Világgazdaság, 1980. január (12. évfolyam, 1/2755-21/2775. szám)

1980-01-03 / 1. (2755.) szám

1980. JANUÁR 3. MA KEZDŐDNEK MA KEZDŐDNEK INDIÁBAN AZ ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSOK Január 3-án és 6-án általános választásokat tartanak Indiában, a mai választási szakaszban az 544 tagú parlament 244 mandátumá­ról szavaznak, a többiről három nappal később. Az idő előtti vá­lasztásokon — mint ismeretes — öt nagy és több kisebb párt jelölt­jei indulnak, a szerdai fordulón dől el, hogy sikerül-e képviselői mandátumot szereznie Indira Gandhinak,­ valamint Csaran Szingnek, az ország jelenlegi ügyvezető miniszterelnökének. A négy nagy párt egyébként a Gandhi vezette Kongresszus, a hagyományos Kongresz­­szus, a Szing által irányított Lak Dal, amely elsősorban a vidékieket és a kereskedőrétegeket képviseli, a vallási és nemzeti kisebbségeket is reprezentáló, Dzsagdzsivan Ram vezette Dzsanata Párt, valamint a közös kommunista lista. A közel kéthónapos választási kampány alapján nem könnyű meg­jósolni a szavazás kimenetelét, a polgári pártok programja egymás­hoz meglehetősen hasonló, vala­mennyiben szerepel a stabilitás megteremtése, a szegénység enyhí­tése, a gazdasági helyzet javítása, a demokrácia védelme, továbbá az aktív, el nem kötelezett külpolitika folytatása, önmagában a pártveze­tők személye sem nyújt elegendő fogódzót az eredmények előre ve­títéséhez, valamennyien sokat pró­bált, sikereket és kudarcokat egy­aránt megélt politikusok. Gandhi javára írható, hogy 11 éves minisz­terelnöksége idején fellendítette az indiai gazdaságot, tartós fejlődést biztosított és rendkívüli módon megerősítette a helyi kormányokat ellenőrző központi kormány hatal­mát. Vetélytársai Gandhi számlájá­ra írják az általa bevezetett rend­kívüli állapot túlkapásait, az erő­szakos sterilizációt, a törvénytelen letartóztatásokat. Ő viszont azzal érvelhet, hogy az utána következő kormányok eljátszották a gazdasági eredményeket, hogy az országot po­litikai rivalizálás színhelyévé tették, s a szegénységen egyáltalán nem tudtak enyhíteni. A választások ki­menetelét illetően az is előnyére válhat, hogy a szavazók kevés kü­lönbséget látnak a Lok Dal és a Dzsanata Párt között, már csak azért is, mert e két politikai cso­portosulás 1979 nyaráig egy párt­ként kormányzott. Mivel a szavazók számára ko­rántsem egyértelmű a döntés, hogy kit juttassanak kormányra, s mivel a lakosság alapvetően gazdasági problémákkal van elfoglalva, meg­figyelők szerint a kétfordulós vá­lasztáson igen kevesen fognak részt venni, a szavazók aránya nem éri el az 1977-es 60 százalékot. A csa­lódottságnak nemcsak az általáno­san rossz gazdasági helyzet az oka, hanem az is, hogy ehhez most or­szágos mérvű szárazság társul, to­vábbá hogy hiány van alapvető fontosságú árucikkekben, nem lehet cukrot, fűtőolajat, benzint kapni. Az infláció — mint ismeretes — már kétszámjegyű, s virágzik a fekete­piac. A választási harc során a politi­kájában egymáshoz közel álló Dzsa­nata és Lok Dal egyes választási körzetekben megpróbált közös je­löltet állítani a Gandhi vezette párt jelöltjeivel szemben, ez a kísérlet azonban nem sikerült. Erre is ala­pozva véli úgy Indira Gandhi, hogy pártja a parlamentben abszolút többséget tud szerezni, ekképpen vélekedik a Dzs­arri­ta Párt veze­tősége is saját pártjának esélyeiről. Megfigyelők szerint Indira Gan­dhinak és Dzsagdzsivan Ramnak van a legnagyobb lehetősége a válasz­tások megnyerésére, kétlik azon­ban, hogy bármelyikük is abszolút többséget szerezhet. Úgy vélik, hogy a választások nyomán a politikai erőviszonyokban polarizáció megy végbe, maguk az egyes pártok is sokkal többféle réteget és ér­deket képviselnek, mint a ko­rábbi választások során, s ugyanez feltételezhető az újonnan kialakuló hatalmi bázisról. Kérdéses, hogy ez a megállapítás igaz lesz-e három nap múlva is, és ha igen, hogyan fogja ez a tény befolyásolni az erős központi hatalmat igénylő India po­litikai és gazdasági életét F. Zs. • Báni Szadr iráni gazdasági és pénzügyminiszter fogadta Jugoszlá­via teheráni nagykövetét, akivel a két ország gazdasági együttműkö­désével összefüggő kérdésekről tár­gyalt. 9 A nyugatnémet megélhetési költ­ségek decemberben 0,4, éves rátán 5,4 százalékkal emelkedtek. 9. Január 1-én Mexikó kormánya átlagosan 21 százalékkal emelte a minimális béreket, hogy ellensú­lyozza a megélhetési költségek nö­vekedését. • Drasztikus ár- és tarifaemelése­ket jelentettek be Olaszországban. Január 1-től erősen megdrágult a benzin, a dízel- és a fűtőolaj ára, az áram és a telefon díja.­­ Tang Sam­im kereskedelmi mi­niszter vezetésével kambodzsai gaz­dasági küldöttség érkezett Berlinbe. A küldöttséget fogadta Sölle, az NDK külkereskedelmi minisztere. • A francia kormány 7,5 milliárd frankot kíván idén a gazdaságba szivattyúzni, hogy ellensúlyozza az olajárak emelkedését. A munka­helyteremtő, az energiafogyasztás­csökkentő vagy exportra termelő vállalatok beruházásaihoz alacsony kamatú kölcsönöket kapnak. 49 Nyáron 200, most újabb 139 munkavállalót bocsátott el az iz­landi légitársaság, amely nem tud megbirkózni a repülőbenzin drágu­lásával, a transz-atlanti útvonalakon kibontakozott éles versengéssel.­­ Hosszú idő után első ízben ül­nek össze csúcsértekezletre Tan­zánia, Kenya és Uganda államfői. Megvitatják Kenya és Tanzánia ha­tárának újbóli megnyitását. 4K: A Szaúd-Arábiában tartózkodó török pénzügyminiszter tetemes készpénzsegélyt és nyersolaj-szállít­mányokat kért a szaúdi kormánytól. Január 16-án arról tárgyalnak az OPEC olajipari miniszterei, hogyan segítsenek az olajszámla kifizetésé­vel küszködő fejlődő országokon. • Vásárlási adóval sújtják ezentúl az érmék kereskedelmét az NSZK- ban és Svájcban. Svájcban 5,6 szá­zalékos forgalmi adó lesz érvény­ben, az NSZK-ban pedig 6,5, illetve 13 százalékos értéknövekedési adó. • A francia iparcikkek nagykeres­kedelmi ára novemberben 0,6 szá­zalékkal, egy év alatt 13,5 száza­lékkal emelkedett. A WoJelenti • Tanzánia állami légitársasága megnyitja első európai útvonalait, az Air Tanzánia gépei hetente két­szer érkeznek Londonba Athén és Zürich, illetve Kairó és Róma érin­tésével. • Izland államfője a jobboldali Független Párt vezetőjét, Hall­­grimssont bízta meg kormányalakí­tással. A majd egy hónapja tartó kormányválság megoldásának kilá­tásai kevéssé biztatók: a Független Pártnak mindössze 21 helye van a 60 tagú parlamentben és a lehetsé­ges partnerek közölték: nem kíván­nak koalícióra lépni vele. • Az amerikai pénzügyminiszté­rium legújabb közleménye szerint az iráni betétek befagyasztásáról hozott intézkedés azt is megtiltja, hogy amerikai bankok bármiféle hi­telt nyújtsanak Iránnak, illetve hogy meghosszabbítsanak vagy megújít­sanak korábbi hiteleket. Carter amerikai elnök jóváhagy­ta a 27 000 embert foglalkoztató PANAM és a 8000 alkalmazottal rendelkező National Airlines légi­­társaság fúzióját. Ezzel megalakult az USA második legnagyobb légi­­társasága. Az első az American Airlines.