Világgazdaság, 1977. november (9. évfolyam, 213/2212-233/2232. szám)
1977-11-01 / 213. (2212.) szám
1977. NOVEMBER 1. Az osztrák külügyminiszter Párizsban Nemzetközi problémák, köztük a leszerelés témája, valamint az osztrák—francia gazdasági és kulturális együttműködés kérdései állnak Pahr osztrák külügyminiszter párizsi tárgyalásainak középpontjában. Pahrt tegnap fogadta Barre miniszterelnök: a megbeszéléseken elsősorban a kelet-nyugati gazdasági együttműködés témakörét érintették. Ausztria, mint ismeretes, szorgalmazza az összeurópai energetikai és hajózási együttműködés kiterjesztését, valamint a kereskedelmi és gazdasági információcsere fokozását. A külügyminiszteri látogatás másik nem titkolt célja az osztrák export élénkítése. Ezzel kapcsolatban az APA hírügynökség áttekintést ad a két ország forgalmának alakulásáról. Ausztria kereskedelme szerfelett passzív Franciaországgal. Az év első nyolc hónapjában a passzívum megközelítette a 4 milliárd schillinget, az osztrák export ugyan 2,73 milliárd schillingről 2,98 milliárdra ugrott fel, az import viszont 5,71 milliárdról 6,62 milliárd schillingre nőtt. A deficit immár hagyományosnak mondható, az osztrák importszámlát igencsak megterheli a gépkocsibevitel. Bécs nem túlzottan optimista és nem hiszi, hogy akár hosszabb távon is felszámolható lenne a deficit. Az osztrák export gyors felfuttatására ugyanis nincsenek meg a feltételek: a közös piaci országok versenye nagy, olykor leküzdhetetlen. Reményekkel kecsegtet a közös külpiaci együttműködés, amelyre egyre több példa akad. Franciaország elsősorban a korábbi gyarmataival folytatott kereskedelembe von be osztrák cégeket, Bécs pedig elsősorban a szocialista országok piacaira vezeti be a francia vállalatokat. (APA) IZRAEL ÜZLETEKET KÍNÁL AUSZTRIÁNAK Izrael ajánlatot tett Ausztriának: vegyen részt két nagyszabású terv megvalósításában — közölte Tel Avivból visszaérkezve Staribacher osztrák kereskedelmi miniszter. Az egyik tervcsatorna építése a Földközi-tengertől a Holt-tengerig, a másik pedig vasút létesítése Eilat kikötőjéig. A csatorna óriási összegbe kerülne, ezért a miniszter szerint az üzlethez szükséges megnyerni a Világbank vagy valamely más nemzetközi pénzintézet támogatását. Izrael felajánlotta, hogy elad Ausztriának Kfir mintájú vadászgépeket, de Bécs még nem döntött a kérdésben. Staribacher mindazonáltal jelezte, hogy Ausztria fegyvervásárlások esetén a vételárnak megfelelő izraeli többletimportra tart igényt. Tavaly egyébként Ausztria 329 millió schilling értékben exportált Izraelbe, ahonnan 455 millió schillingért vásárolt. Külön témája volt a megbeszéléseknek az az izraeli kívánság, hogy Ausztria szüntesse meg az izraeli iparcikkeket terhelő beviteli vámokat. Ausztria csak a fejlődő országoknak nyújtott 50 százalékos vámkedvezményt adja meg Izraelnek, további csökkentésre csak akkor lát lehetőséget, ha az EFTA szabadkereskedelmi megállapodást köt Izraellel. (APA) Ford gyár épül Egyiptomban Egyiptom és az amerikai Ford cég szombaton megállapodást írt alá egy 30 millió dolláros, teherautókat és dízelmotort gyártó üzem létesítéséről — jelentette a Mena hírügynökség. A szerződés értelmében a tőke 40 százalékát Egyiptom, 30 százalékát a Ford biztosítja, a maradékot pedig részvények formájában egyiptomi és más arab államok polgárai szerezhetik meg. Kuvait — feltehetően válaszul a Ford most kötött egyiptomi üzletére — bejelentette, hogy a Fordot és leányvállalatait továbbra is az arab bojkottlistán tartja. A Ford 1966-ban került az arab államok feketelistájára, amikor egy összeszerelő üzemet létesített Izraelben. Egyiptom az utóbbi időben azt sürgette, hogy vegyék le a bojkottlistáról azokat a