Világgazdaság, 1976. augusztus (8. évfolyam, 150/1894-168/1912. szám)

1976-08-03 / 150. (1894.) szám

1976. AUGUSZTUS 3., KEDD VIII. ÉVFOLYAM, 150. (1894.) SZÁM Újabb japán gyárberendezések a Szovjetuniónak A francia miniszterelnök csak ígéreteket kapott Tokióban A Szovjetunióban elégedetten nyugtázzák­­a szovjet—japán gazdasági tárgyalások eredményeit, a megbeszélések, mint ismeretes, 450 millió dol­láros hitelmegállapodásra vezettek. Rövidesen újabb megbeszélések lesznek Moszkvában, ezúttal japán atomerőművek eladásáról. Hírek szerint nem elképzelhetetlen akár 1 milliárd rubeles üzlet megkötése sem. Befejezte tokiói látogatását Chirac francia miniszterelnök, az út eredményeit a fran­cia sajtó meglehetősen borúsan ítéli meg. Igaz, a francia és a japán kor­mányfő megígérte, hogy mindent megtesz a kereskedelem kiegyensúlyozá­sára és növelésére, az ígéretek megvalósítására azonban a francia sajtó nem sok lehetőséget lát. Tokió makacsul körülbástyázza magát a bevitelt nehezítő intézkedésekkel, a francia termékek pedig nem elég verseny­­képesek. Chirac Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgépek eladásá­val szeretné egyensúlyba hozni a két ország kereskedelmét, Japán azonban­­ kevés készséget mutat az ajánlat elfogadására. A szovjet—japán gazdasági kapcsola­tok új fontos láncszemének nevezte a­­ legújabb 450 millió dolláros hitelmeg- s állapodást Ashimov külkereskedelmi­­ miniszterhelyettes, aki a szovjet kor­mányküldöttséget vezette a tokiói pénz- z­ügyi tárgyalásokon. Mint moszkvai tu­dósítónk írja, az idén immár negyedik nagyszabású hitelegyezmény további, nagyon jelentős kapukat nyitott a szov­jet piacon komplett japán vegyipari gépek előtt. A tokiói Eximbank és to­vábbi húsz kereskedelmi bank által jegyzett hosszú lejáratú kölcsönből a Szovjetunió három gázfeldolgozó üze­­­­­met vásárol, amelyeket Nyugat-Szibé­­riában helyeznek üzembe. Az összeg egy másik részéből két ammóniaüzem épül Perm város körzetében. A két kombinátban évente 900 ezer tonna műtrágya-alapanyagot gyártanak majd. (Eddig egyébként a Szovjetunió össze­sen 20 komplett műtrágyagyárat vásá­rolt Japántól a X. ötéves terv előirány­zatainak megvalósítására.) Japán közre­­­­működésével Jerevánban műgumit elő­állító gyár létesül, ennek kapacitása évente 50 ezer tonna lesz. A hat komp­lett gyárat — amelyek szállításában több mint 800 japán ág vesz részt — a tervek szerint 1980-ig helyezik üzem­be.­­ Szovjet részről mindenekelőtt a tyu­­­­meni területen épülő gázbontókat eme­lik ki. Ezek átadásával évente 10 mil­liárd köbméter kísérő gázt tudnak hasznosítani. A kőolajjal együtt előfor­duló földgáz számottevő részét Nyugat- Szibériában eddig nemigen sikerült vegyipari célokra felhasználni. A be­ruházással körülbelül 10 millió tonna olajat takarítanak meg népgazdasági szinten. A mínusz 50 fok hidegben is működőképes berendezések szállítása a jövő esztendő közepén indul meg. A következő napokban további nagy­szabású gazdasági megbeszéléseket tar­tanak — ezúttal Moszkvában. Ide vár­ják a japán gazdasági szövetség dele­gációját. A nagy létszámú küldöttséggel mindenekelőtt atomerőművek szállítá­sáról tárgyalnak. A japán cégek előze­tesen 10 komplett atomerőmű szállítá­sára dolgoztak ki ajánlatot, ezek össz­­kapacitása eléri az 1 millió kilowattot. A 400 milliárd jenre, (több mint 1 mil­liárd rubelre) becsült üzlet nem látszik elképzelhetetlennek. A két ország forgalma az elmúlt fél évben kedvezően fejlődött. A szovjet eladások 6,3 százalékkal, a vásárlások pedig 16,9 százalékkal növekedtek. Az előrejelzések szerint a gyarapodás az év második felében még gyorsabb lesz, mert erre az időszakra vár sok nagy értékű megállapodás teljesítése. Az év­végén a szovjet­-japán forgalom vár­hatóan