Világgazdaság, 1980. február (12. évfolyam, 22/2776-42/2796. szám)

1980-02-01 / 22. (2776.) szám

z Wd 1980. FEBRUÁR 1. Az amerikai olajcégek tavalyi mérlegbeszámolói Óriási profitnövekedés Fantasztikus profitot söpörtek be tavaly a nagy amerikai olaj­cégek. A 18 legnagyobb amerikai olajcég tiszta nyeresége 21 mil­liárd dollár volt, 8,1 milliárd dollárral, azaz 63 százalékkal több, mint 19­78-ban. A skála a köztük viszonylag leggyengébben szereplő, Phillips Petroleum mindössze 24 százalékos nyereségrészesedésétől 194 százalékig húzódik, ennyivel növelte a hasznát a Cities Service. A beszámolók egytől egyig fan­tasztikus profitokról tanúskodnak, az USA-ban működő nagy olajcé­gek közül a szerényebben szereplő Union Oil is 31 százalékkal növelte 1978-hoz képest profitját, de a Texaco például az előző évinél 110 százalékkal több hasznot sepert be. A nagy cégek többsége e két vég­let között, a 40—80 százalékos ská­lán szerepel: a Gulf Oil 68 száza­lékkal, a Standard Oil of Indiana 40 százalékkal, a Mobil Oil 78 szá­zalékkal, a Getty Oil 83 százalékkal nagyobb tiszta nyereséggel dolgo­zott, mint az előző évben. Az 1979-es év igazi sztárja az olajiparban az Exxon, amely 55,8 százalékkal 4,3 milliárd dollárra tornászta fel profitját, miközben bevételei 30 százalékkal, 84,35 mil­liárd dollárra, ugrottak. Mindezzel a vállalat, maga mögé utasítva az eddig csúcsot tartó General Motorst, az USA és ezzel egyúttal a világ legnagyobb forgalmú vállalata lett. A vállalatok — tanulva az őszi kampányból, amely hatalmas jöve­delmeik napvilágra kerülése után nyerészkedésük ellen indult — elő­re igyekeznek védelmet keresni. Többségük azt igyekszik kimutatni, hogy a profitrobbanás az áraktól független külön tényezőknek kö­szönhető, ezen belül is lehetőség szerint az USA-n kívülről ered. Az Exxon például hangsúlyozza, hogy a profitnövekedés jó része északi­tengeri működésének és a brit adó­előírások előnyös változásának tud­ható be. A kevesek közt, amelyek bevallják, hogy az USA-ban szerez­ték a bőséges nyereséget, ott a Standard Oil of Ohio. A cég közöl­te: a tavalyi utolsó negyedévben elért 174 százalékos profitbővülése annak köszönhető, hogy most kezd hasznot hozni alaszkai 1 milliárd dolláros beruházása. Egyelőre az újabb fantasztikus profitbeszámolók az őszinél kisebb felzúdulást váltottak ki, jórészt azért, mert a tavalyi részadatokból is már következtetni lehetett az egész évi eredményre. Az amerikai olajkonszernek védelmükre azt is felhozzák,­­ hogy a nyugat-európai olajmammutok hasonló óriásprofi­tokról adnak hírt. A francia Elf- Aquitaine nettó profitja tavaly mint­egy 6 milliárd frank volt, közel há­romszorosa az 1978-ban zsebre tett 2,3 milliárd franknak. Mindezt a vállalat úgy érte el, hogy forgalma 41 milliárd frankról 55 milliárdra emelkedett. Búsás hasznot hozott 1979 az Exxon nyugat-európai leányvállalatának, az Essónak. Pro­fitja 400 millió márka körül volt, 58 százalékkal múlta felül az 1978-as évit. Mindehhez a tavalyelőtti 12,5 milliárd márkával szemben 15,5 milliárd márkás forgalmat bonyolí­tott le. A cég szerint a kiugró nye­reség mintegy fele az olajtermékek eladásából, másik fele a földgáz­­szállításokból eredt. A jelentés sze­rint az Esso tavaly az Exxon for­galmának 10 százalékát adta, szál­lításaiból részesedése 7 százalék volt, profitjának pedig 5 százalékát termelte. (AP,DJ, Reuter, APA) Az OPEC főtitkára kiáll a