Világgazdaság, 1983. október (15. évfolyam, 193/3692-213/3712. szám)
1983-10-08 / 198. (3697.) szám
2 ^ (Gn 1983. OKTÓBER 8. Jugoszlávia végső jóváhagyást kapott a bankoktól az átütemezésre Végre siker koronázta Jugoszlávia törekvését az idén esedékes banktartozásainak átütemezésére: a világ tíz városában összesen 542 bank írta alá az átütemezésről szóló okmányt. Az érintett bankok közül mindössze két szingapúri pénzintézmény lépett vissza a megállapodástól, miután az ország központi bankja ezt tanácsolta nekik. Az átütemezés összesen 1,9 milliárd dollárra vonatkozik, de jóváhagyásával Jugoszlávia hozzájuthat a már korábban beígért 600 millió dollárnyi új bankhitelhez is. Az utóbbiból 450 milliót már október 24-énelvehet, a fennmaradó 150 milliót pedig november 15-én. Az átütemezett adósság megoszlása a következő: körülbelül 1 milliárd dollár középlejáratú, 280 millió dollár rövid lejáratú tartozás, a fennmaradó mintegy 600 millió dollár pedig megújítható hitelkeret. Az átütemezés tető alá hozása nyomán Belgrád jogot nyert a Nemzetközi Valuta Alap készenléti hitelkerete idén még lehívható részének felvételére. Az IMF a hírek szerint néhány napon belül átutal 106 millió dollárt, a maradék 137 milliót pedig a jövő hónapban kapja meg Jugoszlávia. Az IMF-től kapott öszszeget Belgrád, a szakértők szerint, a Nemzetközi Fizetések Bankjától (BIS) kapott rövid lejáratú kölcsön novemberben esedékes 250 millió dolláros törlesztő részletének kiegyenlítésére fogja felhasználni. Nyugati bankforrások kedvezően nyilatkoznak Jugoszlávia pénzügyi helyzetéről. Az ország fizetési mérlegének deficitje az idén várhatóan 500 millió dollárra mérséklődik az egy évvel korábbi 1,7 milliárdról. Belgrád pontosan teljesíti fizetési kötelezettségeit, hátralékait augusztusban kiegyenlítette, szovjet olaj nyugati értékesítése révén. (AP—DJ) Megállapodás a 11 milliárd dolláros brazil hitelcsomag részleteiről Újabb lépések történtek afelé, hogy Brazília hozzájárulhasson egy több mint 11 milliárd dolláros hitelhez, amely mindenképpen szükséges ahhoz, hogy elkerülhesse a fizetésképtelenséget. Mint ismeretes, de Larosiére, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezérigazgatója szeptember végén bejelentette, hogy az IMF, a hitelező bankok és Brazília elvi megegyezést kötött a kölcsönről. Péntekre kidolgozták a hitelnyújtás feltételeinek részleteit is. Ennek értelmében Brazília 6,5 milliárd dollár új hitelhez jut és az 1984-ben esedékes tartozásokból 5 milliárd dollár visszafizetését csak öt év múlva kell megkezdenie, majd kilenc év múlva kell befejeznie. Az idén esedékessé vált adósságok határidejét — amelyekről februárban már kötöttek megállapodást — ismét módosították, ez alkatomat nyolc évre, két és féléves türelmi idővel. Az óriáshitelt folyósító több száz nyugati banknak még jóvá kell hagynia a hitelszerződést, csak ezután hívhatja le Brazília az új kölcsönt. A hitelnyújtás és az átütemezés fejében Brazíliának már korábban meg kellett ígérnie, hogy összhangba hozza a termelést a fogyasztással. Evégett a kormány júliusi elnöki rendelettel a megélhetési költségek emelkedésének 80 százalékában maximálta a béremelések mértékét. A munkavállalók körében a lépés nagy nemtetszést váltott ki, és emiatt nem valószínű, hogy a kongresszus utólag áldását adja a dekrétumhoz. A legmesszebbre eddig Ernano Galveas pénzügyminiszter ment el, szerinte a kormánynak magára kellene hagynia a munkáltatókat és az alkalmazottakat a bértárgyalásokon. A miniszter nyilatkozata egy nappal azután hangzott el, hogy Figueiredo elnök bejelentette: a kormány újból megvizsgálta a béremelési kérdést. Galveas szerint a jövőben a kormánynak inkább csaka legkisebb adható bér összegét kellene meghatároznia, és nem kellene beleszólnia a bértárgyalásokba. Kérdéses azonban, hogy a bérlék kiengedésével a vezetés mennyire tudja megtartani a hiteltárgyalásokon az infláció leszorítására tett ígéretét. Az adós országok mindinkább közös platformról szeretnének tárgyalni hitelezőikkel — mondotta csütörtökön a brazil központi bank nemzetközi ügyekben illetékes igazgatója. Jose Madeira Serrano szerint ez jobban összehangolná az adósok politikáját és javítaná tárgyalási pozícióikat. A bank sajtóosztálya megerősítette ugyan az igazgató nyilatkozatát, de hozzátette, hogy Serrano nem állította, hogy Brazília belép egy ilyen klubba. A brazil kormány hosszabb ideje határozottan tagadja, hogy részt kívánna venni a szóban forgó csoportosulásban, és a latin-amerikai adós nemzetek nemrégiben lezajlott caracasi találkozójára is csak alacsony szintű küldöttséget menesztett. (AP—DJ, APA) A Kína devizakészletei 12,41 milliárd dollárról 13,02 milliárdra nőttek az idei év második negyedében. 4B. Hurford ausztrál pénzügyminiszter kifogásolta, hogy egy tekintélyes pénzügyi szaklap, az Institutional Investor Magazine a közelmúltban rossznak ítélte Ausztrália hitelképességét. A lap a Világbank tisztviselőinek tanulmányára hivatkozva közölte ezt a minősítést. Harford hangsúlyozta azonban, hogy az idézett tanulmány még az előző ausztrál kormány hivatali idejében készült. Hellström svéd külkereskedelmi miniszter pénteken Szingapúrba érkezett, ahol a két ország kereskedelmi kapcsolatainak bővítéséről tárgyal. A svéd—szingapúri kereskedelmi forgalom tavaly 241 millió USA-dollár volt, svéd befektetőknek 200 millió dolláros tőketulajdonuk van, mintegy 120 szingapúri vállalatban. t*ót Befejezte varsói tárgyalásait a nyugati kormányok tényfeltáró küldöttsége, amely a Párizsi Klub megbízásából vizsgálta meg a hivatalos lengyel tartozások átütemezésének lehetőségét. A Bank of Montreal bejelentette hogy 550 millió dolláros befektetéssel megveszi az amerikai Harris Bankot, Chicago harmadik legnagyobb,, illetve az USA 33. legnagyobb pénzintézményét. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 31,5 millió dollár kölcsönt nyújt Nigériának. Az összeg részben az afrikai ország exportbevétel-csökkenésének ellensúlyozására, részben különböző gazdaságkiigazító intézkedések finanszírozására szolgált Az IMF a múlt hét végén hasonló célokra megközelítően 740 millió dolláros hitelt hagyott jóvá Portugáliának. JELENTI S Franciaországnak az idén 1 milliárd frankjába kerül a libanoni és a csádi katonai jelenlét. Mauroy miniszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy emiatt ki kell egészíteni a korábban jóváhagyott katonai költségvetést. Az IADB, az Americaközi Fejlesztési Bank 145 millió dolláros kölcsönt nyújt Perunak,, amelyet részben a mezőgazdasági termelés növelésére, ezen belül mezőgazdaságigép-vásárlásra, részben pedig útépítésre használhat fel a délamerikai ország. A-kategóriájú könnyűipari vállalat pályázatot hirdet budapesti gyáregységében gyáregységi főkönyvelői munkakör betöltésére Feltétel: számviteli és pénzügyi vezetői gyakorlat, legalább mérlegképes könyvelői szakképesítés. A pályázatot ,.Könnyűipar, 4454" jeligére, a Felszabadulás téri hirdetőbe kérjük állami segély a Thyssen-Knapp fúzióhoz A bonni kormány 300 millió márkás összeget biztosít a Thyssen AG és a Fried Krupp GmbH egyesülésének elősegítésére, feltéve ha a két acélvállalat fúziójával kapcsolatos tervek kidolgozása már eléggé előrehaladott állapotban van. A 300 millió csak az ötöde annak a pénznek, amelyre Dieter Spethhmann, a Thyssen vezetője szerint szükség volna a Krupp gyenge anyagi helyzete szerint. Bonni források azt is közölték: a két cég közötti nézeteltérések továbbra is kétségessé teszik, hogy létrejöhet-e egyáltalán a Thyssen és Krupp acélgyártó részlegeinek egyesülése, pedig az alapvetően fontos volna az NSZK acéliparában előirányzott kapacitáscsökkentések szempontjából. Eredetileg 1983 közepéig kellett volna előállni a kész tervekkel, ez azonban nem sikerült, miután az érdekeltek nem tudtak megegyezni a saját tőkejavak felbecsülésében. (Reuter) Folytatódnak-e az argentin átütemezési tárgyalások? Valamelyest javultak az argentin adósságügyek rendezésének esélyei azt követően, hogy szabadon bocsátották a jegybank elnökét. Ismeretes, hogy néhány nappal ezelőtt Pinto Kramer szövetségi bíró rendeletére letartóztatták Julia Gonzalez del Solart (VILÁGGAZDASÁG, 1983. október 4., illetve 5., 2 oldal), de háromnapos fogvatartás után vádemelés nélkül szabadon bocsátották. Egyúttal az argentin fellebviteli bíróság „megvonta az ügyet” Pinto Kramer bírótól, miközben Bignone államfő kérésére a bíróság a szövetségi bíró manővereiről tárgyal. Casabal Ella főügyész Pinto Kramer eltávolítását követeli, mondván, hogy a bíró „személyes nagyravágyásból, félreértett nacionalizmustól fűtötten, bizonyos politikai körök kéréseinek eleget téve” cselekedett, s messze túllépte hatáskörét. Ismeretes, hogy mintegy 9 milliárd dollárnyi államadóság átütemezésének megtorpedózásával, illetve a jegybank elnökének letartóztatásával a bíró szorult pénzügyi helyzetbe hozta Argentínát, a bankok felfüggesztették újabb hiteleiket. Gonzalez del Solara jegybankelnök és Jorge Webbe pénzügyminiszter most azon van, hogy a hitelezőknél kiharcolják a „bizonytalan időre” befagyasztott kölcsönök folyósítását. A hitelező nyugati bankokat tömörítő, 13 tagú bankkonzorcium nemrég bejelentette: egyelőre nem szabadítja fel a már megígért 1,5 milliárd dolláros kölcsön első, 500 milliós részletét. Elakadtak az összesen 39 milliárd dollárra rúgó tartozások átütemezéséről kezdett tárgyalások is, s a bankok egyelőre megoszlanak a tekintetben: hogyan tovább? Néhányuk szeretné mielőbb folytatni az átütemezési megbeszéléseket, hogy még az október 30-i választások előtt valami eredményt lehessen elérni. Mások ezzel szemben szeretnének 90 napos moratóriumot az argentin adósságokra, s a folytatást már az új argentin vezetéssel megvitatni. A nehézségek ellenére hallatszanak bizakodó hangok, egy amerikai bankár szerint jók a továbblépés esélyei. Közben az argentin bankok, a kormány rendeletére, 60 napra befagyasztották a külföldi devizabetéteket, s a külföldi valutacsekkek ellenértékét, a hivatalos árfolyamon átszámolva, csak argentin valutában, pesóban szolgáltatják ki. (AP—DJ, Reuter) Felveszünk angol idegen nyelvű levelezőt vagy gépírót, férfi importüzkikötőt, telexkezelőt, a titkárságra és az exportosztályra németül vagy angolul beszélő adminisztrátort, export- és importlebonyolítókat Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, a 699-235-ös telefonszámon. Bivimpex Bőrgyárak Kereskedelmi Közös Vállalat Budapest IV., Táncsics Mihály u. 1-3. VILÁGGAZDASÁG A Lomé III esélyei Bár hétfőn a görög fővárosban megkezdődik a közös piaci pénzügyek átfogó reformjáról folyó miniszteri tanácskozássorozat újabb fordulója, a hírügynökségek jelentéseikben nagyobb figyelmet szenteltek a harmadik Loméi Egyezmény előkészítéséről hivatalosan csütörtökön kezdett tárgyalásoknak. A várhatóan 1934-be jócskán belenyúló alkudozások tétje nem más, mint hogy 1985-től kezdődően az EGK-val szerződésben álló 65 fejlődő ország mennyi segélyt kapjon a közösségtől, s nem utolsósorban, milyen feltételekkel. Hivatalosan csütörtökön kezdődött, de bizonyosra vehető, hogy hosszú hónapokig eltart Luxemburgban az a megbeszélés-sorozat, amely az EGK fejlődő országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainak újjáalakításáról folyik. Az 1984-ben lejáró második Loméi Egyezmény megújításáról van szó, a megállapodás szerződéses kapcsolatot teremt a Közös Piac és összesen 65 afrikai, karib-tengeri és csendesóceáni (ACP-)ország között. A tárgyalások alaphangnemét a botswanai külügyminiszter, Archibald Mogwe felszólalása adja meg. Kijelentette: „A Közös Piac legrosszabb pillanataiban is jobban áll,, mint az ACP-országok, ha csúcsformában vannak”. Arról beszélt, hogy az első, illetve a második Loméi Egyezmény alapján nyújtott minden közös piaci támogatás ellenére az ACP-országok közelebb vannak a teljes gazdasági öszeomláshoz, mint történelmük során eddig bármikor. A Loméi Egyezmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az elmaradott országok kilátástalansága tartósnak ígérkezik, nincs jele a javulásnak. Mint mondta, helytelen volna az ACP-országok gazdaságának hanyatlását csupán a Loméi Egyezmény hiányosságainak felróni, de közölte: mindennemű új megállapodásnak a gazdasági és társadalmi túlélés reményét kell magábak hordoznia. Az első Loméi Egyezményt,, megkötése idején, a 70-es évek közepén, ,a fejlett Észak és az elmaradott Dél együttműködése mintapéldájának tekintették. A megállapodás lényege az, hogy az EGK különféle közvetlen és közvetett segélyek formájában anyagilag is támogatja a vele szerződött fejlődő országokat (a támogatások értéke a még érvényben levő szerződés 5 éve alatt körülbelül 5 milliárd dollárral egyenértékel), kedvezményes kereskedelmi feltételekkel teszi lehetővé nekik, hogy termékeiket könnyebben értékesíthessék az EGK piacain. A Loméi Egyezmény sokat emlegetett része az úgynevezett Striber-rendszer, amelynek arányán az EGK igyekszik kárpótolni a nyersanyagexportőr ACP-országokat az exportár-hullámzások okozta váratlan veszteségekért. A harmadik Loméi Egyezmény azonban — állítják brüsszeli diplomaták — nem lehet csupán a második egyszerű meghosszabbítása. Megváltozott a helyzet a Közös Piacon is, mondják, a tagországok feszes költségvetésére, korlátozott anyagi lehetőségeire hivatkoznak. Másképpen kifejezve: az EGK várhatóan segélyeinek visszafogásáért, illetve a segélyek felhasználásának fokozottabb ellenőrzéséért harcol majd a luxemburgi megbeszéléseken. Jóval ezek megkezdése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az EGK szeretné az emberi jogok tiszteletben tartásához, 11,iletve konkrét — többnyire mezőgazdasági, élelmiszeripari — fejlesztési programok megvalósításához kötni segélyeit. Az ACP-országok természetesen tiltakoznak ez ellen, a közös piaci támogatások növelését, de legalábbis szinten tartását, ezen belül a Stabex-program pénzalapjainak megkétszerezését követelik. Az emberi jogok tiszteletiben tartásának az utóbbi időkben emlegetett igényéről szólva Mogwe kijelentette: készek vagyunk erről tárgyalni a Közös Piaccal, mint ahogyan arról is, hogy az EGK milyen kapcsolatokat tart fenn a fajüldöző Dél-Afrikával... Megpróbálva már jó előre élét venni az elkerülhetetlennek látszó vitáknak és vádaskodásoknak, a harmadik Loméi Egyezmény minél előbbi megkötését sürgette Pisani, a brüsszeli bizottság fejlesztési ügyekben illetékes tagja. Arról beszélt, hogy nem szabad a Loméi Egyezményt csupán pénzügyi megállapodásnak felfogni, hiszen olyan együttműködésről van szó, amely, különösen napjainkban, a nemzetközi stabilitás nem elhanyagolható eleme. „A Közös Piacnak nem lehet sem politikai, sem gazdasági, sem stratégiai jövője a világhatalmak köré csoportosult országok világában, ha nem ’ kovácsol össze különösen kedvező viszonyt a harmadik világgá.” Kijelentette, hogy igenis tárgyalni kell az ACP-országok fokozott segélykérelmeiről, átütemezési gondjairól. Azt is elmondta, hogy orvosolni kell a fejlődő országok belső bájait, így legfőképpen a források kihasználatlanságát. Az új megállapodásnak ezért elő kell segítenie az elmaradott országok bányászatának és halászatának fejlesztését, feltéve, hogy az új megállapodás létrejön. Maga Pisani jelentette ki ugyanis — s ezt a Reuter a bizottsági tag realitásérzékének jeleként értékeli —, hogy mindkét félnek kezdettől fogva számolnia kell a tárgyalások esetleges kudarcának lehetőségével. H . V. Tovább liberalizálják a repülőgépalkatrészek kereskedelmét Csütörtökön 20 ország kormányképviselői megállapodtak abban, hogy a repülőgépek és repülőgépalkatrészek kereskedelmének liberalizálására vontakozó szerződést ki kell bővíteni. A határozatot az érintett kormányoknak is jóvá kell hagyniuk, s így 32 újabb repülőgépalkatrész vámjának megszüntetése válik lehetővé. A már meglevő, a polgári repülőgép-kereskedelem egyezményeként ismert megállapodás, amelynek betartásáról a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) gondoskodik, már számos, a repülőgépgyártással kapcsolatos termék vámját eltörölte. Az újonnan listára vett cikkek vámjának felszámolása 1985 januárjától kezdődik meg. A Közös Piac közleménye szerint a meglevő egyezmény kibővítéséről szóló határozat a lehető legjobb időben született, megerősíti a nemzetközi kereskedelem liberalizálására irányuló erőfeszítéseket és hozzájárulhat a nemzetközi gazdasági fellendüléshez. A közlemény rámutat, hogy a már meglevő megállapodás is érezhetően növelte az említett árucikkek nemzetközi kereskedelmét. A mostani megállapodásra a műszaki szakértők hosszas vizsgálatai után került sor, ők a GATT polgári repülőgépipari kereskedelemmel foglalkozó bizottsága elé terjesztették elképzeléseiket. A GATT szakértők szerint lehetetlen megállapítani, hogy a szerződés kibővítése milyen értékű kereskedelmet érint, mivel e termékek természete annyira sajátos, hogy a róluk kötött kereskedelmi megállapodások gyakran nem kerülnek nyilvánosságra. (AP—DJ) misgszbii A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség; 8p . Dorottye u 6 IV em. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefont 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamaz® elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal: Bp Blaha Lujza tó# 1—S, 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap íródénál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz*forgalmi jelzőszámára 83 3102/9 10 - Szedi© Zrínyi Nyomda, Bécsn Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomtat Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán