Világgazdaság, 1976. június (8. évfolyam, 105/1849-126/1870. szám)

1976-06-01 / 105. (1849.) szám

ews 1976. JÚNIUS 1. A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGI CÉLKITŰZÉSEI Todor Zsivkov választási beszéde Vasárnap megválasztották Bulgáriában a hetedik bolgár nemzetgyűlés, valamint a helyi tanácsi és igazságszolgáltatási szervek képviselőit. A választások központi témája a Bolgár Kommunista Párt március végén tartott XI. kongresszusának határozata volt, amely kijelölte az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének fő irányait a hetedik ötéves terv időszakában. A választási kampány legfontosabb eseménye a szófiai nagygyűlés volt, amelyen Todor Zsivkov, a BKP első titkára, az államtanács elnöke ismertette a gazdasági életben elért eredményeket és a hetedik ötéves terv főbb célkitűzéseit. A dinamikus fejlődés a jelenlegi ötéves tervidőszakban is tovább tart, a megtermelt nemzeti jövedelem több mint 93 milliárd leva lesz, majdnem annyi, mint az elmúlt 9—10 évben öszszesen. A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése 1 milliárd 530 millió leva körül alakul szemben a hatodik ötéves tervben elért átlagosan 750 millió levés emelkedéssel — mondotta a többi között Todor Zsivkov. Jelentősen kiszélesedik a népgazdaság anyagi-műszaki bázisa. A hetedik ötéves terv a rekonstrukciónak, a korszerűsítésnek az időszaka lesz. A beruházások a korábbi tervperiódus 20 milliárdjával szemben várhatóan elérik a 30 milliárd levát, új berendezésekre, gépekre a korábbi 7 milliárddal szemben most 12 millárd levát fordítanak. Szélesedik és elmélyül a munkamegosztás a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST tagállamaival, bővül a sokoldalú együttműködés a Szovjetunióval. (ETA, MTI) A Varsóban tanácskozott a szovjet állami tervbizottság küldöttsége május 20. és 29. között. A lengyel tervbizottság vezetőivel a két ország 1980 utáni gépipari együttműködésének formáiról folytatott megbeszélést. Az Egyesült Államok — egy vasárnap aláírt egyezmény alapján — 99 millió dollárral járul hozzá Egyiptom 300 megawattos hőerőművének építéséhez. Az erőművet a Szuezi-csatorna menti Izmáilita város közelében építik fel. Legalább 6 amerikai nagyvállalat képviselői látogattak el Kubába az elmúlt nyolc hónap során az amerikai kereskedelmi embargó ellenére. Az amerikai cégek elsősorban az élelmiszerek, gyógyszerek és kórházi berendezések exportlehetőségei iránt érdeklődnek. Kanada 32—36 millió bushel búzát ad el Algériának, három év alatt. A gabonaszállítmány áráról és elindításának időpontjáról még folynak a tárgyalások.» Lengyelország 3 hajótestet és egy portáldarut szállít Portugáliának. Az erről szóló szerződést a múlt héten írták alá Lisszabonban. « Kekkonen finn elnök augusztus 3-án kétnapos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Kekkonent Ford amerikai elnök hívta meg. Nyugat-Németország az első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest 21,5 százalékkal növelte az arab országokba irányuló exportját. Az arab országokból származó import, melynek 90 százaléka olaj, tavalyhoz képest 17,9 százalékkal bővült. Az NSZK olajbehozatalában az arab országok részesedése 64 százalékra csökkent a tavalyi 70- ről. Pénteken Jugoszláviába érkezett az európai körúton tartózkodó japán bankküldöttség. A delegáció tagjai tárgyalásokat folytattak arról, hogyan vehetne részt Japán a jugoszláv ipari fejlesztésében, és hogyan működhetne együtt a