megközelíti a 3,5 milliárd dol­lárt. A dinamikus előrelépés árnyol­dala azonban, hogy a szovjet kivitel egyelőre fele az importnak — záródik moszkvai tudósítónk jelentése. Tokiónak a múlt héten francia ven­dégei is voltak: Chirac miniszterelnök vasárnap fejezte be Japánban tett lá­togatását. A tárgyalásokról kiadott közlemény szerint a két ország min­dent megtesz kereskedelmi kapcsolatai élénkítésére. A megfigyelők megjegy­zik: a japán, illetőleg a francia kivitel­ben még 1 százalékot sem ér el az egymás közti kereskedelem értéke. A franciák sérelmezik, hogy Japán kü­lönféle akadályokat emel a francia ter­mékek bevitele előtt, Miki Takeo ja­pán miniszterelnök viszont elégtelen­nek nevezte francia cégek piaci mun­káját a fejlett­­ technológiájú cikkek el­adásában. Japán több francia beruhá­zásra is számít: Miki Takeo szerint japán cégek eddig 150 millió dollár ér­tékben ruháztak be Franciaországban, a francia beruházások értéke Japán­ban viszont még a 18 millió dollárt sem éri el. Chirac sajtóértekezleten elmondta: Franciaország 1985-ig a világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalmává vál­hat, s ez javítja a francia iparcikkek exportjának lehetőségeit. A kereskede­lem kiegyensúlyozása érdekében azt tanácsolta a­ japánoknak: vegyenek Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgépeket. Indítványozta továbbá a kooperációt francia és japán cégek kö­zött a helikopterek gyártásában. A mi­niszterelnök szerint a két ország kö­zött több kooperációs megállapodás is születhet az adatfeldolgozó rendszerek, elektronikus gépek, s az olajszállító tar­tályhaj­ók gyártásában. A kétoldalú együttműködést a két ország ugyan konkrétabb tartalommal, kívánja megtölteni, az erre szolgáló módozatokat csak kölcsönös óhaj for­májában fejtették ki — írja a párizsi Les Echos, amely Chirac látogatásának legfőbb érdemét Giscard elnök őszre tervezett útjának előkészítésében látja. A Le Figaro problematikusnak tart­ja a tavaly 2,5 milliárd frankos pasz­­szívum leapasztását. Japánban egy ki­csit még ma is úgy tekintik Francia­­országot, mint parfüm-, ital- és kon­fekcióexportőrt, másfelől viszont egy bonyolult szabályozási rendszer nehe­zíti a­ külföldi ipari termékek export­ját Japánba — írja a lap. Közzétették a japán—kínai kereske­delem első félévi adatait. Úgy tűnik, hogy Japán exportoffenzívája kevésbé volt sikeres Kínában, mint Nyugat- Európában, igaz ebben közrejátszott Peking romló külkereskedelmi helyze­te. A forgalom az év első hat hónap­jában 6,5 százalékkal 1,68 milliárd dol­lárra esett. Japán Kínával szemben megtartotta külkereskedelmi feleslegét, amely az év első felében 475,3 millió dollár volt. A Kínába irányuló japán export 4,5 százalékkal maradt alatta az előző év hasonló időszakában jel­zett értéknek, a japán import pedig 9,7 százalékkal esett vissza. A kínai olaj­­szállítások értékben 21,8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, s Kína visszafogta a japán acél vá­sárlását. Tokióban vasárnap bejelentették, hogy Japán és Kambodzsa felvette a diplomáciai kapcsolatot. Tokió már ta­valy áprilisban, két nappal a Lon Nol rendszer összeomlása után elismerte az új kambodzsai kormányt, de több tárgyalási menetre is szükség volt a diplomáciai viszony helyreállításához. A tengerjogi konferencia újabb ülésszaka Még sok a megoldatlan kérdés „A diplomácia történetének egyik leg­fontosabb tanácskozása” — jelentette­­ ki Kissinger amerikai külügyminiszter az ENSZ tengerjogi konferenciájáról, amelynek újabb ülésszaka tegnap kez­dődött New Yorkban 158 ország 2000 delegátusának részvételével. A két és fél év óta tartó konferenciának ez már az­­ ötödik ülésszaka, előreláthatólag szeptember közepéig folytatja munká­ját. ENSZ-körökben remélik, hogy