Világgazdaság, 1985. május (17. évfolyam, 82/4085-102/4105. szám)

1985-05-03 / 82. (4085.) szám

2 MÁJUS 3. SZTRÁJKBA LÉPTEK A SVÉD KÖZALKALMAZOTTAK A svéd közalkalmazottak csütör­tökön sztrájkba léptek,­ miután meghiúsult a kormánynak az a kí­sérlete, hogy pártatlan döntőbíró közvetítsen a 3,1 százalék bér­emelést követelő köztisztviselők és a bérbefagyasztást kívánó kormány közötti vitában. A kormány előze­tesen csak a jövő évi bér 2,2 szá­zalékos emelésére hajlandó. Az állami intézmények bejelen­tették, hogy május 3-án kizárnak 100 ezer szakszervezeti tagot, hogy véget vessenek 20 ezer közalkalma­zott sztrájkjának, amely megbéní­totta a repülőtereket és a létfontos­ságú szolgáltatásokat. • A svéd fizikai dolgozók szakszer­vezeti szövetségének sok tagszerve­zete számára, mint az várható is­ volt, nehézséget okozt a kormány 5 százalékos béremelési plafon javas­latának elfogadása. Különösen ér­vényes ez a nagyüzemekben dolgo­zó fémipari dolgozók szervezetére, így például a 13 ezer tagot szám­láló Volvo helyi szakszervezete holtpontra jutott az üzem vezetői­vel folytatott tárgyalásokon, így most az egész ügy visszakerül a fémipari szakszervezeti központhoz. Más szakmák tárgyalásairól is kü­lönböző találgatások látnak napvi­lágot. Mind a cellulóziparban, mind a fűrészműveknél optimiz­mussal­­ nézhetnek a munkások a tárgyalások befejezése elé. Közve­títési kísérletek után megállapodás jött létre a kereskedelmi alkalma­zottak szakszervezete és a munka­adók között. Ez mintegy 150 ezer embert érint. Nehéz tárgyalások várhatók a közlekedés területén. Itt különösen fontos a repülőtéri, valamint a vas­úti és a távolsági kamionforgalom­ban dolgozókkal való megállapodás. A távolsági kamionok személyzeté­nek esetleges sztrájkja igen súlyos helyzetbe hozná a svéd exportőrö­ket, és késedelmeket okozhatna az importnál is. Az eddigi jelek azt mu­tatják, hogy az 5 százalékos bérpla­fon aligha látszik elegendőnek a dol­gozók követeléseinek teljesítéséhez. Az 1985-ös bértárgyalások jelen­legi helyzete világosan mutatja, hogy 1986-nak igen nehéz örökséget kell majd átvennie. A szakszervezeti tag­ság jelentős része elégedetlen, az 1986-ra vonatkozó bizonytalan ígé­retek, a nem kellően koordinált tár­gyalási stratégia és taktika arra utalnak, hogy átmeneti és esetleges megállapodások után talán csak 1986-ban fog sikerülni nyugodtabb helyzetet teremteni olyan kompro­misszumokkal, amelyek mind mun­kavállalói, mind munkaadói oldal­ról elfogadhatók lesznek és amelyek beleilleszkednek az őszi választáso­kon győztesen kikerülő kormány gazdaságpolitikájába is. (Reuter, AP—DJ) Ülésezett a lengyel­—amerikai gazdasági tanács Több éves szünet után ülést tar­tott a héten a lengyel külkereskedel­mi kamarában a lengyel—amerikai gazdasági tanács végrehajtó bizott­sága. Értékelte Lengyelország és az Egyesült Államok kétoldalú gazda­sági kapcsolatait, és megvitatta azok továbbfejlesztésének jogi és pénz­ügyi feltételeit. A lengyel vállalatok képviselői nyomatékosan síkraszálltak azért, hogy az Egyesült Államok vonjon vissza számos olyan rendelkezést, amely akadályozza lengyel cégeknek az amerikai piacra való bejutását. Az ülésen a felek megállapodtak ar­ról, hogy a tanács a jövőben folytat­ja munkáját, és a két ország közöt­ti kereskedelem konkrét problémái­ra összpontosítja majd figyelmét. (MTI) Az IRI olasz állami holdingvál­­lalat eladja élelmiszeripari érde­keltségét a Carlo de Benedetti cso­portnak. Az