Világgazdaság, 1982. szeptember (14. évfolyam, 168/3415-189/3436. szám)
1982-09-01 / 168. (3415.) szám
1982. SZEPTEMBER 1. Kormányátalakítás és gazdasági irányváltás Chilében A chilei kormányátalakítással egyidejűleg Pinochet tábornok-államfő összevonta a pénzügyminiszteri és a gazdasági miniszteri tárcát. Az új kormány hétfői beiktatásán hat új miniszter tette le az esküt, ezek közül egy más megbízatással részt vett az előző kormányban. Mint ismeretes, Pinochet a múlt hét csütörtökjén lemondásra szólította föl a kormányt. Megfigyelők szoros összefüggést látnak a kormányátalakítás és az ország súlyosbodó gazdasági helyzete között. A változások közül legfontosabbnak a korábbi pénzügyi és gazdasági tárcát együttesen magába foglaló új gazdasági miniszteri kinevezést tartják gazdasági körökben. A közgazdász Rolf Luders — aki korábban többször bírálta elődeit — megbízásával ugyanis megerősítést nyertek azok a várakozások, hogy Pinochet szakítani akar az eddigi szigorú monetarista gazdaságpolitikával. A Pinochet-rezsimnek — szélsőségesen monetarista közgazdászok irányításával — 1981-ig 9,5 százalékra sikerült leszorítania az inflációt. Az idén júliusban befejeződött egy év alatt pedig már csak 5,6 százalékos volt az áremelkedés. 1976 és 81 között a gazdaság igen gyors, 7 százalékos átlagos növekedést ért el évente. A fenti eredmények eléréséért azonban súlyos árat fizetett az ország a gazdasági élet más területein. Idén már 23 százalékra szökött fel a munkanélküliség, és soha nem látott ütemben mennek tönkre a vállalatok. Az eddigi gazdaságpolitika bírálói azt is a rendszer szemére vetik, hogy a növekedést csak külföldi kölcsönök segítségével sikerül megvalósítani, az adósságokat egy napon azonban vissza kell fizetni. Ezen felül azzal vádolják a vezető közgazdászokat, hogy az importcikkekre kivetett alacsony vámokkal és a szigorú pénzpolitikával megfojtották a belföldi ipart. A bajok kipattanását a külföldi kölcsönök elapadása és Chile exportbevételének csökkenése idézte elő. Pinochet ekkor jelezte, hogy gyökeresen változtatni fog a gazdaságpolitikán. A peso augusztus 5-én bejelentett lebegtetése óta több intézkedés látott napvilágot. Az intézkedések között szerepel a pénzkibocsátás növelése, közmunkák beindítása, a minimális bér felemelése, kedvezményes hitelek biztosítása a vállalatok részére, adócsökkentések és kétcsatornás valutaátváltási rendszer bevezetése. Chile emellett 800 milliódolláros hitelkérelemmel fordul a Nemzetközi Valuta Alaphoz. Augusztusban az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB) már jóváhagyott egy 231 millió dolláros hitelnyújtást Chile számára. A santiagói kormány közölte, hogy a bank szakértői szeptemberben megvizsgálják egy további 500 millió dolláros hitelkérelem megadásának feltételeit. 1AP—DJ) Brazília nem kéri tartozásainak átütemezését A brazil kormány az év hátralevő részében további 4 milliárd dollár k külföldi kölcsönt szeretne felvenni ■— jelentette be Carlos Langoni, a jegybank elnöke. Az idén az első nyolc hónapban Brazília összesen 13,6 milliárd dollár külföldi kölcsönt kapott, ebből augusztusban 1,8 milliárdot. Az ország hitelezési terveit a New Yorkban tartózkodó bankelnök a brazil—amerikai kereskedelmi kamara ülésének résztvevőivel ismertette. Langoni szerint a hitelfelvételi tervek könnyen teljesíthetők, s mindez lehetővé teszi, hogy az ország bővíthesse jelenleg 6,9 milliárd dollárra rúgó hivatalos devizatartalékait. A brazil jegybank elnökének becslése szerint 1982-ben az ország kereskedelmi mérlegének aktívurata 1 milliárd dollár körül lesz, szemben a korábban jósolt 