Világgazdaság, 1983. október (15. évfolyam, 193/3692-213/3712. szám)

1983-10-08 / 198. (3697.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK malimus 1983. OKTÓBER 8., SZOMBAT XV. ÉVFOLYAM, 198. (3697.) SZÁM A Bank of England a brit gazdaság ellentmondásos állapotáról Viszonylag jó eredményeket tud felmutatni a brit gazdaság az utóbbi egy-két évben, a­ fejlődés azonban eléggé ellentmondásos. Az angol központi jegybank adatai szerint még mindig óriási a munkanélküliség, egyre nehezebb az elszabadult inflációt féken tar­tani, nemigen élénkül a beruházási kedv. Kifulladóban van a kon­junktúra alakulására egyébként is csak időlegesen ható, bővülő készletfelhalmozás, a fogyasztói kereslet növekedése. A brit gazda­ságnak új impulzusokra van szüksége, amelyek egyelőre még vá­ratnak magukra. A vártnál jobb eredményeket ért el az angol gazdaság az utóbbi két esztendőben — írja az angol köz­ponti bank (Bank of England), leg­utóbbi negyedéves jelentésében — bár a növekedés gyorsaságának mértékét illetően elég nagy a bi­zonytalanság a mérési módszerek eltérése miatt. Egy bizonyos: az utóbbi két évben felélénkült a brit gazdaság, az idén júniussal zárult gazdasági évben 4,3 százalékkal bővült a hazai össztermék. A gazdasági helyzet javulásának az első lökést a készletfelhalmozás növekedése adta, amit a fogyasztói kereslet emelkedése követett a vá­sárlói hitelkorlátozások feloldása, valamint nagyobb összegű jelzálog­kölcsönök felvétele nyomán. A bank adatai szerint a fogyasztói kereslet 4,25 százalékkal nőtt az utóbbi 12 hónapban — a stagnáló reáljöve­delmek ellenére —, ami a hazai összterméket 3 százalékkal bővítet­­­te. A készletek 2,75 százalékos bő­vülése pedig 2,5 százalékkal vitte feljebb a hazai össztermék értékét. Mint ahogy azonban a készletfel­halmozás folyamata véges, ugyan­úgy az is törvényszerű, hogy a fo­gyasztók pénztárcája egyszeresen kiürül és tovább már nem képes ösztökélni a gazdaságot — írja a központi jegybank kiadványa —, amit legjobban a kiskereskedelmi forgalom stagnálása mutat. A fo­gyasztók relatív eladósodása tavaly elérte az 1973. évi csúcsot, három­havi elkölthető jövedelmük 175 szá­zalékát, a hitelek kamata pedig személyes jövedelmüknek átlago­san 5 százalékát, a tíz évvel ez­előttinek kétszeresét szívta el. A britek vásárlási kedvét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy a gazdasági recesszió mélypontján mért 15 százalékos takarékossági kvóta mostanra 8 százalékra csap­pant. A konjunktúra alakulása szem­pontjából veszélyesnek ítéli meg a bank az angol viszonyok között túlzott mértékű fogyasztói eladóso­dást, ezért a vásárlói kereslet bő­vülése újabb hitelek felvételével nem lehet kívánatos. A hitelekből finanszírozott kiadások egyes terü­leteken való összpontosítása felhaj­taná az árakat, ez csak erősítené az inflációt. A lakások ára például 10 százalékkal ment fel egy év alatt. A munkaerőpiacon egyelőre még nem mutatkoznak a fellendülés je­lei. Az utóbbi négy évben folya­matosan csökkent a foglalkoztatot­tak száma, 10 százalékkal 20 mil­lióra esett­ vissza. Ugyanezen idő alatt csaknem háromszorosára, 3 millióra szökött fel a munkanél­küliek száma. A konjunkturális mélyponton való áthaladás után va­lamelyest konszolidálódott a helyzet a munkaerőpiacon, sőt az utóbbi időben valamivel több a betöltésre váró állások száma. Különösen a feldolgozóiparba­n váltak fölösleges­sé munkahelyek, ebben az iparág­ban 4,5 százalékkal dolgoz­tak ke­vesebben 1983 első hat­ hóna­jé­ban mint az előző év azonos idő­szakában. Ugyanakkor viszont ez az ágazat azon keveseknek az egyi­ke, amelyek javítani tudták terme­lékenységüket: a júniussal zárult gazdasági­ évben körülbelül 5,5 szá­zalékkal. A vállalkozókat sem nyomasztják már annyira a termelési költségek terhei: mérséklődött a bérköltség növekedési üteme — elsősorban a szociális biztosítási hozzájárulás pótdíjának csökkenése miatt —, de a korábbinál lassabban növekednek az anyag- és energiaköltségek is. Ennek nyomán alaposan felszökött a vállalkozói nyereség: közel 30 százalékkal a júniusban zárult gaz­dasági évben, ugyanakkor a bér­ből és fizetésből élők jövedelme no­minálisan csupán 4 százalékkal lett több. Nemigen élénkítette azonban érezhetően a beruházási kedvet a vállalkozói nyereségek bővülése, az állótőke-beruházások megtérülése, továbbra is az 5 százalékos mély­ponton van. Ily módon a beruhá­zásoktól — amelyek reálértékben je­lenleg az 1979. évinél jóval kiseb­bek — nemigen várható ösztönzés a gazdaság növekedéséhez — írja a bank kiadványa. Hasonlóképpen borúlátó a kivitelt illetően is, mi­vel a brit export az utóbbi idő­ben csökkenő tendenciát mutat. A brit exportőrök gyenge teljesítmé­nyeikért az importőr országokban bevezetett nem vámjellegű kereske­delmi korlátokat okolják , amivel egyébként konkurenseiknek is úton-útfélen meg kell küzdeniük. A Bank of England jelentésének alapján a brit gazdaság sorsának alakulása egyelőre bizonytalan. Alapvető változásokat hozó ösztö­kélést sem a vásárlóktól, sem a be­ruházásoktól, sem a készletfelhalmo­zástól, sem pedig az exportőröktől nem lehet várni.­Mivel a kormány továbbra is kitart az állami kiadá­sok megkurtításának politikája mellett, tőle sem igen lehet segítő impulzusokat kapni. Az infláció új­ra növekvő tendenciát mutat, s to­vábbi — jóllehet a korábbinál mér­sékeltebb ütemű — áremelkedésre lehet számítani. A brit gazdaság je­lenlegi állapotának végső mérlegét megvonva a bank jelentése rámu­tat: a tartós és biztos fellendülés egyelőre még várat magára a szi­getországban. _______ Bolgár autóbuszok Steyr licenccel Jelentős üzletet kötött a plovdivi vásáron a Steyr-Daimler-Puch cég a bolgár Balcancarxsd. A bolgár vállalat Steyr licenc alapján legfel­jebb évi 3 ezer autóbusz gyártá­sára kapott lehetőséget. A Bulgáriá­ban előállított autóbuszokat a belső piac mellett a KGST-országokba szánják. Ausztria és Bulgária kereskedel­mi kapcsolatai egyébként dinami­kusan bővülnek: tavaly osztrák cé­geknek több mint 2 milliárd schil­­ling értékben sikerült Bulgáriába exportálniuk, az idei év első hét havában az osztrák kivitel 25 szá­zalékkal felülmúlta a tavalyit. (Die Presse, 1983. október 5.) A Szovjetunió alumínumüzemet épít Görögországban A Szovjetunió és Görögország gazdasági együttműködési szerző­dést írt alá. Manzsulo szovjet kül­kereskedelmi miniszterhelyettes és Vaitszosz görög gazdasági minisz­terhelyettes csütörtökön írta alá az egyezményt, amely három évre szól, és rendelkezik a februárban aláírt 6 éves, a gazdasági, tudományos, ipari és technikai megállapodás kereté­ben megvalósuló együttműködési formákról. A Szovjetunió Észak-Görögor­­szágban egy 600 ezer tonna kapa­citású alumíniumüzemet épít, to­vábbá 10 év alatt 380 ezer tonna alumínium importját vállalta. A most aláírt egyezmény görög élel­miszer-szállításokat, szovjet hajók­ görögországi javítását, szovjet elekt­romos áram és szén görög import­ját, továbbá görög vállalatok szov­jetunióbeli építési tevékenységét irányozza elő. (APA) Jugoszlávia áruhitelt nyújt Nicaraguának Magas szintű jugoszláv—nicara­­guai megbeszélések kezdődtek csü­törtökön Belgrádban, amelyen a két felet érintő politikai témák mellett gazdasági kérdések is szóba kerül­tek. A tárgyalásokat jugoszláv rész­ről Mika Spiljak vezeti, a nicara­­guai küldöttség élén Sergio Ramirez Mercado, a kormányzó tanács (jun­ta) tagja áll. A megbeszélésekkel egyidőben a két ország központi bankja hitelszerződést írt alá. En­nek értelmében Jugoszlávia 10 mil­lió dolláros áruhitelt nyújt a latin­amerikai országnak, jugoszláv áruk — hajók, mozdonyok, gépek, ener­giaipari és mezőgazdasági berende­zések —, illetve szolgáltatások — kutatási, beruházási tevékenység — vásárlására. (AP—DJ) Az eddigi legnagyobb osztrák küldöttséget várják Lengyelországba Az eddigi legnagyobb, 35 válla­lat képviselőit tömörítő osztrák gazdasági küldöttség jövő heti len­gyelországi útjától mindkét rész­ről azt várják, hogy elő fogja segíteni a kereskedelem fellendíté­sét. Noha a küldöttség összeállítá­sakor elsősorban a kis- és közép­üzemekre gondoltak, olyan nagy­­vállalatok is helyet kaptak benne, mint az ÖIAG. Ausztria jelenleg nem ad új hiteleket Lengyelország­nak, ezért a delegációban az el­lentételes üzletek szakértői is részt vesznek. „Lengyelországban minden pozi­tív irányban fejlődik, és ez ked­vezően befolyásolja az üzletet” — mondja a bécsi lengyel kereske­delmi tanácsos. Hitelek hiányában az ellentételes üzletek kerültek előtérbe. A tanácsos azonban utalt rá, hogy elvileg a készpénzes üz­leteket szeretnék ösztönözni. Lengyelországnak a tanácsos sze­rint sikerült visszahódítania az osztrák szénpiacot. Az idén 1,1 millió tonna lengyel szén és 200 ezer tonna koksz került az osztrák piacra, ez már a hetvenes évek­ben szállított átlagos mennyiségek­nek felel meg. Jövőre a lengyel szénkivitel 1,5—1,6 millió tonnára növekedhet. Ausztria lengyelországi kivitele tavaly mélyponton volt, az 1973-as szintre esett vissza, az idén az ex­port 3,9 százalékkal haladja meg a tavalyit. Lengyelország 1982-ben 3,2 milliárd schillinggel rekordak­tívumot ért el. (Die Presse, 1983. október 5.) NAPRÓL NAPRA + A LOMÉI EGYEZMÉNY MEGÚJÍTÁSÁRA a korábbinál ked­vezőtlenebb világgazdasági helyzetben kerül sor. (2. oldal) + AZ ELSŐ MAGYAR—GÖRÖG VEGYESVÁLLALAT, az Olympos Kft. alapítóokmányait pénteken írták alá öt magyar­­vállalat és a görög Arvanitis cég képviselői. (3. oldal) -­ BRAZÍLIA ÉS A HITELEZŐ BANKOK kidolgozták egy újabb 11 milliárd dolláros hitelcsomag részleteit. (2. oldal) + A SZERELÉSI MUNKÁKAT VÉGZŐ VÁLLALATOK GOND­JAIT szemlélteti a Gyár- és Gépszerelő Vállalat vezérigazga­tójával folytatott beszélgetés. (3. oldal) -f A SKANDINÁV CELLULÓZ ÁRA az utóbbi másfél évben erősen csökkent, a termelők helyzete az USA és Kanada gyár­tóinak versenyétől függ. (4. oldal) + A CSŐDBE JUTOTT CREUSOT-LOIRE több milliárd frankos támogatást kap a kormánytól. A francia vállalat szanálási csomagtervét a közelmúltban hagyták jóvá. (4. oldal) + A VILÁG LEGNAGYOBB ALUMÍNIUM-HENGERMŰVÉNEK ELADÁSÁRÓL terjednek hírek amerikai ipari körökben. Az Arco Metals tulajdonában levő üzem éves kapacitása 181 ezer tonna. (4. oldal) Al NSZK ÉS KÍNA BERUHÁZÁSVÉDELMI megállapodása Akadoznak a VW pekingi tárgyalásai A beruházások védelméről szóló megállapodást írtak alá az NSZK­­és Kína képviselői pénteken Pe­­kingben. Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter szerint a meg­állapodás gazdagabb az eredetileg reméltnél, az NSZK nagyon elége­dett vele. Sajtónyilatkozatában azonban hozzátette, hogy a nyugat­német magáncégek kínai beruházá­sait védő egyezményt ki kell egé­szíteni egy, a kettős adózás eltörlé­sére vonatkozó megállapodással, amelyet szerinte jövőre alá lehet írni. Azokra a megjegyzésekre, hogy az egyezmény eltér a Kína által más­ országokkal kötött beruházás­védő megállapodásoktól, Lambs­dorff nem reagált. A gazdasági miniszter a két or­szág gazdasági vegyesbizottságának harmadik ülésére érkezett Peking­­be. Elmondta, hogy a kínaiak ré­széről még sohasem találkozott ilyen gyakorlatias megközelítéssel és ekkora készséggel, hogy a külön­böző beruházási javaslatokat konk­retizálják. A tavalyi visszaesés után a Kínába irányuló nyugatnémet ki­vitel 40 százalékkal nőtt 1333 első felében, és a kilátások jövőre is biztatóak. , A nyugatnémet küldöttség kifej­tette a kínaiaknak, hogy a pénz­ügyi problémákat a Kínának folyó­sítandó hiteleknél nem tartják sú­lyosaknak. „Nincsenek kvótáink, korlátozásaink, a nyugatnémet ka­matok viszonylag alacsonyak az USA és más országok kamatszint­jéhez képest, de még ezeket is magasnak­­tartják.” Kína 28—29 üze­met szeretne korszerűsíteni, ame­lyeknél számít a nyugatnémet rész­vételre. Kevésbé eredményesek a Volks­wagennek azok a megbeszélései, amelyek a kínaiakkal közös vállal­­kozású gépkocsigyártó üzem létesí­tésére vonatkoznak. Pekingben tár­gyal Schmidt, a VW igazgatósági tagja és közölte, hogy a gyár nem kezdi meg az idén a működését, ahogyan azt eredetileg tervezték, mert a tárgyalások nagyon lassan haladnak, de — mint mondta — reméli, hogy 1984-ben a munkála­tok elkezdődhetnek. Szerinte, bár a kínaiak talán szándékosan lassítják a tárgyalásokat, elszánták magukat, hogy a jövő év első felében m­eg­­kezdik a cég működtetését. Problé­mák vannak egyebek között annak meghatározásában, hogy az építendő gépkocsikban a nyugatnémet alkat­részeket mennyi idő után helyette­sítsék kínaiakkal, gondot okoz a vegyesvállalatokra vonatkozó rend­szabályok kidolgozatlansága, s hogy nincs meg az adózási megállapodás a két ország között. A vegyesvállalati tervek alap­ján, amelyeket egy előzetes­ egyez­ményben 11 hónappal ezelőtt ír­tak alá, Sanghajban fog működni az üzem, 1989-től évente legalább 20 ezer Santana Saloon típusú gép­kocsit, 1987—88-tól pedig évi 109 ezer gépkocsimotort fog kibocsá­tani. Az új vállalkozásban a VW részesedése 30 százalékos, a sang­­haji gépkocsivállalaté 35 százalé­kos, a Bank of China sanghaji fiókjáé 15 százalékos. Kína eddig két autótípust gyártott hazai piaci értékesítésre, ezek termelését azon­ban abbahagyták, mert a modellek elavultak, és előállításuk túlságosan költséges volt. (Reuter) Újabb javaslat a közös piaci vajfelesleg leépítésére A Közös Piac brüsszeli bizott­sága újabb javaslattervet dolgozott ki a közösségen belül felhalmozó­dott vajfeleslegek felszámolására. A korábbi próbálkozások kudarcba fulladtak: a tagországok együttes vajkészletei már 860 ezer tonnás re­kordra duzzadtak. A vajpiaci válság egyetlen ész­szerű megoldása a felhasználás ösz­tönzése — vélik a bizottság ille­tékesei —, de nem a fogyasztói árak támogatásával,­­ahogy eddig az gyakorlat volt, hanem a fő vajfel­használó iparágaknak, az édesipar­nak és sütőiparnak nyújtott jutta­tások útján. Hasonló megoldás kí­nálkozik a csaknem egymillió ton­nára duzzadt tejporkészletek le­­apasztására: támogatni kell a tej­por állati takarmányként való fel­­használását. A bizottság szerint a jövőben ér­telmetlen erőltetni a karácsonyi vajakciókat (amelyek során a vajat jelentős árengedménnyel értékesí­tették a piacon), az eddigiek iga­zolták hatástalanságát. A bizottság szóvivői ezt az álláspontjukat fog­ják képviselni jövő héten az Euró­pa Parlamentben, ahol a többség az idei év végén is 300 ezer tonna vaj kiárusítását szorgalmazza. Az EGK vajpiaci helyzetét sú­lyosbítja az a jelentős mennyiségű import, amely kétoldalú megálla­podás keretében érkezik Új-Zéland­­ból Angliába. A brüsszeli bizott­ság Franciaország nyomásának en­gedve azt szorgalmazza, hogy Ang­lia a következő öt évben csökkent­se Új-Zélandból származó import­­ját. Javaslata szerint a bevétel jö­vőre 4 ezer tonnával maradna el az idei 83 ezer tonnától, az azt kö­vető években pedig Anglia vásár­lásai évi 2 ezer tonnával csökken­nének. Anglia közös piaci csatla­kozása előtt az új-zélandi vaj fő vásárlója volt, importja 1973-ban még 165 800 tonnára rúgott. Új-Zéland természetesen hevesen ellenzi a brüsszeli bizottság elgon­dolásait, a kérdés megvitatására uta­zik Luxembourgba Warren Cooper új-zélandi külügyminiszter, hogy az EGK október 17—18-án tartandó külügyminiszteri tanácskozásán je­len lehessen. A szigetországot igen súlyosan érintené vajexportjának csökkentése, hiszen teljes export­jának 60 százalékát tejipari termé­keik adják. (Reuter) ______ A bonni pénzügyminiszter optimista növekedési előrejelzése Alapvetően optimistán nyilatko­zott a nyugatnémet gazdaság hely­zetéről és kilátásairól a bonni pénzügyminiszter. Stoltenberg a fel­sőházban, a Bundesratban beszélt, ahol most kezdődött a jövő évre szóló, 257,5 milliárd márkás kiadást előirányzó költségvetési tervezet vi­tája. A miniszter kijelentette: az utóbbi öt hét gazdasági fejleményei megerősítették a kormányban a meggyőződést, hogy a gazdaság az 1982-es drámai hanyatlás után rálé­pett a javulás útjára. Mint mond­ta, a nyugatnémet GNP (nemzeti össztermék) 1983-ban reálértékben 1 százalékkal, vagy akár ennél na­gyobb ütemben is nőhet. Utalt rá, hogy a Bundesbank a közelmúlt­ban javuló esélyeket látott a ka­matszint süllyedésére. (AP—DJ)

Next