Világgazdaság, 1985. január (17. évfolyam, 1/3704-21/3724. szám)
1985-01-03 / 1. (3704.) szám
1985. JANUÁR 3. GRÖNLAND FEBRUÁRBAN LÉP KI AZ EGK-BŐL A grönlandi helyi kormány felszólította Dániát: engedélyezze, hogy Grönland az ír ratifikálás hiányában is kiválhasson az EGK- ból. Mint ismeretes, Grönland, amely Dánia autonómiával felruházott külbirtoka, korábban bejelentette kilépési szándékát a Közös Piacból. A kilépési eljárás azonban mindeddig nem zárult le, mert noha kilenc közös piaci ország parlamentje ratifikálta a kilépési okmányt, 37 ír parlament anélkül vonult karácsonyi szabadságra, hogy ezt megtette volna. Állítólag egyszerű feledékenységről van szó. Az EGK és Grönland januártól ideiglenes kereskedelmi és halászati rendszabályok alapján folytathatná gazdasági kapcsolatait, de Párizs ezt megvétózta, mondván, hogy az ír ratifikálás befejeződéséig nem tekinti megtörténtnek Grönland kilépését. Dánia „egy kis türelmet” tanácsolt a grönlandi helyi kormánynak a ratifikációs eljárás befejezéséig. Tom Hoegem, a grönlandi kérdésekben illetékes dán miniszter keserű szavakkal bélyegezte meg Franciaország lépését. Szakértők szerint a bonyodalmak nyomán bizonytalan, hogy Grönland végül még közös piaci tagnak számít-e vagy sem. (Reuter) * * Lapzártakor érkezett jelentés szerint a grönlandi helyi kormány bejelentette: az ír parlament késedelmére való tekintettel Grönland csak február 1-én lép ki a Közös Piacból, nem pedig január 1-én. Becsvágyó növekedési tervek Albániában Miután a tavalyi terveket maradéktalanul sikerült teljesíteni, az albán vezetés az idei évre is ambiciózus növekedési előirányzatokat tűzött ki — ez derül ki az ATA albán hírügynökség jelentéséből. A múlt évi terv 8,5 százalékos növekedést írt elő a nemzeti jövedelemre és az ipari termelésre egyaránt. Az utóbbinak idén 6,2 százalékkal kell bővülnie, a nemzeti jövedelem növekedési tervszámát nem hozták nyilvánosságra. Albánia egyébként is államtitokként kezeli a gazdasági alapadatokat, csak néhány viszonyszámot ismertet. A fenti számok abban a beszámolóban hangzottak el, amelyet Papajorgji, az állami tervbizottság elnöke mondott el a nemzetgyűlésben. Papajorgji szerint tavaly 18 százalékkal növekedett az elektromosáram-termelés (Albánia nettó áramexportőr), 13 százalékkal a széntermelés, 14 százalékkal a réztermelés, 5 százalékkal a krómérc- és 13 százalékkal a szénbányászat, végül 19 százalékkal a rézhuzalok és kábelek gyártása. Az ország legfőbb exportterméke a króm. A tervbizottság elnöke arról is beszámolt, hogy Iliben újabb ásványkincs-lelőhelyeket fedeztek fel, az új kőolaj- és földgázmezők, réz- és kremleletek,már 1985-ben is az ásványkincsek kitermelésének növekedéséhez vezetnek. Albániában az idén 4,5 milliárd lej (a hivatalos árfolyamon 1 milliárd dollár) értékű beruházást terveznek. Tavaly 160 nagyobb beruházásba kezdtek bele, több gáztisztító és olajfeldolgozó üzem építése indult meg, s folytatódtak a vízerőmű-építések. Az említett beszámoló szerint a múlt évben nőtt a lakosság vásárlóereje, a belkereskedelmi áruforgalom pedig 3,9 százalékkal bővült. Az ország az utóbbi években fokozatosan növelte a tőkésországokkalfolytatott kereskedelmét, kölcsönöket azonban nem vett fel, ezt egyébként az ország alkotmánya is tiltja. Az utóbbi időben mintha lazítani kezdenének a hagyományos elszigetelődési politikán, ez érződött ki abból a beszédből, amelyet Alia, a nemzetgyűlés elnöke tartott az ország felszabadulásának 40. évfordulóján, s amelyben pozitívan értékelte a külfölddel, ezen belül is főként Görögországgal, Törökországgal, Olaszországgal , néhány más nyugat-európai, illetve arab állammal fenntartott kapcsolatokat. Alia Jugoszlávia irányában