Világgazdaság, 1979. február (11. évfolyam, 22/2528-41/2547. szám)
1979-02-01 / 22. (2528.) szám
1979. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK XI. ÉVFOLYAM, 22. (2528.) SZÁM MEGKEZDŐDÖTT MOSZKVÁBAN A MAGYAR-SZOVJET KORMÁNYKÖZI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Napirenden a Dunai Vasmű fejlesztése Moszkvai tudósítónktól: Szerdán Moszkvában megkezdte munkáját a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXII. ülésszaka. A tanácskozásra népes magyar küldöttség érkezett a szovjet fővárosba Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke vezetésével. A szovjet tárgyalódelegáció élén Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese áll. Az ülésszak figyelmének középpontjában a Magyarországon szovjet közreműködéssel megvalósuló beruházások, a gyártásszakosítási és termelési kooperációs kapcsolatok, a műszakitudományos tervek koordinálása áll. Fontos napirendi pont a paksi atomerőmű építkezése helyzetének áttekintése, valamint a Dunai Vasmű fejlesztésében kialakított együttműködés továbbfejlesztése. Konsztantyin Katusev szovjet miniszterelnök-helyettes rövid, a magyar—szovjet együttműködés legaktuálisabb kérdéseit érintő bevezetőjével kezdte meg munkáját szerda délelőtt a KGST moszkvai székházának tanácstermében a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka. A bizottság szovjet társelnöke a többi között hangsúlyozta, hogy a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésnek nagy jelentősége van a két ország gazdasági és társadalmi fejlesztési terveinek sikeres megvalósításában. Utaltarra, hogy a tanácskozás során nagy figyelmet fordítanak azon feladatok megvalósításának elemzésére, amelyeket Leonyid Brezsnyev és Kádár János múlt évi, a Krímfélszigeten megtartott találkozóján jelöltek meg a hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programok kimunkálásával kapcsolatban. Katusev elismerte, hogy az illetékes minisztériumok és tervező szervek már eddig is nagy munkát végeztek ezen a téren, de hangsúlyozta, hogy sok még a teendő. A szovjet minisztertanács elnökhelyettese nagyra értékelte azt a magyar javaslatot, amelyet a KGST végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén fogadtak el. Az indítvány — emlékeztetett — a részegységek, alkatrészekés komponensek gyártásszakosításának és termelési kooperációjának erősítésére irányul. E kérdésnek a kormányközi bizottság ülésén is nagy figyelmet kívánnak szentelni. Katusev végül szólt róla, hogy megvitatják a kölcsönös szállítási kötelezettségek teljesítésével, a forgalomban részt vevő áruk műszaki színvonalának és minőségének javításával, továbbá a szabványosítással összefüggő kérdéseket. Marjai József válaszában hangsúlyozta: a magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés szocialista fejlődésünk egyik meghatározó tényezője s együttműködésünk jelentősége állandóan növekszik. Ebben a megközelítésben különleges jelentőséget tulajdonítunk a bizottság ülésének, mert bizottságunk határozza meg és irányítja az együttműködést ezen a számunkra igen fontos területen. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében még fokozottabb jelentősége van számunkra annak, hogy a bizottság munkája eredményesebb, konkrétabb, operatívabb legyen és a népgazdaságunk előtt álló közvetlen feladatokhoz gyakorlatiasabban kapcsolódjék, ezzel is segítve a feladatok sikeresebb megoldását. „ Nemcsak népgazdaságunk egyensúlya, hanem a világgazdaságban elfoglalt pozíciója szempontjából is alapvető fontosságú, hogy maradéktalanul teljesítsük a kölcsönösen vállalt kötelezettségeket — hangsúlyozta Marjai József, majd kijelentette: rendkívül fontos, hogy már a mai feladatok megoldásakor is figyelembe vegyük a következő időszak szükségleteit, igényeit. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes méltatta Alekszej Koszigin és Lázár György múlt év végi megbeszéléseinek jelentőségét hozzátéve : az ott megkezdett munkát nagy erővel kell folytatni és idejében íe kell fejezni, hogy minél nagyobb biztonsággal lehessen rátérni majd az 1980 utáni évek feladatainak megvalósítására. A miniszterelnök-helyettes különös jelentőséget tulajdonított a szakosítás és kooperáció hosszú távú programja kidolgozásának és azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kezdeményezések, köztük az, amelyet Konsztantyin Katusev is említett, különös súllyal és hatékonysággal járulhatnak hozzá a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez. Mindaz, amit a magyar— szovjet együttműködés fejlesztése érdekében teszünk, egyben a szocialista közösség együttműködése megerősítésének is fontos tényezője, elősegíti a közös feladatok megoldását. Arra törekszünk — mondta Marjai József —, hogy a magyar— szovjet együttműködés elősegítse a szocialista gazdasági integráció fejlődését a két- és többoldalú célkitűzésekkel összhangban. A megnyitó beszédek után a bizottság hozzálátott a napirendi kérdések megvitatásához. A tanácskozás résztvevői egyebek között beszámolót hallgatnak meg a Szovjetunió műszaki közreműködésével létesülő paksi atomerőmű építkezésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről, áttekintik a legfontosabb gyártásszakosítások és kooperációk hosszú távú fejlesztési programjaival összefüggő javaslatok előkészítését; a szerszámgépipar, a könnyű- és élelmiszeripari gépgyártás, valamint a nehézipar területén érvényben levő szakosítási és kooperációs egyezmények teljesítésének helyzetét. Szó lesz a magyar—szovjet szabványosítási együttműködési kormányközi egyezmény teljesítéséről is. Napirenden szerepel az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Szovjetunió Tudományos- Műszaki Állami Bizottságának beszámolója az 1981—85 közötti műszaki-tudományos tervek koordinációjáról. Tanácskoznak a küldöttségek a harmadik országok piacairól származó licencek megszerzésekor megvalósítandó együttműködés egyes kérdéseiről. Végül szóba kerül néhány új együttműködési program megvitatása is, így a Dunai Vasmű új kokszvegyészeti blokkjának és ércelőkészítő művének építésében tervezett együttműködés, valamint a gyógyászati technika területén kialakított kapcsolatok fejlesztésének távlatai. L. P. ISMÉT KORMÁNY NÉLKÜL OLASZORSZÁG Andreotti szerdán, a parlamenti vita befejeződése után benyújtotta kormánya lemondását Pertini köztársasági elnöknek. Az államfő már ma megkezdi politikai konzultációit a politikai pártok vezetőivel, s pénteken vagy szombaton jelöli ki az új miniszterelnököt. Rómában biztosra veszik, hogy ismét Andreotti kap kormányalakítási megbízást. Előzőleg ,a parlamenti vitában Andreotti védelmébe vette a baloldali pártok támadásainak kereszttüzébe került Pandolfi-tervet, a hároméves gazdaságstabilizációs programot. Ugyanakkor elismerte, hogy a kormány korántsem tudta leküzdeni a terrorizmust, amelynek legutoljára egy baloldali szakszervezeti vezető esett áldozatul. Az OKP parlamenti csoportjának vezetője a kereszténydemokraták és a kommunisták együttműködésén alapuló, kommunista minisztereket is magába foglaló kormány megalakítását sürgette. A kereszténydemokraták sietve visszautasították az OKP felhívását, s ismét megerősítették: ellenzik a kommunisták közvetlen részvételét a kormányban. Az 1l Mondo hetilap tegnapi száma úgy értesült, hogy a DC parlamenti csoportjának többsége új választások kiírását választja a „történelmi kompromiszszum” helyett. A milánói értéktőzsdén viszont még emelkedtek is a vezető iparvállalatok részvényei, a befektetők még mindig bíznak a vezető pártok kiegyezésében s abban, hogy végül mégsem kell kiírni az új választásokat. (MTI, AP—DJ) Újabb külföldi szakértőket hívnak vissza Iránból Közeledik az iráni dráma újabb felvonása, Khomeini a mára virradó éjszaka elindult hazafelé. Az iráni hadsereg felkészült fogadtatására, tegnap tankok vonultak végig Teherán utcáin. De a hadsereget sem lehet monolitikus tömbnek tekinteni, a Reuter beszámolója szerint szerdán „a légierő néhány tisztje csatlakozott a tüntetőkhöz és megcsókolta a síita vallási vezető portréját”. Egyre több nyugati ország utasítja állampolgárait, hogy sürgősen hagyják el Iránt. Legutóbb Belgium hívta haza 200 gazdasági szakemberét, akik közül 100-an a Bandar Abbas-i kikötő bővítési munkálatainál dolgoznak. Washingtonban csak most közölték, hogy a Pentagon képviselői már hetek óta tárgyalnak Teheránban az iráni katonai vásárlások számottevő csökkentéséről. Az