Világgazdaság, 1977. december (9. évfolyam, 234/2233-254/2253. szám)

1977-12-01 / 234. (2233.) szám

/ 1977. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK IX. ÉVFOLYAM, 234. (2233.) SZÁM Megnőtt a lengyel szén becsülete Olasz—lengyel megállapodások ,a gazdasági együttműködés fejlesztésére Az enyhülés folytatódását célzó politika mellett tesz hitet a Gierek olaszországi látogatásakor nyilvánosságra hozott közös közle­mény, amellyel egyidejűleg négy gazdasági megállapodást is aláírtak — a többi között a szénszektorban kialakult együttműködés bővíté­séről. Bár érthetően a LEMP KB első titkárának római útja áll az érdeklődés előterében, a hírügynökségek komoly figyelmet szentel­nek az amerikai kereskedelmi miniszter varsói látogatásának és a brit kereskedelmi miniszter hamarosan esedékes lengyelországi tárgyalásainak. A kommentárok ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy Lengyelország idén több mint 600 millió dollárral csökkenti kereskedelmi deficitjét, másrészt rámutatnak a lengyel szénszállítá­sok növekvő jelentőségére a jelenlegi energiahelyzetben. Hivatkoznak Schmidt kancellár szavaira, aki múlt heti lengyelországi látogatása során hangsúlyozta az összeurópai energiagazdálkodási együttmű­ködés fontosságát. A lengyel—olasz kereskedelem so­kat fejlődött az utóbbi években. Az együttműködés szerkezete szempont­jából a legjelentősebb változás a lengyel gépek exportjának növeke­dése:­ részarányuk az 1970. évi 6 százalékról 16 százalékra emelke­dett 1973-ban. Az áruforgalom érté­ke 1971 és 197® között a háromszo­rosára növekedett, 650 millió dollárt ért el. Ez az irányzat folytatódott az idei évben is, az első hat hónap for­galmának értéke 365 millió dollár volt. Jóllehet a növekedés figyelem­re méltó, a két ország közötti áru­csere így is elmarad Lengyelország és több ,más vezető európai tőkés ország kereskedelmének értékétől. Olaszország az ötödik helyen áll Lengyelország nyugati partnerei kö­zött. A Giere­c-látogatás eredményei újabb ösztönzést jelenthetnek az együttműködés gyorsabb ütemű fej­lesztésére. E cél szolgálatában elha­tározták gazdasági vegyesbizottság megalakítását. Megállapodtak a köl­csönös áruforgalom diverzifikálásá­ról és a kis- és középvállalatok kö­zötti kooperáció továbbfejlesztésé­ről. Jelentősnek ígérkezik a negye­dik megállapodás: ez a szénszektor­ban kiépült együttműködés bővíté­sére vonatkozik. A lengyel szén- és bányatechno­­lógiai export fokozása mellett sokat ígérőek a gépkocsiipari együttmű­ködés kilátásai. A FI­AT-konszern­hez­ közelálló La Stampa lehetőséget lát a tröszt és a lengyel autóipar közötti együttműködés intenzívebbé tételére. A közelmúltban aláírt új szerződés kiterjeszthető — fejtegeti a lap — a közös­ tervezés irányá­ba, amelynek gyümölcse egy új gép­kocsi­ lehet: a „Polonaise”. Kedden a lengyel fővárosba ér­kezett Juanita Kreps, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere, aki részt vesz a lengyel—amerikai kereskedelmi bizottság 7. ülésén. Megérkezésekor kifejtette, hogy a két ország kapcsolatai dinamikusan fejlődnek, a kölcsönös áruforgalom értéke idén eléri az 1 milliárd dol­lárt. A két ország­­ képviselői esz­mecserét folytatnak az amerikai im­portkorlátozásokról és a dömping­ellenes intézkedésekről, megállapo-­­dást