Világgazdaság, 1987. augusztus (19. évfolyam, 147/4646-165/4664. szám)
1987-08-11 / 153. (4652.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Megalakult az Agrotours Rt. Munkatársunktól Hétfőn délelőtt Budapesten megalakult az Agrotours Rt. Az új utazási iroda alakuló közgyűlésén bejelentették, hogy 92 részvényes 31 millió forint alaptőkével hozta létre a részvénytársasági formában működő új szervezetet. Az Agrotours mezőgazdasági turizmusra szakosodott, miután az ebben lévő lehetőségek ma még nincsenek kihasználva. A részvénytársaság a jövőben kettős feladatot lát el: az utazási iroda különféle mezőgazdasági szakmai programokat szervez külföldi szakembereknek. Ezenkívül csoportos és egyéni kívánságok alapján felkarolja a falusi turizmust, valamint a vidéki fizetővendéglátást. A magyar idegenforgalomban hiányoznak a középkategóriájú vidéki szállodák. A tervek szerint az Agrotours közreműködésével több, 50 férőhelyes szállodát kívánnak építeni. Tervbe vették, hogy idegenforgalmi célra átépítik a meglévő, s alkalmasnak látszó épületeket az ország több megyéjében. MIRŐL ÍR A MI 1 11 l'I mii iil'i !:l!! I l'i i i 111 ii'l i i!! I ! IT! Ili li!11111 !! 11 !TI! ! 1KÖZGAZDASÁGI SZEME Rák György: Adóreform bérreform nélkül A személyi jövedelemadónak az új adórendszerben betöltött helyével, és a lakossági jövedelmek alakulására gyakorolt várható hatásával foglalkozik cikkében a szerző, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese. Elöljáróban egy eddig nem kellő hangsúlyt kapott tényt emel ki. A tervezett személyi jövedelemadó elsősorban az új vállalati adóstruktúra része, nem pedig a lakossági jövedelemszabályozás területén tett reformlépés. Az itt tapasztalható aránytalanságok, feszültségek oldására egy átfogó bér- és szociálpolitikai reformcsomagra lenne szükség, amelybe beletartozik a személyi jövedelmek adóztatása is. Ez a reformcsomag azonban elmarad, bár korábban a személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazók elsősorban ezzel indokolták annak szükségességét. Emiatt sokan várnak (hiányolnak) olyan hatásokat a tervezett személyi jövedelemadótól, amelyekre az (kezdetben) nem lesz alkalmas. A személyi jövedelemadó tehát most a következő, kettős szerepet tölti be a tervezett adóreformban: bevezetésével megszüntethetők a béreket mesterségesen terhelő vállalati adók, valamint egységesíti a különböző forrásból származó és eltérőenszabályozott ,jövedelmek adóztatását, így tulajdonképpen a jesanuári jövedelemadó bevezetése egy fogaskereke az adórendszerbeli változtatásnak, az adóreform során a vállalati gazdálkodásban megváltozó elvonási struktúrának. Itt utal arra is a szerző, hogy az új elvonási struktúra erősíti, ugyan a gazdálkodó szervezetekkel szemben a hatékonysági kényszert, de az adóreform ezáltal nem oldja (nem oldhatja) meg a gazdaság strukturális gondjait. Ehhez nemcsak a meglévő termelés hatékonyságának növelésére, hanem más — piacképesebb és gazdaságosabban értékesíthető termékeken nyugvó — termékszerkezet kialakítására van szükség. Nem elégedhetünk meg tehát az adóreformmal, folytatni és gyorsítani kell a gazdaságirányítás korszerűsítését, a piaci viszonyok szerepének erősítését, a vállalati szervezet fejlesztését. Szigorúbb monetáris politikára és a szelektivitást erősítő következetesebb gazdaságpolitikára van szükség. Az adóreformmal egyidőben a széles körű várakozás ellenére nem szüntethető meg a keresetszabályozás. Az új adóstruktúra ugyanis bevezetésekor nem okoz érzékelhető kártehernövekedést. Ilyen hatást csak működésekor fejt ki. Ezért a bevezetést követő néhány évben a rövid távú bérérdekeltség letörésére A külföldi hosszú távú szolgálatból kiöregedett járműveit ezentúl idehaza használja a Hungarocamion. A kamionok hazai üzemeltetésére újfajta szervezeti keretet alakítottak ki; Transcamion néven létrehozták a cég első belföldi leányvállalatát. Az előzetes piacfelmérések szerint a Transcamion jelentős szerepet vállalhat a belföldi hűtőlánc kiteljesítésében; a rendelkezésre álló 15 hűtőszerelvénynyel közvetlen kapcsolatot lehet teremteni a vágóhidak, valamint a feldolgozó és értékesítő helyek, hűtőházak között. (MTI) élni kell a keresetszabályozással, de olyan szabályozást kell alkalmazni, amely segíti a gazdasági szerkezetváltást, aktívabb bérpolitikát tesz lehetővé, erősíti a bérekkel szembeni megtérülési követelményeket és a teljesítménykényszert, csökkenti az indokolatlan, bérversenyt és élénkíti a munkaerő áramlását. Az eddig alkalmazott keresetszabályozási megoldások egyike sem képes az előbb felsorolt követelményeket egyidejű érvényesítésére. Addig is, amíg egy minden tekintetben megfelelő keresetszabályozási forma végérvényesen kialakul, a keresetek központi bértömeg jellegű szabályozása várható. Bár — mint a szerző végig hangsúlyozza — a vállalati adózás reformjára kerül sor, s ennek része a személyi jövedelemadó bevezetése, a közérdeklődés középpontjában e reformlépésnek nem a vállalati, hanem a lakossági jövedelmekre gyakorolt várható hatása áll. A tervezett adó új helyzetet teremt a lakossági jövedelmek alakulásában azáltal, hogy minden jövedelemforintot egységesen adóztat, így nem kell szétforgácsolni a munkaerőt a különféle adónemekkel adóztatott tevékenységek között, növekedhet az érdekeltség az egy forrásból — a főfoglalkozásból — származó jövedelmek megszerzésében. A ,,többes jövedelmeket” persze az összevont adóztatás hátrányosan érinti, azáltal, hogy megszűnnek az eddigi, sokcsatornás szabályozás indokolatlan előnyei. Erre a változtatásra akkor is szükség lenne, ha a személyi jövedelemadót egy bér- és szociálpolitikai reformcsomag keretében vezetnék be. Mivel a legkisebb fogyasztási közösség a család és nem a személy, okkal vetődik fel, miért nem a családi jövedelmeket adóztatják összevontan? A kérdésre többféle válasz adható, attól függően, hogy milyen szerepet szánunk a szociálpolitikának a családi jövedelmek alakulásában. Van olyan vélemény, amely szerint az eltartottak számából fakadó jövedelem-egyenlőtlenségek mérséklése nem az adópolitika, hanem az aktív szociálpolitika körébe tartozik. Bár ez nagyobb terhet ró a szociálpolitikára, mégis életszerűbb lehet, mint a családi jövedelemadó. "Többek között azért is, mert ez utóbbi az életciklust, fi’gyeremlie ’’izét áflandóan módosítja a családok nettó jövedelemhelyzetét. (Például akkor von el többet a gyerektelen házasoktól vagy a gyereküket már felnevelt szülőktől, amikor azok a gyakorlatban közös erőfeszítéssel igyekeznek megteremteni az új generáció anyagi létalapját és lakását. Állandóan visszatérő kérdés, hogy mi lesz az ellenőrizhetetlen és láthatatlan jövedelmekkel. Ezzel kapcsolatban a szerző úgy véli, hogy az általános forgalmi adó bevezetése a vállalkozói szférában, növeli a nyilvántartási és bizonylati fegyelmet, és a visszatérítési rendszer révén ellenérdekeltséget teremt a forgalom és a jövedelem eltitkolásával szemben. A jelenlegi adómorálon javíthat a szigorúbb ellenőrzés és a nagy