Világgazdaság, 1979. január (11. évfolyam, 1/2507-21/2527. szám)

1979-01-03 / 1. (2507.) szám

Hanyatlással kezdte az évet a dollár A FAGYHULLÁM GAZDASÁGI ZAVAROKAT OKOZOTT EURÓPÁBAN Igaz, hogy a valutakígyó — mint az érdekelt központi bankok bejelentet­ték — egyelőre tovább működik, s ér­vényesek a Carter-féle dollárvédő program megállapodásai is: a jegy­bankok gondoskodnak a kígyóhoz tartozó valuták együtt tartásáról és igyekeznek fékezni az amerikai valu­ta esését. Túlzott, drámai kilengések­től tehát egyelőre nem kell tartani. A Közös Piac valutarendszerének szurkolói a Guadeloupe szigetén, ja­nuár 5-én kezdődő csúcstalálkozóba, s azt követően a pénzügyminiszterek január 15-én esedékes ülésébe vetik reményüket. A bonni gazdasági mi­nisztériumban hangsúlyozták, hogy az agrárárak kérdésében a kilencek­­nek kell megtalálniuk a megoldást, nem elég a francia—nyugatnémet al­kudozás. Ezt igazolja az olasz jegy­bank elnökének újévi nyilatkozata. Raffi határozottan kiállt a francia ál­láspont mellett. A Párizs által kifo­gásolt kompenzácós összegek meg­szüntetése nélkül nem jöhet létre az egységes európai agrárpiac, csak an­nak paródiája — mondta. Még Nyugat-Németországban sem részesül egyhangú támogatásban Érti szabaddemokrata-párti mezőgazdasá­gi miniszter, aki nem volt hajlandó engedni a francia követeléseknek. A Frankfurter Rundschau Értl menesz­tését ajánlja a kancellárnak , aki­nek általában személyes vereségét­­ látják a valutarendszer elodázásában. Párizs javaslatainak elfogadása az NSZK-ban az élelmiszerárak esésé­hez vezetne — érvel a lap —, s ezen a kormánykoalíció csak szavazato­kat nyerhet. A parasztok pedig, akik­nek bevétele csökkenne, amúgy is dön­tő többségükben a CDU—CSU-ra szavaznak. (Reuter, AP—DJ, MTI) Hanyatló irányzattal kezdte az új évet a dollár árfolyama a nyu­gat-európai devizapiacokon. A tartósnak ígérkező gyengülés közvet­len kiváltó okai között van — az iráni helyzeten kívül — a nyugat­európai valutarendszer beindításának elhalasztása. A dollár árfolyama tegnap Frank­furtban 2­ofeniggel esett a­­ múlt pénteki záráshoz képest, mielőtt a központi bank mérsékelt összegű beavatkozásának hatására stabilizá­lódott. A piaci szakértők véleménye sze­rint 1979 első felében a dollár to­vábbi gyengülése várható. Vannak, akik az 1,50 márkás dollárjegyzést is elképzelhetőnek tartják néhány hónapon belül. A tegnapi, 1,80 már­ka körüli jegyzés 13,6 százalékos le­értékelődést jelez a márkához képest 1978 első napjai óta. Hogy a múlt év utolsó napjaiban milyen erőteljes támogatásra szorult az amerikai va­luta, mutatja a Bundesbank leg­újabb heti jelentése: a múlt pénte­ken végződő héten devizatartaléka 1,13 milliárd dollárral gyarapodott, elsősorban a dollártámogató vásár­lások eredményeként. A dollár kilátásainak borúlátó megítélését részben iráni hely­zettel indokolják. Az iráni olajex­port kiesése máris érezteti hatását: az északi-tengeri olaj szabadpiaci ára például egy-két hét alatt barre­lenként 2 dollárral emelkedett Fi­gyelmet keltenek a piacon azok a hírek is, hogy az arab olajexportáló országok folytatják valutatartalé­kaiknak „diverzifikálását”, vagyis dollárért más, értékállóbbnak ítélt valutákat igyekeznek vásárolni. Egyesek szerint az is hatott a