dolgoznak ki a két partner hosszú lejáratra szerződő vállalatai munkájának megkönnyítéséről, és megvitatják a kis- és a közepes cégek bevonását az ipari és a ke­reskedelmi együttműködésbe. Emel­lett tárgyalnak a Lengyelországba irányuló amerikai gabonaszállítá­sokról. Lengyelország az­ árvízkárok következményeinek elhárítása, illet­ve az állattenyésztés fellendítése végett a tervezett 2,5 millió tonna gabonán felül további 1 milliót kí­ván vásárolni — 300 millió dollár értékben. A terven felüli vásárlá­sokra az Egyesült Államok — ér­tesült a Reuter hírügynökség — 300 millió dolláros áruhitelt nyújt. Az amerikai küldöttség egyúttal előkészítő tárgyalásokat folytat Car­­ter 1878 elején esedékes útjával kapcsolatban. Az elnök Lengyel­­országban ipari együttműködési megállapodást is kezdeményez — írja az AP—DJ hírügynökség. Le­hetséges, hogy ekkor­­ megállapod­nak a szénbányászatra és egyéb energiahordozók kitermelésére vo­natkozó technikai ismeretek cseré­jéről is. Manapság, amikor a veze­tő amerikai olajvállalatok beszáll­nak a szénbányászatba, elsőrendűen fontos lehet az efféle megállapodás. A brit állami szénhivatal legújabb bányájában számos lengyel auto­matizálási és komputerizálási újítást használnak föl, — emlékeztet a hír­­ügynökség, amely arra is fölhívja a figyelmet, hogy Lengyelország a világ vezető széntermelő országai közé tartozik. 140 milliárd tonnás tartalékával a negyedik legnagyobb termelő a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína után. Kibocsá­tása az idén — most először — meghaladja a 200 millió tonnát, tehát ötször akkora lesz, mint amekkora az 1946-os hozam volt. Lengyelország ebből 50 millió ton­nát exportál, s ennél csak az Egye­sült Államok kivitele nagyobb. v. 1. GATT ' ' Tokió vámmérséklési terveinek részletei Újabb részletek váltak ismere­tessé Tokió vámmérséklési javas­latairól. (Lásd VILÁGGAZDASÁG, 1977. november 30. 1. oldal). Szava­­ki japán küldött az Általános Vám­tarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) évi közgyűlésén közölte: kormánya január 15-ig előterjeszti részletes javaslatait. Tokió átla­gosan 40 százalékos vámleszállí­tást vesz fontolóra oly módon, hogy a nagyobb vámokat jobban, az ala­csonyabbakat pedig kisebb mér­tékben csökkentenék. Az indítvá­nyoknak az a szépséghibájuk, hogy Japán kerek 8 év alatt fokozatosan akarja végrehajtani a vámok csök­kentését. A megfigyelők emlékeztetnek rá: a tárgyalások felgyorsításának az a döntő feltétele, hogy a köztár­gyalások résztvevői megegyezzenek a vámleszállítás jellegében. Az ame­rikai delegáció szóvivője üdvözölte a japán elképzeléseket, amelyek „az amerikaihoz hasonló munkahipoté­zisből indulnak ki”. Washingtonnak az is tetszik, hogy Tokió egyoldalú vámmérsékléssel is hozzá akar já­rulni a GATT-köztárgyalások mi­előbbi sikeres befejezéséhez. Genfi kereskedelmi szakértők ugyanakkor óva intenek a túlzott reménytől: Japán ugyanis hallgat róla, hogy milyen cikkek esetében hajlandó a vámengedményekre. A GATT-tárgyalásokkal kapcsola­­tos az USA és az EGK kereskede­lempolitikai konzultációja is, amely­ről most tették közzé a közös köz­leményt. Strauss, az USA kereske­delmi főmegbízottja és Haferkamp, a brüsszeli bizottság elnöke hangoz­hatja: „bátorító haladás történt a mezőgazdasági kereskedelem