Világgazdaság, 1981. június (13. évfolyam, 102/3103-122/3123. szám)
1981-06-02 / 102. (3103.) szám
1981. JÚNIUS 2. A Szovjetunió növelte forgalmát a fejlett tőkésországokkal A washingtoni kereskedelmi minisztérium jelentése Tavaly jelentősen nőtt a Szovjetunió kereskedelmi forgalma a fejlett tőkésországokkal, különösen a nyugat-európaiakkal, bár a kelet-nyugati kereskedelem általában visszaesett — közölte az amerikai kereskedelmi minisztérium. A Szovjetunió kereskedelme 1980-ban a fejlett tőkésországokkal 23 százalékkal nőtt 1979-hez képest. Az amerikai minisztérium adatai szerint Finnországgal 49 százalékos, Franciaországgal 43 százalékos, Olaszországgal 41 százalékos, az NSZK-val pedig 35 százalékos volt a szovjet kereskedelmi forgalom növekedése, amely elsősorban a szovjet export gyors felfutásának tulajdonítható, bár az import is nőtt, de csak jóval szerényebb mértékben. A szovjet exportcikkek között a legfontosabb helyen a kőolaj, a földgáz és a különféle olajtermékek szerepeltek. A jelentés megállapítja: Franciaország és az NSZK Szovjetunióba irányuló exportja elsősorban azért növekedhetett a korábbinál gyorsabb ütemben, mert e két ország cégei sok területen átvették az amerikai vállalatok helyét a szovjet piacon. Elsősorban politikai okokkal magyarázható, hogy a Japánnal folytatott szovjet kereskedelmi forgalom stagnált és csökkent a kereskedelem Nagy-Britanniával és Finnország kivételével a többi skandináv országgal. A közölt táblázat egyes fejlett tőkésországokból származó szovjet import 1980-as növekedését mutatja 1979-hez képest. A kereskedelmi minisztérium jelenése szerint tavaly — főként az amerikai embargó miatt — 56,2 százalékkal visszaesett az USA és a Szovjetunió közötti kereskedelmi forgalom 1979-hez képest. A minisztérium arra számít, hogy a korlátozások feloldása után az idén jobbak a két ország közötti kereskedelem kilátásai, mint tavaly. Van azonban számos bizonytalan tényező, ilyennek említi a jelentés az afganisztáni, valamint a lengyelországi helyzetet. Az amerikai cégek számíthatnak rá, — állapítja meg a külkereskedelmi minisztérium —, hogy a Szovjetuniónak nagy szüksége van az amerikai ipari technológiára és berendezésekre, főként az energiaágazatban és a mezőgazdaságban. A pénzügyi kérdésekről szólva, a jelentés végül azt állítja, hogy a 80-as évek elején a Szovjetuniónak egyre több devizahitelre lesz szüksége, részben a növekvő gabonavásárlások, részben pedig egyes, devizafinanszírozási gonddal küszködő szocialista országok megsegítése miatt. (AP—DJ) 1980-as Neve-Származási ország imp°rt kedés a millió századollárban rákban NSZK 4602 30,8 Franciaország 2326 26,1 Nagy-Britannia 1467 17,5 Japán 2729 7,2 Olaszország 1437 8,2 Finnország 2872 63,9 Megrekedt ez „olcsó zászlójú’ hajókkal foglalkozó UNUICTAD-konferencia Az „olcsó zászlójú” hajók sorsával foglalkozó genfi UNCTAD-konferencián (VILÁGGAZDASÁG, 1981. május 29., 2. oldal) Libéria és Panama nyíltan elhatárolta magát a szóban forgó hajóflották felszámolását'‘Televezelő fejlődő országoktól. A legtöbb fejlődő ország álláspontját képviselő Sri Lanka küldötte az értekezleten követelte: vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy egy ország hajózási hatóságainál külföldi tulajdonban álló hajókat is bejegyeznek. A képviselő, aki egyúttal a fejlett tőkésországokat is elmarasztalta, amiért igyekeznek fenntartani a mostani rendszert, hangsúlyozta, hogy csak a jelenlegi állapotok gyökeres megváltoztatásával lehetne előmozdítani a fejlődő országok fokozottabb bekapcsolódását a nemzetközi tengeri fuvarozásba. Libéria és Panama a leghatározottabban