Világgazdaság, 1979. október (11. évfolyam, 190/2696-210/2716. szám)

1979-10-03 / 190. (2696.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK A , 1979. OKTÓBER 3., SZERDA XI. ÉVFOLYAM, 190. (2696.) SZÁM ---------....... ............ ...................... Tiszta őrület’ Lázas spekuláció az arany és „Tiszta őrület” — csak ezt tudta válaszolni egy tekintélyes aranykereskedelmi cég vezetője, amikor a véleményét kérdezték az új spekulációs hullámról, amely egyik napról a másikra 25 dollárral hajtotta fel az arany nemzetközi árjegyzését. ( A hisztérikusan tülekedő vásárlók a világ aranypiacán szinte egyáltalán nem találnak eladó árut, s teljesen ésszerűtlenül magas összegeket is hajlandók megadni. A szakértők, a hagyományos nagy aranykereskedő cégek váltig ismételgetik ezerszer hallatott figyelmeztetésüket: ezen a magas szinten „igen sebezhető” az aranyár, bármikor bekövetkezhet az eladási hullám, amikor majd a spekuláció, hogy mentse nyereségét, ugyanolyan pánikszerűen fogja piacra dobni a sárga fémet, amilyen lázasan most felvásárolni igyekszik. A szakértőkre azonban senki sem hallgat, hiszen jóslataikat sorra megcáfolta a piac. A hétfőn megindult legújabb spekulációs hullám tegnap a londoni nemzetközi aranyárat — ideges ingadozások közben — átmenetileg unciánként 440 dollár fölé hajtotta. Zürichben az 1 kilogrammos aranyrúd jegyzése 22 000 svájci frankra ment fel az előző esti 20 ezerről. Párizsban a 12,5 kilogrammos aranyrúd árát kilogrammonként 59 200 francia frankban adják meg, ami átszámítva, unciánként 450,20 dollárnak felel meg. Az Egyesült Államokban a chicagói értéktőzsde (CBT) kénytelen volt engedni a spekulációs láznak: a megengedett napi áringadozást 100 unciás kontraktusonként 25 dollárra emelte az eddigi 10 dollárról. Az arany irányzata a törvényszerű hatást gyakorolta más piacokon: ifjabb rekordot döntött az ezüst ára (bár a londoni záráskor egy árnyalattal a napi legmagasabb szint alatt jegyezték, ami talán az aranypiacon is csillapodás előjele lehet), Amerikában és Nyugat-Európában egyaránt lanyhultak a részvényárfolyamok. Pénzügyi és aranykereskedői körökben, ezt a helyzetet látva, egyre több szó esik arról, hogy vissza kellene adni az arany szerepét a valutarendszerben, s ezáltal talán stabilizálni lehetne az árát. Még olyan javaslat is felmerült, hogy újjá lehetne szervezni a hajdani „aranypoolt” , az aranyár védelmére szövetkezett központi bankok közös alapját. Ennek az elgondolásnak a szószólói arra hivatkoznak, hogy az arany iránti keresletben kétségtelenül jelentős szerepe van számos „Európán kívüli” jegybanknak. Mexikó nemzeti bankja volt az első, amely nemrég közzétett nyilatkozatában hivatalosan is elismerte, hogy a valutatartalékát képező dolláröszszeg egy részét aranyra váltotta, s szeretné a jövőben tovább növelni az arany részét a tartalékban. 4 a dollár körül Az arany „demonetizálását” hirdető amerikaiak feltehetőleg élesen elleneznének minden lépést, amely visszahozná az aranyat a valutarendszerbe, de a szakértők szerintlegújabban enyhült az amerikai álláspont, s talán hajlanának valamilyen konpromisszumos aranystabilizálási elgondolás elfogadására. Egyelőre persze a dollár stabilizálása százszorta fontosabbnak tűnhet az USA számára, ezt pedig egyebek között az aranytéboly is nehezíti. Erre célozhatott Miller amerikai pénzügyminiszter Belgrádban, amikor „nagyon sajnálatos” jelenségnek nevezte az aranydrágulási hullámot. A legújabb aranytéboly kiváltó okát keresve ugyanis a már ismert és tartósan ható tényezőkön kívül (az inflációs félelem, a papírvaluták iránti bizalmatlanság), egyetlen új elem fedezhető fel: a dollár legfrissebb gyengeségi rohama. Az amerikai valuta jegyzései tegnap reggel már majdnem olyan mélyre estek minden nyugati központban (kivétel csak Tokió volt), mint a tavaly novemberi dollárvédő program beindítása előtt. A jegybankok, mindenekelőtt a nyugatnémet Bundesbank erélyes piaci