Világgazdaság, 1986. március (18. évfolyam, 42/4292-62/4312. szám)
1986-03-26 / 59. (4309.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 985. MÁRCIUS 26., SZERDA XVIII. ÉVFOLYAM, 59. (4309.) SZÁM Az amerikai—líbiai konfliktus és a piacok Gazdasági kiútkeresés több arab országban Nyugtalanító helyzet alakult ki a líbiai partok mentén, ahol az amerikai hadihajók és a líbiai parti őrség között már emberáldozatot is követelő összeütközés történt. Az események — amelyekről ma még nehéz volna megmondani hová fejlődnek — aggodalmat váltanak ki a világ közvéleményében és visszatükröződnek a piacok, mindenekelőtt a valuta- és az olajpiacok árirányzataiban is. Különösen a mediterrán térségben figyelik feszülten az eseményeket. A Földközi-tenger déli partvidékén amúgy is sokhelyütt puskaporos a helyzet, és a térség több országa, nem utolsósorban a kőolaj áresése miatt, egyre nyomasztóbb gazdasági gondokkal küszködik. Felszökött a dollár és az arany jegyzése az amerikai—líbiai konfliktus nyomán. A dollár és az arany mindig népszerű a biztonságot kereső befektetők szemében Olyankor, ha a világ valamelyik pontján válsággóc alakul ki. A dollár jegyzése Frankfurtban jóval 2,31 nyugatnémet márka fölé került, és az összes többi fontos valutával szemben is látványosan megerősödött. Az arany hasonlóképpen viselkedett, árfolyama egy nap alatt több, mint5 dollárral ugrott fel, és átlépte az unciánkénti (31,164 gramm) 355 dollárt. Valutapiaci szakértők szerint az olajárak csökkenése és a közel-keleti konfliktus kiéleződése csak rövid távon lehet jó a dollárnak. Egyfelől az olajpiacok összeomlása miatt válságba kerülhet jó néhány amerikai bank, amelyeknek jelentős kintlevőségeik vannak az olajiparban. Másfelől a politikai ellentétek hosszú távon ugyancsak a dollár ellen hatnak. Előfordulhat, hogy az USA megtorlásul befagyasztja az Amerikában levő líbiai dollárbetéteket. Ennek viszont könnyen az lehet a következménye, hogy a Líbiát támogató arab országok retorzióval élnek az USA-val szemben, és megindul a tőkemenekülés az Egyesült Államokból és a dollárból. Esik az olajár Ami a másik „konfliktus érzékeny” terméket, az olajat illeti, a líbiai—amerikai fegyveres összetűzés hírére a szabadpiaci árak még nem sokat változtak, továbbra is az OPEC rendkívüli miniszteri értekezletének kudarca éreztette hatását. Valószínű azonban, hogy határozott áremelkedés kezdődne, ha a konfliktus elmérgesedne. A brit Brent minőség ára hétfőn Londonban ,11,75 dollárra, 10 éves mélypontra zuhant. A megfigyelők szerint nincs kizárva, hogy amennyiben megnyugvás következik be az USA és Líbia konfliktusában, az árak már e hét végén 10 dollár alá eshetnek. A valuta és az olaj után tekintsük át egyes ,Líbia szempontjából különösen fontos arab országok helyzetét. Algéria nehéz gazdasági helyzetben van, az ország kezdi érezni az olajáresés, a dollárgyengülés és a földgázár-csökkenés hármas szorítását: a tavaly 12 milliárd dollárra becsült olajbevételek az idén egyharmadával csökkenhetnek. Az ország aktív külgazdasági politikát folytat a nehézségek kivédésére, többek között ezzel függ össze Sadri Bendzsedid államfő kedden kezdődött moszkvai látogatása is. Algíri tudósítónk jelentése szerint Moszkvában elsősorban a kétoldalú együttműködés kérdését vitatják meg. A két ország az utóbbi években több jelentős hitelegyezményt kötött, s ezek alapján az együttműködés ma már az algériai nemzetgazdaság csaknem minden területére kiterjed. Szovjet közreműködéssel készítettek elő a termelésre színesfémbányát, építették fel az oráni üveggyárat, létesítettek több erőművet és építették meg a tavaly átadott 653 kilométeres szaharai gázvezetéket. A Szovjetunió jelenleg hitellel segíti egy 630 