Világgazdaság, 1988. december (20. évfolyam, 236/4985-257/5006. szám)
1988-12-01 / 236. (4985.) szám
1988. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK XX. ÉVFOLYAM, 236. (4985.) SZÁM VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA A nemzeti ünnep előestéjén A jugoszláv államfő egységre szólított fel Jugoszlávia módosított alkotmányának célja a gazdasági reformok meggyorsításához szükséges jogi keretek megteremtése, de az alapszabályban megkezdték a párt és az állam szerepének szétválasztását is. Milosevics szer pártfőnök üdvözölve az alkotmányt, máris kijelentette, hogy márciusig Szerbiában is szeretnék kidolgozni és elfogadtatni a köztársaság módosított alapszabályát, amely az eddiginél nagyobb beleszólást adna a szerbeknek a két autonóm tartomány, Koszovó és a Vajdaság ügyeibe. A jugoszláv állam megalakulása 70. évfordulójának előestéjén Dizdarevics jugoszláv államelnök egységre szólította föl az ország lakosságát, a honvédelmi miniszter pedig a szeparatisták elleni fellépést sürgette. Az államelnök ugyanakkor tagadta, hogy Jugoszlávia polgárháború küszöbén állna. A The Economist Intelligence Unit mértékadó elemzéséből viszont az derül ki, hogy az országban fennáll a politikai és gazdasági katasztrófa veszélye. A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés pénteken hosszú vitákat lezárva elfogadta a módosított alkotmányt, amelyben 39 változtatást eszközöltek, átírva, a rendelkezések majd egyharmadát. Az alkotmány elfogadja a magántulajdon szélesebb körét, és első ízben ismeri el a bankokat és vállalatokat önálló, profitorientált egységként, megteremtve ezzel a tőzsde létrehozatalának elvi esélyét. A módosításokkal lazítják a munkástanácsok ellenőrzését a vállalatvezetés fölött, de érintetlenül hagyják a szocialista önigazgatás alapkövét, a társult munka törvényét. Alkotmányba foglalták ugyanakkor a sztrájkjogot. Az új alkotmánnyal megteszik az első lépéseket a párt és az állam szerepének szétválasztása felé is, kizárva, hogy a JKSZ elnökségének elnöke tagja lehessen az államelnökségnek. A szövetségi nemzetgyűlésnek pedig ezentúl joga lesz elmozdítani az államelnökséget. A választásokon ezután legalább két jelöltet kell állítani. Bár a szövetségi alkotmány módosításai közvetlenül nem érintik Szerbia két autonóm tartományának jogállását, Milosevics szerb pártvezető hétfőn azonnal üdvözölte az ország új alkotmányát, és bejelentette, hogy a köztársaság parlamentjével február végéig szeretnék elfogadtatni a szerb alkotmány módosítását. A tervek szerint a változtatások következtében Szerbia ellenőrizné Koszovó és a Vajdaság igazságügyét, hadügyét, külkapcsolatait és gazdaságtervezését. Mint ismeretes, a legutóbbi — a második világháború utáni negyedik —, 1974-es szövetségi alkotmány még széles önállóságot biztosított a két autonóm tartománynak. A tervezett szerb alkotmánymódosításba beleegyeztek Jugoszlávia tagköztársaságai, elkeseredett ellenkezéssel válaszoltak viszont a koszovói albánok. Az ellentétek legújabb fejezete, hogy november elején koszovói albánok ezrei vonultak az utcára, tiltakozva két tartományi vezetőjük lemondatása ellen, akiket a belgrádi vezetés azzal vádolt, hogy túl elnézők a szeparatistáikkal szemben. November 23-án gyülekezési tilalmat vezettek be Koszovóban, de politikai elemzők szerint még az alkotmánymódosítások életbe léptetése előtt további megmozdulásokra kell számítani. Dizdarevics államelnök vasárnapi beszédében viszont azt állította, hogy a legutóbbi koszovói albán megmozdulások „megmutatták a koszovói vezetés gyöngeségét”, és további személyi változtatásokat sürgetett a tartomány vezetőinek körében. A jugoszláv nemzeti ünnep előestéjén tartott beszéd középpontjában a többnemzetiségű ország egységére való felszólítás állt. Kadijevics, honvédelmi miniszter szombaton, a JKSZ hetilapjában, a Kommuniszban megjelent interjújában a koszovói szeparatisták elleni keményebb fellépést sürgette, és ehhez mind politikai, mind jogi eszközök igénybevételét elkerülhetetlennek tartotta. A miniszter azokat is támadta, akik szerint az ország politikai, gazdasági és etnikai problémáit orvosolandó, a hadsereg — amely a decentralizált jugoszláv államszövetség néhány központi intézményének egyike — puccsal akarná átvenni a hatalmat. Kadijevics hangsúlyozta, hogy „a jugoszláv államelnökségnek van egyedül joga dönteni a hadsereg mozgósításáról”. Az utóbbi időben néhány jugoszláv lapban erre vonatkozó híresztelések kaptak lábra, a szlovéniai Mladina című ifjúsági lap három újságírója és egy katonatiszt pedig éppen börtönbüntetése megkezdésére vár, miután a kérdést feszegető és a hadsereget bíráló cikkeik miatt hadititkok elárulásáért elítélték őket. Kadijevics közvetett módon a szlovéniai tagköztársaság vezetőit is támadta, hangsúlyozva, hogy a hadsereget ért támadások „logikus következményei azoknak a nézeteknek, amelyekkel megkérdőjelezik Jugoszlávia mint szövetségi köztársaság létét”. Mint ismeretes, az autonómiára hivatkozva Szlovénia ellenállt annak a legutóbbi javaslatnak, hogy a katonai kiadások finanszírozására pótlólagos adót vessenek ki. Egyes szlovén csoportok pedig azt vetették fel, hogy a hadsereget köztársasági egységekre osszák föl. A szlovén pártvezetőt, Stanovnikot bírálta burkoltan Dizdarevics is beszédében, kijelentve, hogy nem érti, „néhány jugoszláv tisztviselő miért akarja annyira bemutatni, hogy az ország helyzete rossz, olyan kifejezéseket használva, mint a »libanonizálódás« vagy a »polgárháború«”. Mint ismeretes, Stanovnik nemrég az Egyesült Államokban annak a véleményének adott hangot, hogy Jugoszlávia a polgárháború küszöbén áll. Kedden tette közzé jelentését Jugoszláviáról a mértékadónak tartott londoni The Economist Intelligence Unit (EIU). A dokumentum szerint az ország gazdasági és politikai problémái a kormányt bukással, Jugoszláviát pedig a katasztrófa szélére sodródással fenyegetik. „A Jugoszlávia politikai rendszerére nehezedő nyomás csak fokozódhat, ahogy a lakosságnak egyre több áldozatot kell hoznia. Ez támogathatja a karizmatikus szerb vezető, Szlobodan Milosevics ambícióit, bár más személyiségek is megjelenhetnek a porondon”, — áll a jelentésben. Az EIU szerint Jugoszlávia gazdaságának sorsa a májusban bevezetett reformcsomag sikerétől függ. „Ha a program nem működik, az infláció kicsúszásával a hatóságok ellenőrzése alól, a gazdasági növekedés állandó visszaesésével, a külkereskedelem romló szereplésével és a bénító keményvaluta-hiánnyal Jugoszlávia jelenlegi gazdasági és politikai válsága állandósulhat, és előbb vagy utóbb az ország a katasztrófa szélére érkezik” — sögezi le a jelentés. A dokumentum előrejelzése szerint a jugoszláv hazai össztermék (GDP) az idei évre várt 2,5 százalékos csökkenés után jövőre már 3,5 százalékkal zuhanhat. Az infláció 1989-ben elérheti az 1000 százalékot, és az ennek leküzdésére hozott megszorító intézkedések sok vállalat és vállalkozás felszámolását eredményezhetik. A gazdasági felépülés első jelei nem jelentkezhetnek a kilencvenes évek kezdete előtt — állítja az EIU jelentése. N. G. Hitelmegszorítás Zimbabwéban Zimbabwéban újabb hitelmegszorításról döntött a kormány. Az ország jegybankja 100 millió zimbabwei dollár (1 amerikai dollár, 1,902 zimbabwei dollár) értékű jegybanki váltó lejegyzését tette kötelezővé a bankoknak. Ez annyit jelent, hogy ennyi pénzt kivontak a gazdaságból. A cél az, hogy csökkentsék a belföldi pénzellátás növekedési ütemét. A bankok nem nagy lelkesedéssel fogadták a hírt, hiszen az értékpapír nem kamatozik, ráadásul nem számít bele a hivatalos likvid tartalékaiba. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A DEVIZABEVÉTELEK 70 SZÁZALÉKÁT árverésre kívánja bocsátani jövőre a lengyel kormány. (2. oldal) ♦ A VILÁG EGYIK LEGLIBERÁLISABB SZABÁLYOZÓRENDSZERÉVEL Törökország egyre nagyobb ütemben csábítja befektetésre a külföldi tőkét. (2. oldal) ♦ VILÁGOSSÁ KELL TENNI A MAGYAR TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS valódi feladatait, és meghatározni a szociálpolitikával való együttműködés módját — beszélgetés a társadalombiztosítás kormánybiztosával. (3. oldal) ♦ MEGSZÜLETETT A MAGYAR FAGYÁLLÓ FOLYADÉK, de a lehetséges felhasználók még alig ismerik. (3. oldal) ♦ A GAZDASÁGI TANÁCSADÓ TEVÉKENYSÉG HAZAI SZOLGÁLTATÁSAI — interjú a Kopconsult igazgatóhelyettesével. (4. oldal) ♦ AZ ÉSZT KISVÁLLALKOZÁSOK — GYERMEKCIPŐBEN. (5. oldal) Magyar–dél-koreai beruházásvédelmi megállapodás Bővülő kapcsolatok a többi szocialista országgal is Magyar részről Borbély László, a Pénzügyminisztérium nemzetközi pénzügyek főosztályának vezetője, Dél-Korea képviseletében pedig Csun Szun Kju, a külügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatok főosztályának vezetője írt alá szerdán Szöulban a kölcsönös beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló magyar—dél-koreai megállapodást. A 11 pontból álló dokumentum értelmében a felek kölcsönösen alkalmazzák egymással szemben a legnagyobb kedvezmény elvét; a másik fél beruházóit ugyanúgy kezelik, mint a hazaiakat; egy esetleges államosítás után megfelelő kártérítést fizetnek, s biztosítják a haszon és a befektetett tőke szabad kivitelét. Az állandó képviseletek szeptemberi felállítása utáni első magyar—délkoreai kormányközi megállapodás azután lép életbe, hogy a két kormány értesítette egymást a hazai ratifikálási folyamat lezárulásáról. Az utóbbi időben, nagyrészt piacdiverzifikációs célzattal, Dél-Korea folyamatosan bővíti kapcsolatait a szocialista országokkal. Bár Jugoszláviának és Lengyelországnak nincs diplomáciai kapcsolata Szöullal, mindkét ország megállapodott már Dél-Koreával kereskedelmi irodák kölcsönös létesítéséről. Tegnap pedig azt közölte a Koreai Kereskedelemfejlesztő Társaság (KOTRA) szóvivője, hogy Bulgária és Dél-Korea képviselői megegyeztek: jövő júniusig kereskedelmi irodákat hoznak létre egymás országaiban. A megállapodást kedden írta alá Szófiában Li Szun Ki, a KOTRA elnöke, valamint Petar Ruszev, a Bolgár Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A KOTRA szóvivője viszont nem volt hajlandó kommentálni azokat a szöuli lapértékeléseket, hogy Li rövidesen Moszkvába is ellátogatna, hogy megvitassa a két ország közti gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Ugyancsak a szerdai hírek közé tartozik, hogy a dél-koreai Daewoo 20 millió dollár értékben szövőgépeket, további 10 millió dollárért pedig különböző szerszámgépeket vásárol Csehszlovákiától a jövő évtől kezdődően. Szöulban eközben közzétették, hogy a dél-koreai külkereskedelem értéke az ország történetében először haladta meg az évi 100 milliárd dolláros szintet, és keddel bezárólag elérte a 100,14 milliárd dollárt. Az export 53,537 milliárd, az import pedig 46,567 milliárd dollárt tett ki. A szöuli kereskedelmi és ipari minisztérium közlése szerint ezzel Dél-Korea megtartja tavalyi 12. helyét a világ kereskedőnemzeteinek sorában. Ro Te Vu, dél-koreai elnök a 100 milliárd dolláros határ átlépésére és az ország kereskedelmi expanziójával kapcsolatban ismétlődő amerikai aggályokra reagálva, szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy országának „hozzá kell járulnia a világgazdaság kiegyensúlyozott növekedéséhez, és növelnie kell a bevitelt a külkereskedelmi feszültségek enyhítése végett. (AP—DJ, Reuter, MTI) Észt kiállás, örmény felelősségre vonás MA SZAVAZNAK A SZOVJET ALKOTMÁNY ÉS A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL Két hozzászólást előzött meg különösen nagy érdeklődés a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tegnap zárult alkotmányvitáján. Az észt legfelsőbb tanács elnöke kiállt köztársasága szuverenitási döntései mellett, az örmény elnök pedig élesen visszautasította azerbajdzsáni kollégájának keddi vádjait. A felszólalók többsége — Gorbacsov kedden elhagyott megjegyzéseit pótolva — alkotmányellenesnek minősítette az észt döntéseket, és kiállt az átdolgozott tervezet mellett. Az alkotmány és a választási törvény módosításáról ma esedékes döntésnek csak az egyhangúsága lehet kérdés. Ruutel észt elnök felszólalásában védelmébe vette a köztársasági parlament döntését, amellyel vétójoggal ruházta fel magát a központi törvényekkel szemben, és azt mondta: meglepte a hevesen elutasító moszkvai reakció. (Ismeretes, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége szombaton élesen bírálta és semmisnek nyilvánította az észt döntések zömét.) Hangoztatta: az észt döntések teljességgel tükrözik a köztársaság gazdasági és politikai helyzetét, az emberek kívánságait. Elmondta, hogy a tervezet október végi közzététele után élénk vita kezdődött a köztársaságban, és sokan ítélték meg úgy, hogy a változtatások csorbítják a köztársaság jogait. Ezzel többek, köztük Gorbacsov azon vádjára válaszolt, hogy az észt határozatokat nem előzte meg demokratikus vita. Ruutel kijelentette: az eredeti tervezet ellentmondott a júniusi pártértekezlet iránymutatásainak. Hozzátette: a tervezet változtatásai közül sokkal egyetértenek az észtek. Ugyanakkor kívánatosnak nevezte, hogy a határozat végső szövegébe ne kerüljenek olyan egységesítő megfogalmazások, amelyek figyelmen kívül hagyják a köztársaságok és területek sajátosságait és igényeit. Ruutel példával is szolgált. Mint mondta, Észtország meg kívánja tartani legfelsőbb szerveként legfelsőbb tanácsát, nem akar új népképviseleti kongresszust létrehozni, ahogy a moszkvai tervezet javasolja. Ragaszkodott a köztársaságok azon jogához is, hogy maguk válasszák meg választási rendszerüket. „Észtország minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy kövesse a partvonalat” — tette hozzá. Védelmébe vette az ipar és a mezőgazdaság Gorbacsov reformpolitikája keretében való részleges magánkézbe adását. (Az egyik észt parlamenti döntés szerint az országban létezhet állami, vegyes és magántulajdon.) A balti köztársaságokból érkező hozzászólóktól eltekintve (VILÁGGAZDASÁG, 1988. november 30., 1. oldal) a felszólalók helyeselték az eléjük terjesztett tervezetet, és sokan elítélték az észt döntéseket. Jellemzőnek tekinthető az oroszországi föderáció miniszterelnök-helyettesének, Kazakovnak a hozzászólása, aki szerint „jogos nyugtalanságot kelt, hogy a tervezetek vitáját sok helyütt alkotmányellenes koncepciók propagálására használták fel”. A demokráciát nem szabad anarchiának felváltania — hangoztatta. Grúz hozzászólásról nem érkezett hír. (Ismeretes, hogy a grúz parlament is elvetette a tervezet több pontját, az örmény parlament hasonló döntését annak elnöksége érvénytelenítette,) így a mai elfogadás egyhangúsága lehet csak kérdéses. Ruutel délután újságírók kérdésére nem volt hajlandó jóslatokba bocsátkozni, hogy az észt képviselők végül megszavazzák-e a tervezeteket. Egy másik kérdésre válaszolva viszont kijelentette: nem tud olyan körülményeket elképzelni, amelyek közt Moszkva tankokat küldene Tallinnba, ahogy azt a múlt héten Jerevánban és Bakuban megtette. Az észtek mindig a jog keretein belül viselkedtek — mondta. Ruutel parlamenti beszédének fogadtatásáról nem érkezett hír. A képviselők viszont — rövid csend után — nagy tapssal fogadták az örmény legfelsőbb tanács elnökének, Voszkanjannak a felszólalását. Ő erőteljesen visszautasította az azerbajdzsán elnök keddi vádjait, miszerint a mostani vérontást az örmények robbantották volna ki. Voszkanjan azzal vádolta az azerbajdzsán vezetőket, hogy ők a felelősek a kiújult zavargásokért, amiért nem ítélték el az év eleji szurngaiti örményellenes vérfürdőt. Az örmény elnök kijelentette: azerbajdzsán kollégája nyilvánvalóan nem hallgatott Gorbacsov azon felhívására, hogy békés megoldást kell találni a karabahi kérdésre, és téved, ha azt hiszi, hogy az autonóm terület ügyét egyszer s mindenkorra rendezték. Voszkanjan végül különösen fontosnak tartotta a nemzetiségi viszonyokat érintő alkotmánycikkelyek módosítását, mondván, a mostani súlyos helyzet az alkotmány tisztázatlanságával is összefügg. (Reuter, AP—DJ, MTI)