beavatkozásával sikerült megállítani a zuhanást. A frankfurti dollárárfolyamot 1,73 márkáról 1,75 márkára nyomták vissza. A kezdeti dollárgyengülés kölcsönhatásban volt az egyidejű aranyár-emelkedéssel, de feltehetőleg az volt a fő oka, hogy a piac nagyon tamáskodva ítélte meg az előző számunkban említett amerikai-nyugatnémet árfolyam-stabilizálási megállapodást. Figyelmet keltett, hogy még tegnap is főleg a nyugat-európai jegybankok tevékenykedtek a piacon, az FED azonban alig tett valamit saját valutájának védelmében. Solomon amerikai pénzügyminiszter-helyettes Belgrádban feltűnést keltő nyilatkozattal igyekezett ellensúlyozni a stabilizálási együttműködés körül támadt kétségeket: bejelentette, hogy fontolóra vették újabb „Carter-kötvények” kibocsátását, azaz: az amerikai kincstár újabb márka- vagy svájci frank kölcsön felvételéttervezi dollárvédő intervenciók fedezésére. A Nemzetközi Valuta Alap belgrádi közgyűlésének (lásd lapunk mái helyén) folyosóin állítólag folynak a tárgyalások újabb, a novemberihez hasonló dollárvédő program beindításáról, s a bonni kormány a beavatottak szerint hajlandó közreműködni az amerikai márkakötvények elhelyezésében. A belgrádi hírek délutánra fordulatot hoztak a piacokon. A dollár erőteljesen tovább emelkedett, az arany nemzetközi jegyzése pedig átmenetileg 408 dollárra esett vissza, hogy azután a délutáni árrögzítésig ismét 426 dollárra emelkedjék. — IP — TITO MEGNYITOTTA AZ IMF-VILÁGBANK-KÖZGYŰLÉST Tito jugoszláv államfő tegnap megnyitotta a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank közös belgrádi közgyűlését. Az ünnepélyes megnyitás előtt a közgyűlés ügyrendi bizottsága elvetette azt az indítványt, hogy a PFSZ képviselői megfigyelőkként részvételi jogot kapjanak. A közgyűlés előestéjén ülésező átmeneti bizottság csak kevéssel jutott előbbre a dollár helyettesítő számla ügyében, a világ gazdasági kilátásainak megítélésében pedig ,arra az álláspontra helyezkedett, hogy elkerülhető a világméretű recesszió. A két nagyhatalmú nemzetközi pénzügyi szerv feladata, hogy igyekezzék hozzájárulni a világot nyomasztó egyenlőtlenség, gazdasági elnyomás és privilégiumok eltörléséhez — hangsúlyozta megnyitóbeszédében Tito elnök. McNamara, a Világbank elnöke, beszédében közölte, hogy a bank és az alája tartozó pénzintézetek 64,1 milliárd dollárra emelik kölcsöneik összegét 1933-ig az előző ötéves periódusban nyújtott 33,5 milliárdról. Élesen bírálta az amerikai kongresszust, mert akadályozza a kedvezményes kölcsönöket nyújtó IDA alapjainak feltöltését és jelezte, hogy a bank igyekszik minél több magántőkét is átirányítani a fejlődő országokba. Az IMF vezérigazgatója főleg valutapolitikai kérdéseknek szentelte megnyitóját. Az inflációs aggodalmak eloszlatása, a kormányokénzügyi politikájába vetett bizalom helyreállítása a legsürgősebb feladat nemcsak a fejlett ipari országokban, hanem a fejlődő világban is — hangsúlyozta De Larosiére. Közvetlenül beleavatkozva a pénzügyi szakértők között most folyó megbeszélésekbe, a vezérigazgató felszólította az Egyesült Államokat és a világ más vezető pénzügyi hatalmait, hogy összehangolt piaci intervenciók útján gondoskodjanak a valutaárfolyamok stabilizálásáról. A közgyűlés megnyitása előtt bejelentették, hogy az ügyrendi bizottság elvetette a fejlődő országok javaslatát, amely szerint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet megfigyelői minőségben részvételi jogot kapott volna. Az átmeneti bizottság hétfőn késő este fejezte be vitáját, amelynek fő témája a dollárhelyettesítő számla tervezete volt. A fejlett és fejlődő országok képviselőit egyaránt magában foglaló bizottság elvben jóváhagyta az elgondolást, de a részletek tisztázása végett visszautalta az IMF szakértői elé. Legközelebb jövő áprilisban ülésezik, de a szakértők szerint akkor , sem valószínű, hogy végleg elfogadhatja a tervezetet. A dollárfölösleg felszívását szolgáló elgondolás megvalósulása a legjobb esetben is csak 1981-re várható. Megvitatta az átmeneti bizottság a gazdasági világhelyzetet is az IMF és más szervek jelentései alapján. Hír szerint az a vélemény alakult ki, hogy a növekedés ütemének aggasztó lassulása ellenére is el lehet kerülni a világméretű gazdasági visszaesést. A fejlődő országok képviselői a bizottság ülésén hír szerint „húzódozva bár, de elismerték”, hogy a fejlett ipari országoknak mindenekelőtt az infláció leküzdésére kell törekedniük, belenyugodtak, hogy ez a törekvés némi deflációs hatással lesz a harmadik világ gazdaságának alakulására is. (Reuter, AP—DJ, DPA) Szovjet-görög gazdasági megállapodás Koszigin szovjet és Karamanlisz görög miniszterelnök tegnap Moszkvában keretmegállapodást írt alá a két ország hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködéséről. A görög miniszterelnök hétfőn érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. (DPA) NAPRÓL NAPRA . MIVEL MAGYARORSZÁG EGYRE NÖVEKVŐ MÉRTÉKBEN KAPCSOLÓDIK BE A VILÁGKERESKEDELEMBE, a jövő évben bevezetendő általános árszabályozás keretében az árszínvonalat a világpiaci árakhoz igazítják — hangsúlyozta Bécsben tartott előadásában Csikós-Nagy Béla. (3. oldal) -„ FOLYAMATOSAN NÖVEKSZIK AZ EUROPIACI LIKVIDITÁS, aminek legfőbb oka az OPEC-országok fizetésimérlegaktívumának jelentős gyarapodása. (7. oldal) + A SZOVJETUNIÓBAN KÖNNYÍTETTEK A NYUGDÍJASOK MUNKAVÁLLALÁSI FELTÉTELEIN, hogy ezáltal is enyhítsenek az ország munkaerőproblémáin. (2. oldal) -I- A DÁN GAZDASÁG PROBLÉMÁIT csak átfogó reformokkal lehet megoldani — jelentette be a parlament feloszlatásakor tartott beszédében Jörgensen, a leköszönő miniszterelnök. (2. oldal) ♦ BIZONYTALANSÁG URALJA A GYAPOTPIACOT. Az eltérő termésbecslések miatt kétséges, folytatódik-e az utóbbi hónapok kis mértékű áremelkedése. (8. oldal) - A KWU KAPOTT MEGRENDELÉST AZ ÚJ ARGENTIN ATOMERŐMŰ FELÉPÍTÉSÉRE. Az NSZK valószínűleg további három reaktort fog létesíteni az országban. oldal) Befejeződött a L .E . a nyugatnémet—francia Csúcstalálkozó A nyugatnémet—francia konzultáció záróaktusaként Schmidt és Giscard d’Estaing sajtóértekezletet tartott. A nyugatnémet kancellár hangsúlyozta:"a kelet—nyugati kapcsolatok a tárgyalásoknak egyik legfontosabb témáját alkották. A két vezető leszögezte, hogy állama, saját biztonsága érdekében is érdekelt a Salt—2 egyezmény mielőbbi ratifikálásában. A Közös Piac problémáival foglalkozva azt mondották: egyetértésre jutottak abban, hogy „el kell venni a kedvet” az agrártermékek túltermelésétől. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Schmidt és Giscard közölte, hogy szükségesnek tartják a szoros együttműködést az ipar és a kutatás területén. Előző esti jelentések szerint a két vezető megvitatta, milyen kockázatok fenyegethetik a Közös Piacot 1980-ban. Mindenekelőtt az olajárak emelkedésének problémáját és az amerikai recesszió következményeit vették szemügyre. Schmidt kijelentette: az 1980-as árkilátások kevésbé aggasztóak, mint ahogy a statisztikák sugallják. Ezek torzítanak, mivel 1978 őszén kivételesen alacsony árak voltak érvényben. A két politikus egyetértett abban, hogy reális gazdasági növekedésre számíthatnak országaik a következő évben. Ezúttal is fontos helyet kapott a napirendben a közös piaci alapokhoz való brit és olasz hozzájárulás kérdése. (APA, Reuter) OPEC-figyelmeztetés az árdrágító olajexportőröknek Tartsák tiszteletben az OPEC által szabott árkorlátokat — erre hívta fel a szervezet tagjait Oteiba, az OPEC soros elnöke, aki — mint az Egyesült Arab Emírségek olajminisztere — Rómában Correga olasz miniszterelnökkel tárgyalt. Oteiba nagyon határozottan leszögezte, hogy a barrelenként 23,50 dolláros felső korlát már a különböző címen felszámítható prémiumokat és minőségi felárakat is tartalmazza, ha bármelyik OPEC-tag ennél drágábban akar eladni, azt rendkívüli konferencia összehívása nélkül nem teheti meg. Mint ismeretes, a legutóbbi hetek