két ország harmadik piacán. JELENTI A francia autópiacon 20 százalékra nőtt a külföldi cégek részvétele az év első negyedében szemben a múlt év azonos időszakának 18,6 százalékos arányával. Legtöbb gépkocsit a Fiat cég értékesítette, őt követi a Ford és a Volkswagen. • A tengeri halászatban való együttműködésről írtak alá jegyzőkönyvet Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió képviselői Szófiában. Elfogadták a tudományos-műszaki együttműködés közös ötéves tervét is. • Norvégiában valószínűleg meghoszszabbítják a vendégmunkások bevándorlására egy évvel ezelőtt hozott tilalmat. Egyúttal tervezik azt is, hogy intézkedéseket hoznak a Norvégiában dolgozó, főként ázsiai és afrikai országokból származó vendégmunkások életkörülményeinek javítására. Norvégiában jelenleg 65 ezer külföldi munkavállaló van. «.Lengyelország és Görögország ötéves gazdasági együttműködési egyezményt kötött. A két ország elsősorban a tőkejavakat és a közlekedési eszközöket gyártó iparban fokozza együttműködését. « A Nemzetközi Valuta Alap 21,8 millió dollár összegű kölcsönt nyújt Zambiának a fizetési mérleg javítására. A rézexport tavalyi súlyos visszaesése miatt, ugyanis Zambia 390 millió dolláros deficitet könyvelt el. Oslóban hétfőn reggel megkezdődött az angol—izlandi halászati tárgyalások újabb szakasza. A két ország külügyminiszterének megbeszélésétől a tőkehalháború befejezését remélik. A Tíz bankból álló nemzetközi konzorcium 36,6 millió dollár kölcsönt nyújt Indonéziának négy darab gázturbina vásárlására. A konzorcium vezetője a Citicorp, a kölcsön öt évre szól. Indiában 8 hónapon belül hatodszor értékelték fel a rúpiát a font sterlinghez képest. A legújabb intézkedés nyomán 1 fontért 16 rúpiát adnak. Valutáris és infláció elleni együttműködés A bonni kancellár tárgyalásai Szaúd-Arábiában Schmidt nyugatnémet kancellár tegnap befejezte Szaúd-arábiai megbeszéléseit a rijádi vezetőkkel. Mindenekelőtt az olajkirályság iparosításában való fokozottabb nyugatnémet részvételről, a nemzetközi valutarendszerről, a nyugat-európai—arab dialógusról és a közel-keleti válság megoldásáról volt szó megbeszélésein — írja a DPA. Schmidt kifejtette tárgyaló partnereinek, hogy a nemzetközi valutarendszer zökkenőmentes működésében, a rapszódikus spekulációs tőkemozgások elkerülésében döntő szerepet játszik a szufficites országok, köztük az olajtermelők befektetési politikája. A kancellár ezzel összefüggésben, méltatta Szaúd-Arábia érdemeit a legutóbbi OPEC-konferencián, elsősorban Jámám olajminiszternek köszönhető, hogy az olajárakat nem emelték. Az NSZK és Szaúd-Arábia megállapodott abban, hogy rendszeres tanácskozásokat tartanak a világméretű infláció elleni közös fellépésről. „A két ország között számos területen közös álláspont alakult ki” — hangoztatta sajtóértekezletén Schmidt. A nyugatnémet kancellár előzőleg Ankarában járt, ahol megbeszéléseinek középpontjában a két ország katonai és pénzügyi együttműködése, Törökország és a NATO viszonya, valamint a ciprusi válság megoldásával kapcsolatos kérdések álltak. A török—görög vita megoldásában Bonn nem akar közvetítői szerepet vállalni — fejtette ki Schmidt. (Athénben, mint várható volt, elítélő nyilatkozatok hangzottak el Schmidt ankarai látogatásával kapcsolatban. Papandreu ellenzéki vezér azzal érvelt, hogy Schmidt Kissinger megbízásából ment Ankarába márpedig az amerikai politika a közel-keleti színtéren fontos szerepet játszó Törökországot