cégeket, amelyek arab országokban izraeli befektetéseiknél nagyobb beruházást valósítanak meg. A többi arab ország egyelőre még nem fogadta el ezt a javaslatot, és így a Forddal most kötött szerződés, csakúgy, mint a Coca-Cola-val a múlt hónapban kötött megállapodás feltehetően éles vitát vált ki az arab bojkottiroda decemberi ülésén. (Reuter) 4K. Befejeződött Szófiában a bolgár—belga—luxemburgi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság harmadik ülésszaka. Megállapították, hogy az ipari kooperációk fejlesztésére elsősorban az elektronikában, az elektrotechnikában és a vegyiparban nyílik lehetőség. * Felavatták Hanoi mellett a kínai közreműködéssel épült textilgyárat. Az ünnepségre kínai delegáció érkezett és megbeszéléseket folytatott a könnyűipari együttműködés kiterjesztéséről. A Banes portugál elnök az NSZK- ba látogat. Az útra a tervek szerint december 12. és 15. között kerül sor. Japán több mint 1 milliárd dollár értékű amerikai dúsított urán vételét tervezi. Tokió ezzel a nagyszabású importügylettel akarja mérsékelni az USA-val szemben egyre duzzadó exportfeleslegét. «» A falusi telefonhálózat gyors fejlesztéséről hozott határozatot a szovjet minisztertanács. 1980-ig a falvakban 1,8 millió készülék üzemeltetéséhez szükséges telefonközpontot létesítenek. November 1-től drágább lesz a marhahús és a kenyér Jugoszláviában. A most közzétett kormányhatározat értelmében a marhahús kiskereskedelmi ára átlag 14,8 százalékkal, a különböző kenyérfajtáké 8—10 százalékkal emelkedik. Az áremelkedés mértéke köztársaságonként bizonyos eltérést mutat, a fenti árak a Szerb Köztársaságra érvényesek. Kuvaiti középületek elkészítésére kapott megrendelést az Energopresekt jugoszláv vállalat. Az ügylet értéke 170 millió dollár. • A nyugatnémet Krupp és a belga Mechin cég 143 millió dolláros rendelést kapott az iráni National Iranian Cooper Industries vállalattól A Krupp szóvivője szerint a Sar Cheshmenh rézkombinát bővítéséhez szükséges berendezésekről van szó. A W3B JELENTI Bulgária és Svédország a kereskedelem fejlesztéséről kötött megállapodást. A pénteken aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv szerint Bulgária fémfeldolgozó gépeket, vegyi termékeket és textíliákat, fémeket és élelmiszereket szállít Svédországnak, ahonnan gépeket, nyersanyagokat, vegyszereket, cellulózt és papíripari termékeket importál. Minden magyarázat nélkül elhalasztották az olasz—török repülőgépügylet aláírását. A Turkish Aircraft korábban megállapodott az olasz Aer Macchi céggel az MB— 339-es repülőgépek közös gyártásában, de az ügylet minden valószínűség szerint a török hadsereg ellenállásába ütközik. Az EGK több mint 5 millió dollár kölcsönt nyújt Dániának környezetvédelmi célokra. Az összegből a dánok két szénerőműbe szerelnek fel tisztítóberendezéseket. A Közös Piac — mint ismeretes — támogatja a széntüzelésű erőművek fenntartását, sőt továbbiak telepítését, s segítséget nyújt a szigorú környezetvédelmi előírások betartásához. Ausztria vámkedvezményeket ad Argentínának. Elsősorban kézműipari termékek vámmentes, illetve csökkentett vámmal terhelt bevitelét teszi lehetővé. Bécsben hangoztatják, hogy a kedvezmény gesztus Argentínának, mert az osztrák fizetési mérleg erősen deficites. «9» Az iraki kereskedelmi miniszter Varsóba utazott. Azt a delegációt vezeti, amely részt vesz a gazdasági vegyes bizottság ma kezdődő ülésszakán. 1 3. Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke aláírta a jövő évi állami költségvetési törvényt. A kiadások az idei 27,4 milliárd pesóról 28,7 milliárdra emelkednek. A katonai költségvetés ebből körülbelül 6 milliárd pesót emészt fel. Kuba és Haiti megállapodott a két ország tengeri gazdasági övezetének határaiban. A tárgyalásokeredményeit rögzítő dokumentumot most írták alá Havannában. Kubai—dán együttműködési egyezmény Havannában kubai—dán ipari és gazdasági együttműködési egyezményt írtak alá. Andersen dán külügyminisztert, aki egy delegáció élén péntek óta tartózkodik Kubában, — és a tervek szerint ma fejezi be látogatását — szombaton fogadta Fidel Castro állam- és kormányfő. Andersen egyébként az első EGK-beli külügyminiszter, aki Havannába utazott Dán hivatalos személyiségek úgy nyilatkoztak, hogy a most aláírt egyezmény megteremti a kereteket a gazdasági együttműködésre. Ennek érdekében vegyes bizottságot létesítenek, amely nemsokára megtartja első ülését. Kuba érdeklődik dán létesítmények iránt, de jelenleg szűkös valutakeret áll rendelkezésére, amit feltétlenül figyelembe kell venni. Úgyszintén azt, hogy Dánia nem érdekelt a kubai cukor importjában, így más importcikkeket kell felkutatni, szóba jöhet például a dohány és a gyümölcs. A kubai— dán áruforgalom jelenleg mintegy évi 14 millió dollár, amely hozzávetőleg 50—50 százalékban oszlik meg a felek között. Ami Kubát illeti, elsősorban hajók és elektromos berendezések importjában érdekelt — mondták ezek a források. (Reuter) Jugoszláv eurohitel • Három jugoszláv bank a múlt hét végén 90 millió dolláros kölcsön felvételéről írt alá megállapodást egy amerikai—kanadai—nyugatnémet bankcsoporttal. A Ljubljanska Banka, a titográdi Investiciona Banka és a szkopjei Stepanska Banka öt és fél évre szóló kölcsönét a Citicorp vezette nemzetközi bankcsoport nyújtja. Egyéb részleteket nem közöltek. Az említett összegből különböző kiemelt fontosságú beruházásokat finanszíroznak. Szlovéniában autóút épül, Macedóniában mezőgazdasági programot hajtanak végre, Crna Gorában pedig barnaszénbányát nyitnak. A Ljubljanska Banka szóvivője a hírhez annyit hozzáfűzött, hogy a kölcsönfeltételek most kedvezőbbek voltak, mint a korábbiak. (AP—DJ) Berter-ügynökség Franciaországban Francia üzleti csoportok és nagybankok közös ügynökséget hoztak létre a kompenzációs kereskedelmi ügyletek előmozdítására. Az ACECO névre keresztelt ügynökség összekötő iroda lesz a kereskedelmi vállalatok és az importőrök, valamint a kompenzációs ügyleteket megkötő vállalatok között. A közelmúltban ugrásszerűen megnőtt a barter-üzletek száma, s Párizsban úgy vélik, hogy csak a cserekereskedelem szorgalmazásával kaphatnak nagy exportmegrendeléseket egyes szocialista, valamint fejlődő országokból. Vonatkozik ez mindenekelőtt a kulcsrakész üzemek szállítására. Az ACECO tagjai: a munkáltatók szövetsége (Patronat), az exportőrök szervezete, a párizsi kereskedelmi kamara, valamint öt nagybank. (AP—DJ) A Világbank , és az arab országok pénze A Világbank 2,8 milliárd dollárral tartozik egyes arab államoknak — közölte McNamara bankelnök. Szaúd-Arábiának 1,4 milliárd, Kuvaitnak 600 millió, Líbiának pedig 200 millió dollár követelése van a Világbanknál, amely most intézkedik az idén esedékes 500 millió viszszafizetéséről. A hiteloldalon az arab országok a bank összes kihelyezett kölcsönétből eddig 10,6 százalékkal részesültek; 1977 és 1982 között 6,7 milliárd dollárt kapnak a Világbanktól és az IDA-tól. A Világbank megalapításától idén júniusig az arab országok 4,4 milliárd dollár hitelt vettek föl. Egyiptom még jó pár évig évi 1 milliárd dollár kölcsönre tart igényt. (Reuter) Brazil-iráni kereskedelmi megállapodás Megszületett a már régebben beharangozott árucsere-forgalmi szerződés Brazília és Irán között: Brazília a következő öt évben 6,5 milliárd dollárért vásárol iráni olajat, s ezzel nyersolaj import-szükségletének 25 százalékát fedezi Iránból. Irán viszont az így nyert összeg 30 százalékát