Világgazdaság, 1977. november (9. évfolyam, 213/2212-233/2232. szám)

1977-11-01 / 213. (2212.) szám

1977. NOVEMBER 1. Az osztrák külügyminiszter Párizsban Nemzetközi problémák, köztük a leszerelés témája, valamint az oszt­rák—francia gazdasági és kulturális együttműködés kérdései állnak Pahr osztrák külügyminiszter pári­­­­zsi tárgyalásainak középpontjában.­­ Pahrt tegnap fogadta Barre minisz­terelnök: a megbeszéléseken első­sorban a kelet-nyugati gazdasági együttműködés témakörét érintet­ték. Ausztria, mint ismeretes, szor­galmazza az összeurópai energe­tikai és hajózási együttműködés ki­­terjesztését, valamint a kereskedel­mi és gazdasági információcsere fo­kozását. A külügyminiszteri látogatás má­sik nem titkolt célja az osztrák ex­port élénkítése. Ezzel kapcsolatban az APA hírügynökség áttekintést ad a két ország forgalmának ala­kulásáról. Ausztria kereskedelme szerfelett passzív Franciaországgal. Az év el­ső nyolc hónapjában a passzívum megközelítette a 4 milliárd schil­­linget, az osztrák export ugyan 2,73 milliárd schillingről 2,98 milliárd­­ra ugrott fel, az import viszont 5,71 milliárdról 6,62 milliárd schillingre nőtt. A deficit immár hagyomá­nyosnak mondható, az osztrák im­portszámlát igencsak megterheli a gépkocsibevitel. Bécs nem túlzottan optimista és nem hiszi, hogy akár hosszabb távon is felszámolható lenne a deficit. Az osztrák export gyors felfuttatására ugyanis nin­csenek meg a feltételek: a közös piaci országok versenye nagy, oly­kor leküzdhetetlen. Reményekkel kecsegtet a közös külpiaci együttmű­ködés, amelyre egyre több példa akad. Franciaország elsősorban a ko­rábbi gyarmataival folytatott ke­reskedelembe von be osztrák cége­ket, Bécs pedig elsősorban a szo­cialista országok piacaira vezeti be a francia vállalatokat. (APA) IZRAEL ÜZLETEKET KÍNÁL AUSZTRIÁNAK Izrael ajánlatot tett Ausztriának: vegyen részt két nagyszabású terv megvalósításában — közölte Tel Avivból visszaérkezve Staribacher osztrák kereskedelmi miniszter. Az egyik terv­csatorna építése a Föld­közi-tengertől a Holt-tengerig, a másik pedig vasút létesítése Eilat kikötőjéig. A csatorna óriási összeg­be kerülne, ezért a miniszter sze­rint az üzlethez szükséges megnyer­ni a Világbank vagy valamely más nemzetközi pénzintézet támogatását. Izrael felajánlotta, hogy elad Ausztriának Kfir mintájú vadászgé­peket, de Bécs még nem döntött a kérdésben. Staribacher mindazon­által jelezte, hogy Ausztria fegy­vervásárlások esetén a vételárnak megfelelő izraeli többletimportra tart igényt. Tavaly egyébként Auszt­ria 329 millió schilling értékben exportált Izraelbe, ahonnan 455 millió schillingért vásárolt. Külön témája volt a megbeszé­léseknek az az izraeli kívánság, hogy Ausztria szüntesse meg az iz­raeli iparcikkeket terhelő beviteli vámokat. Ausztria csak a fejlődő országoknak nyújtott 50 százalékos vámkedvezményt adja meg Izrael­nek, további csökkentésre csak ak­kor lát lehetőséget, ha az EFTA szabadkereskedelmi megállapodást köt Izraellel. (APA) Ford gyár épül Egyiptomban Egyiptom és az amerikai Ford cég szombaton megállapodást írt alá egy 30 millió dolláros, teher­autókat és dízelmotort gyártó üzem létesítéséről — jelentette a Mena hírügynökség. A szerződés értelmé­ben a tőke 40 százalékát Egyiptom, 30 százalékát a Ford biztosítja, a maradékot pedig részvények for­májában egyiptomi és más arab államok polgárai szerezhetik meg. Kuvait — feltehetően válaszul a Ford most kötött egyiptomi üz­letére — bejelentette, hogy a For­­dot és leányvállalatait továbbra is az arab bojkottlistán tartja. A Ford 1966-ban került az arab álla­mok feketelistájára, amikor egy összeszerelő üzemet létesített Izrael­ben. Egyiptom az utóbbi időben azt sürgette, hogy vegyék le a bojkott­listáról azokat a cégeket, amelyek