Világgazdaság, 1986. március (18. évfolyam, 42/4292-62/4312. szám)

1986-03-26 / 59. (4309.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 98­5. MÁRCIUS 26., SZERDA XVIII. ÉVFOLYAM, 59. (4309.) SZÁM Az amerikai—líbiai konfliktus és a piacok Gazdasági kiútkeresés több arab országban Nyugtalanító helyzet alakult ki a líbiai partok mentén, ahol az amerikai hadihajók és a líbiai parti őrség között már ember­áldozatot is követelő összeütközés történt. Az események — ame­lyekről ma még nehéz volna megmondani hová fejlődnek — aggo­dalmat váltanak ki a világ közvéleményében és visszatükröződnek a piacok, mindenekelőtt a valuta- és az olajpiacok árirányzataiban is. Különösen a mediterrán térségben figyelik feszülten az esemé­nyeket. A Földközi-tenger déli partvidékén amúgy is sokhelyütt puskaporos a helyzet, és a térség több országa, nem utolsósorban a kőolaj áresése miatt, egyre nyomasztóbb gazdasági gondokkal küsz­ködik. Felszökött a dollár és az arany jegyzése az amerikai—líbiai konf­liktus nyomán. A dollár és az arany mindig népszerű a bizton­ságot kereső befektetők szemében Olyankor, ha a világ valamelyik pontján válsággóc alakul ki. A dol­lár jegyzése Frankfurtban jóval 2,31 nyugatnémet márka fölé került, és az összes többi fontos valutával szemben is látványosan megerősö­dött. Az arany hasonlóképpen vi­selkedett, árfolyama egy nap alatt több, mint­­5 dollárral ugrott fel, és átlépte az unciánkénti (31,164 gramm) 35­5 dollárt. Valutapiaci szakértők szerint az olajárak csökkenése és a közel-ke­leti konfliktus kiéleződése csak rö­vid távon lehet jó a dollárnak. Egyfelől az olajpiacok összeomlása miatt válságba kerülhet jó néhány amerikai bank, amelyeknek jelen­tős kintlevőségeik vannak az olaj­iparban. Másfelől a politikai ellen­tétek hosszú távon ugyancsak a dol­lár ellen hatnak. Előfordulhat, hogy az USA megtorlásul befagyasztja az Amerikában levő líbiai dollárbeté­teket. Ennek viszont könnyen az lehet a következménye, hogy a Lí­biát támogató arab országok retor­zióval élnek az USA-val szemben, és megindul a tőkemenekülés az Egyesült Államokból és a dollárból. Esik az olajár Ami a másik „konfliktus­ érzé­keny” terméket, az olajat illeti, a líbiai—amerikai fegyveres összetű­zés hírére a szabadpiaci árak még nem sokat változtak, továbbra is az OPEC rendkívüli miniszteri ér­tekezletének kudarca éreztette ha­tását. Valószínű azonban, hogy ha­tározott áremelkedés kezdődne, ha a konfliktus elmérgesedne. A brit Brent minőség ára hétfőn London­ban ,11,75 dollárra, 10 éves mély­pontra zuhant. A megfigyelők sze­rint nincs kizárva, hogy amennyi­ben megnyugvás következik be az USA és Líbia konfliktusában, az árak már e hét végén 10 dollár alá eshetnek. A valuta és az olaj után tekint­sük át egyes ,Líbia szempontjából különösen fontos arab országok helyzetét. Algéria nehéz gazdasági helyzet­ben van, az ország kezdi érezni az olajáresés, a dollárgyengülés és a földgázár-csökkenés hármas szorítá­sát: a tavaly 12 milliárd dollárra becsült olajbevételek az idén egyhar­­madával csökkenhetnek. Az ország aktív külgazdasági politikát folytat a nehézségek kivédésére, többek kö­zött ezzel függ össze Sa­dri Bendzse­­did államfő kedden kezdődött moszkvai látogatása is.­ Algíri tudó­­sítónk jelentése szerint Moszkvában elsősorban a kétoldalú együttműkö­dés kérdését vitatják meg. A két or­szág az utóbbi években több jelen­tős hitelegyezményt kötött, s ezek alapján az együttműködés ma már az algériai nemzetgazdaság csaknem minden területére kiterjed. Szovjet közreműködéssel készítettek elő a termelésre színesfémbányát, építet­ték fel az oráni üveggyárat, létesítettek több erőművet és építet­ték meg a tavaly átadott 653 kilo­méteres szaharai gázvezetéket. A Szovjetunió jelenleg hitellel segíti egy 630 megawattos hőerőmű meg­építését, ez Kijel térségében egy ter­vezés alatt álló második kohászati kombinát energiaellátását lesz hi­vatva biztosítani. A Szovjetunió ezen kívül hitellel finanszírozza egy gépipari alkatrészgyár, több tégla­gyár, 20 szakmunkásképző intézet és egy 500 ezer tonnás cementmű fel­építését. Jelenleg több mint 3000 szovjet szakértő dolgozik Algériában és mintegy 200 algériai hallgató ta­nul szovjet egyetemeken — jelenti algíri tudósítónk. egyiptomi minisztert a szovjet fő­városba várják, Kairóban hivatalos szovjet parlamenti küldöttség tar­tózkodik, s vezetője, Gilasvili, a legfelsőbb, tanács elnökségének el­nökhelyettese, felvetette, hogy a Szovjetunió szívesen működne együtt az atomenergetikában Egyip­tommal. Kairóban egyébként a napokban jelentik be a kormány takarékossá­gi programját, amely belpolitikai feszültségeket kelthet. Várhatóan mérséklik az alapvető fogyasztási cikkekre­­ adott szubvenciókat. E­z annál is kockázatosabb lehet, mivel még érezhető a néhány héttel ez­előtt lezajlott rendőrlázadás okozta feszültség. A költségvetési hiány azonban óriási, és ennek oka éppen a tetemesre duzzadt élelmiszer­­szubvenció. Unió Algéria és Líbia között? Az algériai kormányfő kétnapos látogatást tett Tripoliban, és a meg­beszéléseket követően kiadott közös közlemény szerint a két ország va­lamiféle unió létrehozatalára fog törekedni. Líbiának ez lenne a ha­todik országegyesítési kísérlete, Egyiptom, Szíria, Csád, Szudán és Tunézia után. Megállapodtak Tripo­liban a gazdasági kapcsolatok szo­rosabbra fűzésében is, Algéria föld­gázt fog szállítani szomszédjának, közösen tárnak fel természeti kin­cseket, és már az idén jelentősen növelik a kétoldalú­­áruforgalmat. Az egyiptomi gazdasági miniszter Moszkvába készül Az USA-val amúgy szoros kap­csolatokat ápoló és Líbiával meg­lehetősen feszült viszonyban levő Egyiptom gazdasági minisztere, Abu Ali még e héten Moszkvába láto­gat — jelenti a Reuter hírügynök­ség. A szorongatott gazdasági hely­zetben levő Kairó is keresi a kül­földi kapcsolatokat, az exportlehe­tőségek kibővítését. Az országnak ugyanis szinte valamennyi deviza­bevételi forrása eldugult: az olaj árának csökkenése miatt a június­sal végződő pénzügyi évben 1,2 milliárd dolláros exportbevételtől eshet el, csökkennek vagy stagnál­nak a külföldön dolgozó vendég­­munkások átutalásai, s csak gyéren csordogálnak a turizmusból,­ illetve a Szuezi-csatorna használati díjából származó bevételek. Pedig az or­szágnak igen nagy szüksége lenne keményvalutára, hogy törleszteni tudja 30 milliárd dolláros külföldi adósságát. Hírügynökségi értesülések szerint Abu Ali öt évre szóló kereskedel­­­mi­ jegyzőkönyvet, valamint az idei­ évre szóló, árucsere-forgalmi meg­állapodást ír alá Moszkvában. Egyiptomi sajtó­jelentések szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom 20 százalékkal, 900 millió dollárra­l növekedett a tavalyi év el­ső 9 hónapjában. Miközben az Khartoum katonai segélyt kér Figyelemre méltó hírek érkeznek Egyiptom déli szomszédjától, Szu­dánból. A khartoumi kormány azonnali katonai segélyért folyamo­dott a külföldhöz, hogy minél előbb be tudja fejezni a déli országrész­ben folyó polgárháborút. Megfigye­lők rámutatnak: Nimeri államelnök eltávolítása után számottevően ja­vultak Líbia és Szudán kapcsola­tai, és Khartoum Líbiától is elfo­gadna fegyveres támogatást, még azt a kockázatot i­s vállalva, hogy esetleg elidegeníti magától az Egyesült Államokat. Szudán gazdasági helyzete ka­tasztrofális, a Nemzetközi Valuta Alap nem látja biztosítottnak a hi­telek visszafizetését és megvonta támogatását az országtól. Január végén leértékelték a nemzeti valu­tát, adóemeléseket, takarékossági intézkedéseket —, ezen belül szá­mos termék állami támogatásának a megvonását­­ rendelték el, vi­szont emelték a béreket. Az ország­ban jelenleg hatalmon lévő katonai tanács áprilisra írta ki a választá­sokat, így addig valószínűleg újabb takarékossági intézkedéseket foga­natosítanak, s megpróbálnak a nyu­gati országoktól pénzügyi adomá­nyokat szerezni, hogy megmentsék az éhhaláltól a szárazság sújtotta országrészek lakosait. (DBA, AP, DJ, APA) Megkétszereződtek Kína lízingügyletei Kína 31 lízinggel foglalkozó vál­lalatának teljes forgalma 1985-ben 870 millió dollár volt, majdnem kétszerese az előző évinek — jelen­tette­ a China Daily című angol nyelvű napilap.­­ Az újság, előzetes adatokat közöl­ve, megemlíti, hogy az üzletek kül­földi berendezések és technológiák megszerzésére vonatkoztak, és a szerződések többségét 1984 után kö­tötték.. A legnagyobbak — a China Orient Leasing Co. kínai—japán vegyes­vállalat és a China Leasing Co. ál­lami vállalat — forgalma tavaly meghaladta a 160 millió dollárt, míg a China Universal Leasing Co. kínai—japán—nyugatnémet vegyes­vállalat 120 millió dolláros forgal­mat bonyolított le. (Reuter) . \ AJ \ ... JW______ -------------------------|*—----------­ ^ napról T­apra + ERŐTELJESEN NÖVEKEDETT a Szovjetunió kereskedelme a KGST-országokkal. (2. oldal) ■f GYORSUL A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS az OECD-országok­­ban. (2. oldal) + TÖRÖLTEK KÍNÁBAN több spanyol részvételű beruházást. (2. oldal) -f NEHEZEBB KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IS eredményesen működik az Inotai Alumíniumkohó. (3. oldal) 4- ERŐSEN MEGNŐTT a lineáris polietilén kínálata hazánk­ban. (3. oldal) 4- SOK MUNKAHELYET FENYEGET az Egyesült Államokban is az olajár esése. (4. oldal) -f VÁLTOZATLANUL ABSZOLÚT ELSŐBBSÉGET élvez Ro­mániában a külgazdasági egyensúly javítása. (5. oldal) 4- AZ INFORMÁCIÓ-FELDOLGOZÁS ÚJ MÓDSZEREI a vég­felhasználóhoz igazodnak. (6. oldal) 4- NAGYON KIÉLEZŐDÖTT A VERSENY a vásárvárosok kö­zött az NSZK-ban. (7. oldal) -­ NÉMILEG CSÖKKENHET az élelmiszerek importja a fejlődő országokban. (8. oldal) 4­ KÉT NAGY BRIT ÉLELMISZERIPARI KONSZERN egyesülési tárgyalásokat folytat. (8. oldal) MEGKEZDŐDÖTT A KÍNAI PARLAMENT ÜLÉSSZAKA Csao Ce-jang a reform folytatása mellett Az 1990-re szóló ötéves tervet, a tavalyi költségvetést, az idei költségvetési előirányzatot vitatja meg a kínai parlament, amely kedden kezdte meg Pekingben 17 napos munkáját. A kormányfő példátlanul sikeresnek minősítette az utóbbi öt esztendőt a gazda­sági teljesítmények szempontjából és hangoztatta a reformfolyamat folytatását. Teng Hsziao-ping hosszú idő óta először jelent meg a nyilvánosság előtt. Kedden megnyílt a kínai orszá­gos népi gyűlés (a parlament) ülés­szaka, amely 17 napig tart. A nyi­tónapon Csao Ce-jang miniszter­­elnök terjesztette a közel 3 ezer képviselő elé az idén indult hete­dik ötéves terv programját. A par­lament ülésszakának napirendjén szerepel egyebek között a kormány jelentése a tavalyi költségvetés tel­jesítéséről, illetve az idei költség­­vetés előirányzatairól. Több tör­vényjavaslat megvitatása is szere­pelt a pogramban. A kínai kormányfő elmondta, hogy a hatodik ötéves tervet min­den területen teljesítették, sőt szá­mos területen túlteljesítették. Az utóbbi öt évben a kínai ipar és mezőgazdaság termelése évente át­lagosan 15 százalékkal nőtt, a me­zőgazdaság egyebek között évente átlagosan több mint 370 millió ton­na gabonát termelt, 65 millió ton­nával többet, mint az előző öt év­ben átlagosan. 1985-ben 850 millió tonna szenet, 125 millió tonna kő­olajat hozott felszínre, 407 milliárd kilowattóra villamosenergiát és több mint 46 millió tonna acélt termelt. Az utóbbi öt évben az import és az export értéke 230 milliárd dollárt ért el, kétszeresét a megelőző öt évinek. Az ország 10,3 milliárd dol­lár külföldi kölcsönt használt fel, s a Kínában eszközölt külföldi be­fektetések értéke 5,3 milliárd dol­lár. A beszámolóból kitűnik, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban a la­kosság életszínvonala jobban emel­kedett, mint 1979 óta bármikor. A falusi lakosság egy főre jutó jöve­delme évi 13,7 százalékkal, a váro­si lakosságé pedig évi 6,9 százalék­kal növekedett. Több mint 35 mil­lió városi lakosnak sikerült munkát adni. Az új tervidőszak legfőbb céljai között említette Csao a kínai gazda­ság strukturális reformjának folyta­tását, a gazdasági potenciál erősíté­sét, a lakosság életszínvonalának növelését. Az elkövetkező ötéves időszakban a tervek szerint a kínai ipar és mezőgazdaság termelése ösz­­szesen 38 százalékkal emelkedik, a városi és a falusi lakosság életszín­vonala 27 százalékkal,­­ a parasztok jövedelme évi 2 százalékkal, a munkásoké és az alkalmazottaké pedig 4 százalékkal növekszik. Az állami vállalatok beruházásának értéke 70 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző öt évben, az import és az export értéke­­1990-ben 40 százalékkal haladja meg az 1985- öst. A reformpolitika célja olyan szocialista gazdasági struktúra ki­alakítása, amelynek fő jellemzője a gazdaság árutermelő jellege és a tervszerűen működő szocialista piac. Csao Ce-jang szólt Kína külpoli­tikájáról is, szorgalmazta az USA- val és a Szovjetunióval meglévő kapcsolatok javítását, de az utóbbi esetében ezt a már eddig is han­goztatott három feltételhez kötötte. A keddi kínai lapok méltatják a parlamenti ülésszakot, s rámutatnak, hogy első ízben kerül ötéves terv már a kezdetekor, a nyilvánosság elé. A Zsenmin Zsipao, a párt köz­ponti lapja az utóbbi öt év legje­lentősebb sikereként a reformpoli­tika bevezetését említi, illetve azt, hogy a vezetés szakított azzal a né­zettel, miszerint Kína gazdasági és társadalmi fejlődésében a döntő láncszem az osztályharc. Több lap a reformok tervének minősíti a he­tedik ötéves tervet. Hétfő óta Pekingben tartózkodik a dán miniszterelnök, akit fogadott Teng Hsziao-ping is. A KKP tény­leges vezetője utoljára decemberben jelent meg a nyilvánosság előtt, s ezért betegségéről kaptak lábra hí­rek. Teng most újságírók előtt cá­folta, hogy beteg lenne, egyszer­smind hangsúlyozta a kínai vezetés kollektív jellegét, azt tehát, hogy nyugalomba vonulása nem jelent majd változást a politikai irányzat­ban. (Reuter, MTI) Spanyol üzleti küldöttség a Szovjetunióban Hatvan üzletemberből álló spa­nyol küldöttség tartózkodik a szov­jet fővárosban. A két ország diplo­máciai kapcsolatainak 1977-ben tör­tént helyreállítása óta ez a legje­lentősebb gazdasági találkozó Spa­nyolország és a Szovjetunió között. A delegáció tagjai között az elektronika, a textil-, a cipőipar, a hajóépítő ipar, a gyógyszer- és vegyipar területén tevékenykedő vállalatok, valamint a bankélet kép­viselői vannak jelen. A delegáció megbeszéléseket folytat szovjet kor­mánytisztviselőkkel, valamint több iparág képviselőivel. José Maria Cuevas, a spanyol vállalkozók szövetségének (CEOE) elnöke a delegáció elutazása előtt újságíróknak kijelentette: „Úgy vé­lem, hogy a Szovjetunióban elindí­tott új gazdasági program lehetősé­get kínál a fontos szovjet fejlesz­tési beruházásokban való spanyol részvételre. A küldöttség mind lét­számát, mind pedig a magával vitt javaslatokat tekintve egyedülálló” — tette hozzá. A kétoldalú kereskedelem tavaly spanyol aktívummal zárult: az ibé­riai ország Szovjetunióba irányuló kivitele tavaly 525 millió dollár, on­nan származó importjának értéke pedig 455 millió dollár volt. Spa­nyolország exportjában acél, vegyipa­ri termékek, bor- és papíráruk, bor, citrusfélék, növényi olaj, importjá­ban kőolaj, vegyipari termékek, épületfa, fémforgács szerepelt. (MTI, EFE, AP)

Next