libera­lizálását, illetve a vámon kívüli aka­dályok felszámolását célzó kíván­ságlisták összeál­tásánál. Mindkét tárgyalóküldöttség úgy véli, hogy a kívánságlisták megfelelő alapul szolgálhatnak a tárgyalásokhoz. Strauss és Haferkamp kedden sajtóértekezletet tartott, amelyen kiderült, hogy az USA és az EGK még több eljárási kérdésben nem tudott megállapodni, márpedig ez előfeltétele lenne a GATT-tárgya­­lások sikeres befejezésének. Az egyik vitás kérdés — mint isme­retes — az úgynevezett védelmi záradék kidolgozása. Az EGK arra törekszik, hogy a záradék erősen szelektív importkorlátozásokat te­gyen lehetővé, míg az USA a szé­leskörűen értelmezett szelektivitás híve. Ez utóbbi fogalom az EGK szerint azt a szándékot rejti, hogy az USA adott esetben csak egyes országok vagy országcsoportok — köztük az EGK — eladásait korlá­tozza. (Reuter, AP—DJ) ­ Magyar-szovjet egyezmény Nagymaaros-Sabcsikovóról A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos­­ kormányközi együttműködési bizottság Moszkvá­ban tartott ülésszakán aláírták a két kormány egyezményét arról, hogy a Szovjetunió műszaki téren együttműködik a Dunán létesülő nagymaros—gabcsikovói vízlépcső­rendszer nagymarosi lépcsőjének építésében. A szerdán véget ért ülésszakon a kormányközi bizottság áttekintette és jóváhagyta a két­­ ország legfonto­sabb iparágai közötti gyártmánysza­kosítás és kooperáció hosszú távú fejlesztésének alapvető irányelveit. Jóváhagyták a két ország miniszté­riumainak azokat a javaslatait, ame­lyek a termelési-műszaki együttmű­ködés szélesítésére és mélyítésére irányulnak a rádiói­­arban, a hajó­­építésben, az energetikai, a nehéz­ipari és a közlekedési gépgyártásban, valamint­ a építőanyag-gyártásban. Megvitatták és jóváhagyták a két országnak az áruszállítás megjaví­tására irányuló intézkedéseit is. A bizottság áttekintette azokat a kormányközi megállapodásokat, ame­lyek a 750 kilovoltos villamos táv­vezeték, négy új szénbánya és egy hőerőmű építéséhez való együttmű­ködésről szólnak, valamint az ole­finek és feldolgozási termékeik, a növényvédőszerek, műtrágyák és a magasabb zsíralkoholok gyártásában való együttműködésre vonatkoznak. A két fél határozatokat fogadott el az említett kormányközi egyezmé­nyek teljesítésének biztosítására. Szekér Gyula miniszterelnök-he­lyettes, a magyar delegáció vezetője szerdán visszautazott Budapestre. (MTI) 1­ NAPRÓL NAPRA -! AZ ARANYPIACON TARTÓS ÁREMELKEDÉS VÁRHATÓ, ha nem történik jelentősebb valutapolitikai változás — véli a Moscow Narodny Bank. (2. oldal)­­ A SZOVJETUNIÓ ÚJABB GABONATÉTELEKET KÖTÖTT LE az Egyesült Államoktól a jövő évre a két ország közötti hosz­­szú lejáratú gabonaegyezmény keretén belül. (8. oldal) + KÍNA ÉS JAPÁN NYOLC ÉVRE SZÓLÓ KERESKEDELMI EGYEZMÉNYT DOLGOZOTT KI. Eszerint Japán 1982-ben már 15 millió tonna kínai olajat importál. (2. oldal) + FONTOS DÖNTÉSEK ELŐTT ÁLL A GÖRÖG KORMÁNY. Az egyik központi kérdés a ciprusi rendezés, amelyre a török kormánytól várnak újabb javaslatokat. (2. oldal) + AUSZTRIA BŐRDÍSZMŰIPARA NEHÉZSÉGEKKEL­ KÜZD a termelési költségek folyamatos emelkedése miatt, ezért elkép­zelhető, hogy kihal a szakma az országban. (8. oldal) + A NYUGAT-EURÓPAI CIPŐGYÁRTÓK VÉDELMET KÉRNEK a brüsszeli bizottságtól a délkelet-ázsiai országokból