Világgazdaság, 1978. június (10. évfolyam, 104/2358-125/2379. szám)
1978-06-01 / 104. (2358.) szám
1978. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK X. ÉVFOLYAM, 104. (2358.) SZÁM FRANCIAORSZÁGBAN MA MEGKEZDIK AZ ÁRAK FELSZABADÍTÁSÁT Gazdaságpolitikai fordulat A francia kormány ma megkezdi az árak felszabadítását. Több mint 30 éves gyakorlattal hagy fel Barrel miniszterelnök, amikor — mint egy hivatalos bejelentés tudtul adja — október 15-ig felszámolja az adminisztratív árszabályozás minden formáját. Nem egyszerű gazdasági döntésről, hanem lényeges — a dirigizmussal többé-kevésbé szakító — gazdasági fordulatról van szó, amelynek az árreform mellett része az adóreform, továbbá a vállalati szubvenció már elhatározott felszámolása is. Jó néhány éves késéssel most kezdenek létrejönni a Giscard elnök által már 1974-ben körvonalazott új gazdaságpolitika feltételei. A szabadverseny mechanizmusának kibontakozását azonban csak akkor segíti elő a ráfordításokat kifejező árrendszer, ha megfelelő ipari háttérre és nem egy jobbára monopolizált gazdaságra támaszkodik. Kérdéses, hogy a vállalatok ott és olyan területen fektetik-e be a magasabb árak révén befolyó többletprofitot, ahol ezt a foglalkoztatottság és az export érdekei megkívánják. A felperdülő infláció élezi a társadalmi feszültségeket, s ez veszélyezteti a reformokat. A tervezettnél egy hónappal korábban, június 1-én megkezdődik az áttérés a szabad árképzésre — közölte Monory gazdasági miniszter az Europe—I. rádiónak adott nyilatkozatában. A liberalizálás október közepén fejeződik be. Az első szakaszban feloldják a szerszámgépek, a gépkocsik, valamint a konzervipar árait. Párizsi gazdasági szakértők szerint az árellenőrzés feloldása az infláció felgyorsulására fog vezetni. Már a választások utáni első hónapban, áprilisban 1,1 százalékkal mentek feljebb a kiskereskedelmi árak, a legnagyobb ütemben a Berre-kormány beiktatása óta. A következő hónapok árindexei tükrözni fogják a közszolgáltatási díjak emelését és a szabadabb ipari árakat is, így az infláció az idén akár a 12 százalékot is meghaladhatja. Jobb versenyfeltételek A kormány viszont úgy véli, hogy az infláció ellen nem az árak ellenőrzésével, hanem a szabadverseny feltételeinek javításával kell harcolnia. Monory a már említett nyilatkozatban bejelentette: törvénytervezetet dolgoznak ki, amely megtiltaná, hogy az exportőrök, az importőrök és a nagykereskedelmi vállalatok ármegállapodásokat kössenek. Az árszabályozás megszüntetése, a versenyfeltételek javítása több egyszerű gazdaságpolitikai intézkedésnél. Párizsi gazdasági szakértők szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy gazdaságpolitikai fordulatról van szó. A francia gazdaságot a háború utáni években az adminisztratív intézkedések egész sora szabályozta, a francia kormányok gazdaságpolitikai vonalát sok kommentátor a „dirigizmus” szóval jellemezte. A Le Nouvel Observateur párizsi baloldali hetilap megállapítja: a francia szavazók csalódtak, amikor úgy vélték, hogy a baloldali program által indítványozott mélyreható reformok és a kormánytöbbség által képviselt folyamatosság között kell választaniuk. A kormány, igaz, más érdekeket szolgálva, de ugyancsak gyökeres változásra határozta el magát: egész iparágakat hagy magára. Miért e fordulat? Az irányváltozás, vélik sokan, elkerülhetetlen volt. Az agyonszubvencionált francia gazdaság elmaradt a nemzetközi versenyben. (Az állami szektor a költségvetésből körülbelül annyi szubvenciót kap, mint amennyi e vállalatok teljes évi beruházása — írja a Le Monde.) Az életszínvonal szempontjából igencsak negatív hatású reformok számára a legjobb időpont a választások utáni szélcsend. (A szakszervezetek meglehetősen higgadtan fogadták a májusban bejelentett közületi áremeléseket, és nyáron sem várható a sztrájkok megsokszorozódása, már csak a július—augusztusi vakáció miatt sem.) Monopolizált szektorok Más kérdés, hogy a politikai szempontból jó időben végrehajtott fordulat valóban meghozza-e a várt eredményt, megvannak-e