Világgazdaság, 1983. szeptember (15. évfolyam, 171/3670-192/3691. szám)
1983-09-01 / 171. (3670.) szám
1983. SZEPTEMBER 1. INTENZÍVEBB NÖVEKEDÉST SÜRGET A CSEHSZLOVÁK VEZETÉS A csehszlovák gazdaság első félévi teljesítménye megfelelő alapot ad az idei népgazdasági terv két legfontosabb feladatának megvalósításához: a hatékonyság fokozásához és a gazdaság növekedési ütemének meggyorsításához. Ehhez azonban a gazdaságossági szemlélet elmélyítésére, a kezdeményező készség és a szocialista vállalkozási szellem fejlesztésére is szükség van — állapította meg a CSKP KB elnöksége és a szövetségi kormány a népgazdasági terv első félévi teljesítésének értékelésekor. ■" A KB-elnökség határozata a gazdálkodás minőségi oldalára helyezte a hangsúlyt. A tapasztalható hiányosságokról azt állapította meg, hogy azok többnyire szubjektív okokra vezethetők vissza: sok gyenge pont maradt fenn az irányító, a szervező és az ellenőrző tevékenységben, a gazdasági mechanizmus működésében, gyakran csorbát szenved a munkafegyelmi előírások betartása. Az előző év azonos időszakához és ez állami terv előirányzataihoz képest gyorsabban nőtt az ipar és az építőipar termelése, illetve az állattenyésztés. Az állami ipar termelése 3,2 százalékkal gyarapodott az előző év azonos időszakához képest, az állami terv 1,8 százalékos előirányzatával szemben. A terven felüli termelésnek azonban csak ki■kisebb része jelentkezett a végső felhasználásban, nagyobb részét a készletnövekedés és a termelő fogyasztás szívta fel. A KB-elnökség határozata hangsúlyozza, hogy a termelés növekedésének alapját a források hatékonyabb hasznosításának kell jelentenie. A terven felüli termelést a jövőben növekvő mértékben kell fedezni a nyers- és alapanyag-megtakarításból A határozat nem véletlenül emeli ki, hogy csakis olyan termelésre van szükség, amely hatékonyan hasznosítja a felhasznált erőforrásokat, és tényleges szükségletet elégít ki. Úgy fogalmaz, hogy a feladatok „célszerű” túlteljesítésére van szükség. A vizsgált időszakban lényegében nem növekedett a magas műszaki színvonalat megtestesítő korszerű termékek aránya a csehszlovák ipar gyártmányszerkezetében, az ilyen cikkek alkotják a termékek 10,5 százalékát. A tőkés és a fejlődő országokba irányuló exportterv, főként a gépipari ágazat lemaradása miatt, neon teljesült. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem mérlegében az aktívum fenntartását csak a bevitel fokozottabb korlátozásával sikerült elérni. A szocialista országokkal lebonyolított forgalom elérte a csehszlovák árucsere 77,6 százalékát, s a KGST- országokkal 11,3 százalékkal nőtt a forgalom amúlt év hasonló időszakához képest. A párthatározat intézkedéseket helyez kilátásba az exportárualapok bővítése céljából. Mint hangsúlyozza, az eredmények érdekében mindenekelőtt javítani kell a pótalkatrész-szállítások és a szerviz színvonalát. (MTI) Jelentés Ausztria exportösztönzési kiadásairól Az osztrák gazdaságkutató intézet legfrissebb havi jelentésében Ausztria exportösztönzéssel kapcsolatos feladásait (a finanszírozást és a biztosítást) elemzi. Az exportnál általános, hogy a vevőnek fizetési határidőt jelölnek meg. Nemcsak maguk az exportőrök nyújtanak kereskedelmi hiteleket, hanem bankok is részt vesznek az exportfinanszírozásban (általában kötött felhasználású finánchitelek, illetve forfait formájában). 