iráni hadsereg mintegy 20 milliárd dollár értékű amerikai fegyvert, fegyverrendszert rendelt, ebből 8 milliárd összegűt már leszállítottak. A fegyverrendelések felülvizsgálását az olajbevételek csökkenése tette szükségessé — hangzik a hivatalos magyarázat. (Reuter, AP—DJ) I NAPRÓL NAPRA • MI A TITKA EGYES MAGYAR EXPORTTERMEIEK ANGLIAI SIKERÉNEK? Háromrészes cikksorozatunk első része a jó menedzselés feltételeit mutatja be. (3. oldal) + A BRIT ERŐSÁRAMÉT IPAR KORMÁNYZATI DÖNTÉSEKET VÁR az iparág további racionalizálásának kérdésében és az új atomerőművek alaptípusának kiválasztásában. (6. oldal) + LÍBIA NÖVELI OLAJSZÁLLÍTÁSAIT TÖRÖKORSZÁGNAK — ez Ecevit miniszterelnök líbiai látogatásának legfontosabb eredménye. (2. oldal) + FRANCIAORSZÁG, OLASZORSZÁG ÉS NAGY-BRITANNIA ipari exportjának szerkezete átalakításra szorul, ha e három állam meg akarja őrizni eddigi pozícióit a fejlett országok sorában. (4. oldal) -- TOVÁBB DRÁGUL A NYERSBŐR világszerte. Szakértők szerint a kínálat az idén tovább mérséklődhet. (8. oldal) Szigorú olajtakarékossági terv az USA-ban Az amerikai kormány április 1-től kötelező energiatakarékossági intézkedéseket rendelhet el, ha addig nem újítják fel az iráni olajszállításokat — jelentette be tegnap Schlesinger energiaügyi miniszter. A minisztérium intézkedési terveket dolgoz ki a nyersolaj és olajtermékek elosztására az olajfinomítók és a kereskedők között. Szóba jöhet a benzinkutak esti, illetve vasárnapi zárvatartása is. A benzineladások korlátozására egyelőre nem gondolnak. (AP-DJ) Zürichben és New Yorkban Tanakodnak az aranyár irányzatáról Tanácstalanok a szakértők, a kereskedők és a bankárok, ha az arany piaci kilátásait akarják megítélni. Zürichben, az európai aranykereskedelem egyik legfontosabb központjában, a Reuter-iroda intézett körkérdést az érdekeltekhez, New Yorkban egy szakfolyóirat rendezett ankétot. A válaszok, illetve hozzászólások nagyjából egyenlő arányban sorakoztatják fel a további drágulás vagy a várható áresés melletti érveket. A szokottnál is jobban eltérnek a vélemények Zürichben az aranypiac kilátásairól. Egyesek szerint az árszintet annyira felhajtották, hogy a piac érett a „reakcióra”. Mások úgy vélik, hogy az iráni helyzet és az erőteljes közel-keleti kereslet miatt további áremelkedés várható. Az év eleje óta az arany zürichi jegyzése unciánként 220 dollárról 235 dollár fölé emelkedett. Még jelentősebb volt a drágulás svájci frankban, kilogrammonként 11750- ről 12 700 frankra. A besszre számítók érvelése szerint a dollár stabilitása előbb-utóbb a „spekulációs pozíciók felszámolására”, azaz a nyerészkedés céljából felvásárolt arany eladására ösztönzi a kereskedelmet, különösen, ha újra megjelenik az aranypiacon eladóként a Szovjetunió. Jelenleg a szokottnál kisebb a dél-afrikai arany kínálata is. Hiányzik a deficites országok jegybankjai által fedezésül piacra kerülő arany. Ezek az országok inkább elzálogosítják aranyukat a deficit fedezését szolgáló kölcsönök fejében. Végül tekintetbe kell venni az amerikai kincstár tekintélyes havi árveréseit is. Eddig igen nagy volt a kereslet az aukcióra bocsátott amerikai arany iránt, de nem valószínű, hogy ez egész évben így marad. Az ilyen nagyságrendű kínálat előbb-utóbb éreztetni fogja hatását a piacon. A hosszra szavazó szakemberek nem várják a piac irányzatának megrendítését a szovjet aranytól, mert a Szovjetunió — mondják — mindig igen óvatos eladási politikát folytat és többször sikerült már nagy mennyiségeket elhelyeznie az árszínvonal leszorítása nélkül. Az iráni és a közel-keleti helyzet — folytatódik az érvelés — továbbra is ugyanúgy bizonytalan, mint a dollár kilátásai. Ebből olyan spekulációs kereslet származhat, amely ellensúlyozná az esetleg felépő szovjet kínálatot. A közel-keleti kereslet élénkülése olyan híreszteléseknek adott tápot, hogy a Perzsa-öböl olajtermelő államai ezúttal először, hivatalos tartalékaik kiegészítésére is vásárolnak aranyat. Végül alátámasztja az aranyárak szilárd irányzatát más nemes- és ritkafémek, például az ezüst, a platina vagy a palládium árának szilárdsága. New Yorkban, az American Metal Market című folyóirat rendezésében „arany- és ezüstfórumot” tartottak. Azon is szélsőségesen ellentétes értékelések hangzottak el az aranypiaci kilátásokról. Néhányan, főleg a kereskedelmi vállalatok és termelői érdekeltségek szóvivői közül, 260—300 dolláros árszint kialakulását jósolták. A Domes Mines, a legnagyobb kanadai aranytermelő cég elnöke hangsúlyozta a termelés csökkenő irányzatát, amely „csak további áremelkedésre vezethet. Mások nem zárták ki a drágulás átmeneti folytatódását, de még az év vége előtt az árszint hirtelen viszszaesésével számoltak,mintegy 210 dollárra. Bergsten amerikai pénzügyminiszter-helyettes kifejtette a tanácskozáson, hogy még 1979-ben becslés szerint 70 millió uncia „új arany” kerül a világpiacra. Ez 25 százalékkal lesz több, mint az 1978. évi friss kínálat. Tavaly Bergsten szerint Dél- Afrika 23 millió, a Szovjetunió 8,5 millió unciát értékesített, a hivatalos készletekből pedig 16 millió uncia került a piacra. Az USA kincstárának aranyeladási programjáról (lásd az 5. oldalt) a miniszterhelyettes kifejtette, hogy sem a program időtartamára, sem az elérendő árszínvonalra nézve nincs előre elhatározott célkitűzése. A havi 1,5 millió unciás árveréseket folytatják, s ezt nem teszik függővé semmiféle árszínvonal elérésétől. Az aranynak a nemzetközi valutarendszerben játszott szerepéről Bergsten kijelentette: „nem mutat rá semmi jel, hogy a központi bankok a magánpiacról igyekeznének feltölteni aranytartalékukat”. A Nemzetközi Valuta Alap is felszámolja aranytartalékát a havi árverések útján, sőt a nyugat-európai valutarendszerről sem állítható, hogy újra monetáris szerepet akar adni a tartalékokban levő aranynak. A felszólaló szakértők egy része élesen szembeszállt Bergstennek ezzel az utóbbi értékelésével. Guy, a Rothschild bankház amerikai vállalatának igazgatója szerint például „az arany monetáris jelentősége a múlt évben újra növekedett”, s ez a tendencia 1979-ben is folytatódik. Rámutatott, hogy Franciaország, Olaszország és Hollandia a piaci árszinthez igazodva felértékelte a tartalékában levő aranyat. Ezt a példát valószínűleg a Közös Piac többi tagállama is követni fogja, tekintve, hogy a nyugat-európai valutarendszer közös alapjába hozzájárulásuk egy részét aranyban kell teljesíteniük. A központi bankok „bizalmi szavazásának” eredménye kétségtelenül az aranyár további emelkedése lesz, unciánként 260—290 dollárra — hangoztatta a bankár. (Reuter, AP—DJ) Megfordul a kamatirányzat az USA-ban? Az USA harmadik legnagyobb bankja, a Chase Manhattan negyed százalékkal, 11,5 százalékra mérsékelte a tőkeerős nagyvállalatoknak nyújtott hitelek kamatát, a prime rate-t. New York-i bankkörökben felhívják a figyelmet, hogy két év után most először mérsékelték ezt a kamatot. A Chase akciója a kamatirányzat fordulatát jelentheti, azt, hogy a jelenlegi gazdasági ciklusban a kamatok 12 százalék körül tetőztek, s megkezdődik lassú hanyatlásuk. E feltételezés ellen óvott maga a Chase is. Elsietett lenne a kamatok tartós hanyatlási tendenciájának kezdetéről beszélni, egyszerűen arról van szó, hogy a hitelkamatok már túlzottan drágultak, s a bankok félelme az újabb hitelmegszorításoktól egyelőre nem következett be. A jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board-nak, a FED-nek már csak azért sem kellett tovább korlátozni a likviditást, mert a dollár kifejezetten javult a devizapiacokon, és sikerült erőteljesen fékeznie a pénzellátás növekedését. A prime rate csökkentését előidézte a vállalatok hitelkeresletének év eleji lanyhulása is. Mindamellett a közeljövőben aligha várható további jelentős kamatmérséklés, mert a FED változatlanul szigorú hitelellátási politikát akar követni, az inflációellenes harc és a dollár védelme jegyében. A Chase döntése nagy figyelmet keltett az NSZK-ban is: a Bundesbank igazgatótanácsának értekezletén foglalkozni akarnak a nyugatnémet és az amerikai kamatszint közötti különbség csökkenésének veszélyeivel. Tartanak ugyanis a spekulációs tőke beáramlásának élénkülésétől. Kétségtelen azonban, hogy az utóbbi hetekben nyugodtak voltak a devizapiacok, s a Bundesbank legutolsó intézkedései egyáltalán nem növelték a külföldi tőke beáramlását, a dollár márka árfolyama nem változott. (Reuter, AP— DJ)