Világgazdaság, 1984. május (16. évfolyam, 83/3837-103/3857. szám)

1984-05-23 / 97. (3851.) szám

1984. MÁJUS 23. ­ Az argentin kormány megtiltotta a profit hazautalását Venezuela nem híve az adós­értekezletnek Argentínában hétfői hatállyal felfüggesztették a külföldi válla­latoknak azt a jogát, hogy külföldre vagy haza­utalják befekteté­seik profitját. A Buenos Aires-i kormány azzal indokolta lépését, hogy az ország nagyon nehéz pénzügyi helyzetben van, s minden eszközt meg kell ragadnia, hogy valamiképpen fenntartsa a hivata­los valutatartalékok szintjét. Ez a rendelet voltaképpen nem új, csak szentesíti azt az 1981-től érvényes gyakorlatot, amely szerint­­a külföldiek nem válthatják át hi­vatalos árfolyamon pesóban szerzett profitjukat, konvertibilis valutára. Buenos Aires-i források szerint a rendelet mindaddig érvényben ma­rad, amíg nem enyhülnek a latin­­amerikai ország gazdasági és pénz­ügyi nehézségei, de addig is a kül­földi befektetők kárpótlásul jogot kapnak rá, hogy profitjukból olyan argentin kötvényeket vásároljanak, amelyeket külföldön bocsátottak ki, s amelyeket dollárban jegyeznek. Az Argentínában bonex-nek hí­vott dollár-kötvényeket 1981 óta bo­csátják ki az ország bankjai és váltóházai, a befektetők szemében azért vonzók, mert kamatuk maga­sabb, mint a londoni bankközi ka­matláb, a LIBOR. Alfonsín, Argentína elnöke első­sorban azért szeretné a jelenlegi 1,­5 milliárd dolláron tartani a hi­vatalos tartalékokat, mert reméli, hogy ezzel javíthatja tárgyalási po­zícióit a hitelezőkkel szemben. Mint ismeretes, Argentínának 43,6 mil­liárd dolláros külföldi adóssága van, s most folynak az átütemezéssel kapcsolatos megbeszélések. Argentí­na első emberének egyébként az a véleménye, hogy a hitelezőknek mindenképpen alacsonyabb kamato­kat kellene felszámolniuk, s hosz­­szabb futamidőre kellene nyúj­ta­ni­uk az újabb kölcsönöket, máskü­lönben Argentína nem tud eleget tenni külföldi kötelezettségeinek. Alfonsín egyébként csatlakozott a brazil, a kolumbiai és a mexikói el­nök felhívásához, amely szerint ösz­­sze kell hívni a latin-amerikai adósországokat, hogy közös straté­giát dolgozzanak ki a hitelezőkkel szemben. (VILÁGGAZDASÁG, 1984. május 22., 2. oldal) A térség ötödik nagy adósa, Ve­nezuela nem írta alá a négy ál­lamfő közös közleményét. Mint Morales Paul venezuelai külügymi­niszter elmondta: a caracasi kor­mány egyetért ugyan a közös közle­ményben foglalt elvekkel, vagyis azzal, hogy a hitelezők szabjanak kedvezőbb feltételeket, ellenzi vi­szont az úgynevezett adósklub ki­alakítását. „Venezuela egyszerűen nem hisz az ilyen klubok sikeré­ben. Az adósok annyi mindenben különböznek egymástól, hogy lehe­tetlen egységesíteni az álláspontju­kat” — fűzte hozzá. Nemzetközi bankárkörökben fö­löttébb vegyes fogdtatásra talált a négy latin-amerikai elnök felhí­vása. A pénzügyi szakértők támo­gatják azt az ötletet, hogy a tér­ség összes államának bevonásával közösen tárgyalják meg, miképpen lehetne leépíteni az összesen több mint 300 milliárd dolláros tarto­zást. Attól azonban óva intettek, hogy valóban megalakítsák az adó­sok klubját „Egy ilyen kartell csak egyetlen lapot játszhat ki, a mora­tórium kártyáját, és azt is csak egyetlen egyszer” — hangoztatják. (Reuter, AP—DJ) A sztrájkok miatt stagnálás fenyeget az NSZK gazdaságában Willy Brandtnak a párt újabb két évre megválasztott elnökének zárszavával ért véget­ hétfőn a nyu­gatnémet Szociáldemokrata Párt ötnapos esseni kongresszusa. Brandt felszólította a munkáltatókat, hogy tegyenek engedményeket a heti munkaidő csökkentésének kérdésé­ben. A szakszervezetek készek gyorsan befejezni a több mint egy hete tartó fémipari és nyomdász­­sztrájkot, de „kapitulációra nem hajlandók”, s ezt mi sem ajánl­hatjuk nekik — szögezte le az SPD elnöke. ■ Pedig a megegyezésnek egyelőre semmi jele nincs, sőt a fémipari munkáltatók szervezete, a Gesamt­metall keddre virradóra 65 ezer munkást kizárt Baden-Württem­berg tartomány üzemeiből a sztrájkokban való részvétel megtor­lásaként, annak ellenére, hogy elő­ző nap megegyezett az IG Metall vezetőségével, tárgyalásba kezde­nek a vitás kérdések mielőbbi ren­dezése végett. A megbeszélésekre várhatóan e héten csütörtökön Stuttgartban kerül sor. A Gesamt­metall szóvivője újságíróknak el­mondta: a tárgyalások kimenetelé­től függ, hogy lesznek-e további el­bocsátások a fémiparban a sztráj­­kolók erejének megtörése céljából. Hasonló szellemben foglalt állást az IG Metall szóvivője is, mondván: a sztrájkokat csak abban az eset­ben függesztik fel, ha a megbeszé­léseken a sztrájkoló munkások ál­tal is jóváhagyott eredmény szü­letik. A Nyugatnémet gazdasági körökben folytatódik a sztrájkok gazdasági hatásainak mérlegelése. Néhány közgazdász úgy véli, hogy még ko­rai lenne alapvető változásokról beszélni, másoknak viszont az a véleményük, hogy a sztrájkmozga­lom kiszélesedése mostantól kezdve fékezőleg hathat a konjunkturális fellendülésre. Wermuth, a frank­furti Citibank AG vezető közgaz­dásza is azon a véleményen van, hogy az e heti események figye­lemre méltó hatással lehetnek az ország gazdasági életére. A nyu­gat-berlini DIW gazdaságkutató intézet becslése szerint a bruttó nemzeti termék (GNP) 0,5 száza­lékkal nőtt az idei év első negye­dében. Wermuth állítása szerint a második félévben stagnálhat a GNP növekedési üteme, ha a sztrájkok még két hétig elhúzód­nak, bár túlórával a későbbiek so­rán még be lehetne hozni a lema­radást. Ha a munkabeszüntetési akciók ennél hosszabb ideig tarta­nak, lefelé kell módosítani a GNP növekedési üteméről közzétett ko­rábbi becslést — fűzte hozzá. A Citibank az idei növekedési ütemet 3,5 százalékra teszi, míg a kormány és a vezető közgazdasági intézetek jóslatai 3 százalékról szólnak a ta­valyi 1,3 százalékos növekedéssel szemben. A növekvő bizonytalanság a nyu­­gatnémet vállalatok szállítóképessé­gét illetően oda vezetett, hogy márciusban 3 százalékkal kevesebb megrendelést kapott az ipar, s egyre nagyobb a nyugtalanság a cé­gek soraiban azért is, hogy a vita elhúzódása ronthatja a nyugatné­met exportkilátásokat. A személy­gépkocsi-gyártó iparban tevékeny­kedők azért ítélik aggasztónak a helyzetet, mert attól tartanak, hogy az év hátralevő részében sem tud­ják pótolni az elveszett munkaidőt, mivel már jelenleg is — a sztráj­kokat leszámítva — teljes kapaci­tással dolgoznak. (Reuter, AP—DJ) ai Portugáliában felemelték a ke­nyérfélék és a tejtermékek árát. A cél a szubvenció csökkentése. Egy félkilogrammos kenyér ára 18 szá­zalékkal 33 escudóra ment fel, a tej 20,2 százalékkal drágult, literje 47,5 escudo. (1 dollár : 140 escudo.) Kétnapos sztrájkot fontolgatnak a brit kikötőmunkások a La Manche­­csatorna kikötőiben, tiltakozá­sul amiatt, hogy a kormány ma­gánkézbe akar adni állami tulaj­donú kompokat, JELENTI A francia kereskedelmi deficit áprilisban 4,41 milliárd frank volt, szemben a márciusi 2,80 milliárd­­dal; az áprilisi export 2,9 százalék­kal elmaradt a márciusitól, de 14,5 százalékkal meghaladta az egy év­vel korábbi áprilisit Szaúd-Arábia megtiltotta a dél­libanoni eredetű, zömmel mezőgaz­dasági termékek importját, mert Rijád szerint az Izrael által meg­szállt területekről izraeli cikkek szivároghatnak szaúdi és más arab piacokra. Enyhült a munkanélküliség az EGK-ban Valamelyest csökkent áprilisban a közös piaci munkanélküliség. Míg márciusban 12,7 millióan, addig április végén 12,5 millióan voltak munka nélkül a tíz tagországban, ők adták a munkaképes lakosság 11,1 százalékát. A tízek statisztikai hivatala, az Eurostat szerint vi­szont nőtt áprilisban az éves mun­kanélküliség, azaz a múlt hónap­ban 7,4 százalékkal voltak többen a munkanélküliek, mint egy évvel korábban. Ezen belül a leggyor­sabban (15,7 százalékkal) az olasz­­országi, a franciaországi (14,6 szá­zalékkal), illetve (13,7 százalékkal) az írországi munkanélküliség nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat adatai s­em tartalmaz­zák a görögországi helyzetet. A munkaképes lakosság százalé­kában kifejezve áprilisban Íror­szágban 16,8, Hollandiában 14,6, Belgiumban 13,7, Olaszországban 13,3, Nagy-Britanniában 11,8, Dá­niában 11,0, Franciaországban 9,8, az NSZK-ban 8,4, Luxemburgban pedig 1,5 százalékos volt a munka­­nélküliség. (Reuter) Munkahelyteremtő lépéseket tervez a párizsi kormány Munkahelyteremtő intézkedések­ről tárgyal pénteken a francia kor­mány több szakértője, hogy leg­alábbis lelassítsa a munkanélküli­ség terjedését — közölte Mauroy miniszterelnök szóvivője. S ha a pénteki megbeszélés konkrét ered­ményeket hoz, akkor az intézkedé­seket a jövő szerdai kormányülé­­sésen be is jelentik — tette hozzá. Szakértők szerint a kormány ezt az alkalmat is megragadja, hogy felhívásban próbálja népszerűsíteni a heti 35 órás munkaidő bevezeté­sét az iparban. A francia kormány, mint emlé­kezetes, tavaly októberben munka­helyteremtő intézkedések sorozatát jelentette be. Azóta azonban elő­térbe került a francia ipar átfogó korszerűsítése, s ezzel párhuzamo­san újból gyorsan nő a munkanél­küliség: kiváltképp a halódó acél-, textil- és hajógyárakból kerültek sokan az utcára. Maga a kormány is elismeri, hogy az idei év végére a francia munkanélküliek száma eléri a 2,5 milliót, azaz arányuk eléri a 10,7 százalékot. Az újabb munkahelyteremtő lé­pésekről szóló közlés időben egy­beesett a hírrel: újból megindult a munka a legtöbb Citroën-üzemben, miután a kommunistákhoz közel álló CGT szakszervezeti szövetség lefújta a tíz napja tartó sztráj­kokat, tiltakozó akciókat, gyárel­foglalásokat. A Citroen autógyár vezetősége szerint az élet már e hét szerdán visszatér a régi kerékvá­gásba. A CGT hét végi döntése a sztrájkok lefújásáról azután­ szüle­tett, hogy a kormány kompromisz­­szumos javaslatot terjesztett elő: eszerint nem 6 ezer, hanem csak 4 ezer dolgozót bocsátanának el a Citroennél folyó átszervezések kapcsán. Igaz, a Citroen vezető­sége még nem mondott véleményt a kormány kompromisszumáról, így lehet, hogy visszautasítja azt, s ebben az esetben kiújulhatnak a tiltakozások is az üzemekben. A helyzet értői szerint egyértel­mű, hogy a Citroennél történtek jelentették az utolsó lökést a kor­mánynak: tegyen lépéseket a mun­kahelyek védelmében. A szocialis­ták iparfejlesztési terveit — pon­tosabban az ennek nyomán fellépő elbocsátásokat — az utóbbi hetek­­ben-hónapokban sokan erélyesen bírálták, különösen a kormánykoa­lícióban is részt vevő Francia Kommunista Párt berkeiben. (Reu­ter, AP—DJ) Az IAIA vezérigazgatója a légitársaságok kilátásairól A világ nagy légitársaságai az idén, 5 év után először, összesen 250 millió dollár profitot fognak elkönyvelni — jósolja Knut Ham­marskjöld, a légitársaságok nem­zetközi szervezete, az IATA ve­zérigazgatója. Hozzátette, hogy ez az eredmény még mindig meglehe­tősen gyatra, különösen a növekvő forgalmat és az amerikai konjunk­túrát figyelembe véve. A légitársa­ságok átlagosan 7,5 százalékos jö­vedelmezősége tenné csak lehető­vé, hogy új gépeket tudjanak ven­ni, ez az összeg viszont csak 0,5 százalékos megtérülést jelent Egyébként az egész nemzetközi légiforgalmi rendszert veszély fe­nyegeti, mert az amerikai „nyílt ég politika” és az a­­törekvés, hogy ezt a határokon túlra is kiterjesz­­szék, szétzilálja az útvonal- és a díjtétel-megállapodásokat. — mon­dotta az IATA vezérigazgatója. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG EFTA CSÚCSTALÁLKOZÓ SVÉDORSZÁGBAN Bővülő együttműködés az EGK és az EFTA között A nyugat-európai szabadkereskedelem újabb területekre való kiterjesztésének, az EGK és az EFTA közötti kereskedelmi kapcso­latok elmélyítésének lehetőségeit vitatják meg egyebek között a svédországi Götland szigetén, szerdán kezdődő csúcstalálkozóju­kon az EFTA tagországai. A két gazdasági tömörülés között 1984. január elseje óta nincsenek vámok az iparcikkekre, ezt követően az egyéb — nem vámjellegű — kereskedelmi akadályok leépítése a cél. A háromnapos tanácskozás napirendi pontjai között az általá­­problém­iák is szerepelnek. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hét tagországa — Svédország, Izland, Norvégia, Svájc, Ausztria, Portugália és tár­sult tagja, Finnország — a világke­reskedelemben 6 százalékkal része­sedik, holott együttes lakosságuk a Föld népességének csupán 1 száza­lékát adja. A ma kezdődő csúcstalálkozón szó lesz a Közös Piac és az EFTA közötti párbeszéd folytatásával kapcsolatos javaslatokról, a nem vámjellegű akadályok leépítéséről, az EFTA és a fejlődő országok kö­zötti kereskedelmi kapcsolatok li­beralizálásáról is. Az EFTA mi­niszteri tanácsa, amely hétfőtől ülé­sezik, a két gazdasági tömörülés együttműködésének elmélyítése mellett szállt síkra, hangsúlyozván: a tizenhét ország együvé tartozik — ezt erősítette meg a luxemburgi miniszteri találkozó is —, s ez az összetartozás olyan erő, amellyel a világnak számolnia kell. Az EGK és az EFTA között 1977. július 1- én törölték el a legfontosabb ipar­cikkek vámtételeit a kétoldalú sza­badkereskedelmi megállapodás ke­retében, 1984. január 1-én pedig megszűnt az összes vámtétel az iparcikkekre az EGK és az EFTA közötti kereskedelmi forgalomban. Most napirendre került, hogy hoz­zákezdjenek a többi kereskedelmi akadály leépítéséhez. E téren első­sorban a nem vámjellegű akadá­lyok megszüntetése a központi kér­dés. Emellett tervezik a tudomá­nyos-technológiai együttműködés el­mélyítését, a szabványosításban való együttműködés kiszélesítését, a technológiai szabványokat, nor­mákat tároló nyugat-európai adat­bank létrehozatalát. A tanácskozás kapcsán az EFTA konzultatív bizottsága (amely a szakszervezeteket és a munkál­tatókat tömöríti), felszólítja a tagországok kormányait: hozza­nak hatékony intézkedéseket a világkereskedelem bővülését gátló protekcionizmus megszüntetésére, a gazdaságszerkezet javítására, a munkanélküliség visszaszorí­tására és­­ az infláció letöré­sére. A nyilatkozatban rámutatott, hogy az USA-ban erőteljes a gaz­daság élénkülésének folyamata, ugyanez nem mondható el viszont Nyugat-Európáról. Ezért mind a közös piaci, mind pedig az EFTA- tagországoknak több figyelmet kell fordítaniuk a nyugat-európai gaz­dasági megélénkülés el­segítésére, a munkanélküliség leküzdésére. Az EGK-nak és a­z EFTA-nak együtte­sen kell fellépniük az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyez­ményben (GATT), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezetben (OECD), valamint más nemzetközi fórumokon a világke­reskedelem további liberalizálásáért — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az állásfoglalás szerint az EFTA a fejlődő országokhoz fűződő kapcso­lataiban piacának fokozottabb megnyitására és onnan származó importjának növelésére fog töre­kedni. (MTI, DPA) Várhatóan csökken