részesíti előnyben.) A kancellár egyébként jelezte: megpróbálja latba vetni befolyását az amerikai kongresszusban, hogy zöld utat kapjon Washington és Ankara márciusban aláírt, de a kongresszus ratifikálásától függő, 1 milliárd dolláros katonai segélyegyezménye. Schmidt július közepén utazik az USA-ban és találkozik a két ház külügyi bizottságának kulcstagjaival is. Ami Bonn és Ankara gazdasági együttműködését illeti, Schmidt jelezte, hogy az NSZK befektetéseinek fokozásával akar hozzájárulni Törökország fejlődéséhez, Demirel miniszterelnök pedig beruházásösztönző intézkedéseket helyezett kilátásba a külföldi, így a nyugatnémet tőke beáramlásának felgyorsítására. A török fegyvervásárlások finanszírozásáról folynak a tárgyalások a két főváros között — közölte Schmidt. (Reuter, MTI) Tárgyalóképes közgazdászt keres felsőfokú angol és német nyelvtudással elemző- és fogalmazókészséggel belvárosi intézet, piackutatói munkakörbe Részletes életrajzot: „Piaci információk 14” jeligére, az alábbi címre: 1373 Budapest, Pf. 617. János Károly az Egyesült Államokban Ma kezdi meg négynapos amerikai látogatását János Károly spanyol király. Támogatást keres ahhoz a törekvéséhez — írja a Reuter madridi tudósítója —, hogy a polgári demokráciát visszaállítsa Spanyolországban. Találkozik Ford elnökkel, beszédet mond az amerikai kongresszusban. A király novemberi trónra lépése óta most először utazik külföldre, s politikai megfigyelők úgy vélik, segítségére lesz a szélsőjobboldali erők leszerelésében, ha sikerül támogatást szereznie Washingtontól. Spanyol ellenzéki körökben azt remélik,, hogy Washington a madridi monarchiát csak avval a feltétellel támogatja, ha visszaállítja a parlamenti rendszert Spanyolországban. Ezt a feltételt szabta egyébként a Közös Piac is ahhoz, hogy Spanyolország 1980-ra csatlakozhassék a Kilencekhez. A spanyol—amerikai barátsági szerződés — amelyet Kissinger januárban írt alá — ratifikálását az amerikai szenátus tagjainak egy része ugyanehhez a feltételhez akarja kötni. A szerződés értelmében az Egyesült Államok továbbra is használhatja négy spanyolországi katonai támaszpontját, cserébe pedig a következő öt évben 1 milliárd 250 millió dollár katonai és gazdasági segélyt folyósít. A dél-spanyolországi Rotából az ott állomásozó amerikai nukleáris meghajtású tengeralattjárókat 1979-ig ki kell vonni. (Reuter) Zambiai küldöttség Angolában A zambiai kormány négytagú delegációt küld Angolába, hogy visszakérje az MPLA-kormány által lefoglalt vonatokat és fehérárut. Az angolai polgárháború idején lefoglalták a zambiai export- és importszállítmányokat, a mozdonyokat és a vonatokat. A Benguela vasútvonal mentén és Lobito kikötőjében még most is 777 zambiai vagon, 6 mozdony és 70 ezer tonna fehéráru hever. (A vasútvonal és a hozzátartozó jó néhány fontos híd jelentős károkat szenvedett a polgárháború idején.) A zambiai kormány jelentette be a lusakai közlekedési, szállítási és energiaügyi minisztérium szóvivője — jóváhagyta az olasz légiválalat, az ALITALIA ajánlatát, amely szerint rendszeres légiösszeköttetést létesít a zambiai és az angolai főváros között. (AP—DJ) Iráni atomerőmű-építési program Irán alkalmazni akarja a nukleáris energiát, de csak békés célokra, és nincs szándékában atombombát készíteni — jelentette ki Hoveida iráni miniszterelnök francia diplomaták előtt. Hoveida, aki szombaton fejezte be ötnapos hivatalos franciaországi látogatását, elmondta, hogy