Világgazdaság, 1979. szeptember (11. évfolyam, 169/2675-188/2694. szám)

1979-09-04 / 169. (2675.) szám

Az olaj Mexikó fejlesztésének záloga Portillo elnök évi jelentése mollak, jelenleg már 45,8 milliárd barrellel, ami a legóvatosabb becs­lés szerint is legalább 60 évre biz­tosítja az ország ellátását, az ex­portigények kielégítését. „Szinte bi­zonyos azonban, hogy ez a perió­dus még hosszabb lesz, figyelembe véve a folyamatban levő kutatáso­kat.” A potenciális olajlelőhelyeknek ma még csupán egytizedét tárták fel, s e potenciális tartalékokat — amelyeknek kétharmada olaj, egy­­harmada földgáz — 200 milliárd bar­relre becsülik. Egyúttal közölte: a napi olajter­melés ez idő szerint 1,6 millió bar­rel, és ezt a mennyiséget tovább növelik; a jövő év végére 2,2 mil­lió barrel olajat és 2,32 millió köb­láb földgázt hoznak felszínre. Most napi 500 000 barrelt exportálnak, a belföldi fogyasztás pedig 900 000 barrel. Az olajat jelenleg barrelen­ként 22,60 dolláros áron értékesítik. A kormány 15 milliárd dolláros programot dolgozott ki az infra­struktúra fejlesztésére, és ennek se­gítségével Mexikót ipari országgá alakítják az ezredfordulóra. Új autópályákat, új repülőtereket épí­tenek és széleskörűen fejlesztik a mezőgazdaságot, nem utolsó sorban azért, hogy enyhítsenek a munka­erőállomány felét tétlenségre kár­hoztató munkanélküliségen. Az infláció a múlt esztendőben valamivel alacsonyabb volt, mint az előző években, de még mindig 17 százalékot tett ki. Az idén várható­lag ugyanekkora lesz. Hatásainak el­lensúlyozására mintegy 2,5 millió ál­lami alkalmazott bérét azonnali ha­tállyal 13,5 százalékkal fölemelik, azok pedig, akiknek a fizetése havi 652 dollár fölött van, egységesen ha­vi 88 dolláros emelést kapnak. 29 dolláros kiegészítésben részesül az, akinek nyugdíja nem haladja meg a havi 59 dollárt. A gazdaság fejlesztésének egyéb vonatkozásairól szólva az elnök el­mondta, hogy évente 10 százalékkal növelik az acélgyártást, amely ilyenformán 11,7 millió tonnára nő 1982-ben és 26 millió tonnára 1990- ben. Nagyobb olaj- és földgáz­­mennyiségeket különítenek el a petrol vegyészeti ipar továbbfej­lesztésére. Mexikó hét éven belül önellátóvá válik sok petrolvegyé­­szeti termékből, sőt exportálni is tud majd. A vegyi alapú műtrágyák egyik vezető exportőrévé fejlő­dik. Egyidejűleg fokozza a szén­ás urániumbányászást, évről évre növeli az áramtermelést. Portillo kétségkívül a józan, tech­nokrata politikusok közé tartozik Mexikóban, de a jelentésének ma­radéktalanul hitelt adni még ennek ellenére sem tanácsos. A szavak és a tettek közötti eltérés hagyomá­nyosan nagy a latin-amerikai or­szágban, s hogy a megoldandó fel­adatokhoz képest az eddig elvégzett munka nem teljesen meggyőző, arra az is utal, hogy az országban ismét erősödik a fiatal értelmiségiek, elsősorban az egyetemisták és a földmunkások nyugtalansága. A svájci hetilap, a Weltwoche egyik legutóbbi számában nem alaptala­nul állapítja meg: „Mexikó hatalmi struktúrájában az 1911-es forrada­lom, a földet és szabadságot köve­telő Zapata óta névleg minden megváltozott. A valóságban azon­ban, alig valami változott. Amikor a földművelésügyi miniszter Za­pata születésének századik évfordu­lója alkalmából emelkedett szavak­kal méltatta a 68 évvel ezelőtt meg­kezdett, de még mindig