Világgazdaság, 1985. június (17. évfolyam, 103/4106-123/4126. szám)

1985-06-18 / 114. (4117.) szám

.W® 2035. JÚNIUS 18. 7 TOVÁBBI RADIKÁLIS KAPACITÁSCSÖKKENTÉSRE KÉNYSZERÜL AZ EGK ACÉLIPARA Az EGK acélipara az utóbbi öt évben végrehajtott kapacitás­csök­kentésekhez hasonló mértékű visz­­szafogásra kényszerül, hogy az év­tized végére egyensúlyba kerülhes­sen a kínálat a várható kereslet­tel. A hét végén közzétett jelentés szerint 1­990-ig a kulcsfontosságú melegen hengerelt termékek gyár­tásában az évi kapacitás újabb 24,5 tr­illió tonnás leépítésére lesz szük­ség. Öt év múlva az EGK nyersacél­­termelő kapacitása 173 millió tonna lesz, míg a további csökkentéseket nem számítva, a melegen hengerelt félkész- és késztermékek termelési lehetőségei 143,4 millió tonna kö­rül mozognak majd. Ezzel szem­ben a kereslet az újonnan belépő Spanyolország és Portugália figye­lembe vételével az évtized végén 105—112 millió tonna körül várha­tó. Ennek alapján, valamint a kö­zösség acélkereskedelmét is bele­számítva, 1990-re az acéltermelés szintje nem haladhatja meg a múlt évinek m­egfelelő 103 millió tonnát. A tervezett újabb kapaci­táscsökkentésekre pedig elsősorban ■azért van szükség, hogy az adott időszakra a közösség acélművei a gazdaságosnak ítélt 75—80 százalé­kos kapacitáskihasználtsággal mű­ködhessenek. 198­1 óta a közösségi acélter­melők mintegy 28,4 millió tonna termelőkapacitást szüntettek meg a melegen hengerelt termékek gyár­tásában, és az ágazatban foglalkoz­tatottaknak mintegy egynegyedét bocsátották el. Mint ismeretes, az ez év végén lejáró, az acélipari korszerűsítését és a termelési ka­pacitások megfelelő szintre való mérséklését előirányzó Davignon­­terv befejeztével a közösségi acél­­termelők további pénzügyi támoga­tásban nem részesülnek majd, csu­pán a minimális árak és a maxi­mális termelési kvóták fenntartá­sára lehet mód ideiglenesen (VI­LÁGGAZDASÁG, 1985. június 5., 8. oldal.) (Reuter) A NEMZETKÖZI ENERGIA ÜGYNÖKSÉG ÚJ BERUHÁZÁSOKAT SÜRGET Az­ iparilag fejlett országoknak az elkövetkezendő évtizedben je­lentős energetikai beruházásokat kell végrehajtaniuk, hogy elkerül­hetővé váljék egy új olajválság — közölte a Nemzetközi Energia ügy­nökség (IEA). A szervezet július 9-én­­megrendezendő miniszteri ér­tekezlete előtt kiadott jelentések leszögezik: a jelenleg ismert olaj­készletek kitermelése már túljutott a csúcsponton, a földgázkitermelés pedig várhatóan az 1990-es évek­ben kezd csökkenni. A szükséges termelési szint meg­őrzése, valamint a hosszú távú készletbiztonság elérése végett kö­rültekintő feltáró munkára és fej­lesztésekre van szükség — hang­súlyozta a tagországok energiapo­litikájáról készített jelentés. A vil­­lamosenergia-termeléssel kapcso­latban a felmérés megjegyzi, hogy néhány országban a többletkapaci­tások és az olcsó árak politikája visszaveti a korszerű szén- és atomerőművi beruházásokat, ame­lyekre pedig szükség lenne a szá­zadforduló végére. A 21 tagország teljes elsődleges­­energia-szükséglete­ ugyanis várha­tóan 4,41 milliárd tonna olajegyen­értékre nő 2000-ig, ez mintegy 32 százalékkal nagyobb, mint az 1983- as szint. A jelenlegi olajtúlkínálat ellenére most kell megtennünk a megfelelő lépéseket, hogy ezt a nö­vekvő keresletet­ ki tudjuk elégí­teni — mondotta az IEA ügyvezető igazgatója. (Reuter) Az idén nem számít rendkívüli szovjet eladásokra a londoni gyémántszindikátus Minden valószínűség szerint az idén nem ismétlődik meg­ a szov­jet­­ gyémánteladások ugrásszerű növekedése, ahogy azt a múlt év közepén tapasztalták a londoni gyémánttőzsdén — jelentette be a dél-afrikai De Beerst Consolidated Mines konszern, a világ legtekin­télyesebb nyersgyémánt szállítója a közelmúltban. A dél-afrikai nagyvállalat képviselője megbízha­tónak ítélt információi alapján azt is hozzáfűzte, hogy a szovjet szál­lítók az ez évi jó minőségű csi­szolt ékszergyémántok árát sem fogják csökkenteni. A hírt a De Beers tulajdonában levő Central Selling Organization (CSO) londoni gyémántszindikátus soros eladási akciója idején je­lentették be Londonban. (A CSO évente tíz alkalommal rendez „gyémántvásárt”.) Egy évvel ez­előtt komoly riadalmat okozott a gyémántpiacon a szovjet szállítá­sok hirtelen megnövekedése,­­ami különösen a szezonálisan kedvező harmadik negyedév közeledtével már­­ a­­piac összeomlásától való félelmet is kiváltotta. Szeptember­ben azonban egycsapásra, a nor­mális szintre csúszott vissza a szovjet kínálat, amiben egyes megfigyelők szerint a londoni gyé­­mántszindikátusnak — amely­­ a világ gyémántpiacának 85 száza­lékát tartja az irányítása alatt — is jelentős szerepe volt. A gyé­­mántszindiikátus egyébként tava­lyi második félévi forgalmának jelentős visszaeséséért is a rend­kívüli szovjet eladásokat okolta. A CSU ugyanis az év első hat hó­napjában mintegy 945 millió dol­lár forgalmat bonyolított le, szem­ben a második félévi mindössze 633 millió dollárral. A gyémántpiacon az utóbbi években már közel sem olyan erős a kereslet mint régen volt, az azonban megfigyelhető, hogy az utóbbi egy-két évben az igények elsősorban az olcsóbb minőségű ékszergyémánt-fajták iránt nőttek meg. (Reuter, Financial Times) A A svéd Pharmacia AB gyógy­szergyár együttműködési megállapo­dást kötött Kínával a biotechnikai kutatásban és termelésben. A sang­­haji gyógyszeripari kutatóintézettel műszaki és kereskedelmi kapcsola­tot létesítenek. ■ — ■■■ Piaci hírese Finn részvétel a Kola-félsziget ásványkincseinek kiaknázásában A hét végén tartott szovjet—finn kereskedelmi tárgyalások során Finnország képviselői felajánlották a szovjet félnek, hogy részt vesznek a Kóla-félsziget ásványkincseinek kiaknázásában. A félszigeten je­lentős réz- és nikkelkészletek van­nak, amelyek nagyobb részét még nem aknázták ki. A tárgyalások során az Outokampu­ny állami bá­nyavállalat érdeklődést mutatott az iránt a javaslat iránt is, hogy vegyen részt a Kóla-félsziget köze­lében közös finn—kanadai műve­lés alatt levő bánya meddőhányó­jában levő nikkel kitermelésében. (Reuter) Az ACP-országok elutasítják az EGK által ajánlott cukorárat A hatvanhat afrikai, karibi és csendes-óceáni országot tömörítő ACP elutasította az Európai Gaz­dasági Közösség által ajánlott 1,15 százalékos cukoráremelést. Mint is­meretes, a loméi egyezmény kere­tében az ACP-országok évente 1,2 millió tonna cukrot exportálhatnak garantált áron az EGK tagorszá­gaiba. Ez az ár jelenleg mintegy 2,5-szerese a világpiaci árnak. A Közös Piac illetékesei viszont kö­zölték, hogy az árajánlat végleges, és július 1-től hatályba lép. Miközben a cukor világpiaci ára 15 éves mélypontra süllyedt, az ACP-országok továbbra is jóval a világpiaci ár fölött exportálják a cukrot. A közeljövőben az EGK és az ACP-országok illetékeseinek ta­lálkozóján a cukor ára mellett na­pirendre kerül a kvóták kérdése is. Az afrikai, karibi és csendes­óceáni országok ugyanis attól tar­tanak, hogy Portugália közös piaci belépésével csökken az EGK-ba exportálható, az ACP-országokból származó cukor mennyisége. (Reu­ter) Az Akai abbahagyta az orsós magnók gyártását Az Akai leállt az orsós magneto­fonok gyártásával. Nyugat-német­országi leányvállalata, a nyugat­berlini Német Rádiómúzeumnak, il­letve a müncheni Deutsches Mu­­seumnak ajándékozta utolsó orsós típusának,­­az Akai Jumbónak egy­­egy példányát. Erre­­ a döntésre a forgalom erőteljes visszaesése kény­szerítette a céget. Az NSZK-ban — ahol a piac 40 százalékát birtokolta az Akai — 1981-ben még 40 millió márka értékben értékesítettek orsós magnókat, tavaly viszont csak 18 millióért. 