Világgazdaság, 1983. szeptember (15. évfolyam, 171/3670-192/3691. szám)

1983-09-01 / 171. (3670.) szám

1983. SZEPTEMBER 1. INTENZÍVEBB NÖVEKEDÉST SÜRGET A CSEHSZLOVÁK VEZETÉS A csehszlovák gazdaság első félévi teljesítménye megfelelő alapot ad az idei népgazdasági terv két leg­fontosabb feladatának megvalósítá­sához: a hatékonyság fokozásához és a gazdaság növekedési ütemének meggyorsításához. Ehhez azon­ban a gazdaságossági szemlélet elmélyítésére, a kezdeményező kész­ség és a szocialista vállalkozási szel­lem fejlesztésére is szükség van — állapította meg a CSKP KB elnök­sége és a szövetségi kormány a nép­­gazdasági terv első félévi teljesíté­sének értékelésekor. ■" A KB-elnökség határozata a gaz­dálkodás minőségi oldalára helyezte a hangsúlyt. A tapasztalható hiá­nyosságokról azt állapította meg, hogy azok többnyire szubjektív okokra vezethetők vissza: sok gyenge pont maradt fenn az irányí­tó, a szervező és az ellenőrző tevé­kenységben, a gazdasági mechaniz­mus működésében, gyakran csorbát szenved a munkafegyelmi előírások betartása.­­ Az előző év azonos időszakához és ez állami terv előirányzataihoz ké­pest gyorsabban nőtt az ipar és az építőipar termelése, illetve az állat­­tenyésztés. Az állami ipar terme­lése 3,2 százalékkal gyarapodott az előző év azonos időszakához képest, az állami terv 1,8 százalékos elő­irányzatával szemben. A terven fe­lüli termelésnek azonban csak ki­­■kisebb része jelentkezett a végső felhasználásban, nagyobb részét a készletnövekedés és a termelő fo­gyasztás szívta fel. A KB-elnökség határozata hangsúlyozza, hogy a ter­melés növekedésének alapját a for­rások hatékonyabb hasznosításának kell jelentenie. A terven felüli ter­melést a jövőben növekvő mérték­ben kell fedezni a nyers- és alap­­anyag-megtakarításból A határozat nem véletlenül emeli ki, hogy csakis olyan termelésre van szükség, amely hatékonyan hasznosítja a felhasznált erőforrásokat, és tényle­ges szükségletet elégít ki. Úgy fogalmaz, hogy a feladatok „célsze­rű” túlteljesítésére van szükség. A vizsgált időszakban lényegében nem növekedett a magas műszaki színvonalat megtestesítő korszerű termékek aránya a csehszlovák ipar gyártmányszerkezetében, az ilyen cikkek alkotják a termékek 10,5 százalékát. A tőkés és a fejlődő or­szágokba irányuló exportterv, fő­ként a gépipari ágazat lemaradása miatt, neon teljesült. A nem szocia­lista országokkal folytatott keres­kedelem mérlegében az aktívum fenntartását csak a bevitel fokozot­tabb korlátozásával sikerült elérni. A szocialista országokkal lebonyolí­tott forgalom elérte a csehszlovák árucsere 77,6 százalékát, s a KGST- országokkal 11,3 százalékkal nőtt a forgalom a­­múlt év hasonló idősza­kához képest. A párthatározat in­tézkedéseket helyez kilátásba az exportárualapok bővítése céljából. Mint hangsúlyozza,­ az eredmények érdekében mindenekelőtt javítani kell a pótalkatrész-szállítások és a szerviz színvonalát. (MTI) Jelentés Ausztria exportösztönzési kiadásairól Az osztrák gazdaságkutató inté­zet legfrissebb havi jelentésében Ausztria exportösztönzéssel kapcso­latos feladásait (a finanszírozást és a biztosítást) elemzi. Az exportnál általános, hogy a vevőnek fizetési határidőt jelölnek meg. Nemcsak maguk az expor­tőrök nyújtanak kereskedelmi hi­teleket, hanem bankok is részt vesznek az exportfinanszírozásban (általában kötött felhasználású­ fi­nánchitelek, illetve forfait formá­jában). 1981 végén az osztrák gaz­daság összes exporttámogatási, ki­adásai 160­ milliárd schillingre rúg­tak. Ebből az összegből 69 milliárd volt a kereskedelmi hitel, a többi exporttámogató bankhitel. Az oszt­rák kivitel ellenértéke átlagosan 4 hónap múlva folyt be. Az exporttámogató hitelek szá­mottevő részét különböző export­ösztönzési eljárások keretében re­finanszírozza az Österreichische Kontrollbank, az österreichische Nationalbank és az exportalap. A refinanszírozott kereskedelmi hite­lek állománya 1981 végén 54 mil­liárd schillingre, a refinanszíro­zott bankhiteleké 78 milliárd schil­lingre rúgott, azaz az összesen 160 milliárd schillingnyi exportösztön­ző hitelből 132 milliárdot refinan­szíroztak. Az ehhez szükséges esz­közök oroszlánrészét, 1981 végén­­121, 1982 végén 126 milliárd schil­­linget az österreichische Kontroll­bank bocsátotta rendelkezésre. A bank pénzszükségletét részben net­tó hitelfelvétel útján, részben a ko­rábban folyósított hitelek befolyó törlesztő részleteiből fedezi. Az 1971—75 évek átlagában még 2 mil­liárd dolláros nettó hitelfelvétel 1980-ban és 1981-ben 30 milliárd schillingre szökött fel, 1982-ben azonban ismét visszaesett 5 mil­liárd schillingre. A Kontrollbank hitelszükséglete java részét külföldön veszi fel, ke­mény valutájú országokból és ez­zel kihasználja az alacsony kama­tok előnyét. A hitelfelvételek vég­eredményben nemhogy többletter­het jelentettek volna, hanem még valamennyi árfolyam-nyereséget is hoztak. Költségterhet inkább csak az exportösztönzések hosszú lejá­ratú részének kamatláb-változási kockázata okoz (ilyen eseteikben rögzített kamattal veszi föl a hi­telt az importőr). 1975 és 1980 kö­zött mindössze 77­ millió schilling kaffiatszubvenciót kellett a bank­nak igénybe vennie. Mivel erre fér­ként fejlődő országoknak nyújtott exporthitelek finanszírozásához volt szükség, ez a szubvenció voltakép­pen osztrák fejlesztési segélynek számít. Tény viszont, hogy 1930 óta a kamatszubvenció-szükséglet tetemesen megnőtt. Az osztrák gaz­daságkutató intézet becslése szerint 1990-ben az österreichische Kont­rollbanknak 250—350 milliárd schil­lingre lesz szüksége az exportösz­tönzésekhez, azaz a jelenlegi szük­séglet a kétszeresére, sőt inkább a háromszorosára emelkedik. Az utóbbi években az osztrák exportbiztosítót is fokozottabb mértékben vették igénybe. 1950-től 1982 végéig a biztosítónak 9,4 mil­liárd schillinget kellett kifizetnie; az átütemezéseket is hozzászámít­va 11,8 milliárd schilling kiadása volt. Ugyanebben az időszakban 8 milliárd schillingre rúgott a biz­tosítási díjakból származó bevé­tel, azaz a fedezettség 3,8 milliárd schillinggel maradt el a kiadások­tól. A jelenleg fennálló követelé­sek állománya 8,4 milliárd schil­ling. Az mindenesetre ma még nem ítélhető meg, hogy ezeknek a kö­veteléseiknek mekkora hányadát kell majd veszteségként leírni — véli az intézet. (APA) «S» Az indonéz inflációs ráta a ta­valyi 10,9 százalékról az idén vár­hatóan 15 százalékra emelkedik, elsősorban a nyersanyagok és tő­kejavak importjának visszaesése miatt — jósolta Szuharto elnök ta­nácsadója. .­m Argentína egyik legnagyobb magáncége, a Celulosa Argentína adósságainak átütemezéséről kátyú­ba jutottak a tárgyalások, s ez ne­hezíti az ország összesen 39 mil­liárd dollárnyi külföldi tartozásá­nak átütemezését is. A cég össze­sen 300 millió dollár körüli adós­ságából 100 millióval tartozik a külföldnek. C& Kuvait 10 millió dinár (1 dollár , 0,29 dinár) kölcsönt nyújt a Jor­dán folyó völgyében egy gát épí­téséhez, ezzel a beruházás költsé­geinek 39 százalékát finanszírozza. A 25 éves kölcsönt 5 évi türelmi idő után féléves részletekben, 3,5 százalékos kamattal kell visszafi­zetni. JELENTI A 4» Arap Moi újabb ötéves idő­szakra Kenya elnöke lesz, miután ellenvélemény nélkül elnökjelöltté választották. __________ Felgyorsult a tajvani növekedés A tajvani nemzeti össztermék (GNP) az év második negyedében reálértékben éves szinten 6,3 szá­zalékkal növekedett, szemben az előző három hónap 4,54 százalékos növekedési ütemével és az előző év azonos időszakának 3,2 százalékos tempójával. A kormány arra szá­mít, hogy a harmadik és a negye­dik negyedben a növekedés éves szinten 7,66, illetve 7,88 százalék lesz, azaz az egész évre vetítve 6,6 százalékos, szemben az előirányzott 5,1 százalékos növekedéssel és a tavalyi 3,9 százalékos tempóval. A költségvetési hivatal vezetője sze­rint az erős növekedés az olajárak márciusi csökkenésének a követ­kezménye. (Reuter) Bonn­ kiadáscsökkentő tervei A nyugatnémet kormány a kiadá­sok visszafogásával, nem pedig az adók növelésével akarja a költség­­vetési hiányt csökkenteni — jelen­tette ki kedden Lambsdorff gazda­sági miniszter a frankfurti keres­kedelmi és iparkamarában. Bonnak törekvése, hogy kölcsönfelvételeit 1987-ig évi 25 milliárd márkára csökkentse a jövőre előirányzott 37 milliárd márkáról. Az idei költség­­vetési hiányt 40 milliárd márka kö­rül várják. A miniszter kifejtette, hogy éven­te mintegy 6,5 milliárd márkával akarják a kiadásokat visszafogni és új kötelezettségeket csak rendkívül óvatosan vállalnak. A miniszter egyebek között a szociális juttatá­sok szféráját említette olyanként, ahol a kiadásokat meg akarják fog­ni. A bonni kormány — mondta — 1970 és 1980 között 130 százalékkal növelte szociális kiadásait, miköz­ben a nemzeti össztermék 120 szá­zalékkal bővült. Lambsdorff jelezte, hogy a kor­mány az ipari szubvenciókat is csök­kenteni akarja, egyszersmind elis­merte, hogy ez politikailag nagyon kényes feladat. Hangoztatta, hogy a stabil monetáris és fiskális politika a legfőbb biztosíték a fellendülés megtartására és a munkanélküliség csökkentésére. A kormány az év ele­jén azt jósolta, hogy a munkanél­küliek száma az év közepére 2,3— 2,4 millióra nő, Lambsdorff szerint az alsó érték teljesül. Júliusban 2,2 millióan voltak munka nélkül, míg júniusban 2,13 millióan. (AP—DJ, Reuter) Subroto sem javasol áremelést az OPEC-nek „Erősödik az olaj iránti kereslet a világon, s ennek hatására nő az OPEC (a Kőolajexportáló Országok Szervezete) olaja iránti igény is, je­lenleg napi 18—18,5 millió barriel­­nyi helyezhető el belőle a piacon” — jelentette ki Subroto indonéz olajipari miniszter. A javuló kereslet jeleként a sza­badpiaci olajáraknak a hivatalos árak­hoz való felzárkózását említette Subroto. A folyamat különösen jú­liusban volt erőteljes, de augusz­tusban is kitartott. Tényadatként közölte, hogy az USA-ban, júliusban 2,,,7 százalékkal nőtt az olajkereslet, figyelmeztetett viszont arra is, hogy ugyanez nem következett be Nyu­­gat-Európában és Japánban. Vég­eredményben azt a következtetést vonta le a miniszter — aki egyéb­ként tagja az OPEC szeptember kö­zepén összeülő piacfigyelő bizottsá­gának —,­ hogy a szervezetnek nem szabad áremeléssel veszélyeztetnie a piac stabilitását (Reuter) A Pravda az elavult fogyasztási cikkekről Igen sok szovjet gyár már az ösz­­szeszerelés pillanatában elavult fo­gyasztási cikkeket gyárt — állapít­ja meg szerdai számában a Prav­da. A tervezők túl sok időt tölte­nek a prototípus elkészítésével, és figyelmen kívül hagyják a nyugati technológiai haladást — írja. Há­rom nappal ezelőtt a lap ismertette a műszaki haladás meggyorsítására vonatkozó központi határozatot. Ekkor rámutatott, hogy a műszaki haladás létfontosságú, mert az egyik legfőbb területe a szocialista és a kapitalista rendszer versenyé­nek. Szintén a Pravda szerdai szá­mából származó hír, hogy tartós fogyasztási cikkekből 3 milliárd ru­bel értékben őszi kiárusítást ren­deznek. (Reuter) A hét végi spanyol áradások pusztításai Az első becslések szerint 500 mil­liárd peseta (3,3 milliárd dollárnyi) kárt okozott a hét végi áradás Észak-Spanyolországban. Az már