Világgazdaság, 1982. szeptember (14. évfolyam, 168/3415-189/3436. szám)

1982-09-01 / 168. (3415.) szám

1982. SZEPTEMBER 1. Kormányátalakítás és gazdasági irányváltás Chilében A chilei kormányátalakítással egyidejűleg Pinochet tábornok-ál­lamfő összevonta a pénzügyminisz­teri és a gazdasági miniszteri tár­cát. Az új kormány hétfői beik­tatásán hat új miniszter tette le az esküt, ezek közül egy más megbí­zatással részt vett az előző kor­mányban. Mint ismeretes, Pinochet a múlt hét csütörtökjén lemondásra szólította föl a kormányt. Megfi­gyelők szoros összefüggést látnak a kormányátalakítás és az ország sú­lyosbodó gazdasági helyzete között. A változások közül legfontosabb­nak a korábbi pénzügyi és gazda­sági tárcát együttesen magába fog­laló új gazdasági miniszteri kine­vezést tartják gazdasági körökben. A közgazdász Rolf Luders — aki korábban többször bírálta elődeit — megbízásával ugyanis megerő­sítést nyertek azok a várakozások, hogy Pinochet szakítani akar az ed­digi szigorú monetarista gazdaság­­politikával. A Pinochet-rezsimnek — szélső­ségesen monetarista közgazdászok irányításával — 1981-ig 9,5 száza­lékra sikerült leszorítania az inflá­ciót. Az idén júliusban befejeződött egy év alatt pedig már csak 5,6 százalékos volt az áremelkedés. 1976 és 81 között a gazdaság igen gyors, 7 százalékos átlagos növe­kedést ért el évente. A fenti eredmények eléréséért azonban súlyos árat fizetett az or­szág a gazdasági élet más terüle­tein. Idén már 23 százalékra szökött fel a munkanélküliség, és soha nem látott ütemben mennek tönkre a vállalatok. Az eddigi gaz­daságpolitika bírálói azt is a rend­szer szemére vetik, hogy a növeke­dést csak külföldi kölcsönök segít­ségével sikerül megvalósítani, az adósságokat egy napon azonban vissza kell fizetni. Ezen felül az­zal vádolják a vezető közgazdászo­kat, hogy az importcikkekre kive­tett alacsony vámokkal és a szigo­rú pénzpolitikával megfojtották a belföldi ipart. A bajok kipattanását a külföldi kölcsönök elapadása és Chile ex­portbevételének csökkenése idézte elő. Pinochet ekkor jelezte, hogy gyökeresen változtatni fog a gaz­daságpolitikán. A peso augusztus 5-én bejelentett lebegtetése óta több intézkedés látott napvilágot. Az intézkedések között szerepel a pénzkibocsátás növelése, közmun­kák beindítása, a minimális bér felemelése, kedvezményes hitelek biztosítása a vállalatok részére, adócsökkentések és kétcsatornás valutaátváltási rendszer bevezeté­se. Chile emellett 800 millió­­dollá­ros hitelkérelemmel fordul a Nem­zetközi Valuta Alaphoz. Augusztus­ban az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB) már jóváhagyott egy 231 millió dolláros hitelnyújtást Chile számára. A santiagói kor­mány közölte, hogy a bank szak­értői szeptemberben megvizsgálják egy további 500 millió dolláros hi­telkérelem megadásának feltételeit. 1AP—DJ) Brazília nem kéri tartozásainak átütemezését A brazil kormány az év hátralevő részében további 4 milliárd dollár k külföldi kölcsönt szeretne felvenni ■— jelentette be Carlos Langoni, a jegybank elnöke. Az idén az első nyolc hónapban Brazília összesen 13,6 milliárd dollár külföldi köl­csönt kapott, ebből augusztusban 1,8 milliárdot. Az ország hitelezési ter­veit a New Yorkban tartózkodó bankelnök a brazil—amerikai keres­kedelmi kamara ülésének résztve­vőivel ismertette. Langoni szerint a hitelfelvételi tervek könnyen tel­jesíthetők, s mindez lehetővé teszi, hogy az ország bővíthesse jelenleg 6,9 milliárd dollárra rúgó hivatalos devizatartalékait. A brazil jegybank elnökének becslése szerint 1982-ben az ország kereskedelmi mérlegének aktívurata 1 milliárd dollár körül lesz, szem­ben a korábban jósolt 3 milliárddal, visszaesett ugyanis az ország ex­portcikkeinek világpiaci ára. Lan­goni ismét leszögezte, hogy a bra­zil kormány egyáltalán nem fontol­gatja külföldi tartozásainak átüte­mezését. Arra a kérdésre, hogy kér­ni fogják-e a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) anyagi segítségét, Lan­goni azt válaszolta: az IMF nem le­het megoldás Brazília problémáira. A brazil központi bank elnöke le­szögezte továbbá, hogy nem változ­tatnak a közeljövőben véglegesen az ország árfolyam-politikáján, ez azt jelenti, hogy folytatják a minileér­tékelések sorozatát, azaz a cruzeirót lefelé lebegtetik. A jelenlegi árfo­lyamrendszer hatékonyan működik — fűzte hozzá Langoni —, lehetővé teszi, hogy a brazil exporttermékek versenyképesek maradjanak a vi­lágpiacon. Beismerte viszont, hogy nehéz ellensúlyozni az amerikai dol­lár szüntelen erősödését, ami egyéb­ként a maga részéről átmenetinek tekint. Beszédében Langoni újfent hang­súlyozta, hogy Brazília pénzügyi problémái egészen mások, mint a szomszéd országokban. Brazília erő­feszítéseket tett az exportcikkek és az exportpiacok diverzifikálására, a külföldi hitelfelvételeknél pedig igyekezett minél hosszabb lejáratot kicsikarni még akkor is, ha ennek a kamatfelárak növekedése volt az ára. (Reuter) A fejlődők tartozásainak automatikus átütemezését javasolja a Nemzetközösség ülése Masi nigériai pénzügyminiszter a Nemzetközösség pénzügyi szakértői­nek ülésén elmondott beszédében sürgette, hogy a nemzetközi pénz­ügyi szervezetek, mint a Nemzet­közi Valuta Alap (IMF), Világ­bank kezdjenek tárgyalásokat a leg­szegényebb fejlődő államokkal bi­zonyos tartozások automatikus át­ütemezéséről, vagy leírásáról, vagy pedig segélyekké való alakításáról. Az IMF-nek és a Világbanknak erő­teljesen enyhítenie kellene hitelpol­itikáját és hathatósabban kellene támogatnia a fizetésimérleg-nehéz­­ségekkel küszködő fejlődő országo­kat — szögezte le. Az alacsony jö­vedelmű fejlődő államok hiteligé­nyéről esetenként kell dönteni, s figyelmet kell szentelni az egyes államok különleges gazdasági kö­rülményeinek — fűzte hozzá a ni­gériai pénzügyminiszter. Masi szerint a fejlett tőkésor­szágoknak meg kellene akadályoz­niuk a protekcionizmus terjedését, lépéseket kellene tenniük a nemzet­közi kamatszint csökkentésére és növelniük kellene a harmadik vi­lágnak folyósítandó térítésmentes segélyek összegét. (Reuter) 9 Trudeau kanadai miniszterelnök lemondta szeptemberre tervezett ázsiai körútját, mert figyelmét a kanadai gazdaságra kívánja fordí­tani — közölte az ottawai elnöki hivatal.­­ A holland külkereskedelem ideiglenes számítások szerint jú­niusban 100 millió gulden aktívu­mot mutatott, a májusi 700 milliós aktívum, illetve a tavaly júniusi 400 milliós deficit után. A 9 Egyiptom külföldi tartozásai 18 milliárd egyiptomi fontra (1 egyip­tomi font = 1,43 dollár) rúgnak — közölte egy kairói gazdasági heti­lap. • A brit GDP (hazai össztermék) az idei második negyedévben — a kibocsátás oldaláról számítva — 0,2 százalékkal nőtt az első negyed­évi 0,2 százalékos csökkenés után. A tavalyi második negyedévinél az idei megfelelő időszaké 0,9 száza­lékkal volt magasabb, a­zt jelenti . A holland termelői árak június­ban 0,6 százalékkal nőttek, ez éves szinten 7,5 százalékos emelkedést jelent.­­ A nyugatnémet importárak jú­niusról júliusra 1,5 százalékkal emelkedtek, tavaly júliushoz képest a növekedés 1,5 százalékos.­­A Peru a hírek szerint nem akar­ja átütemeztetni külföldi adósságait és az idén összesen 1,5 milliárd dol­lárt törleszt. 9 A pakisztáni hatóságok mintegy 4 milliárd dollár értékű iráni devi­zát foglaltak le a karac­i repülő­téren. 9 Kanada ipari termelése június­ban 2,8 százalékkal csökkent. Má­jusban az ipari termelés 1,7 száza­lékkal nőtt. Szaúd-Arábia lépett Irán helyé­be, mint a Dubaiból reexportált áruk fő piaca, Iránt Katar is meg­előzte. Kuba fizetési haladékot kér japán bankoktól A Banco Nacional de Cuba, a kubai jegybank felkért 10 japán ke­reskedelmi bankot, hogy adjanak fizetési haladékot a hosszú lejáratú adósságok után 1982 és 1985 kö­zött esedékes tőketartozásokra. Tokiói pénzügyi források szerint a kubai központi­­bank hamarosan hasonló kéréssel fordul nyugat-euró­pai és kanadai bankokhoz is. A statisztikák szerint japán ke­reskedelmi bankok kubai kintlevő­ségeinek összege több mint 100 mil­lió dollár, ebbe beleszámolták a ke­reskedelmi hiteleket, továbbá a jen­ben és a dollárban folyósított kon­­zorciális kölcsönöket is. A kubai központi bank egyébként tudatta a japán bankokkal, hogy a hosszú lejáratú kölcsönök kamatát, továb­bá a rövid lejáratú tartozásokat időben fogja kiegyenlíteni. Állító­lag hamarosan Tokióba látogat a kubai jegybank küldöttsége, hogy ismertesse az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, amely megrom­lott, részben a magas kamatok, részben pedig a cukor világpiaci árának csökkenése miatt. (Reuter) Csökken ez ipari termelés Jugoszláviában Jugoszlávia ipari termelése jú­liusban 2,3 százalékkal elmaradt a tavaly júliusi szinttől, a termelés hónapok óta csökken. Az ipar nö­vekedési üteme — 1981 hasonló időszakához képest — az év első hét hónapjában mindössze 0,7 szá­zalék volt, s ha a tendencia foly­tatódik, akkor az évi termelés a tavalyi szint alatt marad. Az ipar a jelek szerint bűvös körbe került: a korábban felvett kölcsönök törlesztésére kell a de­viza, így kisebb a lehetőség a nyersanyag- és az alkatrészimport­ra, csökken a termelés, az export is, s így fokozódik a devizahiány. Köztársaságonként az év első hét hónapjában az ipari termelés Crna Gorában 1,9, Szlovéniában 1,7, Szerbiában 0,8, Makedóniában 3, Vajdaság tartományban 0,9 száza­lékkal nőtt, viszont Bosznia-Her­cegovinában 0,1, Horvátországban 0,7, Koszovóban pedig 3,9 száza­lékkal csökkent. (MTI) Változatlan hangsúlyok a jövő évi finn költségvetésben Finnország jövő évi költségveté­sének kiadásai 72 milliárd finn márka körül lesznek, s a kormány mintegy 9 milliárd márkát szeretne felvenni a deficit finanszírozására — közölte a finn rádióban Pekkala pénzügyminiszter. Arról nem be­szélt, hogy a kormány milyen köl­­csönforrásokból szeretné előterem­teni a pénzt, de szakértők emlékez­tetnek rá: Helsinki hagyományosan egyaránt vesz fel kölcsönöket mind a bel-, mind a külföldi pénzpiaco­kon. A kormány eleddig nem tette köz­zé a jövő évi költségvetés részle­teit, de egy kormányszóvivő köz­lése szerint nem változnak az ed­digi prioritások, így várható, hogy Helsinki igen sokat költ népjóléti célokra, egészségügyre és oktatás­ra, s keveset a védelemre. A szociáldemokratákból, centris­tákból, kommunistákból és svéd néppártiakból álló koalíciós kor­mány biztos parlamenti többségre támaszkodhat,­de a jövő évi költ­ségvetési terv elfogadtatásához alighanem szüksége lesz a szakszer­vezetek egyetértésére is. A költség­­vetés célja egyébként az infláció leszorítása, a nemzetközi verseny­­képesség javítása, a mintegy 5 szá­zalékos munkanélküliség visszaszo­rítása. (Reuter) Erősen csökkentek Indonézia export­bevételei Indonézia olajból eredő export­­bevételei 36,6 százalékkal, egyéb exportjából számazó jövedelme 30 százalékkal csökkent az idei első félévben 1981 második feléhez ké­pest — közölte ideiglenes adatok alapján az ország központi bankja. A kőolajexport értéke 4,94 milliárd