Világgazdaság, 1980. augusztus (12. évfolyam, 146/2900-165/2919. szám)
1980-08-13 / 154. (2908.) szám
1980. AUGUSZTUS 13. A BRIT GYÁRIPAROSOK IMPORTKORLÁTOZÁST ÉS BÉRSZABÁLYOZÁST KÖVETELNEK A brit kereskedelmi és hitelkamara hétfőn közzétette az angol cégek között végzett, a gazdaság helyzetére vonatkozó közvéleménykutatásának eredményeit. Eszerint a feldolgozóipari vállalatok többsége szeretné, ha a konzervatív kormány szelektív importkorlátozásokat vezetne be, valamint ha visszaállítaná a kötelező bérszabályozási rendszert. A vállalatok több mint 60 százaléka panaszkodik, hogy 1980 második negyedévében drasztikusan visszaesett a hozzájuk érkező megrendelések száma. Az előrejelzések szerint október végéig már 70 százalékuk fog hasonló gondokkal szembenézni. A belföldi megrendelések hiánya elsősorban a gépjármű-, a fém és a faipart sújtja. Március és július között 23-ról 40 százalékra nőtt azon cégek száma, amelyek a termelésük visszaesését jelezték, s ez az arány október végéig várhatóan eléri a 60 százalékot is. Noha a vállalatok többsége a font erősödése miatt az export hanyatlásától tart, eddig még nem jelezték a kivitel nagyarányú csökkenését. A kereskedelmi és iparkamara elemzése szerint azonban az év végéig a vállalatok 40 százalékának kell számolnia a külföldi megrendelések csökkenésével. A kamara szakértői összességében rendkívül komor képet festettek a brit gazdaság helyzetéről, „a felmérés következtetései felülmúlták a legrosszabb elképzeléseinket is” — állították. (Reuter) Fokozódik a brit költségvetés hiánya A brit kormánynak mind ez ideig nem sikerült lefaragni a költségvetés deficitjét: az április 1-én kezdődött új pénzügyi év első négy hónapjában a hiány 5,41 milliárd fontra duzzadt, szemben az egy évvel korábbi 3,82 milliárd fontos deficittel. A Thatcher-kormány 9,31 milliárd fontos költségvetési hiányt irányzott elő a folyó pénzügyi évben, és ennek több mint felét már „teljesítették” 4 hónap alatt — jegyzi meg az osztrák hírügynökség jelentése. Az előirányzottnál jóval nagyobb hiány oka, hogy a kiadások 25 százalékkal, a bevételek viszont csak 21 százalékkal emelkedtek, szemben a tervezett 20—20 százalékos növekedéssel. A kiadások elsősorban az állami alkalmazottaknak jóváhagyott fizetésemelések miatt duzzadtak fel. A költségvetés helyzetéről szóló adatok közzétételekor a kormány sietett leszögezni, hogy a költségvetés hiánya a folyó pénzügyi év végén nem lesz, nagyobb az előirányzottnál. (APA) ___JELENTI • Határidős kőolajpiacot akarnak létrehozni Londonban. Az alakuló ülést október 15-én tartják, addig egy bizottság kidolgozza az alapszabályokat. 40 Ausztriában 6,48 milliárd schillinget hozott júniusban az idegenforgalom, 10,7 százalékkal többet, mint a múlt év hatodik havában. Az év első felében az idegenforgalomból származó bruttó bevétel 12,1 százalékkal volt több, mint tavaly január-júniusban. • A salvadori demokratikus forradalmi egységfront szerdától háromnapos általános sztrájkra hívja fel a lakosságot. 40 Brazíliában 107, Argentínában 102,6 százalékos volt az infláció a júliusban végződött 12 hónapos időszakban. • Ellentétben a többi nyugatnémet autógyártóval a Volkswagen nem tervez elbocsátásokat, sőt, 2500 új munkahelyet teremt 1982-ben belépő gyárában Salzgitterben. • A brit kormány felhagyott azzal a tervvel, hogy eladja az állami tulajdonban levő hajógyárak egy részét. Továbbra is szorgalmazzák magántőke bevonását az állami iparnak ebbe az ágazatába. • Olaszország lakossága március végén több mint 57 millió volt. Az utóbbi időben lassult a népesség növekedése és jelentősen csökkent a házasságkötések száma. • Pakisztán állami gépkocsiipari vállalata kiskocsikat, kisteherautókat és dzsipeket akar egy (meg nem nevezett) japán céggel közösen gyártani. Az alkatrészek 75 százaléka készül Pakisztánban, a többit Japánból importálják; évente mintegy 10 ezer személyautót és 15 ezer tehergépkocsit állítanak elő. • Japán — megelőzve az Egyesült Államokat és az NSZK-t — a világ legnagyobb élelmiszer importőrévé vált tavaly. Bevitele 23,99 milliárd dollárra emelkedett az 1978. évi 17,36 milliárdról. Laoszi-thaiföldi vita az áramszállítási megállapodásról Kedden Laosz felszólította Thaiföldet, hogy küldjön szeptemberben küldöttséget Vientianéba a két ország közötti áramszállítási megállapodás felülvizsgálására. Az APA DJ hírügynökség