ellenez minden reformelképzelést. Libériai felségjellel összesen 2318, panamaival pedig 3183 hajó közlekedik, de ezeknek a hajóknak a tulajdonosai túlnyomórészt a fejlett tőkésországokból kerülnek ki. A fejlett tőkésországok zömének véleményét hangoztatva Hinz nyugatnémet küldött kijelentette: a felesleges hajók számának felduzzadása nem az olcsó zászlójú hajók elterjedésének következménye, hanem annak, hogy az utóbbi években módosult a tengeren fuvarozott áruk struktúrája, hogy változások álltak be az olajkereskedelemben, s hogy az egész világ recesszióval küszködik. Hozzátette, hogy ha felszámolnák az „olcsó zászlójú” hajókat, az nem vezetne a fejlődő országok hajózásban betöltött szerepének növekedéséhez, hanem tovább fokozná a fejlett tőkésországok amúgy is nagy részarányát a hajózásban. Mindössze egy tőkésország, nevezetesen Franciaország kelt az „olcsó zászlójú” hajók felszámolását követelő fejlődők védelmére. Párizs küldötte, mint elmondta, nem bízik a genfi konferencia sikerében, az igénytelen szolgáltatásokat kínáló hajóflották körül kialakult vita megoldásában. (AP—DJ, Reuter) ei Argentínában tegnap felfüggesztették az összes devizaműveleteket. A piacokon az argentin valuta nagyarányú leértékelését gyanítják. • Jó lehetőségek vannak az NDK és Japán gazdasági kapcsolatainak bővítésére — állapítja meg a közös közlemény, amelyet Erich Honeckernek, az NDK államfőjének hatnapos tokiói látogatása után adtak ki. A tárgyalások során a többi között aláírtak egy kereskedelmi és hajózási megállapodást. A görög—bolgár kapcsolatok javításáról és a júniusban Szófiában, a balkáni államok részvételével tartandó értekezletről volt szó Zsivkov bolgár államfő négynapos görögországi tárgyalásai során. A szófiai értekezleten a balkáni országok szállítási együttműködése lesz a fő téma. aWd JELENTI 4* A hét végén tartották Belgrádban a szovjet—jugoszláv gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság ülésszakát. A szovjet küldöttséget Arhipov miniszterelnökhelyettes vezette. Az olasz kormány átütemezett 165 millió dollár idén esedékes lengyel tartozást. Az összeget nyolc év alatt kell visszafizetni, a kamatfeltételekről nem adtak ki jelentést. A kanadai exportfejlesztési intézet 20 millió dolláros hitelt nyújt a csehszlovák külkereskedelmi banknak kanadai termékek és szolgáltatások vásárlására. Áprilisban a spanyol fogyasztói árak 15,7 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőttit, az infláció üteme nem változott. Ausztria helye a román külkereskedelemben Elsősorban a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar nyújt lehetőséget osztrák vállalatoknak, hogy bekapcsolódjanak azokba a beruházásokba, amelyeket az új ötéves terv keretében hajt végre Románia — mondta Dumitrescu külkereskedelmi miniszter egy bécsi előadásában. A tervek szerint Románia a következő négy évben 50 százalékkal növeli külkereskedelmi forgalmát, s ezen belül az exportnak 1985 végéig 70 százalékkal kell emelkednie. Az export föllendítése végett többet ruháznak be a termelő szférába, elsősorban a nyersanyagiparba és az energiaiparba. 1990-ig Románia függetlenné akar válni az energiaimporttól — mondta a miniszter. A román—osztrák árucsere-forgalom tavaly 3,9 milliárd schilling volt, ebből 2,5 milliárdra rúgott Ausztria exportja. 