Világgazdaság, 1977. augusztus (9. évfolyam, 149/2148-169/2168. szám)

1977-08-02 / 149. (2148.) szám

2 1977. AUGUSZTUS 2. Az augusztusi szovjet valutaárfolyamok A Pravda a dollárspekulációról Moszkvai tudósítónktól: Minden idők legalacsonyabb árfolyamán váltják be az amerikai dollárt a Szovjetunióban. Az Állami Bank augusztusi táblázata szerint 100 dollár ezután 72,45 rubellel egyenértékű. Június utolsó napjaiban még 74,30-al számolták el. Javult a rubel a japán jenhez viszonyítva is, 1000 jen a jövőben 2,75 rubelt ér, a július 12-én megállapított korábbi jegyzés alapján még 2,70 rubelt. Leértékelték viszont a rubelt a nyugatnémet márkához képest az előző 31,65 rubellel szemben augusztustól 100 márkáért 32,11 rubelt ad a bank. Emelkedett a svájci frank értéke is, 100 egysége 30,36 rubelt ér. Javult az osztrák schilling, a belga frank, a holland gulden, valamint a dán, a norvég és a svéd korona pozíciója is. A dollár árfolyamának hirtelen esése összefüggésben áll Washingtonnak azzal a törekvésével, hogy erősítse az USA kereskedelmi pozícióját, s gyengítse a gazdasági krízis jelenségeit — állapítja meg hétfői számában a Pravda. Az Egyesült Államokban a kereskedelmi mérleg deficitje előreláthatólag 20—25 milliárd dollár körül lesz az idén, jelentősen meghaladja a tavalyit. A mostani spekuláció komoly csapást mér a nyugatnémet, a japán és a francia acél-, gépkocsiiparra, valamint az élelmiszer exportra. Noha vannak mentőakciók a dollár és más nemzeti valuták közötti egyensúly megteremtésére — állapítja meg a Pravda —, a megoldásban senki sem bízik, hiszen az ellentétek mélyen gyökereznek. Az algériai sajtó támadja a svájci bankrendszert Algíri tudósítónktól, „Nemzetközi orgazda-intézmény” címmel közölt cikket a svájci bankrendszerről az El-Mudzsahid algériai központi napilap. Az előzményekhez tartozik, hogy az FLN, az Algériai Felszabadítási Front egyik vezetője még 1962-ben genfi bankban helyezte el a felszabadítási mozgalom vagyonának jelentős részét. Tekintve, hogy az illető vezetőt később meggyilkolták, a svájci bank nem volt hajlandó kiszolgáltatni a betétet Algériának. Az évek óta folyó perben elutasították az algériai kormány 4,0 millió svájci frankos követelését. Az El-Mudzsahid az ügy konkrét említése nélkül elgondolkoztatónak tartja, hogy „a bankoknak ez a botrányos gyakorlata egyáltalán nem izgatja a berni kormányt. Az a tény, hogy Svájc nem tagja az ENSZ-nek, még nem indokolja, hogy a nemzetközi erkölcsök fölé helyezze magát.” Végül a lap megtorló intézkedéseket helyez kilátásba arra az esetre, ha az FLN nem kapja vissza jogos tulajdonát. Az ügy előreláthatólag hatással lesz a két ország eredményesen fejlődő gazdasági kapcsolataira. Svájcnak ugyanis negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere Afrikában Algéria. A svájci kivitel évről évre nő: 1974-ben 107,2 millió, 1975-ben 146,8 millió, 1976-ban pedig 191,5 millió svájci frank volt. Bevitelében, amely az utóbbi három évben 134 millió svájci frankkal maradt el a kiviteltől, több, mint 80 százalékos aránnyal részesedik a kőolaj. A Úgyszólván csak jelképes Jugoszlávia és Szenegál árucseréje — állapították meg a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottságának ülésén. Ezért fokozni kell a beruházási együttműködést és sűríteni kell a két ország gazdasági szakembereinek találkozásait. Mezőgazdasági, egészségügyi és oktatásügyi létesítmények finanszírozására Zaire 16,6 millió dollár kölcsönt kap az Egyesült Államoktól. Idén 300 millió hektoliteres bortermésre számítanak a világ országaiban, 10—15 százalékkal kevesebbre, mint tavaly. Fő ok, hogy az idén tavasszal Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban kedvezőtlen volt az időjárás. MB: Svájcban a kiskereskedelmi forgalom júniusban 6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ez év első hat hónapjában a forgalom 3,1 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakáét, akkor a csökkenés 1,2 százalék volt. Szeptember 15-én kezdi meg berlini hivatalos látogatását Karin Soedel svéd külügyminiszter, akit Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere hívott meg. Trudeau kanadai miniszterelnök és kormánya új önkéntes bér- és árkorlátozó programot szeretne bevezetni, ehhez azonban fel kell függesztenie az 1978. december 31-ig érvényes jövedelempolitikát. A kormány már tett is javaslatokat a jövedelempolitika beszüntetésének időpontjára. Október 18-án tartják Pakisztánban az általános választásokat. A katonai kormány megígérte, akkor adja vissza a hatalmat egy polgári kormányzatnak. .Tanan deviza- és aranytartalékai júliusban 251 millió dollárral 17,83 milliárd dollárra nőttek. A Közös Piac tagországai és a Kínai Népköztársaság tavaly 11,7 százalékkal nagyobb árucsere-forgalmat bonyolítottak le, mintaz előző évben. Az NSZK 853 millió márkával, Franciaország pedig 372 millió márkával többért exportált Kínába, mint amennyiért vásárolt onnan. A többi közös Piaci ország kínai kereskedelme deficites volt. Hatnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott Nyerere tanzániai elnök. Látogatást tesz Kanadában is. Tokióban folytatódnak a szovjet-japán halászati tárgyalások. Az ideiglenes szerződést-ma dolgozza ki Iskov szovjet halászati és Szuzuki japán mezőgazdasági- és erdőügyi miniszter. A lengyel—jugoszláv árucsereforgalom kiegyensúlyozására hoztak intézkedéseket a két ország képviselői Varsóban. Elemezték az ipari együttműködés, a nyersanyag-kereskedelem, az építőipari kooperáció és a kölcsönös idegenforgalom problémáit. Ma járna le Új-Zéland importletéti rendszerének hatálya, de újabb hat hónappal meghosszabbították — jelentette be Wilkinson vámügyi miniszter. 1978 eleje óta bizonyos termékek vámértékének egyharmadát kamatmentesen letétbe kell helyezni. 150 A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 19 tagországában 1976 végén 192 atomerőmű üzemelt, s ez országok elektromos energia termelésének mintegy 15 százalékát szolgáltatták.( Finnország ez év első felében 642 millió finn márka kereskedelmi deficitet könyvelt el a tavalyi év azonos időszakának 1,67 milliárdos importtöbbletével szemben. Japán újabb 8 millió dollár támogatást nyújt Kenyának — közölte nairobi látogatásának befejeztével Isihara, a japán külgazdasági együttműködési alap elnöke. Eddig 33 millió dollár segélyt adtak Kenyának. Enyhítették Görögországban a devizakorlátozásokat. Ezentúl a görögök külföldre utalhatnak licencdíjat, royaltyt és hasonló díjakat, valamint a külföldiekkel kötött szerződések ellenértékét. A Görögországban élő külföldiek bizonyos költségek levonása után kiutalhatják az országból fizetésüket. Belgiumban a nagykereskedelmi árak indexe júniusban 0,25 százalékkal csökkent, s az 1953-as bázison számított mutató 189,7 ponton állt. «2. Haiti 8,1 millió dolláros hitelt kapott a Nemzetközi Valuta Alaptól, hogy a következő 12 hónapban abból próbálja megfékezni az inflációt és meggyorsítani a gazdaság növekedését. Az 1975-ös 17 százalékról tavaly már 9 százalékra sikerült leszorítani az inflációt. Irakban idén augusztusban bolgár konfekcióbemutató nyílik, az év végén pedig külön kiállításon mutatják be a bolgár népgazdaság eredményeit — erről állapodott meg szófiai tárgyalásain Hasszán Ali iraki belkereskedelmi miniszter és Hrisztov bolgár külkereskedelmi miniszter. Augusztus elején a kolumbiai fővárosban tartják hat latin-amerikai állam vezetőinek csúcstalálkozóját. Venezuela, Mexikó, Costa Rica, Kolumbia, Panania és Jamaica állam- és kormányfői az időszerű nemzetközi helyzetet és a panamai csatornaövezet jövőjét vitatják meg. Bulgária féléves tervteljesítése A bolgár népgazdaság az idei év első felében — a mezőgazdasági tevékenységet nem számítva — körülbelül 9 százalékkal fokozta termelését a tavalyi év hasonló időszakához képest. A most közzétett hivatalos jelentés szerint az ipar egészében véve túlteljesítette tervét, a népgazdasági nyereség 6 százalékkal nőtt. Az építőipar 4,8 százalékkal emelte termelését a tavalyi első félévhez viszonyítva, az állami tervtől azonban még így is 3,7 százalékkal elmaradt. A mezőgazdaságban a szarvasmarha-állomány 5,8 százalékkal, a juh 5,6 százalékkal, a baromfi 6,6 százalékkal, a sertésállomány pedig 2,2 százalékkal gyarapodott. A bolgár külkereskedelem a tavalyi első félévhez mérve az idei év első hat hónapjában 12,1 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. (MTI) Szovjet—koreai halászati megállapodás Moszkvai tudósítónktól: Aláírták az idei évre szóló szovjet—koreai halászati jegyzőkönyvet, a tárgyalásokon már figyelembe vették, hogy mindkét ország 200 tengeri mérföldre terjesztette ki gazdasági övezetét. A moszkvai megállapodás szerint az idén a Csendesóceán északnyugati vidékén, a szovjet partok mentén a koreai halászok összesen 200 ezer tonna halat foghatnak ki; a jelzett területen több tucat közepes teljesítményű halászhajó és hat nagy hűtő-feldolgozó hajó végezheti munkáját. A Világbank újabb kölcsöne Jugoszláviának A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank újabb, 75 millió dolláros kölcsönt nyújt Jugoszláviának mezőgazdasági célokra. Az erről szóló megállapodást pénteken írta alá Washingtonban Knox, a Világbank alelnöke és Belovszki, Jugoszlávia washingtoni nagykövete. Az első, hasonló célokra szolgáló, 50 millió dolláros kölcsönt a Világbank 1975-ben folyósította Belgrádnak. (MTI) léé linkelés és költségvetés Izraelben Augusztus 1-re virradóra újabb 1,9 százalékkal értékelték le az izraeli fontot — ez volt a harmadik minidevalválás egy hónap leforgása alatt. A font értéke jelenleg 10,17 egy nemzetközi valutakosárhoz képest és 1 dollár ezentúl 9,83 izraeli fontot ér. Ehrlich pénzügyminiszter igen szigorú, az állami kiadásokat tovább csökkentő költségvetés-tervezetet nyújtott be az 1977—78. pénzügyi évre. A tervezett kiadás 123,9 milliárd izraeli font, mindössze 1,4 milliárddal több a folyó évinél. Megfigyelők szerint a növekedő infláció és a leértékelések sorozata még ezt a „több”-et is megkérdőjelezi. A Lifcud-kormány májusi hatalomra kerülése óta néhány drasztikus gazdasági intézkedést tett: lefaragta a hadikiadásokat, s oly mértékben csökkentette az ártámogatásokat, hogy az élelmiszerek és az energiahordozók 25 százalékkal drágultak. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi költségvetési deficit 4 milliárd font körül lesz, az infláció pedig remélhetőleg csak 28 százalék a jelenlegi évi 38 százalék helyett. Megindulnak a bankóprések is — a Reuter tudósítójának értesülése szerint mintegy 329 millió font sterlingnek megfelelő összeggel növelik a forgalomban levő pénz mennyiségét. Belgiumban „válság-költségvetés” Tindemans belga miniszterelnök „válság-költségvetésnek” nevezte az ország új költségvetését, amely 24 milliárd belga frank deficittel számol. A brüsszeli kabinet vasárnapi tanácskozásán elfogadott, 1978. évi büdzsében 932 milliárd frank bevétel, illetőleg 956 milliárd frank kiadás szerepel. Ez utóbbi 11,1 százalékkal több az 1977-re előirányzott kiadásoknál. A költségvetés elsősorban a munkanélküliség csökkentését szolgálja — mondta a miniszterelnök —, jövőre 60 milliárd frankot szánnak mintegy 70 ezer új munkahely megteremtésére, illetőleg a munkanélküliek megsegítésére. Belgiumban jelenleg 285 ezer a munkanélküliek száma. Tindemans végezetül hangsúlyozta, hogy kormánya minden eszközzel támogatni, sőt ösztönözni szándékszik a magántőke befektetéseit. (MTI, AP) . VILÁGGAZDASÁG Kilehelte lelkét a brit bérpaktum Hétfővel válságokkal és belpolitikai bizonytalanságokkal fenyegető új szakasz kezdődött a brit gazdaságban, július 31-én ugyanis lejárt a bérkorlátozások második szakasza, s a szakszervezetek, mint ismeretes, nem járultak hozzá folytatásához. Így visszatér a munkáltatók és a szakszervezetek közötti szabad béralku rendszere, amely veszélyezteti a brit gazdaság éppen az utóbbi időben javuló eredményeit. Mind a munkáspárti kormány, mind a szakszervezeti főtanács (TUC) azon fáradozik, hogy ,ha már hivatalosan nem sikerült fenntartani a bérkorlátozás rendszerét, akkor legalább nem hivatalosan elérje, hogy a jövő évi bérnövekedés nem haladja meg a 10 százalékos plafont. Ezt nem lesz könnyű megvalósítani, hiszen a szakszervezetek jórésze ennél sokkal erősebb béremelést követel — a vasutasok 63,5 százalékot, a szénbányászok, akik bérharcukkal megbuktatták az előző konzervatív kabinetet, 90 százalékot. A bérkorlátozások első évében a béremelések plafonja körülbelül 10 százalék, a most véget ért második szakaszban 4,5 százalék volt. Az infláció ennél jóval erősebb ütemben növekedett, s bár az előző évek 30 százalékáról rátája mostanra 17,7 százalékra csökkent, ez a bérkorlátozások rendszerében kétségtelenül állandóan romló életszínvonalat jelentett, s érthetővé teszi a szakszervezetek igényét a kárpótlásra. Trealey pénzügyminiszter mérsékletre szólította fel az ország dolgozóit, mondván: a jövő évi 10 százalékos bérnövekedési plafont be kell tartani az elért gazdasági javulás megőrzéséhez, s azt ígérte, hogy ezt a kormány szigorú pénzügyi ellenőrzéssel el fogja érni. Ez a már amúgy is rekordszintű munkanélküliség növekedését jelentheti abban az esetben, ha egyes szakszervezeteknek sikerül nagyarányú béremelést kiharcolniuk. Emellett azt is kijelentette, hogy a kormány szankciókat léptet életbe a szabályt megsértő cégek ellen, visszatartja az állami megrendeléseket, megvonja az állami pénzügyi támogatást és elutasítja áremelési kérelmeiket. Kétségtelen, hogy a bérkorlátozás rendszere nagyban hozzájárult, hogy a brit gyáriparosok szövetsége (CBI) magasabb beruházást és mérsékelt hazai árakat jósolhat a következő néhány hónapra. A CBS júliusi felmérése szerint a feldolgozóipar beruházásai az idén volumenben 10— 15 százalékkal meghaladják a tavalyi szintet, s jövőre még ennél is nagyobb növekedés várható. A megkérdezett cégek többsége a költségek növekedésének lassulását jelentette, és a következő négy hónapra kevesebben vártak költségnövekedést, mint 1973 júliusa óta bármikor. Ezek az eredmények tarthatók, feltéve, ha nem kerül sor bérrobbanásra — vélik a gyáriparosok. Ugyanakkor a brit üzletemberek pesszimistán ítélik meg a következő 12 hónap termelési és exportkilátásait. Bár a külső kereslet még mindig kedvezőbben alakul a hazainál, sokat veszített korábbi élénkségéből, s az exportárak a mostani negyedévben mérsékeltebben emelkedtek, mint az előzőben. A brit exporttermékek versenyképességét aláássa a font javulása is. Kevéssé bíznak a brit cégek a hazai piac javulásában, különösen a textilgyártók, a fogyasztási cikkek és az építőanyagok termelői borúlátók. Továbbra sem várható a kapacitáskihasználás emelkedése a mostani 66 százalékról, amelyet egyhangúlag alacsonynak ítéltek a megkérdezettek. Ma hozzák nyilvánosságra, hogyan álltak július égén a brit valutatartalékok. Jólértesült pénzügyi körök szerint a devizabeáramlás igen jelentős volt, s ez tette lehetővé, hogy a múlt héten a brit kormány elszakítsa a font sterling árfolyamát a dollárétól. A legtöbben úgy becsülik, hogy a valutatartalékok a júniusi már csúcsot jelentő 11,6 milliárd dollárról július végére 13— 14 milliárd dollárra nőhettek. Ha az üzleti légkörben nem következik be lényeges változás, akkor augusztusban a tartalékok várhatóan tovább emelkednek. Bár a dollár és a font elszakításában