dollárra csökkent a tavalyi máso­dik félév 7,79 milliárd­járól, de a földgázexport értéke az említett időszakban 1,18 milliárd dollárról 1,34 milliárdra, azaz 13 százalék­kal emelkedett. A szénhidrogéne­ken kívüli export, amely elsősor­ban épületfából, kávéból, pálma­olajból, teából, dohányból, ónból és gumiból áll, az idei első félév­ben 1,42 milliárd dollárt hozott szemben a tavalyi második félév 2,03 milliárd dollárjával. (Reuter) VILÁG­GAZDASÁG Az „új” Spadolini-kormány programja Reformígéretek Spadolini hétfő este ismertette az olasz parlament alsóházában „új” kormányának programját. Az idézőjel jogos, hiszen a múlt héten felesküdött új kabinet névsora pontról pontra egyezik az előzőével. Ismeretes, hogy a Szocialista Párt, amely nyolc minisztere lemondásával kirobbantotta a kormányválságot, végül is vissza­kozott, anélkül, hogy akciójából számottevő politikai előnyhöz jutott volna. Spadolini hosszúra nyúlt prog­rambeszédében nem igen foglalko­zott előző kormánya bukásának okaival, az ügy kapcsán mindenek­előtt azt hangoztatta, hogy a leg­utóbbi válság ékes bizonyítéka azoknak a szervezeti, intézményes problémáknak, amelyek Európa legnehezebben kormányozható or­szágává teszik Olaszországot. Ki­fejtette: a kormány döntéshozatali eljárásai reformra szorulnak, felül kell vizsgálni a miniszterelnök ha­táskörét, a minisztériumok szerve­zeti felosztását, a központi és a helyi irányítási rendszer. De vál­toztatásokat kell végrehajtani a népszavazásoknál és a parlament és a kormány közötti kapcsola­tokban is — jelentette ki. A re­formok szükségességéről azonban csak általánosságban szólt, mond­ván: ezeket a jelentős alkotmányos reformokat csak a parlamenti el­lenzék közreműködésével és a par­lament mindkét házának hozzájá­rulásával lehet körvonalazni és bevezetni. Az új kormány gazdaságpoliti­kájának középpontjában, akárcsak az előzőében, az infláció elleni harc és a költségvetési deficit ésszerű szintre való leszorítása szerepel. Ismeretes, hogy az idén az olasz költségvetési deficit vár­hatóan eléri a 47 milliárd dollárt, s Olaszország „büszkélkedhet” Nyugat-Európa legmagasabb inflá­ciós rátájával. Ezt Spadolini is hangoztatta, de arról nem beszélt, hogy a drágulás üteme már túl van az előző kormány által erre az évre ígért 16 százalékon. Mint Spadolini közölte, kormá­nya folytatni kívánja a költségve­tési deficit lefaragására alkotott szükségprogramot és felül fogja vizsgálni az állami kézben lévő iparágak árpolitikáját oly módon, hogy az csökkentse a fogyasztást és ösztönözze a beruházásokat. Je­lezte, hogy a kormány továbbra is meg akarja valósítani az olajter­mékek fokozott megadóztatására vonatkozó elképzeléseit, amelyek parlamenti kudarca volt a kormány­­válság közvetlen oka. Fontos megoldandó probléma­ként jelölte meg a nagyarányú munkanélküliség enyhítését és azt ígérte, hogy a kormány aktív sze­repet vállal a kollektív szerződé­sek és a bérek körüli vitákról a tárgyalások megindításában. Is­meretes, hogy a béreket az inflá­ció arányában kiegészítő mozgó bérskála rendszerének összeomlá­sa komoly feszültségek forrása. Nem fogalmazott egyértelműen a miniszterelnök a szibériai gázszer­ződés ügyében. Spadolini arról be­szélt, hogy vállalt kötelezettségei­ket teljesíteni kívánják, de a vég­ső döntés előtt minden fontos té­nyezőt mérlegelnek még. Kormá­nya az USA és Nyugat-Európa kö­zött felmerült vitában az EGK ál­láspontját követi. A programot a parlament két háza most vitatja meg, és a róla szóló bizalmi szavazást még a hé­ten megtartják. (AP—DJ) Már nincs szó előrehozott választásokról NAGYSZABÁSÚ ADÓBOTRÁNY AUSZTRÁLIÁBAN Az ausztrál kormány számára immár nem látszik tanácsosnak, hogy a parlament mandátumának lejárta előtt egy évvel, azaz ez év őszére hozza előre a parlamenti választásokat. A kormány gazda­sági szakértői korábban úgy ítél­ték meg, hogy az év végén és a következő esztendőben tovább rom­lik a gazdasági helyzet, ezért ész­szerűbb lenne elébemenni a bajok­nak. Számításaik nem is hibáznak, a gazdasági helyzet egyfolytában romlik, viszont egy váratlanul ki­pattant adóbotrány olyannyira meg­tépázta a kormány tekintélyét, hogy jobb, ha hónapokig nem kéri ki a választók véleményét. Azt történt, hogy egy állami bi­zottság 1980-ban vizsgálatot indí­tott a hajógyári dolgozók szakszer­vezete ellen, s már első három je­lentése felkavarta a közvéleményt, mert gyilkosságokra, erőszakos cse­lekményekre, korrupcióra vetett fényt. A bizottság most tette közzé negyedik jelentését, s ebben már a kormány egyes tagjait vádolja, hogy hanyagságukkal több száz, ha nem több ezer millió dolláros adó­csalást tettek lehetővé. A jelentés szerint akadt olyan jogi tisztviselő, aki maga is bűnös az adócsalás­ban, sőt prostitúció szervezésével is vádolható. Az ausztrál sajtó és az ellenzék követeli, hogy a több ezer cégre ki­terjedő adóbotrány miatt mondjon le az igazságügyi és a pénzügyi tárca vezetője. Kiderült ugyanis, hogy az ausztrál adóhivatal már 1973-ban felfedezte az adóvissza­éléseket, de hozzá nem értés és ha­nyagság miatt nem tett lépéseket. Miközben az adóbotrány egyre szélesebb hullámokat kavar, mind több hír szól a gazdasági helyzet romlásáról. A melbourne-i egyetem gazdasági és társadalomkutató in­tézete, amely Ausztrália legjelentő­sebb független kutatóintézménye, megállapítja, hogy a kormány 1982 —83-as költségvetésének hatására tovább lassul a gazdaság növeke­dése, az infláció viszont egyre ma­gasabbra szökik. Lassul a reáljö­vedelmek és a reálfogyasztás növe­kedési üteme, a szigorú hitelfelté­telek visszavetik a beruházásokat. Becslése szerint a munkanélküliségi ráta a jövő év közepére eléri a 7,8 százalékot. A szárazság következtében rend­kívül súlyosak a mezőgazdaság gondjai, s ha a kedvezőtlen idő­járás folytatódik, akkor az ausztrál mezőgazdasági termelők jövedelme a jelenlegi pénzügyi évben 50 szá­zalékkal is csökkenhet. A kormány a napokban tárgyalásokat kezd a tartományok vezetőivel a mezőgaz­dasági termelők megsegítésének le­hetőségeiről. (AP—DJ, Reuter) A MAGYAR KeerESKEDEMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetés? díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség • Bp. V., Dorottya u. d. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó : Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215—9616? pénz­forgalmi jelzőszámára Felelős vezető: Vágó Sándorné 82.3102/9.09 Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán A vártnál nagyobb gazdasági növekedés Japánban A japán nemzeti össztermék az áprilisi-júniusi negyedévben 1,3 százalékkal volt nagyobb, mint az előző három hónapban, amikor a GNP reálértékben egy százalékkal nőtt. A növekedés éves szinten 5,2 százalékot jelent, ez összhangban áll a kormánynak az áprilisban kezdődött pénzügyi évre vonatkozó előirányzatával. A tokiói gazdaság­­tervezési hivatal jelentése szerint a vártnál nagyobb mérvű növeke­dést a belső, kivált a személyes fo­gyasztás bővülése segítette elő, s némileg az is hozzájárult, hogy a jen gyengülése következtében eny­hén nőtt az export. A személyes fogyasztás, amely a GNP 54 száza­lékára rúg, 2,5 százalékkal növeke­dett, a lakásépítési tevékenység a magánszférában 3,2 százalékkal. A magánberuházások 2,3 százalékkal visszaestek, az állami kiadások 0,4 százalékkal nőttek. (Reuter)

Next