Világgazdaság, 1980. február (12. évfolyam, 22/2776-42/2796. szám)
1980-02-01 / 22. (2776.) szám
z Wd 1980. FEBRUÁR 1. Az amerikai olajcégek tavalyi mérlegbeszámolói Óriási profitnövekedés Fantasztikus profitot söpörtek be tavaly a nagy amerikai olajcégek. A 18 legnagyobb amerikai olajcég tiszta nyeresége 21 milliárd dollár volt, 8,1 milliárd dollárral, azaz 63 százalékkal több, mint 1978-ban. A skála a köztük viszonylag leggyengébben szereplő, Phillips Petroleum mindössze 24 százalékos nyereségrészesedésétől 194 százalékig húzódik, ennyivel növelte a hasznát a Cities Service. A beszámolók egytől egyig fantasztikus profitokról tanúskodnak, az USA-ban működő nagy olajcégek közül a szerényebben szereplő Union Oil is 31 százalékkal növelte 1978-hoz képest profitját, de a Texaco például az előző évinél 110 százalékkal több hasznot sepert be. A nagy cégek többsége e két véglet között, a 40—80 százalékos skálán szerepel: a Gulf Oil 68 százalékkal, a Standard Oil of Indiana 40 százalékkal, a Mobil Oil 78 százalékkal, a Getty Oil 83 százalékkal nagyobb tiszta nyereséggel dolgozott, mint az előző évben. Az 1979-es év igazi sztárja az olajiparban az Exxon, amely 55,8 százalékkal 4,3 milliárd dollárra tornászta fel profitját, miközben bevételei 30 százalékkal, 84,35 milliárd dollárra, ugrottak. Mindezzel a vállalat, maga mögé utasítva az eddig csúcsot tartó General Motorst, az USA és ezzel egyúttal a világ legnagyobb forgalmú vállalata lett. A vállalatok — tanulva az őszi kampányból, amely hatalmas jövedelmeik napvilágra kerülése után nyerészkedésük ellen indult — előre igyekeznek védelmet keresni. Többségük azt igyekszik kimutatni, hogy a profitrobbanás az áraktól független külön tényezőknek köszönhető, ezen belül is lehetőség szerint az USA-n kívülről ered. Az Exxon például hangsúlyozza, hogy a profitnövekedés jó része északitengeri működésének és a brit adóelőírások előnyös változásának tudható be. A kevesek közt, amelyek bevallják, hogy az USA-ban szerezték a bőséges nyereséget, ott a Standard Oil of Ohio. A cég közölte: a tavalyi utolsó negyedévben elért 174 százalékos profitbővülése annak köszönhető, hogy most kezd hasznot hozni alaszkai 1 milliárd dolláros beruházása. Egyelőre az újabb fantasztikus profitbeszámolók az őszinél kisebb felzúdulást váltottak ki, jórészt azért, mert a tavalyi részadatokból is már következtetni lehetett az egész évi eredményre. Az amerikai olajkonszernek védelmükre azt is felhozzák, hogy a nyugat-európai olajmammutok hasonló óriásprofitokról adnak hírt. A francia Elf- Aquitaine nettó profitja tavaly mintegy 6 milliárd frank volt, közel háromszorosa az 1978-ban zsebre tett 2,3 milliárd franknak. Mindezt a vállalat úgy érte el, hogy forgalma 41 milliárd frankról 55 milliárdra emelkedett. Búsás hasznot hozott 1979 az Exxon nyugat-európai leányvállalatának, az Essónak. Profitja 400 millió márka körül volt, 58 százalékkal múlta felül az 1978-as évit. Mindehhez a tavalyelőtti 12,5 milliárd márkával szemben 15,5 milliárd márkás forgalmat bonyolított le. A cég szerint a kiugró nyereség mintegy fele az olajtermékek eladásából, másik fele a földgázszállításokból eredt. A jelentés szerint az Esso tavaly az Exxon forgalmának 10 százalékát adta, szállításaiból részesedése 7 százalék volt, profitjának pedig 5 százalékát termelte. (AP,DJ, Reuter, APA) Az OPEC főtitkára