Világgazdaság, 1989. április (21. évfolyam, 62/5068-80/5086. szám)

1989-04-01 / 62. (5068.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Szovjet kormányhatározat az új külkereskedelmi szabályozásról Moszkvai tudósítónktól: Április elsejétől elvileg minden szovjet gazdálkodó szerv külkeres­­kedelmi tevékenység folytatására jogosult (VILÁGGAZDASÁG, 1989. március 22., 2. oldal.) Az erről szóló rendeletet a szovjetunió Mi­nisztertanácsa még tavaly decemberben tette közzé, s most a döntés végrehajtási utasításának mintegy első lépéseként nyilvánosságra hozták a külkereskedelmi joggal élni akaró szervezetek bejegyzési rendjét „A külkereskedelmi tevékenység álla­mi szabályozásáról” címet viselő kor­mányhatározat hivatalos szövegét az EKOTASZSZ bulletin ismerteti. A rendelkezés elöljáróban leszögezi: min­den olyan vállalatnak, egyesülésnek, ipari szövetkezetnek és egyéb szervezetnek — ideértve a konzorciumokat, a részvény­­társaságokat, a kereskedőházakat, a külföldi partnerekkel alapított vegyes vállalatokat, a Szovjetunió területén tevékenykedő közös vállalatokat, nem­zetközi egyesüléseket és szervezeteket , amelyek külgazdasági kapcsolatok létesítésére jogosult, beleértve a terme­lési és tudományos-műszaki kapcsola­tokat, valamint a határ menti kereske­delmet — be kell jegyeztetnie magát. A regisztrációs teendőket a Szovjet­unió Külgazdasági kapcsolatok Minisz­tériuma és annak felhatalmazott szervei végzik, amelyek minden köztársaságban a helyi minisztertanács mellett működ­nek, az Oroszországi Föderációban, ezenkívül Leningrádban, a Távol-Kele­ten pedig Vlagyivosztok, Habarovszk és Irkutszk városában. A regisztráló szervezet a szükséges dokumentumok kézhezvételétől számí­tott 30 napon belül bevezeti a vállalatot az erre szolgáló lajstromba, és sorszám­mal feltüntetve kiadja az erről szóló igazolást. Ezután a regisztrációs azono­sító szám szerepel majd a teheráruk vámbevallásában és az export- és im­port engedélyek megszerzésekor. A kilátásba helyezett liberalizáció mellett erős fékeket is beépítenek az új szabá­lyozásba. Ennek legfőbb eszköze az export- és import engedélyek kvótarend­szere. A rendelet kimondja ugyanis, hogy a Külgazdasági Kapcsolatok Miniszté­riuma meghatározott ideig egyes áruk és szolgáltatások esetében mennyiség­hez kötheti az export-és import kiadá­sát, amennyiben egy ország vagy or­szágcsoport esetében a fizetési kapcso­latok alakulása vagy a gazdasági, a politikai feltételek ezt megkövetelik. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című napilap bővebben ismerteti a kül­kereskedelem engedélyezési rendszerét. Többek között megírja, hogy az export­import engedély meghatározott időszak­ra vonatkozik. Nem hivatalos értesülések szerint négy olyan lista lát majd napvilágot, amely egyrészt felsorolja azokat a termékeket, amelyeket a vállalatok, egyesülések, ipari szövetkezetek és más szovjet szerveze­tek a Szovjetunió illetékes minisztériu­mainak, főhatóságainak, valamint a köztársaságok minisztertanácsának enge­délyével exportálhatnak és importálhat­nak, emellett egy-egy tiltójegyzék téte­lesen felsorolja azokat az áruféléket is, amelyek exportjával, importjával a gazdálkodó szervezetek nem foglalkoz­hatnak. Speciális engedéllyel vihető ki a kőolaj és a földgáz, a fémek, a fél­drágakövek és drágakövek, a gabona, a pamut, a cukor, a hús és a tejtermékek. A külön importengedélyhez kötött termékek között vannak a gyógyszerek, a nyomdaipari gépek. Nem világos, hogy a nyersanyagok és az­ élelmiszerek bevitelét mennyiben érinti a rendelke­zés. A részletek tisztázására a Külgazda­sági Kapcsolatok Minisztériuma kon­zultációs részleget hozott létre. (Tele­fonon a 244-15-33-as és a 244-13-35- ös számokon lehet érdeklődni.) Heimer György Vita az élelmiszerárak felszabadításáról Lengyelországban Szenvedélyes vita és a nézetek közeledésének elmaradása jellemezte a lengyel kormány képviselőinek és az ország 25 vajdaságának tilta­kozó parasztjait tömörítő koordinációs bizottságnak első, csütörtöki ülését. A parasztok az élelmiszerárak azonnali felszabadítását köve­telik, erre azonban a lengyel kormány — az infláció felgyorsulásától félve — nem hajlandó. A lengyel kormány és a parasztgaz­dák képviselőinek tegnap csak abban sikerült megállapodniuk, hogy az egyé­ni gazdák mindaddig visszatarthatják a földadó, a társadalombiztosítási hozzá­járulás és a kötelező biztosítás fizetését, amíg a kormány nem szabadítja föl teljesen a mezőgazdasági felvásárlási árakat és ezzel együtt az élelmiszerek fogyasztói árát. A minden második lengyel vajdaság­ból érkezett parasztküldöttségek köve­teléseit támogatja a LEMP koalíciós partnerének számító Parasztpárt is. A követelések lényege: határozott kormány­zati intézkedések az agrártermelés jöve­delmezőségének csökkenésének, valamint az agrárolló tovább nyílásának megaka­dályozására; kedvezőbb hitelfeltételek; a mezőgazdasági és élelmiszerárak mielőbbi teljes felszabadítása. A lengyel vezetés ezzel szemben csak fokozatosan szeretné leépíteni az állami támogatásokat, s felszabadítani a mező­­gazdasági árakat. Az árak azonnali fel­szabadítása ugyanis egyből az élelmi­szerek árának 230 százalékos emelését hozná és jelentősen fölgyorsítaná a már amúgy is magas inflációt. Ez pedig a gazdasági terhek mellett további súlyos társadalmi-politikai gondokat is szülne. Ami biztos viszont, hogy sürgős intéz­kedésekre van szükség, mivel a tavalyi gyengébb gabonatermés és az állatte­nyésztés jövedelmezőségének romlása miatt becslések szerint már az idén egymillióval csökken a sertések száma, miközben a gabona szabadpiaci ára már márciusban a hivatalos felvásárlási ár duplájára nőtt. A húsjegyet alkalmazó Lengyelor­szágban 83 kilogramm az egy főre eső hústermelés. (A jelentős exportot is lebonyolító Magyarországon 200 kilo­gramm.) A lengyelek szerint az európai szintű húsellátáshoz a termelést fejen­ként 110 kilogrammra kellene emelni, ehhez azonban a feltételek hiányoznak. A lengyel gazdasági válságból való kilábaláshoz már korábban is a Nyugat cselekvő segítségét kérték mind az or­szág vezetői, mind az ellenzék. Ezúttal Walesa kért segítséget Martens belga miniszterelnöktől, hangsúlyozva, hogy Lengyelország a szocialista rendszer 40 éve miatt jutott zsákutcába. A Szolida­ritás vezetője nem csak pénzügyi segélyt, hanem közvetlen gazdasági együttmű­ködést kért a Nyugattól Martens kor­mányfőn keresztül. A belga miniszterelnök megígérte, hogy közbenjár Lengyelország érdeké­ben a Párizsi Klubnál — amelynek Varsó 37,9 milliárd dolláros adósságállománya kétharmadával tartozik —, valamint szorgalmazza Marshall-segély megszer­vezését az ország számára. (Reuter, AP­­DJ, MTI) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYBEN: DEVIZÁK 1989. 1989. április (Tőzsdei jegyzés március 1­5. alapján) Devizanem Vételi Közép Eladási USA 1 dollár az egyes árf.100 egységrent-ban országok pénznemében Angol font 9668.62 9678.30 9687.98 London* 1,6880-1,6890 Ausztrál dollár 4688.99 4693.68 4698.37 Sydney 1,2199-1.2210 Belga frank­­ 144.61 144.75 144.89 Brüsszel 39,5350-39,7150 Dán korona 777.91 778.69 779.47 Koppenhága 7,3625 Finn márka 1348.28 1349.63 1350.98 Helsinki 4.255-4.260 Francia frank 895.43 896.33 897.23 Párizs 6.3885-6.4005 Holland forint 2683.53 2686.22 2688.91 Amszterdam 2.1350 ír font 8076.74 8084.82 8092.90 Dublin* 1.4095-1.4110 Japán jen (1000) 431.90 432.33 432.76 Tokió 132.50-132.55 Kanadai dollár 4794.63 4799.43 4804.23 Torontó 1.1932-1.1937 Kuvaiti dinár 19706.67 19726.40 19746.13 Kuvait-Norvég korona 832.94 833.77 834.60 Osló , 6.8570-6.8740 NSZK -márka 3025.47 3028.50 3031.53 Frankfurt 1.8887-1.8967 Olasz líra (1000) 41.25 41.29 41.33 Milánó 1387.85 Osztrák schilling 430.03 430.46 430.89 Bécs 13.32-13.33 Portugál escudo 36.72 36.76 36.80 Lisszabon 155.662-156.286 Spanyol peseta 48.60 48.65 48.70 Madrid 117.691-117.985 Svájci frank 3454.91 3458.37­­3461.83 Zürich 1.6570-1.6580 Svéd korona 891.02 891.91 892.80 Stockholm 6.4430-6.4480 Tr. és cl. rubel 2897.10 2900.00 