődje után ös­szarab felépésre van szükség. (DPA) NAPRÓL NAPRA GAZDASÁGI SZAKÉRTŐ CSOPORTOT ALAKÍTOTT AZ ARGEN­TIN KATONAI KORMÁNY, amelynek akcióprogramját mára várják. A csoport összetételéből arra következtetnek, hogy a külföldi tőke be­áramlását fogják ösztönözni és a szabad piaci gazdaságot. BRAZÍLIA EGYRE NEHEZEBBEN JUT KÖLCSÖNHÖZ, amelyekre fizetési nehézségei miatt­ nagy szüksége van. Az ország kivitelében ismét a kávé lett a legfontosabb cikk. A PERUI KORMÁNY ÚJ RENDELETE támogatja a magántőkét új vállalatok alapításában. A baloldal attól tart, hogy ez az intézkedés az eddigi irányvonal módosítását jelenti. AZ INDOKÍNAI ÚJJÁÉPÍTÉS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ olyan gazdasági és politikai súlypont kialakulását hozhatja, amellyel hamarosan üzleti versenytársként is számolni kell az ázsiai piacokon — állapítja meg a délkelet-ázsiai helyzetről szóló cikksorozatunk második része. A SZOVJETUNIÓ FÖLDGÁZTERMELÉSE több mint 400 milliárd köbméterre emelkedik a tizedik ötéves tervben. Az energiavilág híreit ismertető írásunk arról is beszámol, hogy az Egyesült Államokban — a gazdaság élénkülése miatt — nagymértékben emelkedik az olaj­import számlája.­­ KORLÁTOZZA AZ USA A TEJPOR IMPORTJÁT, a hússzállító or­szágokkal pedig tárgyalásokat kezd kivitelük önkéntes korlátozásáról. A SZOVJET JAVASLAT VITÁJA AZ EGB KÖZGYŰLÉSÉN Szita János felszólalása kiküldött munkatársunktól. Az EGB közgyűlésének általános vitájában lényegében kialakultak az álláspontok. A szocialista országok a helsinki záróokmány szellemében új lendületet kívánnak adni a szervezetnek. A többi között nemzetközi kon­ferenciák összehívását javasolják. A nyugati országok, legélesebben az Egyesült Államok elvetik a javaslatot és csupán felmérő munkát várnak az EGB-től. Felszólalt a magyar küldöttség vezetője is, támogatva a szovjet kezdeményezést. Tegnapi tudósításunkban arról ad­tunk hírt, hogy az Európai Gazdasági Bizottság közgyűlésén a különböző tár­sadalmi rendszerű országok más-más kiindulásból, de azonosan értékelik a helsinki záróokmány gazdasági ajánlá­sait. A szerdai vita azonban világossá tette, hogy ha egyetértés is van általá­ban a gazdasági kapcsolatok fejleszté­sében, mindenki méltatja helsinki szel­lemét, a tennivalókat — különösen az EGB-ben folyó munka erősítését — il­letően távolról sem egységes a kép. A Szovjetunió és a szocialista országok ugyanis új kezdeményezéseket tettek, közöttük össz-európai energia-, közle­kedési és környezetvédelmi értekezlet összehívására, amiben a főszerep az EGB-é lenne. Ezen túlmenően több olyan gazdasági tevékenységi területet is javasoltak, amely a helsinki ok­mányban szerepel. Ezek lényegében továbbfejlesztik Stanovnik elgondolá­sait (lásd VILÁGGAZDASÁG március 3. , első oldal) A nyugati országok képviselőinek többsége ezzel szemben elégedett a szervezet eddigi tevékenységével. Ja­vaslataik csak arra irányulnak, hogy az EGB mérje fel a rá váró feladatokat és erről tegyen jelentést a jövő évi közgyűlésnek. Álláspontjuk így tulaj­donképpen a jelenlegi szinten fagyasz­taná be a szervezet tevékenységét. Az Egyesült Államok delegációja élesen elutasította a konstruktív szovjet ja­vaslatokat. Az apró lépések politikája mellett érvelt — akárcsak a Közös Piac kilenc országának véleményét ki­fejtő Luxemburg. Elgondolásuk lénye­ge, hogy az EGB szakbizottságai a ma­guk területén vizsgálják meg, mit te­hetnek a helsinki ajánlások végrehaj­tására. Ez valójában elaprózná és a régi szinten tartaná a munkát és lehe­tetlenné tenné több össz-európai kér­dés sokoldalú vizsgálatát. A vitában felszólalt Szita János mi­niszterhelyettes, a magyar delegáció vezetője. Beszédében azzal érvelt, hogy a helsinki záróokmány javaslatainak megvalósítása csak a további enyhülés légkörében lehetséges. A gazdasági együttműködés szoros kapcsolatban van a biztonsággal, s ez utóbbit erősíti tíz egyre szélesedő kooperáció a gazda­ságban. Az új rendszerű együttműködés kialakulásának három feltétele van: legyen össz-európai jellege és biztosít­son egyenlő feltételeket minden részt­vevőnek, terjedjen ki a gazdasági élet minden területére, s végül hosszú le­járatra szóljon. A kapcsolatok alapvető formája az országok közötti kétoldalú egyezmé­nyek, de ugyanakkor kapcsolatok kiépí­tése az integrációs szervezetek között is. Utalt a KGST kezdeményezésére a Közös Piaccal kötendő egyezményről és megállapította, hogy sem a bilaterá­lis, sem az integrációk közötti meg­egyezések nem keresztezik az EGB te­vékenységét, hiszen az Európa egészét érintő kérdésekkel foglalkozik. A magyar felszólaló támogatta a teg­nap beterjesztett szovjet javaslatot a környezetvédelem, a közlekedés és az energia témájában összehívandó nem­zetközi értekezletre vonatkozóan.­ Az EGB-nek kellene vállalnia a tanácsko­zások előkészítését. A továbbiakban a világgazdasági helyzettel foglalkozott Szita János. Hangsúlyozta, hogy a tőkés országok a második világháború utáni legsúlyo­sabb gazdasági válságukat élték át. E­­közben a világkereskedelmi forgalom csökkent. Viszont növekedtek a tőkés országok eladásai a szocialista orszá­gokban, így a szocialista régió biztos és számottevő partnere volt több nyu­gati országnak és még több iparágnak. Ezzel szemben nem növekedett a szo­cialista országok exportja Nyugatra, annál inkább a velük szemben alkal­mazott diszkrimináció. A jelek azt mu­tatják, hogy 1976 fellendülést teremt a kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlesztésére és a megkülönböztető in­tézkedések csökkentésére. Meg kell azonban állapítanunk, hogy Magyaror­szág számára a gazdasági stabilitást a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval fennálló erősödő kap­csolatok biztosítják. Befejezésül a magyar delegátus po­zitívan értékelte az EGB munkáját és reményét fejezte ki, hogy jelentős sze­repet vállal a helsinki ajánlások vég­rehajtásában. Az EGB közgyűlése csütörtökön vár­hatóan hozzákezd a kelet-nyugati ke­reskedelem helyzetéről folyó tanácsko­ Veszélyben az ENSZ környezetvédelmi programja Pénz híján veszélybe került a kör­nyezetvédelmi programok megvalósí­tása — mondotta Taiba, ügyvezető igazgató, az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) irányító tanácsá­nak negyedik ülésszakán. Az ülésszak kedden nyílt meg Nairobiban. A tag­államok több mint 100 millió dolláros hozzájárulást vállaltak az 1973—77-es időszakra a környezetvédelmi tervek finanszírozására, de ebből csak 41,2 milliót fizettek be. Az USA drasztiku­san megnyirbálta hozzájárulását. Ko­rábban vállalta az alap 40 százaléká­nak finanszírozását, de jelenleg már csak az összkiadásoknak negyedrészét hajlandó adni. A fizetési problémák­hoz az is hozzájárul, hogy 14 tagállam nem konvertibilis valutában akar fi­zetni. Az ülésszak elnöke a mexikói Murray, az egyik alelnököt Magyaror­szág adja. (DPA) Koszigin fogadta Friderichset Befejeződött a szovjet-nyugatnémet vegyes bizottsági ülés Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió és az NSZK termelő­­egységei, kutatóintézetei a jövőben szorosabban együttműködnek a mező­­gazdaságban, mindenekelőtt a korszerű agrotechnikához szükséges vegyipari termékek kutatásában és gyártásában. A többi között erről volt szó Koszigin szovjet kormányfő és Friderichs nyu­gatnémet gazdasági miniszter tegnapi, több mint egyórás megbeszélésén. A folyó tárgyalásokon áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak egé­szét, és részletesen foglalkoztak néhány szakágazattal. Így egyetértettek abban, hogy jók a lehetőségek a közös munka szélesítésére a könnyűiparban. Jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be — az előzetes programnak megfele­lően — a szovjet—nyugatnémet gazda­sági és műszaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság moszkvai ülés­szaka. „Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a következő években az áruforga­lom továbbra is erőteljesen növeked­jen. — hangsúlyozza a dokumentum, amelyet Friderichs és Tyihonov mi­niszterelnök-helyettes írt alá. A sikeres tárgyalások jelentőségét nem kisebbíti, hogy lekerült a napi­rendről a kalinyingrádi közösen felépí­tendő atomerőmű terve. Hivatalosan az okot nem közölték, de moszkvai meg­figyelők úgy tudják, hogy a nyugatné­metek a szükségesnél kevesebb beru­házási hitelt, az atomerőműben termelt elektromos energiáért pedig túl ala­csony árat ajánlottak fel.

Next