1­985-ben pedig mindössze 12 milliós forgalmat várnak. Az orsós magnetofon elsősorban a könnyebben kezelhető és egyre jobb hangminőséget produkáló ka­zettás magnetofonok térhódításának esett áldozatul. De a képmagnók terjedése is hozzájárult visszaszoru­lásukhoz. A korszerű lejátszó be­rendezésekkel a televíziós és rádiós adásokról egyaránt hi-fi minőségű hangvételeket lehet készíteni. Akai Maszukicsi 1929-ben alapí­totta önálló vállalatát, az Akai Electric Co-t, kezdetben villany­­motorok, rádióalkatrészek és mágne­sek gyártására. Húsz évvel később kezdtek hozzá a lemezjátszó-motorok gyártásához. Az Akai mutatta be 1954-ben az első japán magnetofon­­készüléket, 1980-ban pedig a sziget­­ország első négysávos magnetofonját is. (Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1985. június 1.) Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adtuk meg Az MNB a forintárfolyamok kiala­kításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI DEVIZÁK (tőzsdei jegyzés alapján) ÉRVÉNYBEN: 1935. JÚNIUS 18._______________________ 1985. JÚNIUS 17.________________ " ~­vételi közép eladási 1 USA dollár az egyes országok devizanem árf. 100 egységre Ft-ban __________pénznemében_________ angol font 6470,89 6477,37 ausztrál dollár 3373,41 3376,79 belga frank 82,07 82,15 dán korona 461,06 461,52 finn márka 796,27 797,07 francia frank 542,60 543,14 holland forint 1468,01 1469,48 japán jen (1000) 203,98 204,18 kanadai dollár 3712,72 3716,44 kuvaiti dinár 16 767,93 16 784,71 norvég korona 575,10 575,68 NSZK márka 1654,29 1655,95 olasz líra (1000) 25,97 26,00 osztrák schilling 235,42 235,66 portugál escudo 29,11 29,14 spanyol peseta 28,92 28195 svájci frank 1967,62 1969,59 svéd korona 572,12 572,69 tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 USA dollár 5079,01 5084,09 6483,85 London* 1,2745—1,2755 3380,17 Sydney 1,5094 82,23 Brüsszel 61,37 461,93 Koppenhága 11,0150 797187 Helsinki / X 54368 Párizs 9,3505—9,3535 1470,95 Amszterdam 3,4605 204,38 Tokió 248,75—248,85 3720*16 Toronto 1,3680—1,3685 16­80049 Kuvait­­ X 576,26 Oslo 8,8200—8,8220 1657161 Frankfurt 3,0640—3,0650 26,03 Milánó 1954,00 235,90 Bécs 21,56—21,58 29,17 Lisszabon 174,654 28,98 Madrid 175,55—175,70 1971,56 Zürich 2,5775—2,5785 573,26 Stockholm 8,8640—8,8690 2602160 1 SDR USA dollárban 0,995944 5089117 1 ECU dollárban 0,731659 * •1­­1 font USA dollárban Ném­etközi arany dollár/finom uncia: London 318,90; Zürich 317,00—320,00 . Az egyébként lanyha piacon csu­pán a bizmut árának javulása je­lentett különösebb eseményt, élén­­kebb lett a fogyasztói kereslet és a korábbi jelentősebb fedezetlen eladások következményeképpen ke­reskedői fedező vásárlásokra került sor. A bizmut a szabadpiacon je­lenleg kilogrammonként 8,60—9,00 dollárral jegyzik, de állítólag lét­rejött üzlet 6,80 dolláros áron, és a hírek szerint 7,60 dolláros ár is szóba került, úgyhogy kereskedői körökben szkeptikusan nyilatkoztak az árjavulás tartósságát illetően. A kobalt piacán áruhiány veti előre árnyékát, a kereskedők itt is fedező vásárlásokat eszközöltek. A szabadpiaci kínálatot az afrikai termelők tartják kézben, akiknek termelési és szállítási nehézségeik adódtak. A hangulatot javította a szocialista országok részéről felme­rülő kisebb kereslet. 1985-re mint­egy ezertonnás kobalthiányt jósol­nak, és áremelkedés várható, mert a termelők és a kereskedői készle­tek jelenleg 1978 óta a legalacso­nyabb szinten mozognak. A kilo­grammonkénti árat 24,65—25,10 dollárral jegyezték. Azonnali szállí­tásra kötések jöttek létre az ársáv felső határán. A kadmium ára a legutóbbi ala­csony szintről valamelyest meg­emelkedett, mert a felhasználók a jelek szerint a nyári üzemszünetek beállta előtt olcsón akarták fedezni szükségleteiket. Emiatt a hét ele­jén kialakult 1,55 dolláros kilo­grammonkénti ár utóbb 1,60-ra, sőt 1,75 dollárra is emelkedett. Üzlettelenség uralkodott a plati­nacsoporthoz tartozó fémekben, a rádium unciánként 645—655 dollár­ba került, szocialista országok ré­széről némi kereslet jelentkezett. Szakmai körök szerint ezen a pia­con nem várható hamarosan fel­lendülés, a termelők jelenleg ma­guk is engedményeket nyújtanak az eladási alapárakról. (Reuter) A fémek londoni szabadpiaca ÁRUPIACOK Feléledőben a jugoszláv járműipar Belgrád ösztönzi a járműexportot A jugoszláv járműipar a tavalyi 700 millió dollár után az idén 750 millió dollár értékű exportot vett tervbe. Az iparág termelési értéke az 1979-ben kezdődött csökkenést követően tavaly 4,9 száza­lékkal emlkedett. Különösen jelentősen nőtt a motorkerékpárok (45,6 százalék), a traktorok (22,9 százalék) és a személygépkocsik (12,3 százalék) gyártása. Ezzel szemben tehergépkocsiból az 1983. évinél 8 százalékkal kevesebbet gyártottak. A vezető jugoszláv személygép­kocsi-gyár, a Crvena Zastava eb­ben az évben 170 ezer autó gyár­tását tervezi, ebből 55 ezer lesz a Yugo, 60 ezer a Zastava 100, 30 ezer a Zastava 128, s 25 ezer a Zastava 750-es, illetve 850-es tí­pus. Ezen felül 19 500 Fiat, Lada és Polski Fiat gépkocsi összeszere­lésében működnek közre. Az ex­portot 54 ezerre kívánják növelni az 1984-es 36 900-ról (ez is 42 szá­zalékos emelkedés az 1983-as szint­hez képest). Az idei derűlátó vá­rakozások elsősorban az USA-ban értékesítendő tugok exportjához fűződnek. Az alapmodell 3990 dol­láros árával minden más az USA- ban kapható kocsinál olcsóbb lesz. A kragujevaci gyár egyébként so­kat tett termelésének korszerűsíté­sére, hogy eleget tegyen az ame­rikai piac fokozott követelményei­nek. A kisebb személygépkocsi-össze­szerelő üzemek közül Novo Mesto-i IMV 32 ezer R4 exportját tervezi, közel másfélszeresét a tavalyi 21 600-nak. A belföldi piacra vi­szont csak 12 ezer kerülne a Re­­nault-licenc alapján készülő gép­kocsikból. A szarajevói TAS ez év őszén kezd az új Golf sorozatgyár­tásához (évente körülbelül 20 ez­ret fognak gyártani a Volkswagen legnépszerűbb típusából). Ezenkívül évi 10 ezer Caddyt is gyártanának,, nagyobbrészt nyugat-európai ex­portra. A koperi Cimos amely a Citroennel épített ki kooperációt, 5 ezer személygépkocsi gyártását tervezi az idén, közöttük a C15E típusú új furgont is. Kubába 550 mentőgépkocsit exportálnak. Végül a nagykikindai IDA 4415 Opel Ka­­dett, Ascona és Rekord belföldi eladását tervezi, miután tavaly csak 2642 gépkocsit értékesített. . Rendkívül jelentős exportnöve­lést terveztek a­ haszongépjármű­vek vezető jugoszláv gyártói is. A­ priboji Fap-Famos kétszeresére, 60 millió dollárra kívánja növelni ki­vitelét. Csak Kínába 500 autóbusz szállítását tervezi mintegy 22 mil­lió dollár értékben, miután már tavaly 150 buszt sikerült elhelyez­nie a kínai piacon. A