Világgazdaság, 1984. augusztus (16. évfolyam, 147/3901-168/3622. szám)
1984-08-01 / 147. (3901.) szám
A Frankfurt/Main vasárnaptól kezdve új telefon körzetszámot kap: az 1951 óta érvényben levő 0611 helyett ezentúl 069-et kell tárcsázni. Az új szám a Frankfurt melletti Offenbachra is vonatkozik. A kanadai kormány rekordöszszeget, 120 milliárd jent (490 millió dollár) vett kölcsön tokiói bankoktól. A hitel lejárata nyolc év, JELENTI kamatozása pedig rögzített, évi 7,9 százalék. Bz Indiában a nemzeti össztermék (GNP) növekedési üteme a jövő márciusban végződő pénzügyi évben elérheti az 1 5 százalékot — jósolja P. K. Kaul pénzügyminiszter. A GNP gyors bővüléséhez a mezőgazdaság 10—12 százalékos növekedéssel fog hozzájárulni. 1984. AUGUSZTUS 1. BIS-jelentés a nemzetközi hiteltevékenységről • LEGTÖBB IÍJ KÖLCSÖNT FEJLETT TŐKÉSORSZÁGOK VETTÉK FEL Újra megélénkült a hiteltevékenység a tőkepiacokon, az idei év első három hónapjában gyarapodott az új kölcsönök értéke, bár ezek oroszlánrészét a fejlett tőkésországok kapták — állapította meg a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS). Jelentésében ezt azzal magyarázta, hogy ezekben az államokbanvolt a leggyorsabb a gazdasági növekedés. Az olajban szegény fejlődő országoknak nyújtott új kölcsönök értéke csökkent, s az európai szocialista országok is kevesebb kölcsönt vettek fel, mint az előző három hónapban: új hitelek értéke 24 milliárd dollár volt, az előző negyedévi 21 milliárddal, illetve az 1983 első három hónapjában mért 7,5 milliárddal szemben. A BIS-szakértők szerint az újonnan felvett külföldi kölcsönök gyors növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy sok vállalat és kormány vett fel eurovaluta-kölcsönöket, amelyeknek az értéke 10,6 milliárd dollárra szökött, fel az 1933. negyedik negyedévben mért 2,6 milliárdról. Ez volt a legjelentősebb negyedévi , növekmény azóta, hogy a BIS 1963-ban elkezdte elemezni a hitelpiaci tevékenységet. A fejlett tőkésországok , bankjai kevesebb kölcsönt folyósítottak az idei év első három hónapjában, mint az előző negyedévben. Új hiteleik értéke 2,5 milliárd dollárra zsugorodott a korábbi 17,6 milliárdra. A BIS szerint ez szezonális okokkal magyarázható.- A latinamerikai országok közül az első három hónapban Brazília kapta a legtöbb új kölcsönt, 2,4 milliárd dollárt, míg Mexikó csökkentette adósságainak az értékét. A BIS-hez tartozó bankok mexikói kintlevőségei az 1983. június végén mért 65,09 milliárd dollárról 67,42 milliárd dollárra emelkedtek 1933. december végéig. Az érintett bankok több kölcsönt folyósítottak Mexikónak, mint Brazíliának, ahol kintlevőségeik értéke a tavaly június végi 67 milliárd dollárról 1983 végére 65,92 milliárd dollárra csökkent. Az olajban szegény , fejlődő országok 1984. január elejétől március végéig mindössze 1,5 milliárd dollár új kölcsönt kaptak, az 1983 utolsó negyedévében mért 4,1 milliárd dollárral szemben., Ezek az államok gyarapították — mégpedig 3,8 milliárd dollárral a betéteik értékét az idei év első három hónapjában. A latin-amerikai országok 1,6 milliárd dollárral járultak hozzá az olajban szegény fejlődők betéteinek növekedéséhez. A kisebb fejlett tőkés országoknak folyósított új kölcsönök értéke az első negyedévben 500 millió dollárra esett vissza az előző három hónapban mért 5,3 milliárd dollárról. Ezek az államok betéteiket az említett időszakban 700 millió dollárral növelték. Az európai szocialista országok közül a Szovjetunió 1,2 milliárd dollár új kölcsönt vett fel, Lengyelország és Magyarország csökkentette külföldi tartozásait. A térség összesített betéteinek értéke az első három hónapban 1,5 milliárd dollárral nőtt. A BIS-hez tartozó nyugati bankok szovjetunióbeli aktívái 1983. december végére 27,09 milliárd dollárra csökkentek, az 1983 júniusában mért 28,77 milliárdról. A lengyel tartozások ugyanezen idő alatt 15,35 milliárd dollárra estek vissza a korábbi 15,90 milliárdról. SIS-JELENTÉS AZ 1984. ELSŐ NEGYEDÉVI ELADÓSODÁSI HELYZETRŐL, ORSZÁGOKRA LEBONTVA 1984 MÁRCIUS VÉGÉN (zárójelben az 1983. végi adatok). A Nemzetközi Fizetések Bankjához tartozó kereskedelmi bankok által folyósított új külföldi kölcsönök értéke 1984 első negyedében 25 milliárd dollár volt, kevesebb, mint az előző negyedévben mért 40 milliárd, de jóval több, mint az 1983 azonos időszakában mért 10 milliárd dollár. A pénzintézet szakértői szerint az említett, 25 milliárd dolláros növekmény önmagában nagyobb volt,, mint 1982 első negyedévében, vagyis a nemzetközi adósságválság kirobbanása előtt. Ami a KőolajexportálóOrszágok Szervezetéhez (OPEC) tartozó államokat illeti, az idei év első három hónapjában kevesebb kölcsönt kaptak, mint korábban. A nekik folyósított új kölcsönök értéke 500 millió dollárra csökkent az előző negyedévi 7,1 milliárdról. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a nyugati bankárok vonakodtak volna új kölcsönöket folyósítani az OPEC-tagoknak, a hanyatlás inkább szezonális okokkal magyarázható — állapítja meg a BIS jelentése. A másik ok az lehet, hogy jelentős mértékben javult az OPEC-tagok fizetési mérlegének helyzete, vagyis eleve kisebb hitelt kértek. Erre utal, hogy betéteik értéke — amely az 1933 közepéig eltelt kilenc hónap alatt 23 milliárd dollárral zsugorodott össze — azóta 2,2 milliárddal, ezen belül 1984 első negyedében 400 milliárddollárral növekedett. Az OPEC-tagok összesített betéteinek növekedését zömmel két tagország, Indonézia és Venezuela idézte elő. Indonézia betétei 1984. március végére 6,5 milliárd dollárra ugrottak az , 1983 végén , mert 5,8 milliárdról, Venezuela pedig 14,4 milliárdról 15,2 milliárdra gyarapította betéteinek értékét. A BIS jelentése szerint néhány közelkeleti OPEC-tag betéteinek értéke valamelyest csökkent. Az OPEC-tagoknak folyósított új kölcsönök legnagyobb részét Bahrein, Irán, Irak, Líbia és Omán vette fel. A BIS-hez tartozó tagbankok ezekbe az országokba kihelyezett aktívái január elejétől március végéig 18 milliárd dollárról 18,9 miliárdra ugrottak. Ezen belül az algériai kintlevőségek értéke 6,7 milliárdról 7,3 milliárdra, az indonézeké 7,7 milliárdról 8,3 milliárdra emelkedtek. Ezzel szemben a Kuvaitiban, Katarban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekbenlevő , aktívak értéke 13,5 milliárd dollárról 13,1 milliárdra csökkent, a Venezuelában levők pedig 22,8 milliárdról az idei év első negyedének végére 22,3 milliárd dollárra estek vissza. Az idei év első negyedében a legtöbb új kölcsönt a fejlett tőkésországok kapták, ahol, a leggyorsabb volt a gazdasági megélénkülés. Az Ország Banktartozás Bankbetétek (milliárd dollárban) Argentína 24,49 (24,52) 6,18 ( 6,25) Brazília 61,12 (58,72) 6,16 ( 5,34) Chile 11,73 (11,65) 3,59 ( 3,51) Mexikó 63,93 (64,44) 16,62 (15,76) Venezuela 22,34 (22,82) 15,24 (15,42) NDK 52 ( 8,22) 3,83 ( 3,38) Magyarország 0,74 ( 6,30) 0,99 ( 1,31) Lengyelország 10,66 (10,97) 1,14 ( 1,25) Szovjetunió 16,86 (15,62) 12,42(10,66) Jugoszlávia 9,59 ( 9,46) 