Világgazdaság, 1988. október (20. évfolyam, 194/4943-214/4963. szám)

1988-10-01 / 194. (4943.) szám

2 1988. OKTÓBER 1. Eurocsekk Magyarországon és a Szovjetunióban Magyarországra és a Szovjetunió­ra is kiterjesztik a­­közeljövőben az Eurocsekk fizetési rendszert — je­lentette be brüsszeli sajtóértekezle­tén Mark van Wauwe, az Eurocheque International S. C. főtitkára a tár­saság éve­s pénzügyi mérlegét is­mertetve. Van Wauwe közlése szerint Ma­gyarországon néhány hónapon be­lül, a Szovjetunióban pedig 1989. ja­nuár 1-jétől vezetik be a hitelkár­­tyát és a fizetési csekket. A főtit­kár igen nagy jelentőséget tulajdo­nított annak, hogy cége betörhetett a szovjet piacra. Szovjet részről késznek mutatkoznak arra, hogy a diplomáciai és üzleti ügyben kül­földre utazók számára akár 120 ezer kártyát és csekkfüzetet is kibocsás­­sanak. A társaság azonban nem szá­mít 20-30 ezernél több szovjet Euro­­csekk-tulajdonosra. Az eddig 19 országban, kibocsá­tott Eurocsekket negyven ország 5 millió elárusítóhelyén és bankjában fogadják el. Felhasználható bolti, éttermi számlák kiegyenlítésére, va­lamint helyi valuta lehívására, akár automatából is. Eurocsekk-hitelkár­­tyával és csekkel tavaly 11 milliárd svájci frank értékű tranzakciót haj­tottak végre, 10 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A világon 40 millió személy rendelkezik ezzel a készpénz-helyettesítő fizetőeszköz­zel. (MTI) PERU KILÉP A PÉNZPIACI ELSZIGETELTSÉGBŐL Szerdán Abel Salinas, perui gazdasági és pénzügyminiszter két­órás tanácskozást folytatott Michel Camdessusszal, a Nemzetközi Va­luta Alap (IMF) vezérigazgatójával, majd az ezt követő sajtótájékoz­tatón optimizmusának adott hangot a párbeszéd folytatásának esé­lyeivel kapcsolatban. Mindez azt jelentheti, hogy háromévi önkéntes száműzetés után Peru újra fölveszi a kapcsolatot a nemzetközi pénz­világgal, mindenekelőtt hitelezőivel. A megbeszélésre Nyugat-Berlin­­ben, az IMF és a Világbank éves közös közgyűlése alatt került sor, ahol Salinas értékelése szerint több olyan javaslat fölmerült a közepes jövedelmű adós országok problémá­jának rendezéséről, amely hasonlít a perui megoldáshoz. (Mint ismere­tes, a jelenlegi García-kormány hi­vatalba lépését követően az ország exportbevételeinek 10 százalékában maximálta a perui adósságszolgála­tot, elszigetelve ezzel magát a nem­zetközi pénzvilágtól.) Sajtóértekezletén a miniszter azt is elmondta, hogy nem született megegyezés Perunak az IMF-fel szemben fennálló fizetési hátraléká­ról, amelynek öszegét a peruiak 457 millió dollárra becsülik. Camdessus ezzel kapcsolatban azt javasolta Sa­­linasnak, hogy lépjen kapcsolatba Arjun Senguptával, akit az IMF e héten nevezett ki a szervezettel szembeni hátralékokkal foglalkozó szakértőnek. 13 adós ország jelenleg összesen 2,5 milliárd dollárral van késésben a világszervezettel szem­ben. A perui miniszter ismét védelmé­be vette ugyan Peru hiteltörlesztési politikáját, megegyezés született ugyanakkor arról, hogy még az idén egy IMF-szakértői küldöttség láto­gat Limába, hogy tanulmányozza García szeptember 6-án bejelentett, antiinflációs gazdasági csomagter­vét (VILÁGGAZDASÁG, 1988. szep­tember 8., 1. oldal), valamint azt, hogyan lehetne megfékezni a jelen­leg évi 1000 százalék felé vágtató inflációt. Salinas a Világbank képviselőivel is találkozott a héten, és megegyez­tek, hogy október közepén világ­banki szakértők is ellátogatnak Pe­ruba. Lima a Világbankkal szemben 350 millió dollárral van hátralék­ban. A miniszter bejelentette továbbá, hogy kapcsolatot létesítettek az Ame­­rikaközi Fejlesztési Bankkal is, és az Andesi Tartalékalap egy 300 mil­lió dolláros hitelcsomag részeként 50 millió dollárt folyósít a követke­ző félév folyamán Perunak. Mindez azonban még nem elég — teszi hozzá a Reuter —, hiszen Pe­ru nemcsak az IMF-fel és a Világ­bankkal szemben van hátralékban. A Párizsi Klubbal szemben 2,2 mil­liárd, a külföldi kereskedelmi ban­kokkal szemben 2,5 milliárd dollár elmaradt törlesztése van, míg a szo­cialista országoknak 600 millió dol­lárt nem fizetett vissza határidőre Lima. Időközben Peruban tovább folyik a vita a gazdasági szükségprogram­ról azt követően is, hogy Salinas már bizonyos visszalépést jelentett be (VILÁGGAZDASÁG, 1988. szep­tember 24., 2. oldal). Romulo León Alegría halászati miniszter szerdán a devizakorlátozás enyhítését java­solta, hogy a feketepiacról a bank­­rendszerbe terelje a külföldi valu­tákat. (Reuter, AP—DJ) JAPÁNBAN NŐ A KERESKEDELMI ÉRTÉKPAPÍROK SZEREPE Japánban mindössze 10 hónapos a keres­kedelm­­i értékpapírok piaca, amely azonban a japán vállalatok közötti hagyományosan szoros kap­csolatok lazulásával minden bizony­nyal kulcsszerepet fog betölteni a helyi pénzpiacokon — írja a Reuter hírügynökség. Egyre több vállalat folyamodik kereskedelmi értékpapí­rok, (köztük váltók) kibocsátásához rövid lejáratú bankhitelek felvétele helyett. Ez a folyamat tovább fog erősödni azzal, hogy idén novem­berben bevezetik az úgynevezett piacorientált, rövid lejáratú irány­adó kamatlábat, ami felhajtja a bankkölcsönök kamatát. Augusztus végén összesen 6000 milliárd jen ér­tékű kereskedelmi értékpapír volt forgalomban, ez az érték nagyjából megegyezett az ebben az időben pia­con lévő bankközi kereskedelmi váltók értékével. Egyes banksza­kértőik szerint még kevés tapasztalat gyűlt össze a ke­reskedel­mi értékpapírokról ahhoz, hogy a befektetők komolyan érdek­lődjenek irántuk. A pénzpiac szer­kezeti átalakítására és a bankok és a vállalatok közötti kapcsolatok szo­rosabbra füzes­ére van­­szükség ah­hoz, hogy a kereskedelmi értékpapí­rok a rövid lejáratú vállalati finan­szírozás eszközeivé váljanak — vé­lekednek. Számos bank azonban már szívesen számítol le ilyen ér­tékpapírokat, mert így napi mun­kakapcsolatot alakíthat ki a válla­latokkal. Emellett ez a tevékenység hasznot is hoz számukra, mert az ezekre nyújtott fedezeti kölcsönö­kért magas jutalékot kérhetnek. E pénzpiaci instrumentum köz­kedveltté válásának egyelőre az a legfőbb akadálya, hogy kibocsátási illetékkulcsa túlságosan progresszív. A kibocsátók azt szeretnék, ha ehelyett meghatározott összegű ille­téket kellene fizetniük, például ér­tékpapíronként 200 jent. (Reuter) Az amerikai képviselőház törvényjavaslatot szavazott meg a segélyekről Az amerikai képviselőház megsza­vazta, és továbbította a szenátus­nak az 1989-es pénzügyi évre szó­ló 14,3 milliárd dollár értékű kül­földi segélyről szóló törvényjavas­latot. Az USA-val baráti kapcsola­tokat fenntartó országoknak a tör­vényjavaslat lényegesen több kato­nai célú térítésmentes segélyt irá­nyoz elő, mint korábban. A tenge­rentúli fegyvereladásokhoz 3,8 mil­liárd dollárnyi vissza nem fizeten­dő segélyt, valamint 410 millió dol­lár összegű kedvező feltételű köl­csönt irányoz elő. Mint mindig, a legnagyobb össze­gű katonai és gazdasági segélyt Iz­rael és Egyiptom kapja. Izrael 1,2 milliárd dollárnyi gazdasági és 1,8 milliárd dollárnyi katonai támoga­tásban részesül, míg Egyiptom 815 millió dollárt kap gazdasági és 1,2 milliárd dollárt katonai célokra. A katonai segítségnyújtás mindkét or­szág számára térítésmentes. A tervezet 6 éven keresztül évi 50 millió dollár hozzájárulást tar­talmaz a Világbank alaptőke-eme­lés­éhez (VILÁGGAZDASÁG, 1988. szeptember 20., 2. oldal) szemben a korábban javasolt évi 70 millió dol­láros összeggel (VILÁGGAZDASÁG, 1988. szeptember 24., 2. oldal), ame­lyet a kormány támogatott. (Reuter, AP—DJ) Szovjet pénzintézetek és a holland Rabobank megállapodása A Rabobank, a holland mezőgaz­dasági szövetkezeti pénzintézet köz­li, hogy egyezményt kötött két szov­jet bankkal. Az egyezmény célja tanácsadás nyugati és­­szovjet cé­geknek, amelyek vegyesvállalatokat kívánnak alapítani. Az egyik a kül­gazdasági kapcsolatok fejlesztésében érdekelt Vnyesekonombank, a má­sik az Agroprombank, amely a Ra­­bobankhoz hasonlóan az agrárszek­torban tevékenykedik. A Rabobank tájékoztatása szerint a csütörtökön Moszkvában, aláírt egyezmény alapján ,segíteni fogják a Joint venture-re vállalkozó cége­ket a rubelban, illetve nyugati va­lutában folyó finanszírozást illetően, továbbá hitel- és árbiztosítási prob­lémákban. (Reuter) Ismét tárgyalnak Tanzánia és az IMF megbízottai Öt hónapi szünet után újból foly­tatódnak a tárgyalások Tanzánia és az IMF között a februárban lejárt hitelkeret-egyezmény megújításáról — jelenti Dar-es-Salamból a Reuter tudósítója. Az új egyezmény létre­jöttét a tanzániai leértékelés körüli nézeteltérés akadályozza. De most az IMF nyugat-berlini közgyűlése al­kalmat adott az újabb puhatolódzó megbeszélésekre, s a jelek azt mu­tatják, Tanzánia — amely a múlt­ban már több leértékelést hajtott végre — nem zárkózik el mereven az IMF követelte új, 35 százalékos devalválás elől. Valószínűleg bele­megy abba, hogy jelenleg 98 shil­ling­e 1 dolláros árfolyam helyett az amerikai valutát 150 shillinges hivatalos árfolyamon jegyezzék. De azon már alkudozik, hogy egyszer­re vagy szakaszosan történjék-e a shilling értékének csökkentése. A megfigyelők szerint Tanzánia kényszerhelyzetben van: az IMF nem hagyja addig jóvá az 58 millió dolláros strukturális hitelt, amíg Tanzánia nem értékeli le valutáját, és a nyugati segélynyújtók — ame­lyek 800 millió dollárt helyeztek ki­látásba az 1988/89-es pénzügyi évre —, nem folyósítják a segélyt, ha Tanzánia nem egyezik meg a Nem­zetközi Valuta Alappal. De nyugati diplomaták arról is értesültek, hogy a nagy donorok, főként az NSZK, közvetíteni próbálnak a két tár­gyaló fél között. (Reuter) Lengyelországot Olaszország képviseli az IMF és a Világbank igazgató tanácsában Az olasz kormány beleegyezett, hogy az elkövetkező két évben kép­viseli Lengyelországot a Nemzetkö­zi Valuta Alap és a Világbank igaz­gató tanácsában. Lengyelországnak eddig nem volt képviselője a két intézmény vezető testületében. Olaszország ezenkívül még Portu­gália, Görögország és Málta képvi­seletét is ellátja, az utóbbiakét ré­gebben. Az igazgató tanács felelős a köl­csönök végső jóváhagyásáért. A két intézmény 22 tagú igazgatói tanácsá­ban a 151 tagállam közül csak Dél- Afrikának és Kambodzsának nincs képviselője. Az öt vezető tőkésor­szág maga nevezi ki igazgatótaná­csi tagját, a többi országok egymás között állapodnak meg, hogy ki kép­viseli őket. Szaúd-Arábia is maga jelöli ki ügyvezető igazgatóját, mert ez az ország évekkel ezelőtt több milliárd dollárral járult hozzá az IMF alaptőkéjéhez. (AP—DJ) áte­hlinit • A Világbank 300 millió dolláros hitelt nyújt Mexikónak a Gilbert hurrikán okozta károk felszámolásá­ra. A pénzt a kormány az 1988/89- es olcsó lakásépítési programra akarta először felhasználni, de való­színűbb, hogy az 500 millió dollá­ros kár legsürgetőbb helyreállítási munkálataira fordítják.­­ Tajvanon csaknem ezer tőzsdéző tüntetett a pénzügyminisztérium előtt, követelve, hogy a kormány ha­lassza el, vagy vonja vissza azt a tervet, miszerint újból megadóztat­ják a részvényekből származó profi­tot. A manipulációk miatt az utób­bi időben felszökött tőzsdei nyereség megadóztatásának hírére nagyará­nyú részvényeladásokra került sor, ami alaposan csökkentette a részvé­nyek árfolyamát. VILAGGAZDASAG Az SZKP KB határozata az Aral-tó megmentésére A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága hatá­rozatot fogadott el az Aral-tó kiszá­radásának megakadályozását és a tó környékén kialakult súlyos öko­lógiai helyzet orvoslását célzó intéz­kedésekről. A határozat megállapítja, hogy a vízgazdálkodási és talajjavítási munkában elkövetett komoly hiá­nyosságok miatt kedvezőtlen hely­zet alakult ki az Aral-tó és környé­kének ökológiai helyzetében. A gya­pot- és rizsültetvények létesítésekor nem vették figyelembe az emberi beavatkozás ökológiai és szociális következményeit, s ennek következ­tében 1960 óta 13 méterrel süllyedt a tó vízszintje, a vízfelület pedig az eredetinek kétharmadára zsugoro­dott. Erősen romlik a tó ökológiai állapota, nagy területeken követ­keznek be klimatikus változások. Mindezek miatt a minisztertanács és a KB határozatban kötelezi az illetékes hatóságokat, hogy radiká­lis intézkedésekkel állítsák helyre 1988 és 2000 között a természeti kör­nyezet egészségét. Át kell alakítani az öntözőrendszereket, takarékos ön­tözési módszereket kell bevezetni, az ezredfordulóig 25 százalékkal kell csökkenteni a mezőgazdaság és az ipar vízfelhasználását, 1991 után pedig egyáltalán nem lesz szabad nagyobb öntözőrendszert építeni. A környezetvédelem kérdéseivel foglalkozott Jurij Szaturov környe­zetvédelmi miniszterhelyettes is osztrák újságírókkal folytatott be­szélgetésében, amelyről az APA szá­molt be. A miniszterhelyettes leszö­gezte: a peresztrojka kiterjed a kör­nyezetvédelemre is, az ezzel kap­csolatos kérdések megvitatásába egyre inkább bekapcsolódik a nyil­vánosság is. Példaként említette azt, hogy Nyugat-Grúziában nem kezdték meg egy tervezett atomerő­mű építését a lakosság tiltakozása miatt. Utalt arra is, hogy tavaly legalább 2000 olyan határozat született, amelyek értelmében leállították egyes üzemek és gyárak termelését mindaddig, amíg a tisztító- és szű­rőberendezéseket fel nem szerelték. Készülőben van egy törvény a ter­mészeti erőforrások hasznosításáról, s súlyosan megbírságolják azokat a vállalatokat, amelyek túllépik a szennyezőanyag-kibocsátás megen­gedett mértékét. Komoly problémákat okoz a sze­mélygépkocsik kipufogógázai által okozott szennyezés, ez messze meg­haladja a nemzetközileg engedélye­zett mértéket. Súlyosan károsítják a környezetet a kéntartalmú szénre telepített hőerőművek, ezeket vagy tisztítóberendezésekkel kell felsze­relni, vagy gázra kell átállítani — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. (APA, Reuter, MTI) TARTÓS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS SVÁJCBAN Tartós lesz a svájci gazdaság nö­vekedése a 90-es években, bár a munkaerő-kínálat beszűkülése, vala­mint az infláció felgyorsulása né­miképp visszahúzó erő lehet — mondják svájci gazdaságkutatók. Véleményük szerint a hazai összter­mék 1989—1999. között 2,2—2,6 szá­zalék közötti ütemben fog gyara­podni, ugyanezekben az években az infláció a jelenlegi 2,8 százalékról valószínűleg 2 százalékra mérséklő­dik. A svájci szakemberek arra alapoz­zák véleményüket, hogy a világgaz­daság tovább gyarapszik a 6 éve tartó egyenletes növekedés után. Bár az ütem talán egy kissé le fog lassulni, recesszióval semmiképpen sem kell számolni, mivel a főbb ipari országok igyekszenek a koráb­binál jobban összehangolni költség­­vetési és pénzügyi politikájukat — mondja a zürichi kutatóintézet igazgatója. A legfejlettebb ipari országok köz­ponti bankjainak együttműködése révén sikerült némiképp stabilizál­ni a dollár árfolyamát, s ez valószí­nűleg a következő két évben alap­vetően nem nagyon fog változni — mondja a svájci szakember. A svájci központi bank továbbra is restriktív pénzügyi politikát fog folytatni, ha­csak nem lesznek rendkívüli meg­rázkódtatások a valutapiacokon Ez azt jelenti, hogy a kamatok a kö­vetkező években 4 százalék körüli szinten fognak stabilizálódni. A svájci konjunktúra legfőbb tá­masza a belföldi magánfogyasztás élénkülése, a növekedési ütem a 90- es években előreláthatólag évente 2 százalékos lesz. Ehhez a fizetések reálértékben 1,5—2,3 százalékkal nö­vekednek majd. Mindazonáltal a svájci gazdaság a túlfűtöttség jeleit kezdi mutatni, különösen az ingatlanpiacon és az építőiparban érzékelhető ez, vala­mint abban, hogy hiány van bizo­nyos, elsősorban műszaki képzettsé­get igénylő szakemberekből. Ennél­fogva a foglalkoztatottság évente 1 százalékkal növekszik majd, míg a munkanélküliségi ráta az elkövetke­ző néhány évben 0,7 százalék körül lesz. (AP­ DJ) A kakaó és a kávé áresése visszaveti a kameruni gazdaságot Kamerun rekord kakaótermésre számít az 1988/89-es idényben. A kedvező betakarítási eredmény első­sorban annak köszönhető, hogy a hetvenes évek végén, a­­nyolcvanas évek elején végrehajtott újratelepí­tések most hozzák meg gyümölcsü­ket — mondta John Niba Ngu me­zőgazdasági miniszter. A közép-af­rikai ország egyébként a világ hato­dik legnagyobb kakaótermelője, az 1987/88-as idényben 128 876, 1986 87- ben pedig 123 091 tonna kakaót ter­meltek itt. A kameruni elnök a ked­vező erdmények ellenére a minőség és a mennyiség további javítására szólított fel. A javuló eredmények­hez hozzájárult az is, hogy a kakaó felvásárlási ára Kamerunban egyike a legmagasabbaknak Afrikában. Joseph Tsanga Abanda kameruni kereskedelemfejlesztési és ipari mi­niszter elmondta, a közép-afrikai or­szágot az 1988/89-es idényben több mint 20 millió dolláros veszteség éri az alacsony világpiaci árak követ­keztében, míg az 1987 88-as idény­ben 28,5 millió dolláros bevételkie­sés sújtotta. Tsanga Abanda azt is hozzátette, hogy a kakaótermelő or­szágok tizenkét tagú szövetsége­ (CPA) lépéseket tehetne a további árcsökkenés megakadályozása vé­gett. A kakaó világpiaci ára a kö­zelmúltban 13 éves mélypontra süly­­lyedt, és a piaci helyzet továbbra sem kecsegtet biztató kilátásokkal. Ennek okaként Tsanga Abanda azt említette, hogy a Nemzetközi Ka­kaószervezet (ICCO) nem tudja be­tölteni szerepét, mivel az ütköző­készlet működésképtelen, és a tagor­szágok egy része még mindig nem fizette be az ütköző­­észlet piaci te­vékenységének finanszírozását szol­gáló illetéket. Kamerun exportbevételeiből a ka­kaó és a kávé 26 százalékkal része­sedik, és csakúgy, mint a kakaó vi­lágpiaci ára, a­­kávéé is jelentős mértékben csökkent. (Jelenleg hét év óta a legalacsonyabb árat adják ér­te.) Emellett tavaly csökkent a kö­zép-afrikai ország­­kávétermése is: az 1986 87-ben betakarított 139 ezer ton­na­­után 1987/88-ban már csak 87 ezer tonnás volt a termés. Mint Niba Ngu elmondta, a visszaesést elsősor­ban az idézte elő, hogy nem használ­tak megfelelő mértékben növényvé­dő szereket. A­­kávészektor emellett közvetlenül érzékelte a gazdaság egészében mutatkozó válságot is, amelyet az idézett elő, hogy csök­kent a kőolajból, a kakasból és a ká­véból származó export árbevétel. 1988 89-ben azonban a kávétermelés visszatérhet a korábbi szintre, mivel a kormány intézkedéseket tett az import, azon belül is a növényvédő szerek bevitelének felgyorsítására — tette hozzá a kameruni mezőgazda­sági miniszter. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAG­VÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22­7933 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetői díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/a — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lapot előállította a Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next