brazil árucikkek vásárlására fordítja. A megállapodást Teheránban írta alá Oliveira, a brazíliai olajvállalat elnöke és Anszari iráni gazdasági és pénzügyminiszter. (AP-DJ) világgazdaság BEFEJEZŐDTEK A JUGOSZLÁV—CSEHSZLOVÁK KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK Belgrádi tudósítónktól: Hosszú távú csehszlovák—jugoszláv együttműködési egyezményt írtak alá a Jugoszláviába irányuló szovjet földgáz-szállítások csehszlovákiai tranzitjáról. A szerződés részletei nem ismeretesek. A szerződés aláírásának Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (a kormány) elnöke csehszlovákiai hivatalos látogatása adott keretet. Lubomir Strougal minisztelnökkel — mint a látogatásról kiadott csehszlovák közlemény hangoztatja — megállapodtak, hogy a két ország gazdasági és műszaki-tudományos vegyes bizottsága kidolgozza az 1980 utáni évekre vonatkozó, az együttműködés főbb területeit felölelő programot. A felek a nemzetközi kérdések között méltatták a belgrádi találkozó jelentőségét. Az elmúlt években kedvezően fejlődött Csehszlovákia és Jugoszlávia gazdasági kapcsolatrendszere. Emelkedik a kooperációk száma, különösen a fekete- és színesfémkohászatban. Lehetőség van a kooperáció és a gyártásszakosítás kiterjesztésére új területeken, különösen a gépiparban, úgyszintén a műszaki-tudományos együttműködés fokozására, az eredmények szélesebb körű cseréjére. A jelenleg érvényben levő és az új államközi megállapodások végrehajtásának szükségességét hangsúlyozza a két kormányfő, felhíva a figyelmet az említett korszerű együttműködési formák mellett a harmadik piaci közös fellépés fontosságára és a mezőgazdaságban mutatkozó lehetőségekre is. Gyökeres változás Tel Aviv gazdaságpolitikájában A Begin-kormány péntek délután bejelentett intézkedéseinek közvetlen célja a deficit csökkentése, a sokféle valutaárfolyam felszámolása, a szabadpiaci gazdálkodás visszaállítása. Távolabbra tekintve: vonzóvá akarja tenni az országot a külföldi beruházások számára, hazacsalogatni az illegálisan kiáramlott tőkét és felkészülni a szorosabb kapcsolatokra az EGK-val. A szakszervezetek felvették a kesztyűt, hétfő reggeltől sztrájkokkal tiltakoznak az egyértelműen a tőkének kedvező, s újabb 40 százalékos infláció rémét felidéző intézkedések és tervek ellen. Az izraeli font árfolyamának pénteki szabaddá tétele után (lásd: VILÁGGAZDASÁG, október 29., 2. oldal) hétfőn a pénzügyminisztérium és a nemzeti bank közölte: a kereskedelmi bankoknak 90 napra be kell fagyasztaniuk a hitelnyújtást magánügyfeleiknek. A bankok egyébként vasárnap — a szokástól eltérően — zárva tartottak, s a font árfolyama, amely pénteken még 10,35 1 dollár volt, hétfő reggelre 15,35-re romlott. Az üzleti világ egyelőre tétlenül áll — jelentik a hírügynökségek — hozzá kell szoknia, hogy Izrael fennállása óta először eltörölték a devizakorlátozások többségét és meg akarja várni, míg kialakul a szabadon lebegő font árfolyama. Az új intézkedések megszüntetik az eddig virágzó feketepiacot, ahol a kőpénzű és beavatott külföldiek 10—15 százalékkal többet kaphattak devizájukért, mint a bankokban. Moratóriumot hirdetett a kormány a külföldön tartott vagyonokra is — hazahozataluk mintegy hárommilliárd dollárral gazdagítaná az országot. (Ismeretes, hogy Rabin volt miniszterelnök bukásának közvetlen oka egy be nem vallott washingtoni bankbetét volt.) Külföldön ezentúl is csak 3000 dollárnyi letéttel rendelkezhet egy izraeli állampolgár — belföldi bankszámláján viszont korlátlanul lehet devizája. Az új intézkedésekkel eltűnik az exportra és importra érvényes különböző devizaszorzók komplikált rendszere is. Az import ellenőrzését áruk egész sorára megszüntették és megígérték a vámok csökkentését is. Egyidejűleg megszűnik az exporttámogatás is. Újjászervezik az adórendszert is. Megszűnik például az utazási adó, amely egyénenként 100 dollár és a jegy árának 15 százaléka volt esetenként , amit a bel- és külföldi utazási irodák állandóan felpanaszoltak. A forgalmi adók többségét is megszüntetik, ugyanakkor az értéknövekedési adót 8 százalékról 12 százalékra emelik fel. A program segítségével — fejtette ki Ehrlich pénzügyminiszter — megállítható az infláció, csökkenthető a deficit, 1-ről 5 százalékra gyorsítható a gazdasági növekedés üteme. „A korábbi munkáspárti kormányok hatalmas bürokráciájától megszabadulva Izrael a Közel- Kelet beruházási fővárosa lehet” — mondotta. A fizetési deficit valóban tetemes: 1975-ben 4 milliárd dollár volt, 1976-ban 3,2 milliárd — a GNP abban az évben 13 milliárd. Az USA 1973 óta évi 2 milliárd dollár segélyt nyújt. Izrael idén 2,2 milliárdot kért, de csak 1,8 milliárdot kapott, nagyobbrészt katonai felszerelés, kisebbrészt gazdasági segély formájában. A pénteken meghirdetett intézkedések közül a lakosság számára a leghúsbavágóbbak: 150 alapvető élelmicikk, a benzin és a közszolgáltatások ártámogatásának megvonása, tehát mintegy 15—25 százalékos azonnali drágulása. Jóllehet a legszegényebbek ígéretet kaptak a szociális juttatások növelésére, az elégedetlenség máris rövidebb-hosszabb sztrájkokban nyilvánul meg. A szakszervezeti szövetség, az 1,1 millió tagot számláló Hisztadrut vasárnap éjjeli ülésén hozott döntést a sztrájksorozat megindításáról. A félévenkénti kollektív tárgyalások következő fordulója jövő áprilisban esedékes. — a szakszervezetek már januárban általános 10 százalékos béremelést akarnak kiharcolni. A Regin-kormány hatalomra kerülésekor szerette volna elérni a 2 évre szóló bérmegállapodásokat — most vajmi kevés reménye van a szakszervezetek támogatásának megnyerésére. A kormány a napokban — a Jadin pártjának csatlakozásával — megerősödött, növelte parlamenti képviseletét. Egyes hírmagyarázók azonban úgy vélik, hogy az erősödés az amúgy is súlyosan beteg Begin bőrére megy; nem tartják kizártnak, hogy a genfi tárgyalóasztalhoz az izraeli delegációt már nem Begin, hanem a kevésbé göröngyös életutat bejárt Jadin vezeti miniszterelnökként. Lehet, hogy a túl drasztikus gazdasági intézkedések is Jadint segítik? S. ZS. Svájci óriáshitel Törökországnak Svájci bankkonzorcium majdnem félmilliárd svájci frank összegű hitelt nyújt Törökországnak egy gát építéséhez. A megállapodást hétfőn írták alá Ankarában. A gát az Eufrátesz folyó vizét duzzasztja fel Karakayában (Dél- Törökország). A konzorciumot az Union Bank vezeti. A kölcsönből 373,3 millió frankot Törökország svájci gépek és berendezések (így turbinák és generátorok) vásárlására fordíthat. A fennmaradó rész pénzügyi hitel, amelyet Ankara szabadon felhasználhat. Az áruhitelt 15 év alatt kell visszafizetni, 5 százalékos kamattal, a finánchitel futamideje öt év, a kamatláb 7,5 százalékos. A gát felépítése egyébként összesen mintegy félmilliárd dollárba kerül. 1985-ben helyezik üzembe, kapacitása évi 7 milliárd kilowattóra elektromos energia lesz. (AP—DJ) VIZAGGAZDLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ES A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként StszSr INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 Főzerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em Postacím: 139? Budapest* Pf. 534* Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér I—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Törleszti a Magyar Posta 77.3102/9-10 — Szedte Zrínyi Nyomda* Bpest P. u. Bolgár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda* Budapest P. u. Roder Imre