megawattos hőerőmű megépítését, ez Kijel térségében egy tervezés alatt álló második kohászati kombinát energiaellátását lesz hivatva biztosítani. A Szovjetunió ezen kívül hitellel finanszírozza egy gépipari alkatrészgyár, több téglagyár, 20 szakmunkásképző intézet és egy 500 ezer tonnás cementmű felépítését. Jelenleg több mint 3000 szovjet szakértő dolgozik Algériában és mintegy 200 algériai hallgató tanul szovjet egyetemeken — jelenti algíri tudósítónk. egyiptomi minisztert a szovjet fővárosba várják, Kairóban hivatalos szovjet parlamenti küldöttség tartózkodik, s vezetője, Gilasvili, a legfelsőbb, tanács elnökségének elnökhelyettese, felvetette, hogy a Szovjetunió szívesen működne együtt az atomenergetikában Egyiptommal. Kairóban egyébként a napokban jelentik be a kormány takarékossági programját, amely belpolitikai feszültségeket kelthet. Várhatóan mérséklik az alapvető fogyasztási cikkekre adott szubvenciókat. Ez annál is kockázatosabb lehet, mivel még érezhető a néhány héttel ezelőtt lezajlott rendőrlázadás okozta feszültség. A költségvetési hiány azonban óriási, és ennek oka éppen a tetemesre duzzadt élelmiszerszubvenció. Unió Algéria és Líbia között? Az algériai kormányfő kétnapos látogatást tett Tripoliban, és a megbeszéléseket követően kiadott közös közlemény szerint a két ország valamiféle unió létrehozatalára fog törekedni. Líbiának ez lenne a hatodik országegyesítési kísérlete, Egyiptom, Szíria, Csád, Szudán és Tunézia után. Megállapodtak Tripoliban a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésében is, Algéria földgázt fog szállítani szomszédjának, közösen tárnak fel természeti kincseket, és már az idén jelentősen növelik a kétoldalúáruforgalmat. Az egyiptomi gazdasági miniszter Moszkvába készül Az USA-val amúgy szoros kapcsolatokat ápoló és Líbiával meglehetősen feszült viszonyban levő Egyiptom gazdasági minisztere, Abu Ali még e héten Moszkvába látogat — jelenti a Reuter hírügynökség. A szorongatott gazdasági helyzetben levő Kairó is keresi a külföldi kapcsolatokat, az exportlehetőségek kibővítését. Az országnak ugyanis szinte valamennyi devizabevételi forrása eldugult: az olaj árának csökkenése miatt a júniussal végződő pénzügyi évben 1,2 milliárd dolláros exportbevételtől eshet el, csökkennek vagy stagnálnak a külföldön dolgozó vendégmunkások átutalásai, s csak gyéren csordogálnak a turizmusból, illetve a Szuezi-csatorna használati díjából származó bevételek. Pedig az országnak igen nagy szüksége lenne keményvalutára, hogy törleszteni tudja 30 milliárd dolláros külföldi adósságát. Hírügynökségi értesülések szerint Abu Ali öt évre szóló kereskedelmi jegyzőkönyvet, valamint az idei évre szóló, árucsere-forgalmi megállapodást ír alá Moszkvában. Egyiptomi sajtójelentések szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom 20 százalékkal, 900 millió dollárral növekedett a tavalyi év első 9 hónapjában. Miközben az Khartoum katonai segélyt kér Figyelemre méltó hírek érkeznek Egyiptom déli szomszédjától, Szudánból. A khartoumi kormány azonnali katonai segélyért folyamodott a külföldhöz, hogy minél előbb be tudja fejezni a déli országrészben folyó polgárháborút. Megfigyelők rámutatnak: Nimeri államelnök eltávolítása után számottevően javultak Líbia és Szudán kapcsolatai, és Khartoum Líbiától is elfogadna fegyveres támogatást, még azt a kockázatot is vállalva, hogy esetleg elidegeníti magától az Egyesült Államokat. Szudán gazdasági helyzete katasztrofális, a Nemzetközi Valuta Alap nem látja biztosítottnak a hitelek visszafizetését és megvonta támogatását az országtól. Január végén leértékelték a nemzeti valutát, adóemeléseket, takarékossági intézkedéseket —, ezen belül számos termék állami támogatásának a megvonását rendelték el, viszont emelték a béreket. Az országban jelenleg hatalmon lévő katonai tanács áprilisra írta ki a választásokat, így addig valószínűleg újabb takarékossági intézkedéseket foganatosítanak, s megpróbálnak a nyugati országoktól pénzügyi adományokat szerezni, hogy megmentsék az éhhaláltól a szárazság sújtotta országrészek lakosait. (DBA, AP, DJ, APA) Megkétszereződtek Kína lízingügyletei Kína 31 lízinggel foglalkozó vállalatának teljes forgalma 1985-ben 870 millió dollár volt, majdnem kétszerese az előző évinek — jelentette a China Daily című angol nyelvű napilap. Az újság, előzetes adatokat közölve, megemlíti, hogy az üzletek külföldi berendezések és technológiák megszerzésére vonatkoztak, és a szerződések többségét 1984 után kötötték.. A legnagyobbak — a China Orient Leasing Co. kínai—japán vegyesvállalat és a China Leasing Co. állami vállalat — forgalma tavaly meghaladta a 160 millió dollárt, míg a China Universal Leasing Co. kínai—japán—nyugatnémet vegyesvállalat 120 millió dolláros forgalmat bonyolított le. (Reuter) . \ AJ \ ... JW______ -------------------------|*—---------- ^ napról Tapra + ERŐTELJESEN NÖVEKEDETT a Szovjetunió kereskedelme a KGST-országokkal. (2. oldal) ■f GYORSUL A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS az OECD-országokban. (2. oldal) + TÖRÖLTEK KÍNÁBAN több spanyol részvételű beruházást. (2. oldal) -f NEHEZEBB KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IS eredményesen működik az Inotai Alumíniumkohó. (3. oldal) 4- ERŐSEN MEGNŐTT a lineáris polietilén kínálata hazánkban. (3. oldal) 4- SOK MUNKAHELYET FENYEGET az Egyesült Államokban is az olajár esése. (4. oldal) -f VÁLTOZATLANUL ABSZOLÚT ELSŐBBSÉGET élvez Romániában a külgazdasági egyensúly javítása. (5. oldal) 4- AZ INFORMÁCIÓ-FELDOLGOZÁS ÚJ MÓDSZEREI a végfelhasználóhoz igazodnak. (6. oldal) 4- NAGYON KIÉLEZŐDÖTT A VERSENY a vásárvárosok között az NSZK-ban. (7. oldal) - NÉMILEG CSÖKKENHET az élelmiszerek importja a fejlődő országokban. (8. oldal) 4 KÉT NAGY BRIT ÉLELMISZERIPARI KONSZERN egyesülési tárgyalásokat folytat. (8. oldal) MEGKEZDŐDÖTT A KÍNAI PARLAMENT ÜLÉSSZAKA Csao Ce-jang a reform folytatása mellett Az 1990-re szóló ötéves tervet, a tavalyi költségvetést, az idei költségvetési előirányzatot vitatja meg a kínai parlament, amely kedden kezdte meg Pekingben 17 napos munkáját. A kormányfő példátlanul sikeresnek minősítette az utóbbi öt esztendőt a gazdasági teljesítmények szempontjából és hangoztatta a reformfolyamat folytatását. Teng Hsziao-ping hosszú idő óta először jelent meg a nyilvánosság előtt. Kedden megnyílt a kínai országos népi gyűlés (a parlament) ülésszaka, amely 17 napig tart. A nyitónapon Csao Ce-jang miniszterelnök terjesztette a közel 3 ezer képviselő elé az idén indult hetedik ötéves terv programját. A parlament ülésszakának napirendjén szerepel egyebek között a kormány jelentése a tavalyi költségvetés teljesítéséről, illetve az idei költségvetés előirányzatairól. Több törvényjavaslat megvitatása is szerepelt a pogramban. A kínai kormányfő elmondta, hogy a hatodik ötéves tervet minden területen teljesítették, sőt számos területen túlteljesítették. Az utóbbi öt évben a kínai ipar és mezőgazdaság termelése évente átlagosan 15 százalékkal nőtt, a mezőgazdaság egyebek között évente átlagosan több mint 370 millió tonna gabonát termelt, 65 millió tonnával többet, mint az előző öt évben átlagosan. 1985-ben 850 millió tonna szenet, 125 millió tonna kőolajat hozott felszínre, 407 milliárd kilowattóra villamosenergiát és több mint 46 millió tonna acélt termelt. Az utóbbi öt évben az import és az export értéke 230 milliárd dollárt ért el, kétszeresét a megelőző öt évinek. Az ország 10,3 milliárd dollár külföldi kölcsönt használt fel, s a Kínában eszközölt külföldi befektetések értéke 5,3 milliárd dollár. A beszámolóból kitűnik, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban a lakosság életszínvonala jobban emelkedett, mint 1979 óta bármikor. A falusi lakosság egy főre jutó jövedelme évi 13,7 százalékkal, a városi lakosságé pedig évi 6,9 százalékkal növekedett. Több mint 35 millió városi lakosnak sikerült munkát adni. Az új tervidőszak legfőbb céljai között említette Csao a kínai gazdaság strukturális reformjának folytatását, a gazdasági potenciál erősítését, a lakosság életszínvonalának növelését. Az elkövetkező ötéves időszakban a tervek szerint a kínai ipar és mezőgazdaság termelése öszszesen 38 százalékkal emelkedik, a városi és a falusi lakosság életszínvonala 27 százalékkal, a parasztok jövedelme évi 2 százalékkal, a munkásoké és az alkalmazottaké pedig 4 százalékkal növekszik. Az állami vállalatok beruházásának értéke 70 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző öt évben, az import és az export értéke1990-ben 40 százalékkal haladja meg az 1985- öst. A reformpolitika célja olyan szocialista gazdasági struktúra kialakítása, amelynek fő jellemzője a gazdaság árutermelő jellege és a tervszerűen működő szocialista piac. Csao Ce-jang szólt Kína külpolitikájáról is, szorgalmazta az USA- val és a Szovjetunióval meglévő kapcsolatok javítását, de az utóbbi esetében ezt a már eddig is hangoztatott három feltételhez kötötte. A keddi kínai lapok méltatják a parlamenti ülésszakot, s rámutatnak, hogy első ízben kerül ötéves terv már a kezdetekor, a nyilvánosság elé. A Zsenmin Zsipao, a párt központi lapja az utóbbi öt év legjelentősebb sikereként a reformpolitika bevezetését említi, illetve azt, hogy a vezetés szakított azzal a nézettel, miszerint Kína gazdasági és társadalmi fejlődésében a döntő láncszem az osztályharc. Több lap a reformok tervének minősíti a hetedik ötéves tervet. Hétfő óta Pekingben tartózkodik a dán miniszterelnök, akit fogadott Teng Hsziao-ping is. A KKP tényleges vezetője utoljára decemberben jelent meg a nyilvánosság előtt, s ezért betegségéről kaptak lábra hírek. Teng most újságírók előtt cáfolta, hogy beteg lenne, egyszersmind hangsúlyozta a kínai vezetés kollektív jellegét, azt tehát, hogy nyugalomba vonulása nem jelent majd változást a politikai irányzatban. (Reuter, MTI) Spanyol üzleti küldöttség a Szovjetunióban Hatvan üzletemberből álló spanyol küldöttség tartózkodik a szovjet fővárosban. A két ország diplomáciai kapcsolatainak 1977-ben történt helyreállítása óta ez a legjelentősebb gazdasági találkozó Spanyolország és a Szovjetunió között. A delegáció tagjai között az elektronika, a textil-, a cipőipar, a hajóépítő ipar, a gyógyszer- és vegyipar területén tevékenykedő vállalatok, valamint a bankélet képviselői vannak jelen. A delegáció megbeszéléseket folytat szovjet kormánytisztviselőkkel, valamint több iparág képviselőivel. José Maria Cuevas, a spanyol vállalkozók szövetségének (CEOE) elnöke a delegáció elutazása előtt újságíróknak kijelentette: „Úgy vélem, hogy a Szovjetunióban elindított új gazdasági program lehetőséget kínál a fontos szovjet fejlesztési beruházásokban való spanyol részvételre. A küldöttség mind létszámát, mind pedig a magával vitt javaslatokat tekintve egyedülálló” — tette hozzá. A kétoldalú kereskedelem tavaly spanyol aktívummal zárult: az ibériai ország Szovjetunióba irányuló kivitele tavaly 525 millió dollár, onnan származó importjának értéke pedig 455 millió dollár volt. Spanyolország exportjában acél, vegyipari termékek, bor- és papíráruk, bor, citrusfélék, növényi olaj, importjában kőolaj, vegyipari termékek, épületfa, fémforgács szerepelt. (MTI, EFE, AP)