Világgazdaság, 1980. augusztus (12. évfolyam, 146/2900-165/2919. szám)

1980-08-13 / 154. (2908.) szám

1980. AUGUSZTUS 13. A BRIT GYÁRIPAROSOK IMPORTKORLÁTOZÁST ÉS BÉRSZABÁLYOZÁST KÖVETELNEK A brit kereskedelmi és hitelka­mara hétfőn közzétette az angol cégek között végzett, a gazdaság helyzetére vonatkozó közvélemény­kutatásának eredményeit. Eszerint a feldolgozóipari vállalatok többsége szeretné, ha a konzervatív kormány szelektív importkorlátozásokat ve­zetne be, valamint ha visszaállítaná a kötelező bérszabályozási rendszert. A vállalatok több mint 60 százaléka panaszkodik, hogy 1980 második negyedévében drasztikusan vissza­esett a hozzájuk érkező megrende­lések száma. Az előrejelzések sze­rint október végéig már 70 száza­lékuk fog hasonló gondokkal szem­benézni. A belföldi megrendelések hiánya elsősorban a gépjármű-, a fém­ és a faipart sújtja. Március és július között 23-ról 40 százalékra nőtt azon cégek száma, amelyek a termelésük visszaesését jelezték, s ez az arány október végéig várhatóan eléri a 60 százalékot is. Noha a vállalatok többsége a font erősödése miatt az export hanyat­lásától tart, eddig még nem jelez­ték a kivitel nagyarányú csökkené­sét. A kereskedelmi és iparkamara elemzése szerint azonban az év vé­géig a vállalatok 40 százalékának kell számolnia a külföldi megrende­lések csökkenésével. A kamara szak­értői összességében rendkívül komor képet festettek a brit gazdaság hely­zetéről, „a felmérés következtetései felülmúlták a legrosszabb elképze­léseinket is” — állították. (Reuter) Fokozódik a brit költségvetés hiánya A brit kormánynak mind ez ideig nem sikerült lefaragni a költségvetés deficitjét: az április 1-én kezdődött új pénzügyi év első négy hónapjában a hiány 5,41 mil­liárd fontra duzzadt, szemben az egy évvel korábbi 3,82 milliárd fontos deficittel. A Thatcher-kormány 9,31 mil­liárd fontos költség­vetési hiányt irányzott elő a folyó pénzügyi év­ben, és ennek több mint felét már „teljesítették” 4 hónap alatt — jegyzi meg az osztrák hírügynökség jelentése. Az előirányzottnál jóval nagyobb hiány oka, hogy a kiadá­sok 25 százalékkal, a bevételek viszont csak 21 százalékkal emel­kedtek, szemben a tervezett 20—20 százalékos növekedéssel. A kiadások elsősorban az állami alkalmazot­taknak jóváhagyott fizetésemelések miatt duzzadtak fel. A költségvetés helyzetéről szóló adatok közzétételekor a kormány sietett leszögezni, hogy a költségve­tés hiánya a folyó pénzügyi év vé­gén nem lesz, nagyobb az előirány­zottnál. (APA) ___JELENTI • Határidős kőolajpiacot akarnak létrehozni Londonban. Az alakuló ülést október 15-én tartják, addig egy bizottság kidolgozza az alapsza­bályokat. 40 Ausztriában 6,48 milliárd schil­­linget hozott júniusban az idegen­­forgalom, 10,7 százalékkal többet, mint a múlt év hatodik havában. Az év első felében az idegenforga­lomból származó bruttó bevétel 12,1 százalékkal volt több, mint tavaly j­an­u­ár-j­ún­i­usban. • A salvadori demokratikus forra­dalmi egységfront szerdától három­napos általános sztrájkra hívja fel a lakosságot. 