kiáll a földgáz árának emelése mellett A földgázáraknak az olajárak szintjére kell emelkedniük, hogy a 80-as években elkerülhetővé váljon a súlyosabb energiaválság — jelentette ki Ortiz, az OPEC főtitkára, egy nemzetközi földgáz-tanácskozáson. Ortiz becsléseket idézett, miszerint 1985-re napi 5 millió barreles olajhiány alakul ki, és ez 1990- re megkétszereződik. Ugyanakkor Nyugat-Európa földgáztermelése 1990-ig 5—15 százalékkal visszaesik, az USA földgázbányászata pedig már előbb, a 80-as évek közepén, erősen csökkenni fog. Megjegyezte, hogy az OPEC a világ földgáz-ellátásának 6,7 százalékát adja, de az olajtermelő országok rendelkeznek a világ bizonyított készleteinek mintegy 37 százalékával. Ortiz hangsúlyozta, hogy fokozatosan növelni kell a földgázárakat ahhoz, hogy folyamatosan emelkedjen a termelés, és elkerülhetővé váljon a 90-es évekre egyébként várható hiány. Egyelőre nagy az eltérés a földgázárak körül, de általában 1 barrel olajnak megfelelő földgáz ára 8 dollár körül van, amíg az OPEC átlagos olajára már 30 dollár körül. Eddig a földgáziparban azt hangoztatták, hogy az árakat a rosszabb fajta olajok árszintjére kellene emelni. Ortiz szerint ez nem elég, a könnyebb olajok árára kellene felvinni a földgázárat. Az OPEC-nek tárgyalnia kellene egy olyan küszöbár kialakításáról, amely biztosítaná, hogy a földgáz árából elfogadható hasznot hozzanak a szükséges hatalmas beruházások. Ugyanakkor visszautasította azt a lehetőséget, hogy az OPEC ellenőrzése alá vennék a világpiaci földgázárakat is, mondván: ezekhez a hatalmas befektetésekhez a termelők és fogyasztók eddiginél nagyobb együttműködésére lesz szükség. A földgáz esetében nagyobb fokú a kölcsönös függőség a szállítók és fogyasztók között és éppen ezért több lehetőség van a kettő közti kiegyensúlyozottabb kapcsolatra mint az olaj esetében — jelentette ki az OPEC főtitkára. (Rejtter) 4B. Egy nappal előbbre hozták a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó időpontját. Az eredetileg jövő hétfőn keddre kitűzött megbeszélés Schmidt kancellár és Giscard elnök között már vasárnap megkezdődik Párizsban. « Vanik amerikai képviselő, aki 25 éve vesz részt a törvényhozásban és évek óta vezeti a képviselőház kereskedelmi albizottságát, bejelentette: a következő választáson nem indul, visszavonul a politikától. Befejezte mozambiki látogatását a FAO küldöttsége. A szervezet főigazgatója, Saouma, megállapodást írt alá Graga Machungo mezőgazdasági miniszterrel, hogy a szervezet repülőgépeket és helikoptereket szállít Mozambiknak. A WGO JELENTI . A Bagdadban tárgyaló Stirn francia külügyi államtitkár bejelentette, hogy Giscard elnök az idei év folyamán felkeresi Irakot. A már működő Klagenfurt— Linz—Bécs járathoz hasonló Salzburg—Linz—Bécs belföldi repülőjáratot indít április 1-én (kétévi próbaidőre) az osztrák belföldi légiforgalmi társaság. A jegy előreláthatólag olcsóbb lesz az elsőosztályú vasúti jegynél. 90 Norvégia kereskedelmi deficitje (leszámítva a hajókereskedelmet) 2,72 milliárd koronára csökkent tavaly a tavalyelőtti 5,27 milliárdról. A FAO 4,6 millió dollár értékű élelmiszersegélyt nyújt két keletafrikai országnak: Szomália 3,3, Szudán pedig 1,3 millió dollárnyit kap. A szabadpiaci olajárak a hivatalos OPEC-árak szintjén A héten erősen csökkentek a szabadpiaci olajárak Rotterdamban, gyakorlatilag egyes olajexportőr országok hivatalos árainak szintjére estek vissza — jelenti a Reuter. Az árak jelenleg — minőségüktől függően, barrelenként 30—33 dolár körül vannak, szemben az egy héttel ezelőtti 34—35 vagy az egy hónappal korábbi 40 dollár körüli árakkal. Piaci szakértők ezzel az áreséssel magyarázzák, hogy az e heti, Szaúd-Arábia kezdeményezte áremelés viszonylag kis körben, s főleg az alacsony árat tartóik között talált követőkre. Ismeretes, hogy a tavalyi olajárrobbanást sokan a szabadpiaci árak javára kialakult jelentős — 10 dollárt is meghaladó — árkülönbséggel magyarázták. A szabadpiaci árak visszaszorulását többnyire a készletek rendkívül magas szintjére vezetik vissza. Hírek szerint a múlt héten a tárolókapacitások annyira megteltek, hogy a Földközi-tengeren és Észak-Európa vizein sok tankhajó cirkál, miután nem sikerült kirakodóhelyet találnia. (Reuter) Mozambik és Olaszország gazdasági együttműködési egyezménye A szocialista Mozambik első ízben kötött átfogó gazdasági együttműködési egyezményt fejlett tőkésországgal. Az egyezmény értelmében Olaszország elsőbbséget élvez a mozambiki szén-, urán-, olaj- és földgáz-szállításokban, Róma pedig viszonzásul 10 milliárd lírás (mintegy 12 millió dollár) segélyt és 90 milliárd lírás (kb. 110 millió dollár) áruhitelt nyújt Mozambiknak. Olasz cégek számos beruházást fognak végrehajtani Mozambikban: kiépítik az elektromos- és a telefonhálózatot, továbbá textilgyárat szállítanak. Lombardiai, az olasz állami érdekeltség minisztere a tervek szerint februárban Mozambikba látogat, hogy 2,3 millió tonna szén vásárlásáról tárgyaljon. (AP—DJ) Francia ruhagyár Vietnamnak A francia Bidermann férfiruhagyár képviselője megállapodott a vietnami kormánnyal, hogy a közeljövőben inggyárat fog létesíteni Hanoi egyik peremvárosában. Ez az első ilyen jellegű egyezmény egy francia vállalat és a vietnami kormány között. A tervek szerint a gyárat idén márciusban helyezik üzembe és 400 munkást alkalmaznak. Az üzemben egy év alatt 500 ezer inget készítenek, ez a mennyiség a Bidermann cég üzleti forgalmának közel a fele. Az ingeket Franciaországban fogják forgalmazni, a kereskedelmi feltételekről a két kormány már előzetesen megállapodott. (AP—DJ) Nyugatnémet kikötői szervizállomások Kínában Az NSZK-beli Siemens AG engedélyt kapott kínai kikötőkben építendő, a hajók elektromos berendezéseinek vizsgálatát szolgáló központok felállítására — jelentette be a nyugatnémet cég szóvivője. Az NSZK legnagyobb elektromosipari vállalata a kínai hajóépítőipari egyesüléssel kötött szerződést a szervizállomások szállítására. . Az első létesítményt — egy pótalkatrész-raktárral egyetemben — Sanghajban építik fel. A Siemens képviselője a szerződés értékéről nem nyilatkozott, mivel az — úgymond — „csak a tényleges szállítások függvényében határozható meg”. A megállapodás kínai szakemberek képzését is előírja, így a későbbiekben lehetségessé válhat a szervizállomások kizárólag kínai személyzettel való üzemeltetése. (AP-DJ) Bél-Afrika fokozza a nyersanyagtermelést Tavaly Dél-Afrikában 9,96 milliárd rand (1 rand , 1,21 dollár) értékben termeltek különféle nyersanyagokat, szemben az egy évvel korábbi 6,88 milliárd randdal — közölte a Dél- Afrikai Köztársaság bányaipari minisztere. Az említett adatok csak előzetes becslések, annyi azonban ismert, hogy az aranytermelés 1979- ben értékben 5,6 milliárd rand, 1978- ban 3,9 milliárd volt. A termelés mennyisége — mint az már korábban ismeretessé vált — szinte hajszálra megegyezett az utóbbi két esztendőben. (Reuter) Rugalmasabb munkamódszer a Pirellinél A pénzügyi gondokkal küszködő olasz Pirelli cég a gumiabroncsgyártás racionalizálásával kíván nagyobb hatékonyságot elérni. A Pirelli új termelési rendszere — amely a Volvóéra emlékeztet — nagyobb önállóságot ad a dolgozóknak. A hagyományos munkaszervezéssel szemben az olasz cégnél 15 és 30 fő közötti létszámú munkáscsoportokat hoztak létre, amelyek maguk határozzák meg termelési céljaikat. Bérüket annak teljesítése szerint kapják. A dolgozók alkotókészségének jobban kedvező módszert más olasz cégek is érdeklődéssel kísérik. Bár a munkások nagyobb mértékben felelősek a termelési folyamatért, az egy főre jutó termelési érték majdnem 5 százalékkal emelkedett, a hiányzás erősen csökkent, és a termékek minősége is javult. (AP-DJ) VILÁGGAZDASÁG Jugoszláv külgazdasági hírek Az idei jugoszláv—iraki kereskedelmi megállapodás 1,4 milliárd dolláros kétoldalú forgalmat irányoz elő. Ebből a jugoszláv kivitel 300 millió dollár, a tavalyinál 70 millióval több. Az 1,1 milliárd dolláros jugoszláv import zöme — 10 millió dollár értékű ipari és mezőgazdasági termék bevitelétől eltekintve — olaj. A kétoldalú forgalomban keletkező erős deficitet Jugoszlávia építési munkák elvállalásával igyekszik majd csökkenteni. A Compagnia Tecnica Internazionale Progetti (CTIP) cég a Bastogi —IRBS cég leányvállalata megbízást kapott a szlovéniai Lendavában levő olajfinomító bővítésére. Az öszszesen több mint 70 millió dolláros megrendelést a CTIP két lengyel céggel, a varsói Polimex Cekoppal és a krakkói Bipronafttal közösen teljesíti. A bővítés befejezését 1981- re tervezik. Jugoszlávia 125 millió dolláros kölcsönt kap a Világbanktól útépítésre — közölte Zelic közlekedési és távközlési miniszter, aki a bankkal való tárgyalásairól visszatérése után nyilatkozott. A kölcsön segítségével építik fel az osztráktól a görög és a bolgár határig tartó főutat. A jugoszláv központi bank 25,6 millió dolláros hitelt nyújt Zambiának tehergépkocsik, autóbuszok és turistabuszok vásárlására. Az erről szóló szerződést a két ország gazdasági együttműködési vegyesbizottságának lusakai ülésszakán írták alá. A felek megállapodtak továbbá, hogy Jugoszlávia részt vesz az afrikai ország mezőgazdasági fejlesztési programjának megvalósításában, elsősorban a kukorica, a búza és a napraforgó vetésterületének bővítésében és a mezőgazdasági munkák gépesítésében. (B1K1, Reuter, AP—DJ, MTI) CSÖKKENTIK JUGOSZLÁVIÁBAN a TISZTELETDÍJAST ÉS A REPREZENTÁCIÓS KÖLTSÉGEKET A gazdasági stabilizációs politika jegyében a jugoszláv parlament mindkét házának ülésén gyorsított eljárással elfogadták a központi kormány javaslatát az idei napi- és tiszteletdíjak, valamint a reprezentációs költségek korlátozásáról. A javaslat indoklása rámutatott, hogy Jugoszláviában 1979-ben szolgálati utakra, napidíjakra 22,3 milliárd dinárt (az 1978. évinél 25 százalékkal többet), szerzői honoráriumokra 26,7 milliárd dinárt (27 százalékos emelkedés), reprezentációs célokra pedig 3,1 milliárd dinárt (22 százalékos növekedés) fizettek ki, miközben az évi áremelkedés 23 százalékos volt. A most elfogadott ideiglenes jellegű — csupán erre az évre szóló — törvény kimondja, hogy a minisztériumok, a vállalatok, az intézmények, a társadalmi szervezetek a szolgálati utakra legfeljebb 10 százalékkal többet, szerzői tiszteletdíjakra (a könyv- és a lapkiadók kivételével) azonos, reprezentációs célokra pedig 20 százalékkal kisebb összeget költhetnek, mint tavaly. Ez reálértékben erőteljes csökkentést jelent, hiszen 1980-ban 17—18 százalékos inflációval számolnak. A törvény megszegőit pénzbírsággal sújtják. Az elmarasztalt szervezetekre 50 ezertől 1 millió dinárig, a szervezetek felelős vezetőire pedig 2 ezertől 20 ezer dinárig terjedő pénzbüntetés szabható ki. A szövetségi kormány alelnöke, Abiparip tájékoztatta a köztársaságok és tartományok tanácsát az ország gazdasági helyzetének alakulásáról, s a stabilizációs politika jegyében már bevezetett, illetve még tervezett intézkedésekről. Medenica, a szövetségi társadalmi tervező intézet igazgatója beszámolt az új, 1981—1985-ös ötéves terv előkészítő munkáiról. (MTI) Nagyarányú életszínvonal-csökkenés Dániában A második világháború óta a dán magánfogyasztás az idén fogja a legnagyobb mértékű visszaesést elszenvedni — jósolja az SDS Sparekassen dán takarékpénztár jelentése. Míg tavaly a dán lakosság 2 százalékkal növelte fogyasztását, az idén már reálértéken számított 3,5 százalékos csökkenés várható. A belföldi kereslet csökkenése, az olajárak emelkedése és a kormány restriktív gazdaságpolitikája eredményeként Dánia bruttó nemzeti terméke (GNP) a tavalyi 2 százalékos növekedést követően az idén 0,5 százalékkal csökkenni fog. A tavalyinál kisebb magánfogyasztás sem fogja azonban annyira javítani a kereskedelmi mérleget, hogy mérséklődjék Dánia folyó fizetési mérleghiánya, amely az idén eléri a 2,7 milliárd koronát. A dán export növekedési üteme a cserearányok romlása miatt lelassul, az ország nettó kamatterhei ugyanakkor emelkednek és ezért — a kormány restriktív gazdaságpolitikája ellenére — Dánia fizetési mérleghiánya elérheti 1983-ban az 5 milliárd dollárt — állapítja meg a bankjelentés. Ebben az esetben Dánia külföldi adósságállománya 27 milliárd dollárra nőne. A kedvezőtlen gazdasági kilátások miatt a dán lakosság fogyasztása a 80-as évek közepéig számottevően nem növekedhet. A gazdaság lanyhuló tevékenysége és a munkaképes lakosság növekedése következtében az idén 190 ezerre nő Dániában a munkanélküliek száma a tavalyi 165 ezerrel szemben. (Reuter) A SZÁMVITELI OSZTÁLY VEZETÉSÉRE SZAKEMBERT KERESÜNK Több éves szakmai és vezetői gyakorlat és legalább ipari mérlegképes vizsga szükséges. Érdeklődni lehet Longa Györgynél, a számviteli főosztály vezetőjénél, telefonszáma: 290-250, 155-ös mellék. CSAVARIPARI VÁLLALAT Budapest XIII., Váci út 168. VILÁGGUNDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten a posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1 1900), vidéken a hirlapkézbesitő postahivataloknál közvetlenül vagy átutaláson! a KHI 215—90102 pénzforgalmi jelző számra. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 139? Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbizáséból a Hírlapkiadó Volalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal • Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 telefon: 343-100 80.3102/9-01 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Fn v.stolnár Imre Nyomta* Szikre Lapnyomda, Budapest F v. ? Csöndé* Zoltán Előfizetésüdnév* 3000 Ft