ügylet értéke 497 mil­liárd líra (körülbelül 250 millió dol­lár). Elsősorban gazdasági jellegű kérdésekről tárgyalt a malaysiai külügyminiszter vezette delegáció Moszkvában, a szovjet külügymi­nisztérium és a külkereskedelem képviselőivel. A JELENTI­ S: Márciusban éves szintre kive­títve 6,1 százalékra szökött fel a brit inflációs ráta, márciusban 1 százalékponttal emelkedett. A kor­mány erre az évre 5 százalékos ár­emelkedést jelzett előre. •* Kínai katonai delegáció tárgya­ Bécsben. Ez az első alkalom, hogy kínai katonai küldöttség látogatott Ausztriába. A kínaiakat elsősorban az osztrák hadsereg adatfeldolgozó és logisztikai rendszere érdekli. Vita az amerikai Eximbank jövőbeli­­hitelpolitikájáról Az amerikai­­kongresszus bank­ügyi bizottsága elvetette a Fehér Háznak, azt a javaslatát, hogy a jö­vőben az USA Eximbankja ne fo­lyósítson közvetlen kölcsönöket az amerikai export támogatására. A kongresszus­ bankügyi bizottsága úgy döntött, hogy az Eximbank az 1986-os költségvetési évben 3,26 milliárd, dollár erejéig vállalhat előzetes kötelezettséget közvetlen kölcsönök folyósítására azoknak a külföldi vásárlóknak, akik ameri­kai­­termékeket és szolgáltatásokat akarnak venni. A bankügyi bizott­ság — ahogy az várható volt — le­szavazta Reagan elnöknek az indít­ványát, amely szerint az Eximbank október 1-től ne folyósítson közvet­len kölcsönöket az amerikai export­­támogatására, hanem ehelyett ajánljon fel kamattámogatást azok­nak az amerikai kereskedelmi ban­koknak és magánhitelezőknek, amelyek exporthiteleket nyújtanak. Draper, az Eximbank elnöke vi­szont támogatja a Reagan-kormány javaslatát. Ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy az új rendszerben az amerikai termékek külföldi vásár­lói nem kerülnének hátrányba, ugyanolyan alacsony kamattal kap­hatnának kereskedelmi hitelt, mint eddig. Minthogy a kongresszus bank­ügyi bizottsága elvetette az ötletet, ez csak akkor emelkedhet törvény­erőre, ha a kongresszus mégis megszavazná. A Reagan-kormány ezt továbbra is szorgalmazza, ka­mattámogatásra évi 12 milliárd dollárt ajánlott fel. (AP—DJ) Amerikai fénymásológépek gyártása Jugoszláviában A fénymásoló berendezéseket gyártó amerikai Clark Copy Inter­national cég közös vállalkozásról szóló megállapodást írt alá Jugosz­lávia harmadik legnagyobb vállala­tával, az RTB Bor rézfeldolgozó és vegyipari gyárral. Az RTB—Bor— Clark nevű közös vállalkozás 10 millió dolláros tőkével indul, mű­ködésének első évében 10 ezer da­rab Clark-féle fénymásológépet ál­lít elő Jugoszláviában. Az amerikai cég nem titkolja,, hogy Jugoszláviai üzletkötését a kelet- és "a nyugat­európai piacon való terjeszkedés első lépésének tekinti. A chicagói székhelyű Clark ta­valy már egyszer m­eglepte konkur­­renseit, amikor júniusban kizáró­lagos jogot szerzett féligmásológé­­pek Kínában való eladására. (AP— DJ). Kisszövetkezetünk NSZK—magyar számítástechnikai vegyesvállalata részére 150-200 m2 -es helyiséget keres Budapesten, reprezentatív irodaházban. A bérbeadónak térítésmentesen információs rendszert dolgozunk ki, melyet a közös irodaházban elhelyezett IBM, RÁÍR, Commodore számítógépeinken üzemeltethet. „56” Számítástechnikai Szolgáltató Kisszövetkezet Levélcím: 1553 Budapest, Pf. 52. Telefon: 296-836 Telex: 227392 .. GATT-tanácskozás újabb kereskedelmi fordulóról Az EGK és az USA módosít az Általános Preferencia Rendszerén A GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) legfőbb