másik nagy jelentős jugoszláv haszongépjármű­­gyártó, a maribori TAM 40 millió dollárra akarja bővíteni kivitelét a múlt évi 30 millióról. A hangsúly itt is a buszkivitelen lesz. Szaúd-Arábiába 300 TAM 190, A 11 típusú autóbuszt,­­ valamint, há­rom TAM 190 15 B típusú szerviz­kocsit szállítanak 16 millió dollár értékben. A maribori vállalat Kíná­nak és Agériának is szeretne ex­portálni. E célok elérésére a busz­gyártást 46 százalékkal 2570-re bő­vítik, s összesen 10 ezer haszongép­járművet szerelnek, össze az idén. A tavaly Szaúd-Arábiának, Kíná­nak,­­ Egyiptomnak és Lengyelor­szágnak eladott 979 autóbusz csak­nem mindegyike a városi közleke­dést szolgálja. Összesen 3774 autó­busz készült tavaly, Jugoszláviában,, ebből 1742 a TAM-nál. A belföldi termelés mennyiségben és választékban kiegészítésre szorul, és 1985-ben is sok haszongépjármű­­vet, különösen nehéz tehergépko­csit kell importálni. Jugoszláviában ugyanis elsősorban 2—5 tonna te­herbírású teherautók készülnek — a teljes 15 730 darabos teherautó­gyártás majdnem 60 százaléka, 9257 tartozott ebbe a kategóriába. Kéttonásnál kisebb teherautókból 1326, öt-hét tonna hasznos teher­bírásúból 1326, hét-tíz tonnásból 2880, tíz-húsz tonna közötti nehéz­teherautóból viszont csak 412 ké­szült. A speciális járművekből idén gyártandó 5 ezer darab nem lesz elegendő a szükségletek fedezésére. Különleges haszongépjárműveket többségében a fejlett nyugati or­szágokból, leginkább az NSZK-ból importálnak. A jugoszláv lakosság reálbéré­nek csökkenése csak kismértékben befolyásolta a személy- és a te­hergépkocsi-vásárlásokat. Jóllehet a személygépkocsik iránti kereslet megnyugodott, most is messze meg­haladja a belföldi kínálatot. A for­galomban levő gépkocsik száma ta­valy 3 százalékkal 2 millió 868 ezerre nőtt, amiből 2 millió 720 ezer tehergépkocsit regisztráltak, 2 százalékkal többet a tavalyinál. Feltűnő az újonnan bejegyzett ma­gántulajdonban levő tehergépkocsik számának 7 százalékos növekedése (83 400-ra). Ez mindenekelőtt a magánfuvarozók számának emelke­désével függ­ össze. E vállalatok nagy részét a Jugoszláviából visz­­szatérő volt vendégmunkások ala­pítják, kiaknázva a vámmentes import lehetőségét. A külföldi sze­mélygépkocsik iránti élénk keres­let kielégítését a régóta tartó im­portkorlátozások nehezítik. (NIA, 1985. május 29.) Emelkedik a munkáslétszám a Volkswagennél A Volkswagen AG az év hátra­levő részében legalább 2 ezer fő­vel­ bővíti a munkáslétszámot hat hazai összeszerelő üzemében, hogy lépést tudjon tartani, a Golf, a Póló és a Jetta márkájú kocsik iránti fokozódó kereslettel — kö­zölte Karl-Heinz Briam, a Volks­wagen személyzeti igazgatója. Emellett szükség­ lesz a szombati műszakok bevezetésére is, hogy a halmozódó megrendeléseket telje­síteni tudják. Jelenleg három hó­napot kell várni a Golf és a Jet­ta típusú autókra, és jelentős hát­ralék is felhalmozódott. Az év folyamán már 3 ezer munkást vettek föl a hazai üze­mekben, a második félévben pe­dig kapaci­tásbővíté­st terveznek, ez is újabb munkahelyeket jelen­tene. A tendencia tavaly indult meg, amikor a kapacitásbővítések következtében 2 ezer­ új munka­hely keletkezett, majd újabb 3 ezer alkalmazottat voltak kénytele­nek felvenni. Ez utóbbira annak nyomán került sor, hogy a fém­ipari dolgozók hét hétig tartó sztrájkja után a 40 órás munka­­hetet 38,3­ órára csökkentették. Tavaly év végén a Volkswagen AG, a világkonszern anyavállala­ta 115 874 alkalmazottat foglalkoz­tatott, ez 1,2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. (AP—DJ)

Next