jö­vőre Caracasban alá lehet írni a ten­gerkincsek kiaknázását szabályozó kon­venciót. Az amerikai külügyminiszter döntő­nek nevezte a jelenlegi ülésszakot, de a konferenciához közel álló körökben emlékeztetnek a megoldásra váró vitás kérdések tömkelegére. Továbbra sem dőlt el, hogyan történjék a nemzetközi vizek mélyén rejtőző 1500 milliárd ton­na mangán, valamint kobalt, nikkel és és réz-előfordulások kiaknázása. Az ülésszak elé terjesztett tervezet tartal­mazza ugyan nemzetközi tengerbányá­szati hatóság létesítését az ENSZ égisze alatt, amely fel­­lenne hatalmazva az ásványi kincsek kiaknázására és szer­ződések kötésére bányászati társasá­gokkal, de továbbra sem dőlt el, mek­kora szerepe legyen a magánvállala­toknak. A harmadik világ országai sze­retnék őket kikapcsolni a bányászatból. Bár van bizonyos egyetértés, hogy a part menti országok 12 mérföldes ten­geri körzetben területi fennhatóságot, 200 mérföldes körzetben pedig gazda­sági ellenőrzést élvezhetnek, továbbra sem dőlt el, hogy a tengerparti orszá­gokhoz csatlakozó szárazföldi államok miképp részesülhetnének az utóbbiak gazdasági körzetéből kifogott halzsák­mányból. Mivel a szárazföldi országok­­képviselőiből kerül ki a delegátusok fele, sikeresen tudják megakadályozni a kétharmados többséget megkövetelő határozati javaslatok elfogadását. Az ülésszak Sri Lanka-i elnöke ezen kívül még a következő fontosabb kér­désekre hívta fel a delegátusok figyel­mét : a nemzetközi tengerbányászati hatóság státusa, kiadásainak fedezése, a fejlődő országok érdekeinek figyelem­­bevétele, a 200 mérföldes kizárólagos gazdasági övezet és a 12 mérföldes te­rületi vizek koncepciója közötti jogi kapcsolat, a nemzetközi vizeken foly­tatott tudományos kutatás jogi kódexe, a felmerülő tengerjogi viták elsimítását célzó döntőbírósági eljárás kidolgozása. Legsürgősebbnek azonban a 200 mér­földes övezeten belüli szabad hajózás biztosítását tartják. Ennek megoldat­lansága ugyanis súlyos nemzetközi konfliktusokkal fenyeget, hangsúlyoz­zák a konferenciához közel álló körök­ben. (Reuter) Az Arab Liga kedvezményes hitele Mozambiknak Az Arab Liga 20 millió dolláros hitelt nyújtott Mozambiknak. Mozam­­bik a hitelt 30 év alatt 1 százalékos kamattal fizeti vissza. A kölcsönt az olajexportáló arab országok az afrikai fejlesztési alapból folyósították. A Comores-szigetek a múlt héten 10 mil­lió dolláros, Gambia pedig 30,3 millió dolláros hasonlóan kedvező feltételű hitelt kapott az olaj drágulásából eredő veszteségeinek enyhítésére. (AP—DJ) Jugoszlávia és Spanyolország kereskedelmi megállapodása Jugoszlávia és Spanyolország a hét végén kereskedelmi megállapodást kö­tött. Ezt megfigyelők a diplomáciai kapcsolatok felvétele irányába tett újabb lépésként értékelik. A megálla­podás a kereskedelem szabályozására a GATT előírásait tartja útmutatónak. A megállapodást a két ország tár­gyaló delegációja négy napig tartó megbeszélés-sorozat eredményeként ír­ta alá Belgrádban. (Reuter) NAPRÓL NAPRA­ ­ VALAMENNYI FONTOSABB GAZDASÁGI ÁGAZAT TÚLTELJESÍ­TETTE TERVÉT BULGÁRIÁBAN. Az ipari termelés 9,1 százalékkal emelkedett, a munka termelékenysége pedig 7,4 százalékkal javult a múlt év hasonló időszakával összevetve. + OLASZORSZÁG HAJLANDÓ LENNE ELTÖRÖLNI AZ IMPORT­LETÉTI RENDSZERT. Cserébe azt kéri az EGK-tól, engedélyezze a közös piaci hús bevitelének korlátozását. Olaszország külkereskedelmi mérlege tovább romlott az év első felében, de az ipar termelése 8,2 százalékkal emelkedett.­­ A BÉCSI REICHSBRÜCKE ÖSSZEOMLÁSA AKADÁLYOZZA A DUNAI TEHERFORGALMAT. A forgalomnak csak egy részét lehet átterelni a vasútra vagy az országúti teherszállításra.