eseményei idegessé tették az olajpiacot, a szabadpiacokon az árak megindultak felfelé (barrelenként 35—45 dollár körül vannak), és híresztelések terjedtek el arról, hogy egyes OPEC-tagok a megszabott korlátokon túlmenő drágításra készülnek. Nigériából ismét határozottan cáfolták, hogy az elterjedt állításoknak megfelelően 3—5 dollárral emelni akarnák az olaj árát. Ha az olajtermelők nem is sértik meg a hosszabb lejáratú szerződésekre vonatkozó árkötöttségeket, a szabadpiacon igyekeznek hasznot húzni a piaci nyugtalanságból. Bár Irán új olajminisztere Movitar hangsúlyozta, hogy az iráni olajipar átszervezésével egyelőre nem változtatnak az eddigi napi 3,3 millió barreles exportelőirányzaton, a NIOC hírek szerint arról értesítette japán vásárlóit, hogy a szerződött mennyiségen felüli eladásoknál emelni akarja árait. Az indonéz állami olajvállalat, a Pertamina pedig értesítette japán vevőit, ugyancsak a szerződésen felüli mennyiségre vonatkozóan, barrelenként 11—13 dollárral emelni akarja az árakat. A hírt később a Pertamina szóvivője cáfolta, mondván : Dzsakartának az az álláspontja, hogy nem ad el olajat a szabadpiacon. Már a jövő évi kilátásokat tesziborússá, hogy Líbia arról értesítette vásárlóit: jövőre az eddiginél lényegesen kisebb mennyiségre akar szerződéseket vállalni. Hírek szerint 10— 50 százalék között akarják visszafogni a leszerződött exportmennyisé.get. (Reuter, AP—DJ, APA) Az NSZK beszüntette holland sertéshúsimportját Az NSZK leállította a friss sertéshús importját Hollandiából — jelentette be a Közös Piac brüszszeli bizottságának egy szóvivője. Hozzátette, hogy a tegnap hajnalban életbe lépett tilalom meghatározatlan időre, visszavonásig marad érvényben. A tilalom hátterében az húzódik meg,, hogy az NSZK elégtelennek tartja a holland húsvizsgálati módszereket, s a trichinézis elterjedésétől tart. A nyugatnémetek szükségesnek tartják minden importált állat megvizsgálását, a holland termelők viszont csak egyedi ellenőrzéseket végeztek s arra hivatkoznak, hogy az említett betegség 30 év óta egy ízben sem fordult elő. Korábban az NSZK hatóságai az utólagos húsvizsgálat költségeiről szóló számlákat megküldték a hollandoknak, de ezt a gyakorlatot a luxemburgi törvényszék a közelmúltban „jogellenesnek” ítélte. (Reuter) Olajembargót emleget az iraki külügyminiszter Irak szerint az arab olajfegyver bevetésének módjairól fog tárgyalni a tervbe vett arab csúcskonferencia —• ez derült ki abból a New York-i interjúból, amelyet Hammadi iraki külügyminiszterrel készített a bejrúti An Nahar című lap. Libanon állítólag olyan csúcstalálkozót akar szervezni, amelyen az összes arab államfő együtt vizsgálná meg a dél-libanoni helyzetet, az Arab Liga ellenben szűkebb körű megbeszélést akar, amelyen csak a közvetlenül érintettek vennének részt. Állítólag több arab ország már jelezte Libanonnak, szívesen részt venne a teljes körű csúcson, amelyet a tervek szerint novemberben valószínűleg Rijádban tartanának. Az arab vezetők azért találkoznak, hogy a közel-keleti rendezés előmozdítása érdekében mozgósítsák valamennyi fegyverüket, mindenekelőtt az olajfegyvert ellenségeikkel szemben — jelentette ki Hammadi. Az arabok barátaikat figyelmeztetni fogják, hogy azzal a feltétellel kapnak olajat, ha Izraellel szemben támogatják az arabok ügyét. „Barátaink bizonyára megértenek és támogatnak minket, ellenségeink pedig vagy megértik követelésünket, vagy habozás nélkül megbüntetjük őket.” Hammadi arról beszélt, hogy Irak mozgásba akarja hozni a gazdag arab országok rendelkezésére álló pénzügyi és gazdasági eszközöket Izrael támogatói ellen. Bár az iraki miniszter nem szólt róla, a „barátokon” feltehetően a nyugat-európai országokat, „ellenségen” az USA-t értette. Olajszakértők valószínűtlennek tarják, hogy sor kerül az Irak által meghirdetett olajháborúra, de elismerik: az olajexportőrök termelésük visszafogásával feszült helyzetet teremthetnek az olajpiacon. (AP—DJ)