1981 végén az osztrák gazdaság összes exporttámogatási, kiadásai 160 milliárd schillingre rúgtak. Ebből az összegből 69 milliárd volt a kereskedelmi hitel, a többi exporttámogató bankhitel. Az osztrák kivitel ellenértéke átlagosan 4 hónap múlva folyt be. Az exporttámogató hitelek számottevő részét különböző exportösztönzési eljárások keretében refinanszírozza az Österreichische Kontrollbank, az österreichische Nationalbank és az exportalap. A refinanszírozott kereskedelmi hitelek állománya 1981 végén 54 milliárd schillingre, a refinanszírozott bankhiteleké 78 milliárd schillingre rúgott, azaz az összesen 160 milliárd schillingnyi exportösztönző hitelből 132 milliárdot refinanszíroztak. Az ehhez szükséges eszközök oroszlánrészét, 1981 végén121, 1982 végén 126 milliárd schillinget az österreichische Kontrollbank bocsátotta rendelkezésre. A bank pénzszükségletét részben nettó hitelfelvétel útján, részben a korábban folyósított hitelek befolyó törlesztő részleteiből fedezi. Az 1971—75 évek átlagában még 2 milliárd dolláros nettó hitelfelvétel 1980-ban és 1981-ben 30 milliárd schillingre szökött fel, 1982-ben azonban ismét visszaesett 5 milliárd schillingre. A Kontrollbank hitelszükséglete java részét külföldön veszi fel, kemény valutájú országokból és ezzel kihasználja az alacsony kamatok előnyét. A hitelfelvételek végeredményben nemhogy többletterhet jelentettek volna, hanem még valamennyi árfolyam-nyereséget is hoztak. Költségterhet inkább csak az exportösztönzések hosszú lejáratú részének kamatláb-változási kockázata okoz (ilyen eseteikben rögzített kamattal veszi föl a hitelt az importőr). 1975 és 1980 között mindössze 77 millió schilling kaffiatszubvenciót kellett a banknak igénybe vennie. Mivel erre férként fejlődő országoknak nyújtott exporthitelek finanszírozásához volt szükség, ez a szubvenció voltaképpen osztrák fejlesztési segélynek számít. Tény viszont, hogy 1930 óta a kamatszubvenció-szükséglet tetemesen megnőtt. Az osztrák gazdaságkutató intézet becslése szerint 1990-ben az österreichische Kontrollbanknak 250—350 milliárd schillingre lesz szüksége az exportösztönzésekhez, azaz a jelenlegi szükséglet a kétszeresére, sőt inkább a háromszorosára emelkedik. Az utóbbi években az osztrák exportbiztosítót is fokozottabb mértékben vették igénybe. 1950-től 1982 végéig a biztosítónak 9,4 milliárd schillinget kellett kifizetnie; az átütemezéseket is hozzászámítva 11,8 milliárd schilling kiadása volt. Ugyanebben az időszakban 8 milliárd schillingre rúgott a biztosítási díjakból származó bevétel, azaz a fedezettség 3,8 milliárd schillinggel maradt el a kiadásoktól. A jelenleg fennálló követelések állománya 8,4 milliárd schilling. Az mindenesetre ma még nem ítélhető meg, hogy ezeknek a követeléseiknek mekkora hányadát kell majd veszteségként leírni — véli az intézet. (APA) «S» Az indonéz inflációs ráta a tavalyi 10,9 százalékról az idén várhatóan 15 százalékra emelkedik, elsősorban a nyersanyagok és tőkejavak importjának visszaesése miatt — jósolta Szuharto elnök tanácsadója. .m Argentína egyik legnagyobb magáncége, a Celulosa Argentína adósságainak átütemezéséről kátyúba jutottak a tárgyalások, s ez nehezíti az ország összesen 39 milliárd dollárnyi külföldi tartozásának átütemezését is. A cég összesen 300 millió dollár körüli adósságából 100 millióval tartozik a külföldnek. C& Kuvait 10 millió dinár (1 dollár , 0,29 dinár) kölcsönt nyújt a Jordán folyó völgyében egy gát építéséhez, ezzel a beruházás költségeinek 39 százalékát finanszírozza. A 25 éves kölcsönt 5 évi türelmi idő után féléves részletekben, 3,5 százalékos kamattal kell visszafizetni. JELENTI A 4» Arap Moi újabb ötéves időszakra Kenya elnöke lesz, miután ellenvélemény nélkül elnökjelöltté választották. __________ Felgyorsult a tajvani növekedés A tajvani nemzeti össztermék (GNP) az év második negyedében reálértékben éves szinten 6,3 százalékkal növekedett, szemben az előző három hónap 4,54 százalékos növekedési ütemével és az előző év azonos időszakának 3,2 százalékos tempójával. A kormány arra számít, hogy a harmadik és a negyedik negyedben a növekedés éves szinten 7,66, illetve 7,88 százalék lesz, azaz az egész évre vetítve 6,6 százalékos, szemben az előirányzott 5,1 százalékos növekedéssel és a tavalyi 3,9 százalékos tempóval. A költségvetési hivatal vezetője szerint az erős növekedés az olajárak márciusi csökkenésének a következménye. (Reuter) Bonn kiadáscsökkentő tervei A nyugatnémet kormány a kiadások visszafogásával, nem pedig az adók növelésével akarja a költségvetési hiányt csökkenteni — jelentette ki kedden Lambsdorff gazdasági miniszter a frankfurti kereskedelmi és iparkamarában. Bonnak törekvése, hogy kölcsönfelvételeit 1987-ig évi 25 milliárd márkára csökkentse a jövőre előirányzott 37 milliárd márkáról. Az idei költségvetési hiányt 40 milliárd márka körül várják. A miniszter kifejtette, hogy évente mintegy 6,5 milliárd márkával akarják a kiadásokat visszafogni és új kötelezettségeket csak rendkívül óvatosan vállalnak. A miniszter egyebek között a szociális juttatások szféráját említette olyanként, ahol a kiadásokat meg akarják fogni. A bonni kormány — mondta — 1970 és 1980 között 130 százalékkal növelte szociális kiadásait, miközben a nemzeti össztermék 120 százalékkal bővült. Lambsdorff jelezte, hogy a kormány az ipari szubvenciókat is csökkenteni akarja, egyszersmind elismerte, hogy ez politikailag nagyon kényes feladat. Hangoztatta, hogy a stabil monetáris és fiskális politika a legfőbb biztosíték a fellendülés megtartására és a munkanélküliség csökkentésére. A kormány az év elején azt jósolta, hogy a munkanélküliek száma az év közepére 2,3— 2,4 millióra nő, Lambsdorff szerint az alsó érték teljesül. Júliusban 2,2 millióan voltak munka nélkül, míg júniusban 2,13 millióan. (AP—DJ, Reuter) Subroto sem javasol áremelést az OPEC-nek „Erősödik az olaj iránti kereslet a világon, s ennek hatására nő az OPEC (a Kőolajexportáló Országok Szervezete) olaja iránti igény is, jelenleg napi 18—18,5 millió barrielnyi helyezhető el belőle a piacon” — jelentette ki Subroto indonéz olajipari miniszter. A javuló kereslet jeleként a szabadpiaci olajáraknak a hivatalos árakhoz való felzárkózását említette Subroto. A folyamat különösen júliusban volt erőteljes, de augusztusban is kitartott. Tényadatként közölte, hogy az USA-ban, júliusban 2,,,7 százalékkal nőtt az olajkereslet, figyelmeztetett viszont arra is, hogy ugyanez nem következett be Nyugat-Európában és Japánban. Végeredményben azt a következtetést vonta le a miniszter — aki egyébként tagja az OPEC szeptember közepén összeülő piacfigyelő bizottságának —, hogy a szervezetnek nem szabad áremeléssel veszélyeztetnie a piac stabilitását (Reuter) A Pravda az elavult fogyasztási cikkekről Igen sok szovjet gyár már az öszszeszerelés pillanatában elavult fogyasztási cikkeket gyárt — állapítja meg szerdai számában a Pravda. A tervezők túl sok időt töltenek a prototípus elkészítésével, és figyelmen kívül hagyják a nyugati technológiai haladást — írja. Három nappal ezelőtt a lap ismertette a műszaki haladás meggyorsítására vonatkozó központi határozatot. Ekkor rámutatott, hogy a műszaki haladás létfontosságú, mert az egyik legfőbb területe a szocialista és a kapitalista rendszer versenyének. Szintén a Pravda szerdai számából származó hír, hogy tartós fogyasztási cikkekből 3 milliárd rubel értékben őszi kiárusítást rendeznek. (Reuter) A hét végi spanyol áradások pusztításai Az első becslések szerint 500 milliárd peseta (3,3 milliárd dollárnyi) kárt okozott a hét végi áradás Észak-Spanyolországban. Az