Világgazdaság, 1983. március (15. évfolyam, 41/3540-63/3562. szám)

1983-03-01 / 41. (3540.) szám

h 4P Spanyolországban a múlt év utolsó negyedében a munkanélkü­liek száma 100 800-al gyarapodott, így az ország munkaképes la­kosságának 17 százaléka keres mun­kát.­­ Az USA-ban már három hónap­ja folyamatosan növekszik a feldol­gozóipari vállalatokhoz beérkezett megrendelések állománya. Január­ban az új megrendelések értéke 4,5 százalékkal, azaz 3,5 milliárd dollár­ral 80 milliárd dollár fölé emelke­dett. 49 A svájci parlament egyik bizott­sága elvetette azt a szocialista pár­ti indítványt, amely a szigorú svájci banktitok enyhítésére tesz javaslatot. A bizottság arra szólít­ja fel a szavazókat, hogy ne ve­gyenek részt az ügyben ,, esetleg megtartandó népszavazáson. 4PA svéd szociáldemokrata kor­mány feloldotta a múlt év októbe­rében a korona leértékelésével egyidőben bevezetett bérbefagyasz­tást. A nagyvállalatoknak azonban ezen túl is egy hónappal a terve­zett béremelés előtt jelezniük kell szándékukat. 4® A Nemzetközi Valuta Alap 185,3 millió dollár hitelt nyújt Szudánnak. 4» A Világbank az idén első ízben 401­ millió dollár értékben hitelt vesz fel az amerikai tőkepiacról. A hitelfelvétel kötvénykibocsátás formájában történik. 4® A perui gazdasági miniszter az Egyesült Államokba, Európába és a Távol-Keletre indult, hogy hite­lezőket szerezzen országának 450 millió dollár erejéig. JELENTI 49 Az Amerikaközi Fejlesztési Bank háromnegyedével, csaknem 15 milliárd dollárral növeli köl­­csönalapját, az elkövetkezendő négy évben.­­ A Szovjetunió komoly érdek­lődést mutat osztrák elektronikai és építőipari termékek iránt — nyilatkozták nemrégiben Moszkvá­­­ból hazatért üzletemberek. • India külföldi adósságállomá­nya 205,33 milliárd rúpiára (1 dol­lár­­ 9,8814 rúpia) rúgott tavaly év végén. 1983. MÁRCIUS 1. Nőtt a kereskedelmi hiány, gyorsult az infláció Franciaországban A francia kormány a múlt hét vé­gén tette közzé adatait, amely szerint a külkereskedelmi hiány januárban közel 60 százalékkal növekedett, a kiskereskedelmi árak pedig 0,9 szá­zalékkal­ emelkedtek. A hét végén Franciaországban közigazgatási vá­lasztásokat tartanak, ezért a kon­zervatív ellenzék a januári gazda­sági adatokat azon­mód a szocia­lista kormány kudarcaként állítot­ta be. A szocialista kormány legfonto­sabb gazdaságpolitikai célkitűzései között szerepel a kereskedelmi hiány lefaragása, a kereskedelmi minisztérium adatai szerint azon­ban a deficit januárban 1,35 mil­liárd dollár volt, szemben a decem­beri 850 millió dollárral. A minisz­térium értékelése szerint a hiány duzzadásának az energiaimport­számla és a fémvásárlások váratlan növekedése volt az oka. Párizs a deficit fékentartására az utóbbi hó­napokban több protekcionista in­tézkedést hozott, ezeket már Fran­ciaország közös piaci partnerei is bírálják, attól tartva, hogy az im­portkorlátozások rövidesen őket is sújtják. A 0,9 százalékos januári kiske­reskedelmi áremelkedés éves szin­ten közel 11 százalékos­­ inflációt jelent, márpedig a kormány azt ígérte, hogy az idén a ráta nem éri el a 8 százalékot. A hét végén Mitterrand köztár­sasági elnök részt vett a felsőfokú oktatási intézetek vezetőinek érte­kezletén és támogatásáról biztosí­totta azt a programot, amely a munkanélküliség csökkentését, egy­szersmind a technológiai képzettség növelését célozza. Októbertől or­szágos program kezdődik, amelyben az egyetemi hallgatók mintegy 20 ezer 10 és 25 év közötti munkanél­külit ismertetnek meg a számító­gépek kezelésével. A kormány ter­vei között szerepel, hogy ösztönöz­ze a számítógép-technológia fejlődé­sét és a következő öt évben 140 