Világgazdaság, 1987. augusztus (19. évfolyam, 147/4646-165/4664. szám)

1987-08-11 / 153. (4652.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Megalakult az Agrotours Rt. Munkatársunktól­ Hétfőn délelőtt Budapesten meg­alakult az Agrotours Rt. Az új uta­zási irod­a alakuló közgyűlésén be­jelentették, hogy 92 részvényes 31 millió forint alaptőkével hozta lét­­re­ a részvénytársasági formában működő új szervezetet. Az Agro­­tours mezőgazdasági turizmusra szakosodott,­ miután az ebben lévő lehetőségek ma még nincsenek ki­használva. A részvénytársaság a jövőben kettős feladatot lát el: az utazási iroda különféle mezőgaz­dasági szak­mai programokat szer­vez külföldi szakembereknek. Ezenkívül csoportos és egyéni kí­vánságok alapján felkarolja a fa­lusi turizmust, valamint a vidéki fizetővendéglátást. A magyar idegenforgalomban hiányoznak a középkategóriájú vi­déki szállodák. A tervek szerint az Agrotours közreműködésével több, 50 férőhelyes szállodát kíván­nak építeni. Tervbe vették, hogy idegenforgalmi célra átépítik a meglévő, s alkalmasnak látszó épületeket az ország több megyéjé­ben. MIRŐL ÍR A MI 1­ 11 l'I mii iil'i !:l!! I l'i i i 111 ii'l i i!! I ! IT! Ili li!11111 !! 11 !TI! ! 1KÖZGAZDASÁGI SZEME Rák György: Adóreform bérreform nélkül A személyi jövedelemadónak az új adórendszerben betöltött helyé­vel, és a lakossági jövedelmek ala­kulására gyakorolt várható hatásá­val foglalkozik cikkében a szerző, az Országos Tervhivatal főosztály­vezető-helyettese. Elöljáróban egy eddig nem kellő hangsúlyt kapott tényt emel ki. A tervezett személyi jövedelemadó el­sősorban az új vállalati adóstruk­­túra része, nem pedig a lakossági jövedelemszabályozás területén tett reformlépés. Az itt tapasztalható aránytalanságok, feszültségek oldá­sára egy átfogó bér- és szociálpoli­tikai reformcsomagra lenne szükség, amelybe beletartozik a személyi jö­vedelmek adóztatása is. Ez a re­formcsomag azonban elmarad, bár korábban a személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazók elsősorban ezzel indokolták annak szükségessé­gét. Emiatt sokan várnak (hiányol­nak) olyan hatásokat a tervezett személyi jövedelemadótól, amelyek­re az (kezdetben) nem lesz alkal­mas. A személyi jövedelemadó tehát most a következő, kettős szerepet tölti be a tervezett adóreformban: bevezetésével megszüntethetők a bé­reket mesterségesen terhelő válla­lati adók, valamint egységesíti a különböző forrásból származó és eltérően­­szabályozott ,­jövedelmek adóztatását­, így tulajdonképpen a jesanuári jö­vedelemadó bevezetése egy fogas­kereke az adórendszerbeli változta­tásnak, az adóreform során a vál­lalati gazdálkodásban megváltozó elvonási struktúrának. Itt utal arra is a szerző, hogy az új elvonási struktúra erősíti, ugyan a gazdálko­dó szervezetekkel szemben a haté­konysági kényszert, de az adóre­form ezáltal nem oldja (nem old­hatja) meg a gazdaság strukturális gondjait. Ehhez nemcsak a meglévő termelés hatékonyságának növelé­sére, hanem más — piacképesebb és gazdaságosabban értékesíthető termékeken nyugvó — termékszer­kezet kialakítására van szükség. Nem elégedhetünk meg tehát az adóreformmal, folytatni és gyorsí­tani kell a gazdaságirányítás kor­szerűsítését, a piaci viszonyok sze­repének erősítését, a vállalati szer­vezet fejlesztését. Szigorúbb mone­táris politikára és a szelektivitást erősítő következetesebb gazdaság­­politikára van szükség. Az adóreformmal egyidőben a szé­les körű várakozás ellenére nem szüntethető meg a keresetszabályo­zás. Az új adóstruktúra ugyanis bevezetésekor