Világgazdaság, 1981. május (13. évfolyam, 82/3083-101/3102. szám)

1981-05-23 / 96. (3097.) szám

1981. MÁJUS 23. EGYELŐRE LANYHA A KERESLET A NEMZETKÖZI GYAPOTPIACON A gyapottőzsdéken a nyersanyag­­árak az utóbbi hónapokban rend­kívül széles skálán ingadoztak, szak­értők azonban úgy vélik, hogy most már rövid időn belül egyértelműen kialakul az áralakulás tendenciája. Az áremelkedésre számítók azzal támasztják al­á érvelésüket, hogy a hamarosan lezáruló 1930—81-es gya­potévben a kereslet — ha kis mér­tékben is — meghaladja a terme­lést. Ez azt jelenti, hogy az amúgy is rendkívül alacsony átmenő kész­letek tovább csökkennek. A piaci bizonytalanság miatt a kereslet jelenleg mind az amerikai, mind pedig az európai piacon lany­ha, az ipar nem halmoz fel jelen­tősebb készleteket, máról holnapra él. Szakértők azonban emlékeztetnek rá, hogy a kereskedelemnek, illetve a gyártóknak előbb vagy utóbb — és minden bizonnyal ez nemsokára bekövetkezik — fel kell tölteniük raktáraikat, s ez a hirtelen keres­letnövekedés nagy valószínűséggel a magasba nyomja a gyapotárakat. Az amerikai gyapot jelenleg nem versenyképes a piacokon, ugyanis a többi ország termelői — így első­sorban a latin-amerikaiak — lénye­gesen olcsóbban kín­álják termékü­ket. A Szovjetunió viszont, amely­nek igen jó volt az idei gyapotter­mése, csak kis mennyiségekben, s a gyapotár-alakulások függvényében exportál. Több piactanulmány szerint a gyapotár alakulása a közeljövőben lépést fog tartani a szintetikus szá­lakéval. Szakértők viszont figyel­meztetnek rá, hogy ezek csak egy bizonyos szintig drágulhatnak, mi­vel a kőolaj ára jelenleg valame­lyest csökkenő tendenciát mutat, ami a szintetikus szálakra is kihat. (Blick durch die Wirtschaft) Csökkent a világ cittermiselése és­­felhasználása Tavaly kevesebb ónt termeltek ki és kevesebbet is használtak fel — ez derül ki a Nemzetközi Óntanács (ITC) e héten kiadott bulletinjéből. A kibányászott ón mennyisége (a koncentrátumban levő tiszta ón­t ala­pul véve) 199 100 tonnára csökkent az 1979. évi 200 700 tonnáról. Az ónfémtermelés az 1979. évivel nagy­jából megegyező szinten maradt (201 200 tonna volt), a felhasználás viszont 183 300-ról 177 400 tonnára csökkent. (Az ITC statisztikája nem tartalmazza Albánia, Kína, a KNDK, a Szovjetunió és Vietn­iam ónbányá­szati és -finomítási­ adatait.) Ónozott lemez gyártásához 71 900 tonna ónt használtak fel, 3300 ton­nával kevesebbet, mint 1979-ben. Az ónozott lemezek termelése 14,29 mil­lió tonnáról 13,67 millióra, a be­csült felhasználás pedig 14,49 millió tonnáról 13,77 millióra mérséklődött. Malaysia megőrizte vezető helyét az óntermelők sorában, jóllehet a kibányászott mennyiség 62 995 ton­náról 61 404 tonnára csökkent. Ki­sebb mértékben esett vissza Thai­föld termelése, 33 962-ről 33 685 ton­nára. A harmadik legnagyobb ónter­melő ugyancsak az ASEAN tagálla­ma, Indonézia, amely 29 440-ről 32 527 tonnára fokozta óntermelését. Bolívia megőrizte negyedik helyét 22 272 tonnával (1979: 27 781 tonna). Az ónfogyasztó országok sorrendje (tonnában): USA 46 000 (49 496), Japán 31 189 (31 219), NSZK 14 271 (13 655) Franciaország 10 059 (9660), Anglia 7807 (11 094), Olaszország 6500 (6000), Brazília 5012 (5413), Hol­landia 4900 (4711) és Kanada 4766 (4675). (Reuter) Drágítani akarnak az osztrák mosóporgyártók Az 1975-ben jóváhagyott nyugat­német mosószertörvény értelmében 1984-ig fokozatosan a felére kell le­szállítani a mosóporok foszfáttartal­mát, amely az élővizek algásodásá­­nak egyik fő előidézője. Ausztriában egyelőre nincs még ilyen törvény, igaz, az algásodás veszélye is kisebb. (A népsűrűség alacsonyabb, viszont a folyók esése nagyobb és a fejen­kénti mosószer-felhasználás is jelen­tősen elmarad az NSZK-étól.) Bár a környezetvédők jövőre újra elő akarják venni a témát, sokan amel­lett vannak, hogy a nyugatnémet ta­pasztalatok megismerése után dönt­senek csak a kérdésben. Bár törvény még nem írja elő, az osztrák mosószerpiac 45—50 százalé­kát uraló Persil a Dixan nevű mosó­porban már az év eleje óta alkalmaz foszfáthelyettesítőt. Ausztriában jelenleg évi 51 ezer tonna mosópor kel el. Az utóbbi idő­ben az eladások még évi 5 százalé­kos ütemben emelkedtek, 1981 első három hónapjában azonban folyto­nos árleszállítások ellenére is stag­nált a forgalom. Az emelkedő nyers­anyag- és energiaköltségeket a gyár­tók így áraik emelésével szeretnék behozni: június 1-től 3,5 százalékkal akarnak drágítani. A bérköltségek emelkedését azonban ez nem fedezi, így az év végén újabb áremelést he­lyeztek kilátásba. (Die Presse, 1981. május 16.) Pevigák 1981. V. 22. ZÜRICH DEVIZA svájci frankban USA 2,0600—2,0675 Anglia 4,2673—4,2859 Kanada 1,7139—1,7208 NSZK 89,0618—89,5409 Hollandia 79,9069—80,2913 Franciaország 36,8515—37,1185 Belgium 5,4526—5,4783 Olaszország 0,1789—0,1797 Ausztria 12,5380—12,5990 Japán 0,9267—0,9313 1 USA DOLLÁR az egyes országok pénznemében Bécs 16,287—16,387 Brüsszel 37,47—37,53 Párizs 5,5865—5,5975 Frankfurt 2,3130—2,3180 Milánó 1150,00—1151,00 Amszterdam 2,5750—2,5800 Tokió 222,80 1 ANGOL FONT értéke USA dollárban London 2,0705—2,0725 1 SDR értéke USA dollárban Washington 1,17164 NEMZETKÖZI ARANY dollár/finom­ uncia Zürich 472,00—475,00 London 472,75 Rekordnagyságú volt a tellerir­ás 1880-ban A világon tavaly összesen 1,8 mil­lió tonna teát szüreteltek, ez 2 szá­zalékkal több az előző évinél és eddig abszolút rekord. Elsősorban Indiában, Kínában, Törökországban, Indonéziában és Bangladesben nőtt a termelés, viszont a szárazság miatt kevesebb termett Sri Lankában, Kenyában és a Szovjetunióban. A világ tavalyi teaexportját is na­gyobbra becsülik az 1979. évi 822 ezer tonnánál. Az USA mezőgazdasági miniszté­riuma szerint a londoni teaárveré­sen kialakult átlagár 1980-ban kilo­grammonként 2,22 dollár volt, szem­ben az előző évben elért 2,16 dol­lárral. Az idei év első hónapjaiban az árak kilogrammonként változat­lanul 2,20 dollár körül mozogtak, de — a minisztérium véleménye szerint — a cukorárak olcsóbbodása nyomán várhatóan nő a teafogyasz­tás és ez újból a tea drágulását eredményezheti. (Reuter) Szovjet timföldgyár Görögországnak? Moszkvai tudósítónktól: A Szovjetunió — a Cvermetprom­­export és a görög iparfejlesztési bank között létrejött szerződés alap­ján — vállalta, hogy elkészíti egy évi 600 ezer tonna kapacitású tim­földgyár műszaki—gazdaságossági alapozó tanulmányát. A terveket egy leningrádi intézet fogja elké­szíteni, melynek dokumentációi alapján már több országban — pél­dául Jugoszláviában és Törökor­szágban — építettek timföldüzemet. A tanulmány elkészítéséhez szüksé­ges alapadatok beszerzése céljából hamarosan szovjet szakértők utaz­nak Görögországba. Eregánkézr­e akarják adni az ausztrál gyapjú­vizsgáló hivatalt Az állami tulajdonban levő auszt­rál gyapjúvizsgáló hivatal, az Australian Wool Testing Authority (AWTA) hét tagintézete heves tilta­kozását fejezte ki a kormány azon terve ellen, hogy az AWTA-t ma­gánkézre kívánja adni. Az AWTA társult tagjai között található egyebek között az Austra­lian Wool Corp. (AWC), valamint a National Council of Wool Sel­­ling Brokers of Australia is. Ezek képviselői egyöntetűen elítélik a kormány tervét, arra hivatkozva, hogy a gyapjú vizsgáló hivatal csak jelenlegi formájában képes biztosí­tani, hogy az ausztrál gyapjú iránt ne rendüljön meg a nemzetközi kereskedelem bizalma, és hangsú­lyozták, hogy az AWTA-t nem lehet a magánszektor részérdekeinek ki­szolgáltatni. Ez ugyanis azt vonná maga után, hogy az AWTA minő­ségvizsgáló laboratóriumainak füg­getlensége megszűnne, pedig az ezek által közrebocsátott minőségi bi­zonylatokat jelenleg mindenütt a világon részrehajlásmentesnek is­merik el. A gyapjúipar szakszervezetei be­jelentették, hogy amennyiben az AWTA-t eladják, sztrájkba szólítják az iparág dolgozóit. (Reuter) Szovjet segítséggel bővítik a török olajfinomító-kapacitást A török kormány az aliagai olaj­finomító-kapacitást 1984-ig a mai 5 millióról évi 10 millió tonnára kí­vánja terjeszteni, mégpedig szovjet segítséggel. Az erre vonatkozó szer­ződést nemrégiben kötötték meg, eszerint a Szovjetunió szakemberei révén segít az építkezési munkák­ban és mintegy 36 ezer tonna, kü­lönböző nem részletezett anyagot is szállít. A fejlesztésre vonatkozó terveket szovjet szakértők dolgozták ki né­hány évvel ezelőtt és azokat az illetékes minisztérium most fogadta el. A bővítés költségeit 32 milliárd török lírára becsülik (1 dollár : 95,95 török líra). Az új berendezé­sek földmunkáit mintegy 4000 mun­kással már megkezdték és azok 8 hónapon belül elkészülnek. A fel­szabaduló anyaggal 475 kilométer hosszú összekötő utat fognak el­készíteni. Építenek a gyárberende­zésen kívül 4, egyenként 100 ezer tonna befogadóképességű raktárt is, úgyhogy a teljes tárolókapacitás 700 ezer tonna lesz. (NIA, 1981. április 30.) Bezár egy jugoszláv autógyár Jugoszlávia autóiparának válsá­ga már tavaly körvonalazódott és 1981 elején megkövetelte első áldo­zatát. Az öt jugoszláv autógyár egyike, a koperi Cimos gyár már­ciusban kénytelen volt bezárni azt az üzemét, ahol a Citroennel koo­perálva a Diana és a Citroen GS tí­pusú személyautókat szerelték ösz­­sze. Eladási nehézségek miatt ugyanis már az év első három hó­napjában 50 millió dinár körüli veszteség mutatkozott. A Citroen és a Cimos közötti együttműködést azonban fenntartják, ezután kész kocsikat importálnak Franciaor­szágból és a vállalat egy másik gyára alkatrészeket készít a fran­cia tröszt számára. A most be­zárt üzem távlatilag a jugoszláv Iskra vállalat számára gyárt majd alkatrészeket. A jugoszláv autóipar nehézségei a jelek szerint nagyobbak a fel­tételezetteknél. A személyautók ter­melési tervét már tavaly csak mintegy 70 százalék erejéig tudták teljesíteni, tervben foglalt mennyiségnél. A fo­lyó évre a kivitel további 10 szá­zalékos emelkedését tervezik. (NIA, 1981. április 30.) GÉPJÁRMŰ- ÉS MOTORGYÁRTÁS (darab) * Importált alkatrészek összeszerelésével együtt A személyautó-gyártás erős visz­­szaesése ellenére Jugoszlávia ta­valy mintegy 80 ezer autót expor­tált, 20 ezerrel többet, az export­ 1978 1979 1980 Gépjárműmotor 337 272 311 070 330 370 Teherautó 15 166 18 202 18 533 Személyautó* 253 920 279 011 254 778 Traktor 50 076 49 863 50 736 Motorkerékpár és robogó 68 716 64 902 71 269 iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifi A Az International Harvester vesz­tesége az idei pénzügyi év első hat hónapjában 185,4 millió dollár volt. Az április 30-án zárult második negyedévben 2,12 milliárd dolláros bevétele volt, vesztesége 79,1 millió dollárra rúgott. A A General Services Administ­­ration szerdán újabb 20 tonna ónt értékesített az amerikai stratégiai készletekből, tonnánként közel 13 ezer dolláros áron. Ezzel 750 tonná­ra emelkedett az eladások tavaly júniusi megindítása óta elkelt ón mennyisége. A Évi 6000 tonna kapacitású poli­­észterszál-gyárat épít fel 1982 vé­gére Dzsakartában, az indonéz Su­­shila cég megrendelésére a nyugat­német Zimmer AG. A londoni Davy Corp. nyugatnémet leányvállalatá­nak ez már a harmadik indonéz üzlete. A Szaúd-Arábia ötmillió dollárért két gázturbinát rendelt a Fiattól, a Dzsubailban felépülő hőerőműhöz. A Három év helyett öt évig fog tartani a China Schindler Elevá­tor Co. pekingi és sanghaji felvonó­üzemének bővítése, de a 2000—2000 darabos termelési célt változatlanul fenntartják — jelentette ki Zeno Schindler, az ebikoni (Svájc) cég elnöke. PIACI HÍREK A A gumiabroncsgyártásról ismert amerikai Goodrich felavatta 200 millió­­ dolláros beruházással épült új louisianai üzemét, ahol naponta 800 tonna klórt és 800 tonna maró­nátront fognak előállítani. A Az Elf-Aquitaine Asphalt (a francia olajmulti amerikai leány­vállalata) ellenőrzése alá vonta a Saint Louis-i Bitucote Product Co -t. Az Elf a Bitucote eladási hálózatán keresztül akarja bevezetni az USA- ban „kivételes ellenállóképességű és rugalmasságú” Styrell nevű bitu­menjét. A Szuharto elnök szerdán felavat­ta Indonézia első konténerkikötőjéig. A 40 millió dolláros beruházással épült, 920 méter hosszúságú dokkot két 50 tonnás Sumitomo—Mitsubi­shi konténerdaru szolgálja ki. A Irán 115 Ford Transit mentőgép­kocsit vásárolt. A mikrobuszokat Ausztriában, a Hintereggel wiener­­neudorfi gyárában alakították át. A Dél-Afrika urániumtermelése ta­valy 6146 tonnára emelkedett az 1978. évi 3961, illetve az 1979. évi 4797 tonnáról. A johannesburgi atomenergia-bizottság elnökének becslése szerint az országban 531 ezer tonna kilogrammonként 130 dollárnál olcsóbban kitermelhető urániumkészlet található. ÁRUPIACOK A Du Pont üzleti eredményei Európában Európában, a Közel-Keleten és Afrikában a Du Pont konszern ter­mékeinek forgalma tavaly 14 száza­lékkal emelkedett, és elérte a 2,34 milliárd dollárt. Az anyagköltségek emelkedése miatt azonban a tiszta nyereség 42 százalékkal maradt el az előző évitől, és mindössze 136 millió dollárt tett ki. Az említett területeken a világ­­forgalom 17 százalékát és a teljes tiszta nyereség 19 százalékát érték el. Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb forgalom az NSZK-ban, Angliában, Franciaországban és Olaszországban mutatkozott. A fő­ként gyárbővítésre és korszerűsítés­re felhasznált beruházások értéke 40 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az említett területe­ken dolgozók száma (építőágazat nélkül) a múlt év végén 12 500 volt, alig valamivel magasabb az egy év-­­vel előbbinél. A folyó évi lehetőségek számba­vétele után a genfi konszern köz­ponti vezetősége úgy ítéli, hogy az idei első néhány hónap során még gyenge volt a konjunktúra, a máso­dik negyedévben előreláthatólag lassú javulás következik be, amely a második félévben erősödik. 1981 végén az üzleti forgalom megint olyan élénk lesz, mint 1980 elején. Az elkövetkező évek folyamán szo­lid növekedés várható, s a cég for­galma 5 év alatt közel megduplá­zódhat. (Du Pont Informations­­dienst, 1981. április 28.) FEKETE-AFRIKA TEXTILIPARA afriQESe Fekete-Afrika textilipara nagyon messze van attól, hogy a nemzet­közi piacon Ázsiáéhoz vagy akár csak Észak-Afrikáéhoz hasonló he­lyet foglaljon el. Erről tanúskodott az április 13—16. között Abidjan­­ban rendezett Nemzetközi Textil- és Ruházati Kiállítás gyér látoga­tottsága is. Az 1975-ös első ilyen alkalom óta a látogatók szám­a egyre csökkent, ami ezúttal nem­csak az egyszerű kíváncsiskodók, hanem az üzletkötések kisebb szá­mát is jelentette. Az afrikai kollekció az általános megítélés szerint kevéssé alkalmaz­kodik az európai divathoz. Azt, ami a vásárlókat a leginkább érdekelné, gyakran nem, vagy csak korlátozott mennyiségben tudják exportálni. Az is előfordult, hogy felvett megren­deléseket nem teljesítettek. A leg­nagyobb nehézséget azonban az árak okozzák. Afrika drága, külö­nösen Fekete-Afrika, amelynek árai 20—30—40 százalékkal maga­sabbak az ázsiaiaknál. Ha nem lenne vám, akkor pl. a kínai szövet 40 százalékkal kevesebbe kerülne Abidjanban, mint a hazai. Az aránytalanság egyik oka az, hogy az afrikai munkásokat kevésbé zsákmányolják ki és kissé jobban fizetik, mint ázsiai sorstársaikat. A drágaság egyéb tényezőivel már nem lehet dicsekedni: minden terü­leten a közepes versenyképességből erednek. Afrikában drágább az elektromos áram, a víz, a szállítás, a munkatermelékenység pedig ala­­csonyabb. Mi tehát a teendő? T. E. Amoa­­kon elefántcsontparti kereskedelmi miniszter a kiállítás megnyitóján kijelentette: „Afrika nem olcsóbérű kontinens, tehát nem tud döm­pingárakat szabni.” Azok az orszá­gok, amelyeknek nagy szükségük van devizára, kénytelenek minden szubvenciós és vámkedvezményes for­rást kimeríteni. Ezek azonban nem jelenthetnek végleges megoldást. A miniszter arra buzdította az európai gyárosokat, hogy létesítsenek minél több alvállalkozást Afrikában. Vé­leménye szerint Afrika hasznot húz­hat abból, hogy Nyugat-Európa kezdi korlátozni az ázsiai importot és hogy az APC-országok (az EGK kedvezményes partnerei) még nem képviselnek akkora súlyt a nyugat­európai bevitelben. (1981. április 29.) A Ravill Kereskedelmi Vállalat felvételre keres szakképzett eladót és pénztárost Vlilll!lll!lllllllllllll!l!lllll!l!ILIIM!!!l,!il!l»mn!!!Il Jelentkezés: a Kiskereskedelmi főosztályon Budapest VI., Rózsa Ferenc u. 111. Telefon: 122-848

Next