Világgazdaság, 1979. április (11. évfolyam, 65/2571-81/2587. szám)

1979-04-03 / 65. (2571.) szám

1979. ÁPRILIS 3. Moszkvai tudósítónktól. Tavaly tovább csökkent a tőkés­országok részesedése a Szovjetunió külkereskedelmében, bár némileg felgyorsult a velük folytatott áru­csere. A Moszkvában nyilvánosság­ra hozott adatokból megtudhatjuk, hogy a Szovjetunió 70,2 milliárd ru­beles összforgalmának 28 százalé­kát bonyolította le a fejlett tőkés­országokkal, 1977-ben 29,6 százalé­kát A kölcsönös szállítások értéke 5,3 százalékkal nőtt és elérte a 19,7 milliárd rubelt. Ezen belül a szov­jet export 1,13 százalékkal 8,7 mil­liárd rubelre csökkent, az import viszont 11 százalékkal 11 milliárd­­ra emelkedett. E számokból is lát­szik, a Szovjetunió tavaly legalább­is változtatott azon a törekvésén, hogy a tőkésországokkal folytatott kereskedelmében az egyensúlyi helyzetet az import visszafogása révén érje el. A tőkésországok részesedésének csökkenése a szovjet export lany­hulása mellett annak is tulajdonít­ható, hogy igen gyorsan nőtt az ország szocialista partnerekkel foly­­ tatott kereskedelme: 36,2 milliárd rubelről 41,9 milliárdra, így ezen országok részesedése az összforga­lomban a tavalyi 52,7 százalékról 59,7-re nőtt. A tőkésországok közül az NSZK megőrizte vezető helyét 3,3 milliárd rubeles kétoldalú forgalommal. A Szovjetunió második legjelentősebb nyugati partnere tavaly is Japán volt, bár a forgalom alig emelke­dett, így is elérte azonban a 2,3 milliárd rubelt. A sorban ezután Finnország következik 2,2, majd Olaszország 2 milliárd rubeles for­galommal. Viszonylag jelentősen nőtt a szovjet—amerikai kereske­delem: 1,53 milliárd rubelről 1,9 milliárdra. Mint ismeretes, a nö­vekmény túlnyomó része a gabona­vásárlásokból adódott. A Francia­­országgal folytatott árucsere értéke 1,3 milliárd, Nagy-Britanniával pe­dig 1,5 milliárd rubel volt. Az eddigi adatokból is követke­zik, hogy csökkent a fejlődő orszá­gok súlya is az összforgalomban. A velük folytatott kereskedelem értéke 8,6 milliárd rubel volt, 3,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez a teljes árucsere-for­galom 12,3 százaléka. ELŐZETES ADATOK A SZOVJETUNIÓ TAVALYI KÜLKERESKEDELMÉRŐL Japán bankok konzorciuma 21 milliárd jen (kereken 100 millió dollár) kölcsönt nyújt a lengyel külkereskedelmi banknak (Bank Handlowy w Warszawie) — közölte a japán bankszindikátus fő szerve­zőjének, a tokiói Eximbanknak a szóvivője. A félig állami kézben le­vő japán bank első ízben vesz részt egy Lengyelországnak szánt konzorciális hitel szervezésében, il­letve folyósításában. A kölcsönből komplett japán poliészter-feldolgo­zó üzem importját fogják finanszí­rozni. A lengyel külkereskedelmi bank egy másik, még ennél is jelentő­sebb hitelmegállapodást kötött a hét végén: a vezető nyugati ban­kok konzorciumától 550 millió dol­láros kölcsönt vesz fel 7 évre. A londoni bankközi kamatot megha­ladó felár az első két évben 1,25 százalék, a további 5 évben pedig 1,375 százalék. A konzorciumban vezető észak-amerikai, brit, nyugat­német pénzintézetek vesznek részt, köztük a Bank of America, a Citi­­corp, a Chemical Bank, a Marta­­facturers Hanover, a Lloyds, a Barclay’s, továbbá a Bank für Ge­­meinwirtschaft. Varsói sajtókom­mentárok megállapítják: „ez a min­den eddiginél nagyobb eurokölcsön megerősítette, hogy a nyugati üz­leti világ stabil partnernak tekinti Lengyelországot”. (Reuter)­­ Írország gazdasági gondjait aligha­nem súlyosbítja, s egyben felhívja a figyelmet ezekre a gondokra az ír pénzügyi hatóságok döntése, hogy megszüntetik saját pénznemük és a font sterling eddigi 1:1 paritását (VILÁGGAZDASÁG, március 31. 