az idén a kínai export A kínai kivitel visszaesésével számolnak kereskedelmi szakér­tők, várakozásukat a megnövekedett belföldi kereslettel és a nagy­összegű valutatartalékokkal magyarázzák. A kínai külkereskedelem nemrégiben elrendelt recentralizálása csökkenti a helyi vállalatok exportáló kedvét, s a visszaeséshez hozzájárul az olajkivitel lassu­lása is. Nyolc évig tartó folyamatos nö­vekedés után a kínai kivitel az idén valószínűleg csökkenni fog. Hongkongi kereskedelmi szakértők rámutatnak, hogy Peking az utóbbi időben több olyan intézkedést ho­zott, amely az export visszaesésé­hez vezet. Az Asian Wall Street Journal arra hívja fel a figyelmet, hogy az erősödő belföldi kereslet és a nagy valutatartalékok csök­kentették az exportnyomást. Kína tavalyi külkereskedelmi forgalmának értéke megközelítette a 40 milliárd dollárt, 19 százalék­kal nagyobb volt, mint 1982-ben. Az export 11 százalékkal 20 mil­liárd dollárra nőtt, az import 30 százalékkal több mint 19 milliárd­­ra. De Peking szerint — erről be­szélt a parlament ülésszakán a terv­bizottság vezetője — az idén a külkereskedelmi forgalom 5,1 szá­zalékkal 38 milliárd dollárra csök­ken. Nem részletezte az áruforga­lom megoszlását, de a szakértők szerint a visszaesés csak az ex­portban várható. Többségük úgy becsli, hogy szá­mottevően csökken az idén a nyers­olajkivitel, részben mert a terme­lés növekedése lelassult, részben mert a nemzetközi kereslet is ha­nyatlik, végül pedig mert a hazai olajfogyasztás erősödik. Kína ta­valy összesen 773,8 millió barrel nyersolajat termelt, 3,9 százalék­kal többet, mint egy évvel koráb­ban. A kínai kormány hivatalos előrejelzése szerint az idei olajki­bocsátás 788,4 millió barrel lesz. Az olajkivitel az utóbbi öt évben a teljes kínai export­ja—70 százalé­val adta, tavalyi mennyisége 109,6 millió barrel volt. A megnövekedett belföldi fogyasz­tás számos kínai terméket eltüntetett a külföldi piacokról, például kohásza­ti cikkeket. Márciusban — mint isme­retes — Peking intézkedéseket ho­zott a külkereskedelem recentrali­­zálására, kvótákat állított fel, ára­kat szabott, kereskedelmi egyezmé­nyeket vizsgált felül és exporten­­gedélyezési eljárásokat írt elő. Áp­rilisban újabb 30 termékkel növel­te az addig 129 termékből álló árulis­tát, amelyeknél engedélyhez köti az exportot. A listára újonnan felvett termékek között van például több­féle pamutáru. Peking hozzákezdett az árak egységesítéséhez is, és ez szintén sok árut érinthet. A valutabevételek gyarapítására törekvő kínai vezetés korábban en­gedte, hogy a kereskedelmi szerve­zetek akár veszteségesen is értéke­sítsék termékeiket külföldön. A meg­növekedett valutatartalékok azon­ban lehetővé tették, hogy ezt a gya­korlatot megszüntessék. A valuta­­tartalékok összege a múlt év végén 14,32 milliárd dollár volt, szemben az 1980 végi 2,26 milliárddal Szak­értők szerint Peking nem akarja, hogy a valutatartalékok túlságosan gyorsan nőjenek, változatlanul élni akar ugyanis azzal a lehetőséggel, hogy a különböző nemzetközi pénz­ügyi szervezetektől és külföldi kor­mányoktól kedvezményes feltételek mellett kaphasson kölcsönt. (AP—DJ, Reuter) meGGAZDÍSSE A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő! GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. e. Postacím: Budapest, Pf 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre vezérigazgató Kiadóhivatal, Bp.­, Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tól), szövetkezetek hatóságok. Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jet­zőszámára 84.3102/9-05 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest. Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148

Next