Világgazdaság, 1979. július (11. évfolyam, 125/2631-145/2651. szám)

1979-07-05 / 127. (2633.) szám

6 1979- július 1- ­ A szerszámgéppiac konjunkturális helyzete a vezető tőkésországokban A szerszámgépek forgalmát összességében a kereslet élénkülése jellemezte 1978 végén , 1979 elején a fő tőkés piacokon. Az egyes országok szerszámgéppiaca azonban változatlanul igen eltérő képet mutat mind az importnál, mind az exportnál. Az 1978-as év folya­mán a rendelésállomány is erősen ingadozott. A legtöbb országban továbbra is a kiváltó és korszerűsítő jellegű beruházások vezetnek. A felújítási igény is igen nagy: becslések szerint az üzemelő szer­számgépeknek Franciaországban 66, Olaszországban 59, Japánban 41, az NSZK-ban pedig 29 százaléka idősebb 10 évesnél. A szerszám­gépek kereslete továbbra is az Egyesült Államokban a legjelentősebb, de a kereslet élénkülése tapasztalható az NSZK-ban, Angliában és Japánban is. Franciaországra és Olaszországra ezzel szemben inkább a stagnálás jellemző. A kereslet élénkülését a legtöbb mikroprocesszorok alkalmazása Ao­­országban elsősorban az autóipar­ minél. Növekszik a fejlődő orszá­­gak és háttér-iparágainak a fel­en­­gők vásárlási kedve is. A vezető dülése váltotta ki. A vásárlók ér­­tékes országok elsősorban a lat ér­­deklődése elsősorban a termelést amerikai és kelet-ázsiai országokba racionalizáló, fokozott teljesítme- szállítottak nagyobb tételeket e­ngű, megbízható, egyszerű kezeié- írja az NDK külkereskedelmi mi­­sű szerszámgépekre irányul. A m­i­nisztériumának keretében működő merikus vezérlések területén a kutatóintézet tanulmánya. NÉHÁNY TÖKÉSORSZÁG SZERSZÁMGÉP-KÖZKERESKEDELMÉNEK ALAKULÁSA* * 1978. megadott időszakában, 1977 azonos időszakához képest; az adatok számítása a nemzeti valuták alapján történik, a cserearányok válto­zásának és az inflációs jellegű áremelkedéseknek a figyelmen kívül hagyásával. Forrás: Az egyes országok statisztikái, az USA és Franciaország esetében pedig sajtójelentések. A piaci helyzet néhány államban Az Egyesült Államokban egyen­letesen igen magas a rendelésállo­mány, amely azonban több mint 90 százalékban belföldi eredetű. 1978 első tíz hónapjában, az előző év azonos időszakához képest a szerszámgép-kiszállítások értéke 35 százalékkal, ezen belül a forgá­csoló szerszámgépek eladása 38,8 százalékkal­­ nőtt. Változatlanul a gépjárműipar a legnagyobb vásárló, de jelentősek a fémfeldolgozó ipar beruházásai is. Az import a nagy kereslet következtében szintén emelkedett, számszerű adatok azon­ban nem állnak rendelkezésre. Az export erőteljes növekedéséhez hoz­zájárultak a nyugat-európai orszá­gok vásárlásai is. Az NSZK-ban is a kereslet fo­kozódó élénkülése tapasztalható, különösen a belföldi vásárlók ré­széről. Itt is az autóipar és annak szállítói állnak az első helyen. A neves szerszámgépgyártó konszern, a Gildemeister AG például az elő­ző évinél 10 százalékkal több ren­delést kapott 1978-ban, azonban a több orsós automata esztergák iránti kereslet határozottan csök­kent. A külföldi vevők érdeklődése kisebb mértékben emelkedett a belföldiekénél: nagyobb vásárlók elsősorban az Egyesült Államok, il­letve latin-amerikai és kelet-ázsiai országok voltak. Az NSZK szer­­számcéggyártása 1978 első hat hó­napjában névlegesen 5,9 százalék­kal nőtt az előző év azonos idő­szakához kétet. Az importnak a táblázatban kötött 3, 6 százalál-os növekedése a belső piac élénkülé­sét jelzi. Anglia szerszámgépgyártói 