annak a feltételei, hogy a mozgásszabadságukat visszanyert vállalatok egymással versenyezve korszerűbbnél korszerűbb termékeket dobjanak a piacra, amelyeket minden gond nélkül el is tudnak adni. A francia szaksajtó szkeptikusan ítéli meg a liberális gazdaságpolitika esélyeit, rámutatva annak ellentmondásaira. A szabadverseny egyik legfőbb akadálya, hogy a francia gazdaság sok ágazata monopolizált (mindössze két nagy acélcsoport van, az elektronikai berendezések piacát szintén két nagy konszern uralja, egy nagyüzem kezében van a hűtőgépgyártás, egy cég uralja a konyhai tűzhelyek piacát, és négy vállalat a mosóporgyártást). A gépkocsiárakat egyszer már 1973-ban felszabadították és a négy nagy autógyár rögtön hasonló százalékarányban emelte a legkelendőbb típusok árát. * Újra gyengül a dollár irányzata Bankártalálkozó Münchenben Tegnap megint hanyatlóra fordult a dollár irányzata a nyugati devizapiacokon, s a szakértők többsége az amerikai valuta hosszantartó újabb gyengeségét jósolja. A tegnapelőtt Tokióban megindult s szerdán Nyugat-Európára is átterjedő árfolyamalakulás közvetlen oka az a jelentés volt, hogy az Egyesült Államokban a fogyasztói árak áprilisi indexe 0,9 százalékkal volt magasabb az előző havinál, ami 1977 februárja óta a legnagyobb havi inflációs ugrást jelenti. Belejátszott a piacok hangulatába az USA 2,68 t milliárd dolláros múlt havi importtöbbletének néhány nappal ezelőtt közzétett híre is, valamint az OECD borúlátó értékelése az amerikai gazdaság kilátásairól. Végül az a technikai körülmény is érvényesült, hogy a piac az amerikai kamatok emelkedésére számít, s így a kereskedők halasztják a dollárvásárlást, amíg a várt emelkedés be nem következik. Miközben az amerikai valuta jegyzései megint kezdenek a lélektanilag fontosnak minősülő 2,10 márkás 1,90 svájci frankos, illetve 220 jenes határ közelébe süllyedni, az arany ára majdnem 2,50 dollárral felszökött, s ennek megfelelően drágult az ezüst, a platina, s más nemesfémek ára is. A dollár valószínű visszalépése — hogy a tőzsde színes nyelvén fogalmazzunk — a bika jegyéből a medve jegyébe, rendkívül nyugodt piacokon történik. A forgalom valamennyi központban csekély, pánikszerű dolláreladásnak, lázas márkavásárlásnak nincs nyoma. Nem lehetetlen, hogy az újabb nagy megrázkódtatástól a devizakereskedők nemzetközi szövetségének müncheni közgyűlése mentette meg a dollár piacát. A FOREX évi konferenciája ma nyílik, s a tőkés világ minden tájáról legalább 1600 kereskedő, bankár és pénzügyi tisztviselő igyekszik a bajor fővárosba. Az otthon hagyott helyettesek, persze, sokkal óvatosabban üzletelnek. A müncheni közgyűlés szerteágazó napirendjének valamennyi pontjának alapeleme a dollár helyzete és jövője. Ennek a fő problémának különféle vonatkozásait — s az olyan más irányú, de tőle el nem választható kérdéseket, mint a nyugateurópai valutapolitikai együttműködés, a kígyó kibővítése vagy az EGK „párhuzamos valutájának” megalkotása — bizottságokra oszolva tanulmányozzák a résztvevők. Az összejövetel fő eseménye Emmingernek, a Bundesbank elnökének június 3-ra meghirdetett előadása lesz az „aktuális devizaproblémákról”. A hét végén plenáris üléssel fejeződik be a nagyszabású bankártalálkozó. (AP—DJ, Reuter) Beruházások és kereslet Az is kérdéses, hogy a szabadverseny ténylegesen javítja-e a francia vállalatok exportesélyeit. A korszerűsítésnek együtt kell járnia új beruházásokkal. Hiába van meg azonban a kellő tőke, a vállalat csak akkor fog beruházni, ha megfelelő eladási lehetőségek kínálkoznak. A belföldi vásárlóerő az idén (a tavalyihoz hasonlóan) legfeljebb 1 százalékkal nő. A Közös Piacon nem jók a konjunkturális kilátások márpedig a nyolc társországba irányul a francia export fele. Egyes szakértők szerint a francia cégek éppen nem ott fognak beruházni, ahol a kormány szeretné: olyan gépeket fognak például vásárolni, amelyek munkahelyek megszüntetésével járnak a munkanélküliséggel küszködő Franciaországban. Az árak felszabadítása miatt képződő profittöbblet egy része külföldön kerül befektetésre. A Le Monde összeegyeztethetetlennek tartja a szabadverseny elveivel a hitel mennyiségi korlátozását. Ez azt jelenti ugyanis, hogy a kamatok alakulásában a keresletkínálat csak alig játszik szerepet. Végül kérdés, hogy meddig , tart a választások utáni szélcsend. Az infláció gyorsul, a munkanélküliség terjed, az átállás keserves folyamata hosszú ideig eltarthat. A gazdasági miniszter azzal vigasztalja a franciákat, hogy a viszonylag egészséges amerikai, nyugatnémet és svájci gazdaságban már jó ideje stagnál a vásárlóerő. Franciaországban viszont 1973 után is jelentős béremelések történtek. A bérek ezután legfeljebb az infláció arányában emelkedhetnek, oly módon, hogy a legalacsonyabb bérek vásárlóereje ha szerényen is, de javul. Egyesek megkérdőjelezik, hogy a bérskála összehúzása, valamint a közelmúltban bejelentett szerény adóreform elégséges lesz-e a feszültség lecsillapításához. Boronkay Tamás NAPRÓL NAPRA -! OLASZ VÁLLALATOK AUTÓJAVÍTÓ ÉS -KARBANTARTÓ MŰHELYEKET SZÁLLÍTANAK MOSZKVÁBA még az olimpia előtt — erről tárgyal a szovjet fővárosban egy gazdasági delegáció. (2. oldal) + A NEMZETKÖZI VALUTAALAP 720 MILLIÓ DOLLÁROS KÖLCSÖNT NYÚJT EGYIPTOMNAK. Rövidesen két másik kölcsönmegállapodás is várható, a Világbankkal, valamint az olajgazdag arab országokkal. (2. oldal) + EREDMÉNYTELENÜL VÉGZŐDÖTT AZ EGK ENERGIAÜGYI MINISZTEREINEK ÉRTEKEZLETE, a tanács nem tudott megállapodni az importfüggőség lazítására vonatkozó programban. (2. oldal) - A FEJLETT TŐKÉSORSZÁGOK TEXTILPIACÁN éleződik a verseny, s romlanak az üzleti feltételek az eladók számára — írja a KOPINFO tanulmánya. (4. oldal) + A NYUGATNÉMET SALAMANDER CIPŐGYÁR forgalmának fellendülése nem utolsósorban az NDK-hoz fűződő üzleti kapcsolatainak köszönhető. Tavaly gyártott cipőiknek több, mint 10 százaléka jutott az NDK-ba. (7. oldal) A KGST és az EGK tanácskozása után Haferkamp brüsszeli sajtóértekezlete Wilhelm Haferkamp, az Európai Közösségek Bizottságának külkapcsolataival foglalkozó alelnöke szerdán a belga fővárosban sajtóértekezleten számolt be azokról a megbeszélésekről, amelyeket hétfőn és kedden Moszkvában Nyikolaj Fagygyejevvel, a KGST titkárával és munkatársaival folytatott. A megbeszélések célja — mutatott rá Haferkamp — a gyors normalizálás elindítása volt a KGST és az EGK, valamint a Közös Piac és a KGST egyes tagállamai között. „Ha ezt a célt tekintjük — fűzte hozzá —, Moszkvában most visszafordíthatatlan fejlődés indult meg, amely új politikai irányvonalat jelent”. Az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke a továbbiakban elmondotta: a két fél együttesen kifejezte akaratát, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják egymás céljait, gyakorlatát és intézményeit. Kölcsönösen ■azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két szervezet közötti kereskedelmi egyezmény megkötésének nincs jogosultsága, mivel a KGST- nek nincs olyasfajta kereskedelmi politikája, mint a Közös Piacnak, tehát nem lehet olyan egyezményt kötni, amely a legnagyobb kedvezmény elvéről, kontingensekről, vámkérdésekről, stb. intézkedik. Kereskedelmi egyezmények megkötésére a KGST egyes tagállamainak van lehetőségük, vél. Moszlyvábanegyértelműleg megállapították, hogy kereskedelmi szerződéseit- megkötése a Közös Piac és az egyes a KGST-tagállamok dolga”. Ami a két szervezet közötti kapcsolatokat illeti — folytatta Haferkamp —, mindkét fél megállapította, hogy a kapcsolatok rendszeresítéséről, információcseréről, tervezési együttműködésről, statisztikai adatok egymással való közléséről, környezetvédelemről szóló egyezményeket lehet kötni. A kapcsolatok nemcsak szakértői, hanem politikai szinten is folytatódnak: júliusban a két szervezet szakértői, októberben pedig politikai képviselői találkoznak Brüszszelben. A brüsszeli bizottság alelnöke ezután kijelentette, hogy természetesen voltak vitás kérdések is, amelyekben még nem jutottak közös álláspontra, „de a normalizálás útján vagyunk és természetes, hogy 20 éves állapotot nem lehet két nap alatt mindenben megváltoztatni. A munkalégkör mindvégig jó volt” — fűzte hozzá. Kérdésekre válaszolva, Haferkamp annak a véleménynek adott hangot, hogy voltaképpen a realitások elismeréséről volt szó Moszkvában. Azt is közölte, hogy Nyugat- Berlin kérdését a megbeszélések során nem érintették. (MTI) Pekingbe utazik a spanyol király Kínai-argentin kereskedelmi megállapodás Június 16-án ötnapos látogatásra Kínába utazik a spanyol király. Első ízben kerül arra sor, hogy a spanyol állam feje szocialista országba látogat Diplomáciai kapcsolat egyébként 1873 óta van a két ország között. Megfigyelők szerint a spanyol—kínai jó kapcsolatok elsőrendű oka: Peking támogatja Madridnak azt a törekvését, hogy az EGK és a NATO tagjává váljék. Argentína 3 millió tonna búzát és kukoricát és 75 ezer tonna nyersgyapotot ad el Kínának a jövő januárban kezdődő hároméves időszak alatt. Az erről szóló kereskedelmi megállapodást szerdán írta alá Pekingben Martinez de Hoz argentin gazdasági miniszter és Li Csiang kínai külkereskedelmi miniszter. Pekingi források szerint a gabona áráról a tárgyalásokon nem volt szó, erről a kínai központi bank képviselői már előzetesen megállapodtak az argentin pénzügyi szakemberekkel. (Reuter) A szaúdi király befejezte párizsi látogatását Szaúd-Arábia nem szándékszik Mirage harci repülőgépeket vásárolni Franciaországtól és nem vesz részt — sem pénzzel, sem katonasággal — a közös afrikai „biztonsági erő” felállításában, aminek a javaslata a múlt héten, a francia nyelvű afrikai országok párizsi csúcstalálkozóján merült fel. Ez a két negatívum a legfontosabb abban a nyilatkozatban, amelyet Fejszál herceg, Szaúd-Arábia külügyminisztere tett a francia fővárosban a szaúdi uralkodó látogatásáról. Khaled király és kísérete tegnap befejezte franciaországi tárgyalásait (VILÁGGAZDASÁG, május 30., 1. oldal), de ezekről a sajtót tájékoztató külügyminiszter nem közölt konkrétumokat. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy mindkét fél meg van elégedve az 1977-ben kötött hároméves megálapodással, amelynek keretében Franciaország évente 12 millió tonna nyersolajat importál közvetlenül Szaúd-Arábiától. A herceg cáfolta azt a hírt, hogy kormánya a látogatás alkalmából hatalmas dollárösszeget (egyes lapok szerint 5 milliárdot) helyezett el francia bankoknál, de megjegyezte, hogy Szaúd-Arábia a francia bankok külföldi befektetőinek sorában a harmadik helyen áll. Tekintettel az OPEC június közepén esedékes miniszteri értekezletére, különös figyelmet keltett Fejszál kijelentése, hogy az olajpiac jelenlegi helyzetében kormányának álláspontja szerint nincs lehetőség az olajár emelésére. Ugyanezt az álláspontot Jamani szaúdi olajminiszter is megerősítette az olasz tv-nek adott nyilatkozatában, hozzátéve, hogy kormánya a dollárt is meg akarja tartani, mint az olajár jegyzésének és az olajügyletek kiegyenlítésének eszközét. Kuvait viszont fenntartja ellenvéleményét, legalább is színleg. Al- Szabah olajipari miniszter legújabb sajtónyilatkozatában megint kijelentette: a genfi értekezleten igenis szó lesz az áremelésről és a dollár szerepéről. (Reuter, AP—DJ, MTI) A Amerikai bankár állítólagos vietnami tárgyalásai A New York-i Chase Manhattan Bank egy magas rangú tisztviselője a múlt hónapban titokban Hanoiban járt, s tárgyalt a VSZK és az USA kapcsolatainak normalizálásáról — mondják tájékozott hongkongi körökben. A meg nem erősített, de nem is cáfolt értesülés szerint M. B. Knight, a Chase európai ügyeinek intézésével megbízott igazgató, Párizsból repült Vietnamba, s egyhetes látogatása után üzenetet vitt magával Carter elnökhöz. Knight megbeszélései főleg a normális kapcsolatok helyreállítását megelőző és előkészítő gazdasági intézkedések, nevezetesen az amerikai részről fennálló kereskedelmi korlátozások feloldása körül forogtak. A tájékoztatók nem tudták meg- mondani, hogy a banktisztviselő útja a kormány egyetértésével történt-e, vagy pedig a Chase elnökének, David Rockefellernek a magánkezdeményezéséről van-e szó. (AP—DJ)