már bizonyos, hogy 31 ember életét vesztette, de a közúti és a vasúti hálózatban, az ipari üzemekben, a vállalatokban, a mezőgazdasági terményben és az állatállományban okozott pusztítás pontos összesítése még hátravan. Baszkföldön körülbelül 26 ezer embert fosztott meg állásától az áradás, mután üzemek egész sora rongálódott meg. Baszkföldet és Cantabriát, az utóbbi 20 esztendő legsúlyosabb árvize következtében leginkább károsult területeket a madridi kormány tegnapi ülésén katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította. (Reuter) VILAGGazdaság Megkondult a vészharang a francia szénbányászat felett A francia szénbányászok körében nagy felzúdulást váltott ki a kormány döntése, hogy jövőre az idei szinten fagyasztja be az ágazatnak nyújtott támogatások összegét A gazdasági minisztérium kedden közölte, hogy emelik egyebek között a benzin kiskereskedelmi árát, eközben folyik a benzinkutasok között a háború az árak alulkínálásában. A francia kormány jövőre csak ugyanannyi támogatást akar adni a depresszióban lévő széniparnak, mint az idén, és elkerülhetetlennek tartja, hogy egyes bányákat bezárjanak. A segély befagyasztása — panaszolják szénbányászati körökben — kétszeres veszteséget jelent az ágazatnak, mert a segélyek összegét nem igazítják az inflációhoz, s mert a szénbányászat költségvetésének 40 százalékát az elbocsátott bányászoknak folyósítja, akik száma és eltartási költsége egyre nő. A francia kormány az ágazatra és a különböző régiókra hagyja annak eldöntését, hogy mely bányákat zárjanak be. Általános vélemény szerint a leggazdaságtalanabbul működő bányák az ország északi és középső területein találhatóak. A francia szénbányászat évek óta súlyos helyzetben van, termelése tavaly 19,9 millió tonnára csökkent az 1981-es 21,5 millióról. Az idei szénkitermelési cél 18,5 millió tonna. Jóllehet a támogatások összege tavaly elérte a 3,4 milliárd frankot, a szénbányászat 115 millió frankos veszteséggel zárta az évet, a termelékenység egy esztendő alatt 6,7 százalékkal romlott, s egy tonna szén kitermelési költsége 27százalékkal drágult. Az aktív bányászok létszáma 60 ezerre csökkent az 50-es éveik 300 ezerjéról. A kormány befagyasztási döntése nyomán Franciaországban forró őszre számítanak, a bányászati szakszervezet szóvivője már közölte is, hogy ha a kormány nem másítja meg döntését, akkor a bányászok akcióba lépnek. A szocialista kormány működésének első két évében 60 százalékkal növelte a szénbányászatnak nyújtott támogatás összegét. Álláspontja áprilisban változott meg,amikor Mitterrand elnök kijelentette,hogy a kormány nem „fogja a végtelenségig támogatni a veszteséges bányákat. Párizsnak a benzinkutasokkal is meggyűlt a baja. Kedden jelentették be, hogy a szupermarketlánc-tulajonos Leclerc cégtől hat hónapra bevonják a benzinimportálási engedélyt. Az események hátterében az áll, hogy a hálózathoz tartozó benzinkutaknál az államilag megengedettnél olcsóbban adták a benzint. Ez különösen a kis benzinkút-tulajdonosokat bosszantotta fel, akik képtelenek részt venni az árcsökkentési háborúban. Az elmúlt hetekben erőszakos akciókra is sor került, számos Leclerc-kutat elfoglaltak vagy megrongáltak. Volt, ahol 14 ezer liter szuperbenzin tönkrement, mert cukrot pumpáltak a tankokba. A múlt héten a cég elnöke békülési gesztusként bejelentette, hogy átmenetileg leállnak az árcsökkentéssel, és leülnek a fogyasztók, az olajfinomítók és a kormány képviselőivel, hogy az árpolitikáról tárgyaljanak. Kilátásba helyezteazonban, hogy visszatérnek az eddigi ártaktikához, ha a kormány nem hajlandó tárgyalni, vagy megvonja a cégtől az importálás