milliárd frankot (20 milliárd dol­lárt) akar beruházni az elektronikai iparban. (Reuter) Halad az olasz-algériai földgázszerződés Olaszország algériai földgázvá­sárlásának feltételeiről szóló jegy­zőkönyvet írtak alá Algírban az olasz ENI energiakonszern és az algériai Sonatradh képviselői. E jegyzőkönyv alapján a hírek sze­rint március 16-ig megkötik a vég­leges kereskedelmi szerződést. A gázvásárlás ügye már hóna­pok óta húzódik, részben a két fél közötti, részben az ENI és az olasz kormány közötti nézeteltérés miatt. Az utóbbi minden bizony­nyal megoldódik, miután a kor­mány a közelmúltban bejelentette, hogy a következő három évben összesen 540 milliárd lírával (400 millió dollárral) hajlandó finanszí­rozni a szerződéses ár (4,41 dollár 1 millió brit termikus egységen­ként és a jelenlegi piaci ár közötti körülbelül 0,40 dolláros különbözetet, bár ezt még a parla­mentnek is jóvá kell hagynia. Az ENI állítólag 12,3 milliárd köbmé­ter algériai gázt vesz majd évente. Bonyolítja a helyzetet, hogy mi­közben világszerte folynak a tár­gyalások a kőolaj és a kőolajter­mékek árának csökkentéséről, az olasz—algériai szerződéses gázára­kat csak háromévenként vizsgál­ják majd felül a piaci változások fényében, holott a gázárak is a kőolajárakon alapulnak. Olaszország egyébként várhatóan hamarosan befejezi az eddigieken felüli évi 8 milliárd köbméter szovjet földgáz vásárlásáról szóló tárgyalásokat, ezzel szovjet gáz­importja összesen évi 15 milliárd köbméterre emelkedne. (AP—DJ) A SELA javaslatai az UNCTAD értekezletére A kolumbiai Cartagenában véget ért 32 latin-amerikai ország kül­­ü­gy- és gazdasági minisztereinek tanácskozása. A Latin-amerikai Gazdasági Szervezet (SELA) kere­tében megtartott megbeszéléseken síkra szálltak olyan pénzalap fel­állítása mellett, amelyből fedezni lehetne a latin-amerikai országok 300 milliárd dollárra rúgó külföldi tartozásainak kamatterhét, ez az idén mintegy 32 milliárd dollár lesz. A miniszterek a hírügynökségi je­lentések szerint terveket készítettek a nemzetközi pénzügyi szervezetek (mindenekelőtt a Nemzetközi Va­luta Alap [IMF] és a Világbank) reformjára, amelynek révén ezek nagyobb részt vállalhatnának a la­tin-amerikai gazdasági válság eny­hítésében. (A térség összesített nem­zeti összterméke [GNP], egy főre számítva, tavaly 3 százalékkal csök­kent.) A tervezetet, amelynek nem­ ismertek a részletei, az ENSZ Ke­reskedelmi és Fejlesztési Konferen­ciája (UNCTAD) elé fogják ter­jeszteni. Az UNCTAD értekezlete júniusban Belgrádban lesz. A résztvevők felkérték az IMF-et, hogy 12 milliárd dollár összegben nyújtson rendkívüli hiteleket a tér­ség országainak, a Világbankot pe­dig arra szólították fel, hogy 60 milliárd dollár kölcsönt hagyjon jó­vá hosszú lejáratú fejlesztési prog­ramok finanszírozására. (Reuter, MTI) ­ A fogyasztói árak januári alakulása az EGK tagországaiban A Közös Piac tagországaiban a fogyasztói árak 0,7 százalékkal emelkedtek januárban december­hez képest, amikor növekményük 0,4 százalék volt — jelentette a szervezet Luxembourgban székelő statisztikai hivatala. A január végével zárult 12 hó­napban 9,1 százalékra csökkent vi­szont az infláció az egy hónappal korábban zárult év 9,4 százaléká­hoz viszonyítva. A fogyasztói árak januárban leg­gyorsabban Olaszországban (1,4 százalék) illetve Belgiumban és Luxemburgban (1,2) emelkedtek, kedvezőbben alakultak Görögor­szágban (0,8), Dániában (0,7), az NSZK-ban (0,2), Nagy-Britanniában (0,1), Hollandiában pedig egyálta­lán nem növekedtek. Franciaor­szágról és Írországról nem érkez­tek be friss adatok. (AP-DJ) Vita az EGK mezőgazdasági felvásárlási árairól Az Európai Parlament mezőgaz­dasági bizottsága a mezőgazdasági felvásárlási árak 7 százalékos nö­velésére tett javaslatot. A Közös­ Piac brüsszeli bizottsága ezzel szemben mindössze 4,4 százalékos emelést javasol, míg a közösség ter­melői szintén 7 százalékos felvá­sárlási áremelést követeltek. Jean Mouchel, az európai parlament egyik francia képviselője újságírók előtt kijelentette, hogy nem ért egyet a bizottság aggodalmaival, miszerint a nagyobb mértékű ár­emelés élelmiszer-túltermeléshez és ennek következtében transzatlanti agrárháborúhoz vezetne. „A közös­ségnek szüksége van a 7 százalékos áremelésre, hogy agresszív export­­pozícióba kerülhessünk” — jelen­tette ki. A bizottság javaslatait a parla­ment március 7-én fogja megtár­gyalni, a parlamenti ajánlásokkal együtt a tagországoknak április 1- ig kell döntést hozniuk az árak kérdésében. A Közös Piacon tavaly 10,5 százalékkal emelték a mező­­gazdasági felvásárlási árakat. (Reu­ter) Törökország eurohitelt akar felvenni Törökország 200 millió dollár középlejáratú kölcsönt akar felven­ni az europiacon — jelenti, anka­rai kormánykörökre hivatkozva, a Reuter. A tárgyalások még nem jutottak túl a kezdeti szakaszon, de úgy hírlik, hogy a bankok jóindu­latúan fogadták a török kérelmet. A hitelből Törökország az idei fizetési deficit egy részét óhajtja finanszírozni. 1983-ban 400—500 millió dollár passzívum várható, szemben a tavalyi 650 millió dol­lárral. Törökország körülbelül 20 milliárd dollár külföldi tartozás után teljesít adósságszolgálatot. (Reuter) A Kreditbank jelentése a belga konjunktúráról Belgium egyik legnagyobb bank­ja, a Kredietbank az 1983-as évet stabilizációs jellegűnek nevezi a múlt héten nyilvánosságra hozott gazdaságelemző jelentésében. Az inflációs ráta a jelenlegi 8,7 százalékos ütemről 5,5 százalékra mérséklődik az év végére, az or­szág fizetésimérleg-pozíciója folya­matosan javulni fog, és az utolsó 10 év során első ízben az állam hitelvételi tevékenysége is csökken­ni fog. A pozitívumok ellenére a belga gazdaság legjobb esetben is csak nulla növekedést fog produ­kálni 1983-ban — jósolja a Kre­dietbank. A belpiac 1,6 százalékos zsugo­rodását ellensúlyozni fogja az ex­port 4,5 százalékos növekedése. Az adókedvezmények és a korszerűsí­tési törekvések folytán a magán­szektor beruházásai valószínűleg nekilendülnek. Mindent összevetve, a gyenge bel­ső kereslet és az erősödő export a helyes vágányra állította a belga gazdaságot a fizetési mérleg szem­pontjából — állapítja meg a jelen­tés. (AP—DJ) Élénkülőben a brit feldolgozóipar A brit feldolgozóipar jobban bí­zik a gazdasági fellendülésben, mint bármikor 1979, a recesszió kezdete óta — jelentette a brit gyáriparosok szövetsége (CBI) a közelmúltban készített közvéle­ménykutatás alapján. A brit feldolgozóipari vállalatok rendelési könyvei most a legvas­tagabbak 1982 márciusa óta, bár a kereslet, történelmi mértékkel mérve, még gyenge. Pillanatnyilag még több az olyan vállalat, amely­nek rendelési állománya a szoká­sosnál kisebb, de számuk csökke­nőben van. Hasonló a helyzet az exportban is. Több vállalat arra számít, hogy a következő négy hó­napban növelheti termelését, mint amennyi további visszaesésre ké­szül fel. A CBI konjunktúraelemző bizottságának elnöke szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a kereslet — különösen az export — javulófélben van és biztató jel, hogy a készletek szintje alacsony. Ennek ellenére a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy hiba lenne túlértékelni a most közzétett ada­tokat, az irányzat megerősödése a következő hónapok kérdése. A leg­határozottabb keresletélénkülést egyelőre a fogyasztási