Világgazdaság, 1977. június (9. évfolyam, 105/2104-126/2125. szám)
1977-06-14 / 114. (2113.) szám
1977. JÚNIUS 14. A KOPINFO JELENTI A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok 1970-ban A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődését 1976-ban alapvetően két tényező határozta meg: 1975 végétől a tőkés világban — ha nem is problémamentesen és az egyes országokban különböző mértékben — megindult a recesszióból való kilábalás, ami bizonyos mértékig csökkentette a tőkésországoknak a KGST-országok exportpiacai iránti érdekeltségét. Egyidejűleg a KGST-országok a korábbi években gyors ütemben felhalmozódott kereskedelmimérleg-hiány csökkentését, azaz szelektív importpolitika alkalmazását tűzték ki célul és erőfeszítéseket tettek az export növelésére. Az említett tényezők következtében a szocialista és a tőkésországok közötti kereskedelmi forgalmat a korábbi évek dinamikus fejlődése után 1976-ban csak mérsékeltebb ütemű, de viszonylag kiegyensúlyozottabb növekedés jellemezte. A KGST-országok exportja a korábbi éveknél gyorsabb, importja lassúbb mértékben emelkedett, így a kialakult kereskedelmi deficit mintegy másfél milliárd dollárral alatta marad az 1975. évinek. A csökkenő mértékű, de még mindig tetemes kereskedelemimérleg-hiány fedezésére a KGST-országok további hitelfelvételekhez folyamodtak. A kooperációs kapcsolatok körében elsősorban a kompenzációs ügyletek száma és jelentősége növekedett. A forgalom jellemzői A kelet-nyugati kereskedelmi forgalomnak a hetvenes évek első felében kialakult irányzatai 1976- ban több tekintetben is módosultak. Míg a KGST-országok és a fejlett tőkésállamok közötti kereskedelmet az előző 3—4 évben rendkívül gyors, évi 20—50 százalékos bővülés jellemezte, 1976-ban a forgalom értéke folyó áron csak 11,7 százalékkal emelkedett. Vesztett lendületéből a kelet—nyugati forgalom a világkereskedelem növekedéséhez viszont nyitva is. Az összehasonlítás azért is különösen indokolt, mivel a hetvenes évek első felében a kelet— nyugati kereskedelem a nemzetközi kereskedelem, egyik legdinamikusabban fejlődő szektora volt. Például 1975-ben a 20 százalékos kelet-nyugati forgalomemelkedés a világkereskedelem (folyó áron) mindössze 4 százalékos bővülése mellett következett be. A két növekedési ütem 1976-ra —■ a világkereskedelemnek az 1975. évi stagnálás (sőt mennyiségben visszaesés) utáni megélénkülése, illetve a szocialista és a tőkésországok közötti forgalom lassabb növekedése következtében — nagyjából kiegyenlítődött. A legszembetűnőbb fordulat azonban az export és az import növekedési ütemének arányában következett be. A forgalom növekedési ütemének mérséklődése mögött ugyanis a KGST-országok tőkés importjának a korábbinál lassúbb, 7 százalékos emelkedése húzódott meg, míg az export az előző évinél gyorsabban növekedett. Először fordult elő 1971 óta, hogy a szocialista országok gyorsabban növelték a tőkésországokba irányuló kivitelüket, mint az onnan származó importot. Az arányváltozás következtében valamelyest javult az importfedezettség arány, a KGST- országok 1976-ban tőkés importjuk körülbelül 77 százalékát fedezték exporttal. (1975-ben ez az arány csak 70 százalék volt.) A KGST-exportnak a behozatalinál gyorsabb emelkedése következtében csökkent a kereskedelmimér- leg-hiány is, 1976-ban mintegy 6,5 milliárd dollárt tett ki (1975-ben 3,9 milliárd dollárra rúgott). Az említett változások oka és szükségszerűsége főként abban állt, hogy 1975 végére a kelet—nyugati kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlansága — vele együtt a KGST-országok kumulált mérleghiánya és a Nyugattal szemben felhalmozódott tartozásállománya — olyan szintre emelkedett, amely a kapcsolatok további fejlesztésének már gátjává vált. Emellett 1975 végétől a tőkés világban megindult az 1974—75-ös recesszióból való kilábalás. A gazdasági megélénkülés által kiváltott belső keresletnövekedés következtében a szocialista országok exportpiacai — amelyek nagy felvevőképességükkel a tőkés válság ideje alatt nagyban hozzájárultak a nyugati cégek foglalkoztatási és eladási gondjainak enyhítéséhez — valamelyest veszítettek vonzerejükből a nyugati gazdaság számára. A tőkésországoknak a szocialista export növelésében való érdekeltsége tehát bizonyos mértékig csökkent. Ez a tény — és az elmúlt évben a politikai enyhülés folyamatában bekövetkezett bizonyos mértékű megtorpanás — hozta magával, hogy a KGST-országok „eladósodásának” problémájával a nyugati sajtó igen sokat foglalkozott. A KGST-országok az 1976-ban kezdődő új ötéves terveikben a tőkés kereskedelmimérleg-hiány csökkentését, az export növelését és szelektívebb importpolitika bevezetését tűzték ki célul. Az adatok arról tanúskodnak, hogy 1976-ban, a tervidőszak első évében a KGST-országoknak sikerült csökkenteniük a forgalom kiegyensúlyozatlanságát, megállítani az export—import arány további romlását. (Jellemző, hogy erre utoljára 1971-ben, az előző tervidőszak első évében volt példa.) A deficit lassú csökkenésének folyamata már tulajdonképpen 1975. második felében kezdődött meg — az 1975. évi rekorddeficit is főként az első félévben halmozódott fel —, és 1976 első felében teljesedett ki. A KGST-országok tőkés viszonylatú importja 1976 első hat hónapjában a megelőző év azonos időszakához viszonyítva mintegy 3 százalékkal visszaesett, az export pedig körülbelül 12 százalékkal emelkedett. Az év második felében a KGST-országok már valamelyest enyhítettek az importkorlátozáson és exportjuk is gyorsabban növekedett mint az első félévben. A KGST-országok tőkés exportja korábbinál gyorsabb növelésének ténye különösen jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy nem javuló világpiaci feltételek mellett ment végbe. A tőkésországok 1976-ban alig enyhítették a szocialista árukat sújtó diszkriminációt. Másrészt a tőkés gazdasági fellendülés 1976-ban nem volt olyan mértékű, hogy érezhetően javította volna a KGST-országoknak — a tőkés válság idején különösen romló — exportlehetőségeit. A KGST-országok exportjának növekedése egyrészt annak tudható be, hogy — mint az Európai Gazdasági Bizottság is éves jelentésében megállapította — valamelyest javult a szocialista országok nyugati piackutató tevékenysége. Sokat segítettek a szocialista országoknak különböző nyugati országokban alapított értékesítési vegyes vállalatai 1. táblázat AZ OECD -ORSZÁGOK FORGALMA A KGST-ORSZÁGOKKAL 1976-BAN 1 Ausztrália 11 havi adatokkal szerepel. 3 Az NDK és az NSZK közötti kereskedelem nélkül. Forrás: OECD Monthly Bulletin „A” széria, 1977. április. ROMANIA is, amelyek az export mind tekin belül a Szovjetunió nyersanyag-ex-gyes gazdaság fejlesztésébe tudatos teljesebb hányadát bonyolítják le, portját a régebben megkötött kom- gazdaságpolitikai célkitűzés volt. Az export növekedését eredményező penzációs ügyletek alapján (1976- 1976-tól viszont a kereskedelmi te végül az is, hogy számos, a ko-ban 4 milliárd köbméter földgáz mérleg, egyensúlyának helyreállítása rábbi években létrehozott kompén- szállítása). A KGST-országok ala került előtérbe. Ennek megfelelően rációs ügylet 1976-ra jutott olyan nya a nyugatnémet importban 4,3 a lengyel kivitel az OECD-országokstádiumba, amikor megkezdődött a százalékról 4,6 százalékra emelke- ha 14,1 százalékkal emelkedett, a denyugati berendezés-szállításoknak lőtt, az exportban pedig 7,2 száza vitel onnan viszont alig növekedett a nyersanyagokkal, vagy a ritkábbbékről 6,1 százalékra esett vissza, 1976-ban. A deficit így 1,8 milliárd bank késztermékekkel való ellen- Mérleghiányuk a múlt évben 1 mil dollárra csökkent, bár még ez is tételezése.liárd dollárral csökkent, az import meghaladja az éves export felét. Tovább bővült 1976-ban a kémfedezettség aránya 50 százalékról 65 (Lengyel források szerint a deficit penzációs megállapodások és a re javult, jóval nagyobb.) A kereskedelmimér„visszavásárlásos” ügyletek köre. Ez Franciaország a KGST-országok leghiány kialakulásában többek köz szerződési típus ésszerű megoldás :éve s százalékkal nött a nyersanyagexportból szalmaaz export—import arány kiegyensú- a má lSodik helyen all. 1-nnel nagyobb jó bevételek csökkenése, valamint lyázására, az import azonnali — arészaránya hagyományos partne- a gabonaimport fokozódása játszott vagy kis időeltolódással történő - rei, Lengyelország, Románia, Bulga- fontos szerepet, ellentételezésére. Azok a kompenzána kereskedelmében A négy nagy A lengyel export 32 százalékos ciós megállapodások, ahol az ellen- EGK-ország közül 1976-ban egyedül növelése révén az NSZK-forgalomtételezés nyersanyagokkal (ez a Franciaországnak sikerült kivitelét ban csökkent a deficit. (A lenvei— növetnie a KGST-országokba (Ro- OECD forgalomban az NSZK 22,5 állapodásaira jellemző), vagy kulcs- TMataba’ Lengyelországba es az százalékkal részesedik, értékek ra kész üzemek bizonyos félkész NDK-ba). Bevitele főként Lengyel- milliárd dollár.) A Szovjetunió után termékeivel érténik hatékonyan országból Romániából és a Szovaz NSZK Lengyelország második használják ki a nemzetközi munka- rezuroból emelkedett, legjelentősebb szállítója. A múlt év Az USA továbbra is a legerősebb végén írták alá a rézszállításokról ben fokozta keleti kereskedelmét. (1977-től 12 éven át évi 42 ezer Az export nagyarányú bővülése mb- tonna) és a katowicei széngázosító gött főként az amerikai gabonaszál- objektumhoz berendezés-szállítások . , 1Q„, , lítások állnak (a Szovjetunióba, arról (ennek értéke 2,5’milliárd már-10TM -F,rB Jelentése szerint 1975 es NDK-ba, Lengyelországba és Cseh- ba) szóló szerződést. *97®, .júliusa között a szocialista és szlovákiába). Mérlegtöbblete a a lengyel_francia forgalom ki-KGST-országokkal szemben 2,6 mi- egyensúlyozottan bővült és meghapórációs megállapodást kötöttek,liárd dollárra nőtt. Az USA azudta az megosztás lehetséges előnyeit. A kompenzációs ügyletek hányada már a kelet—nyugati kereskedelem értékének 20—25 százalékát is eléri, a harci dollárra nőtt. Az USA azadta az 1 milliárd dollárt. Fran-A fejlett tőkesországokkal lebo- OECD—KGST forgalomban 9 szá- cao-száe részaránya a lengyel veleda forgalmat niszaersonortonzalékos részaránnyal (Románia, Len- OECD áruforgalengyelország és a Szovjetunió esetéra emelkedett.zalékos részaránnyal (Románia, Len- OECD áruforgalomban 13 százalékként eltérő vonások jellemzik (lásd gyelország és a Szovjetunió esetéaz 1. táblázatot). A közös piaci árben aránya 10 százalék feletti) a — Artr.l-l-r.’í - - mon lr.ci.-U- . ... ^ . ..... OS. . ___ __ (31 szágokkal az OECD-átlagnál lassab- harmadik^ helyre " zárkózott "fel Fi- * .Az USA-ba irányuló lengyel kiviban emelkedett a forgalom ezen or- ? Helyre zarkozott fei. Fitel gyors ütemű növekedése (31 pan emelkedett a forgalom, ezen or gyelemre méltó, hogy az 1975. évi kiesé mérsékelte az éves szagok szocialista országokbara- megtorpanás után a KGST-országok . Az 1975. évi csökkenés után Ronyuló kivitele csökkent míg az ame- megtorpanás után a KGST-országok exportot megközelítő 305 millió del, nomo kivitele csökkent, míg az amer a Szovjetuniót kivéve — jelen ,ár összegű lengyel mérleghiányt akar és a japán export dinamika-tékonyen növelték kivitelüket az a lengyel meriegmanyt.san (26—27,5 százalék), bár az 1975. USA-ban évinél lassúbb ütemben nőtt. A a japán import a KGST-ország KGST-országokba 20,8 százalékkal sokbal az 1975. évi csökkenés után bővült, így mérleghiányuk jelentő- tovább mérséklődött. Exportexpon- mánia tőkés kereskedelmében az exsen mérséklődött.ziója a Szovjetunióba, amellyel ke- Port gyorsan nőtt, az import viszont Az NSZK árucsere-forgalma a keleti forgalmának 83 százalékát be- stagnált, így a deficit 77 millió dellet a nyugati kereskedelemben akonyolítja le, tovább folytatódott+39 sorra csökkent. A tőkésországok vitel visszaesése következtében (16 százalék), a kisebb KGST-országok részaránya a teljes külkereskedőmániába, Bulgáriába, Lengyelországba irányuló kivitele viszont (Malemben 1975-ben az 1974. évi 45,1 hea) az átlagosnál jóval lassabbangyarország kivételével) csökkent, százalékról 38,1 százalékra visszanőtt, ennek ellenére az NSZK vált Olaszország és Nagy-Britannia esett. Az arány 1976-ban tovább mennyi KGST-ország tőkés kereske- importja Japánnal ellentétben 28, csökkent. Románia a múlt évben delmi partnerei között továbbra is illetve 23 százalékkal emelkedett a parafália textilegyezményét a Kör az első helyen áll. (A tőkésországok KGST-országokból, odairányuló ex- z°s Piaccal, és a KGST-országok egymás közötti pártjuk viszont 9—10 százalékkal A tőkésországokkal 1976-ban körforgalmának 21 százalékát teszi ki) visszaesett, így a KGST-országok tött üzletek közül a legnagyobb ér A KGST-országok a kész termékek, mindkét ország viszonylatában ardeklődést a Citroennel Oltcit néven főként a textíliák és a kohászati vívummal zárták kereskedelmi mér létrehozott vegyes vállalat váltotta termékek kivitelét fokozták, ezen legüket, ki. Ennek keretében 130 ezer darab autót kibocsátó autógyár építését határozták el. Az 500 millió frank összegű alaptőke 36 százaléka a Cietroené. Franciaország 11,8 százalékkal részesedik a román OECD forgalomból, 1976—1980-ra 1 milliárd frank összegű hitelkeretet nyújt a forgalom további fellendítésére. Az NSZK aránya a román—OECD NDK * 2. táblázat (millió dollár) . Export Növekedés százalékban Import Növekedés százalékban Forgalom Növekedés százalékban OECD-tagországok 27 373 7,4 21 054 17,9 48 427 11,7 Közös Piac 13 982 — 3,8 12 518 20,3 26 500 6,5 Ebből: NSZK2 6 245 — 3,3 4 016 25,1 10 261 6,1 Franciaország 2 735 5,2 1 997 18,0 4 732 10,2 Nagy-Britannia 1 181 — 8,6 1 869 23,4 3 050 8,6 Olaszország, 1 965 — 9,7 2 452 27,6 4 417 7,8 USA 3 503 25,6 863 18,0 4 366 24,1 Japán 2 804 27,5 1 365 — 0,7 4 169 16,6 Finnország 1 511 14,7 1 616 2,8 3 127 8,2 Ausztria 1 2881 1093 14,4 2 381 6,5 A forgalom az egyes KGST-országok viszonylatában SZOVJETUNIÓ A francia export csökkenése és a A KGST-országok nyugati forgal-sz?v.jf. kivit?1 t?vábbi bövülése kormának körülbelül felét lebonyolító g importdát KGST or^áeok^átf^s^ delemben a hagyományos szovjet forgalomban 25 