származó olcsó lábbelikkel szemben. (8. oldal) A vámemelés hatása: VISSZAESIK OSZTRÁK CIPŐEXPORTUNK? Nehéz helyzetbe kerültek a ma­gyar exportőrök az osztrák auto­nóm vámmérséklés visszavonása nyomán. A cipők vámja is emel­kedik, s a TANNIMPEX most több­éves piacpolitikájának felülvizsgá­lására kényszerül. (Az osztrák auto­nóm vámmérséklések visszavonását tételesen ismertetjük mai számunk 5., 6. és 7. oldalán.) — Olyannyira fejlesztendőnek tartottuk földrajzi, tradicionális és más okokból is osztrák piacunkat — halljuk a TANNIMPEX-nél —, hogy 1974 januárjában vegyesvál­lalatot is alapítottunk Bécsben Wiener Aussenhandelsgesellschaft néven. • Ennek legfőbb cikke a cipő volt, s noha ma már más termékekkel is foglalkozik, forgal­mának 60 százalékát ma is a cipő­kereskedelem adja. A külkereskedelmi vállalatnál el­mondották, hogy az osztrák piac eddig rengeteg munkát, pénzt, időt emésztett fel, és éppen 1978-ban ért volna be a munka gyümölcse: 20 százalékkal tervezték növelni az osztrák export volumenét, főleg ci­pőeladás révén. Végre pontosan tudják, milyen vevőkhöz fordulja­nak, és hogy ezek a vevők milyen cipőmodelleket várnak a magyar gyáraktól: nem annyira a legdiva­tosabb típusokban, hanem a megbíz­ható, utcai használatra szánt férfi- és női cipőkben látnak fantáziát. A vámtétel emelkedésében az a legkellemetlenebb, hogy az osztrák hatóságok akkor hozták a rendele­tet, amikor az 1978 első felében szállítandó tételekre már megvolt a magánjogi szerződés. A magyar exportőrt tehát kész helyzet elé ál­lították: köti őt az üzleti megálla­podás, és a 10 százalékos áremel­kedést nyilván nem fogják elfogad­ni a vevők. (Akadt olyan üzleti partner, aki belátásból, a jó kapcso­lat fenntartása céljából átvállalt —■ legfeljebb — 3—4 százalékot. Az üz­leti életet mégsem lehet azonban ilyen indítékokra építeni!) Végül is, ha a magyar cipőgyárak benn akarnak maradni az osztrák piacon, le kell mondaniuk a tisztes­séges haszon egy részéről. Ha nem teszik ezt, az export visszaesik. S valóban, a TANNIMPEX jelzései szerint az 1973-as export lényegesen kisebb lesz, mint tervezték. A csökk­enés mértékét, persze, ma még korai volna felbecsülni. De függetlenül a külkereskedelmi ered­ménytől, kétségtelen, hogy külkeres­kedőinknek szinte elölről kell kez­deniük a munkát az osztrák piacon, újra felül kell vizsgálniuk a lehet­séges vásárlók körét, s nyilván a magyar cipőgyáraknak is újra ki kell nyitniuk a már lezárt dosszié­kat, revízió alá véve, mennyire lesz gazdaságos az osztrák export. Árfolyampolitikai ellentétek? Bu­rns a dollárról, a beruházásokról és a munkanélküliségről. A sorsa beteljesedését váró Burns — a Carter-kormánynak leg­később január 31-ig döntenie kell, hogy a FED elnökét további 4 évre megerősíti hivatalában, vagy pedig új emberrel váltja fel —a tegnapi sajtóértekezletén aggasztónak nevezte a dollár hanyatlását. De Brill pénzügyminiszter-helyettes Londonban úgy nyilatkozott, hogy a gyenge dollár az amerikai gazdaság erejének átmeneti kö­vetkezménye. Washington semmiféle rövidtávú dollár mentő akcióra sem gondol, bevárja, amíg a devizatőzsdék jobb belátásra jutnak. Nyugtalansággal tölt el a dollár hanyatlása más vezető valutákhoz képest — vallotta meg Burns, az amerikai bankpolitikát irányító Fe­­deral Reserve