adóbírság is. A láthatatlan jövedelmekkel kapcsolatban a szerző egyebek között megjegyzi, hogy a hálapénzek, a borravalók kérdésében csak akkor lehet előrejutni, ha a bérreform keretében rendezik azokat a kereseteket, amelyek olyan alacsonyak, hogy a kiegészítő jövedelmek nélkül nem biztosítják a társadalmilag elfogadott megélhetési szintet. (1987. július—augusztus) Nemzetközi agrároktatási tanácskozás Nemzetközi oktatási tanácskozást rendez augusztus 17—21. között a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Agrártudományi Egyesülés, a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága, valamint a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézete Budapesten. Németi László, a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetének főigazgatója tegnap sajtótájékoztatón ismertette a tudományos összejövetel programját Az értekezleten, amelyre30 országból több mint 90 külföldi résztvevőt várnak, két fő témakörben vitatják meg, hogy miként lehetne korszerűsíteni a tudományos és a gyakorlati eredmények oktatását. Az egyik témakör a növénytermesztés oktatásának kérdéseit öleli föl. A hazai és a külföldi kutatók, meghívott vendégek a kutatás, az oktatás és a termelés újabb eredményeit oly módon elemzik, hogy egyúttal az oktatás gyakorlatát, tematikáját is közzéteszik. A másik szekcióban a vállalati képzés, továbbképzés és átképzés gyakorlatát fejtik ki a tanácskozás résztvevői. A rendezvénnyel egyidejűleg kiállításon mutatják be az oktatás tananyagait és más dokumentumait az Agrocinform szervezésében. Szemlére teszik majd az oktatástechnikai eszközöket és a helyszínen bemutatják azok alkalmazását is. A nemzetközi tanácskozást üzemlátogatások és helyszíni tapasztalatcserék egészítik ki. (MTI) Gépesített rosilen-betakarítás Tudósítónktól: A Buda-Flax rosilenalapanyagszükségletét az idén közel 5 ezer hektáron 34 dunántúli mezőgazdasági nagyüzem termeli meg. Bár az időjárás nem igazán kedvezett az ipari növénynek, az átlagosnál jobb lentermésre számítanak a nagyüzemek. Az előzetes becslések szerint hektáronként 6 tonna körül alakul a termés, magas rosttartalom, azaz jó minőség mellett. A betakarítási munkák gyorsítása érdekében a gazdaságok 15 új szovjet lenkombájnt vásároltak. A minőség ■ megőrzését,illetve, javítását csehszlovák gyártmányú rendforgató berendezések segítik, ezekből 15-öt állítanak munkába a nagyüzemek. A Buda-Flax szakemberei az amerikai Dow Chemical alvállalkozójaként, a Szovjetunióban Kalinyin körzetben 200 hektáros lentermesztő mintagazdaság kialakításában működnek közre, ez azt jelenti, hogy az itthon bevált eredményes technológiai rendszer külföldi értékesítésére kerül sor. A Budakalászi Roszlentermelési Rendszer új betakarítási technológiáját és gépeit augusztus 12-én mutatja be a kapolyi Haladás mgtszlentábláján. A bemutatót szakmai megbeszélés kíséri. Fuvarozási leányvállalat alakult Könyv a külpiaci versenyárrendszerről Munkatársunktól: A piaci feltételek várható alakulásának gondosabb elemzéséhez az Országos Tervhivatal 1980-ban és 1986-ban is módszertani irányelveket adott a vállalatoknak. Ebben többek között előírta, hogy folyamatosan foglalkozni kell a tőkés export-, és importárak prognosztizálásával is. A gyakorlati munkát azonban megnehezítette, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedekben keveset foglalkoztak az árelőrejelzés vállalati kérdéseivel. E témakörben könyv utoljára 1943- ban jelent meg. Theiss Ede ekkor publikálta Konjunktúrakutatás című művét. A hiányon enyhít a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában, Dr. Sípos Béla tollából megjelent új könyv, a Vállalati árelőrejelzések. A témába vágó fogalmak definíciója után a szerző bemutatja az árelőrejelzés tudományos előzményeit, különösképpen a Zisller—Farkas iskolát. Ismerteti az ármeghatározó tényezőket, az áralakulás modellezését, az árprognosztizálás információs rendszerét, a konjunktúrakutatás elméleti alapjait és a konjunktúra-barométereket. Részletesebben mutatja be az idősorkutatást, és a személyi számítógépek felhasználási lehetőségeit. A szerző módszerét hasznosítva a Pécsi Bőrgyár szakemberei 1983-ban már 500 ezer dolláros megtakarítást szereztek a vállalatnak taktikai vásárlások végén. A könyv tárgyalja az import és exportárak közötti kapcsolat modellezését. A mű végén ismertetés olvasható a Kondrefjev-ciklusokról és azok hazai idősorok alapján való alkalmazásáról, továbbfejlesztve az eredeti módszert. A mű érdeklődésre tarthat számot a versenyárrendszerben dolgozó, illetve a tőkés piaccal kapcsolatban álló vállalatok vezetői és munkatársai körében. 1987. AUGUSZTUS 11. : 13 Részvénytársasággá alakul a Technová Az alaptőke várhatóan 2 milliárd forint A Technová Ipari Innovációs Alapot az Ipari Minisztérium szakosított pénzintézetként alapította, azzal a céllal, hogy a fejlesztésre fordítható pénzeket bankszerű eszközökkel juttassa ki. A kisbank folyamatosan fejlődött, s megérett a vezetők gondolata, hogy a Technova immár forrásait is hozzáigazítsa ahhoz a széles körű tevékenységhez, amelyet végez. Mozgásterét is bővíteni kívánja azzal, hogy részvénytársasággá alakul, és alaptőkéjét megtöbbszörözi. A részvényjegyzésre való előzetes jelentkezés szerint a kisbank alaptőkéje meghaladja majd a tervezett két milliárdot. Hogy pontosan mennyivel, ez majd csak, ősszel derül ki, amikor lezárulnak a részvényjegyzések és összeül a közgyűlés. S bár örvendetesen nagy az érdeklődés a jegyzés iránt, a bank vezetői nem törekednek a mindenáron való tőkeszerzésre. Úgy tartják, nemcsak a pénzszűke, de a túlzott, forrásbőség sem egészséges, ha a pénzt nem tudják forgatni. „Az nem üzlet egy banknak, ha forrásait biztos kamatozású betétként egy másik banknál helyezi el” — vélik. Ez pedig akkor fordulhat elő, ha olyannyira felduzzadnak a bank forrásai, hogy már nem az üzlethez keresi a pénzt, hanem fordítva. Mint Kard Aladár, a kisbank főmunkatársa elmondta, az Ipari Minisztérium majdan lejegyzendő részvényei alapján várhatóan megőrzi többségét. Mellette főként ipari vállalatok, kereskedelmi bankok, illetve kisvállalatok és kisszövetkezetek lesznek részvényesek. Ez utóbbi cégek azért is jelentkeztek nagy számban, mert biztonságot, érzésük szerint bankgaranciát jelent nekik, hogy egy pénzintézet részvényesei. A részvényvásárlásra jelentkező ipari vállalatok többsége már eddig is kapcsolatban állt a bankkal, s nem rejtik véka alá abbeli véleményüket, hogy, mint részvényesek, a későbbiekben jobb helyzetbe kerülnek saját fejlesztéseik finanszírozásánál. A részvénytársasággá alakulás arra késztette a bank vezetőit, hogy megfogalmazzák üzletpolitikájukat, kijelöljék helyüket a magyar bankéletben. A Technová már ma is az Ipari Fejlesztési Bank nevet használja, hogy, ezzel,a névvel, is megkülönböztesse magát a klasszikus pénzintézetektől. A vezetők ars poeticája szerint ez a név egyben az üzletpolitikát is jelzi, amelyet a jövőben — mint részvénytársaság — még markánsabban szeretnének képviselni. A Technová eddig is azon volt, hogy már az elején beépüljön az innovációs láncba. Saját tőkével is beszállt például a Minova közös vállalatba, hogy elősegítse a magyar bauxit és mangán gazdaságosabb feldolgozását. „Már jelenleg is nemcsak bankügyekhez értő, hanem mérnök-közgazdászok is vannak munkatársaink között — mondotta Kard Aladár — éppen azért, hogy már fejlesztési elgondolásaik tervezési stádiumában segítséget nyújthassunk a vállalatoknak. Ha ugyanis együtt tervezünk, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a leghatékonyabb megoldást tudjuk közösen kiválasztani.” Persze, a kisbanknak nemcsak az előzmények fontosak, szándéka szerint a vállalattal közösen végig részt venne a beruházásban. Mint bank, a rendelkezésére álló forrásokat a többi pénzintézethez hasonló feltétellel helyezi ki, bár várható viszonylagos forrásbősége valószínűleg itt is nagyobb rugalmasságot enged majd meg. Azokért a hitelekért, amelyeket az Ipari Minisztérium által előnyben részesített fejlesztésekre nyújt, már most — lehetőség szerint — kedvezményes kamatot számolt fel. P. E A győri Gardénia és Csipkefüggönygyár idei tőkés exportjának 90 százalékát a konfekcionált termékek alkotják. A fokozódó kereslettel a konfekcionáló részleg nem tudott lépést tartani, ezért a gyár együttműködést létesített több ruhaipari szövetkezettel. Az év eddig eltelt időszakában 65 százalékkal nőtt a gyár konvertibilis exportja az elmúlt év hasonló időszakához képest. A többlet nagy részét a kész térítők és függönyök szállításával érték el. A Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában az első félévben a tervezett 512 millió forint értékű tőkés exportot 40 millióval túl indik RÖVIDEN teljesítették. Külföldön fokozódott ugyanis a kereslet a mezőgazdasági gumiabroncsok iránt. Konzervüzem épül a Szabolcs- Szatmár megyei Fehérgyarmaton egy NSZK-beli export-import cég beruházásában. A vegyesvállalat tagjai (a magyar fél a helyi tsz) a létesítmény építési költségeihez fele-fele arányban járulnak hozzá. A hozzávetőlegesen 110 millió forintos beruházásból negyvenmillió forint értéket képviselő gépeket pedig lízingben szerzik be, s értük a termelés megindulása után az ott előállított készítményekkel fizetnek. A konzervgyár az év végén megkezdi a termelését. Együttműködési szerződés a Technová Bank és a KIOSZ között A Technová Ipari Fejlesztési Bank és a KIOSZ vezetői megállapodást kötöttek. Ennek értelmében a bank a jövőiben a gmk-k és a kisiparosok számára a hitelnyújtás mellett több új szolgáltatásra is vállalkozik, így például úgynevezett faktoring tevékenységet végez, vagyis díjazás ellenében behajtja a kisiparos követelését. Gyakran nehezíti a kisvállalkozó termelésének fellendítését a tőkehiány. A Technova a jövőben is nyújt gépkölcsönzési lehetőséget ügyfeleinek, ha azok nem rendelkeznek egy összegben a gép árával. Ezenkívül segíti a kisvállalkozókat szerződéseik szakszerű megkötésében, megadja a szükséges pénzügyi, jogi és bankinformációkat. (MTI) AGRÁRGAZDASÁG MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI INFORMÁCIÓK Az MTI és a VILÁGGAZDASÁG havonta kétszer megjelenő új kiadványa. A mezőgazdasági nagyüzemek, termelési rendszerek, vállalatok, intézmények, valamint pénzintézetek friss híranyagainak terjesztője. Kül- és belpiaci információk, a termelés, az innováció és az értékesítés szolgálatában. Megrendelhető a Magyar Távirati Iroda terjesztési osztályán. 1426 Budapest Pf. 3. T: 756—722 Éves előfizetési díja: 2800, — forint.