Világgazdaság, 1979. április (11. évfolyam, 65/2571-81/2587. szám)
1979-04-03 / 65. (2571.) szám
1979. ÁPRILIS 3. Moszkvai tudósítónktól. Tavaly tovább csökkent a tőkésországok részesedése a Szovjetunió külkereskedelmében, bár némileg felgyorsult a velük folytatott árucsere. A Moszkvában nyilvánosságra hozott adatokból megtudhatjuk, hogy a Szovjetunió 70,2 milliárd rubeles összforgalmának 28 százalékát bonyolította le a fejlett tőkésországokkal, 1977-ben 29,6 százalékát A kölcsönös szállítások értéke 5,3 százalékkal nőtt és elérte a 19,7 milliárd rubelt. Ezen belül a szovjet export 1,13 százalékkal 8,7 milliárd rubelre csökkent, az import viszont 11 százalékkal 11 milliárdra emelkedett. E számokból is látszik, a Szovjetunió tavaly legalábbis változtatott azon a törekvésén, hogy a tőkésországokkal folytatott kereskedelmében az egyensúlyi helyzetet az import visszafogása révén érje el. A tőkésországok részesedésének csökkenése a szovjet export lanyhulása mellett annak is tulajdonítható, hogy igen gyorsan nőtt az ország szocialista partnerekkel foly tatott kereskedelme: 36,2 milliárd rubelről 41,9 milliárdra, így ezen országok részesedése az összforgalomban a tavalyi 52,7 százalékról 59,7-re nőtt. A tőkésországok közül az NSZK megőrizte vezető helyét 3,3 milliárd rubeles kétoldalú forgalommal. A Szovjetunió második legjelentősebb nyugati partnere tavaly is Japán volt, bár a forgalom alig emelkedett, így is elérte azonban a 2,3 milliárd rubelt. A sorban ezután Finnország következik 2,2, majd Olaszország 2 milliárd rubeles forgalommal. Viszonylag jelentősen nőtt a szovjet—amerikai kereskedelem: 1,53 milliárd rubelről 1,9 milliárdra. Mint ismeretes, a növekmény túlnyomó része a gabonavásárlásokból adódott. A Franciaországgal folytatott árucsere értéke 1,3 milliárd, Nagy-Britanniával pedig 1,5 milliárd rubel volt. Az eddigi adatokból is következik, hogy csökkent a fejlődő országok súlya is az összforgalomban. A velük folytatott kereskedelem értéke 8,6 milliárd rubel volt, 3,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez a teljes árucsere-forgalom 12,3 százaléka. ELŐZETES ADATOK A SZOVJETUNIÓ TAVALYI KÜLKERESKEDELMÉRŐL Japán bankok konzorciuma 21 milliárd jen (kereken 100 millió dollár) kölcsönt nyújt a lengyel külkereskedelmi banknak (Bank Handlowy w Warszawie) — közölte a japán bankszindikátus fő szervezőjének, a tokiói Eximbanknak a szóvivője. A félig állami kézben levő japán bank első ízben vesz részt egy Lengyelországnak szánt konzorciális hitel szervezésében, illetve folyósításában. A kölcsönből komplett japán poliészter-feldolgozó üzem importját fogják finanszírozni. A lengyel külkereskedelmi bank egy másik, még ennél is jelentősebb hitelmegállapodást kötött a hét végén: a vezető nyugati bankok konzorciumától 550 millió dolláros kölcsönt vesz fel 7 évre. A londoni bankközi kamatot meghaladó felár az első két évben 1,25 százalék, a további 5 évben pedig 1,375 százalék. A konzorciumban vezető észak-amerikai, brit, nyugatnémet pénzintézetek vesznek részt, köztük a Bank of America, a Citicorp, a Chemical Bank, a Martafacturers Hanover, a Lloyds, a Barclay’s, továbbá a Bank für Gemeinwirtschaft. Varsói sajtókommentárok megállapítják: „ez a minden eddiginél nagyobb eurokölcsön megerősítette, hogy a nyugati üzleti világ stabil partnernak tekinti Lengyelországot”. (Reuter) Írország gazdasági gondjait alighanem súlyosbítja, s egyben felhívja a figyelmet ezekre a gondokra az ír pénzügyi hatóságok döntése, hogy megszüntetik saját pénznemük és a font sterling eddigi 1:1 paritását (VILÁGGAZDASÁG, március 31. 1. oldal). Anglia és Írország monetáris unióját hivatalosan, mint ismeretes, már a múlt év végén megszüntették, előkészületként a nyugateurópai valutarendszer (EMS) életbeléptetésére. Az unió tényleges felbontása azonban, két héttel az EMS működésének kezdete után, egészen más körülmények között történt, mint akkor képzelték. Tavaly úgy gondolták, hogy az ír font mint az EMS résztvevője a devizapiacon erősödni fog az EMS mechanizmusán kívül maradó angol fonttal szemben. A valóságban a dolog fordítva történt: a font sterling erősödése kényszerítette ki a szakítást. Írországban bizonyos devizakorlátozó intézkedéseket léptettek életbe, Anglia azonban közölte, hogy ■— legalábbis egyelőre — nem szándékszik semmit tenni az Írországból átáramló tőke útjának eltorlaszolása végett. Írország gondjai és az EMS Az Anglia gazdaságával igen szorosan összefonódott ír gazdaság számára nem sok jót ígért a pillanatnyi helyzet: az olajárak emelkednek, Anglia szűkmarkú pénzpolitikát folytat és inflációja is lassúbb, mint Írországé. A kisebbik szigetországban a gazdasági növekedés gyorsabb ugyan, mint a Közös Piac bármely más tagállamában, de ennek hátterében a pénzellátás hirtelen inflációs bővülése rejlik (egy év alatt 23,2 százalékkal). Az állam az 1979-es pénzügyi évben 779 millió fonttal a nemzeti össztermék több, mint 10 százalékával szándékszik növelni adósságait. A külkereskedelmi mérleg deficitje tavaly 745 millió fontra nőtt az előző évi 607 millióról, a fogyasztói árak indexe pedig az 1979 február végéig tartó 12 hónap alatt 10,8 százalékkal ment feljebb. Az ír és az angol font elszakítására Dublint az a felismerés késztette — mondják londoni pénzügyi körökben — hogy az ír font nemcsak az angol font erősödésével nem tud lépést tartani, hanem hamarosan az EMS leggyengébb, támogatásra szoruló valutája lehet. (Reuter) m A VILÁGGAZDASÁG legközelebbi száma 1979. április 6-án, csütörtökön jelenik meg. • Április 26—28 között kerül sor Giscard d’Estaing francia elnök hivatalos moszkvai látogatására, jelentették be Moszkvában. Mint ismeretes, Giscard látogatásának eredeti időpontja március 29. lett volna, de utazását elhalasztották. A Androsch osztrák alkancellár befejezte szófiai tárgyalásait. A két ország a jövőben szorosabban együttműködik a hűtőaggregátok, klímaberendezések, környezetvédelmi létesítmények és gyógyszerek gyártásában, valamint az idegenforgalomban. Lengyelország és Banglades árucsere-forgalmi egyezményt kötött, amelynek értelmében az idén 15,6 millió dollár értékben szállítanak egymásnak árut.B. Todorov bolgár miniszterelnök pénteken Szófiában fogadta Poljakov szovjet gépkocsiipari minisztert. A tárgyalásokon a két ország közötti gépkocsiipari együttműködés kiszélesítésének lehetőségeiről volt szó. • Hétfőn befejeződött a Szíriai— jugoszláv gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottság harmadik ülése, amelyen aláírták az 1979-re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. 9 Kína 30 millió dollár kölcsönt kap a Chase Manhattan Banktól. Az összeget a Pekingben létesülő külkereskedelmi központ építkezésének finanszírozására használják fel. «■» Pakisztán miután kilépett a CENTÓ-ból, teljes jogú tagja szeretne lenni az el nem kötelezett országok mozgalmának. A kérést Sri Lanka külügyminiszterének, a mozgalom soros elnökének vezetésével az el nem kötelezettek koordinációs irodájának miniszteri tanácskozásán vitatják meg, amelyet június elején tartanak Colombóban. JELENTS 9 A svéd termelői árak februárban 1,2 százalékkal mentek feljebb szemben a januári 1,7 százalékkal. Az árindex 235 ponton állt (1968-as bázison). A British Leyland, angol állami autógyár egy osztrák autókereskedőnek eladta a Leyland Austria részvényeit. Az üzletkötés értékét nem hozták nyilvánosságra. Az angol autótársaság azzal indokolta döntését, hogy át kívánja szervezni európai tevékenységét. • A Világbank 20 millió dollár kölcsönt folyósít Kenyának. Az afrikai ország az összegből a vidéki területek távközlési rendszerét építi ki. 4* A dél-afrikai pénzügyminiszter által közzétett költségvetési program a katonai kiadások 25 százalékkal való felemelését, a nemzeti jövedelem 4 százalékos emelkedését és az inflációnak, amely jelenleg 11,2 százalékos, a leszorítását irányozza elő. India 2,4 millió rúpiát (megközelítően 300 ezer dollár) bocsátott az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) rendelkezésére. Delhi ezzel 730 ezer dollárra emelte a bank különleges műszaki segélyalapjához való hozzájárulását. í© Az angol kormány új béremelési javaslatot tett a közalkalmazottak szakszervezetének vezetőinek. A szakszervezet azonban továbbra is érvényesnek tekinti a hétfőre tervezett sztrájkot, mert a kormány által javasolt béremelés mértéke nem éri el a követelt 7 százalékot és a bértárgyalások még folytatódnak. Az Európai Légibusz Konzorcium nagy megrendeléseket kapott. A Lufthansa nyugatnémet légitársaság 25 darab A—310 típusú légibusz vásárlását tervezi 1,5 milliárd márka értékben és további 25-re opciót adott.. Zsivkov bolgár államfő hétfőn latin-amerikai körútra indult. Első állomása Mexikó lesz, onnan Kubába utazik. Lengyel kölcsönügyletek a tőkés hitelpiacon Opel gépkocsiiban Kikindán Az első Jugoszláviában készült Opel gépkocsik ez év végén kerülnek piacra — jelentették be Belgrádban. A kikindai gyár eddig részegységeket készített Opel és Vauxhall gépkocsikhoz, a jövőben — a General Motorsszal kötött egyezmény alapján — közepes és kisméretű Opel gépkocsikat is gyártatani fognak. Mint a gyár képviselője közölte, a kikindai üzem 1982- ben éri el kapacitásának csúcsát és akkor évi 8 ezer darab Opel gépkocsit gyárt. (AP—DJ) Közeleg a döntés a Ford új európai üzemének helyéről Henry Ford 11., a Ford-művek elnöke, Giscard elnökkel ésBarre miniszterelnökkel ■ arról tárgyal Párizsban, hogy a Ford esetleg összeszerelő üzemet létesítene Kelet-Franciaországban. Mint ismeretes, a francia kormány hosszabb ideje küzd az összeszerelő üzem megszerzéséért. A gyár Lotharingiában lenne, azon a a vasércben gazdag területen, amelyet legjobban érint Barre miniszterelnök acélipari átszervezési programja, s ahol 35 ezer dolgozót fenyeget az elbocsátás. Az összeszerelő üzemben 8 ezer dolgozónak tudnának munkát adni, nem csoda hát, hogy Ausztria és Portugália is verseng a Ford-üzemért. Henry Ford valószínűleg a napokban közli a végleges döntést az új európai összeszerelő üzem telephelyéről. (AP-DJ) Kiéli prognózis: lassulás csak 1988-ban Nyugat-Európában a pénzellátás tavalyi gyors növekedése előkészítette a talajt nemcsak a termelés további élénkülésének, hanem az infláció felgyorsulásának is — mondja Norbert Walter, a kieli gazdaságkutató intézet vezető közgazdásza. " Walter egy londoni gazdasági konferencián tartott előadásában kifejtette, hogy az infláció felfűtése a nyersanyagárak emelkedése és a dollár árfolyamának szilárdsága miatt is várható. A gazdasági élénkülést az egyes kormányok pénz- és hitelpolitikája (amely az NSZK-ban inkább expanziós, a többieknél inkább mérséklő jellegű) csak kevéssé befolyásolhatja. Némi fékező hatása lehet viszont az olajárak emelkedésének. Ez azonban inkább előnyösnek tekintendő, mert hozzájárulhat a hirtelen inflációs hullám és azt követő éles visszaesés elkerüléséhez. Hasonlóan jótékony szerepet játszhat a nyugat-európai valutarendszer (EMS) is, mert a Bundesbank a jelek szerint inkább kész a márka felértékelésére, mint az infláció eltűrésére. A gazdasági tevékenység javulása enyhíteni fogja a nyugat-európai munkaerő-piac problémáit, de csak kis mértékben. Walter prognózisa szerint 1980-ra ismét a növekedés lassulása várható, elsősorban az Egyesült Államokban bekövetkező recesszió következtében. Ennek a lassulásnak infláció-fékező és a munkanélküliséget újra növelő hatása azonban csak 1981-ben jelentkezik. (Reuter) világgazdaság AZ ARAB LIGA ORSZÁGAI MEGÁLLAPODTAK AZ EGYIPTOM ELLENI SZANKCIÓKBAN Az Arab Liga Bagdadban tartott értekezletén ötnapos heves vita után szombaton 19 arab ország képviselői közös nyilatkozatot írtak alá az Izraellel különbékét kötő Egyiptom elleni politikai és gazdasági bojkottról. A hírügynökségek rendkívül bő terjedelemben foglalkoznak az egyes szankciókkal, amelyet nem egész egyformán értelmeznek. A hivatalos megállapodás szerint az arab országok valamennyi gazdasági segélyüket beszüntetik, és megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat is Egyiptommal. A gazdasági szankciók közé többek közt az arab segélyek leállítása, a Kairóval folytatott kereskedelem megszüntetése, és általános olaj embargó elrendelése tartozik. Az olaj embargót arra hivatkozva határozták el, hogy a békeszerződés kimondja, életbe lépése után hét hónappal Egyiptom olajat szállít Izraelnek. Az arab olajcsap elzárása azonban nem jelent súlyos gondot Egyiptomnak, lévén maga is olajexportőr. Tavaly Egyiptom 25 millió tonna olajat hozott felszínre, ebből ő maga csak 10 milliónyit fogyasztott el, a többit külföldön értékesítette. Kairó olajhelyzete szakértők szerint számottevően javul 1979 végén, amikor a kínai olajmezőn levő készletek az ő kezébe kerülnek. Nagyobb csapás viszont Kairóra az arab gazdasági segélyek leállítása, jóllehet ezek öszszege már tavaly is drámaian csökkent, az 1977-es 1,7 milliárd dollárról 500 millió dollárra. Ami az egyiptomi bankokban tartott arab tőkét illeti, a jelentések szerint nem, a meglevő állomány felszámolásáról van-e szó, hanem arról, hogy nem helyeznek el pénzeket egyiptomi pénzintézetekben. A gazdasági szankciókat, úgy tűnik, csaknem maradéktalanul elfogadta Szaúd-Arábia is, az az ország, amely eleddig a legnagyobb összegű segélyben részesítette Egyiptomot. A szaúdi külügyminiszter nyilatkozatából azonban nem vehető ki világosan, hogy Rijád csupán a katonai segélyek leállításához járult-e hozzá, valamint azoknak a segélyeknek abefagyasztásához, amelyeket az arab országok multilaterális alapon folyósítottak Kairónak, vagy pedig hajlandó közvetlen segélyeit is leállítani. A kompromisszumot tükrözi az is, hogy a szankciók betartását semmilyen módon sem ellenőrzik. A kereskedelmi kapcsolatok, befagyasztását Egyiptomban igyekeznek bagatellizálni mondván, Kairó évi áruforgalmának mindössze 6 százalékát bonyolítja le az arab országokkal. Az egyiptomi sajtó úgy értelmezi a súlyos arab döntéseket, mint csupán szentesítését a gyakorlatban már meg-így magyarázzák a Bagdadban született politikai döntéseket is. Az Arab Liga külügyminiszterei úgy határoztak, hogy a közleményt aláíró országok azonnal hazahívják nagyköveteiket Egyiptomból, a döntésnek megfelelően Jordánia, Szíria, Líbia, Algéria, a Jemeni NDK, a PFSZ, Szaúd-Arábia, Kuvait egyiptomi diplomáciai kirendeltségének vezetői már el is hagyták Kairót. Egyiptomot csupán a két utóbbi ország döntése érintette mélyen, a korábbiakkal már gyakorlatilag beszüntette diplomáciai kapcsolatait. A kormányközi kapcsolatok teljes megszakításáról a bagdadi közlemény egyébként úgy határoz, hogy erre az egyes országok által megválasztott időben kerül sor. Jóllehet az Egyiptom ellen hozott gazdasági szankciók végrehajtása eltérhet a határozatban foglaltaktól, a közös közlemény megjelentetése mégis az Egyiptom ellen határozott intézkedéseket követelők sikerét jelzi. Így van ez még akkor is, ha az USA megbüntetésére vonatkozó palesztin javaslatot a résztvevők teljes