közrejátszott az a félelem, hogy a túlzott pénzbeáramlás veszélybe sodorhatja a belső monetáris politikai célokat, általában arra számítanak, hogy rövid távon a beáramlás nem lassul. (Reuter, AP—DJ, MTI) A finn bankrendszer az infláció ellen A finn bankszövetség kimutatása szerint az utóbbi két évben fokozatosan nőtt a postatakarékpénztár és az állami pénzintézetek jelentősége. Amíg ugyanis az üzleti bankok, a magánjellegű takarékpénztárak, a pénzintézeti szövetkezetek és a jelzálogbankok által a vállalatoknak — tehát nem magánosoknak — nyújtott kölcsönök 1975-ben 19, 1976-ban azonban már csak 12 százalékkal bővültek, az állami intézetek hiteleinek volumene az említett két évben 21,5, illetve 19 százalékkal növekedett. Mindez a beruházásokra kiterjedő állami ellenőrzés fokozódására enged következtetni. Ennek egyik megnyilvánulásaként értékelhető az 1975 augusztusában alapított állami beruházási alap is. Az infláció elleni harcban a Finn Bank, mint központi bank voltaképpen egyetlen, de igen erős fegyvert alkalmaz: a központi hitelek kontingentálását. Ennek értelmében az üzleti bankok csak bizonyos összegig vehetik igénybe a jegybankot. Ha túllépik a megengedett hitelkeretet, büntetőkamatot számítanak fel, amely elérheti a megengedetten felül felvett hitel 25 százalékát is. Az üzleti bankok a pénzpiachoz sem fordulhatnak, mivel ezt is a postatakarékpénztár és részben a jegybank ellenőrzi, így a hitelfelvétel feltételei is hasonlóak a jegybank feltételeihez. A kör azzal zárul, hogy a kormány a tőkeimportot is engedélyhez köti. A bankok kontingense ennek következtében az 1975. évi, összesen 2,8 milliárd finn márkáról több részben történt mérséklés után 1977. május 1-re 1,9 milliárdra esett. Ily módon az is feleslegessé vált, hogy a jegybank éljen a kötelező letét vagy a kamatlábemelés eszközével. A leszámítolási kamatláb ennek megfelelően gyakorlatilag 1973. július óta változatlanul 9,25 százalék, a takarékbetétek utáni fizetett átlagos kamat pedig 5,75 százalék, s mindez 1975- ben 18 százalékos, jelenleg pedig 12 százalékos infláció mellett. Hogy ilyen mérvű drágulás és ilyen alacsony kamatlábak mellett egyáltalában tovább nő a bankok és a takarékpénztárak betétállománya, meglehetősen szokatlan. Valójában csökkent is a megtakarítási hányad; a betétek többsége rövid és középlejáratú és gyakran csak az itt átlagosnál drágább autók beszerzésének megkönnyítését célozza. A bankok ily módon krónikus pénzhiányban szenvednek. Az állami pénzintézetek a kölcsönkibocsátásokban is előnyt élveznek. Az 1976-ban engedélyezett kilenc külföldi kölcsönből hármat az állam, ötöt államilag ellenőrzött vállalat, egyet állami intézmény bocsátott ki. Az állami szektor az iparban is mindinkább dominál, különösen a vegyiparban és a kőolajfeldolgozásban. Az ország legnagyobb vállalatának, az állami Nestley-nak a tavalyi üzleti forgalma 5,2 milliárd finn márka volt. Az energiaellátásban az ugyancsak állami Imatram vezet, ez irányítja a szovjet segítséggel épült, mostanáig egyetlen atomerőművet is. A fémfeldolgozóiparban az állami gépgyártó Valmet, a színesfémfeldolgozásban az Outukumtu, a papíriparban az ENSOGutzeit képviseli az állami érdekeket. Az állam voltaképpen csupán az építő-, a textil- és az élelmiszeriparban és a fogyasztási cikkek iparának egy-egy ágazatában nincs képviselve. (Frankfurter Allgemeine) ma VIItGSiZBflSfiG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 Főwerbesits: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 164 005 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csokány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1035 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 77.3102/9 08 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolgár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Roder Imre