Világgazdaság, 1981. június (13. évfolyam, 102/3103-122/3123. szám)

1981-06-02 / 102. (3103.) szám

1981. JÚNIUS 2. A Szovjetunió növelte forgalmát a fejlett tőkésországokkal A washingtoni kereskedelmi minisztérium jelentése Tavaly jelentősen nőtt a­­ Szov­jetunió kereskedelmi forgalma a fejlett tőkésországokkal, különösen a nyugat-európaiakkal, bár a ke­let-nyugati kereskedelem általában visszaesett — közölte az amerikai kereskedelmi minisztérium. A Szov­jetunió kereskedelme 1980-ban a fejlett tőkésországokkal 23 százalék­kal nőtt 1979-hez képest. Az ameri­kai minisztérium adatai szerint Finnországgal 49 százalékos, Fran­ciaországgal 43 százalékos, Olaszor­szággal 41 százalékos, az NSZK-val pedig 35 százalékos volt a szovjet kereskedelmi forgalom növekedése, amely elsősorban a szovjet export gyors felfutásának tulajdonítható, bár az import is nőtt, de csak jó­val szerényebb mértékben. A szov­jet exportcikkek között a legfonto­sabb helyen a kőolaj, a földgáz és a különféle olajtermékek szerepel­tek. A jelentés megállapítja: Fran­ciaország és az NSZK Szovjetunióba irányuló exportja elsősorban azért növekedhetett a korábbinál gyor­sabb ütemben, mert e két ország cégei sok területen átvették az amerikai vállalatok helyét a szov­jet piacon. Elsősorban politikai okokkal ma­gyarázható, hogy a Japánnal folyta­tott szovjet kereskedelmi forgalom stagnált és csökkent a kereskede­lem Nagy-Britanniával és Finnor­szág kivételével a többi skandináv országgal. A közölt táblázat egyes fejlett tőkésországokból származó szovjet import 1980-as növekedését mutatja 1979-hez képest. A kereskedelmi minisztérium je­lenése szerint tavaly — főként az amerikai embargó miatt — 56,2 szá­zalékkal visszaesett az USA és a Szovjetunió közötti kereskedelmi forgalom 1979-hez képest. A mi­nisztérium arra számít, hogy a kor­látozások feloldása után az idén jobbak a két ország közötti keres­kedelem kilátásai, mint tavaly. Van azonban számos bizonytalan ténye­ző, ilyennek említi a jelentés az afganisztáni, valamint a lengyelor­szági helyzetet. Az amerikai cégek számíthatnak rá, — állapítja meg a külkereskedelmi minisztérium —, hogy a Szovjetuniónak nagy szüksé­ge van az amerikai ipari technoló­giára és berendezésekre, főként az energiaágazatban és a mezőgazda­ságban. A pénzügyi kérdésekről szólva, a jelentés végül azt állítja, hogy a 80-as évek elején a Szov­jetuniónak egyre több devizahitelre lesz szüksége, részben a növekvő gabonavásárlások, részben pedig egyes, devizafinanszírozási gonddal küszködő szocialista országok meg­segítése miatt. (AP—DJ) 1980-as Neve-Származási ország imp°rt­ kedés a millió száza­dollárban rákban NSZK 4602 30,8 Franciaország 2326 26,1 Nagy-Britannia 1467 17,5 Japán 2729 7,2 Olaszország 1437 8,2 Finnország 2872 63,9 Megrekedt ez „olcsó zászlójú’ hajókkal foglalkozó UNUICTAD-konferencia Az „olcsó zászlójú” hajók sorsá­val foglalkozó genfi UNCTAD-kon­­ferencián (VILÁGGAZDASÁG, 1981. május 29., 2. oldal) Libéria és Pa­­nama nyíltan elhatárolta magát a szóban forgó hajóflották felszámolá­sát'‘Televezelő fejlődő országoktól. A legtöbb fejlődő ország álláspont­ját képviselő Sri Lanka küldötte az értekezleten követelte: vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy egy ország hajózási hatóságainál külföldi tulajdonban álló hajókat is bejegyeznek. A képviselő, aki egy­úttal a fejlett tőkésországokat is elmarasztalta, amiért igyekeznek fenntartani a mostani rendszert, hangsúlyozta, hogy csak a jelen­legi állapotok gyökeres megváltoz­tatásával lehetne előmozdítani a fejlődő országok fokozottabb be­kapcsolódását a nemzetközi ten­geri fuvarozásba. Libéria és Panama a leghatáro­zottabban ellenez minden reform­­elképzelést. Libériai felségjellel összesen 2318, panamaival pedig 3183 hajó közlekedik, de ezeknek a hajóknak a tulajdonosai túlnyo­mórészt a fejlett tőkésországokból kerülnek ki. A fejlett tőkésországok zömének véleményét hangoztatva Hinz nyu­gatnémet küldött kijelentette: a fe­lesleges hajók számának felduzza­dása nem az olcsó zászlójú hajók elterjedésének következménye, ha­nem annak, hogy az utóbbi évek­ben módosult a tengeren fuvaro­zott áruk struktúrája, hogy válto­zások álltak be az olajkereskede­lemben, s hogy az egész világ re­­cesszióval küszködik. Hozzátette, hogy ha felszámolnák az „olcsó zászlójú” hajókat, az nem vezetne a fejlődő országok hajózásban be­töltött szerepének növekedéséhez, hanem tovább fokozná a fejlett tő­késországok amúgy is nagy rész­arányát a hajózásban. Mindössze egy tőkésország, neve­zetesen Franciaország kelt az „ol­csó zászlójú” hajók felszámolását követelő fejlődők védelmére. Pá­rizs küldötte, mint elmondta, nem bízik a genfi konferencia sikerében, az igénytelen szolgáltatásokat kíná­ló hajóflották körül kialakult vita megoldásában. (AP—DJ, Reuter) ei Argentínában tegnap felfüggesz­tették az összes devizaműveleteket. A piacokon az argentin valuta nagy­arányú leértékelését gyanítják. • Jó lehetőségek vannak az NDK és Japán gazdasági kapcsolatainak bővítésére — állapítja meg a kö­zös közlemény, amelyet Erich Ho­­neckernek, az NDK államfőjének hatnapos tokiói látogatása után ad­tak ki. A tárgyalások során a többi között aláírtak egy kereskedelmi és hajózási megállapodást.­­ A görög—bolgár kapcsolatok ja­vításáról és a júniusban Szófiában, a balkáni államok részvételével tar­tandó értekezletről volt szó Zsiv­­kov bolgár államfő négynapos gö­rögországi tárgyalásai során. A szó­fiai értekezleten a balkáni orszá­gok szállítási együttműködése lesz a fő téma. aWd JELENTI 4* A hét végén tartották Belgrád­­ban a szovjet—jugoszláv gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési kormányközi bizottság ülés­szakát. A szovjet küldöttséget Ar­­hipov miniszterelnökhelyettes ve­zette. Az olasz kormány átütemezett 165 millió dollár idén esedékes len­gyel tartozást. Az összeget nyolc év alatt kell visszafizetni, a kamat­­feltételekről nem adtak ki jelen­tést.­­ A kanadai exportfejlesztési in­tézet 20 millió dolláros hitelt nyújt a csehszlovák külkereskedelmi bank­nak kanadai termékek és szolgál­tatások vásárlására. Áprilisban a spanyol fogyasztói árak 15,7 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőttit, az infláció üteme nem változott. Ausztria helye a román külkereskedelemben Elsősorban a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar nyújt lehetőséget osztrák vállala­toknak, hogy bekapcsolódjanak azokba a beruházásokba, amelyeket az új ötéves terv keretében hajt végre Románia — mondta Dumit­­rescu külkereskedelmi miniszter egy bécsi előadásában. A tervek szerint Románia a kö­vetkező négy évben 50 százalék­kal növeli külkereskedelmi forgal­mát, s ezen belül az exportnak 1985 végéig 70 százalékkal kell emelkednie. Az export föllendítése végett többet ruháznak be a terme­lő szférába, elsősorban a nyers­anyagiparba és az energiaiparba. 1990-ig Románia függetlenné akar válni az energiaimporttól — mond­ta a miniszter. A román—osztrák árucsere-for­galom tavaly 3,9 milliárd schilling volt, ebből 2,5 milliárdra rúgott Ausztria exportja. 1981 első negye­dében a Romániából származó osztrák import 21 százalékkal 293 millió schillingre nőtt, ezzel szem­ben az osztrák kivitel 23 százalék­kal csökkent, 510 millió schillingre rúgott. (APA) Meghosszabbítják Belgiumban a részleges árellenőrzést A belga kormány újabb két hó­napra, július végéig kiterjeszti a részleges árellenőrzés érvényességét — közölte Eyskens miniszterelnök. Emlékezetes, hogy a kormány áp­rilis elején minden termékre kiter­jedő, egy hónapos árbefagyasztást rendelt el, majd az egy hónap el­teltével a rendelkezést részleges ár­ellenőrzés váltotta fel. Ennek ér­telmében a gazdasági minisztérium egész májusban esetenként bírál­ta a termelők vagy az importőrök áremelési kérvényeit. Az intézke­désnek hamar megmutatkoztak el­ső pozitív hatásai: négy év óta elő­ször ez év áprilisában 0,5 százalék­kal csökkent a fogyasztói árindex. A belga üzleti élet mindazonál­tal nagy nyomást fejt ki a kor­mányra, hogy oldja fel a részleges árellenőrzést, mondván, hogy „az a jelenlegi gazdasági helyzetben tel­jességgel megalapozatlan”. Belgium­ban az összes nyugat-európai or­szág közül legkisebb az infláció üte­me: ez év májusában a fogyasztói árak átlag 7 százalékkal voltak ma­gasabbak, mint tavaly májusban. (AP-DJ) Andra­­s az IMF tárgyalásai A gazdasági szükségprogram ered­ményeiről folytat megbeszéléseket a Nemzetközi Valuta Alap küldöttsé­ge Ankarában. Törökország és az IMF tavaly jú­niusban megállapodást írt alá, amelynek keretében a valutaalap három évre szóló 1,6 milliárd dol­láros hitelkeretet nyitott Törökor­szág számára. Cserébe az ankarai kormánynak szigorú gazdasági szükségintézkedéseket kellett hoz­nia. Az IMF szakértői most meg­vizsgálják, hogy eleget tett-e a tö­rök kormány minden feltételnek és mód van-e a hitelkeret második részletének, 450 millió dollárnak a lehívására. (Reuter) Tejvan m'N­icrolos importüzlete az USA-val Tajvan 1,7 milliárd USA dollár értékben fog különféle cikkeket vá­sárolni amerikai­ cégektől. Az erről szóló megállapodást a hét végén je­lentették be Tajpejben. Egy hatta­gú tajvani üzleti delegáció két hó­napig járta az Egyesült Államokat és tárgyalt amerikai vállalatok kép­viselőivel. Az amerikai exportlistán az egyezmény értelmében többek között 326,5 ezer tonna szójabab, 723 ezer tonna kukorica, 270 ezer tonna búza és 52 ezer tonna árpa szerepel, ezenkívül a tajvaniak 329 millió dollárért szenet is kapnak. Az utóbbi három évben 5 tajvani üzleti delegáció járt az USA-ban és összesen 4,3 milliárd dollár érték­ben kötött importszerződést. A taj­­peji kormány szóvivője szerint e bevásárló utak célja, hogy kiegyen­súlyozódjék a két ország közötti kereskedelmi mérleg, amely 1980- ban 2,08 milliárd dolláros tajvani többletet mutatott. (AP—DJ) Az OECD a hivatalos amerikai fejlesztési segélyek zsugorodásától tart Az Egyesült Államok kormánya által nyújtott hivatalos külföldi se­gélyek várható zsugorodása felett érzett aggodalmának ad hangot a Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) fejlesztési segélyekkel foglalkozó bizottsága (DAC). A DAC elismeri ugyan, hogy Washington kötelezte magát: min­den érvényes segélyegyezményben vállalt kötelezettségének eleget tesz, de rámutat, hogy a következő évek­ben a nemzetközi segélyezésekkel foglalkozó intézmények bizonyára megérzik az új amerikai takarékos­­sági politikát. Aláhúzva az Egyesült Államoknak nemzetközi segélyezé­sekben betöltött nagy szerepét, a DAC sürgette az amerikai kor­mányt, hogy tegye lehetővé a nem­zetközi segélyintézmények zavarta­lan működést a jövőben. Az amerikai hivatalos fejlesztési segélyek (ODA) összege tavaly 7,09 milliárd dollárra nőtt az 1979. évi 4,68 milliárdról. Az amerikai kor­mány az 1982. évre nagyobb össze­geket helyezett kilátásba, de ezek reálértékben elmaradnak az utóbbi két évben meghozott anyagi áldoza­toktól. A DAC szakértői egyúttal megvizsgálták, milyen következmé­nyekkel jár az, hogy Washington a bilaterális segélyek odaítélésekor biztonsági szempontokat is figye­lembe vesz. A fejlődőknek juttatott kedvezményes állami és magánköl­csönök nettó összege tavaly 12,5 milliárd dollárra esett az 1979. évi 18,7 milliárd dollárról. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A Brandt-bizottság négypontos programja Befejeződött az ősszel tartandó Észak-Dél konferencia előkészíté­séről tanácskozó nyugat-berlini ér­tekezlet. A bizottság vezetője, Brandt volt nyugatnémet kancellár a fegy­verkezési kiadások csökkentését sür­gette vitaindító beszédében, rámu­tatva, hogy a kormányok úgy lát­szik sehol sem fogták fel a ve­szélyt, ami abból fakad, hogy a pénzt fegyverekre költik, a gazda­ság fejlesztése helyett. A fegyver­kezésre fordított kiadások 1980-ban meghaladták az 500 milliárd dollárt, vagyis ez az összeg tízszer akkora, mint 20 évvel ezelőtt volt. Sajnos a fejlődő országok „utánozzák a szörnyű példát, amit a fejlett or­szágok adnak” és dollármilliárdo­­kat szórnak ki a fegyverekre. A konferencia résztvevői felszó­lították a világ kormányainak ve­zetőit, hogy vigyék sikerre az ok­tóberben, Mexikó fővárosában tar­tandó konferenciát, nézzenek szem­be a sürgős feladatokkal, amelyeket a világgazdasági helyzet megköve­tel. A bizottság négypontos prog­ramot, kíván a mexikói konferencia napirendjére tűzni: 1. Globális élel­miszerprogram, ami lehetővé teszi az élelmiszerek termelésének növe­lését, és a világban uralkodó éhín­ség csökkentését. 2. Átfogó ener­giastratégia, amely számot vet mind a termelők, mind a fogyasztók biz­tonságára irányuló igényével. 3. Pót­lólagos finanszírozási eszközök az egyes országok gazdasági stabilitá­sának helyreállítása végett, figye­lembe véve, hogy számos, ország súlyosan el van adósodva és fi­zetési mérlegének deficitje akkora, hogy az valójában már államcső­döt jelent. 4. A nemzetközi pénz­ügyi intézmények megreformálása, szélesebb alapokra helyezése, és olyan feltételek megteremtése, ame­lyek kiegyensúlyozottabb világke­reskedelmet tesznek lehetővé. A nyugat-berlini konferencia re­méli, hogy a 22 résztvevő ország (8 fejlett tőkésország, 12 fej­lődő ország,­­ illetve Kína és Jugo­szlávia) állam- vagy kormányfői megtagadják az egyedülálló alkal­mat az együttműködés új útjainak kimunkálására. A Lopez Portillo mexikói köztársasági elnök és az osztrák kancellár, Kreisky által ja­vasolt értekezlet tanácskozása egyébként a Brandt-bizottság múlt évben közzétett jelentésének nyom­dokain fog haladni. Ez a jelentés felszólít a világ­­gazdaság újjászervezésére oly mó­don, hogy javuljon a fejlődő orszá­gok kereskedelmi pozíciója. A prob­lémák megvitatása most még sür­getőbb, mint a jelentés közzétételé­nek időpontjában volt; a fejlődő or­szágok helyzete gyorsabban romlott, mint ahogy azt a jelentés jósolta, a várnál nagyobb mértékben súlyosbí­totta a fegyverkezési verseny. Nagy veszély volna — állítja a közle­mény —, ha egyes országok a gaz­dasági bajokra rövidlátó és nemzeti önzéstől áthatott megoldásokat ke­resnének, ezzel a saját érdekeiknek is ártanának hosszabb távon. A legsürgősebb megoldást igénylő kér­dés az, hogy sok fizetési mérleg­hiánnyal küzdő ország csőddel néz szembe, és hogy növekszik a mun­kanélküliség Északon és Délen egy­aránt. Heath volt angol miniszterelnök, a bizottság tagja a tanácskozást köve­tő sajtóértekezleten azt mondotta, hogy bizakodó a kilátásokat illetően, mert a közvélemény támogatja a bi­zottság kezdeményezéseit. Shridath Ramphal, a Nemzetközösség főtitká­ra kifejtette, hogy a bizottságot ag­gasztják azok a jelek, amelyek sze­rint az Egyesült Államok egyre in­kább befelé fordul. „Ez súlyosbít­hatja a világméretű gazdasági vál­ságot, és következményei pusztítóak lehetnek”. Reméli, hogy a mexikói csúcsértekezlet meggyőzi az Egye­sült