Világgazdaság, 1979. január (11. évfolyam, 1/2507-21/2527. szám)

1979-01-03 / 1. (2507.) szám

1979. JANUÁR 3. Gazdasági feladatok az újévi üzenetekben A gazdasági feladatokról is szól­tak vezető államférfiak újévi üzene­teikben keleten és nyugaton egy­aránt. Varsóban Edward Giererc, a LEMP első titkára a külkereskede­lem és a mezőgazdaság tavalyi ne­hézségeivel foglalkozott és kiemelte, hogy a nyugati recesszió akadályoz­ta a kivitel növelését és ezért keve­sebb valuta jutott nyugati importra. Gustav Husák csehszlovák állam­fő elmondotta, hogy a múlt évben tovább nőtt az ipari termelés és az ország eddigi legnagyobb gabonater­mését takarították be a földekről: 11 millió tonnát. Husák is kitért a kül­gazdasági feltételek rosszabbodására, és kiemelte, hogy ilyen körülmé­nyek között még inkább szükség lesz a minőségileg jobb munk­ára és a teljesítmények differenciáltabb ér­tékelésére. Tito elnök is a gazdaság stabilizá­lását nevezte az ország előtt álló legfontosabb idei feladatnak. Az alacsony termelékenység, a túlkölte­kezés, az emelkedő árak és a tete­mes külkereskedelmi deficit komoly gazdasági gondokat okozott tavaly. „Legfontosabb feladatunk a beruhá­zások megzabolázása, az ország reá­lis teljesítőképességének szigorú fi­gyelembe vétele” — hangsúlyozta Jugoszlávia vezető politikusa, de rögtön hozzátette: mindez nem azt jelenti, hogy az ország feladná a gazdaság dinamikus fejlesztését cél­zó erőfeszítéseit. A nyugati vezetők közül Schmidt nyugatnémet kancellár rámutatott: a Közös Piac történetének új szaka­szába érkezik ebben az évben, létre­hozzák az új nyugat-európai valuta­­rendszert, megválasztják — közvet­lenül — az európai parlamentet — és további előrelépés történik Gö­rögország, Spanyolország és Portu­gália csatlakozása felé. Ami az NSZK belső problémáit illeti, a kancellár vezető helyen említette a munkanélküliséget, a dolgozók szo­ciális biztonságának kérdését és az ifjúság problémáját. Nagyjából hasonló prioritási sor­rendet állított fel Giscard d’Estaing francia elnök is újévi üzenetében, azaz a munkanélküliséget jelölte meg az első számú gazdasági gond­nak. A francia elnök derűlátó: sze­rinte a Nyugat-Európát sújtó gazda­sági válság lassan végéhez közeledik „mint egy ár, amely lassan vissza­húzódik” De a talpraállást irányítani kell, fel kell gyorsítani Franciaor­szágban is — mutatott rá a francia elnök. Angliában Callaghan miniszterel­nök tett optimista nyilatkozatot: a Munkáspárt meg fogja nyerni az idei választásokat, — jósolta a kormány­fő, egyben figyelmeztette a szak­­szervezeteket, ne éljenek vissza ha­talmukkal. Büszkén sorolta fel a munkáspárti kormányzat tavalyi eredményeit: a munkanélküliséget­­lassan visszaszorították, az inflációt egyszámjegyűvé zsugorították és a font árfolyamát stabilizálták. Kreisky osztrák kancellár újévi üzenetét is derűlátás hatotta át. Mint mondotta, nem igazolódtak be a múlt év elején terjesztett borúlátó prognózisok, és bár nem volt köny­­nyű a tavalyi év, Ausztriának to­vábbra is sikerült fenntartania a tel­jes foglalkoztatottságot, az életszín­vonalat, s új, korszerű termékeket gyártó kapacitásokat állítottak üzembe. „Jó gazdasági évet várunk idén is” — mondotta a kancellár. (APA, TASZSZ, MTI, Reuter) MEGEGYEZÉS HÍJÁN „MEGÉRTÉS” JAMAICÁBAN Schmidt kancellár nyilatkozata kötetlen jellege miatt nem oko­zott különösebb meglepetést, hogy közös határozat közzététele nélkül ért véget Jamaicában hét fejlett nyugati, illetve fejlődő ország vezető politikusának múlt év végi kétnapos értekezlete. A nyugatnémet kormányfő jamai­cai sajtóértekezletén kifejtette, hogy a résztvevők, rajta kívül a vendég­látó Manley jamaicai, továbbá Trudeau kanadai, Fraser ausztráliai, Nordic norvég