­­ A francia hozzáadott érték (GDP) reálértékben 1,8 százalékkal emelkedett 1979 harmadik negyed­évében a második negyedév 0,5 szá­zalékával szemben. Shu-Mei néven alapítanak közös vállalatot kínai és amerikai vendég­látóipari érdekeltségek. Az USA- ban nyitandó éttermekben erős fű­szerezésükről híres szecsuani ínyenc­ségeket szolgálnak fel.­­ Az amerikai szenátus jóváhagy­ta Klutznick chicagói üzletember kinevezését kereskedelmi miniszter­ré. Ismeretes, hogy elődje, Kreps asszony személyi okokból lemon­dott.­­ Carter elnök a kongresszus tá­mogatását kéri, hogy újabb 200 millió dolláros fegyvervásárlási hi­telben részesítse Izraelt.­­ Szófiában aláírták a bolgár— szovjet kőolajipari együttműködési megállapodás 1985-ig történő meg­hosszabbításáról intézkedő jegyző­könyvet. 19 új tagja van a Nemzetközi Va­lutaalapnak: Saint Vincent és a Grenadin-szigetek. A 140. tagállam kvótája 1,7 milió lehívási jog. ­ Változatlan a szakadék a gazdag és a szegény országok között A javak elosztásának aránytalan­sága semmit sem változott az előző két év során — állapítja meg a vi­lág országainak jövedelméről készí­tett tanulmányában a Világbank. Míg a világ lakosságának leggaz­dagabb 15 százaléka a megtermelt javak 60 százalékából részesedett, a legszegényebb 20 százalék csupán a javak 2 százalékán osztozott. A Világbank „jövedelmi atlasza” szerint 1977-ben a világ lakosságá­nak egyötödét képviselő 21 ország­ban az egy főre eső nemzeti jöve­delem nem érte el a 200 dollárt, míg a népesség egyhetedét képviselő 29 országban ugyanez az adat 5000 dollárnál nagyobb. A leggazdagabb ország 1978-ban Kuvait volt, ahol 14 890 dollárra rú­gott az egy főre jutó nemzeti össz­termék. A további helyeken az Egyesült Arab Emírségek (14 230), Katar (12 740), Svájc (12 100), Lu­xemburg (10 410), Svédország (10 210), Dánia (9920), az USA (9700), az NSZK (9600) és Norvégia (9510) osztozik, majd Kanada, Bel­gium, Hollandia és Franciaország következik. A világ legszegényebb országai — az adatközlő országok közül — Banglades és Laosz (90 dollár), őket követi Etiópia, Mali és Nepál (120), Szomália (130), valamint Burundi, Csád és Mozambik (140). (MTI) Szovjet-román kereskedelmi megállapodás Románia és a Szovjetunió illeté­kes képviselői aláírták az 1980-as évre vonatkozó kereskedelmi egyez­ményt, amely a kölcsönös szállítá­sok növelését célozza. A jegyző­könyv szerint a Szovjetunió fém­­megmunkáló szerszámgépeket, bá­nyászati, energetikai és kohászati berendezéseket, útépítő, repülőgép­gyártó és mezőgazdasági gépeket, hajókat, gépkocsikat, hengerelt va­sat, valamint kokszolható szenet, földgázt és vasércet szállít Romá­niába. A román fél elektrotechni­kai és olajbányászati berendezése­ket, hajókat, faipari termékeket és közszükségleti cikkeket exportál a Szovjetunióba. Az AGERPRES ro­mán hírügynökség jelentésében nem tesz említést szovjet kőolajszállítá­sokról, de ismeretes, hogy Románia a közelmúltban ilyen értelmű meg­állapodást kötött a Szovjetunióval. Románia korábban nem vásárolt szovjet eredetű olajat. A Szovjet­unió egyébként Románia legnagyobb kereskedelmi partnere, részesedése 28 százalékos a teljes román kül­kereskedelemből. (MTI, Reuter) Francia-szaúdi olajmegállapodás Franciaország újabb három évre meghosszabbította a Szaúd- Arábiával kötött olajszállítási meg­állapodás érvényét — közölték a pá­rizsi iparügyi minisztériumban. A mostani megállapodás szerint Fran­ciaország évi 12 millió tonna olajat vásárol a mostani, barrelenként 24 dolláros áron. A szerződést francia részről a Sofracop kötötte, amely a két francia állami olajkonszern, a Compagnie Frangaise des Petroles (CFP) és az Elfe Aquitaine tulajdo­nában van. Szaúd-Arábia Francia­­ország első számú szállítója, 1978- ban a francia olajimport 34­3 száza­lékát adta összesen 39,3 millió tonna szállításával. (AP-DJ) Bulgáriában emelik a turistavámokat Bulgáriában a turistaforgalom ré­vén leggyakrabban kivitt árucikkek vámját 200 százalékkal felemelték. Korábban hivatalai, személyiségek is többször nehezményezték, hogy kül­földi állampolgárok az alacsony ár­színvonal miatt jogtalan előnyökhöz jutnak, ha bolgár árucikkeket visz­nek ki az országból. A 200 százalékkal felemelt vámok mindenekelőtt a hús- és tejtermé­kekre, zöldségekre, élvezeti cikkek­re — köztük kávéra, teára, kakaóra és fűszerekre —, valamint más élel­miszerekre vonatkoznak. A ruházati cikkek közül ugyanilyen arányban emelték a gyapjú-, a pamut-, a szin­tetikus és a bőráruk vámját. A novemberben életbe lépett bul­gáriai áremelések kapcsán illetéke­sek már említették a külföldiek ál­tal nagyobb mennyiségben kivitt árucikkeket, ezúttal pedig a vámok felemelésével kívánnak ennek gátat vetni. A fogyasztási cikkek novem­beri áremelését decemberben a kulturális szolgáltatások díjainak — köztük a mozi- és a színházjegyek árának — emelése, majd január el­sejétől a postai díjszabás módosí­tása követte. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Sztrájkba léptek az angol fémmunkások Január 2-án sztrájkba léptek az angol acélipar dolgozói. Az acél­munkások utoljára 54 évvel ezelőtt, 1926-ban, a nagy általános sztrájk idején hagyták kihűlni a kohókat. Most 150 ezer munkás hagyta abba a munkát — a kilátások szerint jó néhány hétre. A munkáltató, az állami British Steel Corporation (BSC) hetek óta tárgyal a szakszervezetek képvise­lőivel: eleinte 2, majd 5 és végül a múlt héten 6 százalékos béremelést ajánlott fel. (Az éves infláció 17 százalékos Angliában). A BSC azzal érvelt, hogy napi vesztesége 1 mil­lió font, és „képtelen ennél több pénzt tenni az asztalra”. A BSC üzemeinek nagy része elavult beren­dezésekkel dolgozik, költségei és en­nélfogva árai is a legmagasabbak Nyugat-Európában. Vevőit előre fi­gyelmeztette a várható sztrájkra, ezért a feldolgozók nagy része tete­mes készleteket halmozott fel. A két legnagyobb fogyasztó, a gépko­csiipar és a konzervdoboz-gyártás, hat hétig is folytathatja a rendsze­res termelést. Más szektorok, külö­nösen a speciális acélokat hasz­nálók legfeljebb négy hétre elegen­­dő acéltermékkel rendelkeznek. A munkáltató, a PSC tehát bízik benne, hogy a sztrájk csak jó né­hány hét múlva érezteti országos szinten a hatását. Sambrook keres­kedelmi igazgató szerint a sztráj­kolók nem a megfelelő időpontot választották a munkabeszüntetésre. A sztrájkbalépők viszont számít­hatnak a velük rokonszenvezők tá­mogatására : munkabeszüntetésüket a vasutasok, a szállítómunkások és a dokkmunkások körültekintően megszervezett szolidaritási akciója kíséri. Ez biztosítja, hogy leáll az acéltermékek és a kokszolható szén belföldi kereskedelme, a külföldről rendelt importanyagokat pedig nem rakják ki és nem továbbítják. A fémmunkások nemzetközi szakszer­vezetének genfi székhelyén tartott értekezletén (VILÁGGAZDASÁG 1979. december 28., 1. oldal) kinyil­vánították, hogy támogatják a brit dolgozókat és megakadályozzák, hogy Nyugat-Európából acél érkez­zék Angliába. Az angol kormány egyelőre nem avatkozik be. Thatcher miniszterel­nök az ellenzék felszólítása ellenére sem hajlandó összehívni a parla­mentet, megkurtítani a törvényho­zók téli szünetét. „A kormány nem állhat félre és nem moshatja kezét, amikor az egész brit ipar jövőjét fenyegeti veszély” — hangoztatta Callaghan, a Munkáspárt vezére, aki azonban arról nem szólt, hogy párt­ja támogatja-e az acélipari dolgozók követeléseit. A szakszervezetek is elsősorban a kormányt vádolják az acélipar bajai miatt. Nyugat-Euró­pa minden országa sokkal nagyobb állami támogatásban részesíti az acélgyártást, mint Nag­y-Britannia, ezért veszteséges és kevéssé terme­lékeny a brit acélipar, ezért fenye­getőzhet azzal a BSC, hogy egy éven belül 52 ezer dolgozót elbo­csát — mondják. (MTI, Reuter, AP—DJ) Vietnamban elfogadták az idei tervet A vietnami nemzetgyűlés elfogad­ta az idei népgazdasági tervet és költségvetést. Az ülésszak utolsó napján a nemzetgyűlés elnöke em­lékeztetett rá, hogy az idei év a második vietnami ötéves terv utol­só esztendeje, és így különösen fon­tos, hogy mindent megtegyenek a terv sikeres teljesítéséért,­ az élet­­színvonal stabilizálásáért. Felhívta a vietnami népet, hogy „álljon ellen a társadalomban meglevő negatív jelenségeknek”, erősítse a honvédel­met. Az ez évi vietnami népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 11,3 százalékos és az ipari termelés 4,7­­ százalékos növelését irányozza elő. Szorgalmazza a gazdasági vezetés munkájának javítását és hangsú­lyozza, hogy a gazdasági irányítás­nak „ösztönöznie kell a munkát”. .Ezzel kapcsolatban a terv megemlí­ti a mezőgazdasági, termékek felvá­sárlását, az ár- és bérpolitikát. A terv szerint az exportot 23 százalék­kal kell az idén növelni, az ipari termelésen belül különösen gyorsan, 9 százalékkal kell fejleszteni a fo­gyasztási cikkek gyártását. A nemzetgyűlés külön határozat­ban fogadta el a költségvetést, amelynek egyensúlyban kell lennie: mind a bevételek, mind a kiadások előirányzata 11,5 milliárd dong. Az 1979-es költségvetési kiadások ösz­­szege 10,1 milliárd, a bevételeké pedig 9,8 milliárd dong volt. A vietnami külkereskedelmi bank döntése értelmében január 1-től minden olyan bankügyletet meg­szüntetnek, amelyet eddig amerikai bankokkal vagy azok közvetítésé­vel folytattak — adta hírül egy Ha­noiban nyilvánosságra hozott hiva­talos körlevél. A dokumentum sze­rint a bank a jövőben a nem ame­rikai bankoknak küldendő dollár­­átutalásokat is csak akkor teljesíti, ha azokat más ország bankszámlá­jára írják. Hanoi megfigyelők sze­rint e rendelettel korlátozni kí­vánják az USA-ban élő vietnami menekültek hazautalásait. A ma­gyarázatok hozzáfűzik a hírhez, hogy az otthonmaradottak megsegí­tésére szánt összegeket tekinti a hanoi hatóság a főként Ho-Si-Minh­­városban elterjedt korrupció fő for­rásának. (MTI) A személyi jövedelmek korlátozása Jugoszláviában A jugoszláv szövetségi parlament határozatot fogadott el a személyi jövedelmek és a fogyasztás korlá­tozásáról. 1980-ban a nem létfon­tosságú cikkek importját is csök­kentik. A bérek és a fizetések általában 5 százalékkal kevesebbel emelked­nek, mint a bányászati és a feldol­gozóipari vállalatok saját nyeresége és 8 százalékkal kevesebbel, mint a kereskedelmi szervezetek, a ban­kok és a biztosítótársaságok nyere­sége. A fizetési mérleg deficitje idén nem haladhatja meg a 2 milliárd dollárt. (Tavaly, becslések szerint, 3 milliárd volt.) A köztársaságok és az autonóm területek mindegyi­kénél megszabták a deficit felső határát. Az ipar növekedése reálértékben 6 százalékos lesz, a mezőgazdaságé 3, a munka termelékenységéé 2,5 százalékos. A beruházások 6 száza­lékkal gyarapszanak, és ugyancsak 6 százalékkal lesz nagyobb az ex­port volumene, míg az import vál­tozatlan marad. A beruházásokat a termelő szfé­rába és az infrastruktúrába össz­pontosítják. Külön figyelmet fordí­tanak ismporthelyettesítő cikkek gyártására és az exportra termelő gyárak támogatására. Az árakat szigorú ellenőrzés alatt tartják, hogy csökkentsék az inflációt, amely tavaly meghaladta a 20 szá­zalékot. (Financial Times) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként 61S2A1 Terjeszt! a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten e Posta Központi Hírlap iro­­dánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. *900). vidéken a hírlapkézbesítő postahivataloknál, közvetlenül vagy átuta­lással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelző­számra. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség • Bp. V. Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadta e Moavat Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat k»­»do­­C'***Vány Ferenc I«aza«*­ Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon* 343-100 80.3102/9­ 01 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest , Bolgár Imre Nyomta* Szikre tannyomda. Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Előfizetés? df? év? 3600 Ft Kína tavalyi külkereskedelme A Kínai Népköztársaság tavalyi árucsere-forgalmának értéke 28,64 milliárd dollár volt, 26,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és ezzel rekordot döntött. A pekingi külkereskedelmi minisztérium rész­letezett adatai szerint az export 13,43 milliárd dollárra nőtt, az import 15,21 milliárdra, a külkereskedelmi deficit pedig 1,79 milliárd dollárra. Pekingi diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a partne­rek listáján továbbra is Japán áll az élen — a kétoldalú árucsere értéke meghaladta az 5 milliárd dol­lárt. A második helyen az Egyesült Államok és az NSZK áll, Kínával folytatott kereskedelmük értéke majd 2 milliárd dollár. (APA)

Next