nem végre­hajtott földreformot, kifütyülték mit sem törődve a díszemelvényen helyet foglaló köztársasági elnök­kel.” (TASZSZ, Reuter, AP—DJ) Olaj- és földgáztartalékait tekintve Mexikó a hatodik helyet foglalja el a világrangsorban, és ezt a hatalmas vagyont az ipar, a mezőgazdaság korszerűsítésére, a jóléti programok továbbfejlesz­tésére fogják felhasználni — mondotta José Lopez Portillo kong­resszusi jelentésében. De ha a népesség szaporodása a jelenlegi ütem­ben folytatódik, ha az inflációt nem tudják megfékezni, veszélybe kerülnek a gazdasági növekedésre irányuló tervek. Beszámolójában az elnök utalt rá, hogy a tárgyalások az Egyesült­ Államoknak szál­lítandó földgáz régóta vajúdó kérdéséről ismét megszakadtak, vi­szont, emlékeztetett rá, hogy a hó végén, Carter meghívására Wa­shingtonba látogat. A mexikói elnök előterjesztette szokásos évi jelentését a kongresz­­szusban, melynek munkájában elő­ször vesznek részt a július elsején megválasztott új parlamenti képvi­selők, köztük a Mexikói Kommu­nista Párt képviselői. „A jelenlegi körülmények közt Mexikó mind je­lentősebb szerepet játszik a világ­ban, s Mexikó kész széles körű és építő jellegű párbeszédre a föld va­lamennyi országával, szolidáris a gyarmatosítás felszámolásáért küzdő népekkel” — hangoztatta az állam­fő. A belső helyzetről szólva kifej­tette, hogy az ország igazolt hydro­­carbon-tartalékairól szóló adatokat fölfelé módosították: 1978. decem­ber 31-én 40,1 milliárd barrellel szá­ Az USA alelnöke hazautazott Tokióból Kínai-japán hiteltárgyalások Mondale amerikai alelnök hétfőn befejezte kelet-ázsiai utazását s Tokióból hazarepült. A japán fővá­rosban tájékoztatta Ohira minisz­terelnököt és a kormány tagjait Pe­­kingben folytatott megbeszéléseiről. Egyhetes kínai látogatásáról hír szerint nagyon elégedetten nyilatko­zott. Mansfield, az USA tokiói nagy­követe kijelentette, a washingtoni kormány reméli, hogy a kongresz­­szus még az év vége előtt kiterjeszti a Kínai Népköztársaság árucikkeire a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását. Az USA és Japán képviselői meg­állapodtak, hogy állandó konzultá­ciós kapcsolatban maradnak, nehogy konfliktusok keletkezzenek a kínai piacon versenyző amerikai és japán vállalatok között. Mondale — aki előzőleg Hongkongban megszemlélt egy menekülttábort — közvetve felszólította a japán kormányt, já­ruljon hozzá a Fü­löp-sz­igeteken lé­tesített hasonló tábor költségeinek fedezéséhez. Ohira miniszterelnök Mondale el­utazása után félórás megbeszélésen fogadta Ku Mu kínai miniszterel­nök-helyettest. Pekingnek arról a kéréséről tárgyaltak, hogy Japán több mint kétmilliárd dollár hitel­lel támogassa a kínai szállítási háló­zat fejlesztését. A japánok „pozití­van mérlegelik” a kínai kérést. A választ Ohira személyesen fogja megadni november végére tervezett pekingi látogatásaikor. (Reuter, AFP ) ___________ Az USA és Irán olajvitája Teherán visszafordítja az ameri­kai kerozint és fűtőolajat vivő hajó­kat, ha az amerikai törvényhozás tovább bírálja az üzletet — jelen­tette ki Nazih, az iráni nemzeti olajvállalat, a NIOC elnöke. Ez azonban azzal jár, hogy Irán felül­vizsgálja az USA-ba menő nyers­olajexportját. (Irán szállítja az USA olajimportjának 5 százalékát, napi 850—900 ezer barrelt. Annyit, amennyit még a sah idején szállí­tott, — azaz — amint az amerikai Petroleum Intelligence Weekly meg­jegyzi — Irán olajexportjában nőtt az USA részesedése.) Nazih kiemel­te, hogy a szóban forgó 1,5 millió barreles szállítmány mindössze egy­százaléka annak a mennyiségnek, amennyit Irán az USA-ban értéke­sít. A NIOC elnöke cáfolta azt a Washington Post-ban megjelent hírt (VILÁGGAZDASÁG, 1979. szeptem­ber 1. első oldal), miszerint kijelen­tette volna: Iránnak nincs szüksége az USA-tól vett termékekre, és ha­szonnal fogja a szállítmányt újra­értékesíteni. A vételt az óvatosság diktálta, csakis a hazai ellátás za­vartalanságának biztosítására szol­gál — hangsúlyozta. (Reuter) Francia-brit külügyminiszteri találkozó A francia és az angol külügymi­niszter tegnap megbeszélést tartott. Jean Francois­ Poncet és Lord Car­­rington tárgyalásaira a két ország közötti rendszeres konzultáció ke­retében került sor. Szóba kerültek a Közös Piac legfontosabb kérdé­sei, mindenekelőtt az olaj- és ener­giaellátás nehézségei. Megfigyelők szerint azonban legtöbb szó az angol kormány által túlzottnak tartott hozzájárulásáról esett a Közös Piac költségvetéséhez. Ezt lord Garring­­ton csökkenteni szeretné, de nem ismeretes, mennyivel. Hivatalos becslések szerint a következő évben az angol hozzájárulás értéke 1 mil­liárd font körül alakul (2,2 miliárd dollár) szemben az idei évre be­csült 800 millió fonttal (1,8 milliárd dollár). (Reuter) Nagy olajlelet az USA-ban A Mexikói-öböl partjaitól mintegy 100 mérföldnyire egy zátony alatt számottevő mennyiségű olajat talál­tak — ez derül ki egy amerikai geológiai felmérésből. A lelőhelyen található olaj mennyisége ma még bizonytalan, meghatározásához pró­bafúrásokat kell végezni. A későbbi kitermelést megnehezíti a víz mély­sége és a sziklás tengerfenék. A Me­xikói-öblön keresztül húzódó és a Florida-félsziget keleti partvidé­kéig nyúló új olajmező becslések szerint 2—15 milliárd barrel olajat tartalmaz. Leggazdagabb pontjá­nak a New Jersey partoktól 220 kilométerre levő területet tartják — itt az olaj mennyisége elérheti a 6 milliárd barrelt. Az Egyesült Államok igazolt olajtartalékai kö­rülbelül 30 milliárd barrelre rúgnak, ami Szaúd-Arábia olajkészleteinek mintegy egyötöde. Az olajban gaz­dag zátony 100 millió éves és körül­belül 24 kilométer széles, felszínét viszont körülbelül 2000 méteres sziklaréteg takarja. Ez könnyen meghiúsíthatja az olaj kitermelé­sét. (AP—DJ) r r BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁJ­LAL/MEAN­JÁK v uafimmramfi 1979. SZEPTEMBER 4., KEDD XI. ÉVFOLYAM, 169. (2675.) SZÁM NAPRÓL NAPRA­ ­ A MAGYAR ENSZK KERESKEDELEMNEK VÁLTOZATLA­NUL A HAGYOMÁNYOS ÁRUFORGALOM és nem a koope­ráció a döntő tényezője. A kialakult tetemes magyar passzí­vumban szerepet játszik a nem mindig a piacnak megfelelő magyar exportkínálat mellett az adminisztratív korlátozás és a kedvezőtlen vámelbírálás­ is. (3. oldal) - AZ EURODOLLÁR-PIAC GYORS NÖVEKEDÉSE egyre több gondot okoz a fejlett tőkésországoknak, mert kisiklik a kor­mányok ellenőrzése alól. (4. oldal) -­ EGYELŐRE MÉG KIHASZNÁLATLAN A GIGANTIKUS BÉCSI ENSZ-KÖZPONT és Bécs erőfeszítéseket tesz minél több nem­zetközi szervezet becsalogatására. (5. oldal) + TILTAKOZÓ HETET TARTANAK FRANCIAORSZÁGBAN a kormány gazdaságpolitikája ellen, Barre miniszterelnök Soha nem volt olyan népszerűtlen, mint most. (2. oldal) -­ CSEHSZLOVÁKIA AZ ÜVEG- ÉS KERÁMIAIPAR termelésé­nek megkétszerezését tűzte ki célul 1990-re. Fejlesztik az üveg­ipart a Szovjetunióban és Lengyelországban is. (6. oldal) -s OLAJOSMAGVAKBÓL 174,5 MILLIÓ TONNÁVAL REKORD­­TERMÉS VÁRHATÓ az 1979—80-as évben. Főként szójababból és napraforgóból ígérkezik a korábbinál jobb eredmény (8. oldal) + GÖRÖGORSZÁG A SECAM SZÍNES TELEVÍZIÓRENDSZERT VÁLASZTOTTA a nyugatnémet PAL-lal szemben, mert a franciák igen kedvező hitelfeltételeket ajánlottak. (2. oldal) A havannai konferencia és az olajkérdés A fejlődő országok egy csoportja elhatározta, hogy az el nem kötele­zett országok havannai csúcskonfe­renciáján közös követelésekkel áll elő az olajexportáló országokkal szemben — jelenti a Reuter hír­­ügynökség. A Jamaica kezdeménye­zésére megalakult csoportot többek között Jugoszlávia és India is tá­mogatja. „A fejlődő világ egyre tü­relmetlenebbül szemléli az olajter­melő államok árpolitikáját, gazdasá­gukra egyre nagyobb teher neheze­dik a szüntelenül emelkedő kőolaj­árak miatt. Az arab­­országok mind ez ideig nem válaszoltak a fejlődők segélykérelmére, ezért esett a vá­lasztás a csúcskonferenciára, ahol a fejlődők hivatalosan is előterjeszt­hetik kívánságaikat” — mondotta a csoport egyik szóvivője. Az afrikai országok is egyre elége­detlenebbek az olajárak miatt — fűz­te hozzá a diplomata , ezért is vé­tózták meg az arab államok javas­latát Egyiptom tagságának felfüg­gesztésére. (Mint ismeretes, az arab országok egy csoportja azt szorgal­mazta, hogy függesszék fel Egyiptom tagságát a mozgalomban, megtorlá­sul az Izraellel megkötött különbé­­ke-szerződés miatt.) Megfigyelők rámutatnak: egyelőre még nem lehet pontosan felmérni, hogy milyen mértékben éleződik ki a vita az olajtermelők és a fejlődők között, de valószínűnek látszik, hogy létrehoznak egy magas szintű bizott­ságot, amely az olajár-emelkedések okozta problémákat lesz hivatot megoldani. Az olajszegény fejlődői eddig két javaslatot dolgoztak ki. Az egyik szerint kétcsatornás ár­rendszert kellene bevezetni, hogy a fejlődők az iparosodott tőkésorszá­gokénál alacsonyabb áron juthassa­nak a kőolajhoz. A másik elgondo­lás értelmében az olajtermelőknek különleges alapot kellene felállíta­niuk a szegényebb államok olajim­portjának finanszírozására. Egyes fejlődő államok szóvivői azonban hangsúlyozzák, kormányaik szívesebben vennék, ha olcsóbban kapnák az olajat, mintha külön alapból részesítenék őket támoga­tásban, attól tartva, hogy az alap működtetésébe semmiképpen sem lenne beleszólási joguk. Az olajsze­gény fejlődő országok kormányai úgy vélik, hogy az olajár-emelkedé­sek közvetlenül és közvetve is ked­vezőtlen hatással vannak gazdasá­gukra. Közvetlenül, mert megemel­kednek az olajimport-költségek, köz­vetve, mert a magasabb energia­­költségek megakadályozzák a fejlett tőkésországok gazdaságának további fellendülését, tehát rontják a fejlő­dők exportkilátásait. (Reuter) Aranyár: már 320 dollár fölött A devizapiac csendes Az arany piaci jegyzése hétfőn reggel áttörte a 320 dolláros „lélek­tani határt” és azután is folytatta lélegzetelállító emelkedését, a devi­zapiacok azonban csendesek marad­tak és a valutaárfolyamok csak ár­­nyalatnyilag ingadoztak. Ez meg­erősíti a véleményt, hogy az arany nagy keresettsége mögött nem va­lamilyen dollárválság viharának gyülekező felhői sejthetők, hanem az egyre mélyülő kiábrándulás a valutákból, s mindenféle befekteté­si eszközül szolgáló papírokból. Az aranyár már a múlt héten el­kezdte ostromolni a 320 dolláros küszöböt (unciánként), de pénteken a londoni záráskor 315,10 dollárra, majd Amerikában és a távol-kele­ti központokban 315 dollár alá esett vissza, olyan hírek hatására, hogy az Egyesült Államokban nagyon so­kat ígérő új olajlelőhelyre bukkan­tak. A kósza híreket nem cáfolták, de nem is erősítette meg senki, s ezen a héten, anélkül, hogy bár­milyen új fejlemény hatását lehet­ne felfedezni, folytatódott az arany iránti kereslet erősödése, az eladók tartózkodása. A nyugat-európai köz­pontokban a jegyzés már 323 dollár körül volt tegnap este. Az arannyal párhuzamosan emel­kedik az árszint az ezüst piacán , és némileg vissza is hat a sárga fém irányzatára, mert az irreálisan magas ezüstárak hatására a befek­tetési kereslet egy része átterelődik az aranypiacra. A londoni fém­tőzsdén az ezüst három hónapos ha­táridős jegyzése unciánként 50 USA-centtel, illetve 27 pennyvel szökött fel a pénteki záráshoz ké­pest, 10,905 dollárra, illetve 498,25 pennyre. A szilárdulás a hivatalos zárás után is folytatódott, s délután már 500 penny fölötti áron kötöttek üzleteket. Az arany további drágulásának semmi észlelhető hatása sem volt a valutaárfolyamokra. A devizapia­cok csendesek voltak, elsősorban azért, mert az Egyesült Államokban hétfőn nemzeti ünnep volt. A márka egy árnyalattal szilárdult a dollár­hoz viszonyítva, nagyrészt a nyugat­német kamatpolitika körüli vita ha­tására (lásd lapunk más helyén). A jen viszont Tokióban ismét a köz­ponti bank erőteljes támogatására szorult. A font körül átmenetileg némi idegesség mutatkozott, tekin­tettel a brit szakszervezetek évi kongresszusára, amely tegnap nyílt meg, de az angol valuta jegyzései végül is kissé emelkedtek. — IP — Megnyílt a brit szakszervezeti főtanács éves konferenciája A brit szakszervezetek nem szab­nak határt bérköveteléseiknek, hiszen a kormány sem próbálta meg kor­dában tartani a drágulást és tuda­tosan fokozta a munkanéküliséget — ütötte meg az alaphangot a brit szakszervezeti szövetség, a TUC blackpooli konferenciáját megnyitó beszédében Jackson, a szakszerve­zeti kongresszus elnöke. Az elnök felhívta a konferenciát: kezdjen kampányt ez ellen a politikai ellen. Jackson kifejtette, hogy az állami kiadások megnyirbálása szigorú mo­netáris politikával párosulva egy­szerre idéz elő munkanélküliséget és nyomja le az életszínvonalat Eddig a szakszervezetek az infláció leszo­rításáért cserébe korlátozták bérkö­veteléseiket, de ezúttal nem így tesz­nek. A blackpooli konferencia felada­ta, hogy eldöntse, hogyan viszonyul­nak a szakszervezetek a konzerva­tív kormányhoz és irányvonalához a következő 12 hónapban. A két leg­kényesebb kérdés az állami kiadá­soknak a kabinet által javasolt visszafogása és az új munkaügyi törvénytervezet. Mindkét kérdésben tárgyaltak a TUC vezetői a kor­mány képviselőivel, de az álláspon­tok mitsem közeledtek. Több szak­­szervezet javasolta, hogy vessék el a párbeszédet a kormánnyal, és fog­laljanak határozottan állást a ter­vezett intézkedések ellen. (Reuter, AP—DJ)

Next