arab országokban izraeli befekte­téseiknél nagyobb beruházást való­sítanak meg. A többi arab ország egyelőre még nem fogadta el ezt a javaslatot, és így a Forddal most kötött szerződés, csakúgy, mint a Coca-Cola-val a múlt hónapban kö­tött megállapodás feltehetően éles vitát vált ki az arab bojkottiroda decemberi ülésén. (Reuter) 4K. Befejeződött Szófiában a bol­gár—belga—luxemburgi gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság harmadik ülésszaka. Megállapították, hogy az ipari kooperációk fejlesztésére első­sorban az elektronikában, az elektrotechnikában és a vegyiparban nyílik lehetőség. *­ Felavatták Hanoi mellett a kí­nai közreműködéssel épült textil­gyárat. Az ünnepségre kínai dele­gáció érkezett és megbeszéléseket folytatott a könnyűipari együttmű­ködés kiterjesztéséről. A Banes portugál elnök az NSZK- ba látogat. Az útra a tervek szerint december 12. és 15. között kerül sor.­­ Japán több mint 1 milliárd dol­lár értékű amerikai dúsított urán vételét tervezi. Tokió ezzel a nagy­szabású importügylettel akarja mérsékelni az USA-val szemben egyre duzzadó exportfeleslegét. «» A falusi telefonhálózat gyors fejlesztéséről hozott határozatot a szovjet minisztertanács. 1980-ig a falvakban 1,8 millió készülék üze­meltetéséhez szükséges telefonköz­pontot létesítenek. November 1-től drágább lesz a marhahús és a kenyér Jugoszláviá­ban. A most közzétett kormányhatá­rozat értelmében a marhahús kis­kereskedelmi ára átlag 14,8 száza­lékkal, a különböző kenyérfajtáké 8—10 százalékkal emelkedik. Az ár­emelkedés mértéke köztársaságon­ként bizonyos eltérést mutat, a fen­ti árak a Szerb Köztársaságra ér­vényesek. Kuvaiti középületek elkészítésé­re kapott megrendelést az Ener­­gopresekt jugoszláv vállalat. Az ügylet értéke 170 millió dollár. • A nyugatnémet Krupp és a belga Mechin cég 143 millió dolláros ren­delést kapott az iráni National Ira­­nian Cooper Industries vállalattól A Krupp szóvivője szerint a Sar Cheshmenh rézkombinát bővítéséhez szükséges­­ berendezésekről van szó. A W3B JELENTI Bulgária és Svédország a keres­kedelem fejlesztéséről kötött megál­lapodást. A pénteken aláírt árucse­re-forgalmi jegyzőkönyv szerint Bul­gária fémfeldolgozó gépeket, vegyi termékeket és textíliákat, fémeket és élelmiszereket szállít Svédország­nak, ahonnan gépeket, nyersanya­gokat, vegyszereket, cellulózt és pa­píripari termékeket importál. Minden magyarázat nélkül el­halasztották az olasz—török repülő­gépügylet aláírását. A Turkish Air­­craft korábban megállapodott az olasz Aer Macchi céggel az MB— 339-es repülőgépek közös gyártá­sában, de az ügylet minden való­színűség szerint a török hadsereg ellenállásába ütközik.­­ Az EGK több mint 5 millió dollár kölcsönt nyújt Dániának kör­nyezetvédelmi célokra. Az összeg­ből a dánok két szénerőműbe sze­relnek fel tisztítóberendezéseket. A Közös Piac — mint ismeretes — támogatja a széntüzelésű erőművek fenntartását, sőt továbbiak tele­pítését, s segítséget nyújt a szi­gorú környezetvédelmi előírások be­tartásához.­­ Ausztria vámkedvezményeket ad Argentínának. Elsősorban kézmű­ipari termékek vámmentes, illetve csökkentett vámmal terhelt bevi­telét teszi lehetővé. Bécsben han­goztatják, hogy a kedvezmény gesz­tus Argentínának, mert az osztrák fizetési mérleg erősen deficites. «9» Az iraki kereskedelmi miniszter Varsóba utazott. Azt a delegációt vezeti, amely részt vesz a gazda­sági vegyes bizottság ma kezdődő ülésszakán. 1 3. Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke aláírta a jövő évi állami költségve­tési törvényt. A kiadások az idei 27,4 milliárd pesóról 28,7 milliárdra emelkednek. A katonai költségvetés ebből körülbelül 6 milliárd pesót emészt fel. Kuba és Haiti megállapodott a két ország tengeri gazdasági öveze­tének határaiban. A tárgyalások­­eredményeit rögzítő dokumentumot most írták alá Havannában. Kubai—dán együttműködési egyezmény Havannában kubai—dán ipari és gazdasági együttműködési egyez­ményt írtak alá. Andersen dán kül­ügyminisztert, aki egy delegáció élén péntek óta tartózkodik Kubában, — és a tervek szerint ma fejezi be lá­togatását — szombaton fogadta Fi­del Castro állam- és kormányfő. An­dersen egyébként az első EGK-beli külügyminiszter, aki Havannába uta­zott Dán hivatalos személyiségek úgy nyilatkoztak, hogy a most aláírt egyezmény megteremti a kereteket a gazdasági együttműködésre. Ennek érdekében vegyes bizottságot létesí­tenek, amely nemsokára megtartja első ülését. Kuba érdeklődik dán lé­tesítmények iránt, de jelenleg szű­kös valutakeret áll rendelkezésére, amit feltétlenül figyelembe kell venni. Úgyszintén azt, hogy Dánia nem érdekelt a kubai cukor im­portjában, így más importcikkeket kell felkutatni, szóba jöhet például a dohány és a gyümölcs. A kubai— dán áruforgalom jelenleg mintegy évi 14 millió dollár, amely hozzáve­tőleg 50—50 százalékban oszlik meg a felek között. Ami Kubát illeti, elsősorban hajók és elektromos be­rendezések importjában érdekelt — mondták ezek a források. (Reuter) Jugoszláv eurohitel • Három jugoszláv bank a múlt hét végén 90 millió dolláros kölcsön fel­vételéről írt alá megállapodást egy amerikai—kanadai—nyugatnémet bankcsoporttal. A Ljubljanska Banka, a titográdi Investiciona Banka és a szkopjei Stepanska Banka öt és fél évre szóló kölcsönét a Citicorp vezette nemzetközi bank­csoport nyújtja. Egyéb részleteket nem közöltek. Az említett összegből különböző kiemelt fontosságú beru­házásokat finanszíroznak. Szlové­niában autóút épül, Macedóniában mezőgazdasági programot hajtanak végre, Crna Gorában pedig barna­szénbányát nyitnak. A Ljubljanska Banka szóvivője a hírhez annyit hozzáfűzött, hogy a kölcsönfeltéte­­lek most kedvezőbbek voltak, mint a korábbiak. (AP—DJ) Berter-ügynökség Franciaországban Francia üzleti csoportok és nagy­bankok közös ügynökséget hoztak létre a kompenzációs kereskedelmi ügyletek előmozdítására. Az ACECO névre keresztelt ügynökség összekötő iroda lesz a kereskedelmi vállalatok és az importőrök, valamint a kom­penzációs ügyleteket megkötő válla­latok között. A közelmúltban ug­rásszerűen megnőtt a barter-üzletek száma, s Párizsban úgy vélik, hogy csak a cserekereskedelem szorgal­mazásával kaphatnak nagy export­­megrendeléseket egyes szocialista, valamint fejlődő országokból. Vonat­kozik ez mindenekelőtt a kulcsra­kész üzemek szállítására. Az ACECO tagjai: a munkáltatók szö­vetsége (Patronat), az exportőrök szervezete, a párizsi kereskedelmi kamara, valamint öt nagybank. (AP—DJ) A Világbank , és az arab országok pénze A Világbank 2,8 milliárd dollárral tartozik egyes arab államoknak — közölte McNamara bankelnök. Szaúd-Arábiának 1,4 milliárd, Ku­­vaitnak 600 millió, Líbiának pedig 200 millió dollár követelése van a Világbanknál, amely most intézke­dik az idén esedékes 500 millió visz­­szafizetéséről. A hiteloldalon az arab országok a bank összes kihelyezett kölcsönét­ből eddig 10,6 százalékkal részesül­tek; 1977 és 1982 között 6,7 mil­liárd dollárt kapnak a Világbank­tól és az IDA-tól. A Világbank meg­alapításától idén júniusig az arab országok 4,4 milliárd dollár hitelt vettek föl. Egyiptom még jó pár évig évi 1 milliárd dollár kölcsönre tart igényt. (Reuter) Brazil-iráni kereskedelmi megállapodás Megszületett a már régebben beharangozott árucsere-forgalmi szerződés Brazília és Irán között: Brazília a következő öt évben 6,5 milliárd dollárért vásárol iráni ola­jat, s ezzel nyersolaj import-szükség­letének 25 százalékát fedezi Iránból. Irán viszont az így nyert összeg 30 százalékát brazil árucikkek vásárlá­sára