Világgazdaság, 1980. június (12. évfolyam, 103/2857-122/2876. szám)

1980-06-03 / 103. (2857.) szám

1930. JÚNIUS 3. Újabb török intézkedések a külföldi beruházások ösztönzésére Az ankarai kormány pénteken újabb, a külföldi beruházásokat ösz­tönző intézkedésekkel bővítette ki a januárban közzétett gazdasági szük­ségprogramot. Az új lépések első­sorban az olajipari beruházásokat bátorítják azáltal, hogy a külföldi olajvállalatoknak lehetővé teszik devizabevételeik teljes egészében való felhasználását importjuk fede­zésére. További kedvezmény, hogy a Törökországban kitermelt olaj árát a jövőben nem az iraki, iráni, líbiai vagy szovjet importár alapján szab­ják meg, hanem úgynevezett „sza­bad versenyárat” vezetnek be. Az intézkedési csomag másik része a körülbelül 1,8 milliárd dolláros, nem-fedezett külföldi tartozás tör­lesztésének módjára vonatkozik. A nem-fedezett tartozás olyan adóssá­got jelent, amelynek törlesztéséért sem magánbankok, sem nemzetközi pénzintézetek, sem egyes kormányok nem vállaltak felelősséget. Ankara továbbra is azt óhajtja, hogy a hi­telezők fogadják el a törlesztést tö­rök lírában, vagy ha ragaszkodnak a devizában való fizetéshez, akkor a törlesztett összeget Törökország­ban ruházzák be. A korábbi javas­lathoz képest annyi a változás, hogy devizában való törlesztés esetén An­kara most már nem csupán dollárt kínál fel, hanem márkát, svájci frankot, francia frankot és font sterlinget is, valamint a valuta ne­me szerint változó kamatot. A font sterlingben való törlesztés esetén 8 százalék, dollár esetén 6, márka ese­tén 4, francia és svájci frank esetén 7, illetve 3 százalék kamatot ajánl. A törlesztési idő továbbra is 10 év. Mint ismeretes, a januári csomag­­tervben a török kormány ugyancsak 10 év törlesztési időt, de csak dol­lárt és 7 százalék kamatot kínált. (Reuter) Jugoszláviával és hálává tervez üzletet Irán Magas rangú jugoszláv küldöttség tárgyal Teheránban a petrolkémiai együttműködésről — közölte az iráni Pars hírügynökség. A vegyipari és a petrolvegyészeti szakemberek­ből álló delegációt fogadta Movifar iráni olajügyi miniszter is. A mi­niszter ismét hangoztatta: Irán nem kíván egyetlen országtól sem függe­­ni gazdaságilag, ezért a szükséges ipari technológiát különböző orszá­goktól akarja beszerezni. Pénteken magas szintű iráni ke­reskedelmi küldöttség indul Új-Del­­hibe. Látogatásának célja, hogy a nyugati gazdasági szankciók életbe léptetése után élelmiszert és más létfenntartási cikkeket vásároljon Indiától. A bevásárló listán a hírek szerint több millió dollárnyi termék szerepel. Irán állítólag máris tárgyal Indiá­val 400 traktor, valamint gépkocsi­­alkatrészek importjáról. A beszer­zendő mezőgazdasági termékek közt búza, rizs, kukorica, árpa, cukor, növényi olaj,­ zsír és takarmány sze­repel. Irán emellett vasat, acélt, alu­míniumot, rezet, ónt, szerszámgépe­ket, papírt és kartonpapírt, textíliát, cserzőanyagokat, festéket, szappant és mosószereket, puskaport és rob­banóanyagot, fa- és kerámiatermé­keket szeretne vásárolni. Ezenkívül műtrágyára, gyógyszeripari termé­kekre és vegyianyagokra is szüksége van. (MTI, Reuter) Amerikai gazdasági vezetők Salisbury-ben „Az amerikai üzletemberek szeret­nék kézzelfogható bizonyítékait látni annak, hogy Zimbabwe valóban jó befektetési lehetőségeket kínál” — mondotta Salisbu­ry­-ben Leshet, a 97 ezer vállalkozást tömörítő ame­rikai kereskedelmi kamara elnöke. Az Egyesült Államok több óriásvál­lalatát képviselő húsztagú delegáció Lesher szerint azért látogatott Salis­­bury-be, hogy „körültekintően lás­son, halljon és hallgasson.”