Világgazdaság, 1979. október (11. évfolyam, 190/2696-210/2716. szám)

1979-10-03 / 190. (2696.) szám

1979. OKTÓBER 3. „A kis reformok már nem elegendők” Jörgensen a dán gazdaságról „Dánia túljutott azon a ponton, amíg fokozatos, ismétlődő kigazítá­­sokkal el lehetett odázni a gazda­ság egyre mélyülő válságát” — je­lentette ki Anker Jörgensen ügy­vivő miniszterelnök a dán parla­ment ülésszakának, tegnapi megnyi­tásán. Hozzátette: az országnak je­lenleg olyan hosszú távú és átfogó gazdaságfejlesztési tervre lenne szüksége, amely kiterjedne Dánia gazdasági és politikai életének leg­kisebb részleteire is. Mint ismeretes, a dán szociáldemokrata-liberális koalíciós kormány a múlt héten le­mondott, s az országos választásokat e hónap 23-ára tűzték ki. (VILÁG­­GAZDASÁG, 1979. szeptember 29., 2. oldal) Az ország alkotmányának megfelelően a parlament ülésszakát minden körülmények közepette meg kell nyitni, így került sor az előre­láthatólag pénteken feloszlatására kerülő nemzetgyűlés formális meg­nyitására. Az ügyvivő szociáldemokrata mi­niszterelnök beszédével egy időben a dán kormány független gazdasági tanácsadó csoportja az eddigi prog­nózisoknál borúlátóbban ítéli meg az ország gazdaságának kilátásait. E szerint idén az ország fizetési mérlegének folyó tételeiben mutat­kozó hiány, megdöntve minden ed­digi rekordot, 14 milliárd korona (2,8 milliárd dollár) körül alakul. A csoport figyelmezteti a kormányt: ha nem hoznak „drákói” intézkedé­seket, ez a hiány 1983-ig­­ 27 mil­liárd koronára (5,4 milliárd dol­lárra) nőhet. A jelentés szerint 1981 végére Dánia teljes külföldi adós­ságállománya meg fogja haladni a 100 milliárd koronát (kb. 20 mil­liárd dollár), s ekkorra a munkanél­küliek száma az idei 160 ezerről 210 ezerre nőhet. Az előző kormány lemondását — mint ismeretes — a gazdasági élet fellendítése körül a két párt között kialakult vita idézte elő. A liberálisok az árak és a bérek azon­nali befagyasztásához ragaszkodtak, attól függetlenül, hogy ehhez hoz­zájárulnak-e a szakszervezetek vagy sem. A szociáldemokraták helyesel­ték ugyan a tervezett szigorú jöve­delempolitikát, de ezt csak a szak­­szervezetek és a néptömegek „szé­les körű támogatásával” lettek vol­na hajlandók végrehajtani. A kor­mány lemondását követően négy párt — a liberális, a konzervatív, a kereszténydemokrata és a demok­rata középpárt — részvételével, s a liberálisok vezetésével új párt­csoport alakult, amely célul tűzte ki az árak és a bérek befagyasztá­sát. Követeli továbbá, hogy szün­tessék meg azt a rendszert, amely szerint a béreket automatikusan hozzáigazítják az árakhoz. Az egyik napilapban közzétett közvélemény­kutatási eredmény szerint azonban a szociáldemokratáknak van na­gyobb esélyük a kormányalakítás­ra — a megkérdezettek 36,7 száza­léka a szociáldemokratákra, 30,8 százaléka pedig a négy pártot tö­mörítő új csoportra adná voksát. (Reuter, AP—DJ) Davignon petrolkémiai dömpieggel vádolja az ISA-t Davignon, a brüsszeli bizottság iparügyi kérdésekben illetékes tag­ja tegnap New Yorkban kijelentet­te, hogy az olcsóbb olajat feldolgozó amerikai petrolkémiai vállalatok tisztességtelen előnyhöz jutnak a világpiacon és ez összeütközésekre vezethet az Egyesült Államok és a Közös Piac között. Mint ismeretes, a belföldi termelésű olaj ára az Egyesült Államokban alig kéthar­mada a világpiaci árnak. Carter el­nök energiaprogramjának egyik legfontosabb pontja a belföldi olaj árának felszabadítása, de az árfel­szabadítás lépcsőzetes,.­­.. legjobb esetben is eltart 1985-ig. A Közös Piac álláspontja szerint addig az amerikai petrolkémiai vállalatok közvetve kormányszubvencióban ré­szesülnek, és ez zavarja a nemzet­közi piaci versenyt. Davignon kijelentette, hogy az arab világ növekvő petrolkémiai kapacitása és a szocialista országok versenye már amúgy is súlyos fe­nyegetés a nyugat-európai olajfel­dolgozó iparnak. Rámutatott, hogy az olcsóbb amerikai petrolkémiai termékek nem kifejezetten csak az olajszármazékok világpiacán tá­masztanak tisztességtelen versenyt a nyugat-európai termelőknek, ha­nem közvetve minden amerikai ex­portcikket olcsóbbá tesznek. Így azt lehet mondani, hogy az olcsóbb pet­rolkémiai termékek révén az ame­rikai­­ kormány általános export­­szubvenciót biztosít. (AP-DJ) 4B. Bukarestben megkezdődött a ro­mán—osztrák gazdasági és műszaki együttműködési - kormányközi­­ bi­zottság 4. ülésszaka. Az amerikai Chase Manhattan Bank azonnali hatállyal 13,5 száza­lékra emelte a legjobb ügyfeleknek nyújtott hitelek kamatát a korábbi 13,25 százalékról. Cossiga olasz és Thatcher angol miniszterelnök Bonnba látogat; előbbi október 9-én, utóbbi 31-én kezdi meg tárgyalásait Schmidt kancellárral. Az aranypiacon uralkodó bi­zonytalanság miatt Bahrain megha­tározatlan időre felfüggesztette kü­lönleges aranyérmeinek értékesíté­sét. Frydenlund norvég külügymi­niszter, jugoszláv kollégája, Vrho­­vec meghívására, október 14-én négynapos látogatásra Belgrádba ér­kezik. i® Lengyelországban felemelték az egyes postai szolgáltatások és a gyufa árát. A levelek, képeslapok és nyomtatványok továbbításának díja átlagosan 1 zlotyval emelkedett, a gyufa háromszorosára drágult. Schmidt nyugatnémet kancellár kétnapos hivatalos írországi útja október 15-én kezdődik.­­ Japán 4 millió dollár értékű so­ron kívüli segélyt (közte gyógyszert és rizst) küld Kambodzsának. 08. A Földközi-tenger tisztántartásá­ról tanácskozott 19 ország 200 szak­értője Pálmaide Mallorcán. A szeny­­nyeződés miatt visszaesett a halfo­gás, egyes tengeri élőlények már tel­jesen kivesztek — állapították meg.­­ Júliusban 1,3 százalékkal, éves rátára kivetítve 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Gö­rögországban. A japán Sumitomo bank októ­ber 1-én képviseleti­­irodát nyitott Bahrainban. 4B. Jordánia kétszáz Super Chieftain típusú tankot vásárol Angliától, kö­rülbelül 20 millió fontért. A tanko­kat annak idején az iráni sah rende­lésére gyártották. Alexandriában megnyílt a Bank of America második egyiptomi fiók­ja. Az elsőt 1976-ban létesítették Kairóban. A W(­ JELENTI ® Az Aeroflot megkezdte az IL— 76-os teherszállító repülőgépek rend­szeres üzemeltetését Nyugat-Szibé­­riában.­­ Jövő januárban megnyitja első ■kínai járatát az olasz állami hajó­vállalat, a Lloyd Triestino. A hajók Trieszt és Kanton között közleked­nek.­­ ® Líbiában a bérlők válnak laká­saik tulajdonosaivá s az eddigi „há­ziurak” kártérítést kapnak az ál­lamtól. ¤ Az amerikai AID segélyszerve­zet 10 millió dollárt ad Jugoszláviá­nak a földrengés sújtotta területek iskoláinak és kórházainak helyreál­lításához .­ Nagy-Britannia 12 millió font sterling­­segélyben részesíti Nepált — az összeg nagy részét angol ja­vak és szolgáltatások vásárlására fordítják. A Japán kormányküldöttség utazott Kínába, hogy a Pekingnek nyújtan­dó, mintegy 5,5 milliárd dollár ér­tékű hitelek feltételeiről tárgyaljon. A részleteiket Chira miniszterelnök tervezett pekingi útja előtt akarják tisztázni. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZÁMÍTÓGÉPEINKEN 1980-tól különféle, határidős számítástechnikai feladatok feldolgozását, igény esetén programozását, szervezését is VÁLLALJUK viiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiro Felvilágosítás: a 186-460-as és a 186-028-as telefonszámon. Csehszlovákia hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt akar kötni Ausztriával Alois Indra, a csehszlovák parla­menti delegáció vezetője gazdasági kérdésekről szólva Bécsben kijelen­tette, hogy országa érdekelt egy új hosszú lejáratú kereskedelmi egyez­mény megkötésében Ausztriával. Csehszlovákia ki akarja terjesz­teni a gazdasági kooperációkat Béccsel és ösztönzi, hogy a két fél közösen lépjen föl harmadik piaco­kon. Prága arra törekszik, hogy áruit az EFTA (Európai Szabad­kereskedelmi Társulás) és a Közös Piac áruival azonos elbírálásban részesítsék Ausztriában. (APA) KGST—EGK párbeszéd A Közös Piac brüsszeli bizottsága hamarosan válaszol Faggyejev KGST-titkár júniusi levelére, amely Haferkamp novemberi kompromisz­­szumos javaslata helyett a két, gazdasági közösség tárgyalásainak folytatását indítványozta. Az EGK első reakciója a Faggye­­jev-levélre meglehetősen hűvös volt, a mostani válasz azonban va­lószínűleg egy újabb tárgyalásso­rozat nyitányát jelenti majd. Meg­figyelők szerint a brüsszeli bizott­ság javasolja, hogy, a felek ismét üljenek tárgyalóasztalhoz október­ben, esetleg novemberben Moszk­vában. A kapcsolatok előmozdítása céljából az EGK kész nagymérték-­ ben módosítani korábbi álláspont­ját és hajlandó belevenni az eset­leges kereskedelmi egyezménybe a kereskedelmi és gazdasági együtt­működés kérdéseit tanulmányozó vegyesbizottság létrehozataláról szóló cikkelyt. Mint ismeretes, az EGK egyik legfőbb kikötése az volt, hogy a ke­reskedelmi kérdésekről csak külön­­külön hajlandó tárgyalásokat foly­tatni az egyes ICGST-tagországok­­kal, a titkársággal pedig a statisz­tikai adatok cseréjéről, a környezet­­védelemről és az energetikai együtt­működésről. A megfigyelők a hírrel kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy Románia tavaly kifejezte készségét, hogy korlátozott érvényű kereskedelmi megállapodást kötne az EGK-val. (East-West) A Pepsico cég újabb üzeme a Szovjetunióban Az amerikai Pepsico cég a közel­múltban megnyitotta Moszkvában negyedik töltőüzemét s tervbe vet­te, hogy Leningrádban már október 4-én üzembe helyezi az ötödiket. A cég az elképzelések szerint a jövő­ben további öt töltőüzerpet fog nyit­­ni a Szovjetunió különböző nagy­városaiban. (AP—DJ) Jugoszláv eurokölcsön-felvétel A jugoszláv Investiciona Banka (Titograd) 50 millió dolláros euro­­hitelt vesz fel egy amerikai ban­kokból álló konzorciumtól. A hitel szervezője a Bank of America. Az összeget 3 évi türelmi idő után 11 év alatt kell visszafizetni. A ka­matfeltételeket még nem tisztázták véglegesen. Jugoszláv bankforrások szerint az első hét évre az amerikai hitelezők 0,875 százalékos kamatfel­árat kérnek a LIBOR felett, vagy — ez a másik változat — legjobb ügyfeleknek nyújtott kamattétel (prime rate) felett. A további évek­ben a kamat 0,75 százalékkal ha­­­adná meg a prime rate-t. (Reuter) 1­ ­ KWU építi meg Argentína új atomerőművét A nyugatnémet Kraftwerk Union (KWU) megnyerte az Atucha II. el­nevezésű atomerőmű felépítésére kiírt argentin versenytárgyalásokat s ezzel nagy lépést tett afelé, hogy uralja Dél-Amerika atompiacát. A 650 ezer megawatt teljesítményű reaktor felépítésére egy kanadai cég is ajánlatot tett, de a szerződést végül a KWU kapta meg. Ezért valószínű, hogy Argentína további három, hasonló kapacitású erőmű­vet fog rendelni a nyugatnémet konszerntől. A cég eddig már két atomerőmű­vet épített a térség legnagyobb or­szágában, Brazíliában, és további 6-ra kapot opciót Brazíliától. Eze­ket az erőműveket a tervek szerint 1990-ig kell­ üzembe helyezni. Az NSZK-nak van reménye rá, hogy Dél-Amerika kisebb államainak szállítója legyen, mivel Argentína és Brazília már tervbe vette, hogy atomipari megállapodást fog kötni a kisebb latin-amerikai országok­kal. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Rendelet a Szovjetunióban a nyugdíjasok foglalkoztatásáról Moszkvai tudósítónktól. Az SZKP KB és a szovjet kor­mány határozatot hozott a nyugdí­jasok foglalkoztatásának ösztönzé­séről. Az 1980. január 1-én életbe lépő intézkedéseket a demográfiai helyzet rosszabbodása tette szüksé­gessé, valamint az, hogy a jelenlegi feltételek nem ösztönzik kellően az erejük teljében levő nyugdíjasok je­lentős részét munkájuk folytatására. A határozat elsősorban a termelő ágazatokban, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén kívánja lehetővé tenni, hogy a nyugdíj­kor­határt elért dolgozók, akár csökken­tett munkaidőben is, tovább dol­gozzanak. A kedden nyilvánosságra hozott rendelet szerint a fent említett célt elsősorban a nyugdíjpótlék beveze­tésével akarják elérni: a nyugdíj­­korhatár elérése után a továbbdol­­gozók nyugdíját évente havi 10 rubellel emelik. A pótlék teljes összege nem haladhatja meg a 40 rubelt, és a pótlékkal emelt nyugdíj összege legfeljebb havi 150 rubel lehet. A kiegészítést a munkavi­szony megszűntekor kezdik folyósí­tani. A nyugdíjasok választhatnak: to­­vábbszolgálásuk idején nyugdíjat kérnek vagy eredeti fizetésükkel folytatják munkájukat, jogot sze­rezve a nyugdíjpótlékra. Az intéz­kedés szerint nyugdíjkiegészítésre jogosult minden munkás és műve­zető, valamint az állami gazdasá­gokban dolgozó brigádvezetők. (A kolhozparasztok és az alkalmazot­tak tehát nem.) Bizonyos foglalkozási ágakban — ezek listáját nem hozták nyilvános­ságra — a továbbdolgozó nyugdí­jasok fizetésük kiegészítéseként a nyugdíj összeg meghatározott részét (50, 75 vagy 100 százalékát) kap­hatják meg. Az így kifizetett összeg nem lehet több havi 300 rubelnél. Az alkalmazottak körében legfel­jebb havi 150 rubel lehet a nyug­díjjal kombinált fizetés. Növelik a honvédség állományából nyugdíjba vonulók továbbszolgálását ösztönző kiegészítések összegét is. A határo­zat kimondja, hogy a csökkentett munkaidőben dolgozó nyugdíjaso­kat ugyanolyan kedvezmények il­letik meg, mint azokat, akik teljes munkaidőben végeznek 1 munkát. Emellett a nyugdíjas korban mun­kát végzők évente 2 hónap fizetés nélküli szabadságot kérhetnek. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a Szovjetunióban a nyug­díjasok száma, illetve a foglalkoz­tatottakhoz viszonyított aránya. 1968-ban 35,1 millió nyugdíjast tar­tottak nyilván, a múlt év elején számuk 46,2 millióra nőtt. A foglal­koztatottak létszáma ugyanebben az időszakban 85 millióról 106,2 mil­lióra emelkedett. L. P. AZ ARGENTIN KORMÁNY A FOKOZATOS DEVALVÁLÁS HÍVE Vita Argentínában a leértékelésről Az argentin központi bank beje­lentette, hogy folytatja a peso fo­kozatos leértékelését a dollárral szemben. 1980 januárjában 2,8 szá­zalékkal devalválják a pesót a dol­lárhoz képest, januártól kezdve pe­dig degresszíven fog esni a peso jegyzése. A degresszivitás ebben az esetben azt jelenti, hogy minden hónapban 0,2 százalékkal csökken a leértékelés mértéke, februárban tehát 2,6, márciusban 2,4 százalék­kal devalválják és így tovább. A peso lefelé való lebegtetése már most folyamatban van, s a tervek szerint december 31-én a dollárnak 1,615 pesóval kell egyenlőnek len­nie. (1979. január 1-én 1 dollár még 1,007 pesót ért.) A bank nem tett említést, hogy az ország valutájának fokozatos de­valválása meddig fog tartani, ezért a pénzügyi szakemberek csak talál­gatnak. Többségük úgy véli, hogy a leértékelés az egész 1980-as évben folytatódni