százalékra csökkent, 9" aktívum 761 millió dollárra nőve- a forgalom 1976-ban 6 százalékkal lezedett. Olasz viszonylatban — az visszaesett. A nyugatnémet kivitel előző évi passzívummal szemben — erőteljesen (21 százalékkal) visszaszovjet exporttöbblet, (372 millió esett, a román export viszont majd A dollár) alakult ki. A finn—szovjet nem ugyanilyen ütemben emelkedik az a gott forgalom viszont kiegyensúlyozotdett, a deficit 45 millió dollárra OECD-adatok alapján az 1975. évi csökkent. A kétoldalú árucsere-sortáblázatot). Mindamellett árucsereforgalma az OECD-országokkal az előző évinél mérsékeltebben, 17,7 3,4 milliárd dollárról 2,9 milliárdra, tabbá vált. szovjet hivatalos források szerint 48 A Szovjetunió nyugati forgalma- malom megközelíti az 1 milliárd dolmád dollárról 48 SmaSat- nak irányzatától eltérően a kisebb lárt, kent dnaukardra csők KGST-országokra mérsékeltebb Az USA-ba irányuló kivitel hátarányú forgalomnövekedés és erő-roméves stagnálás után 50 száza-A tőkésországok aránya a teljes teljes importvisszafogás volt jellékkal nőtt, az amerikai szállítások külkereskedelmi forgalomban 32,elemző is gyors ütemben bővültek. A 16százalékra, ezen belül az importban más kivitel (199 millió dollár) meg-38, exportban 28 százalékra emelke- LENGYELORSZÁG közelíti a Szovjetunió amerikai exdetét,pl. „ Lengyelország tőkés relációjú Portjának értékét (221 millió dollát) font külkereskedelmének növekedése tolat)vább vesztett lendületéből, 1976-ban déssel a Szovjetunió területén. A gé- „ . K _ ___. . i. - „ +-f. csak 5,9 százalék volt. A hetvenes pék, berendezések aránya a tőkés „ lombol import importban 42 százalékot képvisel, évek első felében a lengyel import Az NDK forgalma a fejlett tőkés- ■ a tőkésországokból jelentősen meg országokkal (az NSZK nélkül) 9,5 más mezőgaldsági termékek A ha,adta az e*P0*°F a pótlólagos százalékkal nőtt. Importja 16 szá£ovjeí SX? Jelentősen fokozódott külső erőforrások bevonása a bázalékkal bővült, a KGST-országok az EGK-országokba, az import viszont stagnált, vagy csökkent, így 1976-ban aktívummal zárult a szov- A SZOCIALISTA ORSZÁGOK FORGALMA Jet—EGK kereskedelem, A FEJLETT TÖKÉSORSZÁGOKKAL. 1976-BAN Az NSZK-ba irányuló szovjet export 31 százalékkal nőtt (az ipari (m millió dollár) — főleg vegyipari termékek — exportja kétszeresére emelkedett). Az energiahordozók kivitele bővült (a földgázé 43 százalékkal), ezek az export háromnegyedét teszik ki. Az import az NSZK-ból 5 százalékkal csökkent (főként a kohászati termévásárolt az USA-tól, a mezőgazdasági termékek az amerikai kivitel 63 százalékát érik el. A japán—szovjet árucsere-forgalomban a japán kivitel erőteljes Ausztrália ) havi adatokkal szerepel, növekedése révén a japán akti- 2/dk és az NSZK közötti kereskedelem nélkül, vám több mint kétszeresére, 1 milliárd dollár fölé emelkedett. Forrás: OECD Monthly Bulletin „A” széria, 1977. áprilisba vált: a 2,3 milliárd dollár ösz Export Növekedés százalékban Import Növekedés százalékban Forgalom Növekedés százalékban Bulgária 488 23,2 928 —14,8 1416— 4,7 Csehszlovákia 1 688 3,4 2 083 11,5 3 771 7,7 Lengyelország 3 589 14,1 5 483 1,1 9 072 5,9 Magyarország 1 454 16,9 1 814 — 1,0 3 268 6,2 NDK 2 1 057 2,4 1 299 16,1 2 356 9,5 Románia 1 917 16,0 1 994 0,3 3 911 7,4 Hat ország együtt 10 193 11,9 13 601 2,1 23 794 6,1 Szovjetunió Európai KGST 10 861 24,2 13 772 13,2 24 633 17,7 országok összesen 21 054 17,9 27 373 7,4 48 427 11,7 Jugoszlávia 2 356 28,8 4 125 —14,2 6 481 — 2,3 Kína 2 909 16,5 3 609 —22,2 6 518 — 8,6