földgáz árának emelése mellett A földgázáraknak az olajárak szintjére kell emelkedniük, hogy a 80-as években elkerülhetővé váljon a súlyosabb energiaválság — jelen­tette ki Ortiz, az OPEC főtitkára, egy nemzetközi földgáz-tanácskozá­son. Ortiz becsléseket idézett, mi­szerint 1985-re napi 5 millió barre­les olajhiány alakul ki, és ez 1990- re megkétszereződik. Ugyanakkor Nyugat-Európa földgáztermelése 1990-ig 5—15 százalékkal visszaesik, az USA földgázbányászata pedig már előbb, a 80-as évek közepén, erősen csökkenni fog. Megjegyezte, hogy az OPEC a világ földgáz-ellá­tásának 6,7 százalékát adja, de az olajtermelő országok rendelkeznek a világ bizonyított készleteinek mintegy 37 százalékával. Ortiz hangsúlyozta, hogy fokoza­tosan növelni kell a földgázárakat ahhoz, hogy folyamatosan emelked­jen a termelés, és elkerülhetővé váljon a 90-es évekre egyébként várható hiány. Egyelőre nagy az el­térés a földgázárak körül, de álta­lában 1 barrel olajnak megfelelő földgáz ára 8 dollár körül van, amíg az OPEC átlagos olajára már 30 dollár körül. Eddig a földgáz­iparban azt hangoztatták, hogy az árakat a rosszabb fajta olajok ár­szintjére kellene emelni. Ortiz sze­rint ez nem elég, a könnyebb olajok árára kellene felvinni a földgáz­árat. Az OPEC-nek tárgyalnia kellene egy olyan küszöbár kialakításáról, amely biztosítaná, hogy a földgáz árából elfogadható hasznot hozza­nak a szükséges hatalmas beruházá­sok. Ugyanakkor visszautasította azt a lehetőséget, hogy az OPEC ellen­őrzése alá vennék a világpiaci föld­gázárakat is, mondván: ezekhez a hatalmas befektetésekhez a terme­lők és fogyasztók eddiginél nagyobb együttműködésére lesz szükség. A földgáz esetében nagyobb fokú a kölcsönös függőség a szállítók és fo­gyasztók között és éppen ezért több lehetőség van a kettő közti kiegyen­súlyozottabb kapcsolatra mint az olaj esetében — jelentette ki az OPEC főtitkára. (Rejtter) 4B. Egy nappal előbbre hozták a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó időpontját. Az eredetileg jövő hét­főn keddre kitűzött megbeszélés Schmidt kancellár és Giscard elnök között már vasárnap megkezdődik Párizsban. «­ Vanik amerikai képviselő, aki 25 éve vesz részt a törvényhozásban és évek óta vezeti a képviselőház ke­reskedelmi albizottságát, bejelen­tette: a következő választáson nem indul, visszavonul a politikától.­­­ Befejezte mozambiki látogatását a FAO küldöttsége. A szervezet fő­igazgatója, Saouma, megállapodást írt alá Graga Machungo mezőgazda­sági miniszterrel, hogy a szervezet repülőgépeket és helikoptereket szállít Mozambiknak. A WGO JELENTI . A Bagdadban tárgyaló Stirn francia külügyi államtitkár beje­lentette, hogy Giscard elnök az idei év folyamán felkeresi Irakot.­­ A már működő Klagenfurt— Linz—Bécs járathoz hasonló Salz­burg—Linz—Bécs belföldi repülőjá­ratot indít április 1-én (kétévi próbaidőre) az osztrák belföldi légi­­forgalmi társaság. A jegy előrelát­hatólag olcsóbb lesz az elsőosztályú vasúti jegynél. 90 Norvégia kereskedelmi deficitje (leszámítva a hajókereskedelmet) 2,72 milliárd koronára csökkent ta­valy a tavalyelőtti 5,27 milliárdról. A FAO 4,6 millió dollár értékű élelmiszersegélyt nyújt két kelet­afrikai országnak: Szomália 3,3, Szu­dán pedig 1,3 millió dollárnyit kap. A szabadpiaci olajárak a hivatalos OPEC-árak szintjén A héten erősen csökkentek a sza­badpiaci olajárak Rotterdamban, gyakorlatilag egyes olajexportőr or­szágok hivatalos árainak szintjére estek vissza — jelenti a Reuter. Az árak jelenleg — minőségüktől függően, barrelenként 30—33 dolár körül vannak, szemben az egy hét­tel ezelőtti 34—35 vagy az egy hó­nappal korábbi 40 dollár körüli árakkal. Piaci szakértők ezzel az áreséssel magyarázzák, hogy az e heti, Szaúd-Arábia kezdeményez­te áremelés viszonylag kis körben, s főleg az alacsony árat tartóik kö­zött talált követőkre. Ismeretes, hogy a tavalyi olajárrobbanást sokan a szabadpiaci árak javára kialakult jelentős — 10 dollárt is meghaladó — árkülönbséggel magyarázták. A szabadpiaci árak visszaszorulását többnyire a készletek rendkívül magas szintjére vezetik vissza. Hí­rek szerint a múlt héten a tároló­­kapacitások annyira megteltek, hogy a Földközi-tengeren és Észak-Euró­­pa vizein sok tankhajó cirkál, mi­után nem sikerült kirakodóhelyet találnia. (Reuter) Mozambik és Olaszország gazdasági együttműködési egyezménye A szocialista Mozambik első íz­ben kötött átfogó gazdasági együtt­működési egyezményt fejlett tőkés­­országgal. Az egyezmény értelmé­ben Olaszország elsőbbséget élvez a mozambiki szén-, urán-, olaj- és földgáz-szállításokban, Róma pedig viszonzásul 10 milliárd lírás (mint­egy 12 millió dollár) segélyt és 90 milliárd lírás (kb. 110 millió dollár) áruhitelt nyújt Mozambiknak. Olasz cégek számos beruházást fognak végrehajtani Mozambikban: kiépí­tik az elektromos- és a telefon­­hálózatot, továbbá textilgyárat szál­lítanak. Lombardiai, az olasz állami ér­dekeltség minisztere a tervek sze­rint februárban Mozambikba láto­gat, hogy 2,3 millió tonna szén vásárlásáról tárgyaljon. (AP—DJ) Francia ruhagyár Vietnamnak A francia Bidermann férfiruha­gyár képviselője megállapodott a vietnami kormánnyal, hogy a közel­jövőben inggyárat fog létesíteni Hanoi egyik peremvárosában. Ez az első ilyen jellegű egyezmény egy francia vállalat és a vietnami kor­mány között. A tervek szerint a gyá­rat idén márciusban helyezik üzem­be és 400 munkást alkalmaznak. Az üzemben egy év alatt 500 ezer inget készítenek, ez a mennyiség a Bider­­mann cég üzleti forgalmának közel a fele. Az ingeket Franciaországban fogják forgalmazni, a kereskedelmi feltételekről a két kormány már elő­zetesen megállapodott. (AP—DJ) Nyugatnémet kikötői szervizállomások Kínában Az NSZK-beli Siemens AG enge­délyt kapott kínai kikötőkben épí­tendő, a hajók elektromos beren­dezéseinek vizsgálatát szolgáló köz­pontok felállítására — jelentette be a nyugatnémet cég szóvivője. Az NSZK legnagyobb elektromosipari vállalata a kínai hajóépítőipari egyesüléssel kötött szerződést a szervizállomások szállítására. . Az első létesítményt — egy pót­alkatrész-raktárral egyetemben — Sanghajban építik fel. A Siemens képviselője a szerződés értékéről nem nyilatkozott, mivel az — úgy­mond — „csak a tényleges szál­lítások függvényében határozható meg”. A megállapodás kínai szak­emberek képzését is előírja, így a későbbiekben lehetségessé válhat a szervizállomások kizárólag kínai személyzettel való üzemeltetése. (AP-DJ) Bél-Afrika fokozza a nyersanyagtermelést Tavaly Dél-Afrikában 9,96 milliárd rand (1 rand , 1,21 dollár) értékben termeltek különféle nyersanyagokat, szemben az egy évvel korábbi 6,88 milliárd randdal — közölte a Dél- Afrikai Köztársaság bányaipari mi­nisztere. Az említett adatok csak előzetes becslések, annyi azonban ismert, hogy az aranytermelés 1979- ben értékben 5,6 milliárd rand, 1978- ban 3,9 milliárd volt. A termelés mennyisége — mint az már koráb­ban ismeretessé vált — szinte haj­szálra megegyezett az utóbbi két esztendőben. (Reuter) Rugalmasabb munkamódszer a Pirellinél A pénzügyi gondokkal küszködő olasz Pirelli cég a gumiabroncsgyár­tás racionalizálásával kíván nagyobb hatékonyságot elérni. A Pirelli új termelési rendszere — amely a Volvóéra emlékeztet — nagyobb ön­állóságot ad a dolgozóknak. A ha­gyományos munkaszervezéssel szem­ben az olasz cégnél 15 és 30 fő kö­zötti létszámú munkáscsoportokat hoztak létre, amelyek maguk hatá­rozzák meg termelési céljaikat. Bé­rüket annak teljesítése szerint kap­ják. A dolgozók alkotókészségének jobban kedvező módszert más olasz cégek is érdeklődéssel kísérik. Bár a munkások nagyobb mértékben fe­lelősek a termelési folyamatért, az egy főre jutó termelési érték majd­nem 5 százalékkal emelkedett, a hiányzás erősen csökkent, és a ter­mékek minősége is javult. (AP-DJ) VILÁGGAZDASÁG Jugoszláv külgazdasági hírek Az idei jugoszláv—iraki kereske­delmi megállapodás 1,4 milliárd dol­láros kétoldalú forgalmat irányoz elő. Ebből a jugoszláv kivitel 300 millió dollár, a tavalyinál 70 millió­val több. Az 1,1 milliárd dolláros jugoszláv import zöme — 10 mil­lió dollár értékű ipari és mezőgaz­dasági termék bevitelétől eltekintve — olaj. A kétoldalú forgalomban keletkező erős deficitet Jugoszlávia építési munkák elvállalásával igyek­szik majd csökkenteni. A Compagnia Tecnica Internazio­­nale Progetti (CTIP) cég a Bastogi —IRBS cég leányvállalata megbízást kapott a szlovéniai Lendavában le­vő olajfinomító bővítésére. Az ösz­­szesen több mint 70 millió dolláros megrendelést a CTIP két lengyel céggel, a varsói Polimex Cekoppal és a krakkói Bipronafttal közösen teljesíti. A bővítés befejezését 1981- re tervezik. Jugoszlávia 125 millió dolláros kölcsönt kap a Világbanktól útépí­tésre — közölte Zelic közlekedési és távközlési miniszter, aki a bank­kal való tárgyalásairól visszatérése után nyilatkozott. A kölcsön segít­ségével építik fel az osztráktól a görög és a bolgár határig tartó fő­utat. A jugoszláv központi bank 25,6 millió dolláros hitelt nyújt Zambiá­nak tehergépkocsik, autóbuszok és turistabuszok vásárlására. Az erről szóló szerződést a két ország gaz­dasági együttműködési vegyesbizott­ságának lusakai ülésszakán írták alá. A felek megállapodtak továbbá, hogy Jugoszlávia részt vesz az af­rikai ország mezőgazdasági fejlesz­tési programjának megvalósításá­ban, elsősorban a kukorica, a búza és a napraforgó vetésterületének bő­vítésében és a mezőgazdasági mun­kák gépesítésében. (B1K1, Reuter, AP—DJ, MTI) CSÖKKENTIK JUGOSZLÁVIÁBAN a TISZTELETDÍJAST ÉS A REPREZENTÁCIÓS KÖLTSÉGEKET A gazdasági stabilizációs politika jegyében a jugoszláv parlament mindkét házának­ ülésén gyorsított eljárással elfogadták a központi kor­mány javaslatát az idei napi- és tiszteletdíjak, valamint a reprezen­tációs költségek korlátozásáról. A ja­vaslat indoklása rámutatott, hogy Jugoszláviában 1979-ben szolgálati utakra, napidíjakra 22,3 milliárd di­nárt (az 1978. évinél 25 százalékkal többet), szerzői honoráriumokra 26,7 milliárd dinárt (27 százalékos emel­kedés), reprezentációs célokra pedig 3,1 milliárd dinárt (22 százalékos növekedés) fizettek ki, miközben az évi áremelkedés 23 százalékos volt. A most elfogadott ideiglenes jel­legű — csupán erre az évre szóló — törvény kimondja, hogy a minisz­tériumok, a vállalatok, az intézmé­nyek, a társadalmi szervezetek a szolgálati utakra legfeljebb 10 szá­zalékkal többet, szerzői tiszteletdí­jakra (a könyv- és a lapkiadók ki­vételével) azonos, reprezentációs cé­lokra pedig 20 százalékkal kisebb összeget költhetnek, mint tavaly. Ez reálértékben erőteljes csökkentést jelent, hiszen 1980-ban 17—18 szá­zalékos inflációval számolnak. A törvény megszegőit pénzbírság­gal sújtják. Az elmarasztalt szerve­zetekre 50 ezertől 1 millió dinárig, a szervezetek felelős vezetőire pe­dig 2 ezertől 20 ezer dinárig terjedő pénzbüntetés szabható ki. A szövetségi kormány alelnöke, Abiparip tájékoztatta a köztársasá­gok és tartományok tanácsát­­ az ország gazdasági helyzetének alaku­lásáról, s a stabilizációs politika je­gyében már bevezetett, illetve még tervezett intézkedésekről. Medenica, a szövetségi társadalmi tervező in­tézet igazgatója beszámolt az új, 1981—1985-ös ötéves terv előkészítő munkáiról. (MTI) Nagyarányú életszínvonal-csökkenés Dániában A második világháború óta a dán magánfogyasztás az idén fogja a legnagyobb mértékű visszaesést elszenvedni — jósolja az SDS Sparekassen dán takarékpénztár je­lentése. Míg tavaly a dán lakosság 2 szá­zalékkal növelte fogyasztását, az idén már reálértéken számított 3,5 százalékos csökkenés várható. A belföldi kereslet csökkenése, az olajárak emelkedése és a kormány restriktív gazdaságpolitikája ered­ményeként Dánia bruttó nemzeti terméke (GNP) a tavalyi 2 száza­lékos növekedést követően az idén 0,5 százalékkal csökkenni fog. A tavalyinál kisebb magánfo­gyasztás sem fogja azonban annyira javítani a kereskedelmi mérleget, hogy mérséklődjék Dánia folyó fi­zetési mérleghiánya, amely az idén eléri a 2,7 milliárd koronát. A dán export növekedési üteme a cserearányok romlása miatt le­lassul, az ország nettó kamatterhei ugyanakkor emelkednek és ezért — a kormány restriktív gazdaságpoli­tikája ellenére — Dánia fizetési mérleghiánya elérheti 1983-ban az 5 milliárd dollárt — állapítja meg a bankjelentés. Ebben az esetben Dánia külföldi adósságállománya 27 milliárd dollárra nőne. A kedvezőtlen gazdasági kilátások miatt a dán lakosság fogyasztása a 80-as évek közepéig számottevő­en nem növekedhet. A gazdaság lanyhuló tevékeny­sége és a munkaképes lakosság nö­vekedése következtében az idén 190 ezerre nő Dániában a munkanélkü­liek száma a tavalyi 165 ezerrel szemben. (Reuter) A SZÁMVITELI OSZTÁLY VEZETÉSÉRE SZAKEMBERT KERESÜNK Több éves szakmai és vezetői gyakorlat és legalább ipari mérlegképes vizsga szükséges. Érdeklődni lehet Longa Györgynél, a számviteli főosztály vezetőjénél, telefonszáma: 290-250, 155-ös mellék. CSAVARIPARI VÁLLALAT Budapest XIII., Váci út 168. VILÁGGUNDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten a posta Központi Hírlap Iro­dánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1 1900), vidéken a hirlapkézbesitő postahivataloknál közvetlenül vagy átuta­láson! a KHI 215—90102 pénzforgalmi jelző számra. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 139? Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbizáséból a Hírlapkiadó Volalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal • Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 telefon: 343-100 80.3102/9-01 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Fn v.s­tolnár Imre Nyomta* Szikre Lapnyomda, Budapest F v. ? Csöndé* Zoltán Előfizetésüdn­év* 3000 Ft

Next