is békülékeny hangot ütött meg,közölte, hogy Albánia szeretné javítani, viszonyát szomszédjával, noha ideológiai ellentéteik' ' nem enyhültek. (Reuter) JUGOSZLÁVIA A NÖVEKEDÉSI ÜTEM FELGYORSÍTÁSÁT TERVEZI A jugoszláv parlament a múlt év utolsó napjaiban hagyta jóvá az 1985-ös gazdasági tervet és költségvetést, amelyben a kormány, a tavalyi eredményekre alapozva, a növekedési ütem gyorsítását és a kivitel további lendületes bővítését irányozta elő. A nemzeti össztermék a terv szerint 3 százalékkal növekszik az idén a tavalyi 2,1 százalék után. Kis mértékben, 5-ről 4 százalékra lassul az ipari termelés növekedési üteme, a mezőgazdaságé viszont 2-ről 2,5 százalékra gyorsul. Az export növekedési előirányzata 12 százalék — tavaly11 százalékkal bővült —, ezen belül a konvertibilis forgalomban 15 százalékkal kell nőnie a kivitelnek. Az import idén 6 százalékkal emelkedhet a múlt évi 2 százalékkal szemben. Pénzügyi körökben 1984-re 800 millió dolláros aktívumot várnak a fizetési mérlegen, miután 1983-ban 300 milliós többletet, 1982-ben pedig 1,4 milliárd dolláros hiányt jegyeztek. Fordulatot jelent, hogy idén már 2,5 százalékos növekedést terveznek a beruházásoknál, amelyek az 1980— 84-es időszakban 50 százalékkal zuhantak vissza. Jóllehet a terv legfőbb céljaként az infláció megfékezését jelölik meg, a dokumentumban nincs adat az infláció idén várható értékére. A múlt évben közel 60 százalékos inflációt mértek — ez volt a legmagasabb érték egész Európában, Jugoszláviában pedig minden idők rekordjának számít —, s a szakértők már azt is eredménynek könyvelnék el, ha a pénzromlás ütemét 50 százalékra sikerülne leszorítani. Planinc kormányfő a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy az év első felében akár 70 százalékra is felgyorsulhat a mutató, s csak a második félévben remélhető a helyzet javulása. Az utóbbi jóslatokat erősítik meg azok a hírek, hogy a múlt év végi kiterjedt áremeléseket követően hamarosan ismét számos termék és szolgáltatás fog drágulni. A hírek szerint a telefondíjak 100 százalékkal, a távfűtés 28, a tömegközlekedés 25, az áramdíj 33,5 százalékkal emelkedik, s jó néhány fogyasztási cikknél emlegetnek minimálisan 10 százalékos drágulást. Az év elejétől megszüntették ugyan a benzin jegyre való adagolását, de a jelentések úgy tudják, hogy az üzemanyagok szabad forgalmazását csak újabb drágítással tudják majd biztosítani. (Reuter) l Es Az El Al izraeli légitársaság a jövő héten várhatóan felújítja bukaresti járatait. Jelenleg izraeli szakértők tárgyalnak a kérdésről a román fővárosban. Az izraeli és a román légitársaság a téli időszakban heti egy-egy, nyáron pedig heti négy-négy járatot közlekedtet. A spanyol parlament jóváhagyta az 1985. évi költségvetést, az állami kiadások emelkedését visszafogják oly módon, hogy a deficit ne haladja meg a bruttó hazai termék 5 százalékét az 1984-ben jelzett 5,5 százalékkal szemben. Az alacsony jövedelműek adókönnyítésben részesülnek. A Kínai Népköztársaság csatlakozott a nemzetközi ipari jogvédelmi egyezményhez. A belépés hivatalosan csak március 19-től érvényes. Kína az egyezmény 95. tagja JELENTI : Nigériában január elsejétől ismét megkezdték az útlevelek kibocsátását. Kilenc hónapon keresztül szigorú utazási korlátozások voltak érvényben, hogy elejét vegyék a nigériai valuta illegális kereskedelmének. Az új útlevelek két évig lesznek érvényesek, nem pedig 5 évig, mint korábban. Svédország külföldi adósságai 178 milliárd koronára nőttek a tavalyi év harmadik negyedében — jelenti az ország központi statisztikai hivatala. Egy évvel korábban az adósságállomány 155 milliárd koronára rúgott. A hitelező országok kormányai átütemezték a Fülöp-szigetek adósságait. A Párizsi Klubba tömörült államok a kormányhitelek alapján folyósított hiteltartozások visszafizetésére öt év türelmi időt adtak. Csúcsszárderss dollár, mélyponton a font Ez az év is jól kezdődik azok számára, akik dollárba fektették a pénzüket, az amerikai valuta szerdán Frankfurtban (de Párizsban és Milánóban is), áttörte az eddigi rekordokat. A legnagyobb vesztes mégsem a márka vagy a francia frank, hanem a font sterling, amely a nyugat-európai valutákhoz képest is jelentősen gyengült. Az ünnepek utáni kicsiny, de egyre élénkebb forgalom közepette a dollár „elhúzott’ az eddigi majd 12 éves rekord, az 1984. szeptember 21-én jegyzett 3,1765 márkás paritás mellett, és a kora délutáni órákban már 3,1815 márkát adtak érte. Ellenértéke az olasz valutában 1959,50 lírára emelkedett, a francia valutában pedig 9,7200 frankra. A megfigyelők véleménye szerint a dollárkereslet még jóval nagyobb is lehetett volna, ha a piacon nem tartanak a Bundesbank interveniálásától. De ez most elmaradt, sokak szerint a nyugatnémet jegybank „új védelmi vonalat foglal el”, és csak a 3,20 márkás paritás fölött kezd ellentámadásba. A dollárra irányuló érdeklődés erősödése mögött az a feltevés húzódik meg, hogy az amerikai gazdaság az év végi megtorpanás után ismét mérsékelten növekszik, a kamatszint pedig már nem megy lejjebb, hanem jó hozamokat ígérve újból emelkedni kezd. De ez sem teljesen racionális magyarázat, mert arra például nem ad választ, hogy miért reagál a piac az amerikai összesített index alakulására, és miért fogadja közömbösen a nyugatnémet külkereskedelem jó évéről tudósító jelentést. A sterling, amely hat hete még 1,25 dollárt ért, tegnap már 1,14 dollárnál kevesebbért kelt el, s a nyugatnémet márka viszonylatában is 3 pfenniggel gyengült. A sterling index (ez a 17 valutából álló kosár) az 1975-ös bázisidőszak 72,3 százalékára esett. A múlt év utolsó üzleti napján még 1975-ös értékének 73 százalékát érte. A brit valuta rohamos gyengülésében az olajárral kapcsolatos megfontolások tükröződnek. Anglia most a nagy olajtermelők közé tartozik, s ráizél az OPEC nem jutott Genfben megegyezésre, az olajár további csökkenésére számítanak. Járulékos tényező volt az amerikai Crocker bankház angliai leányvállalatának (amiben a harmadik, legnagyobb angol banknak, a Midlandnek 57 százalékos részesedése van) közlése. A londoni Crocker 324 millió dollár tiszta veszteséggel zárta a múlt évet. (Reuter) Nagy-Britannia is kilcapcsolódik a szovjet földgázüzletbe ? Hollandia részesedése Nyugat- Európa földgázellátásában az 1984. évi 27 százalékról 1990-ig 20 százalékra csökken (1979-ben súlya még 41 százalék volt) — közölte Grotens, a Gasunie főigazgatója. Ez azt jelenti, hogy legjelentősebb vevői, az NSZK, Olaszország, Franciaország és Belgium földgázellátásában erősem csökken a holland szállítások jelentősége. A négy országba Hollandia tavaly 34 milliárd köbméter földgázt exportált, oda irányuló exportja 1990-re mintegy 30 milliárd köbméterre csökkent. Öt évvel ezelőtt szállításai még 53 milliárd köbméterre rúgtak.. (1984- ben a Gasunie összesen 75 milliárd köbméter földgázt forgalmazott.) A holland szállítások súlyának csökkenésével párhuzamosan nő a Szovjetunió szerepe Nyugat-Európa gázellátásában: a piaci részesedése a jelenlegi 17 százalékról 1990-ig 29 százalékra emelkedik. Fontos szállítóvá válik Algéria is. A Gasunie jelenleg szeretné külföldi vevőivel meghosszabbítani szerződései érvényét és hosszabb időszakra 100—150 milliárd köbméter szállítását ajánlotta fel.. Ezt a nagyobb mennyiséget azért képes előteremteni, mert a holland energiapolitikában fordulat történt, és ma már nem elsőrangú szempont a nagy groningeni gázmező tartalékainak minél hosszabb távon való megőrzése. A Gasunie egy iír lehetséges vevővel, Nagy-Britanniával is tárgyal. A britek a holland földgázban alternatívát látnak a drágább norvég szállításokhoz képest. Egy esetleges holland—angol gázvezeték építése pedig hosszabb távú lehetőséget is felcsillantana a britek számára, később lehetővé tenné, hogy a vezeték segítségével bekancsolódjanak maguk is a szovjet földgáz fogyasztóinak forába. (Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1984. december 22.) VILÁGGAZDASÁG A szakértők a nyersanyagárak további csökkenését jósolják A legtöbb amerikai gazdasági szakértő nem számol vele, hogy a nyersanyagárak az idén számottevően emelkednek. Ez változás az előző évekhez képest, hiszen — miközben az utóbbi öt év közül négyben csökkent a nyersanyagok ára — a szakértők az árak emelkedését jósolták. A hibás előrejelzés fő oka az volt, hogy túlbecsülték az infláció árfelhajtó hatását. Ma azonban a közgazdászok többsége nem számol erősödő inflációval, egyesek, hacsak nem következnek be váratlan, hiányt okozó események, az idén a nyersanyagárak további erős esését helyezik kilátásba, és még azok is jelentéktelen mérvű drágulást jósolnak, akik szerint a második félévben a dollár várható gyengülése megtámogatja az árakat. Elterjedt vélemény, hogy 1985 jórészében az erős dollár, a számos nyersanyagnál mutatkozó túlkínálat, illetve kapacitásfelesleg és a lanyha kereslet lejjebb viszi az alapvető élelmiszerek, a textilszálak, a fémek és egyéb nyersanyagok árait. Váratlan fejlemények, persze, újra felfűthetik az áremelkedést. A dollár esetleges hirtelen, erős esése például jelentősen növelheti azon áruk keresletét, amelyek árát dollárban rögzítik, növelheti e cikkek vonzerejét a befektetők számára. Hasonló hatást válthat ki, ha a mezőgazdasági termés erősen elmarad a várakozástól, vagy ha az amerikai központi bankrendszer lazít eddigi szigorú inflációellenes politikáján. A bizonytalansági tényezők közé tartozik, ha a Közel-Keleten oly módon változnak az erőviszonyok, hogy veszélybe kerül az olajellátás. Az előrejelzők azonban nem számolnak komolyan ilyen természetű zavarokkal. Mostanra kezdik úgy megítélni, hogy a legutóbbi, lassan két éve tartó fellendülésre nem áll a szokásos közhely, miszerint a gazdaság élénkülése nyersanyagár-emelkedéssel jár együtt. Tavaly az amerikai Commodity Research Bureau által szabadpiaci árakból összeállított index azt jelezte, hogy a nyersanyagárak mintegy 7 százalékkal csökkentek. Igaz, hogy ez növekedés a kétéves általános árösszeomlás végén, 1932-ben mért mélyponthoz képest, de az év végi érték így is 13 százalékkal alacsonyabb a tavaly májusi szintnél, amely a mostani fellendülés idején a legmagasabb árszintet jelentette. Az év végén az arany ára például 29 havi mélyponton állt, a cukor ára pedig 13 év óta nem volt ilyen alacsony. A fellendülés idején tapasztalható szokatlan áralakulás egyik fő okának a dollár erősödését tartják. Tavaly a tíz fő valutából képzett kosárhoz képest a dollár megközelítőleg 10 százalékkal erősödött, nagyrészt ez okozta az amerikai nyersanyagárak csökkenését. Más országok számára, hasonló alapon mérve, a nyersanyagáraik tavaly több mint 8,4 százalékkal nőttek. Az áresés másik tényezője, hogy a nyersanyagkitermelés számos ágában világméretű fölös kapacitások jöttek létre. Ez a helyzet például az élelmiszereknél vagy a réznél. Sok esetben a fellendülés ellenére gyenge a kereslet. Ez azzal magyarázható, hogy számos iparág kisebb készlettel dolgozik, mint korábban, úgyhogy egyesek szerint valóságos készlet-recesszióról lehet beszélni. A fentiekre az egyik példa az olajpiac alakulása. Egyes szakértők szerint az OPEC erőfeszítései ellenére a szervezet által szabott olajárak akár már márciusban 2 dollárral lejjebb kényszerülnek. Az USA- ban arra számítanak, hogy a regt több mezőgazdasági termék ára esik, az átlagos kukorica- és szójabab-eladási ár az USA-ban 10—20 százalékkal elmaradhat a tavalyi szinttől, a búzaárak pedig nagyjából a tavalyi nyomott szinten maradnak. Némi javulást jósolnak viszont az élőállatok árában. A fémek közül a réz ára március-áprilisra fontonként 65—70 centre nőhet a mostani mintegy 57 centről, de az év végére a jósolt növekedéslassulás és a változatlan többletkapacitás ismét gyengíti az árat. A nemesfémeknél is hasonlók a kilátások. Az ezüsttermelés változatlanul meghaladja a keresletet, az árak a jelenlegi unciánkénti 6,38 dollárról már az év elején 6 6,25 dollárra csökkenhetnek. A Brexel egyik vezető közgazdásza szerint tovább csökken az arany ára is, a tavalyi 19 százalékos áresést követően a jelenlegi unciánkénti mintegy 307 dollárnál alacsonyabb szinten, 280—300 dollár között fog ingadozni, de az sincs kizárva, hogy ára akár 250 dollárra süllyed. (AP— DJ) A közvélemény nyomására elhalasztották az erdőirtást Hamburg térségében A környezetvédők nagy nyomásának hatására Sinowatz osztrák kancellár úgy döntött, hogy elhalasztják a hamburgi vízerőmű építkezési munkálatait. Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt megkezdődött az ártéri erdő irtása Hainburg környékén, de a munkálatokat hamarosan leállították, mert környezetvédő megmozdulásokra került sor, az összeütközésekben többen meg is sebesültek. Jelenleg mintegy 2 ezer környezetvédő táborozik a vidéken, így akarván megakadályozni az erdő irtását. A kancellár korábban kijelentette, hogy január 4-én mindenképpen folytatják az erdőirtást. A kormány a szakszervezetek és a gyáriparosok támogatását élvezi. Ennek ellenére fordulat történt Sinowatz magatartásában, ezt a Reuter hírügynökség azzal magyarázza, hogy a hamburgi terv egyre erőteljesebb társadalmi szenvedélyeket kavar. Sinowatz kijelentette, hogy az építkezést egyelőre elhalasztják, és a kormány megvizsgálja, miképpen lehetne máshonnan pótolni az elektromos energiát, ha Hamburg esetleg mégsem épül fel. Szó van esette? több kisebb erőmű megépítéséről vagy Pedig egy nagyobb erőmű létesítéséről, de nem Hamburgnál, hanem másutt. Korábban a kormány azt állította, hogy hainburgi erőmű megépítése „létfontosságú’ Ausztria energiaellátásának szempontjából. Megfigyelők megjegyzik: a hainburgi erőmű kapcsán a Sinowatzkormány eddigi fennállásának legnagyobb belpolitikai válságát éli át. Jelenleg petíciót köröznek az országban, amelynek aláírói népszavazás megrendezését szorgalmazzák a vízerőmű ügyében. Ismeretes, hogy egy hasonló népszavazáson a lakosság állást foglalt a zwentendorfi atomerőmű üzembehelyezése ellen. A kormány a bírálatok hatására azt tervezi, hogy a jövőben jobban beavatja a lakosságot az energiapolitikai koncepció kialakításába. A hainburgi erőmű építési engedélyét decemberben adták ki, és az eredeti tervek úgy szóltak, hogy január végéig kiirtják az ártéri erdőt a tervezett erőmű helyén. A hamburgi erőmű lenne a kilencedik ilyen nagy létesítmény a Duna osztrák szakaszán. Ausztria vízerőművek építésével nagyobb függetlenségre akar szert tenni az energiagazdaságban, csökkenteni kívánja függőségét az importált olajtól, gáztól és áramtól. (Reuter) mMVMfimm A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. e. Postacím: Budapest, Pf.534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp., Fém u. 5-7, Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalássa! a KMI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 85.3102-901 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148