Világgazdaság, 1988. szeptember (20. évfolyam, 172/4921-193/4942. szám)
1988-09-01 / 172. (4921.) szám
2 1988. SZEPTEMBER 1. Beindul a japán értékpapírindexek határidős piaca Az oszakai és a tokiói értéktőzsdén szeptember 3-án beindul a japán értékpapírindexek határidős piaca. Az ötletet eredetileg a chicagói tőzsde (CME) vezetői vetették fel két évvel ezelőtt. Azt javasolták, hogy a határidős indexkontraktusok alapja a 225 értékpapírból álló japán Nikkei-index legyen. Arra hivatkoztak, hogy egy ilyen határidős piacnak nagy jövője lenne, nem szólva róla: lehetőséget adna az amerikai és a japán befektetők számára, hogy akár árfolyamvédelmi (hedge), akár spekulációs célból ilyen üzleteket kössenek a szüntelenül növekvő japán értéktőzsdén.. Az a tény, hogy a japán értéktőzsde tőkenagyságát nézve a legnagyobb a világon, a határidős indexügyletek bevezetését még sürgetőbbé tette. Szeptember 3-án azonban nem Chicagóban, hanem két japán városiban nyílik a határidős piac. A japán értékpapírok mozgását leíró indexek alapján való határidős ügyleteket egyébként már lebonyolítanak a szingapúri nemzetközi pénzpiacon, de a japán szakemberek reményei szerint az oszakai és a tokiói határidős piac ennél sokkal nagyobb lesz. Az amerikaiak persze féltékenyen nézik a japán értékpapírok piacának megnyitását és nem tettek le róla, hogy Chicagóban is lehessen japán értékpapírokat határidőre adni-venni a későbbiek során. A CME és a Chicagói Kereskedelmi Igazgatóság (CBT) szerint a japán határidős ügyleteknek lenne helyük Amerikában is. Ehhez azonban az amerikai Határidős Árutőzsdei Bizottság (CFTC) engedélye szükséges, amely biztosan nem érkezik meg október előtt. Az amerikai tőzsdei bizottság habozása mögött az áll, hogy nem tudják eldönteni: megváltoztassák-e a jelenlegi szabályozást, amely tiltja az USA-ban külföldi valutában jegyzett számlák fenntartását. Egyelőre a japán tőzsdei indexeken alapuló határidős ügyleteket jenben jegyeznék, a kiegyenlítés jenben vagy dollárban történhetne és ezeket csak a tokiói üzleti órák alatt „forgatnák”. A chicagói értéktőzsde határidős piacán szinte kizárólag amerikai papírokkal kereskednek. Chicagóban mindenesetre azt remélik, jóllehet a japán határidős piac bizonyára vonzó az amerikai befektetők szemében, Chicago is az lehet, ha egyszer ott is köthetnek japán határidős ügyleteket az amerikaiak. Egyelőre egyébként a chicagói, 500 amerikai részvény mozgását leíró Standard and Poor index a legnépszerűbb a világon, az értékpapírok határidős ügyleteinek 75 százalékát ennek alapján kötik. (Az értékpapírindexek határidős kontraktusainál a vevők, illetve az eladók nem valamilyen részvényt adnak-vesznek, hanem valamely ismert értéktőzsdei árfolyamindexben szereplő összes részvényt, persze csak névlegesen.) (AP-DJ) A szabadkereskedelmi egyezmény elfogadása a kanadai választások eredményétől függ Bár a Konzervatív Párt által ellenőrzött kanadai képviselőház várhatóan elfogadja az amerikai—kanadai szabadkereskedelmi egyezményt, annak végső sorsa a Brian Mulroney miniszterelnök által valószínűleg idén őszre előrehozott választásokon fog eldőlni, annak ellenére, hogy nem közvetlenül a megállapodás sorsáról döntenek ott. Az ellenzékben lévő liberálisok és újdemokraták ugyanis ellenzik a megállapodást, arra hivatkozva, hogy az fenyegeti Kanada kulturális és politikai függetlenségét (VILÁGGAZDASÁG, 1988. július 23., 1. oldal, augusztus 10., 2. oldal). John Crosbie, kanadai külkereskedelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a pártok véleményének nagyban eltérő volta miatt a szabadkereskedelmi egyezmény elfogadása csak egy szilárd, konzervatív többségű kormány esetén biztosított. A legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, ha most tartanák a választásokat, akkor Mulroney konzervatívjai nyernék el a legtöbb helyet a képviselőházban, nem jutnának viszont abszolút többséghez. Koalícióra kényszerülve viszont ismét, csak bizonytalanná válna az egyezmény sorsa. Az AP-DJ a közvélemény-kutatásokra hivatkozva azt is közli, hogy jóllehet a kanadaiaknak csak 20 százaléka van, jó véleménnyel a Mulroney-kormányról,körülbelül 50 százalékuk van a konzervatívok által támogatott szabadkereskedelmi egyezmény mellett. Ha Kanadában is elfogadják — az USA után — a szabadkereskedelmi egyezményt, akkor az 1989. január 1-jén lép életbe, és 10 évre megszünteti a legtöbb kereskedelmi gátat a két ország között. 1988 első félévében egyébként az Egyesült Államok és Kanada közötti kétoldalú kereskedelem értéke 75,95 milliárd amerikai dollár volt, ami jóval nagyobb, mint a világ bármely más két országa között lebonyolított kereskedelem nagysága ugyanezen idő alatt. (AP-DJ) AUSZTRÁLIA NÖVEKVŐ ÜTEMBEN FIZETI VISSZA ADÓSSÁGAIT Paul Keating ausztrál kincstárügyi miniszter bejelentette, hogy az ausztrál szövetségi kormány külföldi adósságállománya 1989. június 30-ra, a mostani pénzügyi év végére a tervek szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára csökken a nemrég véget ért pénzügyi évben mért 5,8 százalékról. A miniszter elmondta, hogy az 1987 88-as pénzügyi évben a kormányzat 3,7 milliárd ausztrál dollárnyi adósságot fizetett vissza, és az 1988 89-re tervezett 5,47 milliárd dolláros költségvetési többlet (VILÁGGAZDASÁG, 1988. augusztus 24., 2. oldal) még dinamikusabb hiteltörlesztést tesz lehetővé. A tervek szerint az előző pénzügyi évhez hasonlóan az ausztrál kormány most sem fog fölvenni új külföldi hitelt, sőt nettó 3 milliárd ausztrál dollárt készül visszafizetni az előző pénzügyi év 1,6 milliárd dollárja után, mimellett belföldi tartozásaiból is törleszteni kíván 2,5 milliárd dollárt. Ehhez igénybe veszik bizonyos értékpapírok elővételi jogának felajánlását, az adósságok visszavásárlását, valamint nem kívánják meghosszabbítani a hitelek lejárati idejét. Az adósságállomány csökkentése ahhoz is hozzájárul, hogy a jelenlegi pénzügyi évben a kamatköltségek 210 millió ausztrál dollárral, a következő pénzügyi évben pedig a tervek szerint 400 millió dollárral lesznek kisebbek. Keating ugyanakkor arra is ismételten figyelmeztetett, hogy Ausztráliának már csak a világgazdasági környezet változékonyságára való tekintettel is folytatni kell adósságcsökkentő programját. A miniszter ezzel elsősorban a jelenleg az ország számára kedvezően alakuló világpiaci nyersanyagárak fölfelé ívelő trendjének esetleges megváltozására célzott, ami jelentősen csökkentené az ausztrál exportbevételeket. (Reuter, AP—DJ) „Kiadóvállalat HIRDETÉSSZERVEZÉSI OSZTÁLYVEZETŐT keres. (0) (0) 0 Feltételek: szakirányú gyakorlat és felsőfokú végzettség. 0 0 o Jelentkezés a 179-595-ös telefonon." 9 Finnországban az idei év egészére 6,5 százalékos inflációs rátát jótsólnak, ezzel az ország listavezető az OECD tagországai között. A kereskedelmi és ipari minisztérium jelentése szerint a lakások és lakbérek idén ősszel várható erőteljes növekedése viszi az OECD-átlagnál jóval magasabbra az inflációs rátát. JELENTI : Az osztrák Zöldek népszavazást javasolnak a tervezett világkiállításról. Véleményük szerint ugyanis schilingek milliárdjait szándékoznak egy olyan beruházásiba fektetni, amely a legjobb esetben is csak néhány hónapig lesz kihasználva. A tajvani gazdasági vezetés azt tervezi, hogy további, közel 300 iparcikk bevitel vámját csökkenti az USA-val és Nyugat-Európával szemben fennálló tetemes kereskedelmimérleg-többletének mérséklése céljából. Az intézkedéssel a kormány szeretné elnyerni a GATT-tagországok tetszését, mivel Tajvan újra csatlakozni szeretne az egyezményhez. Tavaly mintegy 3600 termék esetében mérsékelték a vámokat. Több mint 6 ezer kínai állami vállalat veszteséges, s hiányuk gyors ütemben növekszik — adta hírül a Zsenmim Zsipao. Veszteségeik jó része abból származik, hogy a kormány emelte egyes termékek árát az ellátás javítása végett. A veszteségek — amelyek az idei év első felében 27 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban — elsősorban a gépgyártásban, az élelmiszer-, építő- és textiliparban jelentkeztek. A japán pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy 26 százalékos tőkenyereség-adót vet ki olyan vállalatok részvényeinek eladása után, amelyeket még nem jegyeznek a tőzsdén. A részvénytulajdonosoknak be kell jelenteniük, ha eladjákrészvényeiket egy bizonyos mennyiségen felül, de dönthetnek: forrásadót vagy ettől elkülönített adót fizetnek az adóhatóságoknak tett bejelentésük alapján. Nagy-Britanniában az idén a feldolgozóipar termelése előreláthatólag 7,2 százalékkal növekszik, a leggyorsabb ütemben 1973 óta, a tavalyi 5,4 százalékot követően — jelentette a brit gyáriparosok szövetsége. Luxemburgba menekül a nyugatnémet tőke? Máris megindult a tőkemenekülés az NSZK-ból Luxemburgba, mert a bonni kormány 1989 januárjától 10 százalékos forrásadót vezet be a kamatjövedelmekre. A törvényt a nyugatnémet parlament júliusban szavazta meg. Az NSZK bankjai már jó ideje sürgetik Luxemburgot: állítson fel befektetési alapokat, hogy oda menekíthessék a tőkéjüket — mondotta Geiger, a nyugatnémet Takarékbank Szövetség elnöke. A bankárok számítása szerint a forrásadó miatt rengeteg tőke fogja elhagyni az NSZK-t, és ezért a bonni kormánynak nehéz lesz megszereznie a forrásadókból remélt éves 4,3 milliárd márkás bevételt. A Bundesbank számításai szerint 1988 első felében a hosszú lejáratú nettó tőkekiáramlás értéke 50,57 milliárd nyugatnémet márkára ugrott az 1987 azonos időszakában mért 18,66 milliárd márkáról. Geiger rámutatott, a nyugatnémet forrásadó kiváltotta tőkekiáramlás is jelzi: a közös piaci tagországoknak össze kell hangolniuk az általuk alkalmazott forrásadókat. Vannak, akiknek mása véleményük erről. Dormanns, a Nyugatnémet Bankszövetség elnöke szerint a forrásadók összehangolása nem jelenthet mást, csak az adók emelését. Mint mondotta, ennél még az is jobb, ha az NSZK-ban létezik ugyan a forrásadó, de másutt viszont lehet számítani az adókedvezményekre. (Reuter) Brit javaslat a katonai légi folyosók további megnyitására A British Airways brit légitársaság igazgatója sürgette, hogy a polgári légi járatok még többet vehessenek igénybe a katonai célokra fenntartott légi folyosókból, mint ahogyan ezt az NSZK-ban már megtették, így enyhülhetne a polgári légi utak zsúfoltsága, és nem fordulhatnának elő olyan esetek, mint például idén nyáron a brit repülőtereken, ahol a légi folyosók túlterheltsége, valamint a földi irányító személyzet munkabeszüntetései miatt a járatok csak többiberás késéssel indulhattak útnak. A brit szakember szerint a BA- nek több millió font sterling többletkiadást okoz az üzemanyag-felhasználásban az, hogy repülőgépei nem használhatják a katonai légteret. A repülőgépeknek Európában négyszer annyi utat kell megtenniük a katonai zónák kikerülése miatt, mintha egyszer átrepülnének Amerikába — tette hozzá. (Reuter) VILAGGAZDASAG ÚJABB GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSCSOMAG NICARAGUÁBAN A nicaraguai kormány bejelentette: erősen leértékeli az ország februárban bevezetett új valutáját és emeli a béreket. Ezzel a kormány az idén már harmadszor hoz intézkedéseket a súlyos gazdasági helyzet javítására. A cordoba leértékelésével 1 USA dollár keddtől 180 cordobát ér a korábbi 80 helyett. A pénzreform bevezetésekor, az idén februárban 1 dollár 10 új cordobát ért (VILÁGGAZDASÁG, 1988. február 17., 2. oldal). A szintén törvényes másik árfolyam továbbra is 1 USA dollár , 380 cordoba. A mezőgazdasági munkások bérét 60 százalékkal, az állami alkalmazásban levő városiakét 35 százalékkal emelik. Daniel Ortega nicaraguai elnök rádióbeszédében kifejtette, az intézkedésekre azért volt szükség, hogy kézben tudják tartani a válságos helyzetű gazdaságot, növeljék a termelést, ösztönözzék az exportot és biztosítsák a bérből élőknek a legszükségesebbeket. Ortega hangsúlyozta, hogy a gazdasági intézkedéseknek politikai alapja van, és egy szocialista irányzatú forradalmi folyamat részeként kell azokat értelmezni. A nicaraguai elnök az ország problémáiért mindenekelőtt az Egyesült Államokat tette felelőssé, s elmondta: a hét éve folyó harcnak 54 ezer ember esett áldozatul, a kárt pedig 12 milliárd dollárra becsülte. Ortega kijelentette, hogy a mostani intézkedések összhangban vannak a februári és a júniusban hozott gazdaságliberalizáló intézkedésekkel. Emlékezetes, hogy februárban, amikor az infláció évi 1300 százalékos szinten mozgott, pénzreformot és különböző energiamegtakarító intézkedéseket vezettek be, júniusban pedig, a gazdaság hatékonyabb működése érdekében, megszüntették az árak és bérek alakítására vonatkozó központi megkötések jelentős részét (VILÁGGAZDASÁG, 1988. június 15., 2. oldal). (AP—DJ) Norvégia komolyan gondolja olajipara átszervezését A bevételek csökkenése és a pénzügyi kockázat emelkedése arra ösztökéli a norvég kormányt, hogy újragondolja az északi-tengeri olajmezők állami tulajdonának kérdését. Már korábban is keringtek találgatások a privatizálásról (VILÁGGAZDASÁG, 1988. május 27., 2 oldal), és a kormány a parlamenttől felhatalmazást is kapott erre a lépésre (VILÁGGAZDASÁG, 1988. június 1., 2. oldal). A Reuter jelentésében egy neve elhallgatását kérő magas rangú norvég kormányhivatalnokot idéz, aki hangsúlyozza, hogy a nehezebb idők azt jelentik: az országnak felül kell vizsgálnia az olajipar alapvető és hosszú távú kérdéseit. Hozzátette: élénk vita van kialakulóban arról, hogyan tudná Norvégia fenntartani vagy növelni olajbevételeit, miközben csökkenti a beruházások pénzügyi kockázatát. Olajipari szakértők ezt úgy fogalmazzák meg, hogy Norvégia számára ezen a területen a fő probléma a politikai óhajok és a gazdasági szükségszerűségek között növekvő ellentét. A legutóbbi évek alacsony olajárai az északi-tengeri kitermelésben eszközölt beruházások megtérülését kockázatosabbá tették, és ezért terjedtek el a híresztelések arról, hogy a norvég kormány privatizálni szeretné az olajipar egy részét. Gro Harlem Brundtland miniszterelnök a nemrég rendezett stavangeri nemzetközi olajipari konferencián is szólt a kormány privatizálási terveiről (VILÁGGAZDASÁG, 1988. augusztus 25., 2. oldal). Elemzők szerint nem véletlen, hogy a kormányfő a nemzetközi olajipar képviselői előtt említette az esetleges magánkézbe adást, ezzel mintegy jelezte a kormány készségét az érdeklődő vállalatokkal való megbeszélésekre. A döntés az állami részesedések eladásáról még az idén várható, norvég olajipari minisztériumi források szerint viszont nem valószínű, hogy változtatnak azon a feltételen, hogy az államnak, illetve az állami kézben lévő Statoilnak legalább 51 százalékos részesedéssel kell rendelkeznie minden északi-tengeri kőolaj-kitermelési beruházásban. Knut Daehlin, a norvég olaj- és energiaügyi minisztérium egyik vezető munkatársa nemrégazt is megjegyezte, az ország túl kicsi és tapasztalatokban túl szegény ahhoz, hogy három olajipari cége is legyen. A Statoil és az 51 százalékban állami Norsk Hydro A/S mellett ugyanis a hetvenes években engedélyezték a magánkézben lévő Saga Petroleum A/S létrehozását is. Daehlin megjegyzéséből a megfigyelők arra következtettek, hogy a Saga és a Norsk Hydro egyesítését fontolgatják. Az olajipar kérdése azért is fontos Norvégia számára, mert az ország Nagy-Britannia után a legnagyobb nyugat-európai kőolajtermelő, és exportbevételeinek harmada származik az olajkivitelből. A feltárásra váró olajmezők termelésbe állításával pedig a 90-es évek közepére szeretné meg is előzni Nagy-Britanniát a kőolajtermelés tekintetében. (Reuter) MÁRIS FÉKEZŐDIK AZ AMERIKAI GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE? Az amerikai gazdaság eddig töretlen növekedési üteme júliusban valamelyest lelassult, s ezzel, úgy látszik, aközponti bank szerepét betöltő FED elérte célját. Mint ismeretes, a gazdaság túlfűtöttségétől és az infláció elharapózásának veszélyétől tartó FED augusztus 9-én hat százalékról 6,5 százalékra növelte a leszámítolási kamatlábat. Pénzpiaci szakértők szerint azonban minden valószínűség szerint szükség lesz további hitelszűkítő intézkedésekre, mert a gazdaság bővülését tovább kell fékezni, hogy elejét vegyék az inflációs nyomás megerősödésének. Az amerikai kereskedelmi minisztérium a napokban bejelentette, hogy a kilenc legfontosabb gazdasági mutató összevont előrejelző indexe, amelyet az amerikai gazdaság barométereként kezelnek, júliusban 0,8 százalékkal esett, holott júniusban még 1,4 százalékos növekedést mutatott. A júliusi rendelésállomány (ez is része az összevont mutatónak) 3,5 százalékkal volt kisebb, mint júniusban, amikor 5,4 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest. A visszaesésben a legnagyobb szerepet a hadiipari megrendelések számának csökkenése játszotta. A kereskedelmi minisztérium a múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy a gazdasági növekedés a második negyedévben 3,3 százalékos volt, valamivel gyorsabb, mint a korábbi előrejelzés. Az infláció az áremelkedés hatását kiszűrő deflációs indexszel mérve (amelyet a polgári közgazdászok pontosabbnak tartanak, mint a fogyasztói árak emelkedésén mért pénzromlást) április és június között 5,1 százalékkal növekedett. Ez a tény pedig a piac szemében igencsak árnyékot vet az öt és fél év óta szüntelen gazdasági növekedésre, amelyre a kormányzó Republikánus Párt olyan büszke. (Reuter, AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 227958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/a. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi erzőszámra. A lapot előállította Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148