1978- ban 10 százalékkal több rendelést kaptak az előző évinél, ez azon­ban a belföldi kereslet közel 30 százalékos emelkedéséből adódik, mert az export-megren­delések ér­téke az előző évinél 6,6 százalék­kal kevesebb. Az a tény, hogy 1978 első kilenc hónapjáhm Ang­lia szerszámgénimportja 19,1 szá­zalékkal nőtt, a brit piac viselke­désinek megvíltozását jelzi. Az export csökkenésit a szerbzárv­án­­yvártól többek között a szocialista országokba irányuló szállításaik csökkenésével magyaráznák. Franciaország szerszámgéppiacán a kereslet alacsony szinten stagnál. A gyártókat a kivitel mentette meg. Ellentmondásos a francia géppark jelentős elöregedése és a felújítási kedv lanyhasága: az im­port 5,7 százalékos csökkenése is a belső piac érdektelenségét jelzi. Ezzel szemben az export olyan arányban nőtt, hogy a francia szerszámgépkivitel évek óta először haladja meg mlentős mértékben a behozatalt. Franciaország legjelen­tősebb vásárlója Románia, az Nszk a S­zovjetunió és Algéria volt. Olaszországban a belső piaci ke­reslet már mintegy négy éve ala­csony szinten stagnál, és szinte ki­zárólag kiváltó jellegű beruházá­sokból adódik. Az éves szinten ked­vezően emelkedő export is csök­kent némileg 1978 második felé­ben. A legfontosabb vevő az NSZK és Anglia, valamint a szocialista országok. Japán szerszámgéppiacán a ke­reslet tavaly megkezdődött élénkü­lése tovább tart. A belföldi vevők közül az autó- és a gépipar a leg­jelentősebb, de az állami megren­delések is növelik az eladásokat. Az export évek óta jelentősen meghaladja az importot. A leglendületesebb fejlődés to­vábbra is az USA szerszámgéppia­cán várható. Az autóipar és a ha­diipar a legnagyobb megrendelő. Idei kilátások Az NSZK-ban a szerszámgépek iránti kereslet további élénkülése várható. A legnagyobb megrende­lésekre ott is az autóipar, illetve annak háttéripara részéről lehet számítani. Mivel a meglevő kapa­citásokat a növekvő kereslet sem köti le, kemény konkurrenciaharc várható.­­ Angliában a szakértők a belső piac kiegyensúlyozottan növekvő keresletére számítanak. Franciaország szerszámgéppiacát továbbra is a nagyon ingatag kon­junkturális helyzet befolyásolja. Mivel az export további fokozásá­ra kevés lehetőséget látnak, a francia szerszámgépgyártók a belső piacot igyekeznek megdolgozni. A vezető tőkésországok szerszám­­géppiacán az árak további emelke­désére kell számítani. Ennek üteme várhatóan az 1978. évinél gyorsabb azonban az egyes országokban igy­­eltérő lesz. Az árak legnagyobb mértékű fel­ügyes intézkedéseivel a kormány is támogatja ezeket a törekvéseket. Olaszország szerszámgépgyártásá­nak tervezett 8,9 százalékos nö­velése csak akkor valósulhat meg, ha nő a beruházási kedv. Japánban a felhasználó iparágak némelyikének erőteljes fellendülése a szerszámgépek iránti kereslet to­vábbi növekedését teszi valószínűvé. A belső piac élénkülése várhatóan növelni fogja az importot is. A fejlődő országok szerszámgép­igénye 1979-ben feltehetőleg to­vább nő. A nyersanyagok, köztük a kőolaj árának várható emelke­dése újabb anyagi lehetőséget fog biztosítani a szállító országoknak iparuk fejlesztésére, így a szer­számgépimportra is. A fejlődő or­szágok — mivel saját gyártásból egyáltalán nem vagy csak részle­gesen tudják a hazai igényeket ki­elégíteni — továbbra is stabil fel­vevő piacnak számítanak. Az afri­kai országok elsősorban oktatási központjaik és karbantartó műhe­lyeik részére fognak szerszámgépe­ket