. A lá­togatás során valószínűleg találkoz­nak az afrikai ország miniszterelnö­kével, Mugabe-val is. A delegáció egy tagja így nyilatkozott: „A ke­reskedelmi kamara igen nagy öröm­mel látja Mugabe lelkesedését a külföldi beruházók iránt.” (AP—DJ) ­­ Az amerikai Eximbank június 1-étől 90 napos garanciát nyújt a Zimbabwéba menő amerikai ex­portra — közölte a bank Salis­bury-ben tárgyaló alelnöke. Venezuela hét évre szóló 1,2 milliárd dollár kölcsönt vesz fel a Citicorp vezette bankkonzorcium­tól, a­­ LIBOR felett részben 0,625, részben 0,75 százalékos kamatra. Ez­zel egyidejűleg visszautasított egy nyolc évre szóló, 0,75 százalék ka­­m­atfelárú, 1,8 milliárd dolláros köl­csönt. «*» összesen 1,2 milliárd szaúdi rial (1 fiat , 3,35 dollár) kölcsönt folyósít Szaúd-Arábia Japánnak és Tajvannak, ebből finanszírozzák egy japán konzorcium által épí­tendő metanol üzem és egy Tajvan által építendő karbamid-ammónia műtrágyagyár költségeinek 60 szá­zalékát. A. Pahr osztrák külügyminiszter szombaton Nicaraguába érkezett, ahol elsősorban osztrák fejlesztési segélyről folytat tárgyalásokat. Ni­caragua többek között az olajkuta­tásban számít az osztrák műszaki segítségre. 1 m A CGT, a legnagyobb francia szakszervezet mára 24 órás sztrájkot hirdetett meg a Rhone-Poulenc vegyi és textilipari cég francia üzemeiben. A cég 45 ezer főt alkal­maz. Béremelési, rövidebb munka­időt és kötetlenebb szervezkedési jogot követelnek.­­ A svéd tulajdonú, Buenos Aires-i Borgward dízelmotorgyár szélnek ereszti 1100 alkalmazottjá­nak felét, ugyanis csődbe ment leg­nagyobb vevője, az állami teher­autó-összeszerelő üzem. JilENTI ® Az olaj- és malomipari vállala­tok kivételével rendeletileg leállí­tották Sri Lanka állami üzemeit, amíg enyhül az országot sújtó szá­razság. Az aszály decemberben kezdődött, s még mindig nem érke­zett meg a májusban esedékes monszun.­­ Vasárnap befejezte ötnapos hi­vatalos látogatását Japánban Hua Kuo-feng kínai miniszterelnök. Ohira japán miniszterelnökkel részt vett a tudományos és műszaki együttműködésről szóló kétoldalú egyezmény aláírásán. Doe, Libéria új államfője kije­lentette: kormánya nem akarja ál­lamosítani a magánipart, szigorúan betartja az érvényes megállapodáso­kat és az ország eddig vállalt kül­földi kötelezettségeit. Acélipar: együttműködést tervez az Andesi Paktum Limában üléseznek az Andesi Paktum országainak­­kormányfői. A tanácskozáson az öt ország (Bolívia, Kolumbia,­­ Peru, Ecuador és Vene­zuela) acélipara közös fejlesztésé­nek programját, a külkereskedelmi kapcsolatok alakulását, valamint egységes műszaki információs rend­szer létrehozatalának lehetőségét vi­tatják meg. A regionális szervezetnek közös programja van a gépkocsigyártás­ban, az olajvegyészetben, a fémfel­dolgozóiparban, s tagjai megállapo­dásokat kötöttek a mezőgazdaság, a kereskedelem és a pénzügyek terén való együttműködésb­ől. Szakértők szerint az öt ország acéltermelése az idén 16,1 millió tonna lesz, s 1985-re a tervek szerint elérheti a 10 millió tonnát. (MTI) Bővül a szovjet-finn árucsere A Szovjetunió és Finnország kö­zötti árucsere értéke 1981 és 1985 között előreláthatólag 100 milliárd finn márka fölé emelkedik, szem­ben most véget ért ötéves időszak 70 milliárd márkás forgalmával — közölte a finn központi bank egyik vezetője. Karjalainen, aki egyben a kétoldalú gazdasági bizottság társ­elnöke is, elmondta, hogy a finn ex­port legfontosabb tételei változatla­nul a hajók, gépek, emelő- és szál­lítóberendezések, valamint a kábe­lek. Ami a Szovjetunióból érkező importot illeti, ebben a legnagyobb szerep továbbra is az olajnak jut, amelyből Helsinki 7,5 millió tonnát kíván vásárolni, szemben a jelen­legi 7 millióval. Finnország ezen­kívül igényt tart földgázra, villa­mos- és atomenergiára. (Reuter) í­j rubelárfolyamok Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió Állami Bankja egy hónapon belül másodszor értékelte le az amerikai dollárt, s június 1-től mindössze 64,35 rubelt ad az ame­rikai valuta 100 egységéért az ed­digi, május 17-én megállapított 64,85 rubel helyett. Kevesebbet ér a spanyol, a jugoszláv és az afgán va­luta is, számottevően erősödött vi­szont az angol font, amelynek 100 egységét most 152,50 rubellel szá­molják el és nem 148,92 rubellel, mint májusban. Javult a belga frank, a holland forint, a dán ko­rona, az olasz líra, a kanadai dol­lár, a francia frank, a japán jen és a kínai jüan is. Táblázatunk a Goszbank új árfolyamtáblázatában szereplő 28 változás közül a fon­tosabbakat tartalmazza. Valuta egy­sége­k) rubel­árfo­lyama előző jegy­zése angol font 100152,50148,92 afgán afgáni 100 1,48 1,51 belga frank 100 2,27 2,25 holland forint 10033,10 32,67 görög drachma 100 1,50 1,60 dán korona 100 11,65 11,43 spanyol peso 100 0,91 0,92 olasz líra 10 000 7,74 7,70 kanadai dollár 100 55,45 55,28 kínai jüan 100 43,77 41,09 norvég korona 100 13,22 13,12 USA dollár 100 64,35 64,85 finn márka 100 17,66 17,38 francia frank 100 15,59 15,43 svéd korona 100 15,46 15,22 japán jen 1000 2,90 2,85 jugoszláv dinár 100 3,07 3,23 A Goszbank most nem módosítot­ta a márka (36,34 rubel) és a svájci frank (39,21 rubel) jegyzését. Románia leértékelte a lejt Románia 8,11 százalékkal leérté­kelte a lejt a legtöbb nyugati valu­tával szemben, csak a dollár maradt változatlanul 12 lej. A június 2-án közölt intézkedés május 29-től ér­vényes. Az új nem kereskedelmi árfolya­mok, összehasonlítva az előző árfo­lyamokkal,­ a következőik: 100 NSZK márka 675,1­2 (608,60) 100 japán jen 5,42 (4,72) 100 svájci frank 722,91 (641,73) 1 font sterling 28,13 (25,64) (Reuter) Szovjet hitel a JNDK-nak Moszkvai tudósítónktól: Moszkvában újabb részleteket hoztak nyilvánosságra a Szovjet­unió és a Jemeni NDK megállapo­dásairól. Ezek szerint szovjet köz­reműködéssel építenek a JNDK-ban 50 ezer kilowatt kapacitású hőerő­művet. Az erőmű két, egyenként 25 ezer kilowattos blokkból áll, , telje­sítményét később 125 ezer kilowatt­ra lehet bővíteni. Az erőművel együtt épül egy napi 28 ezer­­tonna kapacitású tengervíz-lepárló beren­dezés, valamint az építők lakótele­pe. A Szovjetunió aktívan bekap­csolódik a beruházás minden fázi­sába — a tervezéstől az átadásig, és finanszírozására 110 millió rube­les kormányhitelt nyújt az arab or­szágnak. Arról is megállapodás született Moszkvában, hogy a Szovjetunió be­kapcsolódik a M­DK kőolajkészletei­nek feltárásába. Szovjet szakembe­rek alvállalkozói megállapodás ke­retében két próbakutat fúrnak. Növekvő szakadék az USA olajgazdag és olajszegény államai között „Az USA olajtermelő államai — Alaszka, Kalifornia, Louisiana és Texas — olyan előnyöket élveznek a többi országrésszel szemben, hogy az már kezd az olajtermelő és az olajfogyasztó országok közötti kü­lönbséghez hasonlítani” — jelentette ki egy vezető amerikai pénzügyi szakember. A beruházási kérdések­kel foglalkozó bankvezető, Rohatyn szerint, (akinek egyébként nagy ré­sze volt New York pénzügyi csőd­jének felszámolásában) az említett államok az olajtermelés megadózta­tásából származó jövedelmek révén mérsékelhetnek más adóterheket és így ösztönözhetik az ipari termelést, míg az olajfogyasztó észak-keleti és közép-nyugati államok egyre nehe­zebb helyzetbe kerülnek. „Ameny­­nyiben nem valósul meg a hatható­sabb ellenőrzés, az olajtermelő álla­mok olaj­jövedelmei a következő év­tizedben elérhetik a 115 milliárd dollárt is” — hangzott a nyilatko­zat. A pénzügyi szakember or­szágos szintű tehermegosztást és jö­vedelemelosztást javasol. (AP—DJ) V­I­L­Á­G­GAZDASÁG Ausztria kitart a keményvaluta-poltika mellett Ausztria nem lát okot az úgyne­vezett „keményvaluta-politika” meg­változtatására, annak ellenére, hogy a kereskedelmi deficit emelkedőben van, és az ostrák áruk verseny­­képessége csökken a világpiacon­­– mondta Androsch alkancellár, pénz­ügyminiszter. Androsch a WIFO bécsi gazda­ságkutató intézet jelentéséhez fűzött megjegyzéseket. A WIFO becslése szerint 1990-re a kereskedelmi defi­cit eléri a nemzeti össztermék 5 százalékát, míg tavaly csak a GNP 3 százalékára rúgott, 63,6 milliárd schilling volt. Androsch szerint épp a kereske­delmi­­ deficit indokolja elsősorban az eddigi valutapolitika folytatását, amelynek az a lényege, hogy a schillinget szilárd árfolyamon tart­ják a vezető valutákhoz, elsősorban a nyugatnémet márkához képest. A pénzügyrminiszter azzal érvelt, hogy akik a schilling leértékelése mel­let szólnak, nem veszik tekintetbe, hogy Ausztriának az idén 47 milli­árd schillinget kell kifizetnie ener­giaimportra, szemben a tavalyi 33 milliárddal. Az osztrák valuta 10 százalékos devalválása azt jelentené, hogy 15 százalékkal fölszöknének az energiaimport-költségek, nem be­szélve róla, hogy eleve 1 százalék­kal csökkentené a jövőben lehetsé­ges béremelések mértékét. A leérté­kelés nem javítaná annyival az export versenyképességét, mint amennyivel megdrágítaná az impor­tot — mondta. Androsch mindamellett hangsú­lyozta, hogy az energiabevitel meg­drágulása csak az egyik oka a ke­reskedelmi passzívum emelkedésé­nek. Legalább ekkora súllyal esik latba, hogy Ausztria egyes idegen­forgalmi körzetei képtelenek több turistát fogadni, noha az idegen­­forgalomból, a láthatatlan kivitel­ből származott tavaly az osztrák export 57 százaléka. (Reuter) AZ NSZK FOLYTATHATJA A BRAZÍLIAI ATOMERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉT „Brazília továbbra is érvényesnek tekinti az NSZK-val kötött 12 mil­liárd márka értékű, atomerőművek vásárlását célzó szerződését” — je­lentette ki a Bonnban tartózkodó Sáraivo Guerreiro brazil külügymi­niszter. Kétnapos tárgyalásait köve­tő sajtóértekezletén úgy nyilatko­zott, hogy a most lez­árult építési szakasz nem jelenti az egész beru­házás leállítását. Az 1975-ben kö­tött és számos nehézséggel küzdő megállapodás értelmében az NSZK atomreaktorokat, a hasadóanyagok újrafelhasználását biztosító üzeme­ket és kiegészítő berendezéseket szállít Brazíliának. A külügymi­niszter legújabb nyilatkozata szerint Brazília garantálja az egyezmény „minden pontjának” betartását. A latin-amerikai ország az alter­natív energiaforrások igénybevétele mellett is nagy olajimportra szorul. A­­bizonytalan közel-keleti politikai helyzst m­iiatt a tráziskorm­ány,az­ év első felében erősen növelte olajvá­sárlásait. Delfim Nette tervezési mi­niszter tájékoztatása szerint 1980 első harmadában a szokásos import­tételeken kívül 1 milliárd dollárt költöttek olajvásárlásra. A magas olajárak miatt az infláció 80 száza­lékra szökött fel — mondta a mi­niszter. A nyilatkozatból kiderült, hogy a tervezési minisztérium az év végéig 50 százalékra kívánja mérsé­kelni az áremelkedések ütemét, de­­ezt nem a gazdasági növekedés visz­­szafogásával kívánják elérni. „A­ nö­vekvő munkaerő-létszám miatt a gazdaságnak bővülnie kell” — mond­ta Nettó. Az idei év első harmadában a kereskedelmi mérleg hiánya 1,8 mil­liárd dollár fölé emelkedett. Gal­­veas pénzügyminiszter szerint ehhez az „eredményhez” az áprilisi hónap önmagában 500 millió dollárral já­rult hozzá. A miniszter valószínű­nek tartja, hogy a mezőgazdasági termékek, kivitelének fokozásával az év második felében egyensúlyba hozható a kereskedelmi mérleg. (Reuter) Szovjet segítséggel bővül India olaj­termelése Az olajtermelés és az olajfeldol­gozó ipar fejlesztése ezután is In­dia egyik elsőszámú feladata — je­lentette ki Pátit olaj- és vegyipari miniszter egy Kerala állambeli új olajlelőhely megnyitása alkalmából. Elmondta, hogy India jelenlegi, évi 14 millió tonnás termelése az ország szükségleteinek kevesebb, mint fe­lét fedezi. Emellé évi 16 millió tonna olajat kell importálni, s az idei importszámla feléri az 50 mil­liárd rúpiát. A feldolgozóipar ka­pacitáshiánya évi 5,5 millió tonna olajtermék bevitelét teszi szüksé­gessé. Új lelőhelyek után kutatnak az Andamán-szigetek környékén, vala­mint Kerala államban. A jövő év februárjában helyezik üzembe a Bombay melletti új olajfinomítót, s hamarosan elkészül a szovjet segít­séggel, Mathura államban épülő petrolkémiai kombinát is. A tervek szerint az ezredfordulóra India ön­ellátó lesz olajból, bár az akkori évi szükséglet elérheti a 70 millió ton­nát. Az önellátás elérésében nagy anyagi és műszaki segítséget nyújt a Szovjetunió, amely már eddig is több nagy petrolkémiai létesítmény építéséhez adott támogatást. Ezek a létesítmények dolgozzák fel jelenleg az olajtermelésnek mintegy harma­dát. Ezen kívül 40 olajlelőhely meg­nyitásában is közreműködtek szov­jet szakemberek. (MTI) Az OECD egységesíti a vegyipari dokumentációt Az OECD-országok kormányainak képviselői és tudományos szakértői megállapodtak a piacra kerülő új vegyi anyagok előzetes vizsgálati módszereinek szabályozásában — je­lenti a Reuter Párizsból. A 24 tag­állam háromnapos konferenciáján jelentős előrehaladás történt az em­lített vizsgálati módszerek egysége­sítésében. Jelentős költségmegtaka­rítást remélnek tőle. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a világon jelenleg mintegy 70 ezerre becsülhető a forgalomban levő vegyszerek és vegyipari termé­kek fajtája, az iparág forgalma pe­dig 300 milliárd dollárra rúg. Az évente piacra kerülő mintegy ezer új vegyi anyag előzetes vizsgálata eddig minden érintett országban külön-külön történt. Az új egyez­mény lehetővé teszi a termékek do­kumentációjának cseréjét és egyben elhárítja azt a veszélyt, hogy az el­térő vizsgálati módszerek következ­tében egyes cikkeket indokolatlanul vonjanak tilalom vagy korlátozás alá. „Az összehangolt ellenőrzés a környezetvédelmi és az egészségügyi szempontok egységes érvényesülését is elősegíti és elkerülhetővé teszi a sevesó­ihoz hasonló tragédiákat” — jelentette ki Castle, az USA kör­nyezetvédelmi hivatalának vezetője. (Reuter, AP—DJ) YIHGGAZMS20? A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj év? 3600 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér T. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzfor­galmi jelzőszámra. 80.310210 05 . Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. u.: Bolgár Imr® Nyomta: Szikra tannyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán

Next