40 Brazíliában 107, Argentínában 102,6 százalékos volt az infláció a júliusban végződött 12 hónapos idő­szakban. • Ellentétben a többi nyugatnémet autógyártóval a Volkswagen nem tervez elbocsátásokat, sőt, 2500 új munkahelyet teremt 1982-ben be­lépő gyárában Salzgitterben. • A brit kormány felhagyott azzal a tervvel, hogy eladja az állami tu­lajdonban levő hajógyárak egy ré­szét. Továbbra is szorgalmazzák magántőke bevonását az állami ipar­nak ebbe az ágazatába. • Olaszország lakossága március végén több mint 57 millió volt. Az utóbbi időben lassult a népesség nö­vekedése és jelentősen csökkent a házasságkötések száma. • Pakisztán állami gépkocsiipari vállalata kiskocsikat, kisteherautó­kat és dzsipeket akar egy (meg nem nevezett) japán céggel közösen gyár­tani. Az alkatrészek 75 százaléka készül Pakisztánban, a többit Ja­pánból importálják; évente mintegy 10 ezer személyautót és 15 ezer te­hergépkocsit állítanak elő. • Japán — megelőzve az Egyesült Államokat és az NSZK-t — a világ legnagyobb élelmiszer importőrévé vált tavaly­­. Bevitele 23,99 milliárd dollárra emelkedett az 1978. évi 17,36 milliárdról. Laoszi-thaiföldi vita az áramszállítási megállapodásról Kedden Laosz felszólította Thai­földet, hogy küldjön szeptember­ben küldöttséget Vientianéba a két ország közötti áramszállítási meg­állapodás felülvizsgálására. Az APA DJ hírügynökség jelen­tése megemlíti, hogy Laosz már ko­rábban kilátásba helyezte az áram­export felfüggesztését, ha Bangkok nem nyitja meg ismét a két ország határát. A thaiföldi kormány jú­nius 15-én, egy fegyveres incidens után, rendelte el az 1600 kilométer hosszú thaiföldi—laoszi határ lezá­rását. Laosz évi 50 millió kilowattóra áramot exportál Thaiföldnek, a thai­földi áramtermelés évi 1276 millió kilowattóra. (AP—DJ) Szocialista országok klíring követelései Indiában Az indiai jegybanknál 174,2 mil­lió rúpia áll rendelkezésre Jugo­szlávia, 2 millió Bulgária és 300 ezer rúpia Magyarország importbeszer­zéseire — jelentette be Mukherjee indiai pénzügyminiszter. (1 dollár , körülbelül 8 rúpia). Az említett országokkal június 31-én járt le a klíring-megállapodás, amelynek ke­retében a fenti összegeket még nem használták ki. Az érvényben levő egyezmények szerint ezeket a pénz­összegeket csak indiai áruk vásárlá­sára lehet fordítani — hangzott a miniszter parlament előtt tett ki­jelentése. (Reuter) Izrael exportja az idén dinamikusan nőtt Izrael ipari exportja 1980 első hét hónapjában 35 százalékkal nőtt a megfelelő tavalyi időszakhoz képest — jelentették be hivatalosan Jeru­zsálemben. Az idén január—július között a kivitel 1819 millió dollárt ért el 1979 megfelelő hét hónapjá­nak 1350 millió dolláros eredményé­vel szemben. Az adat nem tartal­mazza Izrael legnagyobb egyedi ex­porttételét, a csiszolt gyémántokat, amelyekből az említett időszakban 861 millió dolláros export jövedelem, a tavalyinál 21 százalékkal nagyobb bevétel származott. A mezőgazdasá­gi kivitel — amelynek a fele ha­gyományosan citrusfélékből áll —­ 12 százalékos növekedést mutatott és 431 millió dollárt ért el — zá­rul az izraeli statisztikai hivatal je­lentése. (Reuter) VITA PERUBAN AZ OLMOSI VÍZERŐMŰ FELÉPÍTÉSÉRŐL Kedvező szovjet hitelfeltételek Moszkvai tudósítónktól: Peru egyes politikai erői a hata­lomváltozást kihasználva kampányt indítottak az olmosi vízerőmű- és öntözőrendszer szovjet közreműkö­déssel történő megépítése ellen — írja a Szovjetszkaja Rosszija. Az említett erők véleménye szerint az építkezéshez felajánlott szovjet hi­tel feltételei „szigorúak és tisztes­ségtelenek”, ezért elfogadhatatlanok Peru számára. Azt