2902.90 USA dollár 5724.79 5730.52 5736,25 ECU (Közös Piac) 6299.28 6305,59 6311,90­­ SDR USA-dollárban 1,29271­1 ECU USA-dollárban 1,10033 A fr. és dl. rubel árfolyama 1989. január 1-jétől érvényes. *11 font USA dollárban Nemzetközi arany dollár/finom uncia London: Zürich 383,20 381,00-384,00 Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adjuk meg. Az MNB a forintárfolyamok kialakításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. A mezőgazdaság a peresztrojka kulcsproblémája (Folytatás az I. oldalról) garantálja a bérleti szerződésekhez fűző­dő tulajdonjogokat, valamint a magán­­gazdaságok szükséges javakkal való ellátását, nagyon sok paraszt vonakodik majd otthagyni az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket, hogy önmaga gazdálkodjon. A mezőgazdasá­gi magántermelőket hatékonyabb terme­lésre és több termék előállítására az agrárárak emelésén keresztül ösztönző ár- és piaci reformokat pedig bizonyta­lan időre elhalasztották. A Goszagroprom (Agráripari Állami Bizottság) feloszlatásától az amerikai elemzők azt várják, hogy a kezdeti zűrzavar után szélesebb exportlehetősé­gek nyílnak az amerikai vállalatok előtt azzal, hogy a szovjet agrárvállalatoknak közvetlenebb és több lehetőségük lesz a nyugati cégekkel való tárgyalásra. A mezőgazdaság gondjait súlyosbítja a benzinellátás problémája is — derül ki abból az interjúból, amelyet a Kom­­szomolszkaja Pravda készített a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája öko­lógiai-közgazdasági laboratóriumának vezetőjével. Mihail Lemesev elmondta, hogy a magtárakba gabonát szállító gépkocsik benzinhiány miatti leállásai miatt több száz millió rubelre rúg a veszteség. Vetés idején több százezer traktor vesztegel, aratáskor pedig sok­szor leállni kényszerülnek a kombájnok üzemanyaghiány miatt. A hiánynak több okát jelölték meg. Ezek egyike, hogy a keményvaluta­bevételek növelésének elsődleges fontos­sága miatt az olaj világpiaci árának a 70-es évek közepéhez viszonyított lénye­gesen alacsonyabb volta ellenére is nő a Szovjetunió kőolajexportja. 1960-ban 18 millió tonna nyersolajat exportáltak, 1985-ben már 117 millió, 1987-ben pedig 137 millió tonnát. A Szovjetunió föld­gázkivitele az 1970-es 3,3 milliárd köbméterről 1985-re 68 milliárd, 1987- re pedig 85 milliárd köbméterre ugrott. (Reuter, Kárpáti Igaz Szó) 1989. április 1. Viták az IMF és a Világbank között? A Brady-tervről vitatkoznak a washingtoni pénzügyi nagyhéten Már folynak a washingtoni pénzügyi nagyhét eseményei: a hétvégén ülé­sezett a Hetek csoportja, egyeztető megbeszéléseket folytattak az adósok egy közös stratégia körvonalairól, és a bankok is megpróbálnak közös nevezőre jutni az amerikai pénzügyminiszter adósságcsökkentő programjával kapcso­latban (VILÁGGAZDASÁG, 1989. március 31., 1 oldal). Ugyanakkor a színfalak mögött alkudozik a Világbank és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) is, hogy a nyilvánosság előtt folyó szokásos évközi ülésükön egységes álláspontot kép­viselhessenek. A harmadik világ államai valószínű­leg azt fogják követelni hitelezőiktől, hogy járuljanak hozzá halódó gazdasá­guk megélénkítéséhez. A Huszonnégyek csoportjába tömörült fejlődők alighanem egyhangúlag fogják követelni az iparo­sodott államoktól, hogy hagyjanak fel a nemzetközi kamatok drágulását okozó nemzeti hitelszűkítő politikájukkal. Mindenképpen el kell érni a kamat­szint csökkentését, különben a harma­dik világ államai még a csökkentett adósságaik finanszírozására sem lesznek képesek. Az adós fejlődő országok zöme alapvetően örömmel üdvözölte a Bra­­dy-féle adósságcsökkentő tervet, mond­ván, hogy ezáltal legalább lélegzetvétel­nyi szünethez jutnak. Az adósok körében azonban sokan mégis aggódó hangot ütnek meg, ami­ért az „első" világ eddigi, Afrikával kapcsolatban gyakorolt adósságelenge­dési programja egyáltalán nem hozott átütő sikert. Évente minimális összeget sikerült lefaragni a legszegényebbek tartozásaiból. Attól is félnek, hogy a Brady-terv elsősorban a kereskedelmi bankoknak fog kedvezni és nem az adósoknak. Nem csak az adósok, hanem a poten­ciális hitelezők körében is egyre több a kétkedő szó az amerikai pénzügyminiszter nagyszabásúnak szánt programjával kapcsolatban. Egyes értesülések szerint óriási viták vannak Conable, a Világ­bank elnöke és Camdessus, az IMF vezérigazgatója között arról, milyen szerepe legyen az általuk igazgatott nemzetközi pénzintézetnek a program­ban, és hogy külön-külön milyen hite­lezési politikát kövessenek. Conable mindenesetre már most ki­fejtette, hogy nem lenne szerencsés, ha a nemzetközi eladósodás terhe teljes egészében a két nagy pénzintézetre hárulna. Szerinte az egyenlőbb tehervi­selés alapján a kormányoknak is jobban bele kellene szállniuk ebbe az ügybe. Hozzáfűzte még, hogy nem látja pon­tosan, hogyan lehetne kivitelezni azt tervet, amely szerint az IMF és a Világ­bank pénzalapjaiból 8-12 milliárd dol­lárral kellene finanszírozni az adósság­csökkentő programokat. Mint elmond­ta, az adósságleépítés ellenére jelentős probléma marad a nemzetközi adósság­­válság kérdése. Annál is inkább, mert egyáltalán nem valószínű, hogy a har­madik világ államai a jövőben jelentős többletösszegekhez juthatnak a bankok­tól. Az előjelek sem kedvezőek, hiszen amíg elvben még élt az úgynevezett Baker-terv, 1986 és 1988 között a ke­reskedelmi bankok a világ 17 legeladó­­sodottabb államának mindössze 4,5 milliárd dollár kölcsönt folyósítottak, vagyis a töredékét annak a majd 30 milliárdnak, amelyet a program előirá­nyzott. Márpedig a jelek nem azt mu­tatják, hogy a kereskedelmi bankok szívesen visszatérnének az önkéntes hitelezéshez — állapította meg a Világ­bank elnöke. Lekicsinyelte a Brady-tervet Volcker, az amerikai központi bank (Fed) volt elnöke is. Szerinte az a célkitűzés, amely szerint három év alatt 20 százalékkal csökkentik a harmadik világ adósságait, egyáltalán nem elegendő, nem old meg semmit, azaz­­ csepp a tengerben. (Reuter, AP-DJ) EXPO’ 95 részvénytársaság Ausztriában Pénteken részvénytársaság alakult Bécsben az 1995-re tervezett Bécs- Budapest Világkiállítás előkészítésére EXPO’ 95 Ag néven. A részvénytársa­ság, amely előreláthatólag a tervezési, építési és üzemeltetési munkálatokat is összehangolja, már a jövő héten meg­kezdi működését. Neisser, a kancellári hivatal minisz­tere örömét fejezte ki, hogy többhóna­­pos vita után megállapodás született a részvénytársaság felállításáról. A rész­vénytársaság ideiglenes felügyelő bizott­sága pályázatot hirdet az elnöki tiszt­ségre és „fejvadász irodát” is nyit a megfelelő vezetők kiválasztására. (APA) a VILÁGGAZDASÁG jelen. * Legközelebbi számunk április 6-án csütörtökön jelenik meg. * A Szovjetunióban tovább duzzad a költségvetési hiány. Szencsagov pénz­ügyminiszter-helyettes közölte, hogy az idén majdnem 100 milliárd rubel defi­cittel számolnak és a hiány várhatóan tovább emelkedik. Szencsagov a hely­zetből való kiutat a termékek és szol­gáltatások mennyiségének jelentős mérvű növelésében, illetve a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtésében látja.­­ Peru hároméves szünet után ismét hivatalos kapcsolatokra lépett a hitele­ző bankokkal. Az ország gazdasági minisztere bejelentette, hogy Lima vár­hatóan újból hiteleket kap a külföldi pénzintézetektől. INTERM/IKRK Marketing-Tanácsadó Szervező Kft 1989 május 3-4-én a Duna-Intercontinental Szállodában A VEGYES VÁLLALATOK, valamint az ÚJ TÍPUSÚ MARKETINGMUNKA című 2 napos KONFERENCIÁT rendez Jelentkezés, információ: INTERMARK Kft. 1052, Budapest, Párisi u. 3. 183-309, 174-119 ____________________levélcím: 1364 Bp. Pf. 93.___________________ " világgazdaság" A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 228-014; telex:22­7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I. Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900­­. közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A grafikai tördelés Apple* MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0042-6148 V_____________________/

Next