Világgazdaság, 1989. április (21. évfolyam, 62/5068-80/5086. szám)
1989-04-01 / 62. (5068.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Szovjet kormányhatározat az új külkereskedelmi szabályozásról Moszkvai tudósítónktól: Április elsejétől elvileg minden szovjet gazdálkodó szerv külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult (VILÁGGAZDASÁG, 1989. március 22., 2. oldal.) Az erről szóló rendeletet a szovjetunió Minisztertanácsa még tavaly decemberben tette közzé, s most a döntés végrehajtási utasításának mintegy első lépéseként nyilvánosságra hozták a külkereskedelmi joggal élni akaró szervezetek bejegyzési rendjét „A külkereskedelmi tevékenység állami szabályozásáról” címet viselő kormányhatározat hivatalos szövegét az EKOTASZSZ bulletin ismerteti. A rendelkezés elöljáróban leszögezi: minden olyan vállalatnak, egyesülésnek, ipari szövetkezetnek és egyéb szervezetnek — ideértve a konzorciumokat, a részvénytársaságokat, a kereskedőházakat, a külföldi partnerekkel alapított vegyes vállalatokat, a Szovjetunió területén tevékenykedő közös vállalatokat, nemzetközi egyesüléseket és szervezeteket , amelyek külgazdasági kapcsolatok létesítésére jogosult, beleértve a termelési és tudományos-műszaki kapcsolatokat, valamint a határ menti kereskedelmet — be kell jegyeztetnie magát. A regisztrációs teendőket a Szovjetunió Külgazdasági kapcsolatok Minisztériuma és annak felhatalmazott szervei végzik, amelyek minden köztársaságban a helyi minisztertanács mellett működnek, az Oroszországi Föderációban, ezenkívül Leningrádban, a Távol-Keleten pedig Vlagyivosztok, Habarovszk és Irkutszk városában. A regisztráló szervezet a szükséges dokumentumok kézhezvételétől számított 30 napon belül bevezeti a vállalatot az erre szolgáló lajstromba, és sorszámmal feltüntetve kiadja az erről szóló igazolást. Ezután a regisztrációs azonosító szám szerepel majd a teheráruk vámbevallásában és az export- és import engedélyek megszerzésekor. A kilátásba helyezett liberalizáció mellett erős fékeket is beépítenek az új szabályozásba. Ennek legfőbb eszköze az export- és import engedélyek kvótarendszere. A rendelet kimondja ugyanis, hogy a Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériuma meghatározott ideig egyes áruk és szolgáltatások esetében mennyiséghez kötheti az export-és import kiadását, amennyiben egy ország vagy országcsoport esetében a fizetési kapcsolatok alakulása vagy a gazdasági, a politikai feltételek ezt megkövetelik. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című napilap bővebben ismerteti a külkereskedelem engedélyezési rendszerét. Többek között megírja, hogy az exportimport engedély meghatározott időszakra vonatkozik. Nem hivatalos értesülések szerint négy olyan lista lát majd napvilágot, amely egyrészt felsorolja azokat a termékeket, amelyeket a vállalatok, egyesülések, ipari szövetkezetek és más szovjet szervezetek a Szovjetunió illetékes minisztériumainak, főhatóságainak, valamint a köztársaságok minisztertanácsának engedélyével exportálhatnak és importálhatnak, emellett egy-egy tiltójegyzék tételesen felsorolja azokat az áruféléket is, amelyek exportjával, importjával a gazdálkodó szervezetek nem foglalkozhatnak. Speciális engedéllyel vihető ki a kőolaj és a földgáz, a fémek, a féldrágakövek és drágakövek, a gabona, a pamut, a cukor, a hús és a tejtermékek. A külön importengedélyhez kötött termékek között vannak a gyógyszerek, a nyomdaipari gépek. Nem világos, hogy a nyersanyagok és az élelmiszerek bevitelét mennyiben érinti a rendelkezés. A részletek tisztázására a Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériuma konzultációs részleget hozott létre. (Telefonon a 244-15-33-as és a 244-13-35- ös számokon lehet érdeklődni.) Heimer György Vita az élelmiszerárak felszabadításáról Lengyelországban Szenvedélyes vita és a nézetek közeledésének elmaradása jellemezte a lengyel kormány képviselőinek és az ország 25 vajdaságának tiltakozó parasztjait tömörítő koordinációs bizottságnak első, csütörtöki ülését. A parasztok az élelmiszerárak azonnali felszabadítását követelik, erre azonban a lengyel kormány — az infláció felgyorsulásától félve — nem hajlandó. A lengyel kormány és a parasztgazdák képviselőinek tegnap csak abban sikerült megállapodniuk, hogy az egyéni gazdák mindaddig visszatarthatják a földadó, a társadalombiztosítási hozzájárulás és a kötelező biztosítás fizetését, amíg a kormány nem szabadítja föl teljesen a mezőgazdasági felvásárlási árakat és ezzel együtt az élelmiszerek fogyasztói árát. A minden második lengyel vajdaságból érkezett parasztküldöttségek követeléseit támogatja a LEMP koalíciós partnerének számító Parasztpárt is. A követelések lényege: határozott kormányzati intézkedések az agrártermelés jövedelmezőségének csökkenésének, valamint az agrárolló tovább nyílásának megakadályozására; kedvezőbb hitelfeltételek; a mezőgazdasági és élelmiszerárak mielőbbi teljes felszabadítása. A lengyel vezetés ezzel szemben csak fokozatosan szeretné leépíteni az állami támogatásokat, s felszabadítani a mezőgazdasági árakat. Az árak azonnali felszabadítása ugyanis egyből az élelmiszerek árának 230 százalékos emelését hozná és jelentősen fölgyorsítaná a már amúgy is magas inflációt. Ez pedig a gazdasági terhek mellett további súlyos társadalmi-politikai gondokat is szülne. Ami biztos viszont, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, mivel a tavalyi gyengébb gabonatermés és az állattenyésztés jövedelmezőségének romlása miatt becslések szerint már az idén egymillióval csökken a sertések száma, miközben a gabona szabadpiaci ára már márciusban a hivatalos felvásárlási ár duplájára nőtt. A húsjegyet alkalmazó Lengyelországban 83 kilogramm az egy főre eső hústermelés. (A jelentős exportot is lebonyolító Magyarországon 200 kilogramm.) A lengyelek szerint az európai szintű húsellátáshoz a termelést fejenként 110 kilogrammra kellene emelni, ehhez azonban a feltételek hiányoznak. A lengyel gazdasági válságból való kilábaláshoz már korábban is a Nyugat cselekvő segítségét kérték mind az ország vezetői, mind az ellenzék. Ezúttal Walesa kért segítséget Martens belga miniszterelnöktől, hangsúlyozva, hogy Lengyelország a szocialista rendszer 40 éve miatt jutott zsákutcába. A Szolidaritás vezetője nem csak pénzügyi segélyt, hanem közvetlen gazdasági együttműködést kért a Nyugattól Martens kormányfőn keresztül. A belga miniszterelnök megígérte, hogy közbenjár Lengyelország érdekében a Párizsi Klubnál — amelynek Varsó 37,9 milliárd dolláros adósságállománya kétharmadával tartozik —, valamint szorgalmazza Marshall-segély megszervezését az ország számára. (Reuter, APDJ, MTI) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYBEN: DEVIZÁK 1989. 1989. április (Tőzsdei jegyzés március 15. alapján) Devizanem Vételi Közép Eladási USA 1 dollár az egyes árf.100 egységrent-ban országok pénznemében Angol font 9668.62 9678.30 9687.98 London* 1,6880-1,6890 Ausztrál dollár 4688.99 4693.68 4698.37 Sydney 1,2199-1.2210 Belga frank 144.61 144.75 144.89 Brüsszel 39,5350-39,7150 Dán korona 777.91 778.69 779.47 Koppenhága 7,3625 Finn márka 1348.28 1349.63 1350.98 Helsinki 4.255-4.260 Francia frank 895.43 896.33 897.23 Párizs 6.3885-6.4005 Holland forint 2683.53 2686.22 2688.91 Amszterdam 2.1350 ír font 8076.74 8084.82 8092.90 Dublin* 1.4095-1.4110 Japán jen (1000) 431.90 432.33 432.76 Tokió 132.50-132.55 Kanadai dollár 4794.63 4799.43 4804.23 Torontó 1.1932-1.1937 Kuvaiti dinár 19706.67 19726.40 19746.13 Kuvait-Norvég korona 832.94 833.77 834.60 Osló , 6.8570-6.8740 NSZK -márka 3025.47 3028.50 3031.53 Frankfurt 1.8887-1.8967 Olasz líra (1000) 41.25 41.29 41.33 Milánó 1387.85 Osztrák schilling 430.03 430.46 430.89 Bécs 13.32-13.33 Portugál escudo 36.72 36.76 36.80 Lisszabon 155.662-156.286 Spanyol peseta 48.60 48.65 48.70 Madrid 117.691-117.985 Svájci frank 3454.91 3458.373461.83 Zürich 1.6570-1.6580 Svéd korona 891.02 891.91 892.80 Stockholm 6.4430-6.4480 Tr. és cl. rubel 2897.10 2900.00 2902.90 USA dollár 5724.79 5730.52 5736,25 ECU (Közös Piac) 6299.28 6305,59 6311,90 SDR USA-dollárban 1,292711 ECU USA-dollárban 1,10033 A fr. és dl. rubel árfolyama 1989. január 1-jétől érvényes. *11 font USA dollárban Nemzetközi arany dollár/finom uncia London: Zürich 383,20 381,00-384,00 Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adjuk meg. Az MNB a forintárfolyamok kialakításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. A mezőgazdaság a peresztrojka kulcsproblémája (Folytatás az I. oldalról) garantálja a bérleti szerződésekhez fűződő tulajdonjogokat, valamint a magángazdaságok szükséges javakkal való ellátását, nagyon sok paraszt vonakodik majd otthagyni az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket, hogy önmaga gazdálkodjon. A mezőgazdasági magántermelőket hatékonyabb termelésre és több termék előállítására az agrárárak emelésén keresztül ösztönző ár- és piaci reformokat pedig bizonytalan időre elhalasztották. A Goszagroprom (Agráripari Állami Bizottság) feloszlatásától az amerikai elemzők azt várják, hogy a kezdeti zűrzavar után szélesebb exportlehetőségek nyílnak az amerikai vállalatok előtt azzal, hogy a szovjet agrárvállalatoknak közvetlenebb és több lehetőségük lesz a nyugati cégekkel való tárgyalásra. A mezőgazdaság gondjait súlyosbítja a benzinellátás problémája is — derül ki abból az interjúból, amelyet a Komszomolszkaja Pravda készített a Szovjetunió Tudományos Akadémiája ökológiai-közgazdasági laboratóriumának vezetőjével. Mihail Lemesev elmondta, hogy a magtárakba gabonát szállító gépkocsik benzinhiány miatti leállásai miatt több száz millió rubelre rúg a veszteség. Vetés idején több százezer traktor vesztegel, aratáskor pedig sokszor leállni kényszerülnek a kombájnok üzemanyaghiány miatt. A hiánynak több okát jelölték meg. Ezek egyike, hogy a keményvalutabevételek növelésének elsődleges fontossága miatt az olaj világpiaci árának a 70-es évek közepéhez viszonyított lényegesen alacsonyabb volta ellenére is nő a Szovjetunió kőolajexportja. 1960-ban 18 millió tonna nyersolajat exportáltak, 1985-ben már 117 millió, 1987-ben pedig 137 millió tonnát. A Szovjetunió földgázkivitele az 1970-es 3,3 milliárd köbméterről 1985-re 68 milliárd, 1987- re pedig 85 milliárd köbméterre ugrott. (Reuter, Kárpáti Igaz Szó) 1989. április 1. Viták az IMF és a Világbank között? A Brady-tervről vitatkoznak a washingtoni pénzügyi nagyhéten Már folynak a washingtoni pénzügyi nagyhét eseményei: a hétvégén ülésezett a Hetek csoportja, egyeztető megbeszéléseket folytattak az adósok egy közös stratégia körvonalairól, és a bankok is megpróbálnak közös nevezőre jutni az amerikai pénzügyminiszter adósságcsökkentő programjával kapcsolatban (VILÁGGAZDASÁG, 1989. március 31., 1 oldal). Ugyanakkor a színfalak mögött alkudozik a Világbank és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) is, hogy a nyilvánosság előtt folyó szokásos évközi ülésükön egységes álláspontot képviselhessenek. A harmadik világ államai valószínűleg azt fogják követelni hitelezőiktől, hogy járuljanak hozzá halódó gazdaságuk megélénkítéséhez. A Huszonnégyek csoportjába tömörült fejlődők alighanem egyhangúlag fogják követelni az iparosodott államoktól, hogy hagyjanak fel a nemzetközi kamatok drágulását okozó nemzeti hitelszűkítő politikájukkal. Mindenképpen el kell érni a kamatszint csökkentését, különben a harmadik világ államai még a csökkentett adósságaik finanszírozására sem lesznek képesek. Az adós fejlődő országok zöme alapvetően örömmel üdvözölte a Brady-féle adósságcsökkentő tervet, mondván, hogy ezáltal legalább lélegzetvételnyi szünethez jutnak. Az adósok körében azonban sokan mégis aggódó hangot ütnek meg, amiért az „első" világ eddigi, Afrikával kapcsolatban gyakorolt adósságelengedési programja egyáltalán nem hozott átütő sikert. Évente minimális összeget sikerült lefaragni a legszegényebbek tartozásaiból. Attól is félnek, hogy a Brady-terv