Világgazdaság, 1987. december (19. évfolyam, 230/4729-250/4749. szám)

1987-12-01 / 230. (4729.) szám

2 wd 1987. DECEMBER 1. Latin-Amerika nyolc nagy adósa figyelmezteti a hitelezőket Nyolc vezető latin-amerikai ország, a „nyolcak csoportja” ko­moly figyelmeztetést intézett a hitelezőkhöz: találjanak közös megoldást az adóssággondokra, ellenkező esetben azzal kell szá­molniuk, hogy az adósok egyoldalú lépésekre szánják el magukat. A figyelmeztetés a nyolcak csoportjának háromnapos csúcsérte­kezletén hangzott el, amely vasárnap ért véget a mexikói Aca­­pulcóban. A csúcsértekezleten, Argentína, Brazília,­­Kolumbia, Mexikó, Pana­ma, Peru, Uruguay és Venezuela államfője vett részt. „Latin-Ameri­ka 150 milliárd dollárt fizetett a gazdag északi országoknak az utób­bi öt évben, ami a Marshall-segély kétszeresének megfelelő összeg” — mondta Alfonsín argentin államfő. A pénzügyminiszterek az állam­főktől eligazítást kaptak, milyen irányvonalat kövessenek az adós­ságszolgálat csökkentésére vonat­kozó erőfeszítéseik során. A­z irányelv egyike azt a törek­vést fejezi ki, hogy a hitelezők en­gedjék el az adósok tartozásainak egy részét. Ezt a kívánságukat az­zal az érveléssel támasztják alá, hogy a bankok a nyolc ország adósságait megtestesítő értékpapí­rokat már amúgy is jelentős (ese­tenként a névérték 50 százalékáig terjedő) kedvezménnyel adják-ve­­szik. Az irányelvek szerint meg kelle­ne szüntetni a kapcsolatot a keres­kedelmi bankok által folyósítandó új kölcsönök, valamint a Nemzet­közi Valuta Alappal és a Világ­bankkal kötött megállapodások kö­zött. Emlékeztetőül: Brazília most folytat tárgyalásokat 68 milliárd dolláros kereskedelmi tartozásának átütemezéséről anélkül, hogy ezzel párhuzamosan az IMF-fel is tár­gyalna A nyolcak csoportjából ez ideig Venezuela az egyetlen ország, amelyik úgy ütemezte át adósságát, hogy előzőleg nem állapodott meg az IMF-fel, de ezt is csak azért tudta megtenni, mert nem kért újabb kereskedelmi hiteleket. Arról is szó van, hogy az adósok maximálni szeretnék a kamatterhe­ket, erre vonatkozóan azonban pon­tosabb számot nem jelöltek meg. Alfonsín argentin államelnök mind­össze annyit mondott, hogy a ka­matoknak 4 százalék körül kellene alakulniuk. A perui államéinak abbéli meg­győződésének adott hangot, hogy kapcsolatot kellene teremteni az exportlehetőségek és az adósságok törlesztése között. Alan García el­mondta: országa bruttó hazai ter­méke tavaly körülbelül másfél mil­liárd dollárral gyarapodott. Ezzel egy időben azonban Limának 1,4 milliárd dollár kamatterhet kellett állnia, és további 400 millió dollár­tól esett el az olaj és a kávé árá­nak csökkenése következtében. Kolumbia az egyetlen ország a nyolcak csoportjában, amelynek nem kellett átütemeznie adósságait. Az ország elnöke a csúcstalálkozó után külön közleményben hangsú­lyozta, hogy az adósságpolitika re­gionális összehangolása mellett szükséges az egyes országok sajá­tos helyzetének a figyelembevétele. Mexikó ugyancsak mérsékelt ál­láspontra helyezkedett. Petricioli pénzügy­miniszter a találkozón hangsúlyozta, hogy az államfőik­nek nem kívánatos olyan álláspont­ra helyezkedniük, amelyet a part­nerek eleve elvetnének. A mérsékeltebb megnyilvánulás­nak azért is nagy a jelentősége, mert bankárkörökben attól tarta­nak, hogy valamely országcsoport — és itt főként Latin-Amerikára gondolnak — közösen törlesztési moratóriumot hirdet. Ez most sem történt meg. Más kérdés, hogy a 380 milliárd dollár adósságot fel­halmozó országcsoport állásfoglalás­­sa komoly figyelmeztetés. (Reuter) UTOLSÓ UTÁNI EGYEZTETÉSI KÍSÉRLET A KOPPENHÁGAI CSÚCS ELŐTT A közös piaci külügyminiszterek vasárnap 10 órás tárgyalás után sem jutottak közelebb a közössé­get fenyegető finanszírozási vál­ság elhárításához, a jövő évi költ­ségvetés összeállításához, miután a megoldás kulcsát jelentő agrárki­adások csökkentésében sem sikerült közös nevezőre jutni. Bár a vasár­napi tárgyalást szánták a hét végi koppenhágai csúcstalálkozó előtti utolsónak, a miniszterek hétfőn is­mét összeültek. A vasárnapi tárgyalási forduló kudarca után csalódottan, remény­­vesztetten nyilatkoztak a résztve­vők. „Ez a középszerűek Európája” — mondta rezignál­tan Jacques De­­lors, a brüsszeli bizottság elnöke, aki különösen azt nehezményezi, hogy a gazdagabb országok vona­kodnak megszavazni a segélyek megkétszerezését a fejletlenebb ré­giók fejlesztésére. A brüsszeli bi­zottság, akárcsak az érintett, ke­vésbé fejlett országok, elengedhe­tetlennek tartják, hogy 1992-ig, az integráció kiteljesedésének terve­zett időpontjáig 8,6 milliárd dollárt, a korábbi összegnek a kétszeresét költsék az elmaradott vidékek fej­lődésének előmozdítására. „Nem jutottunk előre, mindenki csak a magáét hajtogatja” — mond­ta Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter, utalva rá, hogy a közös mezőgazdasági poli­tika megreformálása ügyében az ál­láspontok jottányit sem közeledtek. A Brüsszelből érkező legfrissebb hírek szerint a külügyminiszterek talán még ma is tárgyalóasztalhoz ülnek, kivált ha hétfőn sikerül va­lamiféle előrehaladást elérni. (AP— DJ, Reuter) Olaszország sürgeti az izraeli agrárexport kedvezőbb elbírálását az EGK-ban Az olasz kormány mezőgazdasági minisztere, Pandolfi sürgette az EGK illetékes szerveit, hogy szál­lítsák le az izraeli mezőgazdasági exportra kiszabott vámtételeket. A római kormány minisztere egy két­napos izraeli látogatás során hang­súlyozta, hogy a vámcsökkentést ak­kor is végre kellene hajtani, ha vi­ta van a Jordán folyó nyugati part­vidékéről és a gázai övezetből szár­mazó tételek elbírálását illetően. Mint ismeretes, az európai parla­ment vitában áll Izraellel a palesz­tinok azon jogáról, hogy külön ér­tékesíthessék Nyugat-Európában a megszállt területeken előállított me­zőgazdasági termékeket. E nézet­­eltérések miatt szenvedett halasz­tást annak az egyezménynek a ra­tifikálása, amely előirányozza szá­mos izraeli mezőgazdasági termény beviteli vámjának csökkentését. Pandolfi hangsúlyozta, hogy sze­mély szerint híve az Izraellel fenn­tartott kapcsolatok nyílttá tételé­nek, amihez elengedhetetlen a vám­­csökkentésről szóló egyezmény élet­be léptetése. Hozzátette még, hogy jó ötletnek tartaná, ha olasz cégek Izraellel közösen értékesítenének mediterrán termékeket Észak-Euró­­pa országaiban. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG szakmai munkára keres felsőfokú közgazdasági végzettségű, legalább két nyelvet (angol elengedhetetlen) tudó, 5 évnél hosszabb gyakorlattal bíró munkatársakat Jelentkezés életrajzzal, írásban: VILÁGGAZDASÁG Pf. 534 Budapest, 1397 Moszkvában tárgyal az ausztrál miniszterelnök Moszkvai tudósítónktól, Bob Hawke ausztrál miniszterel­nök Lenningrádból hétfőn érkezett Moszkvába, négynapos hivatalos lá­togatásának másoiik programjaként. Vezető ausztrál üzletemberek mel­lett kíséretében van Bill Hayden ausztrál külügy- és kereskedelem­ügyi miniszter, aki várhatóan hosz­­szú lejáratú gazdasági együttműkö­dési megállapodást is aláír majd szovjet partnereivel. Ennek kere­tében többek között közös építő-, agrár- és bányaipari programokat irányoznak elő. Hawke a múlt hé­ten a szovjet televíziónak úgy nyi­latkozott,­­hogy Ausztrália azért is érdekelt a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében, mert az ország exportbevételeinek 80 száza­lékát mezőgazdasági termékek ad­ják. A világpiacon végbemenő ked­vezőtlen folyamatok azonban a leg­utóbbi két évben 9 milliárd dollár­ral rövidítették meg nemzeti jö­vedelmét. Az ausztrál üzleti közösség most arra számít, hogy növelni tudják a búzaeladásokat a Szovjetunióban, noha e szállítások tavaly visszaes­tek. Gondot okozhat, hogy a két­oldalú kereskedelmi mérleg erősen deficites a szovjet fél hátrányára. Tavaly a mindössze 8,2 millió ru­beles szovjet exporttal szemben 509,1 millió rubel értékű ausztrál export állt. A fő ausztrál exportter­mékek: a gabona, a búza, a nyerscufeor és az újságpapír. A mostani tárgyalások során a Szov­jetunió minden bizonnyal arra tö­rekszik majd, hogy növelhesse az iparcikkek, elsősorban a gépkocsink, traktorok, szerszámgépek értékesíté­sét. Ausztráliában tavaly márciusban járt vezető szovjet politikus, Se­­vardnadze külügyminiszter szemé­lyében. Gorbacsov főtitkár­ 1985. évi vlagyivosztoki beszédében hirdette meg, hogy a Szovjetunió Ázsia és a Csendes-óceáni medence minden or­szágával szorosabb kapcsolatok ki­alakítására törekszik. Megkezdődött az AESZ rendkívüli csúcsértekezlete Kaunda zambiai elnök megnyitó beszédében nem tett említést az Afrikai Egységszervezet szélsőséges álláspontját képviselő országok ko­rábban meghirdetett követeléséről, hogy a tömörüléshez tartozó orszá­gok 10 évre fagyasszák be 200 mil­liárd dolláros tartozásuk visszafize­tését — írja az AESZ tegnap Ad­­disz Abebában kezdődött rendkívü­li csúcstalálkozójáról tudósítva a Reuter. Az értekezleten a tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei ál­tal a múlt héten kidolgozott javas­latokat vitatják meg. A javaslatok szerint kívánatos volna, ha az adós­ságrendezés ügyében jövőre konfe­renciát rendeznének a hitelező- és az adósországok részvételével. A határozattervezetben azt is ki­látásba helyezik, hogy az afrikai országok teljes adósságára három­éves moratóriumot jelentenek be, hogy teljesíthessék az ENSZ által 1986—1990-re meghirdetett afrikai fejlesztési program céljait. A ja­vaslatokban üdvözlik egyes nyugat­európai országoknak azt a gyakor­latát, hogy a legszegényebb afrikai országoknak nyújtott kormányhite­leket segélyekké alakítják át. A tervezet sürgeti, hogy a jelenleg fennálló adósságot 50 éves időtar­tamra ütemezzék át, csökkentsék a kamatlábakat és építsenek ki egy olyan mechanizmust, amely meg­akadályozná, hogy az exportbevé­telekből az adósországok az éssze­rűnél és az elviselhetőnél többet költsenek az adósság törlesztésére. A csúcstalálkozó előestéjén az IMF vezérigazgatója, Michael Cam­­­dessus optimistán nyilatkozott. Azt mondta, hogy a következő években az afrikai országok a donoroktól több segélyre számíthatnak. Várha­tóan megháromszorozzák az IMF szerkezetátalakítási alapjának össze­gét. (Reuter, APA) Eladjuk megkímélt VT 20/IV. számítógépünket. Érdeklődni lehet a termelőszövetkezet főkönyvelőjénél. Telefon: Tarnaméra 06. Telex: 63479. VILÁGGAZDASÁG Fennakadások a szovjet belföldi légiforgalomban Moszkvai tudósítónktól: kerozinhiány miatt rendkívüli helyzet alakult ki a szibériai légi­­közlekedésben — tűnik ki a szov­jet sajtó híradásaiból. Kraszno­­jarsz­k repülőterét vasárnap lezár­ták — közölte a moszkvai rádió —, mivel üzemanyagszűke miatt már ötödik napja nem tudják el­indítani a repülőjáratokat. Irkutszk repülőtere hatezer, Bratszk és Csita légikikötője pedig 2—2 ezer tonna kerozinnal kapott kevesebbet a szükségesnél — írta meg a Pravda november, 25-i számában. Ennek következtében tucatnyi utasszállító és teherszállító repülőgép van tét­lenségre kárhoztatva, az érintett városokban pedig több tízezer utas rekedt, akiket most szállodákban próbálnak elhelyezni, amíg megér­kezik az újabb kerozinszállítmány. A hiány okát a szovjet polgári légiközlekedés szibériai irányító­részlegének vezetője, V. Szavin az­zal indokolta, hogy a nyári csúcs­­forgalom után kisebb utasforga­lommal és kevesebb kisegítő járat­tal számoltak. Az utasforgalom azonban változatlanul nagy maradt, a tervezett készletek nem bizonyul­tak elegendőnek. Volkov szovjet polgári légügyi miniszter korábban adott interjújában elmondta, hogy az Aeroflot belföldi járatain éven­te 15 millió utas az időnként visz­­szatérő üzemanyaghiány miatt nem tud eljutni úticéljához. A hiány okaiként az elavult, magas fogyasz­tású szovjet repülőgéptípusokat je­lölte meg. A benzinhiány egyébként nem­csak a repülőgépközlekedésben okoz gondot. Az Izvesztyija november 27-i tudósítása szerint az ország több nagyvárosában mostanában nagy a tolongás a benzinkutak előtt. Kalugában például már há­rom napja nincs benzin. Moszkvá­ban saját tapasztalataim szerint nincs benzinhiány, üzemanyagbal­­lonokat azonban már jó pár hete nem lehet vásárolni. Az Izvesztyija jelentése alapján azonban úgy lát­szik, inkább elosztási zavarokról, mintsem termelési nehézségekről van szó. H. Gy. Egyre több OPEC-tag van az árak szintentartása mellett Az OPEC december 9-i konfe­renciáját megelőzően sokasodnak az ellentétek az egyes tagországok között a jövőre követendő ár- és kitermelési politikát illetően. Az olajárak emelése mellett kardosko­dó Irán elveszített egy szövetsé­gest . Algéria az energiaügyi mi­niszterhelyettes nyilatkozata szerint nem tartja lehetségesnek a kőolaj árának emelését a jelenlegi világ­piaci helyzetet figyelembe véve, jóllehet elvben az áremelés híve. Iránt az áremelésre irányuló tö­rekvéseiben már csak Líbia, Nigé­ria és Ecuador támogatja, a töb­biek. Szaúd-Arábiával az élen, a jelenlegi, barrelenként 18 dolláros ár megtartása mellett fognak síkra szállni az OPEC bécsi konferenciá­ján. Olajipari helyzetelemzők is úgy vélik, hogy az OPEC-nek nehéz lenne keresztülvinnie az áremelést, tekintettel a jelenlegi túltermelés­re, a fogyasztó országok tetemes olajkészleteire. Mindamellett a tag­országoknak decemberi ülésükön meg kell egyezniük a jövő évi ki­termelési kvótákban és az árakban, ha nem akarják, hogy az árak to­vább essenek 1988 elején — jegy­zik meg a szakemberek .(Reuter) AZ OAPEC CSÖKKENTI KÖLTSÉGVETÉSÉT Az OAPEC (az Arab Kőolajex­portáló Országok Szervezete), hogy leküzdje az olajár csökkenése ál­tal előidézett pénzügyi válságot, jö­vő évi költségvetését az ideihez ké­pest 40 százalékkal csökkenti, és a pénzeszközök eddiginél hatéko­nyabb felhasználását­­ irányozza elő. Az OAPEC hét végi kuvaiti ta­nácskozásának döntése szerint jö­vőre az idei 5,8 millió dollárral szemben már csak 3,8 millió dollár áll rendelkezésre az OAPEC-prog­­ramok céljaira. A takarékoskodás jegyében tö­rölnek különböző szemináriumokat, szakmai kiadványokat. Továbbra is megtartanak viszont négy kiemelt programot: egy arab energiagazda­sági­ adatbank kiépítését, az olaj­ipari termékek arabközi kereske­delmében az együttműködés bőví­tését, az OAPEC-szintű tudomá­nyos kutatások ösztönzését, és az OAPEC által tető alá hozott ve­gyesvállalatok támogatását. (AP— DJ) Nyugatnémet—francia nézeteltérések a nemzetközi bankszabályok kialakítása körül A vártnál lassabban halad előre a fejlett tőkésországok banksza­bályozásának egységesítése. A pénz- és tőkepiacok nemzetközivé válá­sával merült fel a kockázat csök­kentése, és a versenysemlegesség előmozdítása céljából a ban­kszabá­­lyok harmonizálásának az igénye. A brit és az amerikai bankszabá­­lyo­k egységesítéséről szóló megál­lapodás nyélbe ütése után úgy lát­szott, hogy sokáig nem várathat magára a 17 fejlett tőkésországra kiterjesztett egységesítés. Jelenleg mégis úgy fest, hogy a nyugatnémet és a francia álláspont eltérése miatt a megállapodás kés­lekedni fog. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) keretében folyó tárgyalások során a jegybankok megpróbálják egyöntetűen meghatározni, hogy a bankoknak mekkora legyen a tőké­jük az aktívákhoz képest. A legna­gyobb nehézséget eddig a tőke fo­galmának a tisztázása okozta. A francia jegybank tágan szeretné ér­telmezni a tőkét, beleszámítaná a veszteségek pótlását célzó tartalék­­alapot is. Bonnban attól tartanak, hogy a tervezett egységes szabá­lyok révén csökken a kormányok ellenőrzési lehetősége. A nyugat­német bankároknak az okoz gon­dot, hogy a javaslat szerint a tőke magában foglalná a hátrább sorolt kölcsönöket is, noha ezeket hitele­zője nem fordíthatja szabadon a veszteségek pótlására. (A hitelező az esetleges csődeljárás során az összes többi hitelező mögé kerül.) Bankárkörökben mindazonáltal va­lószínűnek tartják, hogy a nyugat­német—francia nézeteltérés csak át­menetileg késleltetheti a megegye­zést. (AP—DJ) r­iai VMGGAZDMEG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest. Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22­ 7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Werthei­ner Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HEUR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. 87.3102/9-11 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 a WGdjee, imit A Szovjetunió jövőre is fedezi a madagaszkári kőolaj-szükséglet mintegy kétharmad részét, barre­lenkénti 18 dolláros áron , egy most megkötött szerződés értelmé­ben. Az olajért Madagaszkár 30 százalékban készpénzzel fizet, a maradék 70 százalékra pedig a Szovjetunió kedvezményes hitelt nyújt. A brazil megélhetési költségek az év első 11 hónapja során 308,23 százalékkal nőttek. Csupán novem­berben 12,84 százalékos volt az­­inf­láció. Ennél magasabb havi inflá­ciót csak júniusban regisztráltak, akkor 26 százalékkal szöktek fel egy hónap alatt az árak.

Next