javakban, különösen az elektronikai termé­kek körében lehet érezni. (AP— DJ, Reuter) VILÁGGAZDASÁG Milliárdos szovjet—japán üzletek érlelődnek A Szovjetunió és Japán megálla­podott, hogy ezután minden évben tart tárgyalásokat a kétoldalú ke­reskedelem és a gazdasági kapcso­latok bővítéséről. Mindkét fél úgy látja ugyanis, hogy az 1982-es 5 milliárd dolláros kereskedelmi for­galom még tág teret hagy a két ország közötti kapcsolatok fejlesz­tésének. Tyihonov szovjet minisz­terelnök visszautasította azt a bi­zonyos japán körök részéről meg­nyilvánuló törekvést, amely arra irányul, hogy a vitás politikai kér­déseket, nevezetesen Japán terü­leti igényét a Kurib­-szigetekre, összekapcsolja a gazdasági kérdé­sek megvitatásával. A Szovjetunió 1,127 milliárd dol­lár értékű gép- és berendezésvá­sárlásról folytat tárgyalásokat ja­pán cégekkel, és amennyiben ren­deződnek a két ország között je­lenleg feszültségeket okozó kereske­delmi és pénzügyi problémák a vá­sárlások értéke a duplájára emel­kedhet — jelentette a TASZSZ hírügynökség, a nagy létszámú ja­pán kereskedelmi delegáció moszk­vai tárgyalásai alkalmából. „A moszkvai látogatás tükrözi a két fél közös érdekeit a kereske­delem kibővítésében, valamint Szi­béria természeti kincseinek mindkét ország számára előnyös közös fel­tárásában” — mondta Nagano Si­­geo, a japán kereskedelmi és ipar­kamara elnöke, aki a 257 tagú, 100 céget képviselő delegációt vezeti. A Nihon Keizai Simbun című ja­pán napilap értesülése szerint a szovjet külkereskedelmi bank 50 milliárd jen (mintegy 215 millió dollár) értékű hitelt kért japán ke­reskedelmi bankoktól fejlesztési programok és hajóvásárlás finan­szírozására. Az egyik legnagyobb japán bank, a Sumitomo azonban közölte, hogy nincs tudomása ilyen kérésről. (Reuter, AP—DJ) Nincs még döntés a magánbankok jugoszláv hitele ügyében A Jugoszláviának hitelező nyuga­ti magánbankok a jövő hét végéig szeretnének végleges egyezségre jut­ni, hogy mekkora összeggel járul­janak hozzá az országnak nyújtan­dó pénzügyi segélycsomaghoz. A bankokhoz közelálló források sze­rint a 15 bankból álló koordiná­ciós bizottság múlt heti ülésén va­lamit közeledtek az álláspontok. Ezen a héten az egyes országok hitelező bankjai külön-külön ta­nácskoznak, a jövő héten pedig is­mét összeül a koordinációs bizott­ság. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) reményét fejezte ki, hogy a bankok még márciusban dűlőre jut­nak, az IMF e hónap végére ígér­te ugyanis a Jugoszláviának szánt 650 millió dolláros hitelkeret meg­nyitását. A magánbankok várhatóan 1 mil­liárd dollár körüli régebbi hitel új­­rafinanszírozását és 7-800 millió dollárnyi új hitelt szavaznak meg. Nem tisztázódtak még a hitelek feltételei sem, az eddig kiszivárgott hírekből arra lehet következtetni, hogy lejáratuk 5 év lesz, kamatuk pedig 1,75 százalékkal haladja meg a LIBOR-t, a londoni bankközi ka­matlábat. Szintén nem tisztázódott még, hogyan áll össze a nyugati kormá­nyok által megszavazott 1,3 milliárd dolláros hitelcsomag, a hírek sze­rint ebből 300 millió lesz készpénz, a többi exporthitel. Jugoszlávia ar­ra is felkérte ezeket a kormányo­kat, hogy idén esedékessé váló 1,4 milliárd dolláros tartozását is re­finanszírozzák. (Reuter) Brazília ás a nemzetközi magánbankok hitelmegállapodása Árellenőrzést rendelt el a brazil kormány összesen több mint 8 milliárd dollár értékű hitelegyezményt írtak alá pénteken este New Yorkban Brazília és nemzetközi bankok kép­viselői. A megállapodások értelmé­ben Brazília 4,4 milliárd dollár új kölcsönt kap, 4 milliárd dollár tar­tozását pedig átütemezik. Az egyez­ség eredményeképpen az várható, hogy