kormányfő, Pérez ve­nezuelai és Obasanjo nigériai állam­elnök, valamennyien egyetértettek a fejlődő államok és a fejlett tőkés­országok egymásrautaltságában. Ezért említésre méltó összeütközés a ta­nácskozásokon nem történt. Schmidt mindamellett felhívta a fejlődő or­szágok figyelmét, hogy befektetni vágyó nyugati magántőkét vissza­riasztják a fenyegető államosítások, a közös vállalkozásokat sújtó adó­terhek. A tőkésországok vezetői rész­ben ezzel próbálják magyarázni a vártnál alacsonyabb segélyeket, fej­lesztési beruházásokat. Mint Schmidt kifejtette, igyekeztek részletesen megvilágítani a vezető tőkésorszá­gok gazdaságainak jelenlegi struktu­rális nehézségeit is. A fejlődő országok állítólag meg­értést mutattak a nyugati gondok­kal szemben, de továbbra is sürget­ték a nyersanyagár-stabilizáló alap megteremtését, amiről már három éve tárgyalnak. Eredmény minded­dig nem született, mert a többmil­liárdos közös alap létrehozatalához szükséges pénzeszközök folyósítására a nyugati államok még nem tettek ígéretet. Schmidt kancellár most az­zal a javaslattal állt elő, hogy a KGSZ tagországai és Kína is vegye­nek részt a közös alap finanszírozá­sában. A megbeszélésekről egyébként a nyugatnémet kancellár tájékoztatni fogja a Guadalupe szigetén még e héten összeülő szűkebb nyugati csúcstalálkozó résztvevőit, Cariert, Giscard d’Estaing-et és Callaghant. Trudeau kanadai kormányfő a sze­gényes jamaicai eredmények okát úgy fogalmazta meg: „az a paradox helyzet állt elő, hogy eredetileg semmiről sem akartunk megállapod­ni és végül is abban jutottunk általá­nos egyetértésre, hogy valamennyien megértjük a többiek problémáit”. (Reuter, AP—DJ) I­ M Vietnamban befejezték az ország leghosszabb távíróvonalának lefekte­tését. A vonal — amelynek hossza 1650 kilométer — a fővárost a leg­délibb tartományokkal köti össze. • A belga—luxemburgi gazdasági unió külkereskedelmi mérlegének aktívuma októberben 1,6 milliárd belga frankra ugrott, a szeptemberi 3,6 milliárdos deficitről. A passzívum 1977 októberében 5,4 milliárd frank volt. 9 Új munkaügyi kutatóintézetet lé­tesítettek Svédországban. A szakem­berek a nagy- és a kisüzemek prob­lémáival és a munkahelyi biztonság kérdéseivel fognak foglalkozni. A fejlett tőkésországok tokiói csúcskonferenciájának időpontját jú­nius 24-re és 25-re tűzték ki. Ohira japán miniszterelnök már elküldte a meghívókat az érintett országok vezetőinek.­­ A vietnami nemzetgyűlés elfo­gadta az 1979-re szóló tervet, amelynek értelmében az ipari ter­melést 12, az exportot pedig 31 szá­zalékkal emelik. A nemzetgyűlés megszavazta az 1979. évi költségve­tési javaslatot is, amely 10­5 milliárd dong kiadást irányoz elő. • Az olasz külkereskedelmi mérleg aktívuma novemberben 229 milliárd líra volt. 1973 első 11 hónapjában az aktívum 190 milliárd lírára rúgott, szemben az 1977 azonos időszakában jelzett 2 milliárd lírás passzívum­mal. JELENTI 9 Chile 1979 folyamán összesen 14,76 százalékkal fogja leértékelni a pesót. Jelenleg 1 dollár 33,97 pesó­­val egyenlő. • Forlani olasz külügyminiszter ja­nuár 12-én és 13-án Jugoszláviában tesz látogatást. 01) Az olasz kormány hitelbizottsá­ga további hat hónappal meghosz­­szabbította azt a rendszabályt, amelynek értelmében a bankoknak betétnövekményük 6,5 százalékát különleges kötvényekbe kell fektet­niük.­­ A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 3,8 millió SDR értékű kvótával fel­vette tagjai közé Dzsibutit. A pénz­intézetnek immár 138 tagországa van. «» Nőtt a kanadai külkereskedelmi mérleg aktívuma az Egyesült Álla­mokkal szemben. A szufficit novem­berben 335 millió dollárra ugrott az októberi 153 millióról. *­ A Pemex mexikói olajtársaság 100 millió dollár értékű kötvény ki­bocsátását tervezi ezen a héten. Az értékpapírok kamata várhatóan 0,25 százalékkal haladja meg a LIBOR-t.­­ A dél-koreai exportbevételek ér­téke tavaly elérte a tervezett 12,5 milliárd dollárt, ez 25 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi színvonalat. Az osztrák játékkaszinók több, mint 1 milliárd dollárt söpörtek be a szerencsejátékosoktól. • Terv az olasz vegyipar szanálására Az olasz kormány néhány héten belül végleges formába önti azt a tervet, amely a súlyos nehézségek­kel küszködő vegyipar talpra állítá­sára szolgál — mondta Prodi ipar­ügyi miniszter a La Republica című lapnak adott nyilatkozatában. Né­hány „megmenthetetlen” üzemet be kell zárni, de az állam lépéseket fog tenni, hogy munkát találjon azoknak a dolgozóknak, akik nem kapnak állást a vegyiparban. Prodi jelezte, hogy márciusban az Egye­sült Államokba és az NSZK-ba uta­zik, elsősorban azért, hogy beruhá­zásokra bírja rá az amerikai és a nyugatnémet vállalkozókat. A mi­niszter közölte, hogy a terv néhány részletét egy-két napon belül nyil­vánosságra hozzák. (AP—DJ) Eltekint-e az amerikai pénzügyminisztérium „eltekintési jogától” Ma szűnik meg az amerikai pénz­ügyminisztériumnak az a joga, hogy bizonyos importcikkek esetében el­tekintsen a kiegyenlítő vámok al­kalmazásától. Az újjáválasztott kong­resszus január második felében ül össze, és ekkor­ dönti el, hogy meg­hosszabbítja-e a pénzügyminiszté­rium „eltekintési jogát”. A hírügy­nökségek meglehetősen ködösen is­mertetik a pénzügyminisztériumnak azt a törekvését, hogy a döntésig hátralevő időszakot „nemzetközi bo­nyodalmak” nélkül hidalja át. Ha a kiegyenlítő vámot kiróják, ez mint­egy 600 millió dollár értékű árut érint, ebből 500 millió a közös piaci országokból származik. A brüsszeli bizottság — mint ismeretes — a ki­egyenlítő vámok sorsától tette függő­vé a genfi nemzetközi köztárgyalá­sok megállapodás-tervezeteinek alá­írását. Egyes értesülések szerint a pénz­ügyminisztérium úgy döntött, hogy a kongresszus összeüléséig nem rója ki az említett illetéket, más magya­rázatok szerint készpénzt nem kö­vetel ugyan, de az érintett impor­tőröket adósságlevél aláírására kö­telezi. Washingtoni körökben való­színűnek tartják, hogy a törvényho­zás meghosszabbítja a pénzügymi­nisztérium eltekintési jogát. (AP—DJ) Csökkent a Fülöp-szigetek gazdaságának növekedési üteme 1978-ban Mérséklődött a Fülöp-szigeti gaz­daság növekedési üteme 1978-ban, a GNP 5,8 százalékkal bővült, szemben az előző év 6,3 százalékával. Passzív volt a kereskedelmi mérleg, és nega­tívvá vált­­a fizetési mérleg is. A ke­reskedelmi hiány tavaly 1,42 milliárd dollárra nőtt az előző évi 686 millió­ról, a fizetési mérleg hiánya pedig 55 millió dollár volt, szemben az 1977. évi 164 millió dolláros többlettel. A manilai központi bank jelentése sze­rint az infláció 7,7 százalék körül ala­kult. Az export tavaly 7 százalékkal bővült, értéke 2,75 milliárd dollár­nak felelt meg, az előző évhez ké­pest lassú növekedésének főként a kedvezőtlen cukorár volt az oka. Az import 28 százalékkal bővült, értéke 4,16 milliárd dollár volt. A kereskedelmi minisztérium sze­rint a Fülöp-szigetek tavaly 42 mil­lió dollár összegű árut, főként kó­kuszolajat szállított az európai szo­cialista országoknak, tőlük 8 millió dollár értékben importált elsősorban műtrágyát. (AP—DJ, Reuter) Gazdasági nehézségeket jósol az indonéz kormány A tavalyi évnél gyengébb lesz az idei esztendő az indonéz gazdaság számára — ezt a következtetést von­ja le az Asian Wall Street Journal a dzsakartai kormány tagjainak nyi­latkozatából. Szuharto indonéz elnök újévi televíziós beszédében hangsú­lyozta, hogy az országnak komoly gazdasági nehézségekkel kell szem­benéznie, és kilátásba helyezte, hogy a rúpia leértékelését további gazda­sági intézkedések követik. Az 1979—1980-as pénzügyi évre vo­natkozó költségvetés 44 százalékkal nagyobb, mint a jelenlegi. A kor­mány 6,5 százalékos gazdasági nö­vekedéssel számol az áprilissal kez­dődő új pénzügyi évben. Az előző esztendőkben Indonézia átlagosan 7—7,5 százalékos éves gazdasági nö­vekedést ért el. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Új jelentés a mexikói olajtartalékokról Mexikó fokozatosan visszatér az expanzív gazdaságpolitikára A legújabb adatok szerint Mexikó igazolt olajtartalékai kétszere­sen felülmúlják az előzetesen ismerteket. Ez a körülmény növeli az ország vezetőinek önbizalmát. A gazdaság irányítói úgy vélik: elér­kezett az ideje a gazdasági növekedés meggyorsításának. E derűlátást azonban mérsékli a felismerés, hogy az olaj nem oldhatja meg az or­szág összes problémáit, amelyek politikailag továbbra is ingataggá teszik ezt a gazdag országot. A PEMEX, a mexikói állami olaj­vállalat bejelentette, hogy figyelem­be véve a chicontepeci és a cam­­pechei új lelőhelyeket, az ország igazolt tartalékai 40,1 milliárd bar­relre emelkedtek, az eddigi 20,1 milliárd barrelről. A közlemény szerint a tartalék 60 esztendőre elegendő, napi átla­gos 1,85 millió barreles kitermelés esetén. 1979-ben Mexikó napi 2 millió barrel olajat kíván felszínre hozni és napi 717 ezer barrelt kí­ván exportálni. Az állami olajvállalat igazgatója ugyanakkor megjegyezte: „Ha Mexi­kó kizárólag az olajjal — mint va­lami mágikus orvossággal — kí­vánná gyógyítani valamennyi be­tegségét, az hosszabb távra nemzeti öngyilkosság lenne”. E problémák — amelyek a társa­dalmi robbanás klasszikus gyújtó­anyagainak tekinthetők — nagyjá­ban így foglalhatók össze: a népes­ség gyors ütemű növekedése, mun­kanélküliség, infláció, a fizetési mérleg hiánya, a javak szélsősége­sen igazságtalan elosztása, gyenge mezőgazdasági termelékenység és széles körű analfabetizmus. A belgazdasági problémákon kí­vül Mexikó számára tehertételt je­lent az Egyesült Államokhoz fűződő viszony bonyolultsága. Pénzügyileg és kereskedelmileg meszemenően függ szomszédjától: pénzügyi műve­leteinek 95 százalékát dollárban bo­nyolítja le, külkereskedelmének 65 százaléka az Egyesült Államok vi­szonylatában történik. Mégis olaj­kincsük birtokában, a mexikóiak nem akarnak tovább az amerikaiak ifjabb partnereként szerepelni. Roel külügyminiszter kijelentette: Mexikónak, a külkapcsolatokat te­kintve, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal vannak problémái, s ezek csak akkor oldhatók meg, ha a két ország egyenlőként kezeli egymást Diplomáciai megfigyelők szerint e kapcsolatokban változás következhet be februárban, midőn Carter elnök hivatalos látogatásra Mexikóba érkezik. Annál is inkább, mert az iráni megrázkódtatások és a közel-keleti helyzet rendezetlensége miatt Wa­shingtonban most úgy tekintenek Mexikóra, mint az olajellátás leg­ígéretesebb és legstabilabb forrásá­ra. Mexikó szempontjából viszont az export növelése, társulva az új OPEC-árszint nyomán bejelentett áremeléssel, azt jelenti, hogy idén az olajból származó bevétel legke­vesebb 37 milliárd dollár lesz, majd kétszer annyi, mint az 1978-as bevétel. Ugyanakkor a mexikói vezetők szüntelenül hangoztatják: gazda­ságuk többi ágát sem kívánják mel­lőzni. Bíznak az élelmiszertermelés fokozásában, amire égető szükség van, mivel az ország most behoza­talra szorul. Az 1979-es költségve­tésben 3 milliárd dollárt irányoznak elő a mezőgazdaság korszerűsítésé­re. A költségvetést a közgazdászok expanzionista jellegűnek minősítik. A kormányzat reméli, hogy az új évben a bruttó hozzáadott érték nö­vekedése 6,5 százalék lesz, szem­ben az 1978-as 6 százalékkal, illet­ve az 1977-es 3,2 százalékkal. Egy­szersmind remélik, hogy az inflá­ciót 12—13 százalékra sikerül leszo­rítani az 1978-as 17 százalékról. A fizetési mérleg folyó tételeinek de­ficitje azonban 3 milliárd dollár fölé emelkedik (szemben a tavalyi 2,6 milliárd dollárral) a fejlesztés gyorsítása, az import fokozása miatt. Az idei évben 500 000—700 000 új munkahelyet szeretnének létrehozni, ami nagy számú ugyan, de mégis csak csepp a tengerben, mivel az ország 18 milliós munkaerőállomá­nyából mintegy 10 millió munkanél­küli vagy részleges munkanéküli. A gazdasági szakemberek nézete szerint beletelik néhány évbe, amíg érezhető lesz az olajbevételek ha­tása. Az olajipar által kitermelt pénz tekintélyes része visszaáramlik ugyanis abba a szektorba, amelynek új gépekre, új eljárásokra van szük­sége. Ennek eredményeként az idén további 3 milliárd dollár külföldi kölcsönre szorul Mexikó, amit lé­nyegében az előző kölcsönök kama­taira fordítanak. V. J. Átütemezték Peru 800 millió dolláros adósságát A perui kormány megegyezett 283 amerikai, kanadai, nyugat-európai és japán bankkal, hogy átütemezik az ország közel 800 millió dolláros adós­ságát — jelentette be Manuel Mo­­reyra Loredo, a perui központi bank vezérigazgatója. A megegyezés sze­rint Peru az összes esedékes tarto­zásaiból 92 millió dollárt fizet visz­­sza január 3-ig, a többit pedig 1986. április 3-ig meghatározott részletek­ben törleszti. Az adósságok átüte­mezése — mutatott rá Moreyra — azt bizonyítja, hogy a bankok bíz­nak a perui kormány takarékossági programjának sikerében. Az ország költségvetési deficitje tavaly keve­sebb volt, mint amennyit a Nem­zetközi Valuta Alap (IMF) előírt és az inflációs ütemet is sikerült 8 szá­zalékkal a tervezett 80 alá szorítani. Az 1979-re szóló IMF előírás szerint a költségvetési deficitet kétharmadá­ra, az inflációt pedig 40 százalékra kell csökkenteni. Ha az ország külföldi hitelezői nem egyeztek volna bele az adóssá­gok átütemezésébe — jelentette ki a központi bank elnöke —, akkor Peru jövő évi exportbevételeinek 68 szá­zalékát a tartozások rendezésére kel­lett volna fordítani A perui gazda­sági szakértők az ország kedvezőt­len gazdasági helyzetét a katonai kormány rossz vezetésével, valamint az Amazonas völgyében található olajmező feltárásának késésével ma­gyarázzák. Moreyra a perui gazdaság jelen­legi helyzetéről szólva elmondta, hogy az ország nemzeti összterméke 1978-ban 4 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, és az ak­tív lakosság 45 százaléka volt mun­ka nélkül. A vásárlóerő tavaly 40 százalékkal csökkent és az adatok arra utalnak, hogy Peru lakossága nem táplálkozik kielégítően. A köz­ponti bank elnöke az idei évet is borúlátóan ítéli meg: „1979 is küz­delmes év lesz. A béreket csupán 10 százalékkal fogjuk tudni megemelni, míg az infláció üteme legalább 40 százalékos lesz.” (AP—DJ) VHÍGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534, 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal* Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 79.3102/9­1 —Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hlapkézbesítő postahivataloknál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Szovjet—jugoszláv kereskedelmi megállapodás Belgrádban aláírták a Szovjetunió és Jugoszlávia 1979. évi árucsere­forgalmi jegyzőkönyvét. A jegyző­könyv a két ország közötti kölcsö­nös árucsere növelését irányozza elő. A Szovjetunió ngyebek között szer­számgépeket, gépkocsikat és kőolaj­­termékeket szállít Jugoszláviának, s onnan a könnyűipar és az élelmi­szeripar számára szükséges berende­zéseket, hajókat és közszükségleti cikkeket kap. Az 1979-re tervezett árucsere értéke mintegy 3 milliárd dollár. (MTI)

Next