nem okoz érzékelhe­tő kártehernövekedést. Ilyen hatást csak működésekor fejt ki. Ezért a bevezetést követő néhány évben a rövid távú bérérdekeltség letörésére A külföldi hosszú távú szolgálat­ból kiöregedett járműveit ezentúl idehaza használja a Hungaroca­­mion. A kamionok hazai üzemelte­tésére újfajta szervezeti keretet alakítottak ki; Transcamion néven létrehozták a cég első belföldi leányvállalatát. Az előzetes piacfel­mérések szerint a Transcamion je­lentős szerepet vállalhat a belföldi hűtőlánc kiteljesítésében; a ren­delkezésre álló 15 hűtőszerelvény­­nyel közvetlen kapcsolatot lehet teremteni a vágóhidak, valamint a feldolgozó és értékesítő helyek, hű­tőházak között. (MTI) élni kell a keresetszabályozással, de olyan szabályozást kell alkalmazni, amely segíti a gazdasági szerkezet­­váltást, aktívabb bérpolitikát tesz lehetővé, erősíti a bérekkel szembe­ni megtérülési követelményeket és a teljesítménykényszert, csökkenti az indokolatlan, bérversenyt és élén­kíti a munkaerő áramlását. Az ed­dig alkalmazott keresetszabályozási megoldások egyike sem kép­es az előbb felsorolt követelményeket egyidejű érvényesítésére. Addig is, amíg egy minden tekintetben meg­felelő keresetszabályozási forma végérvényesen kialakul, a keresetek központi bértömeg jellegű szabályo­zása várható. Bár — mint a szerző végig hangsúlyozza — a vállalati adózás reformjára kerül sor, s ennek része a személyi jövedelemadó bevezeté­se, a közérdeklődés középpontjában e reformlépésnek nem a vállalati, hanem a lakossági jövedelmekre gyakorolt várható hatása áll. A tervezett adó új helyzetet teremt a lakossági jövedelmek alakulásá­ban azáltal, hogy minden jövede­lemforintot egységesen adóztat, így nem kell szétforgácsolni a munka­erőt a különféle adónemekkel adóztatott tevékenységek között, növekedhet az érdekeltség az egy forrásból — a főfoglalkozásból — származó jövedelmek megszerzésé­ben. A ,,többes jövedelmeket” per­sze az összevont adóztatás hátrá­nyosan érinti, azáltal, hogy meg­szűnnek az eddigi, sokcsatornás szabályozás indokolatlan előnyei. Erre a változtatásra akkor is szük­ség lenne, ha a személyi jövede­lemadót egy bér- és szociálpolitikai reformcsomag keretében vezet­nék be. Mivel a legkisebb fogyasztási kö­zösség a család és nem a személy, okkal vetődik fel, miért nem a csa­ládi jövedelmeket adóztatják össze­vontan? A kérdésre többféle vá­lasz adható, attól függően, hogy milyen szerepet szánunk a szociál­politikának a családi jövedelmek alakulásában. Van olyan vélemény, amely szerint az eltartottak számá­ból fakadó jövedelem-egyenlőtlen­ségek mérséklése nem az adópoliti­ka, hanem az aktív szociálpolitika körébe tartozik. Bár ez nagyobb terhet ró a szociálpolitikára, mégis életszerűbb lehet, mint a családi jövedelemadó. "Többek között azért is, mert ez utóbbi az életciklust, fi­­’gyeremlie ’’izét áflandóan módosít­­ja a családok nettó jövedelemhely­zetét. (Például akkor von el többet a gyerektelen házasoktól vagy a gyereküket már felnevelt szülőktől, amikor azok a gyakorlatban közös erőfeszítéssel igyekeznek megterem­teni az új generáció anyagi létalap­ját és lakását. Állandóan visszatérő kérdés, hogy mi lesz az ellenőrizhetetlen és lát­hatatlan jövedelmekkel. Ezzel kap­csolatban a szerző úgy véli, hogy az általános forgalmi adó beveze­tése a vállalkozói szférában, növeli a nyilvántartási és bizonylati fe­gyelmet, és a visszatérítési rend­szer révén ellenérdekeltséget te­remt a forgalom és a jövedelem eltitkolásával szemben. A jelenlegi adómorálon javíthat a szigorúbb ellenőrzés és a nagy adóbírság is. A láthatatlan jövedel­mekkel kapcsolatban a szerző egye­bek között megjegyzi, hogy a há­lapénzek, a borravalók kérdésében csak akkor lehet előrejutni, ha a bérreform keretében rendezik azo­kat a kereseteket, amelyek olyan alacsonyak, hogy a kiegészítő jöve­delmek nélkül nem biztosítják a társadalmilag elfogadott megélheté­si szintet. (1987. július—augusztus) Nemzetközi agrároktatási tanácskozás Nemzetközi oktatási tanácskozást rendez augusztus 17—21. között a Magyar Tudományos­ Akadémia, a Magyar Agrártudományi Egyesülés, a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága, valamint a MÉM Mérnök- és Ve­zet­őtovábbképző Intézete Budapes­ten. Németi László, a MÉM Mér­nök- és Vezetőtovábbképző Intéze­tének főigazgatója tegnap sajtótá­jékoztatón ismertette a tudományos összejövetel programját Az értekezleten, amelyre­­30 or­szágból több mint 90 külföldi résztvevőt várnak, két fő témakör­ben vitatják meg, hogy miként le­hetne korszerűsíteni a tudományos és a gyakorlati eredmények okta­tását. Az egyik témakör a növény­­termesztés oktatásának kérdéseit öleli föl. A hazai és a külföldi ku­tatók, meghívott vendégek a kuta­tás, az oktatás és a termelés újabb eredményeit oly módon elemzik, hogy egyúttal az oktatás gyakorla­tát, tematikáját is közzéteszik. A másik szekcióban a vállalati kép­zés, továbbképzés és átképzés gya­korlatát fejtik ki a tanácskozás résztvevői. A rendezvénnyel egyidejűleg ki­állításon mutatják be az oktatás tananyagait és más dokumentumait az Agrocinform szervezésében. Szemlére teszik majd az oktatás­­technikai eszközöket és a helyszí­nen bemutatják azok alkalmazását is. A nemzetközi tanácskozást üzemlátogatások és helyszíni ta­pasztalatcserék egészítik ki. (MTI) Gépesített rosilen-betakarítás Tudósítónktól: A Buda-Flax rosilenalapanyag­­szükségletét az idén közel 5 ezer hektáron 34 dunántúli mezőgazda­­sági nagyüzem termeli meg. Bár az időjárás nem igazán kedvezett az ipari növénynek, az átlagosnál jobb lentermésre számítanak a nagy­üzemek. Az előzetes becslések sze­rint hektáronként 6 tonna körül alakul a termés, magas rosttarta­lom, azaz jó minőség mellett. A betakarítási munkák gyorsítá­sa érdekében a gazdaságok 15 új szovjet lenkombájnt vásároltak. A minőség ■ megőrzését,­­­i­lletve, javí­tását csehszlovák gyártmányú rendforgató berendezések segítik, ezekből 15-öt állítanak munkába a nagyüzemek. A Buda-Flax szakemberei az ame­rikai Dow Chemical alvállalkozója­ként, a Szovjetunióban Kalinyin körzetben 200 hektáros lentermesz­tő mintagazdaság kialakításában működnek közre, ez azt jelenti, hogy az itthon bevált eredményes technológiai rendszer külföldi ér­tékesítésére kerül sor. A Budakalászi Roszlentermelési Rendszer új betakarítási technoló­giáját és gépeit augusztus 12-én mutatja be a kapolyi Haladás mgtsz­lentábláján. A bemutatót szakmai megbeszélés kíséri. Fuvarozási leányvállalat alakult Könyv a külpiaci versenyárrendszerről Munkatársunktól: A piaci feltételek várható ala­kulásának gondosabb elemzéséhez az Országos Tervhivatal 1980-ban és 1986-ban is módszertani irány­elveket adott a vállalatoknak. Eb­ben többek között előírta, hogy fo­lyamatosan foglalkozni kell a tő­kés export-, és importárak prog­nosztizálásával is. A gyakorlati munkát azonban megnehezítette, hogy Magyarországon az utóbbi év­tizedekben keveset foglalkoztak az árelőrejelzés vállalati kérdéseivel. E témakörben könyv utoljára 1943- ban jelent meg. Theiss Ede ekkor publikálta Konjunktúrakutatás cí­mű művét. A hiányon enyhít a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában, Dr. Sípos Béla tollából megjelent új könyv, a Vállalati árelőrejelzések. A témába vágó fogalmak definí­ciója után a szerző bemutatja az ár­előrejelzés tudományos előzményeit, különösképpen a Zisller—Farkas is­kolát. Ismerteti az ármeghatározó tényezőket, az áralakulás modelle­zését, az árprognosztizálás infor­mációs rendszerét, a konjunktúra­­kutatás elméleti alapjait és a konjunktúra-barométereket. Részletesebben mutatja be az idősorkutatást, és a személyi­ szá­mítógépek felhasználási lehetősé­geit. A szerző módszerét hasznosít­va a Pécsi Bőrgyár szakemberei 1983-ban már 500 ezer dolláros megtakarítást szereztek a vállalat­nak taktikai vásárlások végén. A könyv tárgyalja az import és ex­portárak közötti kapcsolat model­lezését. A mű végén ismertetés ol­vasható a Kondrefj­ev-ciklusokról és azok hazai idősorok alapján való alkalmazásáról, továbbfejlesztve az eredeti módszert. A mű érdeklő­désre tarthat számot a versenyár­­rendszer­ben dolgozó, illetve a tőkés piaccal kapcsolatban álló vállalatok vezetői és munkatársai körében. 1987. AUGUSZTUS 11. : 13 Részvénytársasággá alakul a Technová Az alaptőke várhatóan 2 milliárd forint A Technová Ipari Innovációs Alapot az Ipari Minisztérium sza­kosított pénzintézetként alapította, azzal a céllal, hogy a fejlesz­tésre fordítható pénzeket bankszerű eszközökkel juttassa ki. A kis­bank folyamatosan fejlődött, s megérett a vezetők gondolata, hogy a Technova immár forrásait is hozzáigazítsa ahhoz a széles körű te­vékenységhez, amelyet végez. Mozgásterét is bővíteni kívánja azzal, hogy részvénytársasággá alakul, és alaptőkéjét megtöbbszörözi. A részvényjegyzésre való előzetes jelentkezés szerint a kisbank alap­tőkéje meghaladja majd a tervezett két milliárdot. Hogy pontosan mennyivel, ez majd csak, ősszel derül ki, amikor lezárulnak a részvényjegyzések és összeül a közgyűlés. S bár örven­detesen nagy az érdeklődés a jegy­zés iránt, a bank vezetői nem tö­rekednek a mindenáron való tő­keszerzésre. Úgy tartják, nemcsak a pénzszűke, de a túlzott, forrásbő­ség sem egészséges, ha a pénzt nem tudják forgatni. „Az nem üzlet egy banknak, ha forrásait biztos ka­matozású betétként egy másik banknál helyezi el” — vélik. Ez pe­dig akkor fordulhat elő, ha oly­annyira felduzzadnak a bank for­rásai, hogy már nem az üzlethez keresi a pénzt, hanem fordítva. Mint Kard Aladár, a kisbank fő­munkatársa elmondta, az Ipari Mi­nisztérium majdan lejegyzendő részvényei alapján várhatóan meg­őrzi többségét. Mellette főként ipari vállalatok, kereskedelmi bankok, illetve kis­vállalatok és kisszövetkezetek lesz­nek részvényesek. Ez utóbbi cégek azért is jelent­keztek nagy számban, mert bizton­ságot, érzésük szerint bankgaranciát jelent nekik, hogy egy pénzintézet részvényesei. A részvényvásárlásra jelentkező ipari vállalatok többsé­ge már eddig is kapcsolatban állt a bankkal, s nem rejtik véka alá ab­beli véleményüket, hogy, mint részvényesek, a későbbiekben jobb helyzetbe kerülnek saját fejleszté­seik finanszírozásánál. A részvénytársasággá alakulás ar­ra késztette a bank vezetőit, hogy megf­ogal­mazzák üzletpolitikáj­ukat, kijelöljék helyüket a magyar bank­­életben. A Technová már ma is­ az Ipari Fejlesztési Bank nevet hasz­nálja, hogy, ezzel,a­ névvel, is meg­különböztesse magát a klasszikus pénzintézetektől. A vezetők ars poeticája szerint ez a név egyben az üzletpolitikát is jelzi, amelyet a jövőben — mint részvénytársaság — még markánsabban szeretnének képviselni. A Technová eddig is azon volt, hogy már az elején be­­épüljön az innovációs láncba. Saját tőkével is beszállt például a Mino­­va közös vállalatba, hogy elősegítse a magyar bauxit és mangán gazda­ságosabb feldolgozását. „Már jelenleg is nemcsak bank­ügyekhez értő, hanem mérnök-köz­gazdászok is vannak munkatársaink között — mondotta Kard Aladár — éppen azért, hogy már fejlesztési elgondolásaik tervezési stádiumá­ban segítséget nyújthassunk a vál­lalatoknak. Ha ugyanis együtt ter­vezünk, akkor nagyobb a valószí­nűsége, hogy a leghatékonyabb megoldást tudjuk közösen kiválasz­tani.” Persze, a kisbanknak nemcsak az előzmények fontosak, szándéka sze­rint a vállalattal közösen végig részt venne a beruházásban. Mint bank, a rendelkezésére álló forráso­kat a többi pénzintézethez hasonló feltétellel helyezi ki, bár várható viszonylagos forrásbősége valószí­nűleg itt is nagyobb rugalmasságot enged majd meg. Azokért a hite­lekért, amelyeket az Ipari Minisz­térium által előnyben részesített fejlesztésekre nyújt, már most — lehetőség szerint — kedvezményes kamatot számolt fel. P. E A győri Gardénia és Csipkefüg­gönygyár idei tőkés exportjának 90 százalékát a konfekcionált termékek alkotják. A fokozódó kereslettel a konfekcionáló részleg nem tudott lépést tartani, ezért a gyár együtt­működést létesített több ruhaipari szövetkezettel. Az év eddig eltelt időszakában 65 százalékkal nőtt a gyár konvertibilis exportja az el­múlt év hasonló időszakához képest. A többlet nagy részét a kész térí­tők és függönyök szállításával érték el. A Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában az első félév­ben a tervezett 512 millió forint ér­tékű tőkés exportot 40 millióval túl­ in­dik­ RÖVIDEN teljesítették. Külföldön fokozódott ugyanis a kereslet a mezőgazdasági gumiabroncsok iránt. Konzervüzem épül a Szabolcs- Szatmár megyei Fehérgyarmaton egy NSZK-beli export-import cég beruházásában. A vegyesvállalat tagjai (a magyar fél a helyi tsz) a létesítmény építési költségeihez fe­le-fele arányban járulnak hozzá. A hozzávetőlegesen 110 millió fo­rintos beruházásból negyvenmillió forint értéket képviselő gépeket pe­dig lízingben szerzik be, s értük a termelés megindulása után az ott előállított készítményekkel fizetnek. A konzervgyár az év végén meg­kezdi a termelését. Együttműködési szerződés a Technová Bank és a KIOSZ között A Technová Ipari Fejlesztési Bank és a KIOSZ vezetői megálla­podást kötöttek. Ennek értelmében a bank a jövőiben a gmk-k és a kisiparosok számára a hitelnyújtás mellett több új szolgáltatásra is vállalkozik, így például úgyneve­zett faktoring tevékenységet végez, vagyis díjazás ellenében behajtja a kisiparos követelését. Gyakran ne­hezíti a kisvállalkozó termelésének fellendítését a tőkehiány. A Tech­nova a jövőben is nyújt gépköl­csönzési lehetőséget ügyfeleinek, ha azok nem rendelkeznek egy összeg­ben a gép árával. Ezenkívül segí­ti a kisvállalkozókat szerződéseik szakszerű megkötésében, megadja a szükséges pénzügyi, jogi és bank­információkat. (MTI) AGRÁRGAZDASÁG MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉL­EL­MISZERIPARI INFORMÁCIÓK Az MTI és a VILÁGGAZDASÁG havonta kétszer megjelenő új kiadványa. A mezőgazdasági nagyüzemek, termelési rendszerek, vállalatok, intézmények, valamint pénzintézetek friss híranyagainak terjesztője. Kül- és belpiaci információk, a termelés, az innováció és az értékesítés szolgálatában. Megrendelhető a Magyar Távirati Iroda ter­jesztési osztályán. 1426 Budapest Pf. 3. T: 756—722 Éves előfizetési díja: 2800, — forint.

Next