bizonyos, hogy 31 ember életét vesztette, de a közúti és a vasúti hálózatban, az ipari üzemekben, a vállalatokban, a mezőgazdasági ter­ményben és az állatállományban okozott pusztítás pontos összesítése még hátravan. Baszkföldön körül­belül 26 ezer embert fosztott meg állásától az áradás, m­után üze­mek egész sora rongálódott meg. Baszkföldet és Cantabriát, az utób­bi 20 esztendő legsúlyosabb árvize következtében leginkább károsult területeket a madridi kormány teg­napi ülésén katasztrófa­ sújtotta te­rületnek nyilvánította. (Reuter) VILAGGazdaság Megkondult a vészharang a francia szénbányászat felett A francia szénbányászok körében nagy felzúdulást váltott ki a kormány döntése, hogy jövőre az idei szinten fagyasztja be az ágazatnak nyújtott támogatások összegét A gazdasági minisztérium kedden közölte, hogy emelik egyebek között a benzin kiskereske­delmi árát, eközben folyik a benzinkutasok között a háború az árak alulkínálásában. A francia kormány jövőre csak ugyanannyi támogatást akar adni a depresszióban lévő széniparnak, mint az idén, és elkerülhetetlen­nek tartja, hogy egyes bányákat bezárjanak. A segély befagyasztá­sa — panaszolják szénbányászati körökben — kétszeres veszteséget jelent az ágazatnak, mert a segé­lyek összegét nem­ igazítják az inf­lációhoz, s mert a szénbányászat költségvetésének 40 százalékát az elbocsátott bányászoknak folyósítja, akik száma és eltartási költsége egyre nő. A francia kormány az ágazatra és a különböző régiókra hagyja an­nak eldöntését, hogy mely bányá­kat zárjanak be. Általános véle­mény szerint a leggazdaságtalanab­­bul működő bányák az ország észa­ki és középső területein találhatóak. A francia szénbányászat évek óta súlyos helyzetben van, termelése ta­valy 19,9 millió tonnára csökkent az 1981-es 21,5 millióról. Az idei szénkitermelési cél 18,5 millió ton­na. Jóllehet a támogatások összege tavaly elérte a 3,4 milliárd frankot, a szénbányászat 115 millió frankos veszteséggel zárta az évet, a ter­melékenység egy esztendő alatt 6,7 százalékkal romlott, s egy tonna szén kitermelési költsége 27­­szá­zalékkal drágult. Az aktív bányá­szok létszáma 60 ezerre csökkent az 50-es éveik 300 ezerjéról. A kormány befagyasztási dön­tése nyomán Franciaországban for­ró őszre számítanak, a bányászati szakszervezet szóvivője már közöl­te is, hogy ha a kormány nem másítja meg döntését, akkor a bá­nyászok akcióba lépnek. A szocialista kormány működé­sének első két évében 60 százalék­kal növelte a szénbányászatnak nyújtott támogatás összegét. Állás­pontja áprilisban változott meg,­­amikor Mitterrand elnök kijelentet­te,­­hogy a kormány nem „fogja a végtelenségig támogatni a vesztesé­ges­­ bányákat. Párizsnak a benzinkutasokkal is meggyűlt a baja. Kedden jelentet­ték be, hogy a szupermarketlánc-tu­lajonos Leclerc cégtől hat hónapra bevonják a benzinimportálási enge­délyt. Az események hátterében az áll, hogy a hálózathoz tartozó ben­zinkutaknál az államilag megenge­dettnél olcsóbban adták a benzint. Ez különösen a kis benzin­kú­t-tu­­lajdonosokat bosszantotta fel, akik képtelenek részt venni az árcsök­kentési háborúban. Az elmúlt he­tekben erőszakos akciókra is sor került, számos Leclerc-kutat elfog­laltak vagy megrongáltak. Volt, ahol 14 ezer liter szuperbenzin tönkrement, mert cukrot pumpáltak a tankokba. A múlt héten a cég el­nöke békülési gesztusként bejelen­tette, hogy átmenetileg leállnak az árcsökkentéssel, és leülnek a fo­gyasztók, az olajfinomítók és a kor­mány képviselőivel, hogy az árpoli­tikáról tárgyaljanak. Kilátásba he­lyezte­­azonban, hogy visszatérnek az eddigi ártaktikához, ha a kor­mány­ nem hajlandó tárgyalni, vagy megvonja a cégtől az importálás jo­gát. Az energiaügyi minisztérium szóvivője jelezte, hogy a kormány meg akarja reformálni az árszabási rendszert. Erről minden érdekelttel tanácskozik, ám addig tiszteletben kell tartani az érvényes rendelke­zéseket. Két francia bíróság az európai bírósághoz fordult, de si­kertelenül, mert Leclerc azzal ér­velt, hogy a benzinárak hivatalos ellenőrzése ellentétes a szabadke­reskedelmi elvekkel, sérti a Római Szerződést. A francia gazdasági minisztérium kedden bejelentette, hogy szeptem­ber 12-től a benzin kiskereskedelmi érát literenként 0,03 frankkal eme­lik, a fűtőolaj és a dízelolaj árát literenként 0,02—0,03 frankkal csökkentik. Tavaly óta az olajtermé­kek árát havonta módosítják, fi­gyelembe véve a finomítás, a szállí­tás költségeit, valamint a dollár és a frank közti, árfolyam alakulását. Ezentúl viszont csak­ négyhavonta igazítják ki. Közölte a minisztérium azt is, hogy az áramszolgáltatás dí­ját szeptember 15-től 3,5 százalék­kal emelik. (AP-DJ, Reuter) Ötéves mélyponton az olasz infláció öt éve nem volt olyan lassú az árak havi emelkedése Olaszország­ban, mint most augusztusban. A sta­tisztikák szerint a fogyasztói árin­dex júliushoz képest mindössze 0,4 százalékkal emelkedett, ilyen lassú havi tempó 1978 augusztusa óta nem fordult elő. Éves szinten az inflá­ció augusztusban 13,7 százalékos volt, szemben az egy hónappal ko­rábbi 15,4, illetve a júniusi 16 szá­zalékkal. Egy évre kivetítve a drá­gulás üteme 1979 március óta nem volt ilyen lassú. A szakemberek sze­rint a mértéktartó augusztusi ár­emelkedés elsősorban azzal magya­rázható, hogy 0,1 százalékkal csök­kentek az élelmiszerárak, valame­lyest visszaestek az áramszolgálta­tás díjai és némileg olcsóbbá vál­tak az üzemanyagok. Római kormánykörökben óva in­tenek attól, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítsanak a ked­vező augusztusi adatoknak. Elsősor­ban nincs kiszűrve belőlük a sze­zonális ingadozások hatása — ér­velnek —, másodszor pedig az az általános vélemény, hogy az ilyen lassú infláció szeptemberben aligha fog megismétlődni Ekkorra várják ugyanis az áramfogyasztási és a te­lefondíjak drágítását. A mostani biztató adatok min­denesetre lehetővé teszik, hogy Olaszországban is süllyedhessenek a kamatok. Az olasz leszámítolási ka­matláb, amelyet a jegybank akkor számít fel, ha a kereskedelmi ban­kok váltók ellenében fordulnak hoz­zá kölcsönért, pillanatnyilag 17 szá­zalékos, de a legnagyobb ügyfelek­nek felszámított kedvezményes ka­mat, az olasz prime rate még en­nél is magasabb, 18,75 százalékos. Olaszországban sokan a drága hi­telt teszik felelőssé a recesszió el­húzódásáért. Római bankárberkek­ben azt remélik, hogy az infláció éves szinten 13,5—14,5 százalék kö­zött marad az idén, ez esetben a legfontosabb kamatokat hamarosan egy egész százalékponttal leszállít­hatják. További kamatcsökkentésre azonban nincs remény, mert azzal már a líra árfolyamának gyengülé­sét kockáztatnák. Az olasz valuta amúgy is hagyományosan nyomás alá kerül, mihelyt véget ér a ha­talmas bevételeket hozó idegenfor­galmi idény. A kamatok viszaszorítása mellett a kormány fontos feladatának te­kinti a költségvetési deficit ellen­őrzés alá vonását Azt tervezik, hogy az idén a költségvetési mérleghiány nem fogja meghaladni a 80 ezer milliárd lírát (1 dollár­­■ 1614 lí­ra). Ez az összeg nagyobb ugyan, mint a tavalyi 71 ezer milliárd, de jóval kisebb, mint a korábban jó­solt 89 ezer milliárd líra. (Reuter, AP—DJ) YILASGA2MSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közesetek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok Intézmények) bármely­ posta­hivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 83.3102/9-09 — Szedte Zríny! Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next