javasolják­ az új kormánynak, hogy mondjon le a szovjet támogatásról és keressen „kedvezőbb partnereket”, a lap sze­rint nyugatiakat. Az asszuánihoz hasonló méretű beruházás műszaki terveinek elké­szítésével már korábban megbíz­ták a Szovjetuniót és legutóbb az idén áprilisban Silva Ruete gazda­sági és pénzügyminiszter moszkvai látogatása során került szóba a vál­lalkozás. Az elképzelések szerint a latin-amerikai ország északi részén két szakaszban egy-egy 300 ezer ki­lowatt teljesítményű vízerőművet és egy 30 ezer hektár földterület ört­­tözését­ biztosító rendszert létesíte­nek. A Szovjetunió a tervezési mun­kák mellett vállalta, hogy elkészíti és a helyszínre szállítja a szüksé­ges berendezéseket, szakértőket küld a munkálatok irányítására és hajlandó a szállítások meghitelezé­sére. A Szovjetszkaja Rosszija a közös vállalkozást ért támadásokkal kap­csolatban megkérdezte Morozovnak, a Szovjetunió külgazdasági állami bizottsága első elnökhelyettesének véleményét. Morozov visszautasította azt a vádat, hogy a perui beruházás egyoldalú előnyökhöz juttatná a Szovjetuniót. A megállapodás — hangoztatta — az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján jött létre. A szakértők kiszámították, hogy az olmosi rendszer üzembe helyezésével Peru évente 250 ezer tonnával tudná növelni kukorica- és ciroktermelését, 50 ezer tonnával a rizs, 350 ezer tonnával a cukor­nád, 250—300 ezer tonnával pedig a zöldség- és gyümölcsfélék terme­lését. Az erőművek évente 2,5 mil­liárd kilowattóra áramot tudnak majd adni az országnak. A beruhá­zás révén Peru csökkentheti a mun­kanélküliséget, az építkezésen ugyan­is néhány ezer embert lehet majd foglalkoztatni. Morozov külön alá­húzta, hogy a Szovjetunió kedvez­ményes feltételekkel vállalkozott a beruházás megvalósítására. Az épí­téshez kapcsolódó hitelt tízéves tör­lesztéssel évi 6,5 százalékos kamat­ra ajánlották, ami Morozov szerint a világpiacon a hasonló vállalko­zások esetében a legalacsonyabb ka­matok közé tartozik. A számok és a tények arról ta­núskodnak — szögezi le a Szovjetsz­kaja Rosszija, hogy az olmosi be­ruházás megvalósítása fontos hozzá­járulás lenne a két ország együtt­működésének erősítéséhez. Emlékez­tet rá, hogy az utóbbi években a szovjet—perui kapcsolatok „igen si­keresen” fejlődtek és a nemrég ha­talomra került új kormány is ki­fejezésre juttatta szándékát a Szov­jetunióhoz fűződő jó viszony fenn­tartására. Bővülő kooperációs kapcsolatok az NDK és Franciaország között Berlini tudósítónktól. Az NDK-ban és Franciaországban egyaránt nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a két ország közötti gazda­sági kapcsolatok bővítésének. Az idén több magas szintű találkozót, valamint tudományos-technikai na­pokat rendeztek egymás országai­ban. A megbeszéléseken a gazdasági kapcsolatok élénkítésére ötéves programot, valamint 10 évre szóló egyezményt írtak alá a résztvevők. Az NDK-ból a közelmúltban Fran­ciaországba látogatott a szerszám- és feldolgozó gépipari, valamint az elektrotechnikai és elektronikai mi­niszter. A tárgyalásokon megállapították, hogy a kooperációt elsősorban a szerszámgépgyártás terén lehet el­mélyíteni. A francia Line/Psm cso­porttal az NDK képviselői egyez­ményt írtak alá szerszámgépek kö­zös előállításáról és értékesítéséről. A Citroennel kötött megállapodás