fordítja. A megállapodást Teheránban írta alá Oliveira, a brazíliai olajvállalat elnöke és Anszari iráni gazdasági és pénzügyminiszter. (AP-DJ) vil­ágg­azd­as­ág BEFEJEZŐDTEK A JUGOSZLÁV—CSEHSZLOVÁK KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK Belgrádi tudósítónktól: Hosszú távú csehszlovák—jugo­szláv együttműködési egyezményt ír­tak alá a Jugoszláviába irányuló szov­jet földgáz-szállítások csehszlovákiai tranzitjáról. A szerződés részletei nem ismeretesek. A szerződés alá­írásának Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (a kormány) elnöke csehszlo­vákiai hivatalos látogatása adott ke­retet. Lubomir Strougal minisztel­­nökkel — mint a látogatásról kiadott csehszlovák közlemény hangoztatja — megállapodtak, hogy a két or­szág gazdasági és műszaki-tudomá­nyos vegyes bizottsága kidolgozza az 1980 utáni évekre vonatkozó, az együttműködés főbb területeit fel­ölelő programot. A felek a nemzet­közi kérdések között méltatták a belgrádi találkozó jelentőségét. Az elmúlt években kedvezően fej­lődött Csehszlovákia és Jugoszlávia gazdasági kapcsolat­rendszere. Emel­kedik a kooperációk száma, különö­sen a fekete- és színesfémkohászat­ban. Lehetőség van a kooperáció és a gyártásszakosítás kiterjesztésére új területeken, különösen a gépiparban, úgyszintén a műszaki-tudományos együttműködés fokozására, az ered­mények szélesebb körű cseréjére. A jelenleg érvényben levő és az új ál­lamközi megállapodások végrehajtá­sának szükségességét hangsúlyozza a két kormányfő, felhíva a figyelmet az említett korszerű együttműködé­si formák mellett a harmadik piaci közös fellépés fontosságára és a me­zőgazdaságban mutatkozó lehetősé­gekre is. Gyökeres változás Tel Aviv gazdaságpolitikájában A Begin-kormány péntek délután bejelentett intézkedéseinek közvetlen célja a deficit csökkentése, a sokféle valutaárfolyam fel­számolása, a szabadpiaci gazdálkodás visszaállítása. Távolabbra te­kintve: vonzóvá akarja tenni az országot a külföldi beruházások számára, hazacsalogatni az illegálisan kiáramlott tőkét és felké­szülni a szorosabb kapcsolatokra az EGK-val. A szakszervezetek felvették a kesztyűt, hétfő reggeltől sztrájkokkal tiltakoznak az egy­értelműen a tőkének kedvező, s újabb 40 százalékos infláció ré­mét felidéző intézkedések és tervek ellen. Az izraeli font árfolyamának pénteki szabaddá tétele után (lásd: VILÁGGAZDASÁG, október 29., 2. oldal) hétfőn a pénzügyminiszté­rium és a nemzeti bank közölte: a kereskedelmi bankoknak 90 napra be kell fagyasztaniuk a hitelnyúj­tást magánügyfeleiknek. A bankok egyébként vasárnap — a szokástól eltérően — zárva tartottak, s a font árfolyama, amely pénteken még 10,35­­ 1 dollár volt, hétfő reggelre 15,35-re romlott. Az üzleti világ egyelőre tétlenül áll — jelen­tik a hírügynökségek — hozzá kell szoknia, hogy Izrael fennállása óta először eltörölték a devizakorláto­zások többségét és meg akarja vár­ni, míg kialakul a szabadon lebe­gő font árfolyama. Az új intézkedések megszüntetik az eddig virágzó feketepiacot, ahol a kőpénzű és beavatott külföldiek 10—15 százalékkal többet kaphattak devizájukért, mint a bankokban. Moratóriumot hirdetett a kormány a külföldön tartott vagyonokra is — hazahozataluk mintegy hárommil­­liárd dollárral gazdagítaná az orszá­got. (Ismeretes, hogy Rabin volt miniszterelnök bukásának közvetlen oka egy be nem vallott washingtoni bankbetét volt.) Külföldön ezentúl is csak 3000 dollárnyi letéttel ren­delkezhet egy izraeli állampolgár — belföldi bankszámláján viszont kor­látlanul lehet devizája. Az új intéz­kedésekkel eltűnik az exportra és importra érvényes különböző deviza­szorzók komplikált rendszere is. Az import ellenőrzését áruk egész so­rára megszüntették és megígérték a vámok csökkentését is. Egyidejűleg megszűnik az exporttámogatás is. Újjászervezik az adórendszert is.