elnöke, New Yorkban mondott szerdai beszédében. Az egész világon pénzügyi zavarokhoz vezethet ez a tendencia, hiszen a dollárt a jegybankok világszerte tar­talékvalutaként használják fel. A Federal Reserve következetesen in­terveniál a devizatőzsdéken, de csak oly mértékben, hogy kiegyenlítse a túlzott árfolyam-ingadozásokat, az alapvető piaci tendenciák érvényesü­lését nem kívánja megakadályozni — tette hozzá. A bankelnök ezután azt fejteget­te, hogy a kereskedelmi­ deficit le­építése Qarter energiatörvényének elfogadásán, a dollárf­efektetéseket, körülvevő légkör javításán és az inflációellenes harc eszkalálásán mú­lik. Nagyobb figyelmet kellene szen­telni a dollár nemzetközi pozíciójá­nak — tette hozzá Burns s e fi­gyelmeztetése minden bizonnyal a washingtoni pénzügyminisztérium­nak szólt. (A dollárvédő valutapiaci intervenciókat a Federal Reserve hajtja végre, de az árfolyammal kapcsolatos fontos döntések az ame­rikai pénzügyminisztérium hatáskö­rébe esnek.) A bankelnök dicsérőleg szólt az elnök és a kongresszusi vezetők fe­lelősségteljes magatartásáról: egyre inkább belátják a vállalati beruhá­zások sorsdöntő szerepét. A kor­mány igyekszik jobb invesztíciós lég­kört teremteni. Hangot adva az üz­leti körök kívánságának, Burns sürgette a vállalati adók mérséklé­sét. Enélkül továbbra is gyatra ma­rad a vállalatok nyereségkulcsa és az ötletszerű állami dollárinjekciók a vásárlóerő növelésére képtelenek helyreállítani a vállalatok beruházá­si kedvét. Még ha növekednek is az invesztíciók, a következő években mindenképpen az elfogadhatónál magasabb lesz a munkanélküliségi arány. A strukturális tényező kö­zött Burns a munkába lépők, külö­nösen a nők számának feltűnően gyors növekedését emelte ki. A bankelnök a következő hóna­pokban olyan adóügyi döntéseket vár Washingtontól, amelyek elosz­latják az üzletemberek bizalmatlan­ságát és ösztönzik a tőkeakkumulá­ciót. Ezzel együtt óvatosságra in­tett: figyelembe kell venni a nagy­szabású beruházások átfutási ide­jét, a következő években jelentke­ző súlyos aránytalanságot az ipari kapacitások szűkössége és a munka­erő-kínálat között. A teljes kapa­citás-kihasználtságot már azelőtt el lehet érni, hogy a munkanélküli­séget elfogadható szintre nyomják vissza — hangsúlyozta a bankve­zető. Az amerikai árfolyampolitika ala­kításában társfelelősséget vállaló pénzügyminisztérium részéről Brill pénzügyminiszter-helyettes egy lon­doni konferencián úgy nyilatkozott, hogy éppen az amerikai gazdaság erőssége­­miatt gyenge átmenetileg a dollár. Az USA a kereskedelmi partnereinél gyorsabbban állította talpra gazdaságát, importfelvevő ké­pessége ennek arányában gyorsab­ban bővült. Külkereskedelmi mérle­ge ennek — valamint a fokozott olajimportnak — következtében de­ficites lett. A megoldás nem az amerikai gazdaság növekedésének lassítása, hanem a külföldi növeke­dési ráták fel­gyorsítása. A deviza­piacokon előbb-utóbb tükröződni fognak a reális erőviszonyok. Brill szerint az energiaprogram jóváha­gyása orvosolni fogja az olajim­porttal járó­ gondokat,­az adóreform pedig lehetővé fogja tenni a beru­házások volumenének évi 8—10 szá­zalékos emelését. Ezért nincs szük­­sége rá, hogy az USA nagyobb ará­nyú mentő­akciót kezdjen a dollár árfolyamának erősítésére. f­­iter: AP—DJ)

Next