3 milliárddal, visszaesett ugyanis az ország exportcikkeinek világpiaci ára. Langoni ismét leszögezte, hogy a brazil kormány egyáltalán nem fontolgatja külföldi tartozásainak átütemezését. Arra a kérdésre, hogy kérni fogják-e a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) anyagi segítségét, Langoni azt válaszolta: az IMF nem lehet megoldás Brazília problémáira. A brazil központi bank elnöke leszögezte továbbá, hogy nem változtatnak a közeljövőben véglegesen az ország árfolyam-politikáján, ez azt jelenti, hogy folytatják a minileértékelések sorozatát, azaz a cruzeirót lefelé lebegtetik. A jelenlegi árfolyamrendszer hatékonyan működik — fűzte hozzá Langoni —, lehetővé teszi, hogy a brazil exporttermékek versenyképesek maradjanak a világpiacon. Beismerte viszont, hogy nehéz ellensúlyozni az amerikai dollár szüntelen erősödését, ami egyébként a maga részéről átmenetinek tekint. Beszédében Langoni újfent hangsúlyozta, hogy Brazília pénzügyi problémái egészen mások, mint a szomszéd országokban. Brazília erőfeszítéseket tett az exportcikkek és az exportpiacok diverzifikálására, a külföldi hitelfelvételeknél pedig igyekezett minél hosszabb lejáratot kicsikarni még akkor is, ha ennek a kamatfelárak növekedése volt az ára. (Reuter) A fejlődők tartozásainak automatikus átütemezését javasolja a Nemzetközösség ülése Masi nigériai pénzügyminiszter a Nemzetközösség pénzügyi szakértőinek ülésén elmondott beszédében sürgette, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek, mint a Nemzetközi Valuta Alap (IMF), Világbank kezdjenek tárgyalásokat a legszegényebb fejlődő államokkal bizonyos tartozások automatikus átütemezéséről, vagy leírásáról, vagy pedig segélyekké való alakításáról. Az IMF-nek és a Világbanknak erőteljesen enyhítenie kellene hitelpolitikáját és hathatósabban kellene támogatnia a fizetésimérleg-nehézségekkel küszködő fejlődő országokat — szögezte le. Az alacsony jövedelmű fejlődő államok hiteligényéről esetenként kell dönteni, s figyelmet kell szentelni az egyes államok különleges gazdasági körülményeinek — fűzte hozzá a nigériai pénzügyminiszter. Masi szerint a fejlett tőkésországoknak meg kellene akadályozniuk a protekcionizmus terjedését, lépéseket kellene tenniük a nemzetközi kamatszint csökkentésére és növelniük kellene a harmadik világnak folyósítandó térítésmentes segélyek összegét. (Reuter) 9 Trudeau kanadai miniszterelnök lemondta szeptemberre tervezett ázsiai körútját, mert figyelmét a kanadai gazdaságra kívánja fordítani — közölte az ottawai elnöki hivatal. A holland külkereskedelem ideiglenes számítások szerint júniusban 100 millió gulden aktívumot mutatott, a májusi 700 milliós aktívum, illetve a tavaly júniusi 400 milliós deficit után. A 9 Egyiptom külföldi tartozásai 18 milliárd egyiptomi fontra (1 egyiptomi font = 1,43 dollár) rúgnak — közölte egy kairói gazdasági hetilap. • A brit GDP (hazai össztermék) az idei második negyedévben — a kibocsátás oldaláról számítva — 0,2 százalékkal nőtt az első negyedévi 0,2 százalékos csökkenés után. A tavalyi második negyedévinél az idei megfelelő időszaké 0,9 százalékkal volt magasabb, azt jelenti . A holland termelői árak júniusban 0,6 százalékkal nőttek, ez éves szinten 7,5 százalékos emelkedést jelent. A nyugatnémet importárak júniusról júliusra 1,5 százalékkal emelkedtek, tavaly júliushoz képest a növekedés 1,5 százalékos.A Peru a hírek szerint nem akarja átütemeztetni külföldi adósságait és az idén összesen 1,5 milliárd dollárt törleszt. 9 A pakisztáni hatóságok mintegy 4 milliárd dollár értékű iráni devizát foglaltak le a karaci repülőtéren. 9 Kanada ipari termelése júniusban 2,8 százalékkal csökkent. Májusban az ipari termelés 1,7 százalékkal nőtt. Szaúd-Arábia lépett Irán helyébe, mint a Dubaiból reexportált áruk fő piaca, Iránt Katar is megelőzte. Kuba fizetési haladékot kér japán bankoktól A Banco Nacional de Cuba, a kubai jegybank felkért 10 japán kereskedelmi bankot, hogy adjanak fizetési haladékot a hosszú lejáratú adósságok után 1982 és 1985 között esedékes tőketartozásokra. Tokiói pénzügyi források szerint a kubai központibank hamarosan hasonló kéréssel fordul nyugat-európai és kanadai bankokhoz is. A statisztikák szerint japán kereskedelmi bankok kubai kintlevőségeinek összege több mint 100 millió dollár, ebbe beleszámolták a kereskedelmi hiteleket, továbbá a jenben és a dollárban folyósított konzorciális kölcsönöket is. A kubai központi bank egyébként tudatta a japán bankokkal, hogy a hosszú lejáratú kölcsönök kamatát, továbbá a rövid lejáratú tartozásokat időben fogja kiegyenlíteni. Állítólag hamarosan Tokióba látogat a kubai jegybank küldöttsége, hogy ismertesse az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, amely megromlott, részben a magas kamatok, részben pedig a cukor világpiaci árának csökkenése miatt. (Reuter) Csökken ez ipari termelés Jugoszláviában Jugoszlávia ipari termelése júliusban 2,3 százalékkal elmaradt a tavaly júliusi szinttől, a termelés hónapok óta csökken. Az ipar növekedési üteme — 1981 hasonló időszakához képest — az év első hét hónapjában mindössze 0,7 százalék volt, s ha a tendencia folytatódik, akkor az évi termelés a tavalyi szint alatt marad. Az ipar a jelek szerint bűvös körbe került: a korábban felvett kölcsönök törlesztésére kell a deviza, így kisebb a lehetőség a nyersanyag- és az alkatrészimportra, csökken a termelés, az export is, s így fokozódik a devizahiány. Köztársaságonként az év első hét hónapjában az ipari termelés Crna Gorában 1,9, Szlovéniában 1,7, Szerbiában 0,8, Makedóniában 3, Vajdaság tartományban 0,9 százalékkal nőtt, viszont Bosznia-Hercegovinában 0,1, Horvátországban 0,7, Koszovóban pedig 3,9 százalékkal csökkent. (MTI) Változatlan hangsúlyok a jövő évi finn költségvetésben Finnország jövő évi költségvetésének kiadásai 72 milliárd finn márka körül lesznek, s a kormány mintegy 9 milliárd márkát szeretne felvenni a deficit finanszírozására — közölte a finn rádióban Pekkala pénzügyminiszter. Arról nem beszélt, hogy a kormány milyen kölcsönforrásokból szeretné előteremteni a pénzt, de szakértők emlékeztetnek rá: Helsinki hagyományosan egyaránt vesz fel kölcsönöket mind a bel-, mind a külföldi pénzpiacokon. A kormány eleddig nem tette közzé a jövő évi költségvetés részleteit, de egy kormányszóvivő közlése szerint nem változnak az eddigi prioritások, így várható, hogy Helsinki igen sokat költ népjóléti célokra, egészségügyre és oktatásra, s keveset a védelemre. A szociáldemokratákból, centristákból, kommunistákból és svéd néppártiakból álló koalíciós kormány biztos parlamenti többségre támaszkodhat,de a jövő évi költségvetési terv elfogadtatásához alighanem szüksége lesz a szakszervezetek egyetértésére is. A költségvetés célja egyébként az infláció leszorítása, a nemzetközi versenyképesség javítása, a mintegy 5 százalékos munkanélküliség visszaszorítása. (Reuter) Erősen csökkentek Indonézia exportbevételei Indonézia olajból eredő exportbevételei 36,6 százalékkal, egyéb exportjából számazó jövedelme 30 százalékkal csökkent az idei első félévben 1981 második feléhez képest — közölte ideiglenes adatok alapján az ország központi bankja. A kőolajexport értéke 4,94 milliárd dollárra csökkent a tavalyi második félév 7,79 milliárdjáról, de a földgázexport értéke az említett időszakban 1,18 milliárd dollárról 1,34 milliárdra, azaz 13 százalékkal emelkedett. A szénhidrogéneken kívüli export, amely elsősorban épületfából, kávéból, pálmaolajból, teából, dohányból, ónból és gumiból áll, az idei első félévben 1,42 milliárd dollárt hozott szemben a tavalyi második félév 2,03 milliárd dollárjával. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Az „új” Spadolini-kormány programja Reformígéretek Spadolini hétfő este ismertette az olasz parlament alsóházában „új” kormányának programját. Az idézőjel jogos, hiszen a múlt héten felesküdött új kabinet névsora pontról pontra egyezik az előzőével. Ismeretes, hogy a Szocialista Párt, amely nyolc minisztere lemondásával kirobbantotta a kormányválságot, végül is visszakozott, anélkül, hogy akciójából számottevő politikai előnyhöz jutott volna. Spadolini hosszúra nyúlt programbeszédében nem igen foglalkozott előző kormánya bukásának okaival, az ügy kapcsán mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy a legutóbbi válság ékes bizonyítéka azoknak a szervezeti, intézményes problémáknak, amelyek Európa legnehezebben kormányozható országává teszik Olaszországot. Kifejtette: a kormány döntéshozatali eljárásai reformra szorulnak, felül kell vizsgálni a miniszterelnök hatáskörét, a minisztériumok szervezeti felosztását, a központi és a helyi irányítási rendszer. De változtatásokat kell végrehajtani a népszavazásoknál és a parlament és a kormány közötti kapcsolatokban is — jelentette ki. A reformok szükségességéről azonban csak általánosságban szólt, mondván: ezeket a jelentős alkotmányos reformokat csak a parlamenti ellenzék közreműködésével és a parlament mindkét házának hozzájárulásával lehet körvonalazni és bevezetni. Az új kormány gazdaságpolitikájának középpontjában, akárcsak az előzőében, az infláció elleni harc és a költségvetési deficit ésszerű szintre való leszorítása szerepel. Ismeretes, hogy az idén az olasz költségvetési deficit várhatóan eléri a 47 milliárd dollárt, s Olaszország „büszkélkedhet” Nyugat-Európa legmagasabb inflációs rátájával. Ezt Spadolini is hangoztatta, de arról nem beszélt, hogy a drágulás üteme már túl van az előző kormány által erre az évre ígért 16 százalékon. Mint Spadolini közölte, kormánya folytatni kívánja a költségvetési deficit lefaragására alkotott szükségprogramot és felül fogja vizsgálni az állami kézben lévő iparágak árpolitikáját oly módon, hogy az csökkentse a fogyasztást és ösztönözze a beruházásokat. Jelezte, hogy a kormány továbbra is meg akarja valósítani az olajtermékek fokozott megadóztatására vonatkozó elképzeléseit, amelyek parlamenti kudarca volt a kormányválság közvetlen oka. Fontos megoldandó problémaként jelölte meg a nagyarányú munkanélküliség enyhítését és azt ígérte, hogy a kormány aktív szerepet vállal a kollektív szerződések és a bérek körüli vitákról a tárgyalások megindításában. Ismeretes, hogy a béreket az infláció arányában kiegészítő mozgó bérskála rendszerének összeomlása komoly feszültségek forrása. Nem fogalmazott egyértelműen a miniszterelnök a szibériai gázszerződés ügyében. Spadolini arról beszélt, hogy vállalt kötelezettségeiket teljesíteni kívánják, de a végső döntés előtt minden fontos tényezőt mérlegelnek még. Kormánya az USA és Nyugat-Európa között felmerült vitában az EGK álláspontját követi. A programot a parlament két háza most vitatja meg, és a róla szóló bizalmi szavazást még a héten megtartják. (AP—DJ) Már nincs szó előrehozott választásokról NAGYSZABÁSÚ ADÓBOTRÁNY AUSZTRÁLIÁBAN Az ausztrál kormány számára immár nem látszik tanácsosnak, hogy a parlament mandátumának lejárta előtt egy évvel, azaz ez év őszére hozza előre a parlamenti választásokat. A kormány gazdasági szakértői korábban úgy ítélték meg, hogy az év végén és a következő esztendőben tovább romlik a gazdasági helyzet, ezért észszerűbb lenne elébemenni a bajoknak. Számításaik nem is hibáznak, a gazdasági helyzet egyfolytában romlik, viszont egy váratlanul kipattant adóbotrány olyannyira megtépázta a kormány tekintélyét, hogy jobb, ha hónapokig nem kéri ki a választók véleményét. Azt történt, hogy egy állami bizottság 1980-ban vizsgálatot indított a hajógyári dolgozók szakszervezete ellen, s már első három jelentése felkavarta a közvéleményt, mert gyilkosságokra, erőszakos cselekményekre, korrupcióra vetett fényt. A bizottság most tette közzé negyedik jelentését, s ebben már a kormány egyes tagjait vádolja, hogy hanyagságukkal több száz, ha nem több ezer millió dolláros adócsalást tettek lehetővé. A jelentés szerint akadt olyan jogi tisztviselő, aki maga is bűnös az adócsalásban, sőt prostitúció szervezésével is vádolható. Az ausztrál sajtó és az ellenzék követeli, hogy a több ezer cégre kiterjedő adóbotrány miatt mondjon le az igazságügyi és a pénzügyi tárca vezetője. Kiderült ugyanis, hogy az ausztrál adóhivatal már 1973-ban felfedezte az adóvisszaéléseket, de hozzá nem értés és hanyagság miatt nem tett lépéseket. Miközben az adóbotrány egyre szélesebb hullámokat kavar, mind több hír szól a gazdasági helyzet romlásáról. A melbourne-i egyetem gazdasági és társadalomkutató intézete, amely Ausztrália legjelentősebb független kutatóintézménye, megállapítja, hogy a kormány 1982 —83-as költségvetésének hatására tovább lassul a gazdaság növekedése, az infláció viszont egyre magasabbra szökik. Lassul a reáljövedelmek és a reálfogyasztás növekedési üteme, a szigorú hitelfeltételek visszavetik a beruházásokat. Becslése szerint a munkanélküliségi ráta a jövő év közepére eléri a 7,8 százalékot. A szárazság következtében rendkívül súlyosak a mezőgazdaság gondjai, s ha a kedvezőtlen időjárás folytatódik, akkor az ausztrál mezőgazdasági termelők jövedelme a jelenlegi pénzügyi évben 50 százalékkal is csökkenhet. A kormány a napokban tárgyalásokat kezd a tartományok vezetőivel a mezőgazdasági termelők megsegítésének lehetőségeiről. (AP—DJ, Reuter) A MAGYAR KeerESKEDEMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetés? díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség • Bp. V., Dorottya u. d. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó : Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215—9616? pénzforgalmi jelzőszámára Felelős vezető: Vágó Sándorné 82.3102/9.09 Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán A vártnál nagyobb gazdasági növekedés Japánban A japán nemzeti össztermék az áprilisi-júniusi negyedévben 1,3 százalékkal volt nagyobb, mint az előző három hónapban, amikor a GNP reálértékben egy százalékkal nőtt. A növekedés éves szinten 5,2 százalékot jelent, ez összhangban áll a kormánynak az áprilisban kezdődött pénzügyi évre vonatkozó előirányzatával. A tokiói gazdaságtervezési hivatal jelentése szerint a vártnál nagyobb mérvű növekedést a belső, kivált a személyes fogyasztás bővülése segítette elő, s némileg az is hozzájárult, hogy a jen gyengülése következtében enyhén nőtt az export. A személyes fogyasztás, amely a GNP 54 százalékára rúg, 2,5 százalékkal növekedett, a lakásépítési tevékenység a magánszférában 3,2 százalékkal. A magánberuházások 2,3 százalékkal visszaestek, az állami kiadások 0,4 százalékkal nőttek. (Reuter)