fog, tekintve a gyors inflációt. Kormánykörökben rámutatnak: nem engednek az exportőrök és a belföldi feldolgozóipari vállalatok azonnali nagy leértékelést szorgal­mazó felhívásainak. Ha ugyanis a pesót nem részletekben, hanem egy csapásra leértékelik, nagy feszült­ségek keletkeznének a gazdaság­ban. Az argentin üzletemberek szerint a peso lépcsőzetes leértékelése nem tart lépést az évi rátán 170 száza­lékos inflációval, tehát nem javít­ja a belföldi vállalatok versenyké­pességét, ráadásul még az import is viszonylag olcsóvá válik, a be­­vitt külföldi árucikkek tehát kire­­keszthetik­ az argentin piacról a belföldi termékeket. A vállalatok ez­által mind a belföldi, mind a kül­földi piacról kiszorulhatnak. A kifogások ellenére a kormány kitart eredeti elképzelése mellett és arra számít, hogy a gyakori, de kis mértékű leértékelések következ­tében­ helyreáll a külföld bizalma a peso iránt, sőt még — állítja — az áremelkedések ütemét is mér­sékelni tudják. (Reuter) AZ OSZTRÁK ÁLLAMFŐ SPANYOLORSZÁGBAN Ma kezdődik és szombat dél­utánig tart Kirchschleger osztrák szövetségi elnök hivatalos látogatá­sa Spanyolországban. Útjára elkí­séri Pahr külügyminiszter és Stari­­bacher kereskedelmi miniszter is. A második világháború utáni hű­vös viszonyt 1955-ben követte a diplomáciai kapcsolatok felvétele, de jó kapcsolat csak Franco halála után bontakozott ki. Először (1977 már­ciusában) Pahr külügyminiszter uta­zott hivatalos minőségben Madrid­ba, majd Kreisky kancellár használ­ta fel mallorcai nyaralását arra, hogy János Károly királlyal szemé­lyesen megismerkedjen. Ausztria egyengette­­ Spanyolor­szág felvételét az Európa Tanácsba, valamint szerződését az EFTA-val. Ezek szerint a jövő év elejétől 40 százalékkal alacsonyabb vámmal kerülgetnek az osztrák áruk a spa­nyol piacra. Az árucsere-forgalomban az oszt­rák kivitel 1977-ben 1,26 milliárd schillinget ért el, tavaly 18 száza­lékkal visszaesett, de az idei első félévben újból emelkedő irányzatot mutat. Az import tavalyelőtt 1,09 milliárd, tavaly alig 1 milliárd schilling volt, de idén ugyancsak felszökött. Ausztria elsősorban a sajtok, hús­áruk, vegyi és gyógyszervegyészeti termékek, papír, textília, magnezit és világítótestek exportját növelte, Spanyolország pedig több zöldség­félét, bőrárut, parafát, vasat és acélt stb. szállított. Az utóbbi hó­napokban javultak az­­ osztrák ex­portőrök kilátásai, mert Madrid li­beralizálta az import egy részét, és serkentőleg hatott az importra a peseta erőssége is. (APA) ­­ YIUGGIZQ: A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3600 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100­79.3102/9-10 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.; Bolgár Imre Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.? Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar kerületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) Budapesten a Posta Központi Hírlap Iro­dánál, vidéken a hírlapkézbesítő posta­­hivataloknál Portugália több segélyt kér a NATO-tól­ ­ Portugália csak akkor lehet tel­jes értékű tagja a NATO-nak, ha több katonai segélyt kap szövetsé­geseitől — jelentette ki Banes por­tugál elnök, aki egyben a portugál hadsereg főparancsnoka egy, a Ro­­gers tábornok, a NATO európai haderőinek parancsnoka tiszteletére adott ebéden. Banes hangsúlyozta, hogy Portugáliát igen súlyosan érinti a világgazdasági válság, és nem tudja korszerűsíteni hadsere­gét, mert az ország minden erőfor­rását a gazdaság helyreállítására kell fordítania. A NATO azonban még mindig nem adja meg Portu­gáliának a már rég megígért segélye­ket — jelentette ki. (Reuter, MTI)

Next