Világgazdaság, 1986. május (18. évfolyam, 83/4333-103/4353. szám)

1986-05-05 / 83. (4333.) szám

2 Wdf 1986. MÁJUS 5. Az osztrák állami ipar egyharmada veszteséges volt tavaly Javuló tendencia Az osztrák iparvállalatok egy­harmada veszteséges volt tavaly — jelentette az osztrák állami ipar jórészét felügyelő ÖIAG holding. A holding felügyelete alá tartozó 39 cég közül 12 volt veszteséges. A 39 cégből hetet közvetlenül ellen­őriz az ÖIAG, míg további 22 cég az előző 7 leányvállalata. A köz­­­­vetlen irányítású cégek közül 5, az AMA­G, a VSTK, az ÖMV, az Eumig és a Futurit, illetve ezek 20 leány­­vállalata volt tavaly nyereséges. Az ÖIAG által közvetlen ellenőrzött két óriásvállalat, a VOEST Alpine, és a Chemie Linz tavalyi rossz helyzete mostanára jelentősen meg­­­­javult. A tavalyelőtti ÖIAG mérleg sze­rint az ELIN cég és az acélipari érdekeltségek kivételével még az összes többi, a holding érdekkörébe tartozó cég veszteséges volt, igaz, hogy a tavalyelőtti összesített 2,5 milliárd schillinges veszteség az 1983-as értéknek már csak a fele volt. Tavaly az Intertrading, a G .VOEST leányvállalata szenvedett az­­ 1984-esnél nagyobb veszteséget. Az Oswag, az ELIN és a Vngel­­busch cégek kivételével a holding felügyelte vállalatcsoport cégei­nek jelenlegi rendelésállománya meghaladja a tavalyit. A rendelés­­állomány az egész holding szintjén 9,4 százalékkal gyarapodott egy év alatt, s 97,9 milliárd schillingről 107,1 milliárd schillingre nőtt. Egy­magában a VOEST Alpine megren­­delésállománya 6 milliárd schilling­­gel nőtt. Az ÖIAG-cégek múlt évi­­eladásai 3 százalékkkal haladták meg az 1984-es szintet, s 186,9 mil­liárd schillingre nőttek. Ez a szám azonban már tartalmazza a tavaly az ÖIAG hatáskörébe került Futurit és EGB 1,3 milliárd schillinges for­galmát, s ez az összes növekedés 0,7 százalékát jelenti. Az export tavaly 0,5 százalékkal 71,3 milliárd schillingre nőtt. A holdingon belül növekedett az ÖMV és leányválla­latai, csökkent a VOEST és az ELIN kivitele. A dolozók száma 100 ezerről 102 ezerre nőtt, ez azonban szintén az új tag Futuri­nak és EGB-nek kö­szönhető, hisz ez a két cég 2 ezer főt foglalkoztat. A holding vállalatainak beruhá­zásai dinamikusan, 22,3 százalék­kal nőttek tavaly az 1984-es szint­hez képest, és elérték a 8,8 mil­liárd schillinges szintet. A növek­mény háromnegyed része a VOEST Alpine és a Chemie Linz megélén­kült beruházási tevékenységére ve­zethető vissza. Az ÖIAG által csak közvetve el­lenőrzött 22 leányvállalat jobb évet zárt, mint hét anyavállalatuk. A leányvállalatok összesen 4,4 száza­lékkal tudták növelni tavalyi el­adásaikat, míg anyavállalataik csak 2,4 százalékos átlagos forgalomnö­vekedést értek el. Az exporttevé­kenység különbsége még nagyobb (+16,2 százalék a 13,2 százalékkal szemben). A VOEST Alpine egyik építési vállalkozásának csődje miatt tavaly forgalma 3 százalékos visszaesését élte meg, s ezt a pénzügyi, kohá­szati és feldolgozóipari vállalko­zásainak pozitív eredményei sem tudták kiegyensúlyzni. Az óriáscég forgalma így 49,75 milliárd schilling volt. A VEW értékesítése ezzel szem­ben 1,8 százalékkal, 9,88 milliárd schillingre futott fel, a főleg a kül­földről befutó megrendelésállomány azonban tavaly 9,3 százalékkal visz­­szaesett 1984-hez képest. Az SGP kiegyensúlyozott évet zárt, némi forgalomcsökkenés köze­pette. Az ÖMV, a holding legna­gyobb forgalmú cége tavalyi forgal­mát 9 százalékkal, 69,26 milliárd schillingre tudta növelni. A Chemie Linzet