Világgazdaság, 1984. augusztus (16. évfolyam, 147/3901-168/3622. szám)

1984-08-01 / 147. (3901.) szám

A Frankfurt/Main vasárnaptól kezdve új telefon körzetszámot kap: az 1951 óta érvényben levő 0611 he­lyett ezentúl 069-et kell tárcsázni. Az új szám a Frankfurt melletti Offenbachra is vonatkozik. A kanadai kormány rekordösz­­szeget, 120 milliárd jent (490 mil­lió dollár) vett kölcsön tokiói ban­koktól. A hitel lejárata nyolc év, JELENTI kamatozása pedig rögzített, évi 7,9 százalék. Bz­ Indiában a nemzeti össztermék (GNP) növekedési üteme a jövő márciusban végződő pénzügyi év­ben elérheti az 1 5 százalékot — jó­solja P. K. Kaul pénzügyminiszter. A GNP gyors bővüléséhez a mező­­gazdaság 10—12 százalékos növeke­déssel fog hozzájárulni. 1984. AUGUSZTUS 1. BIS-jelentés a nemzetközi hiteltevékenységről • LEGTÖBB IÍJ KÖLCSÖNT­­ FEJLETT TŐKÉSORSZÁGOK VETTÉK FEL Újra megélénkült a hiteltevékenység a tőkepiacokon, az idei év első három hónapjában gyarapodott az új kölcsönök értéke, bár ezek oroszlánrészét a fejlett tőkésországok kapták — állapította meg a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS). Jelentésében ezt azzal ma­gyarázta, hogy ezekben az államokban­­volt a leggyorsabb a gaz­dasági növekedés. Az olajban szegény fejlődő országoknak nyújtott új kölcsönök értéke csökkent, s az európai szocialista országok is kevesebb kölcsönt vettek fel, mint az előző három hónapban: új hitelek értéke 24 milliárd dol­lár volt, az előző negyedévi 21 mil­­liárddal, illetve az 1983 első három hónapjában mért 7,5 m­illiárddal szemben. A BIS-szakértők szerint az újonnan felvett külföldi kölcsönök gyors növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy­ sok vállalat és kormány vett fel eurovaluta-kölcsö­­nöket, amelyeknek az értéke 10,6 milliárd dollárra szökött, fel az 1933. negyedik negyedévben mért 2,6 mil­liárdról. Ez volt a legjelentősebb ne­gyedévi , növekmény azóta, hogy a BIS 1963-ban elkezdte elemezni a hitelpiaci tevékenységet. A fejlett tőkésországok , bankjai kevesebb kölcsönt folyósítottak az idei év első három hónapjában, mint­ az előző negyedévben. Új hi­teleik értéke 2,5 milliárd dollárra zsugorodott a korábbi 17,6 milliárd­­ra. A BIS szerint ez szezonális okokkal magyarázható.-­­ A latin­amerikai országok közül az első há­rom hónapban Brazília kapta a leg­több új kölcsönt, 2,4 milliárd dol­lárt, míg Mexikó csökkentette adós­ságainak az értékét. A BIS-hez tar­tozó bankok mexikói kintlevőségei az 1983. június végén mért 65,09 milliárd dollárról 67,42 milliárd dol­lárra emelkedtek 1933. december végéig. Az érintett bankok több kölcsönt folyósítottak Mexikónak, mint Brazíliának, ahol kintlevősé­geik értéke a tavaly június végi 67 milliárd dollárról 1983 végére 65,92 milliárd dollárra csökkent. Az olajban szegény , fejlődő or­szágok 1984. január elejétől március végéig mindössze 1,5 milliárd dollár új kölcsönt kaptak, az 1983 utolsó negyedévében mért 4,1 milliárd dol­lárral­­ szemben., Ezek az államok gyarapították — mégpedig 3,8 mil­liárd dollárral a betéteik értékét az idei év első három hónapjában. A latin-amerikai országok 1,6 mil­liárd dollárral járultak hozzá az olajban szegény fejlődők betéteinek növekedéséhez. A kisebb fejlett tőkés országoknak folyósított új kölcsönök értéke az első negyedévben 500 millió dollárra esett vissza az előző három hónap­ban mért 5,3 milliárd dollárról. Ezek az államok betéteiket az emlí­tett időszakban 700 millió dollárral növelték. Az európai szocialista országok közül a Szovjetunió 1,2 milliárd dollár új kölcsönt vett fel, Len­gyelország és Magyarország csök­kentette külföldi tartozásait. A tér­ség összesített betéteinek értéke az első három hónapban 1,5 milliárd dollárral nőtt. A BIS-hez tartozó nyugati bankok szovjetunióbeli ak­tívái 1983. december­ végére 27,09 milliárd dollárra csökkentek, az 1983 júniusában mért 28,77 mil­liárdról. A lengyel tartozások ugyanezen idő alatt 15,35 milliárd dollárra estek vissza a­ korábbi 15,90 milliár­dról. SIS-JELENTÉS AZ 1984. ELSŐ NEGYEDÉVI ELADÓSODÁSI HELYZETRŐL, ORSZÁGOKRA LEBONTVA 1984 MÁRCIUS VÉGÉN (zárójelben az 1983. végi adatok­). A Nemzetközi Fizetések Bankjá­hoz tartozó kereskedelmi bankok által folyósított új külföldi kölcsö­nök értéke 1984 első negyedében 25 milliárd dollár volt, kevesebb, mint az előző negyedévben mért 40 milliárd, de jóval több, mint az 1983 azonos időszakában mért 10 milliárd dollár. A pénzintézet szak­értői szerint az említett, 25 mil­liárd dolláros növekmény önmagá­ban nagyobb volt,, mint 1982 első negyedévében, vagyis a nemzetközi adósságválság kirobbanása előtt. Ami a Kőolajexportáló­­Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó álla­mokat illeti, az idei év első há­rom hónapjában kevesebb kölcsönt kaptak, mint korábban. A nekik folyósított új kölcsönök értéke 500 millió dollárra csökkent az előző negyedévi 7,1 milliárdról. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a nyugati bankárok vonakodtak vol­na új kölcsönöket folyósítani az OPEC-tagoknak, a hanyatlás in­kább szezonális okokkal magyaráz­ható — állapítja meg a BIS jelen­tése. A másik ok az lehet, hogy jelen­­­­tős mértékben javult az OPEC-ta­­gok fizetési mérlegének helyzete, vagyis eleve kisebb hitelt kértek. Erre utal, hogy betéteik értéke — amely az 1933 közepéig eltelt ki­lenc hónap alatt 23 milliárd dollár­ral zsugorodott össze — azóta 2,2 milliárddal, ezen belül 1984 első negyedében 400 milliárd­­dollárral nö­vekedett. Az OPEC-tagok összesí­tett betéteinek növekedését zöm­mel két tagország, Indonézia és Ve­nezuela idézte elő. Indonézia beté­tei 1984. március végére 6,5 milliárd dollárra ugrottak az , 1983 végén , mert 5,8 milliárdról, Venezuela pe­dig 14,4 milliárdról 15,2 milliárdra gyarapította betéteinek értékét. A BIS jelentése szerint néhány közel­­keleti OPEC-tag betéteinek értéke valamelyest csökkent. Az OPEC-tagoknak folyósított új kölcsönök legnagyobb részét Bah­rein, Irán, Irak, Líbia és Omán vet­­­­te fel. A BIS-hez tartozó tagban­­kok ezekbe az országokba kihelye­zett aktívái január elejétől március végéig 18 milliárd dollárról 18,9 mi­­liárdra ugrottak. Ezen belül az al­gériai kintlevőségek értéke 6,7 mil­liárdról 7,3 milliárdra, az indonéze­ké 7,7 milliárdról 8,3 milliárdra emelkedtek. Ezzel szemben a Ku­vaitiban, Katarban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben­­levő , aktívak értéke 13,5 milliárd dollárról 13,1 milliárdra csökkent, a Venezuelában levők pedig 22,8 mil­liárdról az idei év első negyedének végére 22,3 milliárd dollárra estek vissza. Az idei év első negyedében a leg­több új kölcsönt a fejlett tőkésor­­szágok kapták, ahol, a leggyorsabb volt a gazdasági megélénkülés. Az Ország Banktartozás Bankbetétek (milliárd dollárban) Argentína 24,49 (24,52) 6,18 ( 6,25) Brazília 61,12 (58,72) 6,16 ( 5,34) Chile 11,73 (11,65) 3,59 ( 3,51) Mexikó 63,93 (64,44) 16,62 (15,76) Venezuela 22,34 (22,82) 15,24 (15,42)­­ NDK­­ 52 ( 8,22) 3,83 ( 3,38) Magyarország 0,74 ( 6,30) 0,99 ( 1,31) Lengyelország 10,66 (10,97) 1,14 ( 1,25) Szovjetunió 16,86 (15,62) 12,42(10,66) Jugoszlávia 9,59 ( 9,46) 2,06 ( 2,10) Fülöp-szigetek 9,01 ( 8,28) 2,95 ( 2,80) Dél-Korea 19,52 (19,47) 3,62 ( 3,29) (Reuter) A brit iparszövetség a növekdés mérséklődésére számít A CBI, a brit ipari szövetség­­ legújabb negyedévi jelentésében közli, hogy felmérése szerint mér­séklődött a brit vállalatok optimiz­musa, a gazdasági -kilátásokat ille­tően. A" jelentés a " bizaloim, meg­csappanásáért a bányászsztrájkot, a kamatlábak emelkedését és a minap véget ért kikötői munkás­sztrájkot okolja. „Az optimizmus csökkenése ilyen körülmények kö­zött aligha meglepő” — hangoztat­ja a jelentés, amely úgy véli: az élénkülés folytatódik, de lassúbb ütemben, mint korábban. (Reuter) Megnövelték az Iraki olajvezeték áteresztőképességét A Törökországon át a Földközi­tengerhez vezető iraki olajvezeték most már napi egymillió barrel olajat szállít — mondta az iraki olaj­miniszter egy szaúdi újságnak. A 980 kilométer hosszúságú veze­ték Irak egyetlen komoly lehetősé­­­ ge olajának továbbítására az öböl menti kikötők lezárása óta. A ki­kötőket röviddel a 46 hónapja tar­tó háború kitörése után le kellett zárni. A Middle East­ Economic Survey értesülése szerint új tervet dolgoz­tak ki, amelynek értelmében a ve­zeték áteresztő k apadását napi 1,5 millió barrelre emelik. A tervről elvben már megállapodtak Törökor­szággal. (Reuter) A kínai külügyminiszter latin-amerikai útja A­­ kínai külügyminiszter kedden latin-amerikai körútra indult, en­nek során Mexikóba, Venezuelába, Argentínába és Brazíliába látogat. Indulása előtti nyilatkozatában tá­mogatásáról biztosította a latin­­amerikai adósországok nemrégiben tett javaslatait, amelyek­ szerint a fejlett tőkésországoknak mérsékel­niük kellene a kamatterheket és liberalizálniuk a nemzetközi keres­kedelmet. Vu­ Hszüe-csian leszö­gezte, hogy Kínának és a latin­­amerikai országoknak sok közös ér­deke van, és semmilyen alapvető ellentét nem áll fenn­ közöttük. Pekingben dolgozó nyugati diplo­maták hangsúlyozzák, hogy a kör­út egy olyan térség­ feltérképezését jelenti, ahol Kína nem ért el­ ed­dig sikereket, s ahol­ több ország tart fenn diplomáciai kapcsolatot Tajvannal, mint a­ világ bármely más részében. (Reuter) Líbiában tárgyal az olasz külügyminiszter Hétfőn Líbiába érkezett And­reotti olasz külügyminiszter, ahol elsősorban a kétoldalú gazdasági kér­désekről tárgyal vendéglátóival. Andreotti az egyik­­társelnöke az 1879-ben létrehozott olasz—líbiai ke­reskedelmi és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottságnak, amely most ülésezik Tripoliban. Rómából származó értesülések szerint Andreotti kísérletet tesz a megromlott brit-líbiai viszony ja­vítására is. Mint ismeretes, egy lon­doni incidens miatt a két ország között áprilisban megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok. Olaszországban , két minisztérium élén személycsere volt hétfőn. A kormányátalakításra azért volt szük­ség, mert a P2 szabadkőműves bot­rányban érintett Longo költségve­tésügyi­ miniszter július közepén le­mondott posztjáról. Craxi kor­mányfő Longo helyére Romitát, a területi ügyek eddigi miniszterét nevezte ki, az utóbbi posztra pedig behívta a kormányba Carlo Vilzi­­nit. (Reuter, AP—DJ) V­I­L­A­G­G­A­Z­D­AS­ÁG Hadikiadás-növelés Japán jövő évi takarékos költségvetésében Rekordot döntött a júniusi kereskedelmi aktívum Csak a katonai kiadások és a külföldi segélyek gyarapodnak Japán jövő évre szóló, igen szigorúan takarékos költségvetési ter­vezete szerint. Nakaszone kormányfőnek meg kell találnia a közép­utat: egyfelől csökkentenie kell az államháztartás deficitjét, más­felől eleget kell tennie Washington kérésének, hogy növelje a fegy­verkezési előirányzatokat. Az Egyesült Államok — Nyugat-Euró­­pával együtt— amiatt is panaszkodik, hogy Japán inkább csak fo­­gadkozik, de a gyakorlatban nem sokat tesz óriási kereskedelmi többletének csökkentésére. A júniusi japán kereskedelmi aktívum ismét meredeken emelkedett. A tokiói kormány elvben elfo­­­gadta a pénzügyminiszter előter­jesztését, amely szerint a jövő évi költségvetési kiadások­­mindössze 0,86 százalékkal nőjenek. (Ilyen szerény mérvű kiadás-emelésre 1961 óta nem volt példa Japánban.) Mi több, mint arról lapunk július 27-i számának 2. oldalán beszámoltunk, Nakaszone miniszterelnök szeretné, ha az egyes minisztériumok, jövőre 10 százalékkal kevesebbet költené­­nek, mint az idén. Kivétel a védelem és a nemzet­közi segélyezés. A fegyverkezési előirányzatok az ideihez képest 7 százalékkal lennének nagyobbak, s elérnék a 12 milliárd dollárt. Még ennél is nagyobb ütemben, 11,4 százalékkal nőne a nemzetközi se­gélyezésre fordított összeg, amely­nek nagysága jövőre 2,4 milliárd dollár lenne. De még e nagymérvű emelés is kevés ahhoz, hogy Japán beváltsa még 1981-ben tett ígé­retét: öt éven belül megkétszerezi a nemzetközi segélyezésre fordított összegeket. Tokiót az készteti a költségvetési szigorra, hogy a hiány az utóbbi tíz évben alaposan megnőtt. A jövő évi költségvetési terve­zettel kapcsolatos elvi kormány­döntés alighanem hosszas belső viták nyitánya volt: mind a kor­mány tagjai, mind a kormányzó Liberális Demokrata Párt vezetői most arról kezdenek alkudozni egy­mással, hogy mely területeken ta­karékoskodjanak erőteljesebben, il­letve, hogy általában véve milyen irányt vegyen a gazdaságpolitika. Hogy az egyezkedés során melyik politikus vagy pártfrakció erősödik meg, azt legszembetűnőbben a no­vemberi pártszavazás mutatja meg: akkor kell döntenie az LDP-nek, hogy maradjon-e Nakaszone a pártvezér­­­s ami ezzel együtt jár, a miniszterelnöki­ székben, vagy sem? De a japán kormánynak bizonyo­san újabb nemzetközi vitákkal is számolnia kell. Az Egyesült Álla­mok és a Közös Piac illetékes ve­zetői megrökönyödve értesültek a júniusi japán kereskedelmi­ mérleg­adatokról, amelyekből kiderült: a kereskedelmi aktívum a májusi 2,04 milliárd dollárról 4,85 mil­liárdra ugrott júniusban. A fizetési mérleg folyó tételeinek többlete is alaposan nőtt: a májusi 1,86 mil­liárdról 4,38 milliárd dollárra. Mind a kereskedelmi, mind a folyó fize­tési mérlegfölösleg rekordnak szá­mít — közölte a tokiói pénzügymi­nisztérium, amihez Komoto, a ja­pán gazdaságtervezési hivatal ve­zérigazgatója hozzátette: „Japán felkészült rá,­­ hogy főbb kereske­delmi partnerei részéről panaszok újabb áradata zúdul rá.” S a ha­ragot alighanem fokozza, ha az idei japán kereskedelmi aktívum meg­haladja a 40 milliárd dolláros lé­lektani határt a tavalyi 31,45 mil­liárd után. S erre van esély: az el­ső félévi többlet 19,28 milliárd dol­lárra rúgott (Reuter, AP—DJ) Gyorsuló gazdasági növekedés várható Dániában Ha folytatódik a nemzetközi kon­junktúra és bővül a hazai kereslet, Dánia hazai összterméke (GDP) jö­vőre 3,8 százalékkal fog nőni, és 1986—88-ban is még 3,7 százalékos lesz a növekedés — jósolja a pénz­ügyminisztérium költségvetési osztá­lya. Az idei 2,9 százalékosra be­csült GDP-növekedés azért gyorsul fel, mert a mind versenyképesebbé váló dán termékek utat törnek a külpiacokon, miközben az import nem nő olyan gyorsan. A kivitel növekedése 1983 és 1988 között vár­hatóan 5,8 százalékos l­esz évente, az importé pedig 3,9 százalékos. Az export az idén nagyjából 3,6 száza­­­lékkal, az import pedig 3,5 száza­lékkal fog nőni. A minisztériumi jelentés szerint az export dinamikussága számotte­vően javítani fogja a kereskedelmi mérleget, de a nagy külföldi adós­ságok miatt a folyó fizetési mérleg 1988-ig nemigen kerül egyensúlyba. Az állam pénzügyi helyzete is ja­vulni fog: abban az esetben, ha a fejlett nyugati országok gazdasági növekedése eléri a 3,5 százalékot és nem számítják a kormány kamatfi­zetési kötelezettségeit, már az idén aktívvá válik a költségvetés egyen­lege. Ha a kamatokat is beleve­szik, a deficit a GDP 1983-ban mért 10,7 százalékának megfelelő arányi­­ról 1988-ban 3,4 százalékra mérsék­lődik. Amennyiben a fellendülés a vártnál gyengébb lesz a világon, szigorúbb jövedelempolitikával és még takarékosabb költségvetési poli­tikával kell számolni Dániában. „Nincs sok játéktér a gazdaságpoli­tikában. Fontos, hogy mind a magán, mind a közületi felhasználás korlátok között maradjon, hogy hitelfelvétel nélkül is legyen elegendő pénz a fon­tos beruházásokhoz szükséges áruk importjára” — állapítja meg a pénz­ügyminisztérium jelentése. (Revier) ÉLELMISZER-ÁREMELÉS IZRAELBEN .Az izraeli kormány, gazdaság-ki­­igazító programjának keretében be­jelentette, hogy 15 százalékkal fel­emelik az alapvető élelmiszerek árát. Megszüntetik a kenyér, a tej­­termékek, a főzőolaj, a hús és a csirke párának állami támogatását, így elsősorban ezek a termékek fog­nak lényegesen drágulni. Az intéz­kedéstől azt várják, hogy jelentő­sen csökkennek a költségvetési ki­adások. Az izraeli kormány legfon­tosabb­ céljának tekinti az állam­háztartás deficitjének visszaszorí­tását és az évi 400 százalékos inflá­ció megfékezését. Az izraeli pénzügyminisztérium szóvivője nem rejtette véka alá, hogy további áremelkedéssel kell számolni, de mint Cohen­ Orgad je­lenlegi pénzügyminiszter hozzáfűz­te: az újabb drasztikus intézkedé­sekkel várnak, amíg be nem iktat­ják az új kormányt. Mint ismeretes, a múlt héten vá­lasztásokat tartottak Izraelben, de az új kormány összetételéről még tárgyalnak a parlamentben. A már a választások előtt elhatározott szükségintézkedések bevezetése azonban folyamatos, annál is in­kább, mert a szakértők szerint a parlamenti viták jócskán elhúzód­hatnak. (Reuter) YEfifiBIZNISIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u 6. IV . Postacím: Budapest, Pf. 534. 1337 Telefon: 184-055 Kiadja el Magyar Kereskedelmi Kamara­k elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre vezérigazgató Kiadóhivatal- Bp., Slahó Lujza tér 1-3. 1955 Telefon: 343-ta0 Terjeszti a Magyar Posta felőfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a P HI 215-96­62 pénz­­forgalmi revészcímére felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148 #­A Egyiptom területet akar elhódítani a sivatagtól Az egyiptomi beruházási tanács kedvezményeket ad azoknak a vál­lalatoknak, amelyek a sivatag ter­mékennyé tételére vállalkoznak — jelenti az Al-Ahram nevű kairói lap. Egyiptom élelmiszerének 65 szá­zalékát külföldön vásárolja meg, minthogy az ország területének mindössze­ 10 százaléka lakott és nagyon kevés a művelhető föld. Az élelmezési gondokat súlyosbítja, hogy roppant magas a népszaporu­lati ráta, 10 havonta 1 millió fővel gyarapodik a lakosság. Az 1982—■ 87-es terv 42 milliárd dollár ki­adást irányoz elő, ennek nyomán a nemzeti összterméknek (GNP) évente 8 százalékkal kellene növe­kednie, amelyhez a mezőgazdaság kiemelkedően gyors növekedéssel járulna hozzá. (Reuter)

Next