értelmében pedig az NDK szerszám­gépeket szállít a francia gépkocsi­­iparnak. Lehetőség van vasúti felszerelések közös tervezésére és gyártására is. Májusban egyezményt írtak alá a vagonok, a mozdonyok és a jelző­­berendezések gyártási kooperációjá­ról. A gépkocsigyártás közös fejlesz­tése is vonzó együttműködési terü­letnek ígérkezik. A Citroen — vi­­szontszállítások fejében — bizonyos gépkocsi-részegységek gyártásának kiépítésével közreműködik az NDK gépkocsiiparának rekonstrukciójá­ban. Új utakat keresnek az elektro­technika, a televíziógyártás és az elektronikus adatfeldolgozás terü­letén kialakítandó kapcsolatok bő­vítésére is. A két ország közti árucsere-for­galom a tervek szerint az idén 40 százalékkal növekszik. Az NDK fő­ként gépeket, kohászati és vegyipari termékeket, nyomdaipari és mű­anyagfeldolgozó felszereléseket szál­lít Franciaországnak. Ausztrália Új-Zéland támogatását kéri a birkahús-vitában Anthony ausztrál miniszterelnök­helyettes felszólította Új-Zélandot, hogy álljon országa mellé az EGK- val megvívandó „kereskedelmi há­borúban”. A miniszterelnök-helyet­tes szerint a két országnak együt­tesen kell visszautasítania az új közös piaci birkarendtartás nyomán életbe léptetett importkorlátozáso­kat. Anthony felszólalása az Auszt­rália és Új-Zéland között folyó szabadkereskedelmi tárgyalások Can­berrai megnyitóján hangzott el. (AP—DJ) Nehézségek a Tengerjogi Világkonferencián Újabb egy héttel meghosszabbí­tották az ENSZ Tengerjogi Konfe­renciájának jelenlegi ülésszakán résztvevő küldöttek nem hivatalos tárgyalásait — jelentették be Genf­ben. A két hete folyó megbeszélé­sek — amelyeken a szocialista or­szágok, a nyugati és a fejlődő or­szágok delegátusai vettek részt — eddig nem hoztak kompromisszu­mot, ezért három héttel az ülés­szak tervezett berekesztése előtt egyre kevesebb a kilátás a meg­egyezésre. Az eredetileg kitűzött na­pirendet elsősorban az óceánok nyersanyagkincseivel kapcsolatos el­térő vélemények miatt kellett fél­retenni, de nincs közeledés a szom­szédos országok halászati vizeinek meghatározásában sem. A hetedik évében tartó Tengerjogi Konferen­cia jelenlegi ülésszaka augusztus 29-én ér véget, de megfigyelők vé­leménye szerint egyre valószínűbb, hogy a jövő év elején kell folytatni a megbeszéléseket. (AP—DJ) Indiai kölcsön Vietnamnak Az állami tulajdonban levő in­diai iparfejlesztési bank bejelentet­te, hogy 150 millió rúpia kölcsönt folyósít Vietnamnak a textiliparban és más könnyűipari ágazatokban használatos gördülőanyagok és fel­szerelések vásárlására. A hitel fu­tamideje 10 év, két éves türelmi idővel. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3606 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek! VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya t­. 6. IV. em. Postacím: Budapest PL 534. 1397 Telefoni 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalót Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Törleszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és e Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím? Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással 0 KHI 215-96162 pénzfor­­galmi jelzőszámra. 80 3102/9-08 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v . Bolgár Imre Nyomda: Szikra topnyomda, Budapest F. u.­ Csöndes Zoltán VILAGGAZDASAG

Next