­­ KOMPLETT FÉNYFORRÁSGYÁRAT SZÁLLÍT AZ EGYESÜLT IZZÓ INDONÉZIÁNAK. Az üzem teljes kapacitása 30 millió normál­izzó és 5 millió darab fénycső lesz évente. Ez a mennyiség nagyrészt fedezi majd az indonéz piac szükségleteit. A MAGYAR—FRANCIA KOOPERÁCIÓS SZERZŐDÉST ÍRTAK ALÁ baromfikeltető gépek közös gyártására. A magyar gyártó a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet, a francia partner a Bekoto cég. A gyártás­megosztási programban évente állapodnak meg. + EGY CIPRUSI VÁLLALAT 5 EZER TONNA RÉZÉRCET SZÁLLÍT A SZOVJETUNIÓNAK. A Hellenic Mining Co. cserébe gépi beren­dezéseket és fűtőolajat vásárol. + VISSZAESETT A JUGOSZLÁV VASKOHÁSZAT TERMELÉSE. Egyes különleges acélfajtákból csak 42 százalékra teljesítették a gyár­tási tervet. -A MEXIKO VIS MAJORT JELENTETT BE AZ EZÜSTSZÁLLÍTÁ­SOKRA. A sztrájk miatt kifogytak a Monterry finomító készletei. Lázár György Varsóban Gyors növekedés a magyar—lengyel áruforgalomban Hétfőn kétnapos látogatásra Varsóba érkezett Lázár György, a magyar minisztertanács elnöke Piotr Jaroszewicznek, a lengyel minisztertanács elnökének meghívására. A lengyel PAP-hírügynökség a látogatást kom­mentálva megjegyzi, hogy várhatóan jelentős helyet foglalnak majd el a gazdasági kérdések a kormányfők, illetve a két delegáció tárgyalásain. Az alábbiakban a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődéséről, az 1976— 80-as árucsere-forgalom előirányzatairól ad áttekintést varsói tudósítónk. A mostani ötéves tervidőszakban a magyar—lengyel árucsere-forgalmi jegyzőkönyv mintegy 2,6 milliárd ru­beles forgalmat irányoz elő. Ez több mint másfélszerese a két ország között 1971—75. években lebonyolított árucse­rének, amely egyébként mintegy 20 százalékkal volt nagyobb az előirány­zatoknál. Nem kelt majd meglepetést, ha a mostani tervidőszakban is na­gyobb lesz a forgalom az előirányzott­nál. A magyar export értéke, mint is­meretes, az elmúlt öt évben lényege­sen meghaladta a Magyarországra irá­nyuló lengyel kivitelt, és ennek követ­keztében jelentős magyar áruforgalmi aktívum alakult ki. Az idén januárban kötött hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetési egyezmény célul tűzte ki a forgalom egyensúlyba hozását, és így a mostani ötéves tervidőszakban a len­gyel export meghaladja majd a ma­gyar kivitelt, amely terv szerint 1,2 milliárd rubelt ér el, míg az import 1,4 milliárd rubel. A kétoldalú áruforgalomban a gépek és a berendezések részaránya 1976—80 közt eléri az 50 százalékot és ez pozi­tív változás. A magyar gépexportban jelentős helyet foglalnak el a szám­jegyvezérlésű szerszámgépek, a hír­adástechnikai berendezések, az auto­mata elemek, az anyagvizsgáló és or­vosi műszerek. Lengyel részről többek között építő és útépítőgépeket, mező­­gazdasági gépeket és híradástechnikai, valamint elektronikai berendezéseket szállítanak. . A lengyel exportból kiemelkedik egy, naponta 6000 tonna répát feldolgozó cukorgyár, amelyet Magyarországon építenek fel, és 1979-ben adnak át. (Lásd: VILÁGGAZDASÁG 1976. má­jus 21. 1. oldal.) Emellett Lengyelor­szág 1976—80 között öt darab tengeri áruszállító hajót készít Magyarország számára. Kooperációs és gyártásszakosítási egyezmények — szám szerint húsz — keretében bonyolódik le a jelenlegi öt év áruforgalmának mintegy egynegye­de; az előző tervidőszakhoz képest ez közel 100 százalékos növekedés. A fej­lődés különösen a vegyipar területén jelentős, ahol a szerződéses együttmű­ködésen alapuló kölcsönös szállítások a vegyipar összes áruszállításában több mint 60 százalékkal vesznek részt. Öt év alatt a kölcsönös műszál-szállítások értéke meghaladja a 110 millió rubelt. Tovább folytatódnak a már hagyomá­nyos autóipari kooperációs és szako­sítási szállítások. Magyarország többek között hátsó hidakat, autóbuszokat, speciális gépkocsikat, motorházöntvé­­nyeket, szervokormányokat, önindító­kat, műszerfalat exportál, Lengyelor­szágból személygépkocsik, szállítóko­csik, Diesel-adagolók, csapágyak érkez­nek. Mindkét ország népgazdasága számára rendkívül fontosak a nyersanyag és anyag-jellegű termékek kölcsönös szál­lításai. Ezen a téren hagyományosan jók­­ a magyar—lengyel kapcsolatok. Lengyel­ország kokszot, kőszenet, ként és kohászati termékeket szállít Ma­gyarországra, ahonnan hosszú évek óta érkeznek Lengyelországba bauxit- és timföldszállítmányok, kohászati és kő­olajipari termékek. 