Világgazdaság, 1981. augusztus (13. évfolyam, 146/3147-163/3164. szám)
1981-08-01 / 146. (3147.) szám
’-Wd ZÖLD JELZÉS A CATERPILLAR SZOVJET ÜZLETÉNEK öthónapos vajúdás után végre egyenesbe került az amerikai Caterpillar Tractor csőfektetőgép-üzlete. A Reagran-kormány hozzájárult, hogy a cég 100 gépet exportáljon a Szovjetunióba. A mintegy 40 millió dollár értékű üzletre már a Carter-kormány is engedélyt adott, s Reagan elnök már februárban kijelentette, hogy tiszteletben tartja elődje döntését. A Pentagon azért ellenezte az ügyletet, mert stratégiai jelentőségűnek tartja ezeket a berendezéseket, amelyek szállítását egyébként a Caterpillar tervei szerint további száz követné. A kormány döntését Percy, Illinois állambeli szenátor jelentette be. A Caterpillar székhelye ebben az államban van, s feltehetően a külügyminisztérium hathatós támogatása is hozzájárult a cég számára kedvező döntéshez. Februárban az akkor még érvényes amerikai indíttatású szovjetellenes embargó hitelét ásta alá Reagan igenje, a mostani döntés pedig az USA európai szövetségeseinek azt az érvelését támaszthatja alá, hogy ha az Egyesült Államok olyan berendezéseket ad el, amelyek a Szovjetunió ésNyugat- Európa között építendő földgázvezetékhez is használhatók, akkor helyénvaló, ha ez a földgáz valóban eljut Nyugat-Európába. Ez ellen, mint ismeretes, az amerikai vezetés már több ízben állást foglalt, s alternatív megoldást javasol. Reagan szóvivője februárban arra hivatkozott, hogy a szóban forgó berendezések nem szerepelnek a COCOM-listán, a nyugati országok egyeztetett embargós listáján. (AP—DJ) 1981. AUGUSZTUS 1. Reagan adóprogramjának visszhangja Az amerikai republikánusok kitörő örömmel üdvözölték, hogy a kongresszus jóváhagyta Reagan elnök adóprogramját, a győzelmet úgy tekintik, mint új konzervatív időszak kezdetét az amerikai politikában. A drámai vereséget szenvedett demokraták beismerték kudarcukat, de kijelentették, hogy hosszú távon ők lehetnek a győztesek, ha Reagan elnök optimista gazdasági előrejelzései hamisaknak bizonyulnak. Ha a gazdaság helyzete romlik — mondják a demokraták — minden felelősséget Reagannak kell viselnie. Az amerikai közgazdászok véleménye megoszlik a tekintetben, hogy az adóprogram elfogadása után hogyan alakulnak az amerikai gazdaság kilátásai. Egyesek az amerikai gazdaság talpraállását jósolják, mások szerint viszont az infláció erősödésére, a gazdaság stagnálására és továbbra is hitelmegszorításokra kell számítani. Még a kormány szakértői között is akadnak olyanok, akik úgy vélik, hogy az elnök gazdasági programja jelentős politikai és gazdasági kockázatot rejt magában. A Fehér Ház adócsökkentésének, kiadáscsökkentésének, az állami beavatkozás visszafogásának és a pénzellátás növekedési üteme lassításának az a célja, hogy a termelés, a megtakarítás és a beruházás ösztönzésével fellendítse a gazdaságot. Egyes szakértők szerint azonban az új program konfliktusok elé állíthatja a Reagan-kormányt, amikor 1984-ig egyensúlyba akarja hozni a költségvetést, miközben csökkenti az adókat. Egy magát megnevezni nem akaró kormánytisztviselő szerint a kormánynak nem lesz más választása, mint hogy mérsékelje katonai kiadásait. Tavaly az infláció 13,5 százalékos volt a bruttó nemzeti termék, a GNP reálértékben 0,2 százalékkal csökkent, a rövid lejáratú kincstárjegyek átlagos kamata 11,5 százalékos volt. A kormány előrejelzése szerint az infláció 1983-ban 6,2 százalékos lesz, a GNP reálnövekedése 5 százalékos, a kincstárjegyek kamata pedig 7,5 százalékos. A kormánytól független kutatóintézetek előrejelzései sokkal kevésbé optimisták. A Chase Econometrics Associates — még a kongresszusi szavazás előtt — úgy vélte, hogy az infláció 1983-ban 8 százalékos lesz, a reálnövekedés 4,1 százalékos, a kamatszint pedig 11,6 százalékos. A szavazás hatására az intézet valamelyest növelte a növekedés ütemére vonatkozó becslését. A Brookings Institution vezető közgazdásza, Charles Schultze, aki a Carterkormány gazdasági tanácsadó testületének elnöke volt, úgy véli, hogy az adócsökkentések a gazdasági tevékenység lanyhulásához vezetnek. Általános azonban a közgazdák között az a vélekedés, hogy ez az adótörvény jobb, mintha egyáltalán nem, került volna sor adócsökkentésekre, némileg kedvezőbb, mint a demokraták adójavaslata, s már csak azért is előnyös, mert véget vet az adókkal kapcsolatos bizonytalanságnak. A pénzpiacok viszont továbbra is szkeptikusak, kétlik, hogy a kormány képes olyan arányban csökkenteni kiadásait, hogy ellensúlyozza az adócsökkentéseket, s hogy 1984-ig kiegyensúlyozza a költségvetést. (AP—DJ, Reuter) • A kanadai központi bank 19,89 százalékról 20,54 százalékra emelte az irányadó kölcsönkamatlábat. A lépésre a kanadai dollár védelmében volt szükség. 20 Televíziós együttműködési megállapodást kötött Afganisztán és az NDK. A hírt kommentálva a Reuter emlékeztet rá, hogy a múlt héten egy repülőgép-rakomány könyv és nyomdaberendezés érkezett az NDI-ból Kabulba, hogy „az afgán nép tájékoztatását segítsék.” Prágában aláírták az Argentína és Csehszlovákia 1981—83. évi tudományos-műszaki együttműködésének programját tartalmazó jegyzőkönyvet. Törökország lakossága 28 év múlva eléri a 90 milliót. A lélekszám évente több mint 1 millióval nő. A kormány most családtervezési intézkedéseket tanulmányoz.9 A görög fővárosban és környékén csütörtök este 48 órás sztrájkba lépett több mint ezer benzinkútkezelő. A néhány, még nyitva tartó kút előtt kilométeres autósorok gyülekeztek. 40 Szadat egyiptomi elnök vasárnap kezdi meg kéthetes látogatását Nyugat-Európában és az USA-ban. Útja Angliában kezdődik, és Ausztriában végződik. 01 Japán légterében immár 10 éve nem volt baleset. A légi közlekedési hatóságok évi 1 millió gépnek adnak fel- vagy leszállási engedélyt Japánban, 50 százalékkal többnek, mint 16 évvel ezelőtt. 40 Zimbabwe kormánya felvásárolta az ország legnagyobb gyógyszergyára részvényeinek többségét. A Caps Holdings Ltd. részvényeiért 6,3 millió dollárt fizetett ki; a kormány nem szándékozik változtatni a vállalat vezetésén és fenn akarja tartani a vállalatnak a Dél-Afrikai Köztársaságban, Malawiban, Zambiában és Zairéban levő üzlethálózatát is. A Wd JELENTI ES. Hollandiában augusztus 1-én újból drágul a benzin: a szuper literje 1,81, a normál benziné 1,76 gulden lesz. A Ford Motor hétfőtől egy hétre felfüggeszti hét amerikai és két kanadai üzemében a munkát, és ezzel — ideiglenesen — 16 400 dolgozót tesz ki az utcára. A lanyha kereslet miatt felhalmozódott készleteket csak így tudja csökkenteni — indokolta az intézkedést a Ford. Mexikóban 1931 óta nem hoztak forgalomba aranypénzt. Idén szeptember 1-én negyed-, fél- és egyunciás érméket bocsátanak ki, amelyeken azonban nem tüntetik fel az értéket, hanem értékük a mindenkori nemzetközi árszínvonalhoz igazodik. • Az új-delhi kormány fontolóra veszi, hogy a sztrájkokat megtiltó törvényt kiegészíti egy záradékkal, amely megtiltja a munkavállalók kizárását és elbocsátását. Vérsel árt az angol közalkalmazottak sztrájkja Nagy-Britannia 530 ezer közalkalmazottja elfogadta a kormány bér-, emelési ajánlatát és jövő hétfőn lefújja a 21 hete tartó forgósztrájkot. A kormány eredetileg 6 százalékot ígért, végül beadta a derekát és 7,5 százalékra emelte ajánlatát. A szakszervezetek 15 százalékot követeltek és az alacsonyabb béremelést, csak azért fogadták el, mert a kormány beleegyezett: a jövő évi kollektív tárgyalásokon a közalkalmazottak semleges döntőbíróság elé vihetik követeléseiket. A sztrájk igen sok területet érintett, beleértve a vámkezelést, az állami számítógépközpontok működését a hadiipart. A földi irányítószemélyzet akciói igen sok repülőjárat törléséhez vezettek, az útlevélhivatalok előtt hosszú sorok álltak. (Reuter) Eredménytelen tárgyalások az olasz infláció megfékezéséről Meglehetősen pesszimistán nyilatkozott a bérkövetelések visszafogásának lehetőségeiről az olasz gyáriparosszövetség elnöke. A szakszervezetekkel folytatott megbeszélések után Merloni kijelentette: a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között feszülő ellentétek élesebbek, mint korábban hitte volna. „Nemigen hiszem, hogy az eredeti terveknek megfelelően szeptemberig bármiféle megállapodásra juthatunk egymással” — mondotta, ismeretes, hogy a közelmúltban tárgyalásokindultak a kormány és a szakszervezetek között az évi 20 százalékos infláció megfékezésének módjairól, így a bérkövetelések visszafogásáról és a mozgó bérrendszer, a scala mobile reformjáról. A megbeszélések első fordulóján mindössze abban sikerült megegyezni, hogy a szabadságolási évad után az érdekeltek szeptemberben ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. (Reuter) Schmidt kancellár az NSZK katonai kiadásairól Az NSZK jövőre nem lesz képes növelni katonai kiadásait — jelentette ki Schmidt kancellár, a nyilvánosság elé tárva az 1982. évi kompromisszumos költségvetési program részleteit. A kancellár elismerte, hogy ez a döntés „zavart és elégedetlenséget” fog kiváltani a NATO-szövetségesek körében, de hozzátette: az NSZK a magas amerikai kamatszint terhei alatt nyög, s nem tud lépést tartani az amerikai hadikiadások növelési ütemével. A nyugatnémet katonai kiadásokat jövőre ugyan nominálértékben 4,2 százalékkal emelik, az infláció kiszűrése után azonban nyilvánvaló: a hadsereg jövőre reálértékben kevesebb pénzt kap Bonntól, mint az idén. (Washington azt szeretné, ha a NATO-tagok reálértékben évi 3 százalékkal fokoznák katonai kiadásaikat.) A kormánykoalíció két pártja között megszületett költségvetési egyezségnek belföldön is jócskán akadnak ellenzői. A kancellár szerint jövőre 14,5 milliárd márkát akarnak megtakarítani (a korábban kiszivárgott hírek még 15,1 milliárd márkáról szóltak), elsősorban a kiadások csökkentése, bizonyos adókulcs-változtatások, illetve az államigazgatásra fordított összegek lefaragása révén. A tervezetről szólva Lambsdorff gazdasági miniszter kijelentette: az NSZK csak úgy függetlenítheti magát a káros külgazdasági körülményektől, ha egyensúlyba hozza költségvetését, visszafogja az állami kiadásokat. Az ellenzék vezére, Kohl, „a csőd beismerésének” nevezte a programot, s mások is úgy ítélik meg, hogy a kormány a kiadások visszafogásában nem ment elég messzire. Bonn mindazonáltal szeretné megnyerni magának a Bundesbankot,, ami várhatóan sikerül is. (Reuter) Kiújult a vita a zwentendorfi atomerőműről „Miután a kormány nem képes új biztosítékokat adni a zwentendorfi atomerőmű üzembe helyezésére,az Osztrák Néppárt továbbra is ellenzi a beindítást” — jelentette ki az osztrák televíziónak adott nyilatkozatában Mock, a párt vezetője. Mock azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a kormány, tekintettel az energiaellátási zavarokra, ismét napirendre tűzte az atomerőmű üzembe helyezését, s Kreisky kancellár valamint Benya, a szakszervezeti szövetség vezetője fel akarja újítani az atomvitát. Mock hangsúlyozta, hogy pártja nem kíván szabad kezet adni képviselőinek az atomerőműről való szavazásban. A Néppárt egyszer már határozott koncepciót alakított ki az ügyben, és helytelen lenne, ha szétforgácsolná erőit. A Néppárt vezetője kijelentette, hogy az energiaellátás nagyobb súlyú probléma annál, semhogy „nyári fecsegés” keretében döntsenek róla. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem tett új javaslatokat az atomerőmű biztonságosabbá tételére és az atomhulladék elhelyezésére. A kormánynak inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy alternatív programot dolgozzon ki az energiaellátás megoldására — mondta. Ilyen program azonban egyelőre nem született. Mock utalt rá, hogy pártja már négy éve kidolgozott egy olyan javaslatot, amely az atomerőmű üzembe helyezése nélkül is biztosítaná Ausztria energiaellátását (APA) VILÁGGAZDASÁG BIS-jelentés a Szovjetunió nyugati bankpozíciójáról A Szovjetunió ez év első negyedében 3 milliárd dollárnak megfelelő összeget hívott le nyugati bankoknál levő betétjeiből, az összegből alighanem a Lengyelországnak nyújtott segélyeket finanszírozta — jelenti a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) negyedévi jelentésében. A szovjet betétek összege 1981. január-március között 8,6 milliárd dollárról 5,5 milliárdra olvadt le. A Szovjetunió ez idő alatt 500 millió dolláros új kölcsönt is felvett, így a szovjet adósságállomány az 1980 végén mért 13,4 milliárd dollárról március végére 13,9 milliárdra nőtt. Lengyelország pénzügyi helyzetével kapcsolatban a bank megállapítja: a lengyel bankbetétek összege a szóban forgó időszakban 620 millió dollárról 565 millióra apadt, de csökkent a tartozásállomány is: 15,1 milliárd dollárról 14,7 milliárdra. A BIS jelentésének elkészítésekor az úgynevezett tízek csoportjához tartozó fejlett tőkésországok, valamint Svájc, Ausztria, Dánia és Írország bankjainak adataira és a legnagyobb amerikai bankok külföldi offshore-leányvállalatainak információra támaszkodtak. Ennél „szélesebb körű”, több bankra is kiterjedő vizsgálatok azt mutatták, hogy a rövid lejáratú lengyel adósságállomány március végén 16,2 milliárd dollár volt. A BIS jelentésében egyébként rámutat: ez év első negyedében a fejlett tőkésországok külföldi kölcsönnyújtásainak összege erősen csökkent, s a nemzetközi banktevékenység általában véve is meglehetősen lanyha volt. A bank mindezt azzal magyarázza, hogy a legtöbb fejlett tőkésországban mindig az év első negyedében ér véget az előző pénzügyi év, s az időszak végén már nem jellemző az élénk banktevékenység. Különösen szembetűnő a latin-amerikai országoknak nyújtott kölcsönök összegének csökkenése: 1980 utolsó negyedében még 8,7 milliárd dollár, ez év első negyedében pedig már csak 4,4 milliárd dollár jutott oda. A legnagyobb összegeket Mexikó (1,7 milliárd dollár) és Argentína (1,4 milliárd dollár) kapta. A kelet-európai szocialista országok is jóval kevesebb kölcsönt vettek fel, az 1980 utolsó negyedében mért 3,8 milliárd dollár helyett csak 1,4 milliárdot. Eközben azonban 3,5 milliárd dollárral csökkent betéteik összege, míg az előző negyedévben még 2,8 milliárddal gyarapodott. (Reuter) Bonn kívánatosnak tartaná Lengyelország IMF-tagságát A bonni kormány továbbra is hajlandó segíteni Lengyelországot, de a politikai bizonytalanság, továbbá az a teher, amit Lengyelország pénzügyi támogatása jelent a nyugatnémet költségvetésnek, arra a következtetésre juttatta Bonnt, hogy „elérte azt a határt, amit tenni képes Lengyelországért” — mondta Becker kormányszóvivő. Közölte: számos előnyt jelenthetne Lengyelországnak, ha tagja lenne a Nemzetközi Valuta Alapnak (IMF). Ez ugyanis elsősorban azt jelentené, hogy újabb összegeket kapna kölcsönként a gazdaság megsegítésére, a kölcsönös feltételei kedvezőbbek lennének, mint a magánbankokéi, ezenkívül Varsó tanácsokat is kaphatna az IMF-től a kölcsönök felhasználását illetően Bonn ugyanakkor tisztában van vele — mondotta Becker —, hogy Lengyelország IMF-tagságának számos akadálya van. Végezetül Becker elmondotta, hogy az 1981-ben esedékes lengyel tartozások átütemezése 600 millió márka kiadást jelent a nyugatnémet szövetségi költségvetésnek. Pénteken folytatódott a vita a lengyel szejmben a gazdasági kérdésekről, majd a képviselők áttértek a második napirendi pont, az új nyugdíjtörvény megtárgyalására. Ennek keretében a kormány javasolja, hogy egyes foglalkoztatási ágakban (leginkább a nehéz fizikai munkát végzők körében) a férfiaknál 60-ról 55 évre, a nőknél 55-ről 50 évre szállítsák le a nyugdíjkorhatárt. Szó volt a szejm ülésén a vezető állami tisztségeket betöltők javadalmazásáról, a sajtó, a kiadói tevékenység és a szórakoztató ipar ellenőrzésével kapcsolatos törvénytervezetről is. Az előzetes tervek szerint a szejm módosítja a minisztertanács személyi összetételét. Lapzártakor még tartott a szejm ülése. (MTI, Reuter) Románia a KGST-országok együttműködését szorgalmazza Románia szorosabb együttműködést szorgalmaz a KGST-n belül az energia- és nyersanyagtermelésben. A Scinteia pénteki száma szerint a KGST-nek bővíteni kellene az olaj- és gázkutatást és termelést, gyorsítani a vasérc, az alumínium, a cellulóz, a szén, a réz és a nikkel feltárását, illetve előállítását. A komplex program tizedik évfordulója alkalmából megjelenő cikk javasolja továbbá az élelmiszerárak emelését, hogy megélénküljön az agrárcikkek kereskedelme. Románia a második világháború előtt a világ vezető olajtermelői közé tartozott, jó néhány éve nettó olajimportőr és két évvel ezelőtt megkezdte olajvásárlásait a Szovjetunióból is — hatalmas olaj vegyészeti iparának ugyanis nincs elég nyersanyaga. A párt központi napilapjának cikke elmondja, hogy a KGST szófiai ülésén Románia felpanaszolta: a 10 évvel ezelőtti 47 százalékkal szemben jelenleg energiaszükségletének csak 21 százalékát tudja fedezni a KGST együttműködési szerződések keretében. 1971-ben külkereskedelmének még 50 százalékát folytatta a KGST-országokkal — ma ez az arány csak 34 százalék. A Scinteia cikke rámutat, hogy a KGST-országok 1981—85-ös ötéves tervei nem veszik kellő mértékben figyelembe a gazdasági együttműködés bővítésére rendelkezésre álló lehetőségeket. A tagállamok közötti kereskedelemnek a következő öt évben meg kellene kétszereződnie, ahelyett, hogy csak egyharmaddal emelkedik, ahogy a mostani tervek előírják. A cikk szerint Ceausescu államfő a többi tagállam vezetőivel folytatott tárgyalásain hangsúlyozta a KGST-n belüli árucsere növelését, és ismételten felvetette: a pártvezetők tartsanak rendkívüli értekezletet az együttműködés jövőjéről. (Reuter) A Szovjetuniónak adja el kukoricafeleslegét India India, amely az 1981. június 30-val végződött évben kiváló, az előző évi 5,58 millió tonnánál mintegy egymillió tonnával nagyobb kukoricatermést takarított be, az egész közelebbről meg nem határozott felesleget a Szovjetunióba exportálja. Ez egyben azt is jelenti, hogy India feloldotta a kukoricaexportra öt évvel ezelőtt kivetett tilalmat. A kereskedelmi minisztérium felkérte az exportőröket — jelenti a Reuter —, hogy ebben az évben a Szovjetunión kívül semmilyen más országba ne szállítsanak. A két ország között tavaly decemberben megkötött kereskedelmi megállapodás értelmében a Szovjetunió napi 50 ezer barrel kőolajat és 2,25 millió tonna olajterméket szállít 1981 és 1985 között rizsért és más mezőgazdasági termékekért cserébe. (Arra, hogy ugyanakkor India miért kényszerült öt év óta először búzaimportra, cikkünk a 4. oldalon kísérli meg a válaszadást.) VHAGGAZMS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 42000 Főszerkesztő: GYULA ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 104-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343*100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 61.3102/9-7 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpeszt F. u.: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra lapnyomda. Budapest F. v.: Csendes Zoltán