mértékben elvetették. Hétfőn Egyiptomba érkezett Begin izraeli miniszterelnök, személyében először kezd hivatalos látogatást arab országban izraeli államfő. Szadat nemrég tért haza az NSZK-ból, ahol gazdasági és pénzügyi segélyt akart szerezni országának. Látogatása csupán félig tekinthető eredményesnek, ígéretet sikerült ugyan kicsikarnia a nyugatnémet kancellártól az Egyiptomnak nyújtandó segély folyósításáról, konkrét összegekben azonban nem állapodtak meg. (AP—DJ, Reuter, MTI) Adatok a tavalyi olasz gazdasági eredményekről Olaszországban tavaly 2,6 százalékkal nőtt a hozzáadott érték (GDP) az 1977. évi 2 százalékkal szemben — közli a római kormány. A GDP 220,8 ezer milliárd líra volt, 20 ezer milliárddal több a korábban vártnál. Újból átvizsgálták és átértékelték ugyanis a tavalyi és a megelőző három év adatait és pontosabban számbavették a kisvállalatok tevékenységét. A bevitel volumene 8,1 százalékkal nőtt tavaly (1977-ben 0,2 százalékkal csökkent), a kivitel pedig 10,8 százalékkal gyarapodott (+6,7). A háztartások fogyasztása tavaly reálértékben 2,9 százalékkal emelkedett a tavalyelőtti 2,3 százalékkal szemben. (Reuter) AMERIKAI SAJTÓTÁMADÁS A VILÁGBANK ELLEN A Világbank — mint ismeretes —, engedélyt kért finanszírozóitól, hogy alaptőkéjét megkétszerezhesse, azaz 80 milliárd dollárra emelhesse. A kérelem jóváhagyása „aláásná a Nyugat pozícióit a világon” — véli a Barron’s New York-i pénzügyi hetilap. A lap „mély megrendüléssel” adja hírül, hogy egy amerikai kongresszusi albizottság pazarlást, a bürokrácia túltengését, felesleges titkolózást és politikailag megkérdőjelezhető tevékenységet állapított meg a Világbanknál és más nemzetközi pénzintézeteknél. A Barron’s szerint mind nyomósabb okai vannak egy alapos kongresszusi vizsgálatnak. A hetilap a washingtoni pénzügyminisztériumot is támadja, amiért „botrányosan lazán” végezte a nemzetközi pénzügyi intézményeit ellenőrzését. Bergsten, a pénzügyminisztérium nemzetközi ügyekkel foglalkozó miniszter-helyettese elengedte a füle mellett az albizottság megállapításait és méltatta ezeknek a pénzintézeteknek a tevékenységét. A Barron’s cikke nem ért egyet a miniszterhelyettes megállapításaival és kifejti: „a pazarlás önmagában is elég rossz, de ami még rosszabb, az az a mód, ahogy a Világbank és fiókintézetei, nyíltan és pimaszul, olyan célokra fordítják a pénzeket, amelyeket egyetlen magát szabadnak nevező társadalom sem tolerálhat, s még kevésbé támogathat. E pénzintézetek nemhogy a gazdasági fejlődést vagy a társadalmi haladást szolgálnák, ellenkezőleg, kíméletlenül rabszolgaságba taszítják a rászorulókat”. (AP-DJ) Jamaica több hitelt kér az IMF-től Bell jamaicai pénzügyminiszter tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezetőivel, hogy 400 millió dollárral emeljék fel a latin-amerikai országnak nemrég folyósított 200 millió dolláros hitelt Kingston ugyanakkor további 80 millió dollár kölcsönt szeretne kapni a következő két évben. Jamaica legégetőbb problémája jelenleg a devizahiány, az országnak az 1979—■ 80-as költségvetési évben 100 millió dollárt kell előteremtenie külföldi kötelezettségeinek fedezésére. A kérdés megoldása végett a jamaicai pénzügyminiszter arra szeretné rávenni a külföldi kereskedelmi bankokat, hogy bővítsék ki az ország számára megnyitott hitelkereteket (Reuter) Főszerkesztő : GYULA ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bd. V . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-10079.3102/9-04 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolyár Imre Nyomda; Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő Postahivataloknál Előfizetési díj egy évre 3600 Ft VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX 25 008 ISSN 0042-6148