dol­lárra, hogy a francia—nyugatnémet agrárpolitikai vita miatt elmaradt a nyugat-európai valutarendszer bein­dítása. Félő, hogy a valuta-stabilizá­lási mechanizmusban előirányzott in­tervenciók hiányában felélénkül a spekulációs dolláreladás, lenyomva az amerikai valuta árfolyamát és felver­ve elsősorban a márkáét. Toronymagas hótorlaszokkal, fagyos orkánnal, évszázados hideg­csúcsokkal köszöntött az új esztendő Európa északi részére. A hideg­hullám több helyütt szinte teljesen megbénítja a gazdasági tevékeny­séget: Európa nyugati és keleti részében egyaránt akadozik az ener­giaellátás, megbénult a közlekedés. Európa északi része továbbra is szenved a hidegtől. A lengyel mi­nisztertanács újév napján délután rendkívüli ülést tartott és természe­ti csapás sújtotta területnek minő­sítette az ország északi és középső körzeteit. Lengyel szükségintézkedések A kormány megállapította, hogy az egész társadalom erőfeszítései el­lenére még mindig komoly nehézsé­gek vannak a közlekedésben és a szállításban, valamint — ami külö­nösen súlyosan érinti a lakosságot — az energiaellátásban és a fűtés­ben. Varsó sok lakása fűtés nélkül maradt. A minisztertanács kötelezte az illetékes szerveket, hogy elsőren­dű feladatnak tekintsék a lakások folyamatos fűtését, ezért elsőbbsé­get biztosított a hő- és villanyerő­­m­ű­vekbe irányuló szénszállítmá­­nyoknak. Újabb gépeket vetettek be a főútvonalak megtisztítására, hogy helyreállítsák a normális helyzetet a közlekedésben és a szállításban és megoldják az üzletek élelmiszer-el­látását, elsősorban a kenyér és a tej eljuttatását a kereskedelemhez. Az energetikai és a közlekedési problémák miatt tegnap­­m­unkaszü­­netet rendeltek el, csak a bányá­szok, az energetika, a szállítás és a közlekedés, a hőerőművek, az élelmiszergyárak, a kereskedelem és az egészségügy alkalmazottai dol­goztak. Január 6-ig bezárták az is­kolákat, a gimnáziumokat és a fel­sőoktatási intézményeket. A mi­nisztertanács felhívta azokat a csa­ládokat, amelyek más megoldást tudnak találni, hogy január 6-ig ne vigyék óvodába és napközibe gyer­mekeiket. Felszólították a felsőok­tatási intézmények hallgatóit, hogy kedden jelentkezzenek egyetemü­kön és kapcsolódjanak be a hőelta­karítási munkálatokba. A kormány felhatalmazta a vajdaságok vezetőit és a városok polgármestereit, hogy mozgósítsák a lakosságot az utak és a vasútvonalak megtisztítására. Felhívott mindenkit, hogy őrizzék meg a rendet, bánjanak rendkívül takarékosan a villanyárammal és aktívan vegyenek részt a határoza­tok végrehajtásában. A lengyel lé­gitársaság bejelentette, hogy több helyi járatot nem indít el, s várha­tóan késni fognak mind az érkező, mind az induló nemzetközi repülő­járatok. Hótömeg az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársa­ságban tízezrek dolgoznak a jó né­hány körzetben természeti csapás méreteit öltő károk elhárításán és az óriási hótömeg eltakarításán. Jellemző a péntektől tartó hideg­hullám és havazás méreteire, hogy a legjobban sújtott területen, a Ke­leti-tenger partvidékén a hótorla­szok magassága sok helyütt megha­ladja az 5 métert. A Berlin-Ros­tocks autópályán, az NDK egyik legfontosabb közúti közlekedési út­­vonalát csak kedd reggelre sikerült viszonylag járhatóvá tenni. Az or­szág