­ Megszűnik például az utazási adó, amely egyénenként 100 dollár és a jegy árának 15 százaléka volt ese­tenként , amit a bel- és külföldi utazási irodák állandóan felpana­szoltak. A forgalmi adók többségét is megszüntetik, ugyanakkor az ér­téknövekedési adót 8 százalékról 12 százalékra emelik fel. A program segítségével — fejtette ki Ehrlich pénzügyminiszter — megállítható az infláció, csökkent­hető a deficit, 1-ről 5 százalékra gyorsítható a gazdasági növekedés üteme. „A korábbi munkáspárti kormányok hatalmas bürokráciájá­tól megszabadulva Izrael a Közel- Kelet beruházási fővárosa lehet” — mondotta. A fizetési deficit valóban tetemes: 1975-ben 4 milliárd dollár volt, 1976-ban 3,2 milliárd — a GNP abban az évben 13 milliárd. Az USA 1973 óta évi 2 milliárd dol­lár segélyt nyújt. Izrael idén 2,2 milliárdot kért, de csak 1,8 milliár­­dot kapott, nagyobbrészt katonai felszerelés, kisebbrészt gazdasági se­gély formájában. A pénteken meghirdetett intézke­dések közül a lakosság számára a leghúsbavágóbbak: 150 alapvető élel­micikk, a benzin és a közszolgálta­tások ártámogatásának megvonása, tehát mintegy 15—25 százalékos azonnali drágulása. Jóllehet a leg­szegényebbek ígéretet kaptak a szo­ciális juttatások növelésére, az elé­gedetlenség máris rövidebb-hosszabb sztrájkokban nyilvánul meg. A szakszervezeti szövetség, az 1,1 mil­lió tagot számláló Hisztadrut vasár­nap éjjeli ülésén hozott döntést a sztrájksorozat megindításáról. A félévenkénti kollektív tárgyalások következő fordulója jövő áprilisban esedékes.­ — a szakszervezetek már januárban általános 10 százalékos béremelést akarnak kiharcolni. A Regin-kormány hatalomra kerülése­kor szerette volna elérni a 2 évre szóló bérmegállapodásokat — most vajmi kevés reménye van a szak­­szervezetek támogatásának megnye­résére. A kormány a napokban — a Jadin pártjának csatlakozásával — megerősödött, növelte parlamenti képviseletét. Egyes hírmagyarázók azonban úgy vélik, hogy az erősö­dés az amúgy is súlyosan beteg Begin bőrére megy; nem tartják ki­zártnak, hogy a genfi tárgyalóasz­talhoz az izraeli delegációt már nem Begin, hanem a kevésbé göröngyös életutat bejárt Jadin vezeti­­ mi­niszterelnökként. Lehet, hogy a túl drasztikus gazdasági intézkedések is Jadint segítik? S. ZS. Svájci óriáshitel Törökországnak Svájci bankkonzorcium majdnem félmilliárd svájci frank összegű hi­telt nyújt Törökországnak egy gát építéséhez. A megállapodást hétfőn írták alá Ankarában. A gát az Eufrátesz folyó vizét duzzasztja fel Karakayában (Dél- Törökország). A konzorciumot az Union Bank vezeti. A kölcsön­ből 373,3 millió frankot Török­ország svájci gépek és berende­zések (így turbinák és generáto­rok) vásárlására fordíthat. A fenn­maradó rész pénzügyi hitel, ame­lyet Ankara szabadon felhasznál­hat. Az áruhitelt 15 év alatt kell visszafizetni, 5 százalékos kamat­tal, a finánchitel futamideje öt év, a kamatláb 7,5 százalékos. A gát felépítése egyébként összesen mint­egy félmilliárd dollárba kerül. 1985-ben helyezik üzembe, kapaci­tása évi 7 milliárd kilowattóra elektromos energia lesz. (AP—DJ) VIZAGGAZDLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ES A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként StszSr INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 Fő­zerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség­­ Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em­ Postacím: 139? Budapest* Pf. 534* Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér I—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Törleszti a Magyar Posta 77.3102/9-10 — Szedte Zrínyi Nyomda* Bpest P. u. Bolgár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda* Budapest P. u. Roder Imre

Next