Világgazdaság, 1978. december (10. évfolyam, 233/2487-252/2506. szám)

1978-12-28 / 250. (2504.) szám

MAGYAR GAZDASÁG A CHEMOLIMPEX 1,5 millió dolláros brazil exportja Munkatársunktól: Mintegy másfélmillió dollár érték­ben exportál a CHEMOLIMPEX az idén Brazíliába különböző vegyipari termékeket. Ez a szám azért is ér­dekes, mert ugrásszerű exportnöve­kedésről tanúskodik. 1975-ben ugyanis még csak 26 ezer dollár ér­tékben szállított Brazíliába a CHEMOLIMPEX, 1976-ban pedig el­érte a 260 ezer dollárt a brazil kivi­tel értéke. A vegyipari export legjelentősebb tételét a növényvédőszerek jelentik, ezen belül is különösen a Benomyl kivitelét érdemes kiemelni. 1978. jú­niusában egyébként előzetes tárgya­lások után a CHEMOLIMPEX és a Biagro-Velsicol Productos Pare Ag­­ricultura Ltd. öt évre szóló hosszú lejáratú megállapodást kötött. En­nek keretében körülbelül 1000 tonna carbofuran hatóanyagot szállít fo­lyamatosan a magyar vállalat mint­egy 11 millió dollár értékben. To­vábbi tárgyalások folynak egyéb ma­gyar gyomirtószerek exportlehetősé­geiről is. A CHEMOLIMPEX brazil kivite­lében a növényvédőszerek után a PVC-por áll. Az idén több, mint 3000 tonna PVC-port szállítottak Magyar­­országról Brazíliába, de 1979-ben ennél lényegesen nagyobb, 10—15 ezer tonnás mennyiségben tudná biztosítani a CHEMOLIMPEX a bra­zil feldolgozóipar PVC-par szükség­letét. A Magyar Külkereskedelmi Bank és a Banco do Brasil között 1978- ban jött létre egy barter-megállapo­dás, amely 1982-ig 500 millió dollá­ros forgalmat irányoz elő. Magyar részről három külkereskedelmi vál­lalat­­— köztük kiemelten a CHE­­MOLÍMPEX — vesz részt a megál­lapodás teljesítésében, brazil rész­ről pedig négy vállalat. Ez a banki megállapodás már az idén is, de fő­leg a jövőben újabb lehetőségeket teremtett, illetve teremt a magyar vegyipari export bővítésére. e*. Az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában és Romá­niába 20 ezer hektoliter palackozott és 32 ezer hektoliter hordós bort ex­portáltak a Kiskőrösi Állami Gazda­ságból az idén. A Sabaria Cipőgyárban mintegy 6 millió pár női és gyermekcipő ké­szült ebben az évben, ennek egy ré­sze a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Ausztriába került. Keresett cikkéből, a korcsolyaci­pőből az NSZK-ba adott el több mint százezer párat az Egri Cipő­ipari Szövetkezet. RÖVIDEM A Vörös Október Férfiruhagyár székesfehérvári üzeméből 1978-ban mintegy 90 millió forint értékben exportáltak Szovjetunióba és 35 mil­lió forint értékű tőkés bérmunkát végeztek. Évente már másfél millió inget gyárt a Szirén szövetkezet; az idén százezret a Szovjetuniónak, százöt­venezret nyugati cégeknek szállít. •%. Az Erdőkémia zalaegerszegi gyá­rából az idén 200 tonna gumiipari alapanyagot exportáltak az NSZK- ba több, mint öt és félmillió forint értékben. Növekvő export az Alkaloidában Tudósítónktól: Egyik legsikeresebb évét zárja az idén a tiszavasvári Alkaloida. Ter­melése eléri a kétmilliárd forintot, tőkés exportja pedig 24,5 millió dol­lár lesz, 25 százalékkal nagyobb a tavalyinál. (Magyarországon nincs még egy olyan gyár, amelyben az egy munkásra eső dollárexport el­érné a tiszavasvári szintet.) Az Alkaloida termelésének 45 szá­zaléka külföldön talál gazdára. A gyár legnagyobb piaca az USA 4,5 millió dollárral. Indiába 3 millió, Angliába 2 millió dollár értékű árut szállítanak az idén a tiszavasvári gyógyszergyárból a MEDIMPEX közvetítésével. Azon kívül, hogy egyre kelendőb­­bek a piacon a morfinszármazékok, a növényvédő szerek, az intermedie­rek, az Alkaloida számos új termé­ket is kínál. Ilyenek a külföldi licenc alapján gyártott Milgo—E növény­védő szer, valamint a Naprosyn gyulladásgátló. A Szovjetunió nyugati partnereket keres új gépkocsi gyártásához Th­e Economist A Szovjetunió újabb autógyárat kíván vásárolni. Egy­ új közepes ko­csira van szükség, a Moszkvics pót­lására. Ezekből évente több, mint 180 ezer készül egy moszkvai kül­városi üzemben. Ezt kívánják újra cserélni, amikor megkezdődik a kö­vetkező ötéves terv. A felújított gyárban olyan kor­szerű elsőkerék-meghajtású gépko­csit akarnak gyártani, amely meg­felel a téli időjárási viszonyoknak és hasonló lesz a Volkswagen Golf­hoz, a Crysler Horizonthoz, a Re­nault 14-hez, a Fiat Ritmóhoz vagy még inkább a Ford javasolta „vi­lágkocsihoz” (fedőnéven Erikához), amely tervek szerint az Escortot és a Pintót fogja felváltani 1981-ben. A Ford két műszaki szakembere az ügyben 1978 elején a Szovjetunióba látogatott, ezt megelőzően pedig Nagy-Britanniában Guisianival, a Szovjetunió Tudományos és Műsza­ki Állami Bizottsága helyettes el­nökével folytattak tapogatózó tár­gyalásokat. Ámde a Ford sohasem lelkesedett igazán a tervért. Jelenleg rengeteg pénzt költ (hírek szerint 1,5 milliárd dollárt) az Erika kifejlesztésére. A kocsit legalább öt éven át kell gyár­tani, hogy megtérüljön a vállalat befektetése. A Ford állítólag nem szándékszik eladni a terveket és a gyártási technológiát, attól félve,­­ hogy a szovjet üzemek két-három éven belül olcsóbb áron hasonló kocsival jelennek meg a nyugat­európai piacon. A szovjet külkeres­kedelmi szakértők tárgyaltak a Ge­neral Motorsszal, a British Leyland­­del, a Citroennel és a Renault-val is, de egyik sem tartja megfelelőnek a fizetési feltételeket. A Szovjetunió gépkocsival fizetne ugyanis, és az előirányzott évi 200 ezer gépkocsi egyharmadát kellene átvennie a tő­kés partnernek. A Szovjetunióval való üzletkötés vonzó lehet viszont egy olyan kis, elszigetelt gépkocsigyártó vállalat számára, mint amilyen a Saab. A svéd vállalatnak magasak a munka­bérköltségei, a termelése pedig (évi 80 ezer gépkocsi) túl kis volumenű, sem hogy versenyképes értékesítési hálózatot tartson fenn. Ámde a gyár az erősebb igénybevételt jól bíró, a kemény télben is használható gép­kocsikat állít elő, és rendelkezik az­zal a fejlett technikával, amelyet a szovjet cégek kívánnak, így megle­petésként előfordulhat, hogy az új Moszkvics mintapéldánya talán ép­pen a Saab 99-re fog ütni. (1978. de­cember 9.) 1978. DECEMBER 28. 38 millió forintos export a HUNGAROFILM-nél MAGYAR PRODUKCIÓK SIKERE A NYUGATI Előzetes számítások szerint 1978-ban több mint egynegyedével növekedett a tőkés és a fejlődő országokba irányuló magyar film­eladások értéke. A HUNGAROFILM, a magyar mozifilmek és tv­­produkciók kizárólagos exportőre csupán az egy óránál hosszabb műveket számolva, hatvannál is több alkotást helyezett el öt világ­rész 120 országban. Az idei eladás együttes értéke eléri a 38 millió forintot, s ez, kulturális árucikkről lévén szó, nagy összegnek számít. A film-külkereskedelem szakemberei a magyar film iránti növekvő érdeklődést az alkotások színvonalán kívül a fokozatosan javuló piaci lehetőségekkel és mindennek az ármunkára gyakorolt kedvező ha­tásával indokolják. A javuló üzleti eredmények lényeges elemének tartják egyes filmeknek az előzetes várakozást is felülmúló keresett­ségét. A magyar film- és tv-produk­­cióknak a nyugati filmpiacon igen éles versenyben kell helyt állniuk. Azon a több mint hetven film­szemlén, vásáron, fesztiválon, ahol idén filmjeink művészileg és keres­kedelmileg megmérettek, négyezer­nél több versenytárs remélt még sikert. NÖVEKVŐ KERESLET A nagy verseny ellenére meg­mutatkozó élénkülő érdeklődést több tényező is indokolja. Az enyhülési politika érezhető jeleként erősödő kereslet tapasztalható a szocialista országok, filmjei, így a magyar fil­mek iránt is; az eladásra kínált magyar filmek egy részének tartal­ma, a bennük felvetett problémák teljesen szinkronban vannak olyan világszerte napirenden levő témák­kal, mint például a nők társadalmi szerepe, a női egyenjogúság; a tele­vízió megnövekedett műsoréhsége a produkciók szélesedő körének te­remt bővülő piacot; a már meglevő piacokon javult a magyar film pozí­ciója; néhány területen belpoliti­kai változások nyitottak szabad utat a magyar filmek iránti keresletnek. A kereslet spontán növekedését korszerűsödő­ ajánlattételi munká­val, piac- és kapcsolatszervezéssel igyekszik követni a magyar film­külkereskedelem. A filmvásárokon, szemléken, kereskedelmi vetítése­ken, fesztiválokon való állandó rész­vétel mellett a magyar filmek leg­nagyobb vásárlói Budapesten szer­vezett prezentációkon ismerkedhet­nek a legfrissebb filmkínálattal. A Magyar Filmszemle eseményeire ha­gyományos vendégek azok a film­­kritikusok, esztéták, akiknek auten­tikus véleménye kedvezően befolyá­solhatja az értékesítési lehetősé­geket.­­ Javult a filmek és az alkotók menedzselése. Évente hatvan film­napon és filmhéten kétszázötven m­agyar filmet láthatnak szerte a világon a potenciális fogyasztók, forgalmazók és nézők. Ezek az al­kalmak lehetőséget biztosítanak az alkotók utaztatására,­­helyi publici­tásuk növelésére. Az értékesítés esélyeit azonban je­lentősen csökkenti néhány ténye­ző. Lényegesen nagyobb lehetne a tv-produkciók eladásának volume­ne, ha nem hetekbe, hónapokba tel­ne az egyes produkciók átjátszása képmagnóra. (A Magyar Televízió az esetek többségében azt is elvárja, hogy a megrendelő küldje a nyers­anyagot, amelyre a felvétel készül majd.) Nehézkes a különféle színes rendszerek közti átjátszás is. Chrudi­­nák Alajos etiópiai riportfilmje, amelyért percenként több ezer dol­láros jogajánlattal Budapestre uta­zott az amerikai ABC tv-társaság képviselője, édektelenné vált, mire eladható állapotba került. AZ ÜZLET FELTÉTELEI A magyar filmekért kifizetett jog­díjak összegét érdemtelen lenne ösz­­szevetni egyes szuper produkciók ta­rifájával. Mégis abban a kategóriá­ban, ahol a magyar film- és tv-al­­kotásokat jegyzik, az árak egyre in­kább­­megközelítik, egyes esetekben meg is haladják az átlagszínvonalat. Ezt azért látszik fontosnak külön hangsúlyozni, mert évekig az a né­zet uralkodott filmkereskedelmi kö­rökben, hogy a magyar filmekért nem lehet magas jogdíjat elérni. Az a furcsa helyzet volt igen so­káig, hogy az árak feltornászásában csak az alkotók voltak igazán érde­keltek, így minden befolyt dollár, márka, frank vagy peseta már ön-­­magában is nyereségnek, minden méter eladott film kultúrpolitikai sikernek számított. A már említett bontakozó konjunktúra sarkallta bátrabb árképzésre az eladókat, a piac pedig tudomásul veszi a ma­gyar film növekvő ázsióját. Fran­ciaországban például, ahol évek óta csak a forgalom utáni részesedésért lehetett magyar filmet értékesíteni, újabban egyre növekvő minimálga­­rancia kikötésével adja el a filme­ket a HUNGAROFILM. Már 1977-ben 10—30 százalékkal drágábban lehetett csak magyar tv­­produkciókat lekötni, és az 1978-as év áremelései is hasonló mértékűek voltak. Két év alatt jelentősen emel­kedtek az eladott produkciók nyers­­anyagárai is, ez szintén forgalomnö­velő tényező. Az előzetes értékelé­sek szerint a forgalom erőteljes FILMPIACON emelkedése jórészt a produkciók ér­tékének növekedéséből ered. Az áremelésnek azonban számos körülmény határokat is szab. Ezek között igen lényeges a szinkronizá­lás. Egy nagyjátékfilm külföldi szinkronizálásának költségei elérik a 20 ezer dollárt. Emiatt a magyar filmeket ritkán szinkronizálják, ez azután még a fejlett nyugat-európai országokban is erősen csökkenti a forgalmazás lehetőségeit, nem be­szélve a fejlődő országokról. A Lu­das Matyi viszont, amelynek francia és angol szinkron­verziója is készült, igen hamar keresett cikké vált Af­rika francia nyelvű államaiban és az angol nyelvterületeken. A to­vábbi áremelésnek és az eladott filmmennyiség növelésének feltéte­le tehát a külföldi szinkronizálási munkák anyagi támogatása s ez­ vo­natkozik a tv-produkciókra is. PIACOK ÉS VÁSÁRLÓK A magyar filmek pillanatnyilag legnagyobb és legfontosabb nyugati vásárlója az NSZK. Míg a nyugatné­met vásárlók szinte kizárólag tv-su­­gárzásra kötnek, le magyar filmeket, a másik jelentős üzletfél, Franciaor­szág elsősorban moziforgalmazásra vesz produkciókat. Az állandó nyuga­ti filmvásárlók sorában új partnerek az Ibériai félsziget két államának filmforgalmazói. 1978-ban különösen a spanyol vásárlók száma emelkedett jelentősen; 14 magyar produkció kelt el mozi- és tv-forgalmazásra, összegszerűségében nem jelent nagy üzletet, nagy szakmai siker azon­ban a BBC-vel kötött szerződés. Az angol TV műsorának kilenctized ré­szét ugyanis kötelezően saját műsor tölti ki, és csupán a fennmaradó egy­­tizeden osztozhatnak a különböző nemzetek produkciói. Jelentős pozíciókat szerzett a ma­gyar filmkereskedelem az arab világ­ban, és a dél-amerikai tv-társaságok érdeklődése a százszázalékos áreme­lés ellenére is változatlan. A magyar filmajánlat viszonylag kis választéka szinte évente új piacok felfedezését kívánja. 1978. nagy piaca Spanyolor­szág volt, ott viszont most a keres­let visszaesése várható, amíg a meg­vásárolt filmek ,,lefutnak”. Az új üzleti lehetőségeket termé­szetesen elsősorban azok az országok jelenthetik, ahol fejlett mozi- és tv­hálózat van, így az elkövetkező né­hány év fontos vásárlója lehet né­hány távol-keleti ország, elsősorban Japán, ahol alig ismertek a magyar filmek és tv-alkotások. NEVEK, DIVATOK A magyar produkciók, persze, nem általában keresettek. A filmkereske­delemben is érvényesülnek divatok, irányzatok. Ennek ellenére — vagy néha éppen ezért — nem egy olyan magyar alkotó van már, akinek mun­káit szinte látatlanban is megveszik. Sokan várják az új J­ancsó-filmet. Kovács Andrásnak már eddig is min­den munkáját bemutatta a nyugat­német televízió, igen keresettek Sza­bó István filmjei, és sokáig lehetne sorolni azok nevét, akiknek tevé­kenységét állandó figyelemmel kíséri a filmpiac. 1978. első nagy kereske­delmi sikerét egy ilyen rendező mun­kája hozta: Makk Károly Egy erköl­csös éjszaka című filmjét kilenc or­szág vásárolta meg. Ez azt jelenti, hogy az eddigi eladások forgalma meghaladja a százezer dollárt. Az 1978-as év magyar bestsellerei kétségtelenül Mészáros Márta film­jei. A Kilenc hónapot 14 ország kö­tötte le, köztük az USA is, mégpedig — és ez önmagában is siker — mozi­forgalmazásra. Az Ök ketten-t 12 or­szág vette meg, legutóbbi filmjét pe­dig az Olyan mint otthon­t a bemu­tató óta eltelt rövid idő alatt hatan vásárolták meg, köztük a nyugatné­met televízió, magyar film esetében rekordnak tekinthető, százezer már­kás jogdíjért. E három film forgalma — szerény számítások szerint is — megközelíti a négyszázezer dollárt. A magyar filmkülkereskedelem idei jó éve azt jelzi, hogy a kedvezőbbé vált politikai légkörben nagyobb mozgási lehetőséget kapott a magyar kultúra exportja. Nyilvánvaló ugyan­akkor, hogy noha a kulturális érté­kek kereskedelme nem csupán gaz­dasági kérdés, megfelelő áron történő eladásuk, a mutatkozó kereslet ked­vező hatásfokon történő kielégítése csak aktívabb marketing-stratégia, az eddiginél is rugalmasabb piacszerve­zés, bátrabb ármunka segítségével történhet. Horváth Zoltán MOST JELENT MEG! * A HÍRADÁSTECHNIKA SZÖVETKEZET PTK-E096-OS típusú ELEKTRONIKZUS TUDOMÁNYOS SZÁMOLÓGÉPE — Mágneskártyás programozási lehetőség 25 előre beégetett program, 960 programlépés, 100 memória. — KA—100-as típusú sornyomtatóval is vásárolható, amely 64 szimbólum kinyomtatására alkalmas. — Ezen tulajdonságaival a PTK-1096-os típusú számológép műszaki, pénzügyi, statisztikai számítások igen gyors és pontos elvégzésére rendkívül alkalmas. — A KA— 100-as sornyomtató segítségével az eredmények, részeredmények kinyomtathatók, és azokhoz szöveges magyarázat is írható. — A mágneskártyára rögzített programok tetszés szerint ismételhetők. Megrendelhető: a Híradástechnika Szövetkezet Kereskedelmi Főosztályán Tel.: 222-074, 422-985. Műszaki felvilágosítás: Számológép Szerviz Tel.: 422-972. EZ ÉVI SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK

Next