1976—80 között kü­lön egyezmény keretében hazánk 150 ezer tonna gabonát szállít 370 ezer tonna lengyel kén ellenében. Az ipari fogyasztási cikkek forgalma az előző ötéves egyezményhez viszonyítva mint­egy 86 százalékkal nő. Az 1976. évi árucsereforgalmi és fi­zetési jegyzőkönyv alapján a kölcsönös szállítások értéke az 1975. évi tényle­ges áruforgalomhoz viszonyítva 20 szá­zalékkal emelkedik és eléri a 480 mil­lió rubelt. Az egyes árucsoportok kö­zül a "legnagyobb" ütemben a gépipari termékek kölcsönös szállításai növek­szenek, de fokozódik a fogyasztási cik­kek, az anyagjellegű és mezőgazdasági termékek kölcsönös forgalma is. Figyelmet érdemel, hogy a gépipari termékek és ipari fogyasztási cikkek között mindkét ország szállításaiban új, korszerű áruk jelennek meg. Rend­kívül fontos ezért, hogy a két ország vállalatai megfelelő propagandával megismertessék az ipari szakemberek­kel, a felhasználóikkal új cikkeiket. A két ország dinamikusan fejlődő ipara, egyre korszerűbb termékei még nagyon sok tartalékost rejtenek a kölcsönös előnyökkel folyó gazdasági együttmű­ködés számára, s az eddiginél is na­gyobb figyelmet kell szentelni a koope­rációban és a­­gyártásszakosításban rejlő lehetőségeknek. Fel kell figyelnünk egy eléggé gya­kori, mindkét fél részéről előforduló jelenségre. A probléma: egy-egy ma­gánjogi szerződés megkötését nem egy­szer hosszú időn keresztül elhúzódó árvita akadályozza, és esetenként meg is hiúsítja. Kívánatos ezért, hogy egy­­egy új cikk árajánlatát vagy régebbi cikk indokolt áremelését az exportáló vállalat saját érdekében reálisan dol­gozza ki, mivel az irreális árak akadá­lyozzák a két ország árucseréjének fej­lődését és nem felelnek meg egyik or­szág gazdasági érdekeinek sem. Magyarország és Lengyelország ipari termelésének dinamikája, a mind kor­szerűbb és jobb minőségű, egyre széle­sedő áruválaszték árucserénk fejlődé­sének legfontosabb biztosítéka. Ez persze mindkét ország külkereskedelmi vállalataitól pontosabb tájékozódást,“ jobb áruismeretet és propagandatevé­kenységet követel. Az aktívabb piac­kutatás további lendítőerő lehet a gyor­san fejlődő magyar—lengyel gazdasági kapcsolatokban. L.­­ F. A portugál miniszterelnök programnyilatkozata „Kemény munkával és rendezett kö­rülmények között” talpraállítják a por­tugál gazdaságot — ígérte meg Soares miniszterelnök tegnapi programbeszé­dében, amelyet a parlamentben tartott. A kormány megvédi a forradalom „nagy vívmányait”, de garantálja a magántőke tevékenységét is. Soares ki­emelte Portugália és Nyugat-Európa kapcsolatainak fontosságát, és közölte, hogy kormánya felvételét fogja kérni a Közös Piac szervezetébe. A kormány legkésőbb november 15-ig beterjeszti a költségvetési javas­latot, 1977 májusáig az ötéves, októ­berig pedig a tizenöt éves fejlesztési tervet. A kormány tiszteletben tartja az al­kotmányt, amelynek forradalmi vív­mányai között említette Soares az álla­mosításokat, az agrárreformot és a munkások önigazgatása jogát. A gazda­ság felélesztése a legfontosabb feladat — mondotta Soares, mivel a munka­­nélküliség 15 százalékos és az infláció eléri az 50 százalékot. A szakszer­vezeteket felszólította: csak végső eset­ben éljenek a sztrájk eszközével. (AP—DJ, AFP)

Next