Világgazdaság, 1986. május (18. évfolyam, 83/4333-103/4353. szám)
1986-05-05 / 83. (4333.) szám
2 Wdf 1986. MÁJUS 5. Az osztrák állami ipar egyharmada veszteséges volt tavaly Javuló tendencia Az osztrák iparvállalatok egyharmada veszteséges volt tavaly — jelentette az osztrák állami ipar jórészét felügyelő ÖIAG holding. A holding felügyelete alá tartozó 39 cég közül 12 volt veszteséges. A 39 cégből hetet közvetlenül ellenőriz az ÖIAG, míg további 22 cég az előző 7 leányvállalata. A közvetlen irányítású cégek közül 5, az AMAG, a VSTK, az ÖMV, az Eumig és a Futurit, illetve ezek 20 leányvállalata volt tavaly nyereséges. Az ÖIAG által közvetlen ellenőrzött két óriásvállalat, a VOEST Alpine, és a Chemie Linz tavalyi rossz helyzete mostanára jelentősen megjavult. A tavalyelőtti ÖIAG mérleg szerint az ELIN cég és az acélipari érdekeltségek kivételével még az összes többi, a holding érdekkörébe tartozó cég veszteséges volt, igaz, hogy a tavalyelőtti összesített 2,5 milliárd schillinges veszteség az 1983-as értéknek már csak a fele volt. Tavaly az Intertrading, a G .VOEST leányvállalata szenvedett az 1984-esnél nagyobb veszteséget. Az Oswag, az ELIN és a Vngelbusch cégek kivételével a holding felügyelte vállalatcsoport cégeinek jelenlegi rendelésállománya meghaladja a tavalyit. A rendelésállomány az egész holding szintjén 9,4 százalékkal gyarapodott egy év alatt, s 97,9 milliárd schillingről 107,1 milliárd schillingre nőtt. Egymagában a VOEST Alpine megrendelésállománya 6 milliárd schillinggel nőtt. Az ÖIAG-cégek múlt évieladásai 3 százalékkkal haladták meg az 1984-es szintet, s 186,9 milliárd schillingre nőttek. Ez a szám azonban már tartalmazza a tavaly az ÖIAG hatáskörébe került Futurit és EGB 1,3 milliárd schillinges forgalmát, s ez az összes növekedés 0,7 százalékát jelenti. Az export tavaly 0,5 százalékkal 71,3 milliárd schillingre nőtt. A holdingon belül növekedett az ÖMV és leányvállalatai, csökkent a VOEST és az ELIN kivitele. A dolozók száma 100 ezerről 102 ezerre nőtt, ez azonban szintén az új tag Futurinak és EGB-nek köszönhető, hisz ez a két cég 2 ezer főt foglalkoztat. A holding vállalatainak beruházásai dinamikusan, 22,3 százalékkal nőttek tavaly az 1984-es szinthez képest, és elérték a 8,8 milliárd schillinges szintet. A növekmény háromnegyed része a VOEST Alpine és a Chemie Linz megélénkült beruházási tevékenységére vezethető vissza. Az ÖIAG által csak közvetve ellenőrzött 22 leányvállalat jobb évet zárt, mint hét anyavállalatuk. A leányvállalatok összesen 4,4 százalékkal tudták növelni tavalyi eladásaikat, míg anyavállalataik csak 2,4 százalékos átlagos forgalomnövekedést értek el. Az exporttevékenység különbsége még nagyobb (+16,2 százalék a 13,2 százalékkal szemben). A VOEST Alpine egyik építési vállalkozásának csődje miatt tavaly forgalma 3 százalékos visszaesését élte meg, s ezt a pénzügyi, kohászati és feldolgozóipari vállalkozásainak pozitív eredményei sem tudták kiegyensúlyzni. Az óriáscég forgalma így 49,75 milliárd schilling volt. A VEW értékesítése ezzel szemben 1,8 százalékkal, 9,88 milliárd schillingre futott fel, a főleg a külföldről befutó megrendelésállomány azonban tavaly 9,3 százalékkal viszszaesett 1984-hez képest. Az SGP kiegyensúlyozott évet zárt, némi forgalomcsökkenés közepette. Az ÖMV, a holding legnagyobb forgalmú cége tavalyi forgalmát 9 százalékkal, 69,26 milliárd schillingre tudta növelni. A Chemie Linzet az olajpiacon ért