politikaformáló testülete Genfben arról tárgyalt, hogy tartsanak-e újabb nemzetközi kereskedelmi tár­gyalássorozatot vagy sem — közöl­te a GATT szóvivője. A GATT-ta­­nács, amelynek 91 ipari állam és fejlődő ország képviselője a tagja, több mint két órán át tanácskozott a kérdésről. Ismeretes, hogy az USA javasolta az újabb kereskedelmi forduló megrendezését, s ezt az in­dítványt jó néhány fejlett tőkésor­szág támogatja. Washington azt sze­retné, ha az előzetes tárgyalásokat már július 22-én megkezdenék To­kióban. Genfben Ausztria képviselője az­zal az ötlettel állt elő, hogy az újabb GATT-forduló végleges idő­pontjáról a GATT-tanács legköze­lebbi, június elejei ülésén döntse­nek. A helyzetet bonyolulttá teszi, hogy jó néhány fejlődő ország, a többi között Brazília és India el­lenzi az újabb GATT-fordulót, mondván, hogy előbb a korábbi GATT-megállapodásokat kellene végrehajtani. A közös piaci orszá­gok viszont arra szólították fel a harmadik világbeli államokat, hogy egyezzenek bele a nemzetközi­­ ke­reskedelem liberalizálását célzó GATT-forduló megtartásába. Az NSZK szóvivője hozzáfűzte: a kö­zösség országai, ha kell, lobbyzni fognak, hogy megszerezzék a fejlő­dők támogatását. Az EGK berkein belül azt szeretnék, ha az újabb GATT-fordulón javaslatokat dolgoz­nának ki a közösség és Japán kö­zötti kereskedelmi egyensúly meg­teremtésére. A brüsszeli bizottság szerint mó­dosítani­­kellene a Közös Piac Ál­talános Preferencia Rendszerén. Ennek a keretében jó néhány fej­lődő ország terméke vámmentesen kerülhet be a Közös Piacra. A brüsszeli bizottság azt javasolta, hogy a jövőben zárják ki az Általá­nos Preferencia Rendszerből azo­kat a cikkeket, amelyek különösen­ versenyképesek, ily módon nem szorulnak támogatásra. A javaslat második fele arról szól, hogy csök­kentsék a fejlődő országok bizo­nyos termékeinek importjára vo­natkozó kvótákat. Az indítvány célja az, hogy javítsák azoknak a fejlődő országoknak az exportesé­lyeit, amelyek számára valóban lét­fontosságúak a kedvezmények. Az Általános Preferencia Rend­szer keretében a fejlődő országok 24 milliárd ECU (egy ECU - 0,703 dollár) értékben exportálhatnak a Közös Piacra vámmentesen vagy vámkedvezményekkel. A textil- és az acélipari termékek esetében a Közös Piac importkvótákat állít.­­ A washingtoni kormány hasonló lépéseket tervez, mint a brüsszeli bizottság. Az elképzelések szerint kizárják az Általános Preferencia Rendszer keretéből azoknak a fej­lődő országoknak bizonyos termé­keit, amelyek túlságosan nagy ver­senyt­ támasztanak az amerikai cé­geknek. Elsősorban mexikói­, dél­koreai, tajvani, szingapúri és hong­kongi cikkekről van szó. Mint­ Michael Smith amerikai kereskedel­mi megbízott elmondta: az úgy­nevezett versenyképességi teszt alapján döntik el, hogy mely cik­kek esetében rónak ki vámot. A tervek szerint a tajvani export 31,8 százalékára, 4,4 milliárd dollár értékű termékre állapítanak meg újra vámot. A mexikói export 22,7 százaléka, összesen 3,14 milliárd dol­lár értékű termék esik el az ame­rikai Általános Preferencia Rend­szer kedvezményeitől. Hongkong esetében az USA-ba irányuló ex­port 16,2 százaléka, 2,34 milliárd dollár értékű termék veszti el a kedvezményes elbánást. A kereske­delmi megbízott hozzáfűzte azonban, hogy továbbra is kedvezményben részesül 140 harmadik világbeli or­szág összesen 3000 terméke. Tavaly közel 13 milliárd dollár értékű ...fej­lődő országból érkező termék USA­­- ba való bevitele volt vám­mértes. (AP—DJ, Reuter) . A VILÁGBANK CSÖKKENTI HITELEINEK KAMATÁT A Világbank az év közepétől vár­hatóan csökkenteni fogja a fejlődő országoknak folyósított hiteleinek kamatát. Jelenleg az új hitelek ese­tében évente 9,29 százalékos kama­tot számít fel, az 1984. januári 10,08, illetve a tavaly júliusi 9,89 százalékkal szemben. A kamatok­ról a nemzetközi pénzintézet fél­­évenkénti ülésén döntenek. A kamatcsökkentéssel kapcsolat­ban a Világbank egyik vezetője el­mondta, hogy ezt egyfelől a nem­zetközi kamatszint süllyedése, más­felől a bank bevételeinek növeke­dése teszi lehetővé. A Világbank az utóbbi hónapokban ugyanis vi­szonylag olcsón tudott kölcsönökhöz jutni a nemzetközi tőkepiacokról. A bankstatisztikák szerint a jú­nius 30-ával befejeződő pénzügyi évben a Világbank éves bevétele 1 milliárd dollár lesz, sokkal nagyobb, mint az előző évi 600 milliós jöve­delem. A bank likvid tartalékainak értéke 17,6 milliárd dollár. Ennek oroszlánrészét amerikai és egyéb fejlett tőkés állálabeli kamatozó ér­tékpapírokba fektették. Ezek hoza­ma az utóbbi időben jelentősen nőtt. A Világbank vezetősége azt tervezi, hogy a bevételek egy ré­szét átcsoportosítja leányvállalata, az IDA számára. (AP—DJ) Egymilliárd dollár Kínának a Világbanktól A Világbank a mostani költségve­tési évben 1 milliárd 90 millió dol­lár kölcsönt folyósít Kínának — kö­zölte az Új Kína hírügynökség. A teljes összeg 40 százaléka kamat­mentes. A hírügynökség értesülése szerint Kína 1981 júliusától 1985 jú­liusáig összesen 3 milliárd dollár hi­telhez jutott a Világbank révén. A Zsingzsi Zsipao című kínai lap sze­rint az 1984-es pénzügyi évben a Vi­lágbank 1 milliárd 38 millió dollár kölcsönt nyújtott Kínának, ebből 420 millió kamatmentes volt. Júliustól egyébként közvetlen Világbank-kép­viselő tartózkodik Pekingben. (APA) mmmnmm A MAGYAR KE­RESKEDglMt KAMARA MAPI KIADVÁNYA M©gíol«r»lb hetenkén* Öts Post«rl~«*r*6. GYULAI ISTVÁN P6s2erÉ­ ©sT!ö­f»elv©üesí VÁJNA JÁNOS DANKÓ ÁDÁM SeérÍt£3Tié‹&ög ®p. V., Dorottyó tr. KV. *6. Postadm. Ugdapest Ptf0 634 1357 Tp’pfons 184-053 Klad|p és Maoydr Kereskedőim? Komor® olnSbé meg*?te036ból» o Magya* TévirofT kod© Kledéi*© PolelSa K­ládé- Amáo Sgjcujgaté Kladéhlveto‘1 Só í.'. fém o. 3-7.. Postacím? W 3 1426 Telefon: S59-990 Terjeszti a Magyar Posta 6161Irétés! díj év? 5400 SlíSfl vethetik ö nagyot felszőiétek fvélTato* ?ot.. s?3vetke?etek hatóságok »öté­zmá­nyék) bármely postahivatalod* ás* a Posta Köz* 5Ond­ Hírlao íródénál ftsöstdwhri! BueJapest ... lózse? nádor W 3 közvetlenül varjy átutalással © KHf . *©racdml Jefyosz.árnéro. 03.3102/9­05 ** Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Peleiás trénerei Vágó Sándork­ő Nyomta- Szikra lapnyomda Budapest? Peleség vezető- Csöndes HU ISSN 0042 6448 VILÁ­GAXYASÁG Szovjet hitel Indonéziának A Szovjetunió kedvezményes ka­matozású, hosszú lejáratú export­hitelt szándékozik nyújtani Indoné­ziának, hogy így ösztönözze­­oda irányuló exportját — jelentik dzsa­­kartai üzleti körökből, további rész­letek ismertetése nélkül. A Szov­jetunió emellett szívesen részt ven­ne indonéziai beruházási progra­mokban is. A dzsakartai kereskedelmi mi­nisztérium adatai szerint Indonézia számára 1980 óta — 1982-t kivéve — minden évben aktívum keletke­zett az­­ indonéz­—szovjet kereske­delmi forgalomban. Indonézia a ta­valyi év első­ tíz hónapjában 89 millió dollár értékben exportált a Szovjetunióba, s 50 millió dollár értékben vásárolt tőle. (AP—DJ)

Next