Világgazdaság, 1987. december (19. évfolyam, 230/4729-250/4749. szám)
1987-12-01 / 230. (4729.) szám
2 wd 1987. DECEMBER 1. Latin-Amerika nyolc nagy adósa figyelmezteti a hitelezőket Nyolc vezető latin-amerikai ország, a „nyolcak csoportja” komoly figyelmeztetést intézett a hitelezőkhöz: találjanak közös megoldást az adóssággondokra, ellenkező esetben azzal kell számolniuk, hogy az adósok egyoldalú lépésekre szánják el magukat. A figyelmeztetés a nyolcak csoportjának háromnapos csúcsértekezletén hangzott el, amely vasárnap ért véget a mexikói Acapulcóban. A csúcsértekezleten, Argentína, Brazília,Kolumbia, Mexikó, Panama, Peru, Uruguay és Venezuela államfője vett részt. „Latin-Amerika 150 milliárd dollárt fizetett a gazdag északi országoknak az utóbbi öt évben, ami a Marshall-segély kétszeresének megfelelő összeg” — mondta Alfonsín argentin államfő. A pénzügyminiszterek az államfőktől eligazítást kaptak, milyen irányvonalat kövessenek az adósságszolgálat csökkentésére vonatkozó erőfeszítéseik során. Az irányelv egyike azt a törekvést fejezi ki, hogy a hitelezők engedjék el az adósok tartozásainak egy részét. Ezt a kívánságukat azzal az érveléssel támasztják alá, hogy a bankok a nyolc ország adósságait megtestesítő értékpapírokat már amúgy is jelentős (esetenként a névérték 50 százalékáig terjedő) kedvezménnyel adják-veszik. Az irányelvek szerint meg kellene szüntetni a kapcsolatot a kereskedelmi bankok által folyósítandó új kölcsönök, valamint a Nemzetközi Valuta Alappal és a Világbankkal kötött megállapodások között. Emlékeztetőül: Brazília most folytat tárgyalásokat 68 milliárd dolláros kereskedelmi tartozásának átütemezéséről anélkül, hogy ezzel párhuzamosan az IMF-fel is tárgyalna A nyolcak csoportjából ez ideig Venezuela az egyetlen ország, amelyik úgy ütemezte át adósságát, hogy előzőleg nem állapodott meg az IMF-fel, de ezt is csak azért tudta megtenni, mert nem kért újabb kereskedelmi hiteleket. Arról is szó van, hogy az adósok maximálni szeretnék a kamatterheket, erre vonatkozóan azonban pontosabb számot nem jelöltek meg. Alfonsín argentin államelnök mindössze annyit mondott, hogy a kamatoknak 4 százalék körül kellene alakulniuk. A perui államéinak abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy kapcsolatot kellene teremteni az exportlehetőségek és az adósságok törlesztése között. Alan García elmondta: országa bruttó hazai terméke tavaly körülbelül másfél milliárd dollárral gyarapodott. Ezzel egy időben azonban Limának 1,4 milliárd dollár kamatterhet kellett állnia, és további 400 millió dollártól esett el az olaj és a kávé árának csökkenése következtében. Kolumbia az egyetlen ország a nyolcak csoportjában, amelynek nem kellett átütemeznie adósságait. Az ország elnöke a csúcstalálkozó után külön közleményben hangsúlyozta, hogy az adósságpolitika regionális összehangolása mellett szükséges az egyes országok sajátos helyzetének a figyelembevétele. Mexikó ugyancsak mérsékelt álláspontra helyezkedett. Petricioli pénzügyminiszter a találkozón hangsúlyozta, hogy az államfőiknek nem kívánatos olyan álláspontra helyezkedniük, amelyet a partnerek eleve elvetnének. A mérsékeltebb megnyilvánulásnak azért is nagy a jelentősége, mert bankárkörökben attól tartanak, hogy valamely országcsoport — és itt főként Latin-Amerikára gondolnak — közösen törlesztési moratóriumot hirdet. Ez most sem történt meg. Más kérdés, hogy a 380 milliárd dollár adósságot felhalmozó országcsoport állásfoglalássa komoly figyelmeztetés. (Reuter) UTOLSÓ UTÁNI EGYEZTETÉSI KÍSÉRLET A KOPPENHÁGAI CSÚCS ELŐTT A közös piaci külügyminiszterek vasárnap 10 órás tárgyalás után sem jutottak közelebb a közösséget fenyegető finanszírozási válság elhárításához, a jövő évi költségvetés összeállításához, miután a megoldás kulcsát jelentő agrárkiadások csökkentésében sem sikerült közös nevezőre jutni. Bár a vasárnapi tárgyalást szánták a hét végi koppenhágai csúcstalálkozó előtti utolsónak, a miniszterek hétfőn ismét összeültek. A vasárnapi tárgyalási forduló kudarca után csalódottan, reményvesztetten nyilatkoztak a résztvevők. „Ez a középszerűek Európája” — mondta rezignáltan Jacques Delors, a brüsszeli bizottság elnöke, aki különösen azt nehezményezi, hogy a gazdagabb országok vonakodnak megszavazni a segélyek megkétszerezését a fejletlenebb régiók fejlesztésére. A brüsszeli bizottság, akárcsak az érintett, kevésbé fejlett országok, elengedhetetlennek tartják, hogy 1992-ig, az integráció kiteljesedésének tervezett időpontjáig 8,6 milliárd dollárt, a korábbi összegnek a kétszeresét költsék az elmaradott vidékek fejlődésének előmozdítására. „Nem jutottunk előre, mindenki csak a magáét hajtogatja” — mondta Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter, utalva rá, hogy a közös mezőgazdasági politika megreformálása ügyében az álláspontok jottányit sem közeledtek. A Brüsszelből érkező legfrissebb hírek szerint a külügyminiszterek talán még ma is tárgyalóasztalhoz ülnek, kivált ha hétfőn sikerül valamiféle előrehaladást elérni. (AP— DJ, Reuter) Olaszország sürgeti az izraeli agrárexport kedvezőbb elbírálását az EGK-ban Az olasz kormány mezőgazdasági minisztere, Pandolfi sürgette az EGK illetékes szerveit, hogy szállítsák le az izraeli mezőgazdasági exportra kiszabott vámtételeket. A római kormány minisztere egy kétnapos izraeli látogatás során hangsúlyozta, hogy a vámcsökkentést akkor is végre kellene hajtani, ha vita van a Jordán folyó nyugati partvidékéről és a gázai övezetből származó tételek elbírálását illetően. Mint ismeretes, az európai parlament vitában áll Izraellel a palesztinok azon jogáról, hogy külön értékesíthessék Nyugat-Európában a megszállt területeken előállított mezőgazdasági termékeket. E nézeteltérések miatt szenvedett halasztást annak az egyezménynek a ratifikálása, amely előirányozza számos izraeli mezőgazdasági termény beviteli vámjának csökkentését. Pandolfi hangsúlyozta, hogy személy szerint híve az Izraellel fenntartott kapcsolatok nyílttá tételének, amihez elengedhetetlen a vámcsökkentésről szóló egyezmény életbe léptetése. Hozzátette még, hogy jó ötletnek tartaná, ha olasz cégek Izraellel közösen értékesítenének mediterrán termékeket Észak-Európa országaiban. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG szakmai munkára keres felsőfokú közgazdasági végzettségű, legalább két nyelvet (angol elengedhetetlen) tudó, 5 évnél hosszabb gyakorlattal bíró munkatársakat Jelentkezés életrajzzal, írásban: VILÁGGAZDASÁG Pf. 534 Budapest, 1397 Moszkvában tárgyal az ausztrál miniszterelnök Moszkvai tudósítónktól, Bob Hawke ausztrál miniszterelnök Lenningrádból hétfőn érkezett Moszkvába, négynapos hivatalos látogatásának másoiik programjaként. Vezető ausztrál üzletemberek mellett kíséretében van Bill Hayden ausztrál külügy- és kereskedelemügyi miniszter, aki várhatóan hoszszú lejáratú gazdasági együttműködési megállapodást is aláír majd szovjet partnereivel. Ennek keretében többek között közös építő-, agrár- és bányaipari programokat irányoznak elő. Hawke a múlt héten a szovjet televíziónak úgy nyilatkozott,hogy Ausztrália azért is érdekelt a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében, mert az ország exportbevételeinek 80 százalékát mezőgazdasági termékek adják. A világpiacon végbemenő kedvezőtlen folyamatok azonban a legutóbbi két évben 9 milliárd dollárral rövidítették meg nemzeti jövedelmét. Az ausztrál üzleti közösség most arra számít, hogy növelni tudják a búzaeladásokat a Szovjetunióban, noha e szállítások tavaly visszaestek. Gondot okozhat, hogy a kétoldalú kereskedelmi mérleg erősen deficites a szovjet fél hátrányára. Tavaly a mindössze 8,2 millió rubeles szovjet exporttal szemben 509,1 millió rubel értékű ausztrál export állt. A fő ausztrál exporttermékek: a gabona, a búza, a nyerscufeor és az újságpapír. A mostani tárgyalások során a Szovjetunió minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy növelhesse az iparcikkek, elsősorban a gépkocsink, traktorok, szerszámgépek értékesítését. Ausztráliában tavaly márciusban járt vezető szovjet politikus, Sevardnadze külügyminiszter személyében. Gorbacsov főtitkár 1985. évi vlagyivosztoki beszédében hirdette meg, hogy a Szovjetunió Ázsia és a Csendes-óceáni medence minden országával szorosabb kapcsolatok kialakítására törekszik. Megkezdődött az AESZ rendkívüli csúcsértekezlete Kaunda zambiai elnök megnyitó beszédében nem tett említést az Afrikai Egységszervezet szélsőséges álláspontját képviselő országok korábban meghirdetett követeléséről, hogy a tömörüléshez tartozó országok 10 évre fagyasszák be 200 milliárd dolláros tartozásuk visszafizetését — írja az AESZ tegnap Addisz Abebában kezdődött rendkívüli csúcstalálkozójáról tudósítva a Reuter. Az értekezleten a tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei által a múlt héten kidolgozott javaslatokat vitatják meg. A javaslatok szerint kívánatos volna, ha az adósságrendezés ügyében jövőre konferenciát rendeznének a hitelező- és az adósországok részvételével. A határozattervezetben azt is kilátásba helyezik, hogy az afrikai országok teljes adósságára hároméves moratóriumot jelentenek be, hogy teljesíthessék az ENSZ által 1986—1990-re meghirdetett afrikai fejlesztési program céljait. A javaslatokban üdvözlik egyes nyugateurópai országoknak azt a gyakorlatát, hogy a legszegényebb afrikai országoknak nyújtott kormányhiteleket segélyekké alakítják át. A tervezet sürgeti, hogy a jelenleg fennálló adósságot 50 éves időtartamra ütemezzék át, csökkentsék a kamatlábakat és építsenek ki egy olyan mechanizmust, amely megakadályozná, hogy az exportbevételekből az adósországok az ésszerűnél és az elviselhetőnél többet költsenek az adósság törlesztésére. A csúcstalálkozó előestéjén az IMF vezérigazgatója, Michael Camdessus optimistán nyilatkozott. Azt mondta, hogy a következő években az afrikai országok a donoroktól több segélyre számíthatnak. Várhatóan megháromszorozzák az IMF szerkezetátalakítási alapjának összegét. (Reuter, APA) Eladjuk megkímélt VT 20/IV. számítógépünket. Érdeklődni lehet a termelőszövetkezet főkönyvelőjénél. Telefon: Tarnaméra 06. Telex: 63479. VILÁGGAZDASÁG Fennakadások a szovjet belföldi légiforgalomban Moszkvai tudósítónktól: kerozinhiány miatt rendkívüli helyzet alakult ki a szibériai légiközlekedésben — tűnik ki a szovjet sajtó híradásaiból. Krasznojarszk repülőterét vasárnap lezárták — közölte a moszkvai rádió —, mivel üzemanyagszűke miatt már ötödik napja nem tudják elindítani a repülőjáratokat. Irkutszk repülőtere hatezer, Bratszk és Csita légikikötője pedig 2—2 ezer tonna kerozinnal kapott kevesebbet a szükségesnél — írta meg a Pravda november, 25-i számában. Ennek következtében tucatnyi utasszállító és teherszállító repülőgép van tétlenségre kárhoztatva, az érintett városokban pedig több tízezer utas rekedt, akiket most szállodákban próbálnak elhelyezni, amíg megérkezik az újabb kerozinszállítmány. A hiány okát a szovjet polgári légiközlekedés szibériai irányítórészlegének vezetője, V. Szavin azzal indokolta, hogy a nyári csúcsforgalom után kisebb utasforgalommal és kevesebb kisegítő járattal számoltak. Az utasforgalom azonban változatlanul nagy maradt, a tervezett készletek nem bizonyultak elegendőnek. Volkov szovjet polgári légügyi miniszter korábban adott interjújában elmondta, hogy az Aeroflot belföldi járatain évente 15 millió utas az időnként viszszatérő üzemanyaghiány miatt nem tud eljutni úticéljához. A hiány okaiként az elavult, magas fogyasztású szovjet repülőgéptípusokat jelölte meg. A benzinhiány egyébként nemcsak a repülőgépközlekedésben okoz gondot. Az Izvesztyija november 27-i tudósítása szerint az ország több nagyvárosában mostanában nagy a tolongás a benzinkutak előtt. Kalugában például már három napja nincs benzin. Moszkvában saját tapasztalataim szerint nincs benzinhiány, üzemanyagballonokat azonban már jó pár hete nem lehet vásárolni. Az Izvesztyija jelentése alapján azonban úgy látszik, inkább elosztási zavarokról, mintsem termelési nehézségekről van szó. H. Gy. Egyre több OPEC-tag van az árak szintentartása mellett Az OPEC december 9-i konferenciáját megelőzően sokasodnak az ellentétek az egyes tagországok között a jövőre követendő ár- és kitermelési politikát illetően. Az olajárak emelése mellett kardoskodó Irán elveszített egy szövetségest . Algéria az energiaügyi miniszterhelyettes nyilatkozata szerint nem tartja lehetségesnek a kőolaj árának emelését a jelenlegi világpiaci helyzetet figyelembe véve, jóllehet elvben az áremelés híve. Iránt az áremelésre irányuló törekvéseiben már csak Líbia, Nigéria és Ecuador támogatja, a többiek. Szaúd-Arábiával az élen, a jelenlegi, barrelenként 18 dolláros ár megtartása mellett fognak síkra szállni az OPEC bécsi konferenciáján. Olajipari helyzetelemzők is úgy vélik, hogy az OPEC-nek nehéz lenne keresztülvinnie az áremelést, tekintettel a jelenlegi túltermelésre, a fogyasztó országok tetemes olajkészleteire. Mindamellett a tagországoknak decemberi ülésükön meg kell egyezniük a jövő évi kitermelési kvótákban és az árakban, ha nem akarják, hogy az árak tovább essenek 1988 elején — jegyzik meg a szakemberek .(Reuter) AZ OAPEC CSÖKKENTI KÖLTSÉGVETÉSÉT Az OAPEC (az Arab Kőolajexportáló Országok Szervezete), hogy leküzdje az olajár csökkenése által előidézett pénzügyi válságot, jövő évi költségvetését az ideihez képest 40 százalékkal csökkenti, és a pénzeszközök eddiginél hatékonyabb felhasználását irányozza elő. Az OAPEC hét végi kuvaiti tanácskozásának döntése szerint jövőre az idei 5,8 millió dollárral szemben már csak 3,8 millió dollár áll rendelkezésre az OAPEC-programok céljaira. A takarékoskodás jegyében törölnek különböző szemináriumokat, szakmai kiadványokat. Továbbra is megtartanak viszont négy kiemelt programot: egy arab energiagazdasági adatbank kiépítését, az olajipari termékek arabközi kereskedelmében az együttműködés bővítését, az OAPEC-szintű tudományos kutatások ösztönzését, és az OAPEC által tető alá hozott vegyesvállalatok támogatását. (AP— DJ) Nyugatnémet—francia nézeteltérések a nemzetközi bankszabályok kialakítása körül A vártnál lassabban halad előre a fejlett tőkésországok bankszabályozásának egységesítése. A pénz- és tőkepiacok nemzetközivé válásával merült fel a kockázat csökkentése, és a versenysemlegesség előmozdítása céljából a bankszabályok harmonizálásának az igénye. A brit és az amerikai bankszabályok egységesítéséről szóló megállapodás nyélbe ütése után úgy látszott, hogy sokáig nem várathat magára a 17 fejlett tőkésországra kiterjesztett egységesítés. Jelenleg mégis úgy fest, hogy a nyugatnémet és a francia álláspont eltérése miatt a megállapodás késlekedni fog. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) keretében folyó tárgyalások során a jegybankok megpróbálják egyöntetűen meghatározni, hogy a bankoknak mekkora legyen a tőkéjük az aktívákhoz képest. A legnagyobb nehézséget eddig a tőke fogalmának a tisztázása okozta. A francia jegybank tágan szeretné értelmezni a tőkét, beleszámítaná a veszteségek pótlását célzó tartalékalapot is. Bonnban attól tartanak, hogy a tervezett egységes szabályok révén csökken a kormányok ellenőrzési lehetősége. A nyugatnémet bankároknak az okoz gondot, hogy a javaslat szerint a tőke magában foglalná a hátrább sorolt kölcsönöket is, noha ezeket hitelezője nem fordíthatja szabadon a veszteségek pótlására. (A hitelező az esetleges csődeljárás során az összes többi hitelező mögé kerül.) Bankárkörökben mindazonáltal valószínűnek tartják, hogy a nyugatnémet—francia nézeteltérés csak átmenetileg késleltetheti a megegyezést. (AP—DJ) riai VMGGAZDMEG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest. Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22 7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheiner Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HEUR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 87.3102/9-11 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 a WGdjee, imit A Szovjetunió jövőre is fedezi a madagaszkári kőolaj-szükséglet mintegy kétharmad részét, barrelenkénti 18 dolláros áron , egy most megkötött szerződés értelmében. Az olajért Madagaszkár 30 százalékban készpénzzel fizet, a maradék 70 százalékra pedig a Szovjetunió kedvezményes hitelt nyújt. A brazil megélhetési költségek az év első 11 hónapja során 308,23 százalékkal nőttek. Csupán novemberben 12,84 százalékos volt azinfláció. Ennél magasabb havi inflációt csak júniusban regisztráltak, akkor 26 százalékkal szöktek fel egy hónap alatt az árak.