a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 5,5 milliárd dolláros hitelke­retet bocsát Brazília rendelkezésére. Galveas brazil pénzügyminiszter mérföldkőnek nevezte Brazília és a nemzetközi bankok egyezségét és reményét fejezte ki, hogy az ügy­let, amelynek nyélbeütésében egye­sült erővel vettek részt kormányok, magánbankok és nemzetközi pénzin­tézetek, megerősíti a nemzetközi pénzvilág Brazíliába vetett bizal­mát. Langoní, a brazil jegybank elnö­ke szintén méltatta az egyezséget, de már az aláírási ceremóniát is fel­használta, hogy újabb hitelért folya­modjon. Ezúttal a szó szoros értel­mében áthidaló kölcsönre volna csak szükség, mintegy 400 millió dollárra, amíg az új hitelszerződé­sek eredményeként csordogálni nem kezd a pénz. Ez körülbelül két hét múlva várható. Jól tájékozott nyugati bankárkörökre hivatkozva, az AP-DJ azt jelenti, hogy Brazí­lia több hitelezőjétől néhány napos fizetési haladékot is kért esedékes törlesztéseire. A hitelmegállapodások aláírásával egyidőben a brazil kormány köz­ponti ellenőrzés alá vonta 270 ter­mék árát. Az intézkedés többek kö­zött az élelmiszereket, a gépkocsi­kat, a szórakoztató elektronikai cik­keket, a gyógyszereket, a textíliá­kat és a közszolgáltatásokat érinti. A cél, hogy enyhítsék az inflációs nyomást, amely a brazil valuta, a cruz ára 23­ százalékos leértékelése nyomán bizonyára hamarosan érez­hető lesz. Az árellenőrzés augusztusig ma­rad érvényben, s közelebbről azt je­lenti, hogy a kormány által engedé­lyezett (de még nem ismertetett) mértéken felül csak egy miniszté­riumközi bizottság jóváhagyásával lehet emelni az árakat. (Reuter) IMF és Világbank hitelek Ghánának Ghana megszerezte a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a Világbank támogatását gazdasághelyreállító programjához — jelentette be Both­way pénzügyminiszter. Az accrai rádió a pénzügyminiszté­riumra hivatkozva közölte, hogy Ghana 300 millió dollár hitelt kap az IMF-től készenléti hitel és kom­penzációs hitel formájában. A pénzügyminiszter közölte, hogy a Világbank kész hitelt folyósítani ghánai nagyberuházásokra, és egye­bek között a közlekedés és a mező­­gazdaság fejlesztésére 30, a fakiter­melés, a kakaótermesztés és a bá­nyászat színvonalának emelésére pedig 80 millió dollárt ígért. A Vi­lágbank szintén jóváhagyta a víz­hálózat fejlesztésére és egy olajfi­nomító felépítésére kért ghánai hi­telt. Ghana fő exporttermékének, a kakaó árának esése miatt előállt nehéz gazdasági helyzet javítására a kormány decemberben szükség­programot hozott nyilvánosságra, amelynek első része az idén kez­dődött. A második lépcsőfok fi­nanszírozásának megszervezésére a Világbank az év későbbi részében Párizsban konferenciát fog rendez­ni. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenltg hetenként éfazér Főszerkesztő: GYULAI­STVAN­­ Főszerkesztő beívelte*: VÁJNA JANOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőin; 8p V Dorottvo u 6 IV. em. Postoclnv Bjdooest. Pl. 434 139? Telefon: 181053 Klodlo a Weaver Kereskedelmi Komoré elnöke megbízásából a Hirlookladó Véd­elet Felelős kladé? Till Imre Vaarooté Kiadóhivoto! • Bp. Bloho Jufio tét 1-3. 1999 Telefon: 343100 TeljesTll o Maavor Potto Előfizetési­dlj évi 4200 Ft Előfizethetik a moavou közéletek IWJN­ofe­­tok szövetkezetek hűtésének Intézmények) bármely postoh»votok­*él é* e Posto Kés- Ponti Hírlor frorléné’ (postodm • Budapest V.. József nádor tér 1 19001 közvetlenét voov étufoléssel o KHf 215-96162 pént­­forao­rr*» lelzőszémér© 83 3102/9 02 - Szedte J'mny! Nyomdo. Bpett Felelő* vezető? V6g6 Seedoreé Nyomta? Szlfero top Tvemdo Budapest Felelő* vezető: Csöndé* Jöttén

Next