Világgazdaság, 1984. május (16. évfolyam, 83/3837-103/3857. szám)
1984-05-23 / 97. (3851.) szám
1984. MÁJUS 23. Az argentin kormány megtiltotta a profit hazautalását Venezuela nem híve az adósértekezletnek Argentínában hétfői hatállyal felfüggesztették a külföldi vállalatoknak azt a jogát, hogy külföldre vagy hazautalják befektetéseik profitját. A Buenos Aires-i kormány azzal indokolta lépését, hogy az ország nagyon nehéz pénzügyi helyzetben van, s minden eszközt meg kell ragadnia, hogy valamiképpen fenntartsa a hivatalos valutatartalékok szintjét. Ez a rendelet voltaképpen nem új, csak szentesíti azt az 1981-től érvényes gyakorlatot, amely szerinta külföldiek nem válthatják át hivatalos árfolyamon pesóban szerzett profitjukat, konvertibilis valutára. Buenos Aires-i források szerint a rendelet mindaddig érvényben marad, amíg nem enyhülnek a latinamerikai ország gazdasági és pénzügyi nehézségei, de addig is a külföldi befektetők kárpótlásul jogot kapnak rá, hogy profitjukból olyan argentin kötvényeket vásároljanak, amelyeket külföldön bocsátottak ki, s amelyeket dollárban jegyeznek. Az Argentínában bonex-nek hívott dollár-kötvényeket 1981 óta bocsátják ki az ország bankjai és váltóházai, a befektetők szemében azért vonzók, mert kamatuk magasabb, mint a londoni bankközi kamatláb, a LIBOR. Alfonsín, Argentína elnöke elsősorban azért szeretné a jelenlegi 1,5 milliárd dolláron tartani a hivatalos tartalékokat, mert reméli, hogy ezzel javíthatja tárgyalási pozícióit a hitelezőkkel szemben. Mint ismeretes, Argentínának 43,6 milliárd dolláros külföldi adóssága van, s most folynak az átütemezéssel kapcsolatos megbeszélések. Argentína első emberének egyébként az a véleménye, hogy a hitelezőknek mindenképpen alacsonyabb kamatokat kellene felszámolniuk, s hoszszabb futamidőre kellene nyújtaniuk az újabb kölcsönöket, máskülönben Argentína nem tud eleget tenni külföldi kötelezettségeinek. Alfonsín egyébként csatlakozott a brazil, a kolumbiai és a mexikói elnök felhívásához, amely szerint öszsze kell hívni a latin-amerikai adósországokat, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki a hitelezőkkel szemben. (VILÁGGAZDASÁG, 1984. május 22., 2. oldal) A térség ötödik nagy adósa, Venezuela nem írta alá a négy államfő közös közleményét. Mint Morales Paul venezuelai külügyminiszter elmondta: a caracasi kormány egyetért ugyan a közös közleményben foglalt elvekkel, vagyis azzal, hogy a hitelezők szabjanak kedvezőbb feltételeket, ellenzi viszont az úgynevezett adósklub kialakítását. „Venezuela egyszerűen nem hisz az ilyen klubok sikerében. Az adósok annyi mindenben különböznek egymástól, hogy lehetetlen egységesíteni az álláspontjukat” — fűzte hozzá. Nemzetközi bankárkörökben fölöttébb vegyes fogdtatásra talált a négy latin-amerikai elnök felhívása. A pénzügyi szakértők támogatják azt az ötletet, hogy a térség összes államának bevonásával közösen tárgyalják meg, miképpen lehetne leépíteni az összesen több mint 300 milliárd dolláros tartozást. Attól azonban óva intettek, hogy valóban megalakítsák az adósok klubját „Egy ilyen kartell csak egyetlen lapot játszhat ki, a moratórium kártyáját, és azt is csak egyetlen egyszer” — hangoztatják. (Reuter, AP—DJ) A sztrájkok miatt stagnálás fenyeget az NSZK gazdaságában Willy Brandtnak a párt újabb két évre megválasztott elnökének zárszavával ért véget hétfőn a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt ötnapos esseni kongresszusa. Brandt felszólította a munkáltatókat, hogy tegyenek engedményeket a heti munkaidő csökkentésének kérdésében. A szakszervezetek készek gyorsan befejezni a több mint egy hete tartó fémipari és nyomdászsztrájkot, de „kapitulációra nem hajlandók”, s ezt mi sem ajánlhatjuk nekik — szögezte le az SPD elnöke. ■ Pedig a megegyezésnek egyelőre semmi jele nincs, sőt a fémipari munkáltatók szervezete, a Gesamtmetall keddre virradóra 65 ezer munkást kizárt Baden-Württemberg tartomány üzemeiből a sztrájkokban való részvétel megtorlásaként, annak ellenére, hogy előző nap megegyezett az IG Metall vezetőségével, tárgyalásba kezdenek a vitás kérdések mielőbbi rendezése végett. A megbeszélésekre várhatóan e héten csütörtökön Stuttgartban kerül sor. A Gesamtmetall szóvivője újságíróknak elmondta: a tárgyalások kimenetelétől függ, hogy lesznek-e további elbocsátások a fémiparban a sztrájkolók erejének megtörése céljából. Hasonló szellemben foglalt állást az IG Metall szóvivője is, mondván: a sztrájkokat csak abban az esetben függesztik fel, ha a megbeszéléseken a sztrájkoló munkások által is jóváhagyott eredmény születik. A Nyugatnémet gazdasági körökben folytatódik a sztrájkok gazdasági hatásainak mérlegelése. Néhány közgazdász úgy véli, hogy még korai lenne alapvető változásokról beszélni, másoknak viszont az a véleményük, hogy a sztrájkmozgalom kiszélesedése mostantól kezdve fékezőleg hathat a konjunkturális fellendülésre. Wermuth, a frankfurti Citibank AG vezető közgazdásza is azon a véleményen van, hogy az e heti események figyelemre méltó hatással lehetnek az ország gazdasági életére. A nyugat-berlini DIW gazdaságkutató intézet becslése szerint a bruttó nemzeti termék (GNP) 0,5 százalékkal nőtt az idei év első negyedében. Wermuth állítása szerint a második félévben stagnálhat a GNP növekedési üteme, ha a sztrájkok még két hétig elhúzódnak, bár túlórával a későbbiek során még be lehetne hozni a lemaradást. Ha a munkabeszüntetési akciók ennél hosszabb ideig tartanak, lefelé kell módosítani a GNP növekedési üteméről közzétett korábbi becslést — fűzte hozzá. A Citibank az idei növekedési ütemet 3,5 százalékra teszi, míg a kormány és a vezető közgazdasági intézetek jóslatai 3 százalékról szólnak a tavalyi 1,3 százalékos növekedéssel szemben. A növekvő bizonytalanság a nyugatnémet vállalatok szállítóképességét illetően oda vezetett, hogy márciusban 3 százalékkal kevesebb megrendelést kapott az ipar, s egyre nagyobb a nyugtalanság a cégek soraiban azért is, hogy a vita elhúzódása ronthatja a nyugatnémet exportkilátásokat. A személygépkocsi-gyártó iparban tevékenykedők azért ítélik aggasztónak a helyzetet, mert attól tartanak, hogy az év hátralevő részében sem tudják pótolni az elveszett munkaidőt, mivel már jelenleg is — a sztrájkokat leszámítva — teljes kapacitással dolgoznak. (Reuter, AP—DJ) ai Portugáliában felemelték a kenyérfélék és a tejtermékek árát. A cél a szubvenció csökkentése. Egy félkilogrammos kenyér ára 18 százalékkal 33 escudóra ment fel, a tej 20,2 százalékkal drágult, literje 47,5 escudo. (1 dollár : 140 escudo.) Kétnapos sztrájkot fontolgatnak a brit kikötőmunkások a La Manchecsatorna kikötőiben, tiltakozásul amiatt, hogy a kormány magánkézbe akar adni állami tulajdonú kompokat, JELENTI A francia kereskedelmi deficit áprilisban 4,41 milliárd frank volt, szemben a márciusi 2,80 milliárddal; az áprilisi export 2,9 százalékkal elmaradt a márciusitól, de 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi áprilisit Szaúd-Arábia megtiltotta a déllibanoni eredetű, zömmel mezőgazdasági termékek importját, mert Rijád szerint az Izrael által megszállt területekről izraeli cikkek szivároghatnak szaúdi és más arab piacokra. Enyhült a munkanélküliség az EGK-ban Valamelyest csökkent áprilisban a közös piaci munkanélküliség. Míg márciusban 12,7 millióan, addig április végén 12,5 millióan voltak munka nélkül a tíz tagországban, ők adták a munkaképes lakosság 11,1 százalékát. A tízek statisztikai hivatala, az Eurostat szerint viszont nőtt áprilisban az éves munkanélküliség, azaz a múlt hónapban 7,4 százalékkal voltak többen a munkanélküliek, mint egy évvel korábban. Ezen belül a leggyorsabban (15,7 százalékkal) az olaszországi, a franciaországi (14,6 százalékkal), illetve (13,7 százalékkal) az írországi munkanélküliség nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat adatai sem tartalmazzák a görögországi helyzetet. A munkaképes lakosság százalékában kifejezve áprilisban Írországban 16,8, Hollandiában 14,6, Belgiumban 13,7, Olaszországban 13,3, Nagy-Britanniában 11,8, Dániában 11,0, Franciaországban 9,8, az NSZK-ban 8,4, Luxemburgban pedig 1,5 százalékos volt a munkanélküliség. (Reuter) Munkahelyteremtő lépéseket tervez a párizsi kormány Munkahelyteremtő intézkedésekről tárgyal pénteken a francia kormány több szakértője, hogy legalábbis lelassítsa a munkanélküliség terjedését — közölte Mauroy miniszterelnök szóvivője. S ha a pénteki megbeszélés konkrét eredményeket hoz, akkor az intézkedéseket a jövő szerdai kormányülésésen be is jelentik — tette hozzá. Szakértők szerint a kormány ezt az alkalmat is megragadja, hogy felhívásban próbálja népszerűsíteni a heti 35 órás munkaidő bevezetését az iparban. A francia kormány, mint emlékezetes, tavaly októberben munkahelyteremtő intézkedések sorozatát jelentette be. Azóta azonban előtérbe került a francia ipar átfogó korszerűsítése, s ezzel párhuzamosan újból gyorsan nő a munkanélküliség: kiváltképp a halódó acél-, textil- és hajógyárakból kerültek sokan az utcára. Maga a kormány is elismeri, hogy az idei év végére a francia munkanélküliek száma eléri a 2,5 milliót, azaz arányuk eléri a 10,7 százalékot. Az újabb munkahelyteremtő lépésekről szóló közlés időben egybeesett a hírrel: újból megindult a munka a legtöbb Citroën-üzemben, miután a kommunistákhoz közel álló CGT szakszervezeti szövetség lefújta a tíz napja tartó sztrájkokat, tiltakozó akciókat, gyárelfoglalásokat. A Citroen autógyár vezetősége szerint az élet már e hét szerdán visszatér a régi kerékvágásba. A CGT hét végi döntése a sztrájkok lefújásáról azután született, hogy a kormány kompromiszszumos javaslatot terjesztett elő: eszerint nem 6 ezer, hanem csak 4 ezer dolgozót bocsátanának el a Citroennél folyó átszervezések kapcsán. Igaz, a Citroen vezetősége még nem mondott véleményt a kormány kompromisszumáról, így lehet, hogy visszautasítja azt, s ebben az esetben kiújulhatnak a tiltakozások is az üzemekben. A helyzet értői szerint egyértelmű, hogy a Citroennél történtek jelentették az utolsó lökést a kormánynak: tegyen lépéseket a munkahelyek védelmében. A szocialisták iparfejlesztési terveit — pontosabban az ennek nyomán fellépő elbocsátásokat — az utóbbi hetekben-hónapokban sokan erélyesen bírálták, különösen a kormánykoalícióban is részt vevő Francia Kommunista Párt berkeiben. (Reuter, AP—DJ) Az IAIA vezérigazgatója a légitársaságok kilátásairól A világ nagy légitársaságai az idén, 5 év után először, összesen 250 millió dollár profitot fognak elkönyvelni — jósolja Knut Hammarskjöld, a légitársaságok nemzetközi szervezete, az IATA vezérigazgatója. Hozzátette, hogy ez az eredmény még mindig meglehetősen gyatra, különösen a növekvő forgalmat és az amerikai konjunktúrát figyelembe véve. A légitársaságok átlagosan 7,5 százalékos jövedelmezősége tenné csak lehetővé, hogy új gépeket tudjanak venni, ez az összeg viszont csak 0,5 százalékos megtérülést jelent Egyébként az egész nemzetközi légiforgalmi rendszert veszély fenyegeti, mert az amerikai „nyílt ég politika” és az atörekvés, hogy ezt a határokon túlra is kiterjeszszék, szétzilálja az útvonal- és a díjtétel-megállapodásokat. — mondotta az IATA vezérigazgatója. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG EFTA CSÚCSTALÁLKOZÓ SVÉDORSZÁGBAN Bővülő együttműködés az EGK és az EFTA között A nyugat-európai szabadkereskedelem újabb területekre való kiterjesztésének, az EGK és az EFTA közötti kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit vitatják meg egyebek között a svédországi Götland szigetén, szerdán kezdődő csúcstalálkozójukon az EFTA tagországai. A két gazdasági tömörülés között 1984. január elseje óta nincsenek vámok az iparcikkekre, ezt követően az egyéb — nem vámjellegű — kereskedelmi akadályok leépítése a cél. A háromnapos tanácskozás napirendi pontjai között az általáproblémiák is szerepelnek. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hét tagországa — Svédország, Izland, Norvégia, Svájc, Ausztria, Portugália és társult tagja, Finnország — a világkereskedelemben 6 százalékkal részesedik, holott együttes lakosságuk a Föld népességének csupán 1 százalékát adja. A ma kezdődő csúcstalálkozón szó lesz a Közös Piac és az EFTA közötti párbeszéd folytatásával kapcsolatos javaslatokról, a nem vámjellegű akadályok leépítéséről, az EFTA és a fejlődő országok közötti kereskedelmi kapcsolatok liberalizálásáról is. Az EFTA miniszteri tanácsa, amely hétfőtől ülésezik, a két gazdasági tömörülés együttműködésének elmélyítése mellett szállt síkra, hangsúlyozván: a tizenhét ország együvé tartozik — ezt erősítette meg a luxemburgi miniszteri találkozó is —, s ez az összetartozás olyan erő, amellyel a világnak számolnia kell. Az EGK és az EFTA között 1977. július 1- én törölték el a legfontosabb iparcikkek vámtételeit a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás keretében, 1984. január 1-én pedig megszűnt az összes vámtétel az iparcikkekre az EGK és az EFTA közötti kereskedelmi forgalomban. Most napirendre került, hogy hozzákezdjenek a többi kereskedelmi akadály leépítéséhez. E téren elsősorban a nem vámjellegű akadályok megszüntetése a központi kérdés. Emellett tervezik a tudományos-technológiai együttműködés elmélyítését, a szabványosításban való együttműködés kiszélesítését, a technológiai szabványokat, normákat tároló nyugat-európai adatbank létrehozatalát. A tanácskozás kapcsán az EFTA konzultatív bizottsága (amely a szakszervezeteket és a munkáltatókat tömöríti), felszólítja a tagországok kormányait: hozzanak hatékony intézkedéseket a világkereskedelem bővülését gátló protekcionizmus megszüntetésére, a gazdaságszerkezet javítására, a munkanélküliség visszaszorítására és az infláció letörésére. A nyilatkozatban rámutatott, hogy az USA-ban erőteljes a gazdaság élénkülésének folyamata, ugyanez nem mondható el viszont Nyugat-Európáról. Ezért mind a közös piaci, mind pedig az EFTA- tagországoknak több figyelmet kell fordítaniuk a nyugat-európai gazdasági megélénkülés elsegítésére, a munkanélküliség leküzdésére. Az EGK-nak és az EFTA-nak együttesen kell fellépniük az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményben (GATT), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), valamint más nemzetközi fórumokon a világkereskedelem további liberalizálásáért — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az állásfoglalás szerint az EFTA a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolataiban piacának fokozottabb megnyitására és onnan származó importjának növelésére fog törekedni. (MTI, DPA) Várhatóan csökken az idén a kínai export A kínai kivitel visszaesésével számolnak kereskedelmi szakértők, várakozásukat a megnövekedett belföldi kereslettel és a nagyösszegű valutatartalékokkal magyarázzák. A kínai külkereskedelem nemrégiben elrendelt recentralizálása csökkenti a helyi vállalatok exportáló kedvét, s a visszaeséshez hozzájárul az olajkivitel lassulása is. Nyolc évig tartó folyamatos növekedés után a kínai kivitel az idén valószínűleg csökkenni fog. Hongkongi kereskedelmi szakértők rámutatnak, hogy Peking az utóbbi időben több olyan intézkedést hozott, amely az export visszaeséséhez vezet. Az Asian Wall Street Journal arra hívja fel a figyelmet, hogy az erősödő belföldi kereslet és a nagy valutatartalékok csökkentették az exportnyomást. Kína tavalyi külkereskedelmi forgalmának értéke megközelítette a 40 milliárd dollárt, 19 százalékkal nagyobb volt, mint 1982-ben. Az export 11 százalékkal 20 milliárd dollárra nőtt, az import 30 százalékkal több mint 19 milliárdra. De Peking szerint — erről beszélt a parlament ülésszakán a tervbizottság vezetője — az idén a külkereskedelmi forgalom 5,1 százalékkal 38 milliárd dollárra csökken. Nem részletezte az áruforgalom megoszlását, de a szakértők szerint a visszaesés csak az exportban várható. Többségük úgy becsli, hogy számottevően csökken az idén a nyersolajkivitel, részben mert a termelés növekedése lelassult, részben mert a nemzetközi kereslet is hanyatlik, végül pedig mert a hazai olajfogyasztás erősödik. Kína tavaly összesen 773,8 millió barrel nyersolajat termelt, 3,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kínai kormány hivatalos előrejelzése szerint az idei olajkibocsátás 788,4 millió barrel lesz. Az olajkivitel az utóbbi öt évben a teljes kínai exportja—70 százaléval adta, tavalyi mennyisége 109,6 millió barrel volt. A megnövekedett belföldi fogyasztás számos kínai terméket eltüntetett a külföldi piacokról, például kohászati cikkeket. Márciusban — mint ismeretes — Peking intézkedéseket hozott a külkereskedelem recentralizálására, kvótákat állított fel, árakat szabott, kereskedelmi egyezményeket vizsgált felül és exportengedélyezési eljárásokat írt elő. Áprilisban újabb 30 termékkel növelte az addig 129 termékből álló árulistát, amelyeknél engedélyhez köti az exportot. A listára újonnan felvett termékek között van például többféle pamutáru. Peking hozzákezdett az árak egységesítéséhez is, és ez szintén sok árut érinthet. A valutabevételek gyarapítására törekvő kínai vezetés korábban engedte, hogy a kereskedelmi szervezetek akár veszteségesen is értékesítsék termékeiket külföldön. A megnövekedett valutatartalékok azonban lehetővé tették, hogy ezt a gyakorlatot megszüntessék. A valutatartalékok összege a múlt év végén 14,32 milliárd dollár volt, szemben az 1980 végi 2,26 milliárddal Szakértők szerint Peking nem akarja, hogy a valutatartalékok túlságosan gyorsan nőjenek, változatlanul élni akar ugyanis azzal a lehetőséggel, hogy a különböző nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi kormányoktól kedvezményes feltételek mellett kaphasson kölcsönt. (AP—DJ, Reuter) meGGAZDÍSSE A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő! GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. e. Postacím: Budapest, Pf 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre vezérigazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatól), szövetkezetek hatóságok. Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jetzőszámára 84.3102/9-05 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest. Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148