Világgazdaság, 1982. október (14. évfolyam, 190/3437-211/3458. szám)

1982-10-01 / 190. (3437.) szám

1982. OKTÓBER V. LASSAN NORMALIZÁLÓDIK A HELYZET BEJRÚTBAN Libanon 500 milliós hitelt kér a Világbanktól Libanon értesítette a Világban­kot, hogy 500 millió dollár hitelt akar fölvenni a szétrombolt ország újjáépítésére — jelentette be Atal­­lah, a libanoni fejlesztési és újjá­építési tanács elnöke. A Világbank jelezte, hogy „jóakaratúan” fogják elbírálni a bejrúti kormány hitel­­kérelmét — fűzte hozzá. Libanonban lassan normalizáló­dik a helyzet, a bejrúti repülőtér négy hónapja először fogadott pol­gári gépeket­ és megnyitottak több átkelőhelyet a keleti és a nyugati városrész között. Egyelőre csak a libanoni légitársaság, a MEA indí­tott, illetve fogadott egy-egy jára­tot a ciprusi Larnacából és a szaúd-arábiai Dzsiddából, arról még nincsenek hírek, hogy külföl­di légitársaságok mikor repülnek ismét Bejrútba. Az utasokat egye­lőre még kitört üvegű, golyó lyug­­gatta buszok szállítják. Bejrút lakosságának örömujjon­­gása közepette a libanoni had­sereg, valamint amerikai, francia és olasz tengerészgyalogosok és ej­tőernyősök felügyelete alatt teg­nap több átkelőhelyet megnyitot­tak Bejrút többnyire keresztények lakta keleti és muzulmánok lakta nyugati része között. Egyes átke­lőhelyek évekig zárva voltak.. Ge­­majel elnök a Libanonba érkezett olasz, francia és amerikai csapa­tok üdvözlésére rendezett ceremó­nián kijelentette, hogy „Bejrút is­mét egész Libanon fővárosa, egy­séges város, Kelet-Bejrút és Nyu­­gat-Bejrút nincs többé”. (Reuter, AFP) Pontosabb fizetést várnak a nyugati bankok Romániától Románia nem fizeti ki követke­zetesen azokat a késedelmi kama­tokat, amelyekkel a rendes kamat­­törlesztéseinek elhalasztásához hoz­zájáruló nyugati bankoknak tarto­zik — állítja a Reuter hírügynök­ség a bankok közlésére hivatkozva. A Romániának hitelező banká­rok többsége elvben hozzájárult, hogy 80 százalékát átütemezze mind a még tavalyról fennmaradt 500 millió dolláros román fizetési hát­raléknak, mind az idén esedékes 2,4 milliárd dollárnak. Az erről szóló hivatalos megállapodást leg­később a jövő év elejére várják, de ennek egyik előfeltétele az, hogy Románia minden bankot kárpótol­jon késve fizetett kamattörleszté­sekkel okozott veszteségekért. Az érintett bankárok úgy nyilat­koztak: bíznak benne, hogy Ro­mánia pontosan teljesíti kötelezet­­tégeit annak ellenére, hogy több bank jelezte: nem kapott késedelmi kamatot. Hivatalos román közlés szerint az országnak az idén összesen 1,3 milliárd dollár kamattörlesztést kell teljesítenie a tavalyi 1,1 milliárd után. Románia 10,2 milliárd dollá­ros, konvertibilis valutában fize­tendő adósságainak mintegy 62 szá­zalékával tartozik különböző ban­koknak. (Reuter) ÉLEZŐDŐ BANKKÖZI VERSENY AZ USA-BAN Meglepő adatot tett közzé a For­tune nevű amerikai gazdasági ma­gazin. Az általa megkérdezett vál­lalatok 80 százaléka azt jelentette ugyanis, hogy az utóbbi 12 hónap során sokkal olcsóbban jutott hitel­hez, mint gondolta. Az amerikai bankok­­ valószínűleg az éleződő konkurrencia hatásaként — igen alacsony kamatokat szabtak ki, az esetek túlnyomó többségében a ka­matláb nem érte el a legnagyobb ügyfeleknek felszámított kedvezmé­nyes kamatot, a prime rate-et. A gazdasági lap számításai szerint a