elsősorban a kereskedelmi bankoknak fog kedvezni és nem az adósoknak. Nem csak az adósok, hanem a potenciális hitelezők körében is egyre több a kétkedő szó az amerikai pénzügyminiszter nagyszabásúnak szánt programjával kapcsolatban. Egyes értesülések szerint óriási viták vannak Conable, a Világbank elnöke és Camdessus, az IMF vezérigazgatója között arról, milyen szerepe legyen az általuk igazgatott nemzetközi pénzintézetnek a programban, és hogy külön-külön milyen hitelezési politikát kövessenek. Conable mindenesetre már most kifejtette, hogy nem lenne szerencsés, ha a nemzetközi eladósodás terhe teljes egészében a két nagy pénzintézetre hárulna. Szerinte az egyenlőbb teherviselés alapján a kormányoknak is jobban bele kellene szállniuk ebbe az ügybe. Hozzáfűzte még, hogy nem látja pontosan, hogyan lehetne kivitelezni azt tervet, amely szerint az IMF és a Világbank pénzalapjaiból 8-12 milliárd dollárral kellene finanszírozni az adósságcsökkentő programokat. Mint elmondta, az adósságleépítés ellenére jelentős probléma marad a nemzetközi adósságválság kérdése. Annál is inkább, mert egyáltalán nem valószínű, hogy a harmadik világ államai a jövőben jelentős többletösszegekhez juthatnak a bankoktól. Az előjelek sem kedvezőek, hiszen amíg elvben még élt az úgynevezett Baker-terv, 1986 és 1988 között a kereskedelmi bankok a világ 17 legeladósodottabb államának mindössze 4,5 milliárd dollár kölcsönt folyósítottak, vagyis a töredékét annak a majd 30 milliárdnak, amelyet a program előirányzott. Márpedig a jelek nem azt mutatják, hogy a kereskedelmi bankok szívesen visszatérnének az önkéntes hitelezéshez — állapította meg a Világbank elnöke. Lekicsinyelte a Brady-tervet Volcker, az amerikai központi bank (Fed) volt elnöke is. Szerinte az a célkitűzés, amely szerint három év alatt 20 százalékkal csökkentik a harmadik világ adósságait, egyáltalán nem elegendő, nem old meg semmit, azaz csepp a tengerben. (Reuter, AP-DJ) EXPO’ 95 részvénytársaság Ausztriában Pénteken részvénytársaság alakult Bécsben az 1995-re tervezett Bécs- Budapest Világkiállítás előkészítésére EXPO’ 95 Ag néven. A részvénytársaság, amely előreláthatólag a tervezési, építési és üzemeltetési munkálatokat is összehangolja, már a jövő héten megkezdi működését. Neisser, a kancellári hivatal minisztere örömét fejezte ki, hogy többhónapos vita után megállapodás született a részvénytársaság felállításáról. A részvénytársaság ideiglenes felügyelő bizottsága pályázatot hirdet az elnöki tisztségre és „fejvadász irodát” is nyit a megfelelő vezetők kiválasztására. (APA) a VILÁGGAZDASÁG jelen. * Legközelebbi számunk április 6-án csütörtökön jelenik meg. * A Szovjetunióban tovább duzzad a költségvetési hiány. Szencsagov pénzügyminiszter-helyettes közölte, hogy az idén majdnem 100 milliárd rubel deficittel számolnak és a hiány várhatóan tovább emelkedik. Szencsagov a helyzetből való kiutat a termékek és szolgáltatások mennyiségének jelentős mérvű növelésében, illetve a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtésében látja. Peru hároméves szünet után ismét hivatalos kapcsolatokra lépett a hitelező bankokkal. Az ország gazdasági minisztere bejelentette, hogy Lima várhatóan újból hiteleket kap a külföldi pénzintézetektől. INTERM/IKRK Marketing-Tanácsadó Szervező Kft 1989 május 3-4-én a Duna-Intercontinental Szállodában A VEGYES VÁLLALATOK, valamint az ÚJ TÍPUSÚ MARKETINGMUNKA című 2 napos KONFERENCIÁT rendez Jelentkezés, információ: INTERMARK Kft. 1052, Budapest, Párisi u. 3. 183-309, 174-119 ____________________levélcím: 1364 Bp. Pf. 93.___________________ " világgazdaság" A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 228-014; telex:227958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I. Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900. közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A grafikai tördelés Apple* MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0042-6148 V_____________________/