sok egyéb fő közlekedési útvo­nala, főként északon, továbbra is járhatatlan. A nagyvárosokban még mindig nehéz a közlekedés, Lipcsé­ben és Berlin közvetlen környékén szilveszterkor és hétfőn is áram- és vízellátási zavarok voltak. Az idei első munkanap igen nehéz körülmé­nyek között kezdődött, sokan nem tudtak eljutni munkahelyükre. A vasút rendkívüli menetrendet lép­tetett életbe, a szokásos forgalom­nak csak töredékét tudja biztosíta­ni, előnyben részesítve a feltétlenül szükséges teherszállítmányokat, és a nemzetközi forgalmat, jelentős a kiesés a barnaszén termelésében. Teljes mértékben felborult a szén­­szállítások menetrendje, ezért ener­gia-ellátási korlátozásokat vehettek be és kedden szigorú takarékosságra szólították fel a lakosságot. A rend­kívüli időjárási viszonyok miatt ma­gyar vasúti és közúti teherszállítmá­nyok is elakadtak. Nehéz helyzet Schleswig-Holsteinban Az NSZK északi részén, minde­nekelőtt Schleswig-Holstein tarto­mányban áramellátási zavarok van­nak, a hótorlaszok zavarják a köz­lekedést. Akadozik a vízellátás és a fűtés. A hó és a jég megrongálta a távvezetékeket, az orkán által fel­korbácsolt tenger elöntötte a part­menti létesítményeket. Jó néhány fa­luba a hadsereg egységei nem tud­tak eljutni, mert a helikopterek az orkánra való tekintettel nem kap­tak felszállási engedélyt. A különle­ges lánctalpas járművek a gyakran méteres hótorlaszok alatt rekedt gépkocsiktól nem tudtak előbbre jutni. A rendőrség rádión felhívást intézett a lakossághoz, hogy az év első munkanapján ne használja a személygépkocsikat, hanem szálljon autóbuszra vagy vonatra. Ausztriában viszonylag jobban vé­szelték át a hideghullámot, mert ki­sebb volt a havazás. A viharos szél viszont károkat okozott, így Felső- Stájerországban több fát rádöntött egy vezetékre, emiatt sok község áram nélkül maradt. Anglia több részén és Skóciában igen súlyos a helyzet. 15 év óta elő­ször a hótakaró teljesen beborítja a szigetországot. Az utak nagy része járhatatlan, a kontinentális személy­­forgalom két legfontosabb kikötője Dover és Folkestone megközelíthe­tetlen. A brit repülőtereken fenn­akadások vannak a forgalomban. Svédországban és Dániában a hó­vihar szinte teljesen megbénította a forgalmat, a vasúti közlekedés szü­netel. Franciaország északi részén az utak eljegesedtek és nagy hótorla­szok akadályozzák a közlekedést. • V . SVÁJC FENNTARTJA A TŐKEBEVITELI KORLÁTOZÁSOKAT Eg­yelőre érvényben maradnak a korlátozások, amelyek a külföldiek svájci befektetéseit szabályozzák — mondta Leutchler, a Svájci Nemze­ti Bank elnöke. A svájci frankot fel­vevő spekuláció ellen hozott intéz­kedések keretében külföldieknek ti­los svájci értékpapírokat vásárol­niuk, svájci bankoknál levő kész­pénz-betéteik összegét, időtartamát és átváltási feltételeit pedig szigo­rúan szabályozták. A korlátozások elhamarkodott fel­oldása — mondta a Der Bund című lapnak adott nyilatkozatában a bank­elnök — megint felhajtaná a frank devizapiaci árfolyamát, amelyet si­került kissé leszorítani az ameri­kaiak november elején megindított dollárvédő akciója nyomán. A kor­látozások feloldásnnak időpont­járól Leutchler nem volt hajlandó jóslás­ba bocsátkozni, mert — úgymond — a frank még mindig túlértékelt, ár­folyama a legfontosabb nyugati va­lutákhoz képest nem esett a kívána­tos szintre. A Svájci Nemzeti Bank folytatja intervenciós politikáját, amelynek célja, hogy a nyugatnémet márka árfolyamát 0,80 svájci frank fölött tartsa. Az árfolyampolitika elsőbb­séget élvez a pénzpolitikával szem­ben, ezért a bank nem is szándék­szik előirányzatot közzétenni a for­galomban levő pénztömeg növekedé­sére. A devizapiaci intervenciós vá­sárlások útján a svájci bankháló­zatba kerülő összegek azonban Leut­chler szerint nem járnak inflációs veszéllyel, amíg a belső hitelkereslet mérsékelt, a gazdasági helyzet pe­dig stabil marad. (Reuter) Jugoszláv energia­ellátási zavarok A hideg időjárás tovább növelte az energiaellátási gondokat Jugoszlá­viában. A vásárlók megostromolták a gyertyákat és a petróleumlámpá­kat árusító üzleteket, az áramellá­tást korlátozzák, a közvilágításra a szokásos energiamennyiségnek csak felét használják, megtiltották a neonreklámok megvilágítását, meg­rövidítették a televízió adásidejét Jugoszláviában viszonylag nagy széntartalékok vannak, a környezet­­szennyezés miatt azonban még az olajár-robbanás előtt széles körben áttértek az olaj használatára. A szénellátásban zavarok vannak, az­­ország első atomerőművének fel­építése az amerikai szállítók kése­delme miatt a tervezettnél lassab­ban halad. A szárazság miatt a víz­erőművek szokásos kapacitásuknak csak töredék részét tudják kihasz­nálni. Kemény hideg dúl az Egyesült Ál­lamokban is, a texasi Dallasban a hatalmas jégeső miatt ezer ember maradt áram nélkül, mert a vezeté­kek a jégteher alatt leszakadtak. (Reuter, MTI, DPA, AP,DJ) ­ Súlyos zavarokat okoz az NSZK fémmunkásainak sztrájkja Nem egészen két hét múlva le kell állítani a Volkswagen autók gyártá­sát, ha addig nem fejeződik be az NSZK vas- és acélipari munkásai­nak sztrájkja. Erről értesítette alkal­mazottait a VW igazgatósága teg­nap, amikor 10 napos szünet után ismét megkezdődött a termelés a vállalat hat üzemében. Az immár öt hete tartó sztrájk nemcsak a Volkswagen gyár termelését fenye­geti, más üzemekben is súlyos zök­kenőket okozhat az anyag- és az al­katrészhiány. Ennek tudatában kez­dődnek ma újabb tárgyalások Düs­seldorfban a munkáltatók és a szak­­szervezetek képviselői között .Kö­zöttük F­arthmann Észak-Ra­jna-Vesztfália tartományi kormányának munkaügyi minisztere közvetít, aki múlt szombaton kompromisszumos javaslattal állt elő. Farthmann indítványa 4 százalé­kos bérjavítást és plusz 3­­nap fize­tett szabadságot tartalmaz. Ezenkí­vül, többletjuttatásokat ígér az éjjeli műszakban dolgozóknak és az 50 évnél idősebb, váltott műszakban dolgozó munkásoknak. Eredetileg a fémmunkásokat tömörítő IG Metall szakszervezet 5 százalékos béreme­lést sürgetett és a 35 órás munka­hét fokozatos bevezetését kívánta. A szakszervezet vezetői figyelemre méltónak nevezték Farthmann ter­vét, amely „tárgyalási alap lehet”, de hangsúlyozták, változatlanul azt tervezik: szerdától 3 újabb üzem­ben állítják le a munkát. Ezzel száz­ezerre nőne a sztrájkolók száma. A munkáltatók szervezetének el­nöke a kompromisszumos javaslat tanulmányozását ígérte meg, hozzá­téve, hogy a vas- és acéliparnak napi 11 millió márkájába kerül a sztrájk. Lambsdorff gazdasági mi­niszter a Der Spiegel című hetilap­nak adott interjújában figyelmezte­tett: az NSZK gazdasági növekedé­sét is hátrányosan érintheti, ha a fémmunkások munkabeszüntetési ak­ciója hosszú ideig elhúzódik. (Reu­ter) . 7- ------------------------------------------------ y V W' f NAPRÓL NAPRA ________________________________ w ■' d yf + MEXIKÓT TEKINTI AZ EGYESÜLT. ..ÁLLAMOK a következő évtized legjelentősebb olajszállítójának,­­az ország igazolt olaj­­tartalékai meghaladják a 40 milliárd barrelt. (2. oldal) + AUSZTRIA ÉS A KGST-ORSZÁGOK múlt évi kereskedelmé­ről szól összeállításunk. (5. oldal) + A VILÁG ELSŐ ELŐREGYÁRTOTT, USZÁLYOKRA ÉPÜLŐ OLAJVEGYÉSZETI ÜZEME készül svéd hajógyárakban pakisz­táni megrendelésre. (8. oldal) + A RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATOTTSÁG sokkal in­kább szolgálja a vállalatok érdekét, mint a dolgozókét. (4. oldal) + ÍRORSZÁGI LEÁNYVÁLLALATA KÖZVETÍTÉSÉVEL keres­kedik a szocialista országokkal több multinacionális cég, hogy a kompenzációs törekvések ellen Írország külkereskedelmi defi­citjének érvét hozhasa fel. (7. oldal) ­ UNCTAD-JAVASLATOK AZ ACÉLTERMELŐ FEJLŐDŐKNEK A fejlődő országoknak „diszkrimi­natív” vámokat kell kivetniük az ipa­rilag fejlett államokból importált vas- és acéltermékekre, hogy javít­hassák kereskedelmi pozícióikat. Egy­idejűleg preferenciális vámokkal kell elősegíteni a többi fejlődő országból érkező hasonló termékek bevitelét, valamint kölcsönös együttműködési szerződéseket kell tető alá hozni — javasolja az UNCTAD. A harmadik világ szeretné annyira fejleszteni saját vas- és acélgyártását, hogy az ezredfordulóra elérhesse a világtermelésnek legalább 25 száza­lékát, későbbi céljuk pedig a 30 szá­zalék. Ezért ki kell építeni az egymás közti kereskedelmet, annál is inkább, mert igen csekély az esélye, hogy a fejlett országokba több vasat és acélt tudnának exportálni. Az UNCTAD figyelmezteti a fejlődő országokat, ne támaszkodjanak túl­ságosan a fejlett piacokra való szál­lításra. Az új, stabil kereskedelmi keretek létrehozatala a fejlődő országok kö­zött alapos megfontolást, korai ter­vezést igényel. Az acéltermelő és az acélfogyasztó fejlődő országoknak szoros figyelemmel kell kísérniük a fejlettek kereskedelmét. Az UNCTAD szerint új kormány­közi szervezeteket kell létrehozni, amelyek jobban összehangolják a nemzeti és a közös érdekeket a vas- és acélszektorban. Az exportkapaci­tással rendelkező, illetve az importra szoruló országoknak vállalati szin­ten új megállapodásokat kell köt­niük az ipari együttműködésről és a technológia-átvételről. Ilyen megállapodások létrejöhetnek fejlődő országok között, illetve fejlett és fej­lődő államok között, noha a fejlettek­kel tető alá hozandó közös vállalko­zásnál vigyázni kell, hogy a fejlődő állam kezében legyen a részvények többsége. A jelentés rámutat: a fejlett orszá­gok vámstruktúrája olyan, hogy az ércek és a koncentrátumok vámmen­tesen érkezhetnek be a piacra, míg a félkész- és a készárukat vámok sújt­ják. Ez pedig akadályként emelke­dik a harmadik világ vas és acélter­mékei előtt. A félkész termékek át­lagos névleges vámja 1973-ban 6,6 százalék volt az EGK-ban, 7,4 száza­lék Japánban és 6,2 százalék az Egyesült Államokban; a késztermé­keké ugyanakkor 8,7, 9,9, illetve 12,9 százalék (AP-DJ)

Next