a következő 20 év alatt húsz atomerőművet akarnak építeni, összesen 23 ezer megawatt teljesítménnyel. Az első — 1200 megawattos — erőmű építését a Kaszpitenger partján már meg is kezdte egy nyugatnémet cég. A franciáktól vásárolt két, egyenként 900 megawattos erőmű építését néhány hónapon belül megkezdik■ közölte az iráni kormányfő. (Reuter) Franciaország építi a dél-afrikai atomerőműveket Nagy meglepetésre a dél-afrikai kormány szombaton közölte: három francia vállalatból álló konzorciumra bízza az ország első két atomerőművének felépítését. Az erőművek Fokváros közelében épülnek, és költségeik elérik az 1 milliárd dollárt. Az esélyes, mint ismeretes, egy holland—amerikai svájci konzorcium volt, Hollandia azonban vonakodott exporthitelt adni az érintett cégeknek a Dél-Afrikában fennálló állapotok miatt. A habozás másik oka volt, hogy Dél-Afrika nem csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez. Francia gazdasági körökben nagy megelégedést keltett az üzlet, amely kedvezően befolyásolja a francia külkereskedelmi mérleg alakulását. A baloldali pártok viszont tiltakoznak a reaktorok megépítése ellen attól tartva, hogy a dél-afrikai kormány az erőműveket atombombák gyártására használja fel. A két reaktor által előállított évi 500 kilogramm plutónium bőven elegendő atombomba megépítéséhez. A kormány viszont azt állítja: Dél-Afrika már most is elegendő kapacitással rendelkezik atombomba megépítéséhez, és ha a reaktorok elkészítésének feladatát a francia cégek nem vállalják, megtették volna ezt külföldi vállalatok. Több francia lap az üzlet nyomán félti Franciaország jó kapcsolatait Fekete-Afrikával. (AP, PAP) A FRANCIA ELNÖK INDOKOLATLAN DERŰLÁTÁSA Hitetlenül fogadták Franciaországban Giscard elnök nyilatkozatát, amely ugyancsak derűs képet festett a francia gazdasági helyzetről. A szakszervezetek rámutatnak, hogy még mindig közel egymillió a munkanélküliek száma, gyorsul az infláció és romlik Franciaország külgazdasági helyzete. Az elnök a baloldal előretörését akarta megfékezni a nyilatkozattal — mondják a megfigyelők — a legújabb közvéleménykutatások tanúsága szerint ugyanis markáns baloldali többség alakulna ki, ha most rendeznék a parlamenti választásokat. A tények nem támasztják alá Giscard elnök optimizmusát — írja többek között a L’Humanité. Igaz, a termelés némileg emelkedett, de a fellendülés még sokkal gyengébb, semhogy tartósnak lehessen tekinteni. „Az 10 millió munkanélküli még korántsem érzi, hogy véget érne a válság, és az elnök még további áldozatokat követel, amikor önfegyelemre szólítja fel a dolgozókat” — mondotta Moynot, a CGT szakszervezeti központ titkára. A megfigyelők megjegyzik: Giscard optimista nyilatkozata azt a célt szolgálta, hogy kifogja a szelet az ellenzék vitorláiból és megmutassa: a gazdasági egyensúlyzavarokat a jelenlegi rendszer keretein belül is le lehet küzdeni. A szakértők többsége azonban osztja a szkepticizmust. Elismerik ugyan, hogy az elmúlt félévben az ipari termelés 9 százalékkal emelkedett, a munkanélküliség pedig áprilishoz képest májusban — valamelyest — 0,8 százalékkal 944 ezerre süllyedt. A fellendülés azonban táplálja az inflációt, rontja a külgazdasági helyzetet és mindez közvetve az expanzió fékezésére vagyis a munkanélküliség magas szintjének fennmaradására vezethet. „Túl gyorsan emelkednek az árak Franciaországban a főbb gazdasági partnerországhoz képest.” — mondotta Fourcade gazdasági miniszter. A Le Monde legújabb adatai szerint a kiskereskedelmi árak emelkedésének üteme márciusban 0,9 százalék volt. 1975. márciusához képest az emelkedés 10 százalékos. Különösen az élelmiszerek és a szolgáltatások drágultak a vártnál nagyobb ütemben. A miniszter az áremelkedésekért a „túlzott ütemben gyarapodó” jövedelmeket tette felelőssé. „Az emelkedés — nem lehet eléggé hangsúlyozni — milyen veszélyes” — mondotta a miniszter, aki úgy véli, hogy a fellendülés csak akkor folytatható a kívánt mértékben, ha az áralakulás Franciaországban igazodik a fejlett nyugati országokban jelzett ütemhez. A miniszter szerint ennek érdekében lassítani kell a bérek emelkedését, ami elérheti a 16 százalékot, ha a jelenlegi ütemben folytatódik. A megfigyelők azonban megjegyzik: a kormány túl gyenge ahhoz, hogy megnyerje a szakszervezetek közreműködését a jövedelmek korlátozásához. Annál is inkább, mert az egyéb jellegű jövedelmek megnyirbálásának terveit a kormánypártok nyomására felvizezik. A tervezett vagyonadót hírek szerint a törvényjavaslatok módosítása után várhatóan lényegesen alacsonyabb szinten állapítják meg, a kiskereskereskedelmi árak ellenőrzését pedig, mint a pénzügyminiszter közölte, néhány héten belül lazítják. A felperdült infláció és az élénkülő gazdaság importszükségletei felbillentették a külgazdasági egyensúlyt. A folyó fizetési mérleg deficitje az év első negyedében (szezonálisan kiigazítva) elérte a 4 milliárd 90 millió frankot szemben az egy évvel korábbi 620 millióval. A passzívum elsősorban a rossz külkereskedelmi mérlegre vezethető vissza: a szezonálisan kiigazított külkereskedelmi mérleg az év első három hónapjában 2 milliárd 920 millió frank volt, holott egy évvel korábban még 1 milliárd 400 milliós aktívium jelentkezett. A bevitel — mondja a pénzügyminisztérium jelentése— a tavalyi második félévben megugrott. A rossz fizetési pozícióhoz hozzájárultak a pénzügyi zavarok is: a frank hanyatlása miatt jelentős tőke vonult ki az országból. „Ugyancsak kockázatos lenne megjósolni, miként alakul a külkereskedelmi helyzet az év további szakaszában” — írja a Le Monde. A fejlett nyugati országokban tapasztalható élénkülésnek „magával kellene húznia” a francia exportot is, a gyorsuló infláció azonban ennek ellenében hat. Attali, Mitterrand szocialista pártvezető gazdasági tanácsadója szerint a külkereskedelmi deficit az idén elérheti az 5,6 milliárd frankot. Mindez pedig deflációra sarkallhatja a kormányt. Igaz, egyelőre a gyáriparosok optimisták. A statisztikai hivatal jelentése szerint a megrendelésállomány szinte minden iparágban folyamatosan emelkedik, főképp pedig a félkész termékek szektorában. A raktárkészletek, mint a statisztikai hivatal megállapítja, drasztikusan megcsappantak. Megjegyzendő azonban, hogy a gyárosok nagy része az élénkülő keresletet, az árak emelésére kívánja felhasználni: az 1976-ra tervezett átlagos áremelés eléri a 9 százalékot. E fényben reálisnak tűnik a CGT előrejelzése az idei inflációról: a pénzromlás üteme a szakszervezeti központ szerint 14 százalék körül alakul, így körülbelül négyszerese lesz a nyugatnémetnek. Erre utalt Georges Marchais, az FKP főtitkára, mikor az elnök beszédére reagálva kijelentette: az elnök megtéveszti a franciákat, mert egyelőre legfeljebb a gazdasági helyzet részleges javulásáról lehet beszélni. B. T. Megszorításokat követel Drasztikus megszorításokra szólította fel az olasz kormányt Raffi, a központi