legnagyobb amerikai iparvállalatok bankkapcsolatai 1977 óta alig vál­toztak. Ez azt jelenti, hogy gyakor­latilag ugyanannyi banktól kérnek kölcsönöket, mint korábban, csupán azoknak a pénzintézeteknek a szá­mát csökkentették, amelyeknél leté­teket helyeztek el. A Fortune szerint a bankletétek után a kereskedelmi papírok a vál­lalatok legfontosabb befektetési cél­pontjai. Az utóbbi öt évben a kincs­tárjegyek és a letéti bizonylatok mint befektetések népszerűsége csökkent, egyre több vállalat helyez­te viszont tőkéjét eurodollár-letétek­­be. A megkérdezett cégek 70 száza­lék­­a igénybe veszi a külföldi ban­kok szolgáltatásait, s ezek 52­ száza­léka tervezi, hogy a következő öt év során tovább bővíti kapcsolatait a külföldi pénzintézetekkel. Az USA- beli v­galatoknak több mint a fele a külföldi bankok szolgáltatásait amerikai ügyleteinél is igénybe ve­szi. (AP—DJ) A szovjet—brit kormányközi ál­landó bizottság 10. ülésszaka a két­oldalú gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműkö­dés továbbfejlesztéséről tárgyalt. 1976—80. között a kétoldalú áru­csere értéke 8 milliárd rubelre, a harmadik piaci ügyleteket is be­számítva 11 milliárd rubelre nőtt.­­ Spadolini olasz miniszterelnök november 3-án kétnapos hivatalos látogatásra Washingtonba érkezik, ahol többek közt Reagan elnökkel és Schultz külügyminiszterrel foly­tat megbeszéléseket — közölte a Fehér Ház szóvivője. a­kI jelenti A holland exportbiztosítási hi­vatal 50 millió guldenes speciális exporthitel-keretet nyitott Angola számára mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vásárlására. Az olasz állami acélvállalatok 20 ezer dolgozójuk elbocsátását ter­vezik az idei év utolsó negyedé­ben, az EGK termeléskorlátozási határozatának következményeként.­­a Jamaicában ül össze a Karibi Közös Piac csúcsértekezlete novem­berben. A regionális kereskedelmi szervezet utoljára­­ 1976-ban tartott hasonló szintű értekezletet.' 04 Az amerikai cégek külföldi leányvállalatainak tőkeberuházásai az idén várhatóan elérik a 46,4 milliárd dollárt, ez 6,2 százalékos emelkedést jelent a múlt­­évhez ké­pest. A leányvállalatok jövő évi beruházásainak értékét 46,6 mil­liárd dollárra tervezik. C3 Spanyolország külföldi adóssá­gai június végén elérték a 27,441 milliárd dollárt. Ebből 15,497 mil­liárd dollár jutott a magánszektor­ra, 11,944 milliárd pedig az álla­mi szektorra. Belgiumban tegnap gyakorlatilag megszűnt a vasúti közlekedés: a vasúti dolgozók sztrájkkal tiltakoz­tak a kormány kiadáscsökkentési tervei miatt. A terv szerint az évi 1 milliárd dolláros vasúti szubven­ciót öt éven át évi 5 százalékkal csökkentenék. "­­ Kudarcot vallott a középbal hol­land koalíció megalakítására tett kí­sérlet, a kereszténydemokraták ugyanis elutasították a munkáspár­ti közvetítő által javasolt közös kor­mányprogramot. A belga fogyasztói árak augusz­tusról szeptemberre 1,2 százalékkal nőttek a végleges számítások sze­rint. Ezzel az éves áremelkedés üte­me az augusztusi 9 százalékról 9,4 százalékra nőtt. Felveszünk számviteli osztályvezetőt, építőipari szakközépiskolát végzett építési előadót és férfi imporüzletkötőt és képesített munkaügyi statisztikust Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, a 699-235-ös telefonszámon BIVIMPEX Bőrgyárak Kereskedelmi Közös Vállalata Budapest IV. (Újpest) Táncsics Mihály u. 1-3. Az USA és Egyiptom beruházási egyezménye Az Egyesült Államok és Egyip­tom ma aláírja kétoldalú beruházá­si egyezményét. Ez az első olyan államközi szerződés, amely meg­könnyíti az amerikai magántőké­nek egy fejlődő országba való áramoltatását. A szenátusi ratifikálás után jö­vőre életbe lépő szerződés egyenlő elbánást biztosít az Egyiptomban ténykedő amerikai és az USA-beli egyiptomi vállalkozásoknak és meg­határozza a magánberuházások so­rán felvetődő vitás kérdések megol­dásának módjait. Az egyezmény szerint mindkét kormány fenntartja magának a jo­got, hogy megtagadja az egyenlő elbánást egyes gazdasági szektorok­ban ténykedő beruházóktól, ilyenek például a bankok, a biztosítás és bizonyos szállítmányozási vállalko­zások. A Reapan-kormány reméli, hogy számos ázsiai és afrikai országgal hasonló egyezményt köthet. (AP­ DJ) Mentőöv a Döme Petroleum kanadai olajcégnek A csőd közelébe került Döme Pet­roleum kanadai olajvállalat az utol­só pillanatban elvi megállapodást írt alá az ottawai kormánnyal és négy kanadai bankkal, amelynek értel­mében 1 milliárd kanadai dolláros tőkeinjekciót kap­­az összeg felét a kormány, felét a bankok adják) és adósságait átütemezik. A meg­állapodás értelmében a vállalat a kormány és négy bank — a Ca­­nadian Imperial Bank of Commerce, a Bank of Montreal, a Toronto Do­minion Bank és a Royal Bank of Canada — ellenőrzése alá kerül. A Döme, egyike volt az utóbbi évek­ben agresszívan bővülő olajcégek­nek, akárcsak az iparágban sokan, az olajkereslet és az olajárak ál­landó emelkedésére számított. Tar­tozásait jelenleg 6,6 milliárd USA dollárra becsülik, s már augusztus­ban bejelentette: nem fog tudni ele­get tenni a szeptember 30-án ese­dékessé váló 1,35 milliárd dollár törlesztési kötelezettségnek. A mostani megállapodás a Döme szerint megoldja a fizetési problé­mákat, adósságai jelentős részére több évi haladékot kapott. Megkezd­te a tárgyalásokat az átütemezésről egyéb hitelezőivel, köztük amerikai bankokkal. A Döme pénzügyi vál­sága nagy riadalmat keltett a nem­zetközi pénzvilágban, csődje számos kanadai bankot komoly veszélybe sodort volna. (Reuter) Dán miniszter a munkaélkü­liség elleni harcról A közös piaci munkanélküliség, amely jelenleg 11 milliós szinten áll, 1985-re elérheti a 15 milliót — fi­gyelmeztette a közös piaci munka­ügyi minisztereket F­enger-Moeller dán munkaügyi miniszter. A miniszter ki­jelentette, hogy Dá­nia új kormánya inkább a beruhá­zások ösztönzésével, mint új mun­kahelyeket teremtő programokkal harcol a munkanélküliség ellen. Hozzátette, hogy a részmunkaidős és ideiglenes állások nem veszélyez­tethetik a meglevő munkahelyeket. A Közös Piac munkaügyi minisz­tereinek soron levő tanácskozása a munkanélküliség elleni küzdelem olyan eszközeit vitatta meg, mint a munkaidő csökkentése és a nyug­­dátba vonulás rugalmasabb formái. (Reuter) FELVESZÜNK felsőfokú végzettségű, lehetőleg német és angol nyelvvizsgát tett KÖZGAZDASÁGI ELŐADÓT és középfokú végzettségű, legalább hároméves gyakorlatot szerzett PÉNZÜGYI ELŐADÓT Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal: INTERAG KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest XIII., Rajk László u. 11. V. em. 55. VIL­AGG­AZD­ASAC! Ai USA új szankciókat akar a régiek helyett Bármennyire követeli is Nyugat- Európa a szibériai földgázvezeték elleni szankciók feloldását, az ame­rikai kormány semmiképpen sem akarja, hogy a Szovjetunióval za­vartalanul folyjon a kereskedelem — mondotta Baldrige amerikai ke­reskedelmi miniszter az exportvál­lalatok országos szövetsége előtt mondott beszédében. Hozzátette azonban, hogy a kor­mány nem zárkózik el attól, hogy a szankciók helyett más büntetőel­járást alkalmazzon a Szovjetunióval szemben. Ehhez arra van szükség, hogy az USA európai szövetségesei olyan közösen elfogadott javaslattal álljanak elő, amely hatékonyan lép­het az eddigi intézkedések helyébe. „Akármikor hajlandók vagyunk er­ről tárgyalni, de egy feltétellel: a szovjet—nyugati kereskedelembe korlátokat kell iktatni” — mondta Baldrige. Az amerikai képviselőház szerdán olyan módosítással fogadta el a kormány szankciós politikája ellen beterjesztett törvénytervezetet, hogy az gyakorlatilag továbbra is lehetővé teszi Reagan számára a büntető intézkedések alkalmazását a Szovjetunió és a szibériai gázve­zeték építésében részt vevő nyu­gat-európai cégek ellen. A szank­ciók képviselőházi ellenzői eredeti­leg olyan tervezetet nyújtotta be, amely felszólítja az elnököt, hogy 90 napon belül oldja meg az em­bargós intézkedéseket. Rees brit kereskedelmi miniszter háromnapos szovjetunióbeli tárgya­lásai befejeztével úgy nyilatkozott, hogy bár a vezeték ügyében nem került sor részletes megbeszélé­sekre, kormánya továbbra is azt akarja, hogy brit cégek teljesítsék a vezetékkel kapcsolatos szerződé­seiket. (Reuter, MTI) Japán—amerikai kereskedelmi tárgyalások Abe Shintaro japán külkereske­delmi és iparügyi miniszter ma Washingtonban ötnapos tanácsko­zást kezd az amerikai­ kormány tagjaival. A megbeszéléseket az tet­te szükségessé, hogy az USA-ban egyre többen követelik: hozzanak protekcionista intézkedéseket a ja­pán exporttermékekkel szemben. Japán önként korlátozta ugyan az USA-ba irányuló személygépkocsi­kivitelt, de a többi amerikai ipari ágazatban működő vállalatok to­vábbra sem elégedettek, s nap mint nap sürgetik a washingtoni kor­mányt: tegyen valamit­ a nagyon is versenyképes japán áruk ellen. A kedélyeket eddig az sem tudta meg­nyugtatni, hogy Tokióban állítólag már kidolgoztak a tervet arra, hogy az amerikai cégeknek­­kedvezőbb versenyfeltételeket teremtsenek Ja­pán belső piacán. Az amerikai üzletemberek több­nyire azzal vádolják Japánt, hogy mesterségesen alacsonyan tartja a jen árfolyamát, emiatt a japán cé­gek méltánytalan árelőnyhöz jut­hatnak. Ennek ellensúlyozására az USA-ban azt indítványozzák, hogy a washingtoni kormány vessen ki a japán importra pótvámot. Ismeretes Reagan elnöknek az a meggyőződése, hogy fenn kell tar­tani a szabadkereskedelmet és min­denféleképpen meg kell akadályoz­ni a protekcionista intézkedések el­terjedését. Az utóbbi időben azon­ban már a kongresszusban is egy­re több olyan hang hallatszik, amely valamiféle fellépést sürget a japánokkal szemben. Azt azonban Washingtonban is tudják, hogy Japánnak megvannak a maga gazdasági problémái, s ezek egyike éppen az export csökkenése. A közelmúltban közzétett adatok szerint 1982 első felében a japán kivitel értéke 9,6 százalékkal keve­sebb, mint 1981 azonos időszaká­ban. Ennek fényében még a leg­óvatosabb jóslatok is csak 3 szá­zalékos gazdasági növekedésről szólnak. Márpedig ez drámaian ala­csony egy olyan ország esetében, amelynek­ növekedési üteme az utóbbi harminc évben többnyire közel volt a 10 százalékhoz. Nem is szólva arról, hogy ellentétben az Egyesült Államokkal, Japán csakis úgy maradhat a világgazda­ság meghatározó tényezője, ha fo­lyamatosan növeli kivitelét, hiszen energiaszükségletének teljes egé­szét, élelmiszerszükségletének je­lentős részét importból elégíti ki. A japán külkereskedelmi és ipar­ügyi minisztert diplomáciai körök­ben úgy ismerik, mint aki rugal­masan kezeli az export kérdését, és aki tudatában van annak, hogy a japán áruk áradata milyen nagy gondot okoz más országokban. Kül­földi megfigyelők majdnem biztos­ra veszik, hogy a novemberi japán választásokon Abe Shintarót neve­zik ki külügyminiszternek. S eb­ben a tisztségében ő lesz országá­nak szóvivője az Általános Vám­tarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) genfi miniszteri szintű ülé­sén. (Reuter) AZ ASZÁLY TOVÁBB RONTJA AZ AUSZTRÁL GAZDASÁG KILÁTÁSAIT A Kelet-Ausztráliában továbbra sem szűnő szárazság egyre söté­tebbé teszi az 1982—83-as mező­­gazdasági kilátásokat — jelenti az ausztrál agrárgazdasági hivatal. Számottevő eső hiányában a far­merek " mezőgazdasági bevételei ebben az évben jó ha elérik a ta­valyinak a felét, s nagy visszaesés lesz a mezőgazdasági exportban. Az export egy részének kiesése mellett magas m­arad az import­szükséglet, ami súlyosbítja a hely­zetet. A National Bank of Australasia előrejelzése szerint Ausztráliára nehéz év vár: a gazdaság stagnál­ni fog, de lehet, hogy 30 év alatt másodszor csökken a termelés. Az ipari termelés 1 százalékkal nőhet, de a beruházások valószínű 2,5 százalékos visszaesése korszakvál­tást jelez. Mindez tükrözi a világ­válságot, a magas hazai béreket és a gyenge profitkilátásokat. A mun­kanélküliség 6,6-ról 8 százalékra fog nőni. A fizetési mérleg egyen­lege az előző pénzügyi évhez vi­szonyítva enyhe javulást mutat — jósolja a bank. (Reuter) flLIGGMMSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN főszerkesztő helyettesek : VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség •­8p­ V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közesetek (vállala­tok, szövetkezetek hatóságok intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­forgalmi jelzőszámára Felelős vezető: Vágó Sándorné 82.3102/9­09 Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ­i IADB Japán és Latin-Amerika kapcsolatairól Az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB) elnöke, Ortiz Mena arra szólította fel Japánt, hogy adjon minél több pénzügyi és gazdasági támogatást Latin-Amerikának. Enélkül a latin-amerikai országok aligha tudják bővíteni Japánból vagy más fejlett tőkés országból származó importjukat — érvelt Or­tiz Mena, volt mexikói pénzügymi­niszter. Egy tokiói gazdasági kon­ferencián megtartott beszédében elmondta: az utóbbi években­­pél­dátlanul gyorsan nőtt Japán és a térség államai közti árucsere-for­galom, de Latin-Amerika keres­kedelmi hiánya Japánnal szemben majdnem ugyanilyen mértékben emelkedett. Tavaly a Japánnal szemben fennálló kereskedelmi passzívum 4,2 milliárd dollár volt, a Japánba irányuló latin-amerikai export értéke alig érte el a 6,3 milliárd dollárt, az import ellen­ben túllépte a 10,5 milliárdot. (AP—DJ)

Next