2,06 ( 2,10) Fülöp-szigetek 9,01 ( 8,28) 2,95 ( 2,80) Dél-Korea 19,52 (19,47) 3,62 ( 3,29) (Reuter) A brit iparszövetség a növekdés mérséklődésére számít A CBI, a brit ipari szövetség legújabb negyedévi jelentésében közli, hogy felmérése szerint mérséklődött a brit vállalatok optimizmusa, a gazdasági -kilátásokat illetően. A" jelentés a " bizaloim, megcsappanásáért a bányászsztrájkot, a kamatlábak emelkedését és a minap véget ért kikötői munkássztrájkot okolja. „Az optimizmus csökkenése ilyen körülmények között aligha meglepő” — hangoztatja a jelentés, amely úgy véli: az élénkülés folytatódik, de lassúbb ütemben, mint korábban. (Reuter) Megnövelték az Iraki olajvezeték áteresztőképességét A Törökországon át a Földközitengerhez vezető iraki olajvezeték most már napi egymillió barrel olajat szállít — mondta az iraki olajminiszter egy szaúdi újságnak. A 980 kilométer hosszúságú vezeték Irak egyetlen komoly lehetősé ge olajának továbbítására az öböl menti kikötők lezárása óta. A kikötőket röviddel a 46 hónapja tartó háború kitörése után le kellett zárni. A Middle East Economic Survey értesülése szerint új tervet dolgoztak ki, amelynek értelmében a vezeték áteresztő k apadását napi 1,5 millió barrelre emelik. A tervről elvben már megállapodtak Törökországgal. (Reuter) A kínai külügyminiszter latin-amerikai útja A kínai külügyminiszter kedden latin-amerikai körútra indult, ennek során Mexikóba, Venezuelába, Argentínába és Brazíliába látogat. Indulása előtti nyilatkozatában támogatásáról biztosította a latinamerikai adósországok nemrégiben tett javaslatait, amelyek szerint a fejlett tőkésországoknak mérsékelniük kellene a kamatterheket és liberalizálniuk a nemzetközi kereskedelmet. Vu Hszüe-csian leszögezte, hogy Kínának és a latinamerikai országoknak sok közös érdeke van, és semmilyen alapvető ellentét nem áll fenn közöttük. Pekingben dolgozó nyugati diplomaták hangsúlyozzák, hogy a körút egy olyan térség feltérképezését jelenti, ahol Kína nem ért el eddig sikereket, s ahol több ország tart fenn diplomáciai kapcsolatot Tajvannal, mint a világ bármely más részében. (Reuter) Líbiában tárgyal az olasz külügyminiszter Hétfőn Líbiába érkezett Andreotti olasz külügyminiszter, ahol elsősorban a kétoldalú gazdasági kérdésekről tárgyal vendéglátóival. Andreotti az egyiktárselnöke az 1879-ben létrehozott olasz—líbiai kereskedelmi és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottságnak, amely most ülésezik Tripoliban. Rómából származó értesülések szerint Andreotti kísérletet tesz a megromlott brit-líbiai viszony javítására is. Mint ismeretes, egy londoni incidens miatt a két ország között áprilisban megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok. Olaszországban , két minisztérium élén személycsere volt hétfőn. A kormányátalakításra azért volt szükség, mert a P2 szabadkőműves botrányban érintett Longo költségvetésügyi miniszter július közepén lemondott posztjáról. Craxi kormányfő Longo helyére Romitát, a területi ügyek eddigi miniszterét nevezte ki, az utóbbi posztra pedig behívta a kormányba Carlo Vilzinit. (Reuter, AP—DJ) VILAGGAZDASÁG Hadikiadás-növelés Japán jövő évi takarékos költségvetésében Rekordot döntött a júniusi kereskedelmi aktívum Csak a katonai kiadások és a külföldi segélyek gyarapodnak Japán jövő évre szóló, igen szigorúan takarékos költségvetési tervezete szerint. Nakaszone kormányfőnek meg kell találnia a középutat: egyfelől csökkentenie kell az államháztartás deficitjét, másfelől eleget kell tennie Washington kérésének, hogy növelje a fegyverkezési előirányzatokat. Az Egyesült Államok — Nyugat-Európával együtt— amiatt is panaszkodik, hogy Japán inkább csak fogadkozik, de a gyakorlatban nem sokat tesz óriási kereskedelmi többletének csökkentésére. A júniusi japán kereskedelmi aktívum ismét meredeken emelkedett. A tokiói kormány elvben elfogadta a pénzügyminiszter előterjesztését, amely szerint a jövő évi költségvetési kiadásokmindössze 0,86 százalékkal nőjenek. (Ilyen szerény mérvű kiadás-emelésre 1961 óta nem volt példa Japánban.) Mi több, mint arról lapunk július 27-i számának 2. oldalán beszámoltunk, Nakaszone miniszterelnök szeretné, ha az egyes minisztériumok, jövőre 10 százalékkal kevesebbet költenének, mint az idén. Kivétel a védelem és a nemzetközi segélyezés. A fegyverkezési előirányzatok az ideihez képest 7 százalékkal lennének nagyobbak, s elérnék a 12 milliárd dollárt. Még ennél is nagyobb ütemben, 11,4 százalékkal nőne a nemzetközi segélyezésre fordított összeg, amelynek nagysága jövőre 2,4 milliárd dollár lenne. De még e nagymérvű emelés is kevés ahhoz, hogy Japán beváltsa még 1981-ben tett ígéretét: öt éven belül megkétszerezi a nemzetközi segélyezésre fordított összegeket. Tokiót az készteti a költségvetési szigorra, hogy a hiány az utóbbi tíz évben alaposan megnőtt. A jövő évi költségvetési tervezettel kapcsolatos elvi kormánydöntés alighanem hosszas belső viták nyitánya volt: mind a kormány tagjai, mind a kormányzó Liberális Demokrata Párt vezetői most arról kezdenek alkudozni egymással, hogy mely területeken takarékoskodjanak erőteljesebben, illetve, hogy általában véve milyen irányt vegyen a gazdaságpolitika. Hogy az egyezkedés során melyik politikus vagy pártfrakció erősödik meg, azt legszembetűnőbben a novemberi pártszavazás mutatja meg: akkor kell döntenie az LDP-nek, hogy maradjon-e Nakaszone a pártvezérs ami ezzel együtt jár, a miniszterelnöki székben, vagy sem? De a japán kormánynak bizonyosan újabb nemzetközi vitákkal is számolnia kell. Az Egyesült Államok és a Közös Piac illetékes vezetői megrökönyödve értesültek a júniusi japán kereskedelmi mérlegadatokról, amelyekből kiderült: a kereskedelmi aktívum a májusi 2,04 milliárd dollárról 4,85 milliárdra ugrott júniusban. A fizetési mérleg folyó tételeinek többlete is alaposan nőtt: a májusi 1,86 milliárdról 4,38 milliárd dollárra. Mind a kereskedelmi, mind a folyó fizetési mérlegfölösleg rekordnak számít — közölte a tokiói pénzügyminisztérium, amihez Komoto, a japán gazdaságtervezési hivatal vezérigazgatója hozzátette: „Japán felkészült rá, hogy főbb kereskedelmi partnerei részéről panaszok újabb áradata zúdul rá.” S a haragot alighanem fokozza, ha az idei japán kereskedelmi aktívum meghaladja a 40 milliárd dolláros lélektani határt a tavalyi 31,45 milliárd után. S erre van esély: az első félévi többlet 19,28 milliárd dollárra rúgott (Reuter, AP—DJ) Gyorsuló gazdasági növekedés várható Dániában Ha folytatódik a nemzetközi konjunktúra és bővül a hazai kereslet, Dánia hazai összterméke (GDP) jövőre 3,8 százalékkal fog nőni, és 1986—88-ban is még 3,7 százalékos lesz a növekedés — jósolja a pénzügyminisztérium költségvetési osztálya. Az idei 2,9 százalékosra becsült GDP-növekedés azért gyorsul fel, mert a mind versenyképesebbé váló dán termékek utat törnek a külpiacokon, miközben az import nem nő olyan gyorsan. A kivitel növekedése 1983 és 1988 között várhatóan 5,8 százalékos lesz évente, az importé pedig 3,9 százalékos. Az export az idén nagyjából 3,6 százalékkal, az import pedig 3,5 százalékkal fog nőni. A minisztériumi jelentés szerint az export dinamikussága számottevően javítani fogja a kereskedelmi mérleget, de a nagy külföldi adósságok miatt a folyó fizetési mérleg 1988-ig nemigen kerül egyensúlyba. Az állam pénzügyi helyzete is javulni fog: abban az esetben, ha a fejlett nyugati országok gazdasági növekedése eléri a 3,5 százalékot és nem számítják a kormány kamatfizetési kötelezettségeit, már az idén aktívvá válik a költségvetés egyenlege. Ha a kamatokat is beleveszik, a deficit a GDP 1983-ban mért 10,7 százalékának megfelelő arányiról 1988-ban 3,4 százalékra mérséklődik. Amennyiben a fellendülés a vártnál gyengébb lesz a világon, szigorúbb jövedelempolitikával és még takarékosabb költségvetési politikával kell számolni Dániában. „Nincs sok játéktér a gazdaságpolitikában. Fontos, hogy mind a magán, mind a közületi felhasználás korlátok között maradjon, hogy hitelfelvétel nélkül is legyen elegendő pénz a fontos beruházásokhoz szükséges áruk importjára” — állapítja meg a pénzügyminisztérium jelentése. (Revier) ÉLELMISZER-ÁREMELÉS IZRAELBEN .Az izraeli kormány, gazdaság-kiigazító programjának keretében bejelentette, hogy 15 százalékkal felemelik az alapvető élelmiszerek árát. Megszüntetik a kenyér, a tejtermékek, a főzőolaj, a hús és a csirke párának állami támogatását, így elsősorban ezek a termékek fognak lényegesen drágulni. Az intézkedéstől azt várják, hogy jelentősen csökkennek a költségvetési kiadások. Az izraeli kormány legfontosabb céljának tekinti az államháztartás deficitjének visszaszorítását és az évi 400 százalékos infláció megfékezését. Az izraeli pénzügyminisztérium szóvivője nem rejtette véka alá, hogy további áremelkedéssel kell számolni, de mint Cohen Orgad jelenlegi pénzügyminiszter hozzáfűzte: az újabb drasztikus intézkedésekkel várnak, amíg be nem iktatják az új kormányt. Mint ismeretes, a múlt héten választásokat tartottak Izraelben, de az új kormány összetételéről még tárgyalnak a parlamentben. A már a választások előtt elhatározott szükségintézkedések bevezetése azonban folyamatos, annál is inkább, mert a szakértők szerint a parlamenti viták jócskán elhúzódhatnak. (Reuter) YEfifiBIZNISIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u 6. IV . Postacím: Budapest, Pf. 534. 1337 Telefon: 184-055 Kiadja el Magyar Kereskedelmi Kamarak elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre vezérigazgató Kiadóhivatal- Bp., Slahó Lujza tér 1-3. 1955 Telefon: 343-ta0 Terjeszti a Magyar Posta felőfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a P HI 215-9662 pénzforgalmi revészcímére felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148 #A Egyiptom területet akar elhódítani a sivatagtól Az egyiptomi beruházási tanács kedvezményeket ad azoknak a vállalatoknak, amelyek a sivatag termékennyé tételére vállalkoznak — jelenti az Al-Ahram nevű kairói lap. Egyiptom élelmiszerének 65 százalékát külföldön vásárolja meg, minthogy az ország területének mindössze 10 százaléka lakott és nagyon kevés a művelhető föld. Az élelmezési gondokat súlyosbítja, hogy roppant magas a népszaporulati ráta, 10 havonta 1 millió fővel gyarapodik a lakosság. Az 1982—■ 87-es terv 42 milliárd dollár kiadást irányoz elő, ennek nyomán a nemzeti összterméknek (GNP) évente 8 százalékkal kellene növekednie, amelyhez a mezőgazdaság kiemelkedően gyors növekedéssel járulna hozzá. (Reuter)