veszteségei érzékenyen érintették, az ELM éves teljesítménye pedig éppenhogy pozitívan sikerült. Az Austria Metallt 1985-ben az alumíniumárak esése megrázta, ezt azonban a színesfémek áralakulása némileg kiegyensúlyozta. (APA) SVÉD ÉS OSZTRÁK CÉGET BÜNTET AZ USA AZ EXPORTKORLÁTOZÁSOK MEGSÉRTÉSÉÉRT A washingtoni kereskedelmi minisztérium 440 ezer dolláros büntetést rótt ki az ASEA-ra, Svédország egyik legnagyobb berendezésgyártójára, amiért a cég szerepet játszott amerikai számítógépeknek szocialista országokba való illegális exportjában. Ez az eddigi második legnagyobb összegű büntetés a stratégiai szempontból kényesnek tekintett eszközökre és technológiákra kimondott embargó megsértése miatt . 1984-ben az amerikai Digital Equipment cég nyugatnémet leányvállalatának 1,5 millió dollárt kellett fizetnie hasonló címen. Az amerikai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint az ASEA a jövőben is hozzájuthat az amerikai csúcstechnológiához, mivel az ügy kivizsgálása során meszszemenően együttműködött az amerikai hatóságokkal, s ígéretet tett, hogy ezután mindent megtesz az exportrendelkezések betartásáért. Az ASEA-nak eredetileg engedélye volt az USA-tól a szóban forgó számítógépek eladására szovjetunióbeli és csehszlovákiai acélművek számára, de Washington az 1979-ben kiadott engedélyt szinte azonnal visszavonta az afganisztáni események miatt. A tiltott eladásokban a cég nem játszott közvetlen szerepet, a komputerek csempész révén jutottak el a két szocialista országba, de ehhez szükség volt az ASEA egyik vezető beosztású alkalmazottjának együttműködésére is. A tisztviselőt elbocsátották, a csempész pedig a svéd hatóságok őrizetében van adócsalás vádjával. A Reppon-kormány ezt az ügyet kiemelt fontosságúként kezelte, s reméli, hogy a büntetéssel sikerül rábírni az embargó betartására azokat az országokat, amelyek nem csatlakoztak a fejlett tőkésországok exportellenőrző szervéhez, a COCOM-hoz. Ugyancsak a napokban hozott elmarasztaló ítéletet egy amerikai bíróság az osztrák Xenon Messgerdte nevű céggel és négy osztrák állampolgárral szemben, amiért engedély nélkül 6,5 millió dollár értékben adtak tovább félvezetők gyártására szolgáló berendezéseket a Szovjetuniónak (AP—DJ) Kínai beruházási szakemberek Kuvaitiban Szombaton 28 tagú kínai küldöttség érkezett Kuvaitba, hogy az arab ország Kína területén megvalósuló beruházásainak növeléséről és közös vállalatok alapításáról tárgyaljon ■■— jelentette a KUNA kuvaiti hírügynökség. A Csang Csing-fu államtanácsos vezette küldöttség a kínai beruházásokról szóló háromnapos szemináriumon vesz részt. A látogatás folytatása annak a ■magasszintű utazássorozatnak, amelynek célja Kínának az öbölmenti államokhoz fűződő kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatainak a bővítése. A KUNA közölte, hogy Kuvait 1982 óta jelentős összeggel járult hozzá különböző kínai beruházások megvalósításához. Kína egyébként a kuvaiti petrolkémiai termékek (ammónia, karbamid) legnagyobb vásárlója. Mintegy 4000 kínai munkás dolgozik Kuvaitban, főként építkezéseken. (Reuter) Brazília bővíteni akarja kapcsolatait Kuvaittal és Szaúd-Arábiával Brazília bővíteni kívánja ipari és hadiipari kereskedelmét Kuvaittal és Szaúd-Arábiával — jelentette ki Roberto Abieu Sodre brazil külügyminiszter. Brazília, a világ öt legnagyobb fegyvergyártójának egyike „életet akar lehelni a Szaúd-Arábiával 1984-ben megkötött együttműködési szerződésbe” — mondta a külügyminiszter a két arab államban tett négynapos látogatása után. Abreu Sodre szerint a szerződés kedvező feltételeket teremtett a brazil magánvállalatok számára a szaúdi piacon. Hozzátette, hogy Brazília szeretné kiegyensúlyozni a közel-keleti államokkal folytatott külkereskedelmének mérlegét. Jelenleg a brazil import 25 százaléka származik a Közel-Keletről, míg exportjának csupán 5 százaléka (tavaly 25,6 milliárd dollár) irányul a térség államaiba. (AP—DJ) Megemelték a szovjet eurohitel összegét A Szovjetunió által kiadott hitelügylet-szervezési megbízás élénk érdeklődést váltott ki a kereskedelmi bankok körében, s ezért az eredetileg bejelentett 1 milliárd márkás összeget 1,2 milliárd márkára emelték — jelentette be az ügyletet koordináló pénzintézet, a nyugatnémet Dresdner Bank luxembourgi fiókintézménye. A bank szóvivője hangsúlyozta, hogy a szovjet Vnyestorgbank által kért hitel (a kölcsön feltételeiről lásd VILÁGGAZDASÁG, 1986. április 12., 2. oldal) öszszegének megnövelésében csak a fenti ok játszott szerepet, a pótlólagos hitelnyújtás nincs semmilyen összefüggésben a csernobili atomerőműnél történt katasztrófával. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az idén már egy másik szovjet hitelkérelmet is túljegyeztek, s hogy mindez csak azt bizonyítja, hogy az aktív hitelfelvevők között jelenleg a Szovjetunió egyike a legjobb hitelképességűeknek. (Reuter) Kisebbségi munkáspárti kormány akkal Norvégiában A norvég parlament leszavazta azt a takarékossági csomagtervet, amelyet a konzervatívok vezette koalíciós kormány terjesztett elő (VILÁGGAZDASÁG, 1986. április 30., 2. oldal). Miután Kaare Willoch miniszterelnök benyújtotta kabinetje lemondását, Olaf király a Munkáspártot bízta meg kormányalakítással. A korábbi kormány azonban péntekig még hivatalában marad, mivel a Munkáspárt vezére, Gro Harlem Brundtland csak pénteken hozza nyilvánosságra kisebbségi kabinetjének névsorát. Az új kormányfő gazdaságpolitikai elképzeléseit illetően eddig csupán annyit közölt, hogy kabinetje is kénytelen lesz szigorú gazdasági intézkedéseket bevezetni, valamint igyekszik majd szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a Kőolajexportáló Országok Szervezetével (OPEC). Az OPEC élesen bírálta Oslót, amiért nem csatlakozik a termelés visszafogásához. (Refer) *3 Nagy-Britannia és Kína a jövő héten tárgyalásokat kezd arról a 200 millió font sterling összegű visszafizetetlen kölcsönről, amelyet az akkori kínai kormány még az 1949-es forradalom előtt vett fel. Kína ismételten kijelentette, hogy nem vállal felelősséget az 1949 előtt bevett hitelek visszafizetéséért. A finn állami alkalmazottak visszautasították a kormány bérajánlatát, s folytatják egy hónapja tartó sztrájkjukat, amely megbénította a vasúti közlekedést, a légiforgalmat és a postai szolgáltatásokat. CBS Olaszországban 1972 októberében volt utoljára olyan alacsony az egész évre számított inflációs ráta, mint idén áprilisban (6,6 százalék). I. Bhumibol thaiföldi király feloszlatta a parlamentet, s július 27-ére új választásokat írt ki, miután Prem Tinszulanand kormányát egy kulcsfontosságú gazdasági ügyben leszavazták. Itt Tajvanon könnyítik a külföldi tőkeberuházásokra vonatkozó szabályokat a parlament most elfogadott törvénye értelmében. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) támogatja a kongói kormány takarékossági intézkedéseit, s részt vesz az ország adósságainak átütemezéséről a hivatalos és magánhitelezőkkel folytatandó tárgyalásokon. A VILÁGGAZDASÁG szerkesztőségének 0 • új telefonszáma: 228-014 VILÁGGAZDASÁG Kuba felfüggesztette az adósságtörlesztést A havannai kormány egyoldalú moratóriumot mondott ki az ország nyugati adósságaiból eredő törlesztési kötelezettségekre, kivéve a rövid lejáratú kereskedelmi hitelek visszafizetését. Kuba ezt az újabb hírek szerint abban a dokumentumban jelentette be, amelyet a Párizsi Klub Havannában tárgyaló küldöttségének nyújtottak át, s amely az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét értékeli (VILÁGGAZDASÁG, 1988. április 30., 2. oldal). „A kubaiak időzített bombát robbantottak” — így értékelte a lépést a tárgyalásokban részt vevő nyugati diplomaták egyike, hozzátéve, hogy az új helyzetben a hitelező magánbankok egy részében bizonyosan felmerül majd az a gondolat, hogy minden kapcsolatot megszakítsanak Kubával. A kubai központi bank által készített borsllátó helyzetkép szerint az ország kereskedelmi mérlegén az idén 200 millió dolláros hiány képződik a tervezett 260 millió dolláros többlettel szemben. Kuba szinte kizárólag dollárban jegyzett termékeket — cukrot és szovjet kőolajat — ad el a konvertibilis piacokra, tőkés importja pedig zömmel Nyugat- Európából származik az amerikai embargó miatt , így a dollár gyengülése az idei év első negyedében 11 százalékos cserearány-romlást okozott az országnak, s ugyanilyen mértékben növelte meg a kubai adósságszolgálati terheket. A kubai fizetési mérleg folyó tételein az idén várhatóan 520 millió dollárnyi deficit keletkezik, s ezt a havannai kormány újabb nyugati hitelek felvételével szeretné finanszírozni. A jegybank ugyanekkorára teszi Kuba jövő évi hitelszükségletét is, vagyis az ország összesen több mint egymilliárd dollárnyi új hitelre tart igényt. Kuba, amely 1982 óta rendszeresen haladékot kért adósságainak visszafizetésére, eddig egyetlen átütemezés során sem jelentett be új hitelek iránti igényt. Új vonás a havannai hitelpolitikában az is, hogy Kuba szeretné módosítani a korábbi hitelmegállapodásokban szereplő kamatfeltételeket — ez olyan követelés, amelyet rendszerint nagyon rossz néven vesznek a hitelezők. (Reuter, MTI) K n:d2i hitel Kubánisk Az ottawai kormány 15 millió kanadai dollár összegű közép lejáratú hitelt nyújt Kubának repülőtéri, valamint az idegenforgalomban használatos berendezések vásárlásához. A megállapodást április 30-án írták alá, öt nappal azután, hogy Havanna közölte nyugati hitelezőivel, hogy május 5-i hatállyal felfüggeszti tartozásainak törlesztését (lásd hírünket). A kanadai kölcsön egy nyugati diplomata szerint azt jelenti, hogy Kanada bízik benne: Kuba vissza fogja fizetni adósságait. (Reuter) A KGST új kezdeményezése hivatalos kapcsolatfelvételre az EGK-val A KGST hajlandó hivatalos diplomáciai viszonyra lépni az EGK- val oly módon is, hogy egyúttal engedélyezi tagországai számára a Közös Piaccal kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fenntartását — ez olvasható abban a levélben, amelyet Szicsov, a KGST főtitkára küldött De Clercqnek, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokban illetékes tagjának. A dokumentum lényeges változást jelent a KGST korábbi álláspontjához képest. Eddig a KGST álláspontja az volt, hogy a két szervezet közötti közvetlen kapcsolatoknak kell az eddigi bilaterális megállapodások helyére lépniük. A brüsszeli bizottság szóvivője kedvezően nyilatkozott a KGST újabb ajánlatáról, amely után most már az EGK tagországain múlik csak, hogy létrejöhet-e a két szervezet között a hivatalos kapcsolat. A KGST főtitkárának levelét a bizottság szétküldi a közös piaci tagállamoknak, s megküldi azokat a válaszokat is, amelyet az EGK által a KGST-tagországokhoz küldött levél nyomán esedékesek. Eddig csak Románia válaszolt, közölvén, hogy kész az év elején lejárt ,ötéves, kereskedelmi megállapodás meghoszszabbítására. Visti Briaila Az EGK és a KGST közötti kereskedelemben a nyugat-európai gazdasági tömörülés oldalán 13,7 millió ECU értékű deficit mutatkozott 1984-ben, az utolsó évben, amelyről teljes körű statisztika áll rendelkezésre. (AP—DJ) Befejeződött az ADB közgyűlése Véget ért az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) idei közgyűlése, amelyen a résztvevők megállapodtak, hogy a pénzintézet betétesei újabb 3,6 milliárd dollárral járulnak hozzá az úgynevezett Ázsiai Fejlesztési Alaphoz. Ebből a térség legszegényebb államai juthatnak kamatmentes hitelhez. Az alap számláján jelenleg 18 milliárd dollárt tartalékolnak erre a célra, s az ADB elnöke szerint a bővítéssel az összeg 1990-ig elég. Nem sikerült viszont egyezségre jutni Kína ügyében. Az ország márciusban vált a bank teljes jogú tagjává, egyszersmind harmadik legnagyobb betétesévé, s ennek megfelelően helyet szeretne kapni a pénzintézet igazgatótanácsában, de a 12 tagú testület kibővítésének terve az USA és néhány nyugat-európai ország ellenállásán megbukott. Fudzsioka, a bank elnöke közölte, hogy a jövő évi, oszakai közgyűlésen ismét fölveti a kérdést, Kína addig szavazati jog nélkül részt vehet az igazgatótanács munkájában. Kínának egyébként 1,3 milliárd dolláros betétje van az ADR-ben, ezt az öszszeget csak Japán és az USA, egyenként 2,7 milliárd dolláros betétje múlja fölül. Fudzsioka, akit egyébként újabb öt évre megerősítettek tisztségében, hangoztatta, hogy újabb megbízatási idejében továbbra is a vállalatok magánkézbe adását és a problémák piaci orientációjú megközelítését pártolja. A bankelnök nem volt biztató a vietnami panaszok orvoslását illetően: a vietnami központi bank alelnöke ugyanis sérelmezte, hogy az ADB hosszú évek óta egyetlen fejlesztési kölcsönt sem folyósított országának, s ez a diszkrimináció a pénzintézet alapokmányába ütközik. (MTI, Reuter) _________ Az IMF csökkentette hiteleinek kamatát A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) bejelentette, hogy 1985. november 1-ig visszamenőleg csökkenti hiteleinek kamatát. Ezentúl a különféle IMF hitellehetőségeknél, így például a készenléti hitelkeretnél, az úgynevezett kibővített hitellehetőségeknél a kamat évi 7 százalék lesz az eddigi 7,87 százalék helyett. Az IMF vezetősége közölte, hogy a kamatcsökkentést több dolog tette lehetővé. Először is javult a valutaalap likviditása, másodszor csökkentek az adminisztrációs költségek, harmadszor pedig estek az SDR (a valutaalap mesterséges elszámolási egységes hitelek kamatai is. (Reuter) HVG TMGGMMSSG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57, Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228 014 Telex: 227958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pff. 1476 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési dj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér V - 1900 közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra: 86.3102/9 05 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148