bank elnöke az egyre súlyosabb gazdasági helyzet miatt. A bank évi közgyűlésén rámutatott: a költségvetési deficit a nettó nemzeti jövedelem 6 százalékát is meghaladja. A megtakarítások hanyatlanak: 1960-ban még a nemzeti jövedelem 22 százalékát tették ki, tavaly már csak 12 százalékát. A bankok egyre kevésbé képesek a megfelelő helyre irányítani a tőkét, mert az állam a költségvetést és a jövedelempolitikát nem a pénzügyi stabilitás igényeinek megfelelően alakítja ki. A béreknek nem szabad gyorsabban emelkedniük mint Olaszország külkereskedelmi partnereinél. Raffi követelte: módosítsák a mozgó bérskálarendszert. A kormánynak és a szakszervezetek- nek meg kellene állapodniok: maximálják az automatikus béremelés mégha az olasz központi bank távozásakor figyelembe veendő inflációs rátát, ezen felül ha a pénzromlás üteme ezt meghaladná, ne fizessenek pótlékot. A költségvetési deficit lefaragása érdekében a közületi tarifákat a költségekhez kell igazítani. Közzétették az infláció legújabb adatait. Áprilisban az árak 5,2 százalékkal mentek feljebb, gyorsabban, mint 1974 februárja óta bármikor. 1975 megfelelő hónapjához képest az áremelkedés 20,1 százalékos. A fejlemény elsősorban a líra elértéktelenedésére vezethető viszsza, ez 25 százalékkal megdrágította az importált termékek árát. A mezőgazdasági termékek áprilisi drágulása 3,4 százalékos volt, az egyéb cikkeké pedig 5,6 százalékos. Az áprilisi áremelkedés a harmadik legmagasabb érték volt Olaszországban a második világháború befejezése óta. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Az ENSZ építésügyi világkonferenciája Trudeau kanadai miniszterelnök tegnap Vancouverben megnyitotta az ENSZ történetének eddigi legnagyobb építésügyi konferenciáját. A találkozón magyar küldöttség is részt vesz dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár vezetésével. Mintegy 140 ország delegátusa folytat arról vitát, milyen körülmények között él majd az emberiség a következő 25évben. A kanadai miniszterelnök rámutatott: az emberi faj továbbélése érdekében egyik nemzet sem zárkózhat elefántcsonttoronyba, hanem együtt kell működnie a települési viszonyok javításában. A megfigyelők szerint az értekezlet heves összecsapások színtere lesz. A fejlett nyugati országoknak egészen mások az építési problémáik, mint a fejlődő világnak, a szocialista országokban másként jelentkeznek a városodás gondjai, mint a kapitalista államokban. A konferencia elé terjesztendő jelentést ismerteti az Economist című angol lap. A világ lakossága a következő három évtizedben megkétszereződik — idéz a lap — de a prognózisok szerint az elosztási viszonyok nem változnak. A fejlett államokban az egy főre eső jövedelem átlagban eléri a 10 ezer dollárt, (2000-ben várhatóan 1,4 milliárd ember él majd e térségben), a fejlődő világ 5 milliárd lakosa viszont a jelenlegihez képest legfeljebb 10—20 dollárral élvez majd több jövedelmet. Ennek ellenére a fejlődő országokban gomba módra növekszik majd a városok száma, sőt Bombay, Calcutta, Djakarta és Manila lakossága meghaladja majd a 10 milliót. Ilyen robbanásszerű növekedésre a fejlett nyugati államokban nem volt példa. Az ENSZ értekezlet egyik fő célja, hogy a lehetőség határain belül megoldásokat ajánljon, a fejlődő világ miként kerülje el a fejlett államok városodásának problémáit. (Reuter, AP—DJ) Angol és német nyelven magas színen indó ideges nyelv iá levelezőt keresünk o o o Telefon: 382-390