vásárolni. A vezető tőkésországok ipari sa­játosságai miatt egyre inkább a gépek különleges használati értéke (teljesítmény, pontosság, megbízha­tóság) kerül előtérbe. Az egyre éle­sebbé váló konkurrenciaharcban a vásárlók érdeklődése a különösen kedvező műszaki jellemzőkkel (nagy megmunkálási sebesség, pontosság és megbízhatóság, a segédfolyama­tok gépesítése és automatizálása, céltervezés, építőszekrény-elv) ren­delkező gépek felé fordul. A mik­roelektronika mind nagyobb mér­vű alkalmazása elsősorban az egye­di és kissorozatgyártás gépeinek automatizálásában hoz jelentős változást. A mechanikus, illetve elektromos részegységeket a mind nagyobb darabszámban gyártott és így egyre olcsóbb elektronikus egy­ségek váltják fel. A szerszámgé­pek vezérléseiben gyorsan nő a mikroprocesszorok aránya. Az áruszerkezet szempontjából a legfontosabb tőkés piacokon a nagyteljesítményű egyetemes és au­tomata esztergák, a megmunkáló­központok, a köszörűgépek, a fo­gaskerékgyártó gépek és a karos­szériagyártásra alkalmas sajtók iránti kereslet várható. Az árak alakulása A jelentősebb tőkés piacokon 1978-ban tovább emelkedtek a szerszámgépek árai. A kapacitás­­felesleg, a helyenként akadozva be­futó megrendelések és a fokozódó konkurrenciaharc azonban több szerszámgépgyártót árengedményre kényszerített. Az áremelkedés 1978-ban a­ legnagyobb az USA- ban, a legkisebb pedig Japánban volt. Az Egyesült Államokban a fémmegmunkáló gének nagykeres­kedelmi árindexe (1967 = 100) 1977 júniusától 1978 júniusáig 10,1 szá­zalékponttal nőtt. Japánban ugyancsak 12 hónap alatt, 1978 au­gusztusáig ugyanez az árindex (1975 = 100) csak 3,4 százalékpont­tal emelkedett. Az NSZK-ban a termelők árának indexe (1970 - 100) a következőkép­pen változott: lendülése továbbra is az USA-ban várható. Miután a francia piac visz­­sza kíván térni a „szabad árképzés”­­hez, a belföldi árak feltehetőleg ott is az általánosnál erősebben fognak emelkedni. Japánban továbbra is csekély áremelések várhatók. Forrás: Az NSZK hivatalos árindex-jegyzékei. Import Export (százalék) Januártól.. Egyesült Államok +34,5 októberig NSZK +32,6 + 0,8 szeptemberig Franciaország — 5,7 +24,7 decemberig Anglia +19,1 — 1,2 szeptemberig Olaszország — 6,8 +34,7 júniusig Japán + 7,3 +36,0 augusztusig Svájc +32,8 + 1,1 szeptemberig 1977 szeptember­től 1978 szep­temberig 1978 januártól szeptemberig (százalékban) Egyetemes, leszúró- és menetesztergák 3,9 4,2 A­uomata esztergák és revolveresztergák 5,4 5,0 Fúrógépek 5,4 5,4 Vízszintes fúrógépek, megmunkálóközpontok és marógépek 4,8 3,8 Gyalu-, véső- és üregelőgépek 4,4 3,6 Fűrész- és reszelőgépek 8,9 8,2 Fogaskerékgyártó gépek 3,2 3,2 Köszörű-, tükrösítő-és fényesítőgépek , 5,5 5,9 Hajlító-, szegecselő-és égren­yetőgépek 4,0 3,6 Huzálmegmunkáló- és -feldolgozógépek 3,6 3,5 Ív­pochanikus hajtású sajtók 0.1 0.0 Hidraulikus sajtók 3.8 3.8 KÉSZTERMÉKE. EZENTÚL MINDEN FIAT 126-OS LENGYELORSZÁGBAN KÉSZÜL A jövő évtől kezdve a Fiat 126 típusú személyautót már nem Olaszországban, hanem kizárólag Lengyelországban fogják előállíta­ni. Ez az egyik legfontosabb része annak a nemrég létrejött kom­penzációs ügyletnek, amelyet az olasz Fiat cég kötött Lengyelor­szággal. A Fiat tavaly új modellel, a Ritmo elnevezésű személyautóval mutatkozott be sikeresen a brit piacon, valamint ugyanezzel a tí­pussal Strada néven az Egyesült Államokban. Az idén egy újabb fajtával kísérletezik, ez a Zero ne­vet kapta. Ahhoz, hogy minél na­gyobb termelő kapacitást fordíthas­son az új modell előállítására, fel­függesztette népszerű 126-os gyárt­mányának — ebből tavaly 185 500 darabot adott el —, további olasz­­országi előállítását. A 126-os kocsitulajdonosokat nem hagyja cserben, az alkatrész­utánpótlást, valamint az újabb ve­vők kiszolgálását ezentúl Lengyel­­ország biztosítja. Az elmúlt né­hány évben a Fiat 126-ok vezető helyen álltak az észak-európai és olasz autóslistán, mert kitűnően alkalmasak városi használatra. A Termini Imerese-i üzemben, amely Szicíliában található és amely ré­gebben a 126-osokat gyártotta, most áttértek a Zero előállítására. A Zero a Fiat skáláján a 126-os és a 127-es típusok közé helyez­hető el, motorja 600—900 köbcen­ti körüli. A Lengyelországgal kö­tött megállapodásért az olasz szak­­szervezet is elégedett lehet, hiszen az említett üzemben az új típusra való átállásra további 300 munka­helyet létesítettek — nyilatkozta a Fiat cég egyik képviselője. A lengyel partner az olasz licenc alapján eddig évi mintegy 200 ezer Fiat 126-ost gyártott, és a követke­ző években még többre képes fel­futtatni eddigi termelését. A Fiat pedig új életet akar kez­deni. Annak ellenére, hogy tényle­gesen a Fiat az egyetlen ipari kon­szern Olaszországban, amely évről évre nyereséges, igazgatósága mégis elégedetlen a cég eddigi eredmé­nyeivel. A tavalyi nettó profit 88 millió dollár volt, amelyet 17,7 mil­liárd dolláros forgalomból nyertek, ez azonban túlságosan kevés a cég pénzügyi megerősödésének szem­pontjából — mondta Giovanni Ag­­nelli, a Fiat elnöke a részvényesek ülésén. A lengyel kompenzációs ügylet fontos része a Fiat új politikájá­nak, amellyel le szeretné küzdeni az amerikai és japán cégek erős konkurrenciáját, ezért ezen az üzle­ten kívül még számos kooperá­ciós megállapodást tervez más euró­pai autógyártókkal. A Fiat eddig már szoros kapcsolatot alakított ki az Alfa Romeo és a francia Re­nault céggel, ennek keretében közö­sen eyártanak dízelmotorokat. Egy­szerűbb­ járművek együttes gyártá­sára a Fiat Olaszország déli részén épít új üzemet a Peugeot-Citroen­­nel karöltve. Az olasz céget igen súlyosan érin­tette az 1974-es olajválság és azóta is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy kilábaljon nehéz helyzetéből. De a Fiat anyavállalata és leányvállala­tai Argentínában és Brazíliában ta­valy is csak összesen 1,4 millió autót gyártottak, 250 ezerrel keve­sebbet, mint az olajválság előtt. (Reuter) ________ Több autóbuszutas az NDK-ban Berlini tudósítónktól. Az NDK helységeinek 97 százalé­ka autóbusszal is elérhető. A vonal­­hálózat jelenleg 140 300 kilométer. A vizsgálatok azt mutatják, hogy egyre többen veszik igénybe az autóbuszo­kat. 1974-ben 1,26 milliárd utas volt, 1978-ban viszont már 1,47 milliárd (ez 17 százalékkal több). Az országon belüli forgalomból 34,7 százalék az autóbuszutazás részaránya, a városi forgalomban ez 48,5 százalék. AZ NSZK SZEMÉLYGÉPKOCSI-ÁLLOMÁNYA TOVÁBB GYARAPODIK A legfrissebb előrejelzések szerint az NSZK gépkocsiállománya tovább nő, és 1990-ben minden ezer, 18 éven felüli állampolgárra 545 sze­mélygépkocsi fog jutni. A jelenlegi személygépkocsi-állomány 22 millió darabból áll, 1990-re pedig 26 mil­lióra nő. A személygépkocsik 85 szá­zaléka lakossági használatban van, és mintegy 3 millió kocsi van vál­lalatok és különböző intézmények tulajdonában. A személygépkocsi-állományon belül erősen növekszik a dízelmoto­ros kocsik száma, illetve aránya. Számuk a jelenlegi , 0,8 millióról 1990-re 2,1 millióra emelkedik, ami akkor a személygépkocsi-állomány 8 százalékát fogja alkotni. . .Várhatóan növekszik a jelenleg 1,85 millió egységből álló tehergép­kocsi- és autóbuszállomány is. Becs­lések szerint ebben a kategóriában 1990-ig 20 százalékos növekedéssel lehet számolni. Az NSZK mezőgazdaságában je­lenleg 1,5 millió vontatógépet tarta­nak nyilván, ezek száma azonban gyakorlatilag nem növekedhet, mert ebben az ágazatban már most el­érték a teljes motorizációt. A múlt évben az NSZK-ban üze­meltetett különböző típusú és célú gépj­ár­művekben összesen 30 mil­liárd liter motorbenzint, 14 milliárd liter dízelolajat és 0,5 milliárd liter kenőanyagot használtak fel. (Gies­­serei) Fából faragott szék 240 ezer font sterlingért A New York-i Metropolitan Mu­­seum Sotheby’s cég legutóbbi londo­ni műkincsárverésén 240 ezer font sterlinget fizetett egy nyugat-afrikai ismeretlen népi művész által fából faragott székért. A vételárat még további 11,5 százalék terheli adó és illeték címén. Ilyen magas árat af­rikai népművészeti termékért még soha nem fizettek. Az úgynevezett Buli „hosszú arcú” stílusban készült remekműből a világon összesen csak mintegy 20 darabról tudnak és ez a szék kisebb sérülése ellenére a kikiáltási ár sokszorosát érte el. Az árverésen több mint egymillió font sterling folyt be primitív nép­­művészeti termékekért. Két songo törzsfőnöki trónus 55 ezer, illetve 40 ezer fontért cserélt gazdát, 34 ezer fontot fizettek egy ugyancsak songo­­törzsbeli férfi fából faragott szob­ráért, 50 ezer fontba került egy va­lószínűleg irokéz törzsből származó indián népművész által készített em­berfejű furkósbot. A Beninból szár­mazó XVII. századbeli bronzfejért 28 ezer fontot adtak, egy afrikai elefántcsont kürtöt 13 ezer fontért vettek meg. Genfben a Christie’s műkereske­dés árverésén egy svájci gyűjtő kö­zel 105 ezer font sterlinget fizetett egy üvegberakásos kagyló alakú Gallé-készítményű serlegért. Ezen az árverésen 45 korai Gallé-üvegkészít­­ményért összesen 236 ezer fontot ér­tek el. (Financial Times) ELADTA MŰGYŰJTEMÉNYÉT EGY ARAB MULTIMILLIOMOS Monte-Carlóban amerikai, an­gol, francia és nyugatnémet múzeu­mok képviselői, továbbá a világ minden részéből kereskedők, gyűj­tők és érdeklődők jöttek össze, hogy részt vegyenek annak a 200 darab­ból álló legendás műkincsgyűjte­ménynek — főleg bútornak — az értékesítésén, amelyet egy szaúd­­arábiai m’’Hornos megbízásából a londoni S­­heby’s bocsátott árverés­re — jelenti az APA. Akram Ojjeh arab ipari és pénz­ügyi „császár” már 1977. novembe­rében azzal döbbentet meg a mű­vészeti köröket, hogy kereken 14 mil­lió dollárért megvette a múlt év­század végén a Wildenstein család által összehordott világhírű francia bútorgyűjteményt. Röviddel ezután megvette a 66 ezer tonnás France luxusgőzöst, amelyen úszó múzeu­mot akart kialakítani impresszionis­ták és modern festők műveiből, va­lamint XVIII. századbeli remekmű­vekből álló képgyűjteményének be­mutatására. Időközben a szakértők meggyőzték arról, hogy az értékes festményeket menthetetlenül tökre­­teszi a tengeri levegő és a hajót kli­­matizálni nem lehet. (A hajót most vette meg egy norvég hajózási vál­lalat.) A Sotheby’s szóvivője szerint francia bútorokból a monte-carlói ár­verés 1882 óta a legjelentősebb. Az aukción mintegy 8 millió dolláros forgalmat várnak. Szakértők szerint ez a becslés módfelett óvatos.

Next