az olajpiacon ért veszteségei érzékenyen érintet­ték, az ELM­ éves teljesítménye pedig éppenhogy pozitívan sikerült. Az Austria Metallt 1985-ben az alu­míniumárak esése megrázta, ezt azonban a színesfémek áralakulása némileg kiegyensúlyozta. (APA) SVÉD ÉS OSZTRÁK CÉGET BÜNTET AZ USA AZ EXPORTKORLÁTOZÁSOK MEGSÉRTÉSÉÉRT A washingtoni kereskedelmi mi­­­­nisztérium 440 ezer dolláros bün­tetést rótt ki az ASEA-ra, Svédor­szág egyik legnagyobb berendezés­­gyártójára, amiért a cég szerepet játszott amerikai számítógépeknek szocialista országokba való illegá­lis exportjában. Ez az eddigi má­sodik legnagyobb összegű büntetés a stratégiai szempontból kényesnek tekintett eszközökre és technoló­giákra kimondott embargó megsér­tése miatt . 1984-ben az ame­rikai Digital Equipment cég nyu­gatnémet leányvállalatának 1,5 mil­lió dollárt kellett fizetnie hasonló címen. Az amerikai kereskedelmi mi­­­­nisztérium közleménye szerint az ASEA a jövőben is hozzájuthat az amerikai csúcstechnológiához, mi­vel az ügy kivizsgálása során mesz­­szemenően együttműködött az ame­rikai hatóságokkal, s ígéretet tett, hogy ezután mindent megtesz az exportrendelkezések betartásáért. Az ASEA-nak eredetileg engedélye volt az USA-tól a szóban forgó szá­mítógépek eladására szovjetunióbe­li és csehszlovákiai acélművek szá­mára, de Washington az 1979-ben kiadott engedélyt szinte azonnal visszavonta az afganisztáni esemé­nyek miatt. A tiltott eladásokban a cég nem játszott közvetlen sze­repet, a komputerek csempész ré­vén jutottak el a két szocialista országba, de ehhez szükség volt az ASEA egyik vezető beosztású alkalmazottjának együttműködésé­re is. A tisztviselőt elbocsátották, a csempész pedig a svéd hatóságok őrizetében van adócsalás vádjával. A Reppon-kormány ezt az ügyet kiemelt fontosságúként kezelte, s reméli, hogy a büntetéssel sike­rül rábírni az embargó betartásá­ra azokat az országokat, amelyek nem csatlakoztak a fejlett tőkésor­szágok exportellenőrző szervéhez, a COCOM-hoz. Ugyancsak a napokban hozott el­marasztaló ítéletet egy amerikai bíróság az osztrák Xen­on Mess­­gerdte nevű céggel és négy osztrák állampolgárral szemben, amiért en­gedély nélkül 6,5 millió dollár ér­tékben adtak tovább félvezetők gyártására szolgáló berendezéseket a Szovjetuniónak (AP—DJ) Kínai beruházási szakemberek Kuvaitiban Szombaton 28 tagú kínai küldött­ség érkezett Kuvaitba, hogy az arab ország Kína területén megvalósuló beruházásainak növeléséről és közös­­ vállalatok alapításáról tárgyaljon ■■— jelentette a KUN­A kuvaiti hír­­ügynökség. A Csang Csing-fu ál­lamtanácsos vezette küldöttség a kínai beruházásokról szóló három­napos szemináriumon vesz részt. A látogatás folytatása annak a ■magasszintű utazássorozatnak, amelynek célja Kínának az öböl­­menti államokhoz fűződő kereske­­­­delmi és diplomáciai kapcsolatainak a bővítése. A KUNA közölte, hogy Kuvait 1982 óta jelentős összeggel járult hozzá különböző kínai beruházások megvalósításához. Kína egyébként a kuvaiti petrol­kémiai termékek (ammónia, karba­­mid) legnagyobb vásárlója. Mintegy 4000 kínai munkás dolgozik Ku­­vaitban, főként építkezéseken. (Reuter) Brazília bővíteni akarja kapcsolatait Kuvaittal és Szaúd-Arábiával Brazília bővíteni kívánja ipari és hadiipari kereskedelmét Kuvaittal és Szaúd-Arábiával — jelentette ki Roberto Abieu Sodre brazil kül­ügyminiszter. Brazília, a világ öt legnagyobb fegyvergyártójának egyike „életet akar lehelni a Szaúd-Arábiával 1984-ben megkötött együttműködési szerződésbe” — mondta a külügy­miniszter a két arab államban tett négynapos látogatása után. Abreu Sodre szerint a szerződés kedvező feltételeket teremtett a brazil magánvállalatok számára a szaúdi piacon. Hozzátette, hogy Brazília szeretné kiegyensúlyozni a közel-keleti államokkal folytatott külkereskedelmének mérlegét. Je­lenleg a brazil import 25 százaléka származik a Közel-Keletről, míg ex­portjának csupán 5 százaléka (ta­valy 25,6 milliárd dollár) irányul a térség államaiba. (AP—DJ) Megemelték a szovjet eurohitel összegét A Szovjetunió által kiadott hitel­ügylet-szervezési megbízás élénk ér­deklődést váltott ki a kereskedelmi bankok körében, s ezért az erede­tileg bejelentett 1 milliárd márkás összeget 1,2 milliárd márkára emel­ték — jelentette be az ügyletet ko­ordináló pénzintézet, a nyugatné­met Dresdner Bank luxembourgi fiókintézménye. A bank szóvivője hangsúlyozta, hogy a szovjet Vnyes­­torgbank által kért hitel (a kölcsön feltételeiről lásd VILÁGGAZDA­SÁG, 1986. április 12., 2. oldal) ösz­­szegének megnövelésében csak a fenti ok játszott szerepet, a pót­lólagos hitelnyújtás nincs semmi­lyen összefüggésben a csernobili atomerőműnél történt katasztrófá­val. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az idén már egy másik szov­jet hitelkérelmet is túljegyeztek, s hogy mindez csak azt bizonyítja, hogy az aktív hitelfelvevők között jelenleg a Szovjetunió egyike a leg­jobb hitelképességűeknek. (Reuter) Kisebbségi m­unkáspárti kormány akkal Norvégiában A norvég parlament leszavazta azt a takarékossági csomagtervet, amelyet a konzervatívok vezette koalíciós kormány terjesztett elő (VILÁGGAZDASÁG, 1986. április 30., 2. oldal). Miután Kaare Willoch miniszterelnök benyújtotta kabinet­je lemondását, Olaf király a Mun­káspártot bízta meg kormányalakí­tással. A korábbi kormány azonban péntekig még hivatalában marad, mivel a Munkáspárt vezére, Gro Harlem Brundtland csak pénteken hozza nyilvánosságra kisebbségi ka­binetjének névsorát. Az új kormányfő gazdaságpoliti­kai elképzeléseit illetően eddig csu­pán annyit közölt, hogy kabinetje is kénytelen lesz szigorú gazdasági intézkedéseket bevezetni, valamint igyekszik majd szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezetével (OPEC). Az OPEC élesen bírálta Oslót, amiért nem csatlakozik a termelés vissza­fogásához. (Refer) *3 Nagy-Britannia és Kína a jövő héten tárgyalásokat kezd arról a 200 millió font sterling összegű vissza­fizetetlen kölcsönről, amelyet az ak­kori kínai kormány még az 1949-es forradalom előtt vett fel. Kína is­mételten kijelentette, hogy nem vál­lal felelősséget az 1949 előtt bevett hitelek visszafizetéséért.­­ A finn állami alkalmazottak visszautasították a kormány bér­ajánlatát, s folytatják egy hónapja tartó sztrájkjukat, amely megbéní­totta a vasúti közlekedést, a légifor­galmat és a postai szolgáltatásokat. CBS Olaszországban 1972 októberében volt utoljára olyan alacsony az egész évre számított inflációs ráta, mint idén áprilisban (6,6 százalék). I. Bhumibol thaiföldi király fel­oszlatta a parlamentet, s július 27-ére új választásokat írt ki, mi­után Prem Tinszulanand kormányát egy kulcsfontosságú gazdasági ügy­ben leszavazták. Itt Tajvanon könnyítik a külföldi tőkeberuházásokra vonatkozó szabá­lyokat a parlament most elfogadott törvénye értelmében. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) támogatja a kongói kormány taka­rékossági intézkedéseit, s részt vesz az ország adósságainak átütemezé­séről a hivatalos és magánhitelezők­kel folytatandó tárgyalásokon. A VILÁGGAZDASÁG szerkesztőségének 0 • új telefonszáma: 228-014 VILÁGGAZDASÁG Kuba felfüggesztette az adósságtörlesztést A havannai kormány egyoldalú moratóriumot mondott ki az ország nyugati adósságaiból eredő törlesz­tési kötelezettségekre, kivéve a rö­vid lejáratú kereskedelmi hitelek visszafizetését. Kuba ezt az újabb hírek szerint abban a dokumen­tumban jelentette be, amelyet a Párizsi Klub Havannában tárgyaló küldöttségének nyújtottak át, s amely az ország gazdasági és pénz­ügyi helyzetét értékeli (VILÁG­­GAZDASÁG, 1988. április 30., 2. oldal). „A kubaiak időzített bombát robbantottak” — így értékelte a lé­pést a tárgyalásokban részt vevő nyugati diplomaták egyike, hozzáté­ve, hogy az új helyzetben a hitele­ző magánbankok egy részében bizo­nyosan felmerül majd az a gondolat, hogy minden kapcsolatot megszakít­sanak Kubával. A kubai központi bank által ké­szített borsllátó helyzetkép szerint az ország kereskedelmi mérlegén az idén 200 millió dolláros hiány kép­ződik a tervezett 260 millió dolláros többlettel szemben. Kuba szinte ki­zárólag dollárban jegyzett terméke­ket — cukrot és szovjet kőolajat — ad el a konvertibilis piacokra, tő­kés importja pedig zömmel Nyugat- Európából származik az amerikai embargó miatt , így a dollár gyengülése az idei év első negyedé­ben 11 százalékos cserearány-rom­lást okozott az országnak, s ugyan­ilyen mértékben növelte meg a ku­bai adósságszolgálati terheket. A kubai fizetési mérleg folyó tételein az idén várhatóan 520 millió dol­lárnyi deficit keletkezik, s ezt a havannai kormány újabb nyugati hitelek felvételével szeretné finan­szírozni. A jegybank ugyanekkorá­ra teszi Kuba jövő évi hitelszük­ségletét is, vagyis az ország össze­sen több mint egymilliárd dollárnyi új hitelre tart igényt. Kuba, amely 1982 óta rendszeresen haladékot kért adósságainak visszafizetésére, eddig egyetlen átütemezés során sem jelentett be új hitelek iránti igényt. Új vonás a havannai hitelpo­litikában az is, hogy Kuba szeretné módosítani a korábbi hitelmegálla­podásokban szereplő kamatfeltétele­ket — ez olyan követelés, amelyet rendszerint nagyon rossz néven vesznek a hitelezők. (Reuter, MTI) K n:d2i hitel Kubánisk Az ottawai kormány 15 millió kanadai dollár összegű közép le­járatú hitelt nyújt Kubának repülő­téri, valamint az idegenforgalomban használatos berendezések vásárlásá­hoz. A megállapodást április 30-án írták alá, öt nappal azután, hogy Havanna közölte nyugati hitelezői­vel, hogy május 5-i hatállyal fel­függeszti tartozásainak törleszté­sét (lásd hírünket). A kana­dai kölcsön egy nyugati diplomata szerint azt jelenti, hogy Kanada bízik benne: Kuba vissza fogja fi­zetni adósságait. (Reuter) A KGST új kezdeményezése hivatalos kapcsolatfelvételre az EGK-val A KGST hajlandó hivatalos dip­lomáciai viszonyra lépni az EGK- val oly módon is, hogy egyúttal engedélyezi tagországai számára a Közös Piaccal kétoldalú kereskedel­mi kapcsolatok fenntartását — ez olvasható abban a levélben, amelyet Szicsov, a KGST főtitkára küldött De Clercqnek, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokban illetékes tagjá­nak. A dokumentum lényeges vál­tozást jelent a KGST korábbi állás­pontjához képest. Eddig a KGST ál­láspontja az volt, hogy a két szer­vezet közötti közvetlen kapcsolatok­nak kell az eddigi bilaterális meg­állapodások helyére lépniük. A brüsszeli bizottság szóvivője kedvezően nyilatkozott a KGST újabb ajánlatáról, amely