Világgazdaság, 1985. június (17. évfolyam, 103/4106-123/4126. szám)
1985-06-18 / 114. (4117.) szám
.W® 2035. JÚNIUS 18. 7 TOVÁBBI RADIKÁLIS KAPACITÁSCSÖKKENTÉSRE KÉNYSZERÜL AZ EGK ACÉLIPARA Az EGK acélipara az utóbbi öt évben végrehajtott kapacitáscsökkentésekhez hasonló mértékű viszszafogásra kényszerül, hogy az évtized végére egyensúlyba kerülhessen a kínálat a várható kereslettel. A hét végén közzétett jelentés szerint 1990-ig a kulcsfontosságú melegen hengerelt termékek gyártásában az évi kapacitás újabb 24,5 trillió tonnás leépítésére lesz szükség. Öt év múlva az EGK nyersacéltermelő kapacitása 173 millió tonna lesz, míg a további csökkentéseket nem számítva, a melegen hengerelt félkész- és késztermékek termelési lehetőségei 143,4 millió tonna körül mozognak majd. Ezzel szemben a kereslet az újonnan belépő Spanyolország és Portugália figyelembe vételével az évtized végén 105—112 millió tonna körül várható. Ennek alapján, valamint a közösség acélkereskedelmét is beleszámítva, 1990-re az acéltermelés szintje nem haladhatja meg a múlt évinek megfelelő 103 millió tonnát. A tervezett újabb kapacitáscsökkentésekre pedig elsősorban ■azért van szükség, hogy az adott időszakra a közösség acélművei a gazdaságosnak ítélt 75—80 százalékos kapacitáskihasználtsággal működhessenek. 1981 óta a közösségi acéltermelők mintegy 28,4 millió tonna termelőkapacitást szüntettek meg a melegen hengerelt termékek gyártásában, és az ágazatban foglalkoztatottaknak mintegy egynegyedét bocsátották el. Mint ismeretes, az ez év végén lejáró, az acélipari korszerűsítését és a termelési kapacitások megfelelő szintre való mérséklését előirányzó Davignonterv befejeztével a közösségi acéltermelők további pénzügyi támogatásban nem részesülnek majd, csupán a minimális árak és a maximális termelési kvóták fenntartására lehet mód ideiglenesen (VILÁGGAZDASÁG, 1985. június 5., 8. oldal.) (Reuter) A NEMZETKÖZI ENERGIA ÜGYNÖKSÉG ÚJ BERUHÁZÁSOKAT SÜRGET Az iparilag fejlett országoknak az elkövetkezendő évtizedben jelentős energetikai beruházásokat kell végrehajtaniuk, hogy elkerülhetővé váljék egy új olajválság — közölte a Nemzetközi Energia ügynökség (IEA). A szervezet július 9-énmegrendezendő miniszteri értekezlete előtt kiadott jelentések leszögezik: a jelenleg ismert olajkészletek kitermelése már túljutott a csúcsponton, a földgázkitermelés pedig várhatóan az 1990-es években kezd csökkenni. A szükséges termelési szint megőrzése, valamint a hosszú távú készletbiztonság elérése végett körültekintő feltáró munkára és fejlesztésekre van szükség — hangsúlyozta a tagországok energiapolitikájáról készített jelentés. A villamosenergia-termeléssel kapcsolatban a felmérés megjegyzi, hogy néhány országban a többletkapacitások és az olcsó árak politikája visszaveti a korszerű szén- és atomerőművi beruházásokat, amelyekre pedig szükség lenne a századforduló végére. A 21 tagország teljes elsődlegesenergia-szükséglete ugyanis várhatóan 4,41 milliárd tonna olajegyenértékre nő 2000-ig, ez mintegy 32 százalékkal nagyobb, mint az 1983- as szint. A jelenlegi olajtúlkínálat ellenére most kell megtennünk a megfelelő lépéseket, hogy ezt a növekvő keresletet ki tudjuk elégíteni — mondotta az IEA ügyvezető igazgatója. (Reuter) Az idén nem számít rendkívüli szovjet eladásokra a londoni gyémántszindikátus Minden valószínűség szerint az idén nem ismétlődik meg a szovjet gyémánteladások ugrásszerű növekedése, ahogy azt a múlt év közepén tapasztalták a londoni gyémánttőzsdén — jelentette be a dél-afrikai De Beerst Consolidated Mines konszern, a világ legtekintélyesebb nyersgyémánt szállítója a közelmúltban. A dél-afrikai nagyvállalat képviselője megbízhatónak ítélt információi alapján azt is hozzáfűzte, hogy a szovjet szállítók az ez évi jó minőségű csiszolt ékszergyémántok árát sem fogják csökkenteni. A hírt a De Beers tulajdonában levő Central Selling Organization (CSO) londoni gyémántszindikátus soros eladási akciója idején jelentették be Londonban. (A CSO évente tíz alkalommal rendez „gyémántvásárt”.) Egy évvel ezelőtt komoly riadalmat okozott a gyémántpiacon a szovjet szállítások hirtelen megnövekedése,ami különösen a szezonálisan kedvező harmadik negyedév közeledtével már apiac összeomlásától való félelmet is kiváltotta. Szeptemberben azonban egycsapásra, a normális szintre csúszott vissza a szovjet kínálat, amiben egyes megfigyelők szerint a londoni gyémántszindikátusnak — amely a világ gyémántpiacának 85 százalékát tartja az irányítása alatt — is jelentős szerepe volt. A gyémántszindiikátus egyébként tavalyi második félévi forgalmának jelentős visszaeséséért is a rendkívüli szovjet eladásokat okolta. A CSU ugyanis az év első hat hónapjában mintegy 945 millió dollár forgalmat bonyolított le, szemben a második félévi mindössze 633 millió dollárral. A gyémántpiacon az utóbbi években már közel sem olyan erős a kereslet mint régen volt, az azonban megfigyelhető, hogy az utóbbi egy-két évben az igények elsősorban az olcsóbb minőségű ékszergyémánt-fajták iránt nőttek meg. (Reuter, Financial Times) A A svéd Pharmacia AB gyógyszergyár együttműködési megállapodást kötött Kínával a biotechnikai kutatásban és termelésben. A sanghaji gyógyszeripari kutatóintézettel műszaki és kereskedelmi kapcsolatot létesítenek. ■ — ■■■ Piaci hírese Finn részvétel a Kola-félsziget ásványkincseinek kiaknázásában A hét végén tartott szovjet—finn kereskedelmi tárgyalások során Finnország képviselői felajánlották a szovjet félnek, hogy részt vesznek a Kóla-félsziget ásványkincseinek kiaknázásában. A félszigeten jelentős réz- és nikkelkészletek vannak, amelyek nagyobb részét még nem aknázták ki. A tárgyalások során az Outokampuny állami bányavállalat érdeklődést mutatott az iránt a javaslat iránt is, hogy vegyen részt a Kóla-félsziget közelében közös finn—kanadai művelés alatt levő bánya meddőhányójában levő nikkel kitermelésében. (Reuter) Az ACP-országok elutasítják az EGK által ajánlott cukorárat A hatvanhat afrikai, karibi és csendes-óceáni országot tömörítő ACP elutasította az Európai Gazdasági Közösség által ajánlott 1,15 százalékos cukoráremelést. Mint ismeretes, a loméi egyezmény keretében az ACP-országok évente 1,2 millió tonna cukrot exportálhatnak garantált áron az EGK tagországaiba. Ez az ár jelenleg mintegy 2,5-szerese a világpiaci árnak. A Közös Piac illetékesei viszont közölték, hogy az árajánlat végleges, és július 1-től hatályba lép. Miközben a cukor világpiaci ára 15 éves mélypontra süllyedt, az ACP-országok továbbra is jóval a világpiaci ár fölött exportálják a cukrot. A közeljövőben az EGK és az ACP-országok illetékeseinek találkozóján a cukor ára mellett napirendre kerül a kvóták kérdése is. Az afrikai, karibi és csendesóceáni országok ugyanis attól tartanak, hogy Portugália közös piaci belépésével csökken az EGK-ba exportálható, az ACP-országokból származó cukor mennyisége. (Reuter) Az Akai abbahagyta az orsós magnók gyártását Az Akai leállt az orsós magnetofonok gyártásával. Nyugat-németországi leányvállalata, a nyugatberlini Német Rádiómúzeumnak, illetve a müncheni Deutsches Museumnak ajándékozta utolsó orsós típusának,az Akai Jumbónak egyegy példányát. Erre a döntésre a forgalom erőteljes visszaesése kényszerítette a céget. Az NSZK-ban — ahol a piac 40 százalékát birtokolta az Akai — 1981-ben még 40 millió márka értékben értékesítettek orsós magnókat, tavaly viszont csak 18 millióért. 1985-ben pedig mindössze 12 milliós forgalmat várnak. Az orsós magnetofon elsősorban a könnyebben kezelhető és egyre jobb hangminőséget produkáló kazettás magnetofonok térhódításának esett áldozatul. De a képmagnók terjedése is hozzájárult visszaszorulásukhoz. A korszerű lejátszó berendezésekkel a televíziós és rádiós adásokról egyaránt hi-fi minőségű hangvételeket lehet készíteni. Akai Maszukicsi 1929-ben alapította önálló vállalatát, az Akai Electric Co-t, kezdetben villanymotorok, rádióalkatrészek és mágnesek gyártására. Húsz évvel később kezdtek hozzá a lemezjátszó-motorok gyártásához. Az Akai mutatta be 1954-ben az első japán magnetofonkészüléket, 1980-ban pedig a szigetország első négysávos magnetofonját is. (Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1985. június 1.) Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adtuk meg Az MNB a forintárfolyamok kialakításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI DEVIZÁK (tőzsdei jegyzés alapján) ÉRVÉNYBEN: 1935. JÚNIUS 18._______________________ 1985. JÚNIUS 17.________________ " ~vételi közép eladási 1 USA dollár az egyes országok devizanem árf. 100 egységre Ft-ban __________pénznemében_________ angol font 6470,89 6477,37 ausztrál dollár 3373,41 3376,79 belga frank 82,07 82,15 dán korona 461,06 461,52 finn márka 796,27 797,07 francia frank 542,60 543,14 holland forint 1468,01 1469,48 japán jen (1000) 203,98 204,18 kanadai dollár 3712,72 3716,44 kuvaiti dinár 16 767,93 16 784,71 norvég korona 575,10 575,68 NSZK márka 1654,29 1655,95 olasz líra (1000) 25,97 26,00 osztrák schilling 235,42 235,66 portugál escudo 29,11 29,14 spanyol peseta 28,92 28195 svájci frank 1967,62 1969,59 svéd korona 572,12 572,69 tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 USA dollár 5079,01 5084,09 6483,85 London* 1,2745—1,2755 3380,17 Sydney 1,5094 82,23 Brüsszel 61,37 461,93 Koppenhága 11,0150 797187 Helsinki / X 54368 Párizs 9,3505—9,3535 1470,95 Amszterdam 3,4605 204,38 Tokió 248,75—248,85 3720*16 Toronto 1,3680—1,3685 1680049 Kuvait X 576,26 Oslo 8,8200—8,8220 1657161 Frankfurt 3,0640—3,0650 26,03 Milánó 1954,00 235,90 Bécs 21,56—21,58 29,17 Lisszabon 174,654 28,98 Madrid 175,55—175,70 1971,56 Zürich 2,5775—2,5785 573,26 Stockholm 8,8640—8,8690 2602160 1 SDR USA dollárban 0,995944 5089117 1 ECU dollárban 0,731659 * •11 font USA dollárban Németközi arany dollár/finom uncia: London 318,90; Zürich 317,00—320,00 . Az egyébként lanyha piacon csupán a bizmut árának javulása jelentett különösebb eseményt, élénkebb lett a fogyasztói kereslet és a korábbi jelentősebb fedezetlen eladások következményeképpen kereskedői fedező vásárlásokra került sor. A bizmut a szabadpiacon jelenleg kilogrammonként 8,60—9,00 dollárral jegyzik, de állítólag létrejött üzlet 6,80 dolláros áron, és a hírek szerint 7,60 dolláros ár is szóba került, úgyhogy kereskedői körökben szkeptikusan nyilatkoztak az árjavulás tartósságát illetően. A kobalt piacán áruhiány veti előre árnyékát, a kereskedők itt is fedező vásárlásokat eszközöltek. A szabadpiaci kínálatot az afrikai termelők tartják kézben, akiknek termelési és szállítási nehézségeik adódtak. A hangulatot javította a szocialista országok részéről felmerülő kisebb kereslet. 1985-re mintegy ezertonnás kobalthiányt jósolnak, és áremelkedés várható, mert a termelők és a kereskedői készletek jelenleg 1978 óta a legalacsonyabb szinten mozognak. A kilogrammonkénti árat 24,65—25,10 dollárral jegyezték. Azonnali szállításra kötések jöttek létre az ársáv felső határán. A kadmium ára a legutóbbi alacsony szintről valamelyest megemelkedett, mert a felhasználók a jelek szerint a nyári üzemszünetek beállta előtt olcsón akarták fedezni szükségleteiket. Emiatt a hét elején kialakult 1,55 dolláros kilogrammonkénti ár utóbb 1,60-ra, sőt 1,75 dollárra is emelkedett. Üzlettelenség uralkodott a platinacsoporthoz tartozó fémekben, a rádium unciánként 645—655 dollárba került, szocialista országok részéről némi kereslet jelentkezett. Szakmai körök szerint ezen a piacon nem várható hamarosan fellendülés, a termelők jelenleg maguk is engedményeket nyújtanak az eladási alapárakról. (Reuter) A fémek londoni szabadpiaca ÁRUPIACOK Feléledőben a jugoszláv járműipar Belgrád ösztönzi a járműexportot A jugoszláv járműipar a tavalyi 700 millió dollár után az idén 750 millió dollár értékű exportot vett tervbe. Az iparág termelési értéke az 1979-ben kezdődött csökkenést követően tavaly 4,9 százalékkal emlkedett. Különösen jelentősen nőtt a motorkerékpárok (45,6 százalék), a traktorok (22,9 százalék) és a személygépkocsik (12,3 százalék) gyártása. Ezzel szemben tehergépkocsiból az 1983. évinél 8 százalékkal kevesebbet gyártottak. A vezető jugoszláv személygépkocsi-gyár, a Crvena Zastava ebben az évben 170 ezer autó gyártását tervezi, ebből 55 ezer lesz a Yugo, 60 ezer a Zastava 100, 30 ezer a Zastava 128, s 25 ezer a Zastava 750-es, illetve 850-es típus. Ezen felül 19 500 Fiat, Lada és Polski Fiat gépkocsi összeszerelésében működnek közre. Az exportot 54 ezerre kívánják növelni az 1984-es 36 900-ról (ez is 42 százalékos emelkedés az 1983-as szinthez képest). Az idei derűlátó várakozások elsősorban az USA-ban értékesítendő tugok exportjához fűződnek. Az alapmodell 3990 dolláros árával minden más az USA- ban kapható kocsinál olcsóbb lesz. A kragujevaci gyár egyébként sokat tett termelésének korszerűsítésére, hogy eleget tegyen az amerikai piac fokozott követelményeinek. A kisebb személygépkocsi-összeszerelő üzemek közül Novo Mesto-i IMV 32 ezer R4 exportját tervezi, közel másfélszeresét a tavalyi 21 600-nak. A belföldi piacra viszont csak 12 ezer kerülne a Renault-licenc alapján készülő gépkocsikból. A szarajevói TAS ez év őszén kezd az új Golf sorozatgyártásához (évente körülbelül 20 ezret fognak gyártani a Volkswagen legnépszerűbb típusából). Ezenkívül évi 10 ezer Caddyt is gyártanának,, nagyobbrészt nyugat-európai exportra. A koperi Cimos amely a Citroennel épített ki kooperációt, 5 ezer személygépkocsi gyártását tervezi az idén, közöttük a C15E típusú új furgont is. Kubába 550 mentőgépkocsit exportálnak. Végül a nagykikindai IDA 4415 Opel Kadett, Ascona és Rekord belföldi eladását tervezi, miután tavaly csak 2642 gépkocsit értékesített. . Rendkívül jelentős exportnövelést terveztek a haszongépjárművek vezető jugoszláv gyártói is. A priboji Fap-Famos kétszeresére, 60 millió dollárra kívánja növelni kivitelét. Csak Kínába 500 autóbusz szállítását tervezi mintegy 22 millió dollár értékben, miután már tavaly 150 buszt sikerült elhelyeznie a kínai piacon. A másik nagy jelentős jugoszláv haszongépjárműgyártó, a maribori TAM 40 millió dollárra akarja bővíteni kivitelét a múlt évi 30 millióról. A hangsúly itt is a buszkivitelen lesz. Szaúd-Arábiába 300 TAM 190, A 11 típusú autóbuszt, valamint, három TAM 190 15 B típusú szervizkocsit szállítanak 16 millió dollár értékben. A maribori vállalat Kínának és Agériának is szeretne exportálni. E célok elérésére a buszgyártást 46 százalékkal 2570-re bővítik, s összesen 10 ezer haszongépjárművet szerelnek, össze az idén. A tavaly Szaúd-Arábiának, Kínának, Egyiptomnak és Lengyelországnak eladott 979 autóbusz csaknem mindegyike a városi közlekedést szolgálja. Összesen 3774 autóbusz készült tavaly, Jugoszláviában,, ebből 1742 a TAM-nál. A belföldi termelés mennyiségben és választékban kiegészítésre szorul, és 1985-ben is sok haszongépjárművet, különösen nehéz tehergépkocsit kell importálni. Jugoszláviában ugyanis elsősorban 2—5 tonna teherbírású teherautók készülnek — a teljes 15 730 darabos teherautógyártás majdnem 60 százaléka, 9257 tartozott ebbe a kategóriába. Kéttonásnál kisebb teherautókból 1326, öt-hét tonna hasznos teherbírásúból 1326, hét-tíz tonnásból 2880, tíz-húsz tonna közötti nehézteherautóból viszont csak 412 készült. A speciális járművekből idén gyártandó 5 ezer darab nem lesz elegendő a szükségletek fedezésére. Különleges haszongépjárműveket többségében a fejlett nyugati országokból, leginkább az NSZK-ból importálnak. A jugoszláv lakosság reálbérének csökkenése csak kismértékben befolyásolta a személy- és a tehergépkocsi-vásárlásokat. Jóllehet a személygépkocsik iránti kereslet megnyugodott, most is messze meghaladja a belföldi kínálatot. A forgalomban levő gépkocsik száma tavaly 3 százalékkal 2 millió 868 ezerre nőtt, amiből 2 millió 720 ezer tehergépkocsit regisztráltak, 2 százalékkal többet a tavalyinál. Feltűnő az újonnan bejegyzett magántulajdonban levő tehergépkocsik számának 7 százalékos növekedése (83 400-ra). Ez mindenekelőtt a magánfuvarozók számának emelkedésével függ össze. E vállalatok nagy részét a Jugoszláviából viszszatérő volt vendégmunkások alapítják, kiaknázva a vámmentes import lehetőségét. A külföldi személygépkocsik iránti élénk kereslet kielégítését a régóta tartó importkorlátozások nehezítik. (NIA, 1985. május 29.) Emelkedik a munkáslétszám a Volkswagennél A Volkswagen AG az év hátralevő részében legalább 2 ezer fővel bővíti a munkáslétszámot hat hazai összeszerelő üzemében, hogy lépést tudjon tartani, a Golf, a Póló és a Jetta márkájú kocsik iránti fokozódó kereslettel — közölte Karl-Heinz Briam, a Volkswagen személyzeti igazgatója. Emellett szükség lesz a szombati műszakok bevezetésére is, hogy a halmozódó megrendeléseket teljesíteni tudják. Jelenleg három hónapot kell várni a Golf és a Jetta típusú autókra, és jelentős hátralék is felhalmozódott. Az év folyamán már 3 ezer munkást vettek föl a hazai üzemekben, a második félévben pedig kapacitásbővítést terveznek, ez is újabb munkahelyeket jelentene. A tendencia tavaly indult meg, amikor a kapacitásbővítések következtében 2 ezer új munkahely keletkezett, majd újabb 3 ezer alkalmazottat voltak kénytelenek felvenni. Ez utóbbira annak nyomán került sor, hogy a fémipari dolgozók hét hétig tartó sztrájkja után a 40 órás munkahetet 38,3 órára csökkentették. Tavaly év végén a Volkswagen AG, a világkonszern anyavállalata 115 874 alkalmazottat foglalkoztatott, ez 1,2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. (AP—DJ)