jelentése megemlíti, hogy Laosz már korábban kilátásba helyezte az áramexport felfüggesztését, ha Bangkok nem nyitja meg ismét a két ország határát. A thaiföldi kormány június 15-én, egy fegyveres incidens után, rendelte el az 1600 kilométer hosszú thaiföldi—laoszi határ lezárását. Laosz évi 50 millió kilowattóra áramot exportál Thaiföldnek, a thaiföldi áramtermelés évi 1276 millió kilowattóra. (AP—DJ) Szocialista országok klíring követelései Indiában Az indiai jegybanknál 174,2 millió rúpia áll rendelkezésre Jugoszlávia, 2 millió Bulgária és 300 ezer rúpia Magyarország importbeszerzéseire — jelentette be Mukherjee indiai pénzügyminiszter. (1 dollár , körülbelül 8 rúpia). Az említett országokkal június 31-én járt le a klíring-megállapodás, amelynek keretében a fenti összegeket még nem használták ki. Az érvényben levő egyezmények szerint ezeket a pénzösszegeket csak indiai áruk vásárlására lehet fordítani — hangzott a miniszter parlament előtt tett kijelentése. (Reuter) Izrael exportja az idén dinamikusan nőtt Izrael ipari exportja 1980 első hét hónapjában 35 százalékkal nőtt a megfelelő tavalyi időszakhoz képest — jelentették be hivatalosan Jeruzsálemben. Az idén január—július között a kivitel 1819 millió dollárt ért el 1979 megfelelő hét hónapjának 1350 millió dolláros eredményével szemben. Az adat nem tartalmazza Izrael legnagyobb egyedi exporttételét, a csiszolt gyémántokat, amelyekből az említett időszakban 861 millió dolláros export jövedelem, a tavalyinál 21 százalékkal nagyobb bevétel származott. A mezőgazdasági kivitel — amelynek a fele hagyományosan citrusfélékből áll — 12 százalékos növekedést mutatott és 431 millió dollárt ért el — zárul az izraeli statisztikai hivatal jelentése. (Reuter) VITA PERUBAN AZ OLMOSI VÍZERŐMŰ FELÉPÍTÉSÉRŐL Kedvező szovjet hitelfeltételek Moszkvai tudósítónktól: Peru egyes politikai erői a hatalomváltozást kihasználva kampányt indítottak az olmosi vízerőmű- és öntözőrendszer szovjet közreműködéssel történő megépítése ellen — írja a Szovjetszkaja Rosszija. Az említett erők véleménye szerint az építkezéshez felajánlott szovjet hitel feltételei „szigorúak és tisztességtelenek”, ezért elfogadhatatlanok Peru számára. Azt javasolják az új kormánynak, hogy mondjon le a szovjet támogatásról és keressen „kedvezőbb partnereket”, a lap szerint nyugatiakat. Az asszuánihoz hasonló méretű beruházás műszaki terveinek elkészítésével már korábban megbízták a Szovjetuniót és legutóbb az idén áprilisban Silva Ruete gazdasági és pénzügyminiszter moszkvai látogatása során került szóba a vállalkozás. Az elképzelések szerint a latin-amerikai ország északi részén két szakaszban egy-egy 300 ezer kilowatt teljesítményű vízerőművet és egy 30 ezer hektár földterület örttözését biztosító rendszert létesítenek. A Szovjetunió a tervezési munkák mellett vállalta, hogy elkészíti és a helyszínre szállítja a szükséges berendezéseket, szakértőket küld a munkálatok irányítására és hajlandó a szállítások meghitelezésére. A Szovjetszkaja Rosszija a közös vállalkozást ért támadásokkal kapcsolatban megkérdezte Morozovnak, a Szovjetunió külgazdasági állami bizottsága első elnökhelyettesének véleményét. Morozov visszautasította azt a vádat, hogy a perui beruházás egyoldalú előnyökhöz juttatná a Szovjetuniót. A megállapodás — hangoztatta — az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján jött létre. A szakértők kiszámították, hogy az olmosi rendszer üzembe helyezésével Peru évente 250 ezer tonnával tudná növelni kukorica- és ciroktermelését, 50 ezer tonnával a rizs, 350 ezer tonnával a cukornád, 250—300 ezer tonnával pedig a zöldség- és gyümölcsfélék termelését. Az erőművek évente 2,5 milliárd kilowattóra áramot tudnak majd adni az országnak. A beruházás révén Peru csökkentheti a munkanélküliséget, az építkezésen ugyanis néhány ezer embert lehet majd foglalkoztatni. Morozov külön aláhúzta, hogy a Szovjetunió kedvezményes feltételekkel vállalkozott a beruházás megvalósítására. Az építéshez kapcsolódó hitelt tízéves törlesztéssel évi 6,5 százalékos kamatra ajánlották, ami Morozov szerint a világpiacon a hasonló vállalkozások esetében a legalacsonyabb kamatok közé tartozik. A számok és a tények arról tanúskodnak — szögezi le a Szovjetszkaja Rosszija, hogy az olmosi beruházás megvalósítása fontos hozzájárulás lenne a két ország együttműködésének erősítéséhez. Emlékeztet rá, hogy az utóbbi években a szovjet—perui kapcsolatok „igen sikeresen” fejlődtek és a nemrég hatalomra került új kormány is kifejezésre juttatta szándékát a Szovjetunióhoz fűződő jó viszony fenntartására. Bővülő kooperációs kapcsolatok az NDK és Franciaország között Berlini tudósítónktól. Az NDK-ban és Franciaországban egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítésének. Az idén több magas szintű találkozót, valamint tudományos-technikai napokat rendeztek egymás országaiban. A megbeszéléseken a gazdasági kapcsolatok élénkítésére ötéves programot, valamint 10 évre szóló egyezményt írtak alá a résztvevők. Az NDK-ból a közelmúltban Franciaországba látogatott a szerszám- és feldolgozó gépipari, valamint az elektrotechnikai és elektronikai miniszter. A tárgyalásokon megállapították, hogy a kooperációt elsősorban a szerszámgépgyártás terén lehet elmélyíteni. A francia Line/Psm csoporttal az NDK képviselői egyezményt írtak alá szerszámgépek közös előállításáról és értékesítéséről. A Citroennel kötött megállapodás értelmében pedig az NDK szerszámgépeket szállít a francia gépkocsiiparnak. Lehetőség van vasúti felszerelések közös tervezésére és gyártására is. Májusban egyezményt írtak alá a vagonok, a mozdonyok és a jelzőberendezések gyártási kooperációjáról. A gépkocsigyártás közös fejlesztése is vonzó együttműködési területnek ígérkezik. A Citroen — viszontszállítások fejében — bizonyos gépkocsi-részegységek gyártásának kiépítésével közreműködik az NDK gépkocsiiparának rekonstrukciójában. Új utakat keresnek az elektrotechnika, a televíziógyártás és az elektronikus adatfeldolgozás területén kialakítandó kapcsolatok bővítésére is. A két ország közti árucsere-forgalom a tervek szerint az idén 40 százalékkal növekszik. Az NDK főként gépeket, kohászati és vegyipari termékeket, nyomdaipari és műanyagfeldolgozó felszereléseket szállít Franciaországnak. Ausztrália Új-Zéland támogatását kéri a birkahús-vitában Anthony ausztrál miniszterelnökhelyettes felszólította Új-Zélandot, hogy álljon országa mellé az EGK- val megvívandó „kereskedelmi háborúban”. A miniszterelnök-helyettes szerint a két országnak együttesen kell visszautasítania az új közös piaci birkarendtartás nyomán életbe léptetett importkorlátozásokat. Anthony felszólalása az Ausztrália és Új-Zéland között folyó szabadkereskedelmi tárgyalások Canberrai megnyitóján hangzott el. (AP—DJ) Nehézségek a Tengerjogi Világkonferencián Újabb egy héttel meghosszabbították az ENSZ Tengerjogi Konferenciájának jelenlegi ülésszakán résztvevő küldöttek nem hivatalos tárgyalásait — jelentették be Genfben. A két hete folyó megbeszélések — amelyeken a szocialista országok, a nyugati és a fejlődő országok delegátusai vettek részt — eddig nem hoztak kompromisszumot, ezért három héttel az ülésszak tervezett berekesztése előtt egyre kevesebb a kilátás a megegyezésre. Az eredetileg kitűzött napirendet elsősorban az óceánok nyersanyagkincseivel kapcsolatos eltérő vélemények miatt kellett félretenni, de nincs közeledés a szomszédos országok halászati vizeinek meghatározásában sem. A hetedik évében tartó Tengerjogi Konferencia jelenlegi ülésszaka augusztus 29-én ér véget, de megfigyelők véleménye szerint egyre valószínűbb, hogy a jövő év elején kell folytatni a megbeszéléseket. (AP—DJ) Indiai kölcsön Vietnamnak Az állami tulajdonban levő indiai iparfejlesztési bank bejelentette, hogy 150 millió rúpia kölcsönt folyósít Vietnamnak a textiliparban és más könnyűipari ágazatokban használatos gördülőanyagok és felszerelések vásárlására. A hitel futamideje 10 év, két éves türelmi idővel. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3606 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek! VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya t. 6. IV. em. Postacím: Budapest PL 534. 1397 Telefoni 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalót Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Törleszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és e Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím? Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással 0 KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 80 3102/9-08 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v . Bolgár Imre Nyomda: Szikra topnyomda, Budapest F. u. Csöndes Zoltán VILAGGAZDASAG