1981 első negyedében a Romániából származó osztrák import 21 százalékkal 293 millió schillingre nőtt, ezzel szemben az osztrák kivitel 23 százalékkal csökkent, 510 millió schillingre rúgott. (APA) Meghosszabbítják Belgiumban a részleges árellenőrzést A belga kormány újabb két hónapra, július végéig kiterjeszti a részleges árellenőrzés érvényességét — közölte Eyskens miniszterelnök. Emlékezetes, hogy a kormány április elején minden termékre kiterjedő, egy hónapos árbefagyasztást rendelt el, majd az egy hónap elteltével a rendelkezést részleges árellenőrzés váltotta fel. Ennek értelmében a gazdasági minisztérium egész májusban esetenként bírálta a termelők vagy az importőrök áremelési kérvényeit. Az intézkedésnek hamar megmutatkoztak első pozitív hatásai: négy év óta először ez év áprilisában 0,5 százalékkal csökkent a fogyasztói árindex. A belga üzleti élet mindazonáltal nagy nyomást fejt ki a kormányra, hogy oldja fel a részleges árellenőrzést, mondván, hogy „az a jelenlegi gazdasági helyzetben teljességgel megalapozatlan”. Belgiumban az összes nyugat-európai ország közül legkisebb az infláció üteme: ez év májusában a fogyasztói árak átlag 7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban. (AP-DJ) Andras az IMF tárgyalásai A gazdasági szükségprogram eredményeiről folytat megbeszéléseket a Nemzetközi Valuta Alap küldöttsége Ankarában. Törökország és az IMF tavaly júniusban megállapodást írt alá, amelynek keretében a valutaalap három évre szóló 1,6 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott Törökország számára. Cserébe az ankarai kormánynak szigorú gazdasági szükségintézkedéseket kellett hoznia. Az IMF szakértői most megvizsgálják, hogy eleget tett-e a török kormány minden feltételnek és mód van-e a hitelkeret második részletének, 450 millió dollárnak a lehívására. (Reuter) Tejvan m'Nicrolos importüzlete az USA-val Tajvan 1,7 milliárd USA dollár értékben fog különféle cikkeket vásárolni amerikai cégektől. Az erről szóló megállapodást a hét végén jelentették be Tajpejben. Egy hattagú tajvani üzleti delegáció két hónapig járta az Egyesült Államokat és tárgyalt amerikai vállalatok képviselőivel. Az amerikai exportlistán az egyezmény értelmében többek között 326,5 ezer tonna szójabab, 723 ezer tonna kukorica, 270 ezer tonna búza és 52 ezer tonna árpa szerepel, ezenkívül a tajvaniak 329 millió dollárért szenet is kapnak. Az utóbbi három évben 5 tajvani üzleti delegáció járt az USA-ban és összesen 4,3 milliárd dollár értékben kötött importszerződést. A tajpeji kormány szóvivője szerint e bevásárló utak célja, hogy kiegyensúlyozódjék a két ország közötti kereskedelmi mérleg, amely 1980- ban 2,08 milliárd dolláros tajvani többletet mutatott. (AP—DJ) Az OECD a hivatalos amerikai fejlesztési segélyek zsugorodásától tart Az Egyesült Államok kormánya által nyújtott hivatalos külföldi segélyek várható zsugorodása felett érzett aggodalmának ad hangot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fejlesztési segélyekkel foglalkozó bizottsága (DAC). A DAC elismeri ugyan, hogy Washington kötelezte magát: minden érvényes segélyegyezményben vállalt kötelezettségének eleget tesz, de rámutat, hogy a következő években a nemzetközi segélyezésekkel foglalkozó intézmények bizonyára megérzik az új amerikai takarékossági politikát. Aláhúzva az Egyesült Államoknak nemzetközi segélyezésekben betöltött nagy szerepét, a DAC sürgette az amerikai kormányt, hogy tegye lehetővé a nemzetközi segélyintézmények zavartalan működést a jövőben. Az amerikai hivatalos fejlesztési segélyek (ODA) összege tavaly 7,09 milliárd dollárra nőtt az 1979. évi 4,68 milliárdról. Az amerikai kormány az 1982. évre nagyobb összegeket helyezett kilátásba, de ezek reálértékben elmaradnak az utóbbi két évben meghozott anyagi áldozatoktól. A DAC szakértői egyúttal megvizsgálták, milyen következményekkel jár az, hogy Washington a bilaterális segélyek odaítélésekor biztonsági szempontokat is figyelembe vesz. A fejlődőknek juttatott kedvezményes állami és magánkölcsönök nettó összege tavaly 12,5 milliárd dollárra esett az 1979. évi 18,7 milliárd dollárról. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A Brandt-bizottság négypontos programja Befejeződött az ősszel tartandó Észak-Dél konferencia előkészítéséről tanácskozó nyugat-berlini értekezlet. A bizottság vezetője, Brandt volt nyugatnémet kancellár a fegyverkezési kiadások csökkentését sürgette vitaindító beszédében, rámutatva, hogy a kormányok úgy látszik sehol sem fogták fel a veszélyt, ami abból fakad, hogy a pénzt fegyverekre költik, a gazdaság fejlesztése helyett. A fegyverkezésre fordított kiadások 1980-ban meghaladták az 500 milliárd dollárt, vagyis ez az összeg tízszer akkora, mint 20 évvel ezelőtt volt. Sajnos a fejlődő országok „utánozzák a szörnyű példát, amit a fejlett országok adnak” és dollármilliárdokat szórnak ki a fegyverekre. A konferencia résztvevői felszólították a világ kormányainak vezetőit, hogy vigyék sikerre az októberben, Mexikó fővárosában tartandó konferenciát, nézzenek szembe a sürgős feladatokkal, amelyeket a világgazdasági helyzet megkövetel. A bizottság négypontos programot, kíván a mexikói konferencia napirendjére tűzni: 1. Globális élelmiszerprogram, ami lehetővé teszi az élelmiszerek termelésének növelését, és a világban uralkodó éhínség csökkentését. 2. Átfogó energiastratégia, amely számot vet mind a termelők, mind a fogyasztók biztonságára irányuló igényével. 3. Pótlólagos finanszírozási eszközök az egyes országok gazdasági stabilitásának helyreállítása végett, figyelembe véve, hogy számos, ország súlyosan el van adósodva és fizetési mérlegének deficitje akkora, hogy az valójában már államcsődöt jelent. 4. A nemzetközi pénzügyi intézmények megreformálása, szélesebb alapokra helyezése, és olyan feltételek megteremtése, amelyek kiegyensúlyozottabb világkereskedelmet tesznek lehetővé. A nyugat-berlini konferencia reméli, hogy a 22 résztvevő ország (8 fejlett tőkésország, 12 fejlődő ország, illetve Kína és Jugoszlávia) állam- vagy kormányfői megtagadják az egyedülálló alkalmat az együttműködés új útjainak kimunkálására. A Lopez Portillo mexikói köztársasági elnök és az osztrák kancellár, Kreisky által javasolt értekezlet tanácskozása egyébként a Brandt-bizottság múlt évben közzétett jelentésének nyomdokain fog haladni. Ez a jelentés felszólít a világgazdaság újjászervezésére oly módon, hogy javuljon a fejlődő országok kereskedelmi pozíciója. A problémák megvitatása most még sürgetőbb, mint a jelentés közzétételének időpontjában volt; a fejlődő országok helyzete gyorsabban romlott, mint ahogy azt a jelentés jósolta, a várnál nagyobb mértékben súlyosbította a fegyverkezési verseny. Nagy veszély volna — állítja a közlemény —, ha egyes országok a gazdasági bajokra rövidlátó és nemzeti önzéstől áthatott megoldásokat keresnének, ezzel a saját érdekeiknek is ártanának hosszabb távon. A legsürgősebb megoldást igénylő kérdés az, hogy sok fizetési mérleghiánnyal küzdő ország csőddel néz szembe, és hogy növekszik a munkanélküliség Északon és Délen egyaránt. Heath volt angol miniszterelnök, a bizottság tagja a tanácskozást követő sajtóértekezleten azt mondotta, hogy bizakodó a kilátásokat illetően, mert a közvélemény támogatja a bizottság kezdeményezéseit. Shridath Ramphal, a Nemzetközösség főtitkára kifejtette, hogy a bizottságot aggasztják azok a jelek, amelyek szerint az Egyesült Államok egyre inkább befelé fordul. „Ez súlyosbíthatja a világméretű gazdasági válságot, és következményei pusztítóak lehetnek”. Reméli, hogy a mexikói csúcsértekezlet meggyőzi az Egyesült Államokat, hogy rossz úton jár, és ráébreszti a fejlődő világ problémáira. Egyúttal megjegyezte: a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a világgazdaság újjászervezésének munkájából. A bizottság jelentésének „siralmas visszhangja volt az NSZK-ban”, jelentette ki Willy Brandt, s hozzáfűzte, hogy mind a politikusok, mind az értelmiségiek „le vannak maradva” a harmadik világ problémáihoz való hozzáállásban. (APA, Reuter, DPA) „Drámaian csökkenni fog az amerikai támogatás” Az USA bírálja az IMF politizálódását „Drámaian csökkenni fog az USA támogatása a Nemzetközi Valuta Alapnak és a Világbanknak, ha e két intézmény a politikai megosztottság és az ideológiai viták fórumává válik” — mondta McNamar amerikai pénzügyminiszter-helyettes a Reuternek adott nyilatkozatában. A brit hírügynökség szerint McNamar annak az okmánynak a mondatait ismételte meg, amelyet az IMF interim bizottságának közelmúltban befejeződött gaboni értekezlete elé terjesztett az Egyesült Államok küldöttsége, de amelyből eddig nem szivárogtak ki részletek. A monetáris ügyekben illetékes pénzügyminiszter-helyettes, aki Regan pénzügyminiszterrel együtt képviselte országát az értekezleten, hangsúlyozta, hogy az IMF és a Világbank pénzügyi, nem pedig politikai intézmény. „Ha oly mértékben politizálódik, mint például az UNESCO (az ENSZ oktatási tudományos és kulturális szervezete), akkor Washington támogatása rendkívüli mértékben csökkenni fog.” McNamar szavai konkrétan kétségkívül az úgynevezett palesztin ügyre vonatkoznak, de általában is tükrözik a Reagan-kormány irányvonalát, amely nem helyesli, hogy sorvad az IMF-nek mint a nemzetközi pénzügyi rendszer ellenőrének a szerepe, ellenben mint segély- és hitelintézményé nő. Ismeretes, hogy az IMF tavaly washingtoni értekezletén a Palesztin Felszabadítási Szervezet több ország támogatásával azt kérte, hogy adjanak neki megfigyelői státust a szervezetben. Akkor az ügyet — Szaúd-Arábia hallgatólagos támogatásával — sikerült bizottsági útra terelni s egy időre eltüntetni a süllyesztőben. De Washington attól tart, hogy a kérdés bármikor fölmerülhet, ha bizonyos arab politikai érdekek megkívánják. Közvetve visszautasította McNamar azokat a bírálatokat is, amelyekkel az amerikai gazdaságpolitikát, legfőképpen a kamatpolitikát illették az IMF gaboni ülésén. A magas kamatok nem azt a célt szolgálják, hogy tőkét vonzzanak az USA-ba, hanem hogy leszorítsák az inflációt — mondta. Ez továbbra is az amerikai kormány első számú célja. E tekintetben már mutatkoznak eredményeit, s majdnem biztosra vehető, hogy őszig csökken és stabilizálódik a kamatszint. Ennélfogva biztosabbá és nagyobbá válna a hosszú lejáratú kötvények piaca, ez pedig azt jelenti, hogy a fejlődő országok előtt egy új finanszírozási lehetőség nyílik meg, fölöslegessé téve a bilaterális segélyeket — mondta. Ez az Egyesült Államoknak inkább kedve szerint való, mint a kormányok és a nemzetközi szervezetek szerepének növelése a hitelkapcsolatokban. (Reuter) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk május 30-i számának első oldalán az A világkereskedelem borús kilátásai című cikkünkben a szocialista országok adósságáról szóló mondat második fele helyesen így hangzik: „ ... adósságállományuk a becslések szerint ma közel van a 75 milliárd dollárhoz, szemben az 1972-es 10 milliárd dollárral.” VILÁGGAZDASG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 81,3102/96 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. u.: Vágó Sándorné Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán