Világgazdaság, 1985. június (17. évfolyam, 103/4106-123/4126. szám)

1985-06-19 / 115. (4118.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KA­MARA TAGVÁLLALATAINAK vuagguzihisag 1985. JÚNIUS 19., SZERDA XVII. ÉVFOLYAM, 115. (4118.) SZÁM ­ Mubarak villámlátogatása után A SZU­DÁNI VEZETÉS ÓVATOS KÜLPOLITIKÁVAL TÁMASZTJA ALÁ STABILIZÁCIÓS ERŐFESZÍTÉSEIT Szudán új vezetése óvatosan alakítja az ország külpolitikai orien­tációját. A legújabb diplomáciai lépések, arra utalnak, a Nimeki idején ellenséges szomszédokhoz, Líbiához és Etiópiához való köze­ledés nem jelenti azt, hogy szakítani kívánnak a korábban a kül­politikai kapcsolatokban meghatározó szerepet játszó Egyiptommal és a konzervatív arab országokkal. Ezt a kiegyensúlyozott külpoliti­kára való törekvést látszik tükröz­ni, hogy Mubarak egyiptomi elnök hétfői khartoumi villámlátogatását mindkét fővárosban kedvezően kommentálták (VILÁGGAZDASÁG, 1985. június 18. 1. oldal). Mubarak az Al-Dahab tábornokkal és Dusal­lá miniszterelnökkel folytatott egy­órás eszmecserét „megnyugtatónak” nevezte. Egyiptom számára nagy a tét, hiszen a térségben eddig első­sorban a Szudánnal való jó vi­szonyra épített, s ezért komoly ag­godalommal figyelte a khart­oum­i vezetés nyitását Líbia és­ Etiópia fe­lé. A megbeszéléseken, amelyeket a khartoumi vezetők „igen kedvező­nek és barátinak” értékeitek, a hí­rek szerint elsősorban arról volt szó, hogyan halad előre a két ország 1982-es egyezményében tervbe vett politikai és gazdasági integráció. A­ szudáni vezetés láthatóan azt tartja szem előtt, hogy milyen kül­politikával lehet mozgósítani az or­szág szétzilált gazdaságának talp­­raállásához nélkülözhetetlen külföl­di segítséget, s hogyan lehetne vé­get vetni a konszolidációt gátló bel­­háborúnak. Nem véletlen, hogy Al-Da'náb tá­bornok első külföldi útja — igaz nem hivatalos jelleggel. — Sz­aúd- Arábiába vezetett. A szaúdi király­ság, amely Nimeri idején is jelen­tős segélyekkel támogatta Szudánt, késznek mutatkozik­­ a segélyprog­ram folytatására. Nyilván nem cél­ja, hogy elidegenítse a Vörös-tenger térségében fontos stratégiai szerepet betöltő ország új vezetését, ezt bi­zonyította azzal, hogy a puccs után az elsők között ismerte el az új rendszert. Bizonyára célzatos s az arab testvérállamok megnyerésére szolgáló gesztus, hogy Al-Dahab mekkai zarándoklatot kötött­ össze a Palid szaúdi uralkodóval való tár­gyalással, s állítólag ígéretet is ka­pott tőle,­ hogy Rijad vizsgálat alá veszi Szudán külföldi adósságait. „Szudánnak több külföldi segélyre van szüksége” — jelentette, ki a szaúdi látogatás idején adott nyilat­kozatában a szudáni vezető. Az évek során Szudán 9­­mil­liárd dolláros külföldi adósságállo­mányt halmozott fel. Az aszály okozta éhínség, a belháború, vala­mint az elhanyagolt gazdaságfej­lesztés miatt az egykori mennyiség töredékére­­visszaesett gyapot- és cirokexport nemhogy az­ adósság­törlesztés fedezetét, ode még a fo­lyó import ellenértékét­­sem így remtik "elő. Az ország valutatarta­lék, ér­ az év elején alig egyhavi importot fedeztek, s­ az idén ese­dékes adósságszolgálat csaknem másfélszerese lenne az ország vár­ható idei exportbevételének. Az esedékes adósságok átüteme­­­zése és nagy összegű külföldi hitel nélkül tehát, az ország csődöt je­lenthet. Fahd király ígéretével szemben a khartoumi vezetés mér­legelhet egy másik ajánlatot is. Ál­lítólag Kadhafi líbiai vezető, ami­kor egy hónapja Szudánban tár­gyalt, felajánlotta, hogy­ ha az új vezetés beleegyezését adja egy Lí­biának Marokkóval­­ kötött paktu­mához hasonló líbiai—szudáni unióra, akkor állja az adósság­számlát. Egyszerre­­ azonban aligha lehet megfelelni a két ajánlat fel­tételeinek, valamint a szudáni mi­niszterelnök szerint,­ „a két ország érdekeinek érvényesítése végett fe­lülvizsgálásra váró, már említett egyiptomi—szudáni integrációs pak­tum követelményeinek”. A Líbiával való jó viszonyn­ak mindenesetre van egy másik vonz­ereje is. Kadhafi állítólag ígéretet­ tett, hogy igyekszik jobb belátásra bírni a Szudán délvidékén eredeti­leg a Nimeri vezetés iszlám, funda­mentalista törekvései ellen, s a, Nimeri által ígért, de meg nevet adott autonómiáért küzdő, ko­r­­mányellenes erőket, akik a jelek szerint a most hatalomra ke­rült tábornokok iránt sincsenek biza­lommal. A Nimeri idején méltány­talanul kezeit, holott a lakosság egyharmadát alkotó, délen é­­lő ke­resztény és természeti vállát Az (ani­mista) lakosság érdekeit­­ is felkaroló gerillaharcokat állítólag Etiópia is támogatja. Khartoum ez ügyben ál­lítólag egyezséget ajánlott fel: ha Etiópia lemond a­ szudáni mozga­lom támogatásáról, Szudán is be­­szü­neti az etiópiai Tigr­e és Erit­­rea­ tartományban harcoló kormány­­ellenesek pártolását.. .­ A gerillaharcok a belpolitikai fe­szültség állandósítása, az emberál­­dozatok mellett súlyos gazdasági érvágást is jelentenek. A kormány­erők akciói dollármilliókat emész­tenek fel, miközben az éhínség súj­totta területekre azért nem jut el a külföldi segélyételmiszer, mer­t nincs pénz a Nimeri idején elha­nyagolt vasútvonalak helyreállítá­sára. A gerillaháb­orú miatt sza­k­ét félbe az ígéretes olajkutatás (a benzinhiányon az ígért amerikai és a szaúdi­­olajsegélyszállítmányok­­talán enyhítenek),é­ s állt le annak a csatornának az építése, amely Szudán, középső részén nagy terüle­teket tehetne mű­velhetővé.­­ A külföldi kormányok mellett so­kat segíthet, ha az IMF is felújít­ja kölcs­önös folyósítását.­­Ezt elő­mozdíthatja a helyzet stabilizálódá­sa, mert az új vezetés törekszik a lakosság megnyerésére. Egy év múlva választásokat tartanak. En­gedélyezték a Nimeri által betiltott pártokat, feloszlatták Nimeri gyű­lölt titkos rendőrségét. Súlyos di­lemmájuk, hogy mit kezdjenek a­­Nimeri­­ által bevezetett iszlám tör­vénykezéssel, amelyet a­­ mohame­dán többség­ nem néz talán rossz szemmel, a más vallásúak számá­ra viszont egyértelmű a diszkrimi­nációval. Bizonyos kezdeti jelek arra­­ val­lanak, hogy a vezetés némi bizal­mat­­élvez. A Financial Times ezek közé sorolja, hogy megszűnt a fon­­­tos cikkekből,­ köztük a takarmá­nyokból a készletfelhalmozás, s így csökkentek, az árak, a­­ szudáni font feketepiaci­ árfolyama­­közelebb ke­rült­­ a hivataloshoz, és hogy a kulcsfontosságú devizaforrást jelen­tő hazautalások­r­a..mintegy­­23 millió szudáni közül 1­3­ millió dol­gozik külföldön —nem szűntek meg,f s. G. Lengyelország kezdi behozni az év eleji tőkásexport-lemaradást A nyugati adósságok törlesztésé­ben fontos szerepet játszó lengyel export javuló irányzatot mutatott májusban, de tavalyi szintjét még mindig nem sikerült elérnie — ol­vasható a Varsóban közzétett hiva­talos statisztikában. Az idei év első öt hónapját együtt,­véve, a kivitel 4,7 százalékkal volt kisebb érté­kű, mint 1984 azonos időszakában — az áprilissal zárult négy hónap-­­ban még 6 százalékos volt az elma­radás. Az export bőv­ülési­­ tendenciája megfelel a szakértők várakozásai­nak. A korábbi jóslatok arról szól­tak, hogy a kemény tél okozta megrázkódtatások elmúltával­­ javu­­lás várható az exportteljesítmény­ben is. Segíti a kivitelt továbbá­­a zloty június elején végrehajtott 18,2 százalékos leértékelése a dol­lárral szemben. A statisztika szerint január és május között .348 millió dolláros ak­tívum képződött az ország keres­kedelmi mérlegén, ebből 108 millió dollár az utolsó vizsgált­ hónapban. Lengyelország nyugati tartozásai még mindig növekednek. Mint Sta­­­­nislaw Nieckarz pénzügyminiszter a napokban a televízióban közölte, az adósságállomány 27,3 milliárd dollárra emelkedett a tavalyi év végi 28,9 milliárd dollárról. (Reu­ter) Bi­­ifirmegállapodás Új-Zéler­d és Irán közö itt Irán és Új-Zéland bartermegál­­lapodást kötött, amelynek­­kereté­ben 228—270 millió amerikai dol­lár értékben szállítanak egymásnak termékeket. Új-Zélan­d , elsősorban húst, gyapjút, és tejtermékeket ex­portál Iránnak, amely ezért olajat szállít cserébe­ Új-Zélandnak — közölte Moore új-zélandi külkeres­kedelmi miniszter. Az új-zélandi politikus szerint ez a bartermegál­­lapodás az egyik legnagyobb és legsikeresebb egyszeri tranzakció Új-Zéland kereskedelmének törté­netében. A két ország egyébként abban is megegyezett, hogy közös kormányközi kereskedelmi bizott­ságot alapítanak.­ A wellingtoni kormány célja az, hogy diverzifikálja exportpiacait. Irán lett egyébként Új-Zéland leg­nagyobb báránypiaca. (AP-DJ) Akadozik a ben­zinellátás Bulgáriában Bulgáriában fennakadások mu­tatkoznak a ben­zinellátásban, a benzinkutak előtt hosszú autóso­­rok kígyóznak — jelentette a Reu­ter hírügynökség, Szófiában műkö­dő nyugati diplomatákra hivatkoz­va. Egyes kutaknál már csak a­­közületi, kocsikat,­­illetve az iga­­­zoltan hivatalos jjitsa lévő magán? autósokat szolgáljál^, kit.' Az O.re­­csesztven Front. a . kormány,hiva­­t­alos napilapja igyekezett­­, meg­nyugtatni a' lakosságot. » közölte, hogy a fennakadások,, ksakív átme­netiek lesznek, mert ,ném az ’or­szág kőolajellátásának egészében keletkeztek zavarok, hanem­­csak a burgaszi olajfinomítóban", állt­ le­­ideiglenesen a termelés.­­Az i.bőví­­­tett nyugati, diplomaták­­ azonban­­összekapcsolják a benzinellátás je­lenlegi akadozását az elmúlt tél szokatlanul hideg időjárása okozta szélesebb energiaválsággal, amely időszakos áramkimaradásokban és a tömegközlekedés zavaraiban, mu­tatkozott meg. (Reuter) . K­­ NAPRÓL NAPRA + A MAGYAR—SPANYOL KERESKEDELMI FORGALOM el­sősorban a termékskála bővítésével lenne növelhető. (3. ol­dal) -­ A SPANYOL ÉS A PORTUGÁL BELÉPÉSSEL EGYÜTTJÁRÓ JUGOSZLÁV ESÉLYROMLÁSRÓL volt szó az EGK és Jugo­szlávia képviselőinek luxembourgi megbeszélésén. (2. oldal) + A FŐ FOGYASZTÓ TÉRSÉGEKBEN TAPASZTALHATÓ FO­GYASZTÁSNÖVEKEDÉS ELLENÉRE SEM apadnak számot­tevően a világ vaj­készletei. (8. oldal) + AZ ALKALMAS VEZETŐK KINE­VELÉSE A SZOVJET GAZDASÁG „átépítésével” kapcsolatos első számú teendő. (2. oldal) + ANYAGEXPORTJÁBAN A SZOVJETUNIÓ főként magasabb feldolgozottságú termékekből akar többet kivinni — a ke­mény valutával fizető országokba. (5. oldal) + A HARMADIK NEGYEDÉVBEN NÉMILEG CSÖKKEN AZ EGK ACÉLTERMELÉSE, importja viszont a jelenlegi szint körül marad. (8. oldal) + AZ ELEKTRONIKUS ÍRÓGÉPEK TÉRHÓDÍTÁSA átrendezte az írógépgyártók rangsorát. (6. oldal) + AZ ÚJ KERESKEDELMI TÁRGYALÁSI FORDULÓT TISZ­TÁZATLAN NAPIRENDJE MIATT utasítja el India, és emiatt tartózkodó Franciaország is. (2. oldal) + JÚLIUS ELSEJÉN ÁTADJÁK A FORGALOMNAK a Sop­ront tehermentesítő kópházi határátkelőhelyet. (3. oldal) Már Nyugat-Európában­­ lanyhul a félvezetőgyártás• A félvezetőgyártás konjunktúrája Amerikából kisugározva érte el Nyugat-Európát , s most a megtorpanás is az Egyesült Álla­mokból jön. Az USA után Nyugat-Európában is egyre feszítőbbek az értékesítési gondok, erős az árverseny, a cégek nagy része visz­­szafogja termelését és mérsékli dolgozóinak számát. A fejlemény gazdasági jelentőségén túlmenően politikailag is igen kényes, főleg a brit és a francia kormányra nézve. London, és Párizs töretlen fejlődést ígért, amikor a jövő iparágának, a chip-gyártásnak a fej­lesztését sürgette. Hónapokkal azután, hogy ez év elején elhangzottak az Egyesült Államokban az első baljós előrejel­zések a félvezetőgyártá­s közeljövő­jéről, megérkeztek az első lehango­ló hírek Nyugat-Európából is. A félvezetőpiacon kialakult túlkínálat elsősorban­­ a­­skóciai, Silicon Glent érinti, azt a vidéket, amely — a kaliforniai Silicon Valley mintá­jára — a chip­gyártás egyik euró­pai fellegvárává fejlődött. A kör­nyéken mintegy 300 gyár működik, felerészben amerikaiak; a Silicon Glen Skócia egyetlen virágzó öve­zete, 42 ezer főnek ad munkát, s évi 2 milliárd dollárnyi terméket produkál. A térség bajai közvetlenül az Egyesült Államokban tapasztaltak­kal függnek össze. Elsőként az amerikai tulajdonú cégek jeleztek romlást. A National Se­miconductor Corp. nagy-britanniai részlege a múlt hónapban közölte, hogy 450- nel csökkenti 1600 fős alkalmazotti létszámát. Az ok: tavaly 50 száza­lékkal visszaesett­ a memóriás alap­­chipek iránt világszerte mutatkozó kereslet. S bár­ elbocsátások dolgában a­­ fenti eset volt mindmáig a legsú­lyosabb, hasonló lépésre készül a Hewlett-Packard Co. nagy-britan­­niai leányvállalata is, amely — költségcsökkentésre hivatkozva — nemrég lemondta a dolgozók rész­vételével tervezett ezerfős pikniket. Bezárta egy kevésbé jelentős tele­pét az Apple is. Szerencséje a Silicon Glenben dolgozóknak, hogy kenyerüket zöm­mel, nem chip-gyárakban keresik, hanem például katonai, elektronikai üzemekben, a távközlés terén vagy másutt — így­ a­­ chip-kereslet ha­ny­atlosa nem­ érinti őket közvetle­nül. Csakhogy Skóciában, ahol a halódó acélgyártás, hajógyártás és szénipar eddig is sok bajt okozott, minden elbocsátás kétszeresen fáj­dalmas. „Igaz, érződik bizonyos lassulás, de a­­cégek zöme megküzd vele” — mondta a skóciai fejlesz­tési hivatal szóvivője. Ugyancsak vigasztaló,­ hogy Nyu­gat-Európát aligha rázhatja meg a félvezetők iránti kereslet hanyatlá­sa olyan mértékben, mint­ Ameri­kát, ahol az idén 20 százalékos visszaeséssel számolnak. Egy ame­rikai gyári az Integra­ted Poiper Se­­miconductors vezérigazgatója el­mondta, hogy bár cége 10—15 szá­zalékkal kevesebb megrendelést kap az Egyesült Államokból, e vissza­esésért bőven kárpótolja, hogy­ Európába mind többet és többet szállíthat. Oka lehet a nyugat-európai meg­torpanás szerényebb Voltának, hogy különbözőképpen fejlődött az ame­rikai és a nyugat-európai félvez­e­­tőgyártás.. „Az amerikai piac vadul burjánzott, bárki lépett egyet, arra volt pénz, általános volt a »beruhá­­zási mánia«, míg Nyugat-Európában a cégek óvatosabbak voltak. S mert lassabban nőtt, a nyugat-európai gyártást eltiporni­­,s nehezebb” — ez a véleménye a Dataquest U. K. Ltd. félvezetőügyekben járatos­ pia­ci elemzőjének. Persze,­ könnyen lehet, hogy a ne­' heze még hátravan, a jövőt illetően nem sokan bocsátkoznak jóslatok­ba. „Nyug­at-Európa egyelőre kitart, de mi itt mindig négy-öt hónappal el vagyunk maradva az amerikai piaci fejlemények mögött, úgyhogy lehet, hogy sötétebb napok is jön­nek még” — mondja a Silicon Glen egyik nagy gyártójának, a General Instrument Corp.-nak az igazgató­ja, Terry Mills. A Motorola,, amely 2 ezer főt foglalkoztat, csak any­­nyit közölt, hogy a megrendelésál­­lomány mérséklődött, de azt nem, hogy­ mennyivel.­­S bár a cég elbo­csátotta az amerikai részlegeiben dolgozók egy részét,­­hasonló lépést Nyugat-Európában egyelőre nem tervez. De óvatos — teszi hozzá az európai részleg értékesítési igazga­tója. „Ha az USA gazdasága to­vábbra is évi 3—4 százalékkal s Nyugat-Európáé évi 2—3 százalék­kal nő, akkor ostobaság visszaesés­ről beszélni. Ha viszont, lanyhul a gazdaság, akkor a dolgok állása na­gyot változhat” — mondja. (AP— DJ) Az USA nettó adóssá vált Az amerikai folyó fizetési mér­leg, mint ismeretes, az év első­ há­rom hónapjában 30 milliárd dollá­ros deficittel zárult, és ez valószí­nűleg nettó adós pozícióba hozza az USA-t, tehát Amerika nagyobb összeggel tartozik a külföldnek, mint a külföld Amerikának. Bald­­rige kereskedelmi miniszter közöl­te, hogy 1983-ban az USA külföldi követelései 104 milliárd dollárral meghaladták tartozásait, ám ez az előny gyakorlatilag felmorzsolódott azáltal, hogy tavaly rekordnagysá­gú, 101,5 milliárd dolláros volt a­­folyó fizetési mérleg hiánya. Az em­lített mérleg (amely az áruk és szol­gáltatások kereskedelmének, továb­bá bizonyos pénzügyi tranzakciók­nak egyenlegét tartalmazza) 17,4 százalékkal nagyobb hiányt mutat, mint a múlt év utolsó negyedében. A deficit növekedése szinte tel­jes mértékben a kereskedelmi mér­leghiány duzzadásából adódott; a kereskedelmi passzívum az év első három hónapjában 29,4 milliárd dol­lárra nőtt az előző negyedévi 24,8 milliárd dollárról. Az import elér­te a 85,25 milliárd dollárt annak ellenére, hogy az olajimport mint­egy 20 százalékkal csökkent. Az árukivitel viszont 55,85 milliárd dollárra csökkent, elsősorban a ga­bonaeladások visszaesése miatt, amit csak részben ellensúlyozott a re­pülőgépek és egyéb beruházási ja­vak exportjának növekedése. (AP& DJ, Reuter)

Next