jogát. Az energiaügyi minisztérium szóvivője jelezte, hogy a kormány meg akarja reformálni az árszabási rendszert. Erről minden érdekelttel tanácskozik, ám addig tiszteletben kell tartani az érvényes rendelkezéseket. Két francia bíróság az európai bírósághoz fordult, de sikertelenül, mert Leclerc azzal érvelt, hogy a benzinárak hivatalos ellenőrzése ellentétes a szabadkereskedelmi elvekkel, sérti a Római Szerződést. A francia gazdasági minisztérium kedden bejelentette, hogy szeptember 12-től a benzin kiskereskedelmi érát literenként 0,03 frankkal emelik, a fűtőolaj és a dízelolaj árát literenként 0,02—0,03 frankkal csökkentik. Tavaly óta az olajtermékek árát havonta módosítják, figyelembe véve a finomítás, a szállítás költségeit, valamint a dollár és a frank közti, árfolyam alakulását. Ezentúl viszont csak négyhavonta igazítják ki. Közölte a minisztérium azt is, hogy az áramszolgáltatás díját szeptember 15-től 3,5 százalékkal emelik. (AP-DJ, Reuter) Ötéves mélyponton az olasz infláció öt éve nem volt olyan lassú az árak havi emelkedése Olaszországban, mint most augusztusban. A statisztikák szerint a fogyasztói árindex júliushoz képest mindössze 0,4 százalékkal emelkedett, ilyen lassú havi tempó 1978 augusztusa óta nem fordult elő. Éves szinten az infláció augusztusban 13,7 százalékos volt, szemben az egy hónappal korábbi 15,4, illetve a júniusi 16 százalékkal. Egy évre kivetítve a drágulás üteme 1979 március óta nem volt ilyen lassú. A szakemberek szerint a mértéktartó augusztusi áremelkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy 0,1 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak, valamelyest visszaestek az áramszolgáltatás díjai és némileg olcsóbbá váltak az üzemanyagok. Római kormánykörökben óva intenek attól, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítsanak a kedvező augusztusi adatoknak. Elsősorban nincs kiszűrve belőlük a szezonális ingadozások hatása — érvelnek —, másodszor pedig az az általános vélemény, hogy az ilyen lassú infláció szeptemberben aligha fog megismétlődni Ekkorra várják ugyanis az áramfogyasztási és a telefondíjak drágítását. A mostani biztató adatok mindenesetre lehetővé teszik, hogy Olaszországban is süllyedhessenek a kamatok. Az olasz leszámítolási kamatláb, amelyet a jegybank akkor számít fel, ha a kereskedelmi bankok váltók ellenében fordulnak hozzá kölcsönért, pillanatnyilag 17 százalékos, de a legnagyobb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamat, az olasz prime rate még ennél is magasabb, 18,75 százalékos. Olaszországban sokan a drága hitelt teszik felelőssé a recesszió elhúzódásáért. Római bankárberkekben azt remélik, hogy az infláció éves szinten 13,5—14,5 százalék között marad az idén, ez esetben a legfontosabb kamatokat hamarosan egy egész százalékponttal leszállíthatják. További kamatcsökkentésre azonban nincs remény, mert azzal már a líra árfolyamának gyengülését kockáztatnák. Az olasz valuta amúgy is hagyományosan nyomás alá kerül, mihelyt véget ér a hatalmas bevételeket hozó idegenforgalmi idény. A kamatok viszaszorítása mellett a kormány fontos feladatának tekinti a költségvetési deficit ellenőrzés alá vonását Azt tervezik, hogy az idén a költségvetési mérleghiány nem fogja meghaladni a 80 ezer milliárd lírát (1 dollár■ 1614 líra). Ez az összeg nagyobb ugyan, mint a tavalyi 71 ezer milliárd, de jóval kisebb, mint a korábban jósolt 89 ezer milliárd líra. (Reuter, AP—DJ) YILASGA2MSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közesetek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 83.3102/9-09 — Szedte Zríny! Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán