Világgazdaság, 1983. október (15. évfolyam, 193/3692-213/3712. szám)

1983-10-08 / 198. (3697.) szám

2 ^ (Gn 1983. OKTÓBER 8. Jugoszlávia végső jóváhagyást kapott a bankoktól az átütemezésre Végre siker koronázta Jugoszlávia törekvését az idén esedékes bank­tartozásainak átütemezésére: a világ tíz városában összesen 542 bank írta alá az átütemezésről szóló okmányt. Az érintett bankok közül mindössze két szingapúri pénzintézmény lépett vissza a megállapodástól, miután az ország központi bankja ezt tanácsol­ta nekik. Az átütemezés összesen 1,9 mil­liárd dollárra vonatkozik, de jóvá­hagyásával Jugoszlávia hozzájuthat a már korábban beígért 600 millió dollárnyi új bankhitelhez is. Az utóbbiból 450 milliót már október 24-én­­elvehet, a fennmaradó 150 milliót pedig november 15-én. Az át­ütemezett adósság megoszlása a kö­vetkező: körülbelül 1 milliárd dol­lár középlejáratú, 280 millió dollár rövid lejáratú tartozás, a fennmaradó mintegy­ 600 millió dollár pedig megújítható hitelkeret. Az átütemezés tető alá hozása nyo­mán Belgrád jogot nyert a Nemzet­közi Valuta Alap készenléti hitel­kerete idén még lehívható részének felvételére. Az IMF a hírek szerint néhány napon belül átutal 106 mil­lió dollárt, a maradék 137 milliót pedig a jövő hónapban kapja meg Jugoszlávia. Az IMF-től kapott ösz­­szeget Belgrád, a szakértők szerint, a Nemzetközi Fizetések Bankjától (BIS) kapott rövid lejáratú kölcsön novemberben esedékes 250 millió dolláros törlesztő részletének ki­egyenlítésére fogja felhasználni. Nyugati bankforrások kedvezően nyilatkoznak Jugoszlávia pénzügyi helyzetéről. Az ország fizetési mér­legének deficitje az idén várhatóan 500 millió dollárra mérséklődik az egy évvel korábbi 1,7 milliárdról. Belgrád pontosan teljesíti fizetési kötelezettségeit, hátralékait augusz­tusban kiegyenlítette, szovjet olaj nyugati értékesítése révén. (AP—DJ) Megállapodás a 11 milliárd dolláros brazil hitelcsomag részleteiről Újabb lépések történtek afelé, hogy Brazília hozzájárulhasson egy több mint 11 milliárd dolláros hi­telhez, amely mindenképpen szük­séges ahhoz, hogy elkerülhesse a fizetésképtelenséget. Mint ismere­tes, de Larosiére, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezérigazgatója szeptember végén bejelentette, hogy az IMF, a hitelező bankok és Bra­zília elvi­ megegyezést kötött a köl­csönről. Péntekre kidolgozták a hi­telnyújtás feltételeinek részleteit is. Ennek értelmében Brazília 6,5 milliárd dollár új hitelhez jut és az 1984-ben esedékes tartozásokból 5 milliárd dollár visszafizetését csak öt év múlva kell megkezde­nie, majd kilenc év múlva kell be­fejeznie. Az idén esedékessé vált adósságok határidejét — amelyek­ről februárban már kötöttek meg­állapodást — ismét módosították, ez alkatomat nyolc évre, két és fél­éves türelmi idővel. Az óriáshitelt folyósító több száz nyugati bank­nak még jóvá kell hagynia a hitel­­szerződést, csak ezután hívhatja le Brazília az új kölcsönt. A hitelnyújtás és az átütemezés fejében Brazíliának már korábban meg kellett ígérnie, hogy össz­hangba hozza a termelést a fo­gyasztással. Evégett a kormány jú­liusi elnöki rendelettel a megél­hetési költségek emelkedésének 80 százalékában maximálta a béreme­lések mértékét. A munkavállalók körében a lépés nagy nemtetszést váltott ki, és emiatt nem valószí­nű, hogy a kongresszus utólag ál­dását adja a dekrétumhoz. A leg­messzebbre eddig Ernano Galveas pénzügyminiszter ment el, szerinte a kormánynak magára kellene hagy­nia a munkáltatókat és az alkal­mazottakat a bértárgyalásokon. A miniszter nyilatkozata egy nappal azután hangzott el, hogy Figueiredo elnök bejelentette: a kormány új­ból megvizsgálta a béremelési kér­dést. Galveas szerint a jövőben a kormánynak inkább csak­­a legki­sebb adható bér összegét kellene meghatároznia, és nem kellene be­leszólnia a bértárgyalásokba. Kér­déses azonban, hogy a bérlék ki­engedésével a vezetés mennyire tudja megtartani a hiteltárgyalá­sokon az infláció leszorítására tett ígéretét. Az adós országok mindinkább közös platformról szeretnének tár­gyalni hitelezőikkel — mondotta csütörtökön a brazil központi bank nemzetközi ügyekben illetékes igaz­gatója. Jose Madeira Serrano sze­rint ez jobban összehangolná az adósok politikáját és javítaná tár­gyalási pozícióikat. A bank sajtó­­osztálya megerősítette ugyan az igazgató nyilatkozatát, de hozzá­tette, hogy Serrano nem állította, hogy Brazília belép egy ilyen klub­ba. A brazil kormány hosszabb ide­je határozottan tagadja, hogy részt kívánna venni a szóban forgó cso­portosulásban, és a latin-amerikai adós nemzetek nemrégiben lezaj­lott caracasi találkozójára is csak alacsony szintű küldöttséget me­nesztett. (AP—DJ, APA) A Kína devizakészletei 12,41 mil­liárd dollárról 13,02 milliárdra nőt­tek az idei év második negyedében. 4B. Hurford ausztrál pénzügymi­niszter kifogásolta, hogy egy te­kintélyes pénzügyi szaklap, az Ins­­titutional In­ves­tor Magazine a közelmúltban rossznak ítélte Auszt­rália hitelképességét. A lap a Vi­lágbank tisztviselőinek tanulmá­nyára hivatkozva közölte ezt a mi­nősítést. Harford hangsúlyozta azonban, hogy az idézett tanul­mány még az előző ausztrál kor­mány hivatali idejében készült. Hellström svéd külkereskedel­mi miniszter pénteken Szingapúr­ba érkezett, ahol a két ország ke­reskedelmi kapcsolatainak bővíté­séről tárgyal. A svéd—szingapúri kereskedelmi forgalom tavaly 241 millió USA-dollár volt, svéd be­fektetőknek 200 millió dolláros tő­ketulajdonuk van, mintegy 120 szingapúri vállalatban. t*ót Befejezte varsói tárgyalásait a nyugati kormányok tényfeltáró küldöttsége, amely a Párizsi Klub megbízásából vizsgálta meg a hi­vatalos lengyel tartozások átüte­mezésének lehetőségét.­­ A­ Bank of Montreal bejelen­tette hogy 550 millió dolláros be­fektetéssel megveszi az amerikai Harris Bankot, Chicago harmadik legnagyobb,, illetve az USA 33. leg­nagyobb pénzintézményét. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 31,5 millió dollár kölcsönt nyújt Nigériának. Az összeg rész­ben­ az afrikai ország exportbevé­tel-csökkenésének ellensúlyozására, részben különböző gazdaságkiigazí­tó intézkedések finanszírozására szolgált Az IMF a múlt hét végén hasonló célokra megközelítően 740 millió dolláros hitelt hagyott jó­vá Portugáliának. JELENTI­ S Franciaországnak az idén 1 mil­liárd frankjába kerül a libanoni és a csádi katonai jelenlét. Mauroy miniszterelnök a parlamentben be­jelentette, hogy emiatt ki kell egé­szíteni a korábban jóváhagyott ka­tonai költségvetést. Az IADB, az Ameri­caközi Fej­lesztési Bank 145 millió dolláros kölcsönt nyújt Perunak,, amelyet részben a mezőgazdasági termelés növelésére, ezen belül mezőgazda­ságigép-vásárlásra, részben pedig útépítésre használhat fel a dél­amerikai ország. A-kategóriájú könnyűipari vállalat pályázatot hirdet budapesti gyáregységében gyáregységi főkönyvelői munkakör betöltésére Feltétel: számviteli és pénzügyi vezetői gyakorlat, legalább mérlegképes könyvelői szakképesítés. A pályázatot ,.Könnyűipar, 4454" jeligére, a Felszabadulás téri hirdetőbe kérjük állami segély a Thyssen-Knapp fúzióhoz A bonni kormány 300 millió már­kás összeget biztosít a Thyssen AG és a Fried­ Krupp GmbH egyesü­lésének elősegítésére, feltéve ha a két acélvállalat fúziójával kapcso­latos tervek kidolgozása már elég­gé előrehaladott állapotban van. A 300 millió csak az ötöde annak a pénznek, amelyre Dieter Spethh­­mann, a Thyssen vezetője szerint szükség volna a Krupp gyenge anyagi helyzete szerint. Bonni források azt is közölték: a két cég közötti nézeteltérések to­vábbra­ is kétségessé teszik, hogy létrejöhet-e egyáltalán a Thyssen és Krupp acélgyártó részlegeinek egyesülése, pedig az alapvetően fon­tos volna az NSZK acéliparában előirányzott kapacitáscsökkentések szempontjából. Eredetileg 1983 kö­zepéig kellett volna előállni a kész tervekkel, ez azonban nem sike­rült, miután az érdekeltek nem tudtak megegyezni a saját tőkeja­vak felbecsülésében. (Reuter) Folytatódnak-e az argentin átütemezési tárgyalások? Valamelyest javultak az argentin adósságügyek rendezésének esélyei azt követően, hogy szabadon bocsá­tották a jegybank elnökét. Ismere­tes, hogy néhány nappal ezelőtt Pinto Kramer szövetségi bíró ren­deletére letartóztatták Julia Gonza­­lez del Solart (VILÁGGAZDASÁG, 1983. október 4., illetve 5., 2 oldal), de háromnapos fogvatartás után vádemelés nélkül szabadon bocsá­tották. Egyúttal az argentin felleb­­viteli bíróság „megvonta az ügyet” Pinto Kramer bírótól, miközben Bi­­gnone államfő kérésére a bíróság a szövetségi bíró manővereiről tárgyal. Casabal Ella főügyész Pinto Kramer eltávolítását követeli, mondván, hogy a bíró „személyes nagyravá­­gyásból, félreértett nacionalizmustól fűtötten, bizonyos politikai körök kéréseinek eleget téve” cselekedett, s messze túllépte hatáskörét. Isme­retes, hogy mintegy 9 milliárd dol­lárnyi államadóság átütemezésének megtorpedózásával, illetve a jegy­bank elnökének letartóztatásával a bíró szorult pénzügyi helyzetbe hozta Argentínát, a bankok felfüg­gesztették újabb hiteleiket. Gonzalez del Solar­­a jegybank­­elnök és Jorge Webbe pénzügymi­niszter most azon van, hogy a hi­telezőknél kiharcolják a „bizonyta­lan időre” befagyasztott kölcsönök folyósítását. A hitelező nyugati bankokat tömörítő, 13 tagú bank­­konzorcium nemrég bejelentette: egyelőre nem szabadítja fel a már megígért 1,5 milliárd dolláros köl­csön első, 500 milliós részletét. El­akadtak az összesen 39 milliárd dol­lárra rúgó tartozások átütemezésé­ről kezdett tárgyalások is, s a ban­kok egyelőre megoszlanak a tekin­tetben: hogyan tovább? Néhányuk szeretné mielőbb folytatni az átüte­mezési megbeszéléseket, hogy még az október 30-i választások előtt valami eredményt lehessen elérni. Mások ezzel szemben szeretnének 90 napos moratóriumot az argen­tin adósságokra, s a folytatást már az új argentin vezetéssel megvitat­ni. A nehézségek ellenére hallat­szanak bizakodó hangok, egy ameri­kai bankár szerint jók a továbblépés esélyei. Közben az argentin bankok, a kormány rendeletére, 60 napra be­fagyasztották a külföldi devizabeté­teket, s a külföldi valutacsekkek el­lenértékét, a hivatalos árfolyamon átszámolva, csak argentin valutá­ban, pesóban szolgáltatják ki. (AP—DJ, Reuter) Felveszünk angol idegen nyelvű levelezőt vagy gépírót, férfi importü­zk­ikötőt, telexkezelőt, a titkárságra és az exportosztályra németül vagy angolul beszélő adminisztrátort, export- és importlebonyolítókat Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, a 699-235-ös telefonszámon. Bivimpex Bőrgyárak Kereskedelmi Közös Vállalat Budapest IV., Táncsics Mihály u. 1-3. VILÁGGAZDASÁG A Lomé­ III esélyei Bár hétfőn a görög fővárosban megkezdődik a közös piaci pénzügyek átfogó reformjáról folyó miniszteri tanácskozássorozat újabb fordulója, a hírügynökségek jelentéseikben nagyobb figyel­met szenteltek a harmadik Loméi Egyezmény előkészítéséről hiva­talosan csütörtökön kezdett tárgyalásoknak. A várhatóan 1934-be jócskán belenyúló alkudozások tétje nem más, mint hogy 1985-től kezdődően az EGK-val szerződésben álló 65 fejlődő ország mennyi segélyt kapjon a közösségtől, s nem utolsósorban, milyen feltételek­kel. Hivatalosan csütörtökön kezdő­dött, de bizonyosra vehető, hogy hosszú hónapokig eltart Luxem­burgban az a megbeszélés-sorozat, amely az EGK fejlődő országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainak új­jáalakításáról folyik. Az 1984-ben le­járó második Loméi Egyezmény megújításáról van szó, a megálla­podás szerződéses kapcsolatot te­remt a Közös Piac és összesen 65 afrikai, karib-tengeri és csendes­óceáni (ACP-)ország között. A tárgyalások alaphangnemét a botswanai külügyminiszter, Archi­­bald Mogwe felszólalása adja meg. Kijelentette: „A Közös Piac leg­rosszabb pillanataiban is jobban áll,, mint az ACP-országok, ha csúcsfor­mában vannak”. Arról beszélt, hogy az első, illetve a második Loméi Egyezmény alapján nyújtott minden közös piaci támogatás ellenére az ACP-országok közelebb vannak a teljes gazdasági öszeomláshoz, mint történelmük során eddig bármikor. A Loméi Egyezmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az elmaradott országok kilátástalansá­­ga tartósnak ígérkezik, nincs jele a javulásnak. Mint mondta, helyte­len volna az ACP-országok gazda­ságának hanyatlását csupán a Lo­méi Egyezmény hiányosságainak felróni, de közölte: mindennemű új megállapodásnak a gazdasági és társadalmi túlélés reményét kell magábak­ hordoznia. Az első Loméi Egyezményt,, meg­kötése idején, a 70-es évek köze­pén, ,a fejlett Észak és az elmara­dott Dél együttműködése mintapél­dájának tekintették. A megállapo­­dás lényege az, hogy az EGK kü­lönféle közvetlen és közvetett se­gélyek formájában anyagilag is tá­mogatja a vele szerződött fejlődő országokat (a támogatások értéke a még érvényben levő szerződés 5 éve alatt körülbelül 5 milliárd dol­lárral egyenértékel), kedvezményes kereskedelmi feltételekkel teszi le­hetővé nekik, hogy termékeiket könnyebben értékesí­thessék az EGK piacain. A Loméi Egyezmény sokat emlegetett része az úgyne­vezett Striber-rendszer, amelynek arányán az EGK igyekszik kárpó­tolni a nyersanyagexportőr ACP-or­­szágokat az exportár-hullámzások okozta váratlan veszteségekért. A harmadik Loméi Egyezmény azonban — állítják brüsszeli dip­lomaták­­ — nem lehet csupán a második egyszerű meghosszabbítá­­sa. Megváltozott a helyzet a Kö­zös Piacon is, mondják, a tagor­szágok feszes költségvetésére, kor­látozott anyagi lehetőségeire hivat­koznak. Másképpen kifejezve: az EGK várhatóan segélyeinek vissza­fogásáért, illetve a segélyek fel­használásának fokozottabb ellenőr­zéséért harcol majd a luxemburgi megbeszéléseken. Jóval ezek meg­kezdése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az EGK szeretné az emberi jogok tiszteletben tartásához, 11­,i­­letve konkrét — többnyire mező­­gazdasági, élelmiszeripari — fej­lesztési programok megvalósításá­hoz kötni segélyeit. Az ACP-országok természetesen tiltakoznak ez ellen, a közös piaci támogatások növelését, de leg­alábbis szinten tartását, ezen belül a Stabex-program pénzalapjainak megkétszerezését követelik. Az em­beri jogok tiszteletiben tartásának az utóbbi időkben emlegetett igé­nyéről szólva Mogwe kijelentette: készek vagyunk erről tárgyalni a Közös Piaccal, mint ahogyan ar­ról is, hogy az EGK milyen kap­csolatokat tart fenn a fajüldöző Dél-Afrikával... Megpróbálva már jó előre élét venni az elkerülhetetlennek látszó vitáknak és vádaskodásoknak, a harmadik Loméi Egyezmény minél előbbi megkötését sürgette Pisani, a brüsszeli bizottság fejlesztési ügyekben illetékes tagja. Arról be­szélt, hogy nem­ szabad a Loméi Egyezményt csupán pénzügyi meg­állapodásnak felfogni, hiszen olyan együttműködésről van szó, amely, különösen napjainkban, a nemzet­közi stabilitás nem­ elhanyagolható eleme. „A Közös Piacnak nem le­het sem politikai, sem gazdasági, sem stratégiai jövője a világhatal­­mak köré csoportosult országok vi­lágában, ha nem ’ kovácsol össze különösen kedvező viszonyt a har­madik világgá­.” Kijelentette, hogy igenis tárgyalni kell az ACP-or­szágok fokozott segélykérelmeiről, átütemezési gondjairól. Azt is el­­mondta, hogy orvosolni kell a fej­lődő országok belső­ bájait, így leg­főképpen a források kihasználat­lanságát. Az új megállapodásnak ezért elő kell segítenie az elmara­dott országok bányászatának és ha­lászatának fejlesztését, feltéve, hogy az új megállapodás létrejön. Maga Pisani jelentette ki ugyanis — s ezt a Reuter a bizottsági tag realitásérzékének jeleként értékeli —, hogy mindkét félnek kezdettől fogva számolnia kell a tárgyalások esetleges kudarcának lehetőségével. H . V. Tovább liberalizálják a repülőgépalkatrészek kereskedelmét Csütörtökön 20 ország kormány­­képviselői megállapodtak abban, hogy a repülőgépek és repülőgép­alkatrészek kereskedelmének libe­ralizálására vontakozó szerződést ki kell bővíteni. A határozatot az érin­tett kormányoknak is jóvá kell hagyniuk, s így 32 újabb repülőgép­alkatrész vámjának megszüntetése válik lehetővé. A már meglevő, a polgári repülőgép-kereskedelem egyezményeként ismert megállapo­dás, amelynek­ betartásáról a GATT (Általános Vámtarifa és Kereske­delmi Egyezmény) gondoskodik, már számos, a repülőgépgyártással kapcsolatos termék vámját eltöröl­te. Az újonnan listára vett cikkek vámjának felszámolása 1985 január­jától kezdődik meg. A Közös Piac közleménye szerint a meglevő egyezmény kibővítéséről szóló határozat a lehető legjobb időben született, megerősíti a nem­zetközi kereskedelem liberalizálásá­ra irányuló erőfeszítéseket és hoz­zájárulhat a nemzetközi gazdasági fellendüléshez. A közlemény rámu­tat, hogy a már meglevő megálla­podás is érezhetően növelte az em­lített árucikkek nemzetközi keres­kedelmét. A mostani megállapodás­ra a műszaki szakértők hosszas vizsgálatai után került sor, ők a GATT polgári repülőgépipari ke­reskedelemmel foglalkozó bizottsá­ga elé terjesztették elképzeléseiket. A GATT szakértők szerint lehetet­len megállapítani, hogy a szerző­dés kibővítése milyen értékű ke­reskedelmet érint, mivel e termé­kek természete annyira sajátos, hogy a róluk kötött kereskedelmi megállapodások gyakran nem ke­rülnek nyilvánosságra. (AP—DJ) misgszbii A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség; 8p . Dorottye u 6 IV em. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefont 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamaz® elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal: Bp Blaha Lujza tó# 1—S, 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállala­­tok, szövetkezetek, hatóságok Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap íródénál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz*­forgalmi jelzőszámára 83 3102/9 10 - Szedi© Zrínyi Nyomda, Bécsn Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomtat Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next