Államokat, hogy rossz úton jár, és ráébreszti a fejlődő világ problé­máira. Egyúttal megjegyezte: a Szovjetuniónak és a szocialista or­szágoknak nagyobb felelősséget kel­lene vállalniuk a világgazdaság új­jászervezésének munkájából. A bi­zottság jelentésének „siralmas vissz­hangja volt az NSZK-ban”, jelentet­te ki Willy Brandt, s hozzáfűzte, hogy mind a politikusok, mind az értelmiségiek „le vannak maradva” a harmadik világ problémáihoz való hozzáállásban. (APA, Reuter, DPA) „Drámaian csökkenni fog az amerikai támogatás” Az USA bírálja az IM­­F politizálódását „Drámaian csökkenni fog az­ USA támogatása a Nemzetközi Valuta Alapnak és a Világbanknak, ha e két intézmény a politikai megosz­tottság és az ideológiai viták fóru­mává válik” — mondta McNamar amerikai pénzügyminiszter-helyet­tes a Reuternek adott nyilatkozatá­ban. A brit hírügynökség szerint Mc­Namar annak az okmánynak a mondatait ismételte meg, amelyet az IMF interim bizottságának kö­zelmúltban befejeződött gaboni ér­tekezlete elé terjesztett az Egye­sült Államok küldöttsége, de amely­ből eddig nem szivárogtak ki rész­letek. A monetáris ügyekben ille­tékes pénzügyminiszter-helyettes, aki Regan pénzügyminiszterrel együtt képviselte országát az értekezleten, hangsúlyozta, hogy az IMF és a Világbank pénzügyi, nem pedig po­litikai intézmény. „Ha oly mérték­ben politizálódik, mint például az UNESCO (az ENSZ oktatási tudo­mányos és kulturális szervezete), ak­kor Washington támogatása rend­kívüli mértékben csökkenni fog.” McNamar szavai konkrétan két­ségkívül az úgynevezett palesztin ügyre vonatkoznak, de általában is tükrözik a Reagan-kormány irány­vonalát, amely nem helyesli, hogy sorvad az IMF-nek mint a nem­zetközi pénzügyi rendszer ellenőré­nek a szerepe, ellenben mint se­gély- és hitelintézményé nő. Ismeretes, hogy az IMF tavaly washingtoni értekezletén a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet több ország támogatásával azt kérte, hogy adjanak neki megfigyelői stá­tust a szervezetben. Akkor az ügyet — Szaúd-Arábia hallgatólagos tá­mogatásával — sikerült bizottsági útra terelni s egy időre eltüntetni a süllyesztőben. De Washington at­tól tart, hogy a kérdés bármikor fölmerülhet, ha bizonyos arab po­litikai érdekek megkívánják. Közvetve visszautasította McNa­mar azokat a bírálatokat is, ame­lyekkel az amerikai gazdaságpoli­tikát, legfőképpen a kamatpolitikát illették az IMF gaboni ülésén. A magas kamatok nem azt a célt szolgálják, hogy tőkét vonzzanak az USA-ba, hanem hogy leszorítsák az inflációt — mondta. Ez továbbra is az amerikai kormány első szá­mú célja. E tekintetben már mu­tatkoznak eredményeit, s majdnem biztosra vehető, hogy őszig csök­ken és stabilizálódik a kamatszint. Ennélfogva biztosabbá és nagyobbá válna a hosszú lejáratú kötvények piaca, ez pedig azt jelenti, hogy a fejlődő országok előtt egy új finanszírozási lehetőség nyílik meg, fölöslegessé téve a bilaterális se­gélyeket — mondta. Ez az Egye­sült Államoknak inkább kedve sze­rint való, mint a kormányok és a nemzetközi szervezetek szerepének növelése a hitelkapcsolatokban. (Reuter) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk május 30-i számának első oldalán az A világkereskedelem bo­rús kilátásai című cikkünkben a szo­cialista országok adósságáról szóló mondat második fele helyesen így hangzik: „ ... adósságállományuk a becslések szerint ma közel van a 75 milliárd dollárhoz, szemben az 1972-es 10 milliárd dollárral.” VILÁGGAZDASG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­forgalmi jelzőszámára 81,3102/9­6 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. u.: Vágó Sándorné Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán

Next