után most már az EGK tagországain múlik csak, hogy létrejöhet-e a két szer­vezet között a hivatalos kapcsolat. A KGST főtitkárának levelét a bi­zottság szétküldi a közös piaci tag­államoknak, s megküldi azokat a válaszokat is, amelyet az EGK által a KGST-tagországokhoz küldött le­vél nyomán esedékesek. Eddig csak Románia válaszolt, közölvén, hogy kész az év elején lejárt ,ötéves, ke­reskedelmi megállapodás meghosz­­szabbítására. V­isti Briaila Az EGK és a KGST közötti ke­reskedelemben a nyugat-európai gazdasági tömörülés oldalán 13,7 millió ECU értékű deficit mutatko­zott 1984-ben, az utolsó évben, amelyről teljes körű statisztika áll rendelkezésre. (AP—DJ) Befejeződ­ött az ADB közgyűlése Véget ért az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) idei közgyűlése, ame­lyen a résztvevők megállapodtak, hogy a pénzintézet betétesei újabb 3,6 milliárd dollárral járulnak hoz­zá az úgynevezett Ázsiai Fejleszté­si Alaphoz. Ebből a térség legszegé­nyebb államai juthatnak kamat­mentes hitelhez. Az alap számláján jelenleg 18 milliárd dollárt tartalé­kolnak erre a célra, s az ADB el­nöke szerint a bővítéssel az összeg 1990-ig elég. Nem sikerült viszont egyezségre jutni Kína ügyében. Az ország már­ciusban vált a bank teljes jogú tag­jává, egyszersmind harmadik legna­gyobb betétesévé, s ennek megfele­lően helyet szeretne kapni a pénz­intézet igazgatótanácsában, de a 12 tagú testület kibővítésének terve az USA és néhány nyugat-európai or­szág ellenállásán megbukott. Fud­­zsioka, a bank elnöke közölte, hogy a jövő évi, oszakai közgyűlésen is­mét fölveti a kérdést, Kína addig szavazati jog nélkül részt vehet az igazgatótanács munkájában. Kíná­nak egyébként 1,3 milliárd dolláros betétje van az ADR-ben, ezt az ösz­szeget csak Japán és az USA, egyenként 2,7 milliárd dolláros be­tétje múlja fölül. Fudzsioka, akit egyébként újabb öt évre megerősítettek tisztségében, hangoztatta, hogy újabb megbízatási idejében továbbra is a vállalatok magánkézbe adását és a problémák piaci orientációjú megközelítését pártolja. A bankelnök nem volt biz­tató a vietnami panaszok orvoslását illetően: a vietnami központi bank alelnöke ugyanis sérelmezte, hogy az ADB hosszú évek óta egyetlen fej­lesztési kölcsönt sem folyósított or­szágának, s ez a diszkrimináció a pénzintézet alapokmányába ütközik. (MTI, Reuter) _________ Az IMF csökkentette hiteleinek kamatát A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) bejelentette, hogy 1985. november 1-ig visszamenőleg csökkenti hite­leinek kamatát. Ezentúl a különféle IMF hitellehetőségeknél, így pél­dául a készenléti hitelkeretnél, az úgynevezett kibővített hitellehető­ségeknél a kamat évi 7 százalék lesz az eddigi 7,87 százalék helyett. Az IMF vezetősége közölte, hogy a kamatcsökkentést több dolog tette lehetővé. Először is javult a valutaalap likviditása, másodszor csökkentek az adminisztrációs költ­ségek, harmadszor pedig estek az SDR (a valutaalap mesterséges el­számolási egységes­ hitelek kamatai is. (Reuter) HVG TMGGMMSSG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57, Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228 014 Telex: 227958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf­f. 1476 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési dj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér V - 1900 közvetle­nül, vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra: 86.3102/9­ 05 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next