1. oldal). Anglia és Írország monetáris unióját hivatalosan, mint ismere­tes, már a múlt év végén megszün­tették, előkészületként a nyugat­európai valutarendszer (EMS) élet­­beléptetésére. Az unió tényleges fel­bontása azonban, két héttel az EMS működésének kezdete után, egészen más körülmények között történt, mint akkor képzelték. Tavaly úgy gondolták, hogy az ír font mint az EMS résztvevője a devizapiacon erősödni fog az EMS mechanizmusán kívül maradó angol fonttal szemben. A valóságban a dolog fordítva tör­tént: a font sterling erősödése kény­szerítette ki a szakítást. Írországban bizonyos devizakorlátozó intézkedé­seket léptettek életbe, Anglia azon­ban közölte, hogy ■— legalábbis egyelőre — nem szándékszik semmit tenni az Írországból átáramló tőke útjának eltorlaszolása végett. Írország gondjai és az EM­­S Az Anglia gazdaságával igen szorosan összefonódott ír gazdaság számára nem sok jót ígért a pil­lanatnyi helyzet: az olajárak emel­kednek, Anglia szűkmarkú pénzpo­litikát folytat és inflációja is las­súbb, mint Írországé. A kisebbik szigetországban a gazdasági növe­kedés gyorsabb ugyan, mint a Kö­zös Piac bármely más tagállamában, de ennek hátterében a pénzellátás hirtelen inflációs bővülése rejlik (egy év alatt 23,2 százalékkal). Az állam az 1979-es pénzügyi évben 779 millió fonttal a nemzeti össztermék több, mint 10 százalékával szándékszik növelni adósságait.­­ A külkereske­delmi mérleg deficitje tavaly 745 millió fontra nőtt az előző évi 607 millióról, a fogyasztói árak indexe pedig az 1979 február végéig tartó 12 hónap alatt 10,8 százalékkal ment feljebb. Az­ ír és az angol font elszakítására Dublint az a­ felismerés késztette — mondják londoni pénzügyi körök­ben — hogy az ír font nemcsak az angol font erősödésével nem tud lépést tartani, hanem hamarosan az EMS leggyengébb, támogatásra szo­ruló valutája lehet. (Reuter) m A VILÁGGAZDASÁG legköze­lebbi száma 1979. április 6-án, csü­törtökön jelenik meg. • Április 26—28 között kerül sor Giscard d’Estaing francia elnök hi­vatalos moszkvai látogatására, je­lentették be Moszkvában. Mint is­meretes, Giscard látogatásának eredeti időpontja március 29. lett volna, de utazását elhalasztották. A Androsch osztrák alkancellár be­fejezte szófiai tárgyalásait. A két ország a jövőben szorosabban együttműködik a hűtőaggregátok, klímaberendezések, környezetvédel­mi létesítmények és gyógyszerek gyártásában, valamint az idegen­­forgalomban.­­ Lengyelország és Banglades árucsere-forgalmi egyezményt kö­tött, amelynek értelmében az idén 15,6 millió dollár értékben szállí­tanak egymásnak árut.­­B. Todorov bolgár miniszterelnök pénteken Szófiában fogadta Polja­­kov szovjet gépkocsiipari minisz­tert. A tárgyalásokon a két ország közötti gépkocsiipari együttműkö­dés kiszélesítésének lehetőségeiről volt szó. • Hétfőn befejeződött a Szíriai— jugoszláv gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési ve­gyesbizottság harmadik ülése, ame­lyen aláírták az 1979-re szóló áru­csere-forgalmi jegyzőkönyvet. 9 Kína 30 millió dollár kölcsönt kap a Chase Manhattan Banktól. Az összeget a Pekingben létesülő külkereskedelmi központ építkezé­sének finanszírozására használják fel. «■» Pakisztán miután kilépett a CENTÓ-ból, teljes jogú tagja sze­retne lenni az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának. A kérést Sri Lanka külügyminiszterének, a moz­galom soros elnökének vezetésével az el nem kötelezettek koordinációs irodájának miniszteri tanácskozásán vitatják meg, amelyet június elején tartanak Colombóban. JELENTS 9 A svéd termelői árak februárban 1,2 százalékkal mentek feljebb szem­ben a januári 1,7 százalékkal. Az ár­index 235 ponton állt (1968-as bázi­son).­­ A British Leyland, angol állami autógyár egy osztrák autókereskedő­nek eladta a Leyland Austria rész­vényeit. Az üzletkötés értékét nem hozták nyilvánosságra. Az angol autótársaság azzal indokolta dönté­sét, hogy át kívánja szervezni eu­rópai tevékenységét. • A Világbank 20 millió dollár köl­csönt folyósít Kenyának. Az afrikai ország az összegből a vidéki terüle­tek távközlési rendszerét építi ki. 4* A dél-afrikai pénzügyminiszter által közzétett költségvetési prog­ram a katonai kiadások 25 százalék­kal való felemelését, a nemzeti jö­vedelem 4 százalékos emelkedését és az inflációnak, amely jelenleg 11,2 százalékos, a leszorítását irányozza elő.­­ India 2,4 millió rúpiát (megkö­zelítően 300­ ezer dollár) bocsátott az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) rendelkezésére. Delhi ezzel 730 ezer dollárra emelte a bank különleges műszaki segélyalapjához való hoz­zájárulását. í© Az angol kormány új béremelé­si javaslatot tett a közalkalmazot­tak szakszervezetének vezetőinek. A szakszervezet azonban továbbra is érvényesnek tekinti a hétfőre tervezett sztrájkot, mert a kormány által javasolt béremelés mértéke nem éri el a követelt 7 százalékot és a bértárgyalások még folytatód­nak.­­ Az Európai Légibusz Konzorcium nagy megrendeléseket kapott. A Luft­hansa nyugatnémet légitársaság 25 darab A—310 típusú légibusz vásár­lását tervezi 1,5 milliárd márka ér­tékben és további 25-re opciót adott.­­. Zsivkov bolgár államfő hétfőn latin-amerikai körútra indult. Első állomása Mexikó lesz, onnan Kubá­ba utazik. Lengyel kölcsönügyletek a tőkés hitelpiacon Opel gépkocsiib­an Kikindán Az első Jugoszláviában készült Opel gépkocsik ez év végén kerül­nek piacra — jelentették be Belg­­rádban. A kikindai gyár eddig rész­egységeket készített Opel és Vaux­hall gépkocsikhoz, a jövőben — a General Motorsszal kötött egyez­mény alapján — közepes és kis­méretű Opel gépkocsikat is gyárta­­tani fognak. Mint a gyár képvise­lője közölte, a kikindai üzem 1982- ben éri el kapacitásának csúcsát és akkor évi 8 ezer darab Opel gép­kocsit gyárt. (AP—DJ) Közeleg a döntés a Ford új európai üzemének helyéről Henry Ford 11., a Ford-művek el­­­nöke, Giscard elnökkel és­­Barre miniszterelnökkel ■ arról tárgyal Pá­rizsban, hogy a Ford esetleg össze­szerelő üzemet létesítene Kelet-Fran­­ciaországban. Mint ismeretes, a fran­cia kormány hosszabb ideje küzd az összeszerelő üzem megszerzéséért. A gyár Lotharingiában lenne, azon a a vasércben gazdag területen, ame­lyet legjobban érint Barre minisz­terelnök acélipari átszervezési prog­ramja, s ahol 35 ezer dolgozót fenye­get az elbocsátás. Az összeszerelő üzemben 8 ezer dolgozónak tudná­nak munkát adni, nem csoda hát, hogy Ausztria és Portugália is ver­seng a Ford-üzemért. Henry Ford valószínűleg a napok­ban közli a végleges döntést az új európai összeszerelő üzem telephe­lyéről. (AP-DJ) Kiéli prognózis: lassulás csak 1988-ban Nyugat-Európában a pénzellátás tavalyi gyors növekedése előkészí­tette a talajt nemcsak a termelés további élénkülésének, hanem az infláció felgyorsulásának is — mondja Norbert Walter, a kieli gazdaságkutató intézet vezető köz­gazdásza. " Walter egy londoni gazdasági konferencián tartott előadásában ki­fejtette, hogy az infláció felfűtése a nyersanyagárak emelkedése és a dollár árfolyamának szilárdsága miatt is várható. A gazdasági élén­külést az egyes kormányok pénz- és hitelpolitikája (amely az NSZK-ban inkább expanziós, a többieknél in­kább mérséklő jellegű) csak ke­véssé befolyásolhatja. Némi fékező hatása lehet viszont az olajárak emelkedésének. Ez azonban inkább előnyösnek tekintendő, mert hozzá­járulhat a hirtelen inflációs hullám és azt követő éles visszaesés elke­rüléséhez. Hasonlóan jótékony sze­repet játszhat a nyugat-európai va­lutarendszer (EMS) is, mert a Bun­desbank a jel­ek szerint inkább kész a márka felértékelésére, mint az infláció eltűrésére. A gazdasági te­vékenység javulása enyhíteni fogja a nyugat-európai munkaerő-piac problémáit, de csak kis mértékben. Walter prognózisa szerint 1980-ra ismét a növekedés lassulása várha­tó, elsősorban az Egyesült Államok­ban bekövetkező recesszió következ­tében. Ennek a lassulásnak inflá­­ció-fékező és a munkanélküliséget újra növelő hatása azonban csak 1981-ben jelentkezik. (Reuter) világgazdaság AZ ARAB LIGA ORSZÁGAI MEGÁLLAPODTAK AZ EGYIPTOM ELLENI SZANKCIÓKBAN Az Arab Liga Bagdadban tartott értekezletén ötnapos heves vita után szombaton 19 arab ország képviselői közös nyilatkozatot írtak alá az Izraellel különbékét kötő Egyiptom elleni politikai és gazda­sági bojkottról. A hírügynökségek rendkívül bő terjedelemben foglal­koznak az egyes szankciókkal, amelyet nem egész egyformán értel­meznek. A hivatalos megállapodás szerint az arab országok vala­mennyi gazdasági segélyüket beszüntetik, és megszakítják a diplomá­ciai kapcsolatokat is Egyiptommal. A gazdasági szankciók közé töb­bek közt az arab segélyek leállítása, a Kairóval folytatott kereske­delem megszüntetése, és általános olaj embargó elrendelése tartozik. Az olaj embargót arra hivatkozva határozták el, hogy a békeszerző­dés kimondja, életbe lépése után hét hónappal Egyiptom olajat szállít Izraelnek. Az arab olajcsap elzá­rása azonban nem jelent súlyos gondot Egyiptomnak, lévén maga is olajexportőr. Tavaly Egyiptom 25 millió tonna olajat hozott felszínre, ebből ő maga csak 10 milliónyit fogyasztott el, a többit külföldön értékesítette. Kairó olajhelyzete szakértők szerint számottevően ja­vul 1979 végén, amikor a kínai olajmezőn levő készletek az ő ke­zébe kerülnek. Nagyobb csapás viszont Kairóra az arab gazdasági segélyek leállítása, jóllehet ezek ösz­­szege már tavaly is drámaian csök­kent, az 1977-es 1,7 milliárd dol­lárról 500 millió­ dollárra. Ami az egyiptomi bankokban tartott arab tőkét illeti, a jelentések szerint nem, a meglevő állomány felszá­molásáról van-e szó, hanem arról, hogy nem helyeznek el pénzeket egyiptomi pénzintézetekben. A gazdasági szankciókat, úgy tű­nik, csaknem maradéktalanul el­fogadta Szaúd-Arábia is, az az or­szág, amely eleddig a legnagyobb összegű segélyben részesítette Egyiptomot. A szaúdi külügymi­niszter nyilatkozatából azonban nem vehető ki világosan, hogy Ri­­jád csupán a katonai segélyek le­állításához járult-e hozzá, valamint azoknak a segélyeknek a­­befa­gyasztásához, amelyeket az arab országok multilaterális alapon fo­lyósítottak Kairónak, vagy pedig hajlandó közvetlen segélyeit is le­állítani. A kompromisszumot tük­rözi az is, hogy a szankciók be­tartását semmilyen módon sem el­lenőrzik. A kereskedelmi kapcso­latok­, befagyasztását Egyiptomban igyekeznek bagatellizálni mond­ván, Kairó évi áruforgalmának mindössze 6 százalékát bonyolítja le az arab országokkal. Az egyip­tomi sajtó úgy értelmezi a súlyos arab döntéseket, mint csupán szen­tesítését a gyakorlatban már meg-így magyarázzák a Bagdadban született politikai döntéseket is. Az Arab Liga külügyminiszterei úgy ha­tároztak, hogy a közleményt aláíró országok azonnal hazahívják nagy­követeiket Egyiptomból, a döntésnek megfelelően Jordánia, Szíria, Líbia, Algéria, a Jemeni NDK, a PFSZ, Szaúd-Arábia, Kuvait egyiptomi dip­lomáciai kirendeltségének vezetői már el is hagyták Kairót. Egyipto­mot csupán a két utóbbi ország döntése érintette mélyen, a koráb­biakkal már gyakorlatilag beszün­tette diplomáciai kapcsolatait. A kormányközi kapcsolatok teljes megszakításáról a bagdadi közle­mény egyébként úgy határoz, hogy erre az egyes országok által meg­választott időben kerül sor. Jóllehet az Egyiptom ellen ho­zott gazdasági szankciók végrehaj­tása eltérhet a határozatban foglal­taktól, a közös közlemény megje­lentetése mégis az Egyiptom ellen határozott intézkedéseket követelők sikerét jelzi. Így van ez még ak­kor is, ha az USA megbüntetésére vonatkozó palesztin javaslatot a résztvevők teljes mértékben elve­tették. Hétfőn Egyiptomba érkezett Be­­gin izraeli miniszterelnök, szemé­lyében először kezd hivatalos láto­gatást arab országban izraeli állam­fő. Szadat nem­rég tért haza az NSZK-ból, ahol gazdasági és pénz­ügyi segélyt akart szerezni országá­nak. Látogatása csupán félig tekint­hető eredményesnek, ígéretet sike­rült ugyan kicsikarnia a nyugatné­met kancellártól az Egyiptomnak nyújtandó segély folyósításáról, konkrét összegekben azonban nem állapodtak meg. (AP—DJ, Reuter, MTI) Adatok a tavalyi olasz gazdasági eredményekről Olaszországban tavaly 2,6 száza­lékkal nőtt a hozzáadott érték (GDP) az 1977. évi 2 százalékkal szemben — közli a római kormány. A GDP 220,8 ezer milliárd líra volt, 20 ezer milliárddal több a koráb­ban vártnál. Újból átvizsgálták és átértékelték ugyanis a tavalyi és a megelőző három év adatait és pon­tosabban számbavették a kisválla­latok tevékenységét. A bevitel volumene 8,1 százalék­kal nőtt tavaly (1977-ben 0,2 száza­lékkal csökkent), a kivitel pedig 10,8 százalékkal gyarapodott (+6,7). A háztartások fogyasztása tavaly reálértékben 2,9 százalékkal emel­kedett a tavalyelőtti 2,3 százalék­kal szemben. (Reuter) AMERIKAI SAJTÓTÁMADÁS A VILÁGBANK ELLEN A Világbank — mint ismeretes —, engedélyt kért finanszírozóitól, hogy alaptőkéjét megkétszerezhesse, azaz 80 milliárd dollárra emelhesse. A ké­relem jóváhagyása „aláásná a Nyu­gat pozícióit a világon” — véli a Barron’s New York-i pénzügyi heti­lap. A lap „mély megrendüléssel” adja hírül, hogy egy amerikai kong­resszusi albizottság pazarlást, a bü­rokrácia túltengését, felesleges titko­lózást és politikailag megkérdőjelez­hető tevékenységet állapított meg a Világbanknál és más nemzetközi pénzintézeteknél. A Barron’s szerint mind nyomósabb okai vannak egy alapos kongresszusi vizsgálatnak. A hetilap a washingtoni pénzügy­minisztériumot is támadja, amiért „botrányosan lazán” végezte a nem­zetközi pénzügyi intézményeit ellen­őrzését. Bergsten, a pénzügyminisz­térium nemzetközi ügyekkel foglal­kozó miniszter-helyettese elengedte a füle mellett az albizottság megál­lapításait és méltatta ezeknek a pénz­intézeteknek a tevékenységét. A Barron’s cikke nem ért egyet a miniszterhelyettes megállapításaival és kifejti: „a pazarlás önmagában is elég rossz, de ami még rosszabb, az az a mód, ahogy a Világbank és fiók­intézetei, nyíltan és pimaszul, olyan célokra fordítják a pénzeket, ame­lyeket egyetlen magát szabadnak ne­vező társadalom s­em tolerálhat, s még kevésbé támogathat. E pénzin­tézetek nemhogy a gazdasági fejlő­dést vagy a társadalmi haladást szol­gálnák, ellenkezőleg, kíméletlenül rabszolgaságba taszítják a rászoruló­kat”. (AP-DJ) Jamaica több hitelt kér az IMF-től Bell jamaicai pénzügyminiszter tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezetőivel, hogy 400 millió dollárral emeljék fel a latin-amerikai országnak nemrég fo­lyósított 200 millió dolláros hitelt Kingston ugyanakkor további 80 millió dollár kölcsönt szeretne kap­ni a következő két évben. Jamaica legégetőbb problémája jelenleg a devizahiány, az országnak az 1979—■ 80-as költségvetési évben 100 millió dollárt kell előteremtenie külföldi kötelezettségeinek fedezésére. A kérdés megoldása végett a jamaicai pénzügyminiszter arra szeretné rá­venni a külföldi kereskedelmi ban­kokat, hogy bővítsék ki az ország számára megnyitott hitelkereteket (Reuter) Főszerkesztő : GYULA­ ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bd. V . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100­79.3102/